Széptnd. 0 . 1 * V t
i M
X / i
NÉPSZERŰ FŐISKOLAI TANFOLYAM.
BERZEVICZY ALBERT:
9 9
XVII. SZAZAD TAJKEPFESTESZETE
H A T E L Ő A D Á S
. 1909. november 16-án, 17-én, 23-án, 24-én, 30-án és december 1-én, mindig délután 7*6 órakor
POZSONY
ANGERMAYER KÁROLY KÖNYVNYOMTATÓ INTÉZETÉBŐL
•i:il7b 1909
*
V, U- : U) i ; m .I a
K Ö N V \ T A R A
B E R Z E V I C Z Y A L B E R T :
A, XVII. SZÁZAD TÁJKÉPFESTÉSZETE.
_ HAT ELŐADÁS. = = = = =
L ELŐADÁS.
Előzmények.
Az ábrázoló m űvészetek kö zö tt a tá jk ép festés legkésőbben fejlődik ki. Első kísérletek az em beren kiviili term észetjelen ség ek ábrázolására. Az ókori tájk ép festések a középkorban s az ú jk o r első századaiban ism eretlenek voltak. T erm észetfestés az ókeresz
tén y , byzanci és go th ik u s ábrázolásokban.
A X IV . század képeinek tá jh á tte re ; G io tto ; fran cia codex- m in iatu rák ; a sienai festők.
A persp ectiv ik u s festés kezdetei a X V . században. H an g u la to s tá jk é p h á tté r a V an E y ck testv érek szárnyas-oltár-képén ; követőik a rég i flam and iskolában.
Az olasz renaissance-festés tá jk é p h á tte rei ; törekvés nagyobb v álto zato sság ra s különböző fén y h a tá so k ra ; P in tu ricch io , L uca Signorelli ; az alakok beléhelyezése a tájk ép b e. B otticelli.
F ilip p in o Eippi.
L ionardö da V inci az első, ki tiszta tá jk é p e t vázol term é
szet u tá n ; tá jh á tte re i id ealizáltak ; sfum ato és chiaroscuro a term észeti sceneria festésében.
A lbrecht D ü rer m int realisztikus tájk ép rajzo ló és festő ; képei fam etszetekben elterjed n ek ; az őt követő n ém et festők és rézm etszők; A lb rech t A ltdorfer vallásos képein a tájk ép u ra l
kodóvá lesz.
A n ém etalföldiek: Orley, P atin ir, Bles és Coninksloo ; a falom b festése n ag y o b b tö k ély re em elkedik; a tá jk é p hárm a szín sk álája m eghonosodik.
A ném etalföldi m esterek szereplése olasz földön. A C inque
cento jo b b á ra elh an y ag o lja a tájk ép et, csak az em ber érdekli.
R áfael tan ítv án y ai dek o rativ célokra ideális tá jk é p e k e t festenek.
4
A ndrea dei S arto jó p ersp ectiv áv al h a n g u la to s tá jh á tte re k e t ad.
C o rreg g io a tá jk é p i „C hiaroscuro“ m estere.
A velenceiek kiváló szerepe a tájk é p fe sté sb e n ; a tájk ép és az alakok egységes v ilág ítása és h an g u lata ; a szélesebb festési m odor kedvez a tájk ép n ek ; G iorgione és Tizian ; a B assanók.
N ém etalföldi tájk é p fe stö k a X Y J. század végén; Grim m er, P ie te r és P au w el Bril, V alkenborch, P ie te r B rueghel. A tájk ép sok tá rg y a t ölel föl, de m int műfaj önállósítani kezdi m agát.
ír. ELŐADÁS.
Flamand tajképfestes.
A X V II. század jellem e a tö rtén elem b en ; a m űvészetben p athetikus, drám ai vonás (barokk) kezd uralkodni; a szem lélődő hajlam és idylli életélvezet a tájk ép festésb e m enekül; n ag y te h e t
ségek érvényesülnek e téren.
N ém etalföld szétválása F la n d riá ra (Belgium) és H o llan d iára a k é t ország eltérő viszonyai és fejlődése, festészetén is érez
hetővé lesz.
F lam an d festő k R óm ában is m űködnek ; Pauw el B ril fontos szerepe a tájk ép festés fejlődésében; Jo d o cu s de M om per; J a n B rueghel n ag y arán y ú tevékenysége, tájk ép festésén ek jellege, h a tá sa k o rtá rsa ira ; követői, különösen Ja c o b F ou q u iéres és R oeland S avery.
P ie te r Pauw el R ubens universalis festői teh etség e; m űkö
dése a tájk ép terén ; olaszországi rem iniscentiái, színpom pája, te r m észetszeretete ; regényes és idylli tájk ép ei
R ubens m u n k atársai és k ö v ető i: F ra n s Snijders, tu la jd o n képen állat- és vadászatfestő ; J a n W ildens, L ucas van U den és P ie te r Snayers. V an D ijck arcképeinek táj h átterei. A régi flandriai színskála lassankinti elhagyása.
A drian B rouw er erőteljes n atu ralisztik u s tehetsége ; David T eniersnek, az ifjab b n ak m unkássága a tájk ép festés terén is ; a tájk ép p el vegyülő jelleg zetes ném etalföldi népies genre.
B o n av en tu ra és J a n P e e te rs te n g e rfe stő k ; J a n S iberechts m üvei és befolyása; A driaen F ran s B oudew ijns a honi és olaszos irányú flam and tájk ép festés h atárán áll.
P
ILI. ELŐADÁS.
Az olasz tájképfestés a román fájóknál.
A X V II. század m űvészeinek v ág y a az ókor és a p á szto r
élet u tán ; „ a rk ád iai“ irány. Az ókor színhelye g y a n á n t csak O laszországot ism erik ig azán ; ra jo n g ás O laszországért, az olasz táj lesz a festészetben a h istó riai és vallásos je le n e te k kiválasz
to tt színterévé ; az olasz, különösen a R óm a-vidéki táj a tájkéj)- icleál. íg y alakul a tá jk ép festés rom anism usa.
Az olaszok arán y lag aláren d elt részt vesznek e m ozgalom ban; a későbbi B assanók, a C arraccik, D om enichino és G uercino m u n k ásság a; F ran cesco A lbani és D om enico Feti.
A század legnagyobb olasz tá jk é p fe stő je : S alvatore R o s a ; tájk ép ein ek regényes, g y ak ran ábrándos v agy zord jellege.
A sp an y o lo k ; Velasquez hatalm as teh etség e kis olasz t á j k ép v ázlataiban is m utatkozik ; a spanyol iskola nem fo rd ít figyelm et a táj h áttérre.
A vezérszerep a fran ciák n ak ju t. N icolas P oussin róm ai m unkássága ; n a g y m űvészi jelen tő ség e és h atá sa ; haladó k orával m indinkább a tá jk é p felé fordul. A tö rté n e ti_ a classikai, hősies és idylli stilizált tá jk é p fogalm ainak k ia lak u lása; P oussin leg- közvetetlenebb követője és u tó d ja : G aspard D ughet-P oussin ; irán y án ak ném i eltérése a m esterétől.
A többi francia ro m an ista festők: F rançois M illet (Francisque);
a leg n ag y o b b : Claude Gelée, le L o rrain néven ; P oussin irán y án ak fo ly tató ja, de eg y ú ttal to v áb b fejlesztő je; m űvészi jelen tő ség e, jellege, különösen összehasonlítva P oussinnal.
IV. ELŐADÁS.
A romanista t aj kép festés további fejleményei.
Claude L o rrain m űveinek részletes m éltatása ; az alkony és a h a jn al fe stő je ; rajzai, a „L iber V erita tis“. K övetői a franciáknál.
A ném et ro m an ista tájképfesfők: A dam E lsheim er n ag y jelen tő ség e ; a festői fényhatások, éjjeli képek. Jo h a n n H einrich R oos és fia, P h ilip p ; olasz tájk é p ro m a n tik a : an tik rom ok és p ásztorélet. K ari R u th a rd t vadászati- és állatképei
ß
A flandriai rom anisták.; Jaq u e s d ’A rthois ; az olasz tá jk é p d iv a ttá és conventióvá lesz. Cornelis H uijsm ans ; J a n F ra n s van B loem en (Orizzonte) el oh al adott- tech n ik ája; szép egei.
A hollandi rom anisták.; B ieter v an L a e r (il B am boccio) olasz földön telep ed ik m eg, naturalism usa. Cornelis van Boelem burg. az arkádiaá irány képviselője. Moses van U ijten b ro eek E lsheim er követője. A. J a n B oth nagy, teh etség e a .Claude L o rra in irá n y á t önállóan f e jti. tovább ;. a. ty p ik u s R ó m a-k ö rn y éld . v idéket és n ép életet ö ism erteti, m eg. legszélesebb körben. H erm an n van S w anevelt szintén C laude követője, je le s rézkarcoló. A dam P ijp ack er gondos.term észet-m egfigyelése, szép alkonyt egei, őszi h an g u lata. J a n A sselijp (C rabbetjy) pásztor-képei, realisztikus részletei; F re d e ric k de M oucheron. Claes B ieters B erchem vidám genreel élén k ített népszerű olasz tá jk é p e i; a p ászto rjelen etek átm enete az állatképekhez. K arel D u jard in v áltozatos tá rg y k ö re,, te líte tt színei. J a n Gdauber (Polydore) a realisztikus p ászto r-g en rető l visszatér az idealistikus arkádiaihoz ;, ifj. P ieter M oliju (Mulier; Tem pestà) eros colorista. Philips W ouw erm an lovas je le n e te k e t, szeret többnyire, olaszos tájk ép b e h ely ezn i;
Jo h a n n L ingçlbach C laude-L orram szerü scen eriák at fest.
V. EEŐiADÁ'S.
A*. éjszaki talajból sarjadté hollandi tajkepfestes»
H ollandia jelleg e festői szem pontból; festészete a. ro m a n ista irán y m ellet m élta tja a honi földét és é lé te t; erős naturalisz- tikus hajlam , kedélyesség és sokoldalúság ; a tónusos tájfestés kialakulása.
K ülföldön utazó s o ttan i benyom ásokat földolgozó hollandi festők, különösen H erm an S achtleven éa Jan .G riffier rajnavidéki képei. D irk van D eelen ideálarchitekturái.
Ai m arina-(tengeri-festés m int le g sa já ta b b hollandi - g en re ; J a n P o rcellis és- Sim on J acobsz- d e V liegon
A jellegzetes hollandi tájk ép festés k ezdetei: H endfrfe-Aver^
cam p korcsolyázó é s-szán k ázó 'téli (jelenetei; E saias van de Melde iskolája.
J a n vam G oije n i tónusos fèstése, a> légköri fény* és szín- h atáso k hü ábrázolója«
Y
Salam on van R uijsdael eleinte G oijent követi, aztán eltér tőle üdébb zöld színeivel-és g azd ag -g en reelő tereiv ei.
A ert van d er N eer : különösen az éjjeli fényhatás ok, hold
világos é je k ‘festője ; inagyszerű egei, ig én y telen előterei.
R em b ran d t H arm enszoon .van R ijn a (hollandi iskola leg n ag y o b b ? festői te h etség e; a tá jk ép b en is kiváló; az »éles fény és m ély sö tétség festő je; am ilyen n a tu ra lista figurális képeiben, olyan idealista feste tt tá jk ép eib en ; tö b b n y ire képzeleti m otívu
m okat használ, a festői h a tá st rendesen a v ilágítás ad ja m eg.
T ájk ép i rajzai és részben rézk arcai viszont a term észet sz e retet
teljes m egfigyeléséről s a leg ig én y telen eb b m otívum ok festői értékesítéséről tanúskodnak. .K övetői : P hilips К ош џ ск, H ercules S eghers és J a c o b de W et.
'VI. ELŐADÁS.
*A hollandi tájkepfestés dovabbi fejleményei.
A X V II. század közepe tá já n n ag y len d ü let észlelhető. A tájk ép b e h ely ezett állatfestés a m arinák m ellett a*hollandi k é p írás m ásik sajáto sság a. P aulus P o tte r csodálatos teh etség e, a hollandi p ászto rélet n átu ralisztik u s beállítása a jellegzetes n ém et
alföldi tájb a. A lb ert Guijp állatképek m ellett .g en ret és csend
életet is fest-s szép vizes tá jk é p e k e t; Claude irá n y á t realisztikusan form álja á t. A driaen van de V elde m ég tö b b o ld alú ; gondos ki
dolgozás és kellem es elrendezés m ellett szigorú term észethűség jéllem zik. Az inkább csendéletbe hajló állatgenre (H ondecoeter, W eenix) a tájk ép szem pontjából jelen ték telen .
A tájk ép i je le g ű arch itek tu m festés : J a n van d er H eijde és G errit A driaensz B erckheijde .hollandi városok tereit, utcáit, csa to rn á it ábrázóló Iképei. J a n V e rm e e r van (B élit ! kevés, de kitűnő kópé e nem ből.
A m arinafestés ,a század derekán tú l: J a n van de C^ppelle, L n d o lf ;Backhuij-sen (és (különösen W illem -van de V elde; csöndes és 'hullám os tenger, vvilaar és derű, -hajók és »kikötői «élet.
A tulajd o n k ép en i tájkóp hollandi m esterei -a század d erekán túl. J a n ‘W ijn a n ts alapvető foútossága, különösen a 'lo m b fe sté s nehézsógeiaok teljes leküzdése ; n agyobb -színgazdagsága. A llaert van E v erd in g en norvégiai zuhatagos erdőivel-első, -k i-a fenyvesek világát a 'festészetb e bevezeti. Ja e ö b van R uijsdael valam ennyi
8
tá rs á t fölülmúló com ponáló tehetsége, költői érzéke és sziiiezési finom sága : az éj szaki tá jk é p reg én y esség ét ő érzi á t igazá n és hozza k ifejezésre; m űveinek részletes m éltatása. M eindert H obbem a a hollandi földben gyökerezik, a tereb ély es fák, ala
cso n y k u n y h ó k , a kedélyes ta n y a i élet festője.
A X V II. század tájk ép festésén ek összefoglaló m éltatása a táj képírás későbbi fejlődése szem pontjából.
Olvasásra ajánlható művek:
BODE, W ilh elm : S tudien zur G eschichte der holländischen M alerei, B raunschw eig, 1883.
BODE, W ilhelm :. R em b ran d t, nyolc fol. k ötet, P áris, 1900.
CARUS, C. G. : B riefe ü b er L andschaftsm alerei, L eipzig, 1835.
DENiO, Dr. E lisab eth H arrie.t: N icolas Poussin, L eipzig, 1898.
EARLOM, R ich ard : C laude’s L ib er V eritatis, autotype- reproductions, L ondon, 1872. I. L andscapes, II. P a sto ra l subjects, III. M arine subjects.
FROMENTIN, E ugène: Les m aîtres d ’autrefois, P aris, több kiadás.
GESSNER, Salam on: B riefw echsel m it seinem Sohne. (Säm t
liche Schriften III. Teil) W ien, 1813.
GUTHMANN, J o h a n n e s : Die L an dschaftsm alerei der toscanischen und um brischen K u n st von G iotto bis Rafael.
L eipzig, 1902.
KAEMMERER, Dr. L udw ig : Die L an d sch aft in der deutschen K n u st bis zum Tode A lb rech t D ürers, L eipzig, 1889.
KAEMMERER, Dr. L u d w ig : H u b e rt und J a n von E yck.
(K nackfuss, K ünstlerm onographien.) B ielefeld und Leipzig. 1898.
KLEINMANN, H ’s V erlag, H aarlem : D er D o rd rech ter T ier
m aler A elbert Cnijp ; P ie te r de H och und Jo h a n n V erm eer aus D elft; M eindert H o b b e m a ; Ja c o b van R uysdael.
KNACKFUSS, H . : D ürer (K nackfuss, K ünstlerm onographien, 1905.) R em b ran d t (u. a. kiadás, 1907.).
KUGLER, F ra n z : H andbuch der K u n stgeschichte, bearb. von W ilhelm LÜBKE, H . B and, S tu ttg a rt, 1872.
LAFENESTRE, G eorges, et E ugène RICHTENBERGER: La P ein tu re en E urope (C atalogues raisonnées, P aris) Florence, Rome.
MICHEL, Em ile : Les M aîtres du P ay sag e, P aris, 1906.
PaTTISON, Mme M a rk : Claude L orrain, sa vie et ses oeuvres, P aris, 1884.
ROSENBERG, A dolf: H an d b u ch der K unstgeschichte, B iele
feld und L eipzig, 1902.
ROSENBERG, A dolf: T eniers der Jü n g e re (K nackfuss, K ünstlerm onographien) 1901.
SCHNAASE, K a rl : N iederländische B riefe, S tu ttg a rt und T übingen, 1834.
E zekhez já ru lh a tn a k a B udapesti O rszágos k é p tá r és a tö b b i nevezetesebb európai k é p tá ra k leíró lajstrom ai.
V E T Í T E N D Ő K É P E K .
Az I. előadáshoz:
1. J a n van E y c k : K risz tu s lo v ag jai, és
2. U. attól: Szent re m e té k és z á ra n d o k o k , a g e n ti o ltá r szárn y ak o n . (B erlini m uzeum .)
3. Lorenzo Costa: Isa b e lla G onzaga m úzsaudvara. (P áris, Louvre.)
4. P inturicchio: A en eas S y lv iu s in d u lá sa a zsinatra. (Siena, L ib re ria dél D uom o.)
5. L uca S ig n o re lli: M ózes utolsó te tte i és halála. (R ó m a , C ap p ella S istin a.)
6. Lionardo da V in c i tá jré sz le tet ábrázoló tollrajza. (F iren ze, Uffizi.)
7. Lionardo da V in c i: M ona Lisa. (P áris, L ouvre.)
8. Albrecht D ü re r: A so d ro n y h ú zó m alom . (B erlini m e tszet- g y ü jtem én y )
9. A lbrecht D ü rer: R é g i vár. (B rém ai muzeum.)
10. Albrecht A ltd o rfer : H e g y e s vidék. (M ünchen, P in a k o th e k a ) 11. G illis van C oninxloo : E rd e i táj. (B écs, L ic h te n ste in -k é p tár.) 12. Joachim de P a tin ir : P ih e n é s az E g ip to m b a m en ek ü lés
a la tt (B erlini muzeum.)
13. R a fa el: Szent Leo p áp a talá lk o z á sa A ttilával. (R ó m a , V a t i k á n .)
14. Perin dél Vaga d e k o ra tiv tá jk é p fe sté se i a P e sa ro m elletti V dla Im p eriale e g y ik te rm éb en .
15. Correggio: K risztu s szü letése (C respi, M ilano.)
16. G iorgione: K özeledő vihar (A d rasto s és H y p sip ile. Palazzo G iovanelli, V elencze )
17. U. attól: H a n g v e rse n y a szabadban. (L o u v re )
18. l'iz ia n : Isteni és földi szerelem . (R ó m a, M useo B o rg h ese.) 19. U. attól: J u p ite r és A ntiope. (L o u v re )
20. Lucas van Valkenborch: Őszi vidék g y ü m ö lc ssz e d é sk o r.
(B écsi udvari muzeum.)
A II. előadáshoz :
21. Pdtiw el B n i : Jézu s és ta n ítv á n y a i a G e n e sa re th tónál.
('M ünchen, P in a k o th e k a .)
22. J a n B r u e g h e l: A parad icso m . (B erlini m uzeum .) 23 U. attól: E rd ei ú tk eresztezés. (M ünchen, P in a k o th e k a ) 24. U. attól: F a lu si k o rcsm a előtt. (U g y a n o tt.)
25. R u b en s: S é ta a k e rtb e n . (M ünchen, P in ak o th ek a.) 26. U. attól: O lasz tá jk é p p á sz to ro k k al. (Louvre.) 27. U. attól: V isszatérés a m ezőről (F irenze, P ál. Pitti.) 28 U. attól: H o ld v ilág o s táj (L ondon, m ag án tu lajd o n b an ) 29. F ra n s S n ijd ers : V ad k an vadászat. (M ünchen, P in a k o th e k a .) 30. L u ca s van Uden : F o ly am v id ék . (F ra n k fu rt, S tá d e l-g y ü j-
tem ény.)
31. Van D ijc k : I. K á ro ly angol k irá ly . (L ouvre.)
32. D a v id Deniers az ifjabb: T ájk ép h e g y e s to ro n y n y a l.
(M ünchen, P in a k o th e k a .)
33. l \ attól: P ara sz tm u la tsá g . (M adrid, P r a d o )
34. U. attól : A m űvész és család ja P e re k v á ra előtt. (L o n d o n , N a tio n a l G allery).
35. J a n Siberechls : C sato rn ás vidék. (H an n o v eri m uzeum .)
A III. előadáshoz :
36. N icolas P o u ssin : Á rk á d iá i p á szto ro k (L ouvre.)
37. A nnibale Carracci: Jézus és a sam ariai nő. (Bécs, u d v ari m uzeum )
38. Francesco A lb a n i: B acchus és A riad n e (K a rlsru h e , k é p tá r.) 39 Salvatore R o sa : T e n g e rp a rti tájk ép . (M ünchen, P in a
k o th ek a.)
40. U. attól: O lasz tájk ép . (K a rlsru h e , k é p tá r )
41. Velasquez: R é sz le t a róm ai V illa M edreiből. (M adrid, P rad o .)
42. N icolas P o u ssin : Táj M áté ap o sto llal (B erlini m uzeum .) 43. U. attól: H e g y e s tájkép. (B écs, L ic h te n ste in -k é p tár.) 44. U. attól: P o ly p h em o s. (Szent P é te rv á r, E rem itag e.) 45. U. attól: A n y ár. (L ouvre )
46 Gaspard' D u g h e t-P o u ssin : A ntik tájkép. ( Bécs, g ró f Czernin- k é p tár.)
47. U. attól: Á b rah ám az a n g y ali h ira d á st fogadja. (L ondon, N ational G a lle ry )
48. Francois M ille t : É p ü le te k a tó p a rto n . • (B u d ap est, Szép- m űvészeti m uzeum .)
A IV. előadáshoz:
49. Claude L o rra in : \ rilla a róm ai C am p ag n áb an . (B u d ap est, Szépm űvészeti múzeum.)
50. U. attól: T ájk ép H á g á rra l. (L ondon, N ational G allery.) 51. U. attól: K ér. Szt. Ján o s erd ő b en p réd ik ál. (Bécs, g ró f
Czernin k é p t á r )
52. U. attól: Idylli táj n ap le m e n te k o r. (M ünchen, P in a k o th e k a .) 53. U. attól: K ik ö tő n a p k e lte k o r. (U gyanott.)
54. U. attól: H ajnal. (S z e n t-P é te rv á r, E rm itag e.)
55 A dam E lsh eim er : M en ek ü lés E g ip to m b a . (Bécs, L ichten- stein -k ép tár.)
56. Joh. H einr. Roos : T ájk ép á llato k k al. (B écs, g ró f C zernin- k é p tá r.)
57. Jaqués d ’A rlh o is: Ú t az erd ő b en . (B u d ap est, S zép m ű v észeti m uzeum.)
58. Cornelis H u ysm a n s : E rd e i táj. (B écsi u dvari muzeum.) 59. J a n F rans van B loem en: Olasz táj. (B u d ap est, Szépm űv,
muzeum.)
60. Cornelis van Poelenburg: T á jk é p D ian áv al és K a llisto v al.
(M ünchen, P in a k o th e k a )
61. J a n B oth : Olasz táj esti v ilá g ításb an . (K a rlsru h e , k éptár.) 62. A dam P ijn a c k e r: T á jk é p á llato k k al. (Bécs, C z e rn in -k é p tá r.) 63. J a n A sse lijn : O lasz táj (Bécs, A k adem ie d. bild. K ünste.) 64. Claes Pietersz Bércként : O lasz táj. (M ünchen, P in a k o th ek a.) 65. K a re l D u ja r d in : T á jk é p p á sz to ro k k a l. (U g y an o tt.) 66. J a n Glauber : Olasz táj fürdő n y m p h ák k al. (U gyanott.) 67. P h ilip s W om verm an: S zarv asv ad ászat. (U g y an o tt.)
Az V. előadáshoz :
68. Sim on Jacobsz de Vlicger: V iharzó te n g e r. (M ünchen, P in a k o th e k a .)
69 J a n van G o ijen : N ym w egen város. (B erlini muzeum.) 70. ( '. attól: H ollandi táj. (M ünchen, P in a k o th e k a ) 71 Salomon van R u ijsd a e l: P a rti táj. (U g y an o tt.)
72. U. a ttó l: A falu vége. (B udapest, Szépm üv. m uzeum.) 73. A e r t van der N eer: T á jk ép fák k al, h o ld v ilág b an . (K o p en -
h ág a, M ad sen -g y ü jtem én y .)
.74. U. a ttó l: Tűzvész éjjel. (B u d ap est, Szépm üv. muzeum.)
75 R em brandt : Az a n g y alo k hírül adják a p ász to ro k n a k Jézu s szü letését. (R ézk arcz.)
76. U. attól: V ár a h e g y e n . (C asseli kir. k é p tá r.)
77. U. attól: T á jk é p o beliszkkel. (B oston, m ag án tu lajd o n .) 78. U. attól: P ih e n é s az E g ip to m b a m enekülés alatt. (D ublin,
m uzeum .)
79. U. a ttó l: V izes táj. (D rayton M anor, S ir. R o b . P eel ) 80. U. attól: A k isd ed M ózes fö lta lá lá sa . (U g y a n o tt.) 81. U. a ttól: T á jk é p három fával. (R é z k a rc z )
A VI. előadáshoz : -4.*®: &
82. P a u lu s Pott er : V ízben tü k rö ző d ő teh en ek . (W ága, Mauritz- huijs.)
83. U. attól: L eg elő m arhák. (A m sterd am , S ix -k é p tá r.) 84. Aelbert C u ijp : T e n g e r holdfénynél. (U g y a n o tt.) 85. A d ria en van de Velde: A m ajor. (B erlini muzeum ) 86. U. attól: A zan d w o rti te n g e rp a rt. (A m sterdam , S ix -k é p tá r.) 87. J a n van der H e y d e : A V ijv e rg ra c h t H á g á b a n . (K a rlsru h e ,
k é p tá r.)
88. J a n Vermeer vati D e lft : D elft város. (H ága, M auritzhuijs.) 89. L u d o lf B ackhuijsen : V iharos tf-nger. (K a rlsru h e , k ép tár.) 90. W illem van de Velde: N y u g o d t te n g e r. (M ünchen, P ina-
kotlu-ka )
91. J a n W ijn a n ts : Táj alk o n y a ik o r. (U g y a n o tt.) 92. U. altól: R e g g e li táj (U g y a n o tt)
93. A lla ert van E v érd inge n : E sti táj vízeséssel (U g y a n o tt.' 94. U. attól : Téli táj. (A m sterdam , S ix k é p tá r.)
95. Jacob van R u ijs d a e l: l ájkép. (A m sterdam , R ijk s-M u seu m .) 96. U. a ttó l: A vizesés. (A m sterd am , S ix -k é p tá r.'
97. U. attól: E lvonuló vihar. (F ran k fu rt, S tad el.) 98. U. attól: Téli táj. (A m sterd am , S ix -k ép tár.)
99. U. attól: H aarlem v áro sa a síkról nézve. (B erlini m uzeum .) 100. A leindert Hobbema : T á jk é p faso ro k k al. (London, N ational
G allery .)
101. U. attól: T ájk ép . (M ünchen, P in a k o th e k a .) 102. U. attól: T ájk ép . (A m sterd am . S ix -k ép tár.)
103. U. attól: A vizi-m alom . (A m sterd am , R ijks-M useum .)
