R U D A S LÁSZLÓ
HÜBÉRURALOM
17-18. SZ. 5. EZER. Á R A 4 0 FILL.
!§HALADfí5SI
H Ö NYVK IADÖ m Ä L J L A L A Iia
ÖHIADASAW
A Galilei Füzetek célja a term észettu d o m án y o k , a társad alo m tu d o m á
nyok, a m o d e m filozófia ered m én y ein ek nép szerű ism ertetése. E lső
so rb an azt az ism eretanyagot igyekeznek felölelni, m elyet a középiskola h ián y o san vagy elferdítve közöl, vagy teljesen elhallgat. A Galilei Füze
tek m indén egyes sz ám a valam ely ism eretkör b ev eze tő , összefoglaló tájék o ztató ját a d ja és alkalm as to v áb b i b e h a tó b b speciális tan ulm ányok előkészítésére. A Galilei Füzetek egyszerű, világos, vo n zó m o d o rb a n v a n n a k Írva. 3 2 —64 lapnyi terjedelem ben, 2 —3 füzetenként jelennek m eg, úgy hogy lehetőleg m inden h ó n a p ra egy szám m egjelenése essék.
E gyes szám ára 30 fillér. M inden to v áb b i szám 10 fillér.
A z ed d ig m egjelent fü z e te k : I . A történelmi materializmus I. (ism erte
tés). Irta dr. F azekas S ándor é s dr. Székely A rtúr. 2. A származástan mai állása. Irta dr. K ende Z sigm ond. 3. A Daliás keletkezése. Irta dr. R ubin L ászló. 4. A z u j Világszemlélet. Irta dr. L óránd Jenő. 5— 6. Bevezető az élet kémiájába. Irta S trophantus. 7. és 8. A mai lélektan főbb irányai I. és II.
Irta dr. D ienes V aléria. 9 —10. A z anyag szerkezete. Irta Szántó H ugó. 11— 14.
Valóság és matematika. Irta dr. D ienes P ál egyetem i m .-tanár. 15 — 16. Világok keletkezése. Irta E rdős L ajos. 17— 18. Hübéruralom. Irta R u d a s L ászló. A gyűjtem ény legközelebbi szám ai a k ö vetkező kérdésekkel fognak foglal
kozni: A történelmi materializmus II. (értékelés és kritika). Biológiai alapfogal
mak. Bevezető a közgazdaságba. Ezenkívül az alább felsorolt tárgyakról szóló füzetek k iad ása v an terv b e v év e:
I. A term észettu dom án vok k öréb ől.
A z energetika elem ei.
A z energia körforgása.
E lektrom os sugárzások R adioaktivitás.
A z élet keletkezése.
A z állam . A nőkérdés.
F ejezetek a m agyar történelem ből a történelm i m aterializm us m eg világításában.
Fejezetek a világtörténelem ből a történelm i m aterializm us m eg
világításában.
III. A v ilá g sze m léleti ism eretek é s a filo z ó fia k ö réb ő l.
Filozófiai alapfogalm ak.
A régi filozófia kritikája.
A bölcselet ú ja b b irányai.
T e st és lélek.
D eterm inizm us és indeterm inizm us.
Lélekelem zés.
A m onizm us.
M o d e m bibliakritika.
A vallás m int világszem lélet.
A tu d o m án y o s világszem lélet.
A tu d o m án y kialakulása és fejlődése A tu d o m án y o s m ódszer.
A cél és okság kritikája.
A term észetbölcselet e le m e i
Kiadja a Haladás Könyvkiadávállalaí Budapest, V, Síéclumyi-utca 10. sí. Telefen 42— 00.
A biológia fo n to sab b problém ái.
V itaiizm us és m echanizm us.
A célszerűség a term észetben.
A z em beri test szerkezete, m űködése.
A baktérium ok világa. » Nem i betegségek.
A z em b er egyéni és faji fejlődése.
II. A szo cio ló g ia k öréb ől.
B evezető a szociológiába.
A z em beri társad alo m kialakulása.
T ársad alm i fejlődés.
A z em beri gazdálkodás fejlődése.
A tőkés term elés.
A m unkásm ozgalm ak és a szocia
lizm us.
A család fe ilő d é s e .
RUDAS LÁSZLÓ
H UBERURALOM . .
B U D A P E S T , 1914
A H A L A D Á S K Ö N Y V K IA D Ó V Á L L A L A T K IA D Á SA
A jobbágyság kialakulása.
„A heg y en egy v ár és körötte a váru r birtoka.
L ejeb b egy p arasztfalu . A p araszto k kényszerítve, hogy a földesúri b irtokon ellen szo lg áltatás nélkül m u n k á t teljesítsen ek , a robotot s hogy a földbirtokos
n a k ren d szeres időközökben, házasság o k és h alálo zá
sok alkalm ából, term én y ek et szo lg áltassan ak be.
A földesur itél a p a ra sz t felett, ő m aga vagy h ely et
tese, az ispán, szab ály o zza a faluközösség közös b irto k án ak , to v á b b á a legelőnek és az erdőnek h asz
n álatát. О állítja c sa taso rb a a községet, ha ellenség fen y eg et.“
Ez a feudalizm us képe, a term előosztályt tekintve.
L én y eg éb en é p p e n úgy m eg találjuk N agy S án d o r m ak ed ó n iai b iro d alm áb an vagy E gyiptom ban, a Sassa- n id ák b iro d alm áb an és az utolsó év század előtti Ja p á n b a n , m int a középkori E u ró p áb an . A z általános elterjedtség azt bizonyítja, hogy ez a szerv ezet azonos o k ra kell, hogy v isszavezethető legyen, m ely m in d en ü tt m űködni kezd bizonyos p o n to n és azonos voltánál fogva azonos e red m én y ek et hoz létre. Ez az ok a g azd aság i stru k tú rá n a k m e g v á lto z á s a : az állandó földm űvelésre való áttérés.
A legtöbb n ép az állattenyésztésről tért át a föld
m űvelésre. A z állatten y észtés a vele foglalkozók m ozgási sza b a d sá g á t nem korlátozza, h an em elő
m ozdítja. E zért az állatten y észtő n ép ek legtöbbször n o m ádok, állan d ó an ritkán telep ed n ek m eg és ha rák én y szerü ln ek , könn y en to v áb b v án d o ro lh atn ak . A g ab o n aterm elést vagy a szom szédos népektől elhajtott rab szo lg ák k al végeztetik, vagy m ég egyszerűbben a g a b o n á t készen rabolják a szom szédos népektől, m ely ek k el ezért folytonos h arcb an állanak. A harc bizonyos szorosabb törzsi szervezetet fejleszt ki náluk
s ren d szerin t bizonyos születési és harci nem esség is kialakul a harcok közben és azok vezetésére.
A z állattenyésztő n ép b en a k ezd etleg es nem esség en kivül, m ely n ek igen jelen ték telen kiváltságai v an n ak csak, sem m iféle osztály tag o zó d ás nincs. M indenki k ato n a és m indenki egyenrangú törvényhozó s a birói h atalo m is a n ép kezéb en van, m ely azt gyűlésein gyakorolja.
A z állandó földm űvelésre téréssel a hely zet m eg változik. A z állandó földm űvelés állandó le telep ed ésre kényszeriti a földm űvelőt s m ozgási szab ad ság átó l ezzel m egfosztja, n eh ézk essé teszi. A letelep ed és ren d szerin t tö rzsek k én t történik, a föld a törzs, vagy nem zetség stb. közös tulajdona, m ég az a föld is, m elyet az egyes tagok m ag án h aszn álatra k ap n ak . Ez az ősi agrárkom m unizm us.
D e b ár a törzsek igy együtt m arad n ak , a paraszt n eh ézk essé v álásáv al a törzs eddigi közössége lassan k én t m egbom lik, az együ v étarto zás érzése kipusztul.
E hhez járul, hogy a fö ld m ü v esm u n k a bizonyos id ő szakokhoz kötött, m elyekben a p a ra sz t nem v o n u lh at h ad b a anélkül, hogy g azd a sá g a lényeges k á rt ne szenvedjen.
Beáll te h á t bizonyos m unkam egoszlás s z ü k s é g e : a honvédelem elválik a term elő m unkától. A fö ld m űvelő n ép m entesül a k ato n á sk o d á s alól s a h o n védelem kötelezettsége a n ép egy m ásik részére hárul, am ely viszont a term elő m u n k a alól sz a b ad u l és egyetlen h iv atása a k a to n ásk o d ás lesz. A k a to n á s kodó osztály eltartása ezu tán teljesen a term elő o sztályra szak ad , am inthogy ez az egész folyam at csak úgy lehetséges, hogy a földm űvelő m u n k ája elég produktiv, hogy m ag án kivül m ás, nem d olgozókat is eltartson. A hol ez az o sztály o k rab o m lás term előkre és nem term előkre beáll, ott a súlypont a zu tán m ind-
jo b b an a nem term elő osztályok ja v á ra tolódik el, m ert a fegyver és a vele való b án n itu d ás nem csak a v éd elem kötelességét, h an em az elnyom ás lehetőségét is jelenti a k ato n ao sztály kezében. Ez annál k ö n n y eb b en m egy, m ert a földm űves csa k h a m a r egészen elszokik a fegyverforgatástól s m egkötöttségénél, n eh ézk esség én él és elszigeteltségénél fogva m ég m eg
m a ra d t jogai g y a k o rlására is k ép telen n é válik.
E z a jo b b ág y ság k ia la k u lá sá n a k általános képe, m ely az eu ró p ai feudális állam o k at m egalkotó g erm á
noknál csak részleteib en változik.
A g erm án o k közvetlenül a róm ai birodalom ba való le te lep ed ésü k előtt tértek át az állandó föld
m űvelésre. A ró m aiak k al vivott évszázados harcaik n álu k is k ifejlesztették a törzsi szervezeteket, bizonyos n em esség et és néhol királyságot és hercegségeket, m ely ek k el szem b en a törzstagok m ár bizonyos k ö te lezettség ek k el tartoztak.
A z állandó letelepülés itt is törzsen k én t m egy v é g b e ; a földm űvelés az ősi agrárkom m unizm us a lap ján folyik. A z egyes törzsek, nem zetség ek és k ö zség ek faluközösségeket (Markgenossenschaft) alk o t
nak, közös tu lajd o n b an levő földdel. A ház és az u d v a r ug y an m ár m a g án tu lajd o n a az egyes család o k nak, a szántóföldet is felosztották közöttük külön h asz
nálatra, de a tulajdonjog a közösségé. A legelőt, erdőt és a folyóvizet közösen használják.
M inden faluközösség területe teh át két részre o s z lo tt: közös és felosztott részre. M inden tag része eredetileg egyform a n ag y volt, é p p e n igy a közös kerületből h a sz n á la tra áten g ed ett rész is. E nnek fel
h aszn álási m ódját a közösség állap íto tta m e g : ez szab ály o zta a legeltetést, az építéshez és tüzeléshez veh ető fa m ennyiségét stb. A z egyes p arcellák at bizonyos id ő szak o n k én t ú jra kisorsolták.
A g azd aság i egy en jo g ú ság n ak teljes politikai egyenjogúság felelt meg. M inden szab ad em b ern ek egy
form a jogai voltak, az egész n ép együtt alk o tta a h a d e rő t s a n ép szolgáltatott sa já t gyűlésein igazságot.
A germ án o k e term előrendje m ellett azonban m eg m arad t m in d en ü tt a róm ai birodalom régi lak o sain ak term elő m ó d ja is. A benyom uló g erm ánok sokkal k ev eseb b en voltak és sokkal több föld állott rendelkezésükre, sem hogy a régi lakosok elűzése érd ek ü k b en állott volna. C sak a v an d álo k te tték ezt A frikában. A gótok és b u rgundok m inden nagy o b b b irto k n ak csak egy, illetve k ét h a rm a d á t foglalták le, a lo n g o b árd o k a hozadék e g y h a rm a d á t; a frankok és alem án n o k ellenben északkeleti G alliáb an annyi u ratlan földet találtak, hogy szükségletüket teljesen fedezni tu d ták vele. M inden egyéb uratlan föld, épp íg y a régi róm ai császári birtokok, a királyoké lettek úgy, hogy ők lettek az ország legnagyobb földbirtokosai.
K étféle term elő ren d h ely ezk ed ett te h á t egym ás m ellé. A róm ai birodalom term előm ódja u g y an nagyon lezüllött m ár, m ikor a germ án o k a b iro d alm at k ü lső leg is m egdöntötték, hiszen nem an n y ira a b arb áro k tá m ad ásai, m int ink áb b belső züllése tette tö n k re a róm ai b irodalm at. M ár A u g u stu s a la tt m eg k ezd ő d ö tt a gazd aság i h an y atlás s sz a k a d atlan u l ta rt egészen a végső összeom lásig. A z utolsó század o k b an m ár o d a ju to tt a h a talm as birodalom , hogy a ra n y p én z m ár alig v an forgalom ban, a k eresk ed elem alig-alig lézeng s m ag a a földm űvelés fokról-fokra sülyed, m ind k ezd etleg eseb b lesz. A zelő tt a földm űvelés rab szo l
g ák k al folyt, k iket a győztes h á b o rú k csak úgy o ntottak. N em k ellett kim élni őket, sem jól táplálni és ruházni, tönkre leh etett dolgoztatni őket. A ugustus óta a h áb o rú k m indinkább v édelm i h á b o rú k k á zsugo
rodtak, a rab szo lg a ritkább, te h á t költséges lett,
kím élni kellett s nem hozott hasznot. Fényüzési cikk lett. Á t k ellett térni a b érletren d szer egy f a já r a : felszab ad íto tt rab szo lg ák at telepitettek a földekre (coloni), bizonyos szo lg áltatáso k at kö tö ttek ki tőlük, te rm én y eik egy részét be k ellett szolgáltatniok, de eg y éb k én t szab ad o n m ozoghattak. Á ltaláb an a ter- m én y b en i szo lg áltatásra tértek vissza s a róm ai b irodalom utolsó század aib an sem az adózás, sem a h iv ataln o k o k fizetése nem p énzben, h an em term észet
ben történt.
Ez a term előrend, a kolonusokkal (és részben rab szo lg ák k al) m e g m arad t a germ ánok földközössége m ellett. S ak árm en n y ire lezüllött is a róm ai term elörend, h a so n líth a ta tla n u l m ag asab b fokú volt, m int a g erm á
noké, kik csak nem régen tértek át az állandó föld
m űvelésre és azt n agyon kezdetlegesen űzték.
D e n em csak az elnyom ott osztályok, a kolonusok és rabszolgák m a ra d ta k a germ án o k m ellett, han em uraik, a régi róm ai patríciusok és a városi nem esség (curiales) is. G alliáb an p éld áu l n em csak m eg m arad tak z a v a rtalan u l birtokaikon, h an em rájuk m ég a régi róm ai jogot is m in d en ü tt érv én y b en hagyták. H iszen ez term észetes is volt. K ire tám aszk o d o tt volna a beözönlő germ ánság, h a nem azokra, akik a m ag asab b k u ltú rá t és term elő ren d et k ép v iselték ?
A legfontosabb szerepe term észetesen ez irán y b an a katolikus eg y h ázn ak és kolostorainak jutott. A katolikus vallás m ár régen nem volt üldözött, állam - fWtforgató szekta, az egyház erős gazdasági és politi
ka: szervezet, m ely a róm ai birodalom utolsó sz á z a d a i
ban szinte az egyetlen, m ely ném ileg rendszeres politikai és gazdasági m űködést tu d kifejteni. N agy K o n stan tin ó ta állam v allássá lett s erős szervezete fo ly tán a róm ai császárok őt b ízták m eg szinte m in
d en fo n to sab b közfunkció v ég reh ajtásáv al. Ó riási föld-
birtokai voltak, m elyeket ug y an a szegények tá m o g a tá sa céljából k a p o tt és h iv atalo san ezek m indig is úgy szerepeltek, m int a szegények birtokai, de té n y leg a h o z a d é k n a k legfeljebb n eg y ed részét fo rd íto tták a nyom or en yhítésére (ez is több, m in t am en n y it m a a p ü sp ö k ö k te s z n e k !), m ig a többi egyéb célra m ent.
M aguk a p üspökök, kik h o v ato v áb b az e g y h ázk ö zsé
gek m in d en jogát letörték, u g y an an n y it fo rd ito ttak a m ag u k szem élyére, m int am ennyit a szeg én y ek n ek összesen ju ttattak . A n ép v án d o rlás b orzalm ai alatt a zu tán az egyház volt az (különösen a kolostorok), m ely a régi róm ai k u ltú rán ak és m a g asab b term e
lő ren d n ek legalább a csö k ev én y eit m egőrizte s m ost a letelepülő g erm án o k k al közölte.
A g erm án o k uj á lla m alak u latáb an m ég fokozottabb szerep e ju to tt az egyháznak, m int an n a k idején a róm ai birodalom ban. Á llam n ak és n ép n ek eg y arán t szüksége volt rá. A z állam nak, m int egyetlen Írás
tudó, ö szolgáltatta a h iv ataln o k o k at és a ta n á c s
ad ó k at, a n é p e t ö o k ta tta az észszerű b b földm űve
lésre. P ersze ezt nem tette ingyen. N em csak, hogy legnag y o b b részt m e g ta rth a tta a földbirtokokat, m ely e
k e t m ég a róm ai uralom idején szerzett, h an em bő
ven szerzett hozzá m ég ú jak at is.
M ag án tu lajd o n b an levő nagybirtok teh át m á r a letelepülés idején bő v en ak ad t. A m eglevőkhöz já ru l
tak azu tán azok, m ely ek et a király a ján d ék o zo tt híveinek. S ez oly bőkezűen történt, hogy a 9. szá
z a d b a n úgyszólván m ár az egész királyi b irtok m a g ánosok kezén volt.
A z ilyen aján d ék o zás bizonyos k ö telezettség ek k el járt, ren d szerin t a k a to n á sk o d á sra v o n atk o zó lag s az ilyen birtokot beneficiumnak nevezték. A z e lad o m á
n yozott királyi birtokkal együtt já rt a királyi birtok addigi adó- és szo lgálatm entessége is, az immunitás.
D e a kisbirtok is m indjobban szabadulni igyekszik a falu k ö zö sség befo ly ása alól. A n n ál is inkább, m ert az egyházi és világi nag y b irto k is m in d en t elkövet a közösségi k ö telék ek lazítására, hiszen csak ilyen m ó d o n te rje szk ed h etett és g y ak o ro lh ato tt n y o m ást a sz a b a d p a rasztság ra.
A k isbirtok fel is szab ad u lt részben a faluközösség k o rlátái alól és csa k h a m a r m ár a term észetes sz a p o ru lat folytán is felaprózódik és egyenlőtlenségek tá m a d n a k az ered etileg egyform a n agyságú kisbirtokok között.
A sz a b a d p a ra sz tsá g h ely zetét m ár ezek a birtok
eg y en lő tlen ség ek is gyengítették. D e legfőkép g y en gítette a fö ld m ü v esm u n k a em lített term észete. M int m o n d o ttu k , a fö ld m u n k a h atáro zo tt időszakokhoz van k ö tv e s kisebb m ozgási szab a d sá g o t enged, m int az állatten y észtés. S zólítsák el a kisbirtokost, aki e korban ren d szerin t a m aga és család ja m u n k aerejére volt u ta lv a s k inek b irtokán igen ritka esetb en éltek idegen em berek, o lyan időben, m ikor m u n k aereje a g a z d a sági m u n k án ál szükséges volna, pl. vetés, szán tás v ag y a ra tá s idején s b irtoka h ely reh o zh atatlan k áro k a t szenvedhet. S ép p e n ez történt. A m eroving és a karoling állam (N agy K ároly eg y p ár ezirányu, p a p i
roson m a ra d t re n d elk ezését leszám ítva) a szab ad em bertől a v áltozott helyzet ellenére u g y an azo k at a sz o lg á ltatáso k at követelte, m int azelőtt és pedig a kisbirtokostól é p p e n annyit, m int a nagybirtokostól.
E zek a terh ek p edig igen súlyosak v o lta k : ad o m án y o k a k irály részére, a király és k íséretén ek beszállásolása, a tized.
D e legnagyobb teherrel neh ezed ett a sz a b a d p a ra sz tsá g ra a k ato n á sk o d á s és az igazságszolgáltatás.
F o ly to n o s c sap atszem lék et és törvénykező gyűléseket ta rto tta k és aki azon m eg nem jelent, azt szigorú
bün tetések k el sú jto tták a királyi h ivatalnokok — a nagybirtokosok. A k a to n a sá g jellege is m egváltozott, N agy K ároly óta m in d in k áb b a lo v asság ra tevődik át a súlypont, am i m ár g y ak o rlato t és iskolázást követel. E zt a p a ra sz t m u n k ája term észeténél fogva n eh ezen sa já títh a tta el és nem b irta a költségeket. S a folytonos háborúk, avarok, csehek, dánok, n o rm an nok, szaracénok, tengeri rablók tá m a d á sa i u g y an csak fegyverben tarto tták a sz ab ad p arasztság o t. F elm en té st p ed ig a gyűlések és k ato n á sk o d á s alól csak a királyi hivatalnokok, a nagybirtokosok a d h a tta k , de term észetesen csak azo k n ak ad tak , kik v éd elm ü k alá h ely ezk ed tek , birtokuk és sz ab ad ság u k árán.
A k arolingok egész u ra lk o d ása nem egyéb, m int a sz ab ad p ara sz tsá g elszegényedési és leigázási folya
m a tá n a k folytonos gyorsulása. A kisp araszt v á g y a k o zv a tek in t a nem sz ab ad o k felé, kik m ind e terh ek alól m en tesek voltak s ak ik et uraik v édtek. M indig tö b b en ig y ekeznek a p ap i és világi nagybirtokok v é
delm e alá s akiknél nem m en t szép szerével, o tt sem a p ap o k , sem a n ag y u rak nem v e tették m eg a nyílt erő szak o t sem . A k isp araszt lem ond jogairól, m elyek m int szab ad em bert m egillették, d e am e ly e k e t úgy sem g y ak o ro lh ato tt saját k áro so d ása nélkül. K ötelezi m ag át bizonyos szo lg áltatáso k ra és term én y ei egy részét u rá n a k szolgáltatja be. E zért u ra k a to n ásk o d ik h ely ette és term észetesen, m int nem sz a b a d em ber, m entesül az állam iránt eddig fen n állt egyéb szol
g á ltatáso k alul is. D e viszont jogai is u rá ra szállnak át, aki ezentúl biráskodik is felette.
H ely zete ezzel egyelőre csak javult. U ra in a k é rd e k éb en volt, hogy jól b á n ja n a k vele, m ert kevés volt az em ber, a földnek p ed ig csak a hozzáfűzött m u n k a erő ará n y á b a n volt érték e. E korban sem maga a föld, hanem a rajta dolgozó emberek munkaereje üolt az
értékes. K ülönben is o lyan a term észetb en i ad ó zás term észete e k o rb an , hogy n em válik n yom asztóvá.
A n ag y b irto k o s élete ép p e n olyan kezdetleges, m int a p a ra sz té s a b eszolgáltatott term én y ek en kívül n e m igen volt egyébre szüksége. E zek et p edig n em é rté kesíth ette, m ert m indenki, aki v ásáro lh ato tt volna, u g y an o ly an h elyzetben volt, m int ő, nem volt áru term elés és piac. A h ü b éru r k övetelése te h á t csak ad d ig terjedt, am ed d ig a m ag a és k iséretén ek a gyom ra.
S ak árm ily en tág as volt is ez e korban, a beszolgál
tato tt cik k ek et elfogyasztani m ég sem volt képes.
így lesz a földm űvesből p araszt, jobbágy. H e ly zete m ost so k b an h aso n lit a róm ai kolonus h elyze
téhez. A z európai feudalizmus tehát onnan indul ki, ahová a római társadalom eljutott volt.
A lovagság.
A k á rm e n n y ire alap u lt is a k isp arasztság leigázása e rő szak o n is, nem sik erü lh etett volna, ha a társad alm i élet egyéb tendenciái nem tették volna ezt a folya
m ato t n em csak lehetővé, de szükségessé. A földm ű
velés kezd etleg es volt. A k ezdetleges term elés folytán nagy terü letek voltak szü k ség esek ahhoz, hogy a szü k ség letek et fedezzék, viszont a földterület nagy részét ő serdők boritolták, m ocsarak, m elyeket a ter
m elésre alk a lm a sa k k á kellett tenni. A föld a te rm é szetes szap o ru lat folytán m ég igy is csak h am ar k e
v é sn e k bizonyult és tervszerű g yarm atositó terjesz
k ed éssel kellett uj terü letek et szerezni. M indezt a felad ato t az erősen szerv ezett nagybirtok, gazdasági és k ato n ai segéderőivel jo b b an v égezhette el, m int ah o g y a széttag o lt kisbirtok v égezhette volna. E hhez já ru lt a h onvédelem szükségessége, m elyet — m int láttu k — a fö ld m ü v esm u n k a term észete folytán a kis-
p a ra sz t el nem láth ato tt és m ely a n agybirtokra és az általa tarto tt k ato n aság ra háram lott. Ez a hadi funkció p ed ig sem m ik ép p en sem volt szükségtelen e korban, m elyben folytonos tá m a d á so k v eszély eztették a letelep ed ett lakosságot, viszont a k ato n á sk o d ó k a t m ás, m int a p a rasztság el nem ta rth a tta , lévén ő az egyetlen term elő osztály e korban. S m ég egyszer h angsúlyozzuk: ezt az egész folyam atot, a term elö- és v édelm ezőosztályok szétválását, csak az te tte leh e
tővé, hogy a p a ra sz t m u n k á já n a k p ro d u k tiv itása m ár a kezdetleges viszonyok m ellett is volt akkora, hogy m ag án kívül egyéb o sztály o k at is el tu d o tt tartani.
A nagybirtok szerv ezete m in d in k áb b tökéletesedik.
A b b a n a m értékben, ahogy a m u n k a p ro d u k tiv itása nő. E z teszi lehetővé, hogy külön szervek fejlődjenek ki a birtok g azd aság i ügyeinek v ezetésére és a k ato n ai felad ato k m eg o ld ására. H iv ataln o k i k ar alakul ki, m ely u gyan m ag a is legnagyobbrészt a nem szab ad o k sorából kerül ki (ministeriales), de csa k h a m a r elválik ezek töm egétől és külön nem esség g é alakul. M iután p ed ig a n agybirtok lá tta el a k ö zszo lg áltatáso k at is, term észetes, hogy h iv ataln o k a egyszersm ind az állam h iv ataln o k a is.
K ülönösen fontosak a k ato n ai szem élyek: a lo v a gok. E m litettük, hogy a k a to n a sá g sú ly p o n tja m ind ink áb b a lo v asság ra tevődik át, a feg yverzetben m ind- n ag y o b b szerepet játszik a p án cél s a k ato n ai fegy
v erzet költséges és bonyolult v o ltán ál fogva szintén egyik oka volt a szab ad p a ra sz tsá g p u sz tu lá sá n a k . A jo b b ág y ság általános elterjedésével a k ato n ai o sztály csak en n ek a m esterség n ek szentelte m ag át s a m ag a e llátására birtokot és jo b b ág y o k at k a p o tt a nag y b ir
tokostól. A k ato n ai m inisteriales-ekből alak u lt ki az u tá n a loVagsdg, m ely m in d jo b b an különválik a p a rasztság tó l s a XII. sz á z a d b a n ez a folyam at m ár
an n y ira előrehaladt, hogy a lovag m egvetéssel néz le a p arasztra.
A h ad v iselés m esterséggé lett s a lovag n ak m ó d szeresen k ellett h iv a tá sá ra készülnie. E gész élete en n ek a c éln ak van ezentúl aláv etv e s végül k iv áltság áv á lesz, s a p a ra sz to t k ésőbb egyenesen eltiltják a fegyver- viseléstől. A n ag y b irto k és a p a ra sztság közé ezzel uj kisbirtokos osztály lép, a lovagok, kik b irtokaikat hübérül k a p já k valam elyik nagybirtokostól és akik a h ivatalnoki nem ességgel együtt alk o tják a közép- és kisnem ességet.
A hűbéri állam.
A p a ra sz t jo b b ág y so rb an is nagyobbrészt falu- közö sség b en élt, m ely csak an n y ib an változott m eg, hogy a n agybirtok b efolyása alá került. A közös, valam int a m ag án tu lajd o n b an levő föld szolgáltatta az élelm iszereket, v alam in t azo k at a ny ersterm én y ek et, m ely ek re a p a ra sz tn a k k ezdetleges igényei kielégí
tésére szüksége volt s am ely ek et ö és családtagjai dolgoztak fel .így te h á t a p a ra sz t m inden szükségletét a m a g a m u n k ájáv al elégítette ki s m ag án kívül legfeljebb a h ü b éru r és kisérete sz ám ára term elt h asználati cikkeket, m elyeket a n n a k ellenérték nélkül volt k ö te les beszolgáltatni. A term elés teh át az egész vonalon használati értékekre irányult, a cikkek nem lettek árukká, a term elés célja nem csereérték ek előállítása volt.
N em csak az egyes p arasztcsalád , han em az egész faluközösség m ag a állította elő, am ire szüksége volt.
E célból bizonyos tagjait m entesítette a gazdasági m u n k a alól s ezek kizárólag ács-, kovács-, stb. m u n k áv al foglalkoztak. A p a ra sz t igy, m iután senkire szü k ség e nem volt, n agyon ritkán ju to tt érintkezésbe a faluközösségen kívül álló elem ekkel, am inek követ-
13
k ez m é n y e a p a ra sz t teljes elzárk ó zo ttság a lett. L átó köre m egszükült, m indenki idegen, sőt külföldi volt, aki az ö faluközösségéhez nem tartozott. A közös nyelv tájszó láso k ra bom lott s m inden kapocs lassan m eg szű n t az egyes terü letek p a rasztság a között.
A z egész feudális állam a p arasztság o n s an n ak g azd aság i szervezetén nyugodott. M int az egyetlen te r
m előosztály, ő tarto tta el valam en n y i többi osztályt s ezek n ek m ozgási képessége, k u ltú rája m ind ad d ig terjed t csak, am eddig a p araszt m u n k á já n a k a p ro d u k tivitása. A m ily m érték b en n őtt ez, oly m érték b en sz a b a d u lta k fel elem ek egyéb funkciók elvégzésére;
am ily m érték b en v álto ztatta szán tó fö ld d é a p a ra sz t e k e v a sa az ird atlan erdőket, oly m érték b en g y a ra p o d o tt a h ű b éru r h atalm a. D e am ily laza volt a p a ra sz t
ság összefüggése, éppoly laza volt az egész állam é.
A biro d alm ak éppoly kön n y en estek szét, m int ahogy alakultak, m ert a p a ra sz tsá g n a k vagyis a n épesség zöm én ek sem m i érd ek e a biro d alm ak elh ely ezk ed é
séhez nem fűződött, hiszen a közvetlen kö rn y ezeten kívül az ö so rsára befolyással nem volt egyelőre sem m i és tud o m ást sem vett sem m iről, am i a falu- közösségen kivül történt. M inden nagybirtok egy-egy kis önálló b irodalm at alkot, m ely a m ásik n a g y b ir
tokkal nem hogy összefüggésben volna, h an em azzal ellenséges viszonyban van, m ert egyik a m ásik jo b b ág y ait a k arja m ag án ak m egszerezni. A legnagyobb nagybirtokos rendszerint a király, kinek h atalm a b irto k a terjedelm ével nö vagy csökken. B efolyása a többi n ag y b irto k o sra igen csekély.
A z egyetlen erős, sőt nem zetközi szervezet e k o r
b an a katolikus egyház volt. N em a katolikus vallás vitt a feudális széttag o ltság b a egységet, h an em a katolikus egyház, m ely ink áb b volt gazdasági és poli
tikai szervezet, élén a pápával, m int vallási szervezet.
A pápaság és az egyház.
E m lítettü k , m ily jelentősége volt a katolikus eg y h á z n a k a róm ai birodalom területére benyom uló g erm án o k k al szem ben. A z egyház m ár a c sá szár
sá g b a n politikai szerv ezetté lett, m ost p ed ig m ajd n em m in d en állam i funkciót az ő tagjai lá ttak el.
M inél ink áb b fejlődött a földm űvelés s érte el ta g a d h a ta tla n u l az egyház segélyével azt a fokot, m ely en v a la h a a ró m aiak alatt volt, an n ál ink áb b n ő tt az egyház h atalm a. Ó riási földbirtokok vo ltak a k ezéb en és m in d en uj térfoglalás a b arb árab b n ép e k között, gazd aság i indokai ellenére (a beállott földhiány), a k ato lik u s v allás n ev éb en játszó d o tt le s m inden u jo n an leigázotl terü let első so rb an az eg y h ázn ak je len tett uj földbirtokot. N em is a katolikus vallás ellen tiltak o ztak az igy leigázott n épek, a poroszok, a lengyelek, a m agyarok, véres felkeléseikkel — hiszen e zek n ek a n é p ek n ek term észetv allása m ajd n em m in
d en esetb en türelm es volt az idegen kultuszokkal szem ben — , h an em az uj term elő ren d ellen, m ely állan d ó földm űvelésre és letelepülésre kényszexitette ők et és szab ad em berekből jo b b ág y o k at csinált belőlük.
M inden ú jab b h ó d ítás első so rb an az egyházi birtokot és h a ta lm a t g y arap íto tta, de m indez kevés volt az eg y h áz föld éh ség én ek : az erőszakos szerzésben m ég a világi u rak o n is túltett s m inden eszköz jó volt, hogy föld- és jo b b ág y éh ség ét csillapítsa. Ezzel azután elérte az egyház, hogy általában, a földbirtok egy- h arm a d ré sz e egyházi kézre ju to tt E u ró p áb an .
H ogy az óriási földbirtok m ily h atalm at is jelen tett, az k ép zelh ető , hiszen a h atalom a föld függvénye v olt ekkor. A n y ag i h atalm áh o z já ru lt szellem i hatalm a.
M inél ro sszab b valam ely osztály gazdasági helyzete, m inél k u sz á lta b b a k a viszonyok, m elyek gazdasági
és társad alm i h ely zetét m eg h atáro zzák és am ely ek et áttekinteni nem tud, an n ál inkább hajlan d ó elnyom ott v o ltát felsőbb, az em beren kívül álló erő k n ek tu lajd o nítani. A frank szab ad p a ra sz t m ég k irály n ak képzelte K risztust, ak in ek kíséretéb en ő d á rd á v a l kezében lovagol a m ásvilágon, m int eg y en ran g ú társa, a karoling jo b b ág y m ár h atalm as feudális u rn ák , kinek ő a lá z a tos jobb ág y a és aki k ö n yörtelenül trónol az égben, b ü n tetv e a bűnösöket. A függő viszony igy n y ert k ifejezést a jobbágy vallásos elképzeléseiben. E n n ek a függő v iszonynak földi képviselői p ed ig az eg yház p a p jai voltak, akik igy n em csak a földi függést kép v iselték a p a ra sz t szám ára, m int h atalm as fö ld es
urak , h an em az égi függést is, m int az istennek, az égi n ag y birtokosnak, földi helytartói. D e az egyház ta n í
to tta a p a ra sz to t az észszerűbb földm űvelésre, a k er
tészetre, k ezdetleges k ézm űvességre is; az ő sorából k erü ltek ki az egyedüli Írástudók, jogászok, építészek, az első festők stb. M inden o sztálynak szüksége volt te h á t az egyházra, legelöl a királynak, ak in ek szerve
zett h a ta lm á t ren d elk ezésére b o csáto tta és ak in ek so k szor tám aszul szolgált a n agy u rak ellenében.
S en n ek a h a talm as gazdasági, politikai és szellem i szerv ezetn ek k ö zp o n tja is v o l t : a p á p a. A z eg yetlen erős központi hatalo m E u ró p áb an . H ogy ez a központi h atalo m oly erőre tett szert, az részb en a kato lik u s egyház felsorolt általános gazdasági, szellem i és lelk iek ben való sú ly án ak volt a k ö v e tk e z m é n y e ; d e h o g y ezt a központi h atalm at ép p en a róm ai p ü sp ö k ö k ta rto ttá k a kezükben, az Itália különleges g azd aság i hely zetén ek volt a k övetkezm énye.
A róm ai b irodalom ban m ag átó l értető d ő en vezető sz erep e kellett, hogy legyen a róm ai p ü sp ö k n e k az eg y h áz többi p ü sp ö k ei felett. A ró m ai birodalom b u k á sa u tá n a p á p á k h a ta lm a egy időre letűnt és
a k ülönböző nem zeti eg y h ázak függetlenek lettek tőlük. A k á rm e n n y ire lezüllött is Itália, m égis a leg
fejletteb b o rszága m a ra d t N y u g at-E u ró p án ak . A föld
m ű v elés ott b eh ató b b volt, az ipar sem szűnt m eg teljesen s a régi itáliai városok, legelöl p ersze R óm a, to v áb b ten g ő d tek m ég a n ép v án d o rlás legvadabb n a p ja ib a n is.
A váro so k is itt v irág zo ttak fel legelőször. A lon- g o b árd o k , kik Itáliát b irto k u k b a vették, nem a föld
birtokot, hanem , csak hozadékdnak egy részét foglalták le m a g u k n ak . O k m ag u k a váro so k b a vonultak, ahol m int u ralk o d ó osztály a p a ra sz t m u n kájából éltek.
A p a ra s z t te rm elésén ek fölöslege igy a városokban, fő k én t R ó m áb an k ö ltő d ö tt el, am i jav ára volt a v áro so k n ak .
A m ásik fontosabb körülm ény, m ely az olasz v áro sok fejlődését előm ozdította, a k eresk ed elem volt. A k e re sk ed elem különösen D él-ltália és a K elet közt a róm ai b iro d alo m b u k ása ó ta so h asem szünetelt, a X . sz á z a d tól kezd v e p ed ig m indig nag y o b b jelentőségre tett szert.
E z a k eresk ed elem többféle utón bonyolódott le, d e v alam en n y i ut az olasz v áro so k b a torkollott. B ennök h a lm o z ó d ta k fel a beh o zo tt fűszerek, m an d u la, m azsola, üv eg , ékszer, selyem , g y ap o t, hogy szertevigyék az o lasz k eresk ed ő k egész E u ró p á b a n ; viszont itt rak ták le E g y ip to m b a való szállításu k előtt a v asat, ép ü letfát és szurkot, E u ró p a ez időben legfőbb kiviteli cikkeit.
G e n u á t és V e len cét ez a k eresk ed elem tette naggyá, d e —- b ár sokkal k iseb b m érték b en — a D u n a és m ellékfolyói, v alam in t a R a jn a m en tén fekvő n ém et városok, m int N ürnberg, K oblenz, M ainz, Köln, szin
tén belőle táp lálk o ztak .
S az olasz v áro so k k al eg y ü tt n őtt R óm a, m ely itá liá n a k h ag y o m án y o s súly án ál fogva is k ö zpontja volt és n ag g y á lettek velők R óm a k ir á ly a i: a p á p á k
is. A gazdasági súly, m ellyel Itália egyéb N yugat- E u ró p áv al szem ben birt, a p á p a s á g politikai sú ly á
b an m utatkozott.
A p á p á k politikai sú ly át m ég fokozta az a m ár em litett tény, hogy a letelep ed ett g erm án törzsek folytonos tá m a d á so k n a k v o ltak k itéve a folytonosan E u ró p á b a özönlő b a rb á r h o rd ák részéről, m elyek k özött leg v eszed elm eseb b ek voltak az uj k u ltú rá ra a n o rm an n o k és az arabok, vagy, am in t ők et ak k o r hívták, a szaracénok. U tóbbiak m ár csak a zért is, m ert a p áp a sá g h o z hasonló központi hatalo m m al ren d elk eztek : a kalifátussal. S ép p en akkor, am ikor ezek a k ü lellen ség ek a leg k em én y eb b en szo ro n g atták a k eresztén y E u ró p ái, úgy, hogy úgy látszott, vége lesz a k eresztén y k u ltú rá n a k ; ép p en akkor, m ikor a feudális sz ak ad o zo ttság és an arch ia a leg m ag asab b ra hág o tt, az egyetlen láth ató fej, m ely a zűrzavarból k ie m e lk e d e tt: a p á p a volt és igy term észetes, hogy az ellenségek ellen való szerv ezk ed és felad ata rá ja h áram lott.
S a p á p a sá g v állalta és m eg is o ld o tta ezt a fel
ad ato t. L etelepíti a n o rm an n o k at D él-O laszo rszág b an és ezzel b ev o n ja ők et a feudális k u ltú rk ö rb e, de egyszersm ind h atalm as feg y v ertársak at szerez m a g á nak, úgy hogy egy ideig segilségükkel k a to n a i erőre szert tévén, m indenkire, aki nem engedelm eskedik, rá sz a b a d ítja hű norm annjait. A z 1066. év b en a nor
m an n o k m egh ó d ítják A ngliát, 1000 körül a m ag y aro k k irály a k eresztén n y é lesz és n é p é t állan d ó földm ive- lésre szorítja és a prim itiv közös földtulajdont, m ely
b en az eddig m in d en valószinüséggel élt, erő szak k al m egszünteti, a m a g á n tu lajd o n ra fekteti a term elést.
1095-ben p ed ig m egkezdik az első k eresztesh áb o ru t.
A p á p a s á g h a ta lm á n a k teh át elsősorban g a z d a sági és v édelm i okai voltak. D e n e m kicsinylendők
azo k a lelki o k o k sem , am ely ek a p á p á k h a ta lm á n a k feltétlen elism erésére szo ríto ttak m ajd m inden osztályt e k o rb an . L áttu k , hogy az eg y h ázn ak n em csak g a z d a sági, h an e m szellem i téren is vezető szerep e van.
S m in d en erő szak o sság a m ellett is, m elyben az e g y h áz a világi h atalo m m al v ersen y zett a b irto k szerzés
b en és a term elő o sztály eln y o m ásáb an , m égis az eg y h áz á lta lá b a n jo b b a n b á n t jobbágyaival, m int a világi birtokosok. A z eg y h áz volt az egyetlen, m ely a folyton fenyegető éhínség és a term előosztály h ely zetén ek c sa k h a m a r b eállott ro sszab b o d ása m ellett n ém i k ezd etleg es jó ték o n y ság o t gyakorolt. S ő h ir
d e tte a v allás vigaszát, m elyre a szen v ed és m érték- telensége, a szen v ed éstő l való szab ad u lás rem én y te len ség e m ellett az elnyom ott, m indenféle m ódon m egkínzott, örökös m u n k á b a n tarto tt tö m eg ek n ek oly n ag y szü k ség ü k volt.
S a p á p a s á g u g y an csak k ih aszn álta kedvező hely
zetét : egész E u ró p a adófizetője lett s egyik p á p a a m á sik a t m u lta felül a lelem ényességben, hogyan sar- colja m eg E u ró p át. B űnbocsátó év ek et h ird ettek s ez év a la tt m in d en k in ek , aki R ó m á b a vándorolt, elen g ed ték bűneit. Ilyen bűn b o csátó év ek et eleinte m inden é v sz á z a d b an egyszer terveztek, d e az üzlet oly jö v e
d e lm ező n ek bizonyult, hogy m egröviditették m inden h arm in c eszten d ő re. S hogy a szegényebbek, akik R ó m á b a vándorolni nem voltak k épesek, az adófize
tésből ki n e m a ra d ja n a k , ügynökeikkel b ű nbocsátó lev elek et áru ita tta k és hozzá m ellékelték egy-egy szent lá b sz á rá t v agy hajszálát, vagy egy szilánkot K risztus k eresztjéb ő l stb.
Pápaság és a császárság küzdelme.
A keresztesháboruk.
A fenti ad a to k eléggé m u tatják , h o g y an lett h a talm as a p á p a sá g és m ily n agy volt e k o rb an hatalm a.
A k ü zd elem is, m ely a p á p a sá g és a n ém et c sászár
ság között m ár rég ó ta dúlt, m ost term észetesen a p á p a sá g ja v á ra dőlt el. E k k o r k én y telen IV. H en rik C an o ssáb a vándorolni.
A z olasz v árosok g azd ag ság a, a kincsek, m ely ek b en n ü k felhalm ozódtak, k o rán felkeltették a szo m szédok irigységét és rabló vágyát. A fejletlen és szegény N ém etország hűb éres urai egyik ra b ló h a d já rato t a m ásik u tá n v ezették ezért Itália ellen, élü k ö n persze a legnagyobb hűbérurral, a császárral. A k á r
m en n y ire teh etetlen és h atalo m nélkül való volt o d a h a z a a császár, az olasz h a d já ra tra m indig bőven csatlak o ztak hozzá a lovag urak, m ert onnan k in csek kel m eg rak o d v a térhettek haza. A z olasz v árosok g azd ag ság a tette k ív án ato ssá a ném et császárok s z á m ára a felettük való u ralm ai, a rablási alkalom ad o tt a császáro k m ellé m indig engedelm es sereget.
D e sokkal több érd ek fűzte egybe az olasz v á ro so k at és a p á p a ság o t, sem hogy ez a harc a c sászár
ság győzelm ével érh etett volna véget. Igaz, hogy a p á p a is n y ú z ta őket, de a v árosok egész g a z d a g sá g a a p á p a sá g g a l függött össze. A z a rá n d o k ú t R ó m á b a E szak -O laszo rszág o n v ezetett keresztül, a k e re sz te sh á b o ru k fo ly am án Jeruzsálem felé v án d o rló k u g y an erre z a rán d o k o ltak s ism eretes, m ily h aszn o t h ú zo tt V e lence s a többi olasz kikötőváros a k e re sz te sh a d ak szállításából, am in u g y an csak m eg szed ték m ag u k at, nem v etv e m eg u g y an ak k o r a h itetlen ellenfél p én zét sem . A z olasz v áro so k b an fejlődik ki először n ag y o b b
szab ású p én zg azd aság , itt születik m eg a b a n k és a váltó. A z o lasz k ere sk e d ő k vo ltak a p á p á k b a n kárai, az ö k ezü k b e folyt m indaz az összeg, am it a p á p á k E u ró p átó l adóul szedtek, ők k ezelték azt a p á p á k szám ára, de a m ag u k h a sz n á ra is. H a ta lm a s uzsora- és k eresk ed elm i tőkék gyűltek össze a kezükben.
T e rm é sz e tes, hogy az olasz p o lg árság n ak az volt az érdeke, hogy a p á p a h atalm as legyen. A h h o z a félhez csatlak o ztak ug y an pillanatnyilag, am elyik é p p en közelebb volt, d e ag g ó d v a őrködtek azon, hogy a p á p a sá g h a ta lm a lényegesen ne csorbuljon.
A p á p a s á g h a ta lm á n a k tető p o n tját a k ereszteshá- b o ru k m eg in d u lása jelzi. 1095-ben indul m eg az első.
M ár H e rd e r Í r ja : „A z olasz városok, m elyek a k e resztesek k el tarto ttak , nem az U r testét keresték, h an e m a fű szereket s k in csek et sírjánál. T iru s volt n ek ik az Ígéret fö ld je.“ A cikkek után, m elyeket az olasz k e resk ed ő k K eletről behoztak, term észetesen v á m o t kellett fizetniök az egyiptom i szu ltán n ak és a többi keleti u ralk o d ó k n ak . E zek u gyan v igyáztak arra, hogy a v ám o k ne legyenek oly súlyosak, hogy a k eresk ed elem m eg szű n ését v o n ják m aguk után, de ezek m égis sú ly o san n e h e z e d tek az olasz k e resk e
dőkre. A zsák m án y rem én y én kivül teh át ez az érdek is v ezette az olasz k e re sk ed ő k et és k é p v is e lő jü k e t:
a p á p á k a t, hogy a b eh o zatali cikkek term elési helyét m egszerezzék m a g u k n ak és igy k ö n n y eb b en és ol
c só b b an ju ssa n a k hozzájuk.
D e n em csak az olasz v áro so k n ak v oltak ilyen an y ag i indító okaik, h an em a többi résztv ev ő n ek is.
A z első k e re sz te sh a d jára t lovagjai legnagyobb részét n o rm an n o k alkották. A földéhség h ajto tta ő k e t : h ű b é
res állam o k at a la p íto tta k P alesztin áb an , Szíriában, K is-Á zsiáb án és C iprusban, sőt m ag áb an a K elet-R óm ai b irodalom ban, m ely p ed ig nem volt hitetlenek földje,
2!
h an em k eresztén y állam . A lo v ag ak o n kívül m in d en n em ű nincsetlen alk o tja a k eresztessereg ek et, kik a K elet kincsein a k a rn a k k árp ó tlást szerezni m ag u k n ak azért a nyom orért, am it o tthon el kellett szenvedniük.
D e a p á p a s á g h a ta lm a oly n ag y volt e korb an , hogy m ég o ly an o k at is tu d o tt k e re sztesh áb o ru k ra szorí
tani, k ik n ek sem m i érd ek ü k ilyenhez nem fűződött, igy több n ém et császárt és II. E n d re m a g y a r királyt.
A töm egek viszont igy a k a rta k a jo b b ág y ság tó l sz a b adulni és őket a vallásos érzés is h ajtotta.
A városok kifejlődése Németországban és Angliában.
A jobbágyság, egyházi és világi hűbéres urak, lovagok v ilágában, m int látjuk, m indig súlyosabb sz e re p e t kezd játszan i a városi p o lg árság és a n n ak m ár n em a földm űveléssel, h an em a k eresk ed elem m el összefüggő érdekei. E leinte ez csak O laszo rszág ra és legfeljebb D él-F ran ciao rszág ra vonatkozik, ahol a régi róm ai városok, é p p e n úgy m int O laszo rszág b an , h a m a r felvirágzottak ú jra és m eg erő sö d tek an n y ira, hogy a hűbéres állam b an ném i sz e re p e t já tszh attak .
A földm űvelés fejlődésével azo n b an N ém eto rszág b an és A n g liáb an is uj ág a k eletk ezett a term elés
n ek : a k eresk ed elem és a k ézm ű v esip ar, m ely te r
m ész e te se n a v áro so k b an töm örült. E zek b en az or
szág o k b a n nem a régi róm ai v áro so k v ették át ezt a szerepet, m ert azok leg nagyobbrészt tö n k rem en tek , v ag y falu k k á zsugorodtak, h an em uj váro so k , m elyek a k ö v etk ező k ép en k e le tk e z te k :
E m lítettük, hogy a k özépkori p a ra sz t sohasem foglalkozott kizárólag földm űveléssel, h a n e m m inden szü k ség letét a m ag a m u n k ájáv al fedezte. A z t is em-
#“■
litettük, hogy a faluközösségek k eb elén belül vo ltak m ár o ly an tagok, m int a kovács, ács, stb., kiket a g azd aság i m u n k a alól m en tesitettek , hogy telje
sen a k ézm ű v esség n ek élhessenek.
A földesur is bizonyos k ézim u n k áb an ügyes jo b bág y o k tó l állan d ó an ez irá n y b an k ív án ta a szolgál
ta táso k at, vagyis szo lg álataik at nem term ényekben, h a n e m fo g lalk o zásu k n ak m egfelelő m u n k á b a n szed te be. így ala k u lt ki a kézm űvesség, m ely a term elés p ro d u k tiv itá sá n a k és a fényűzés terjed ésén ek arán y á b a n m indig n ag y o b b jelen tő ség re tett szert. A k ézm űvesek term ékei p ersze ered etileg é p p ú g y nem v áltak árukká, m int a p a ra sz t term énye, hiszen a kézm űves is vagy a faluközösség, v agy a földesur igényeit elégítette csak ki, az ellen érték p ed ig az ő e ltartása volt. A z anyagot, m ely et feldolgozott, az ad ta, k inek m u n k ájára szük
ség e volt és m u n k ája folyam a alatt az ta rto tta is el.
D e a Iovagság kifejlődésével m egváltozott ez a helyzet. B izonyos helyek, faluk, különösen a király, a h erceg ek és p ü sp ö k ö k székhelyei ko rán jelentőségre te ttek szert, m ert ezek kísérete nagyobb szám b an gyűlt itt össze, lovagi to rn á k a t tarto tta k itt és ezért az ily h e ly ek et k o rán felk eresték az olasz kereskedők.
E zek en a h ely ek en a zu tán v á sá ro k a t ta rto tta k s az ití lakó jo b b ág y o k m egg azd ag o d tak .
A g azd ag ság , m int m indenhol a k özépkorban, itt
?s ra b lá st v ont m ag a u tá n a h ű b éru rak részéről és az ily h ely e k n e k a lakói ko rán v éd ek ezésre szorultak.
F allal v e tték körül falv aik at és harci szerv ezetek b en tö m ö rü ltek c s a k h a m a r : a céhekben.
A falon belül egyelőre sem m i sem változott. A régi földközösség s a feudális úrtól való függés egyelőre m e g m arad t. A „ p o lg áro k “ n em csak iparral, h an em m ég földm űveléssel is foglalkoznak. A különbség m égis az volt, h ogy tek in tettel a v áro so k b an folyó áruterm e-
lésre, a p olgárok kezén pén z gyűlt össze. F eudális u raik k al szem ben a zu tán a szo lg áltatásaik at p énzen v álto tták m eg, v á ro saik n ak k iv áltság o k at szereztek s ahol ez n em m en t p én zért, ahol a feudális urak rablási v ág y a nagy o b b volt, m int am en n y it a polgárok ad n i a k artak , ott h arcb an vívták ki m a g u k n a k a füg
getlenségüket. E n n ek az volt a k ö v etk ezm én y e, hogy a p o lg árság a folytonos h arco k b an m eg ed ző d ö tt, ö n tu d ato s és h arcias szellem ű lett, e g y en ran g ú n ak érezte m ag át a lovaggal.
H arci szervezetei a céhek voltak, m ely ek n ek e re detileg m inden városi p olgár tagja volt. H iszen a város a faluból és a faluközösségből n őtt ki s igy m inden tag ja egyenlő jogú volt. C sak h am ar azo n b an m indenki a v á ro so k b a húzódott, aki csak tehette. E leinte a p olgárok szívesen is fo g ad tak m in d en u jonan érkezőt, hiszen m in d en uj lakos erejü k n ö v ek ed ését jelen tette a hű b éru rral vívott h arcb an s a m u n k aerő re is szükség volt. A p olgárok v éd elm ezték a falaik m ögé szökött jo b b ág y o t és végül elvül k ü zd ték ki, hogy m indenki, aki egy év et és egy n ap o t a város falai között h á b o rítatlan u l tölt, az szab ad em ber.
A v áro so k b a tolul ás azo n b an k ésőbb oly nagy lett, hogy n em csak a hűb éru rak , h an em a városi polgárság is v éd ek ezn i k e zd ett ellene. A z u jo n an jö tte k m indig neh ezeb b en leh ettek m esterekké, a v áro s fekvöségeit, m elyek eredetileg a faluközösség birtokai voltak, a régi lakosok, a „p atríciu so k “ foglalták le m ag u k n ak . A k ésőbb letelep ed ett m esterek véres h arco k b an tu d ják csak a p atríciu so k kiv áltság ait m egtörni. A m esterekkel szem ben a legények is szerv ezetek b e töm örülnek s m iu tán a középkori legény, a b án y ászo k kivételével, nőtlen volt és m u n k á t álta lá b a n k ö n n y en k ap h ato tt, nem eg ykönnyen leh etett velük elbánni. A m esterek szerencséjére köv eteléseik ren d szerin t igen szelídek
voltak és odáig terjedtek csak, m elyik legényszer vezet vigye a k ö rm en etek b en a zászlót. S zervezeteik legfőbb funkciója a b etegsegélyezés volt. Beáll te h á t itt is az o sz tá ly o k ra b o m lá s: m esterek és legények kerü ln ek szem be egym ással, ezek m ögött vagy alatt p ed ig ott ten g ő d ik a v áro sb an a m indenféle gyülevészprole- táriátus, m ely n ek tagjai leg én y ek k é nem lehetnek, kikkel szem b en a legények a risz to k raták n ak érzik m a g u k a t és a k ik n e k nyom ora, p iszk a leírhatatlan.
Az osztályharcok élesedése.
A k ö zép k o ri tá rsa d a lo m első m u n k am eg o sztása, m int láttu k , az volt, hogy a h onvédelem elvált a ter
m elő m u n k átó l s két külön o sztály látta el a k ét felad ato t. M ost m a g a a term elő m u n k a válik k e t t é : a n ép egyik része az élelm icikkeket és n y ersterm é
n y e k e t term eli, a m ásik része ezeket a n y ersterm é
nyek et ip arcik k ek k é dolgozza fel. Ez az ú jabb m u n k a m egoszlás is, ép p ú g y m int az első, a földm üvesm unka folyton fokozódó p ro d u k tiv itása követk eztéb en vált leh ető v é: m indig k ev eseb b em ber szükséges az élelmi- c ik k e k elő állítására és m indég töb b en foglalkozhatnak kizáró lag v ag y leg aláb b is főleg ip arcik k ek előállítá
sával. U tó b b ia k a t teljesen vagy részben a p a ra sz tn a k kell eltartan ia term ékeivel, am i azo n b an m ár nem a szo lg áltatáso k közvetlen kicserélésével történik, m int a h ad v iselő osztály és földm űves között, h an em áru- sere folytán, m ely n ek közvelitöje : a pénz. A m unka- term ék ek igy á ru k k á lesznek és a p a ra sz t term én y e ab b an a m é rték b en jut piachoz, am ily m érték b en foglalkozik az ip aro so sztály kizárólag iparral és szorul eielm icikke beszerzésénél a p a ra sz tra . És ugyanily m é rték b en fokozódik term észetesen a pén z jelentősége is A m ig a földm űvelés úgyszólván az eg yetlen ter-
m elő ág és az eg yetlen n em zeti m unkam egoszlás a ho n v éd elem és a földm űvelés k e ttév álása, ad d ig a csere szórványos, a p é n z n e k nincs jelentősége, a m a rh a az értékm érő. D e m o st a csere sűrűbbé, m ajd á lta lá n o ssá v álik s ezért k ezelh ető b b érték m érő rő l kell gondoskodni. E rre a szerep re p ed ig m á r term észeti tu lajd o n ság aik n ál fogva is a nem es fém ek a leg alk al
m asab b ak . így születik m eg, illetve ju t nagy o b b tá r
sad alm i szerepléshez az ércpénz.
A városi p olgársággal teh át a feudalizm us egy uj k o rszak n ak , az áru term elésre a lap íto tt k ap italizm u sn ak , h o rd ta csiráit m ag áb an . E n n ek a leendő k o rszak n ak is te n e : a pénz, m ár a feudális tá rsad alo m m al éreztette h atalm át. A z egész tá rsad alo m b o szo rk án y tán co t kezd járni. E ddig szükséges és h atalm as osztályok feles
leg esek k é v áln ak és anélkül, hogy m aguk is észre- v e n n ék hogyan, egyszerre csak elvesztik h atalm u k at.
M ás osztályok, ad d ig len ézettek és gyengék, h atalo m hoz ju tn ak . A z o sztály ellen tétek k iélesed n ek , az eddig la p p an g ó ellentétek, m elyek to rzsalk o d áso k b an nyil
v án u ltak , egyszerre lán g ra lobbannak. M inden izében ropogni kezd a feudális társadalom .
M inél in k áb b erőre k a p n a k a v áro so k és a p o l
gárság, an n ál in k áb b terjed az áruterm elés. E d d ig m in d en k i m ag a term elte a szükségletei fed ezésére szü k ség es cikkeket. H a a term elő p ro d u k tiv itá sa n ag y o b b volt, m int szükségletei, a felesleg k á rb a veszett. E zért a feudális kort a n ag y é tü sé g és a v e n d ég sz e re tet jellem zi. A feudális n a g y u r m in d en k it szivesen látott, aki a p ara sz to k tó l ra k á sra h o rd o tt élelm icikkeket elfogyasztani segitett, h iszen el nem a d h a tta őket! E zért n ag y k íséretet tartott, az egyház jó té k o n y volt, m ert telt m ag tá ra it eg y m ag a kiüríteni k é p te le n lett volna. A „ h a g y o m án y o s“ m ag y ar vendég- szeretet (m ely p ersze m á r c sak a m últé) szintén nem
an n y ira m agyar, m int in k áb b feudális ven d ég szeretet, és ahol m ég m egvan, ott is csak azt m u tatja, hogy a feudális ideológia m e g m a ra d t a változott viszonyok ellenére is.
M ost m in d ezek n ek a feleslegeknek, m ely ek et eddig ki-ki elfogyasztani volt kénytelen, m ind tág ab b p iaca n yilott. A földesur, a p ü sp ö k m ár nem ren d ezett v en d ég ség ek et, illetve nem jo ték o n y k o d o tt a felhal
m o zo tt term ék ek k el, h an em p iacra vitte és ela d ta azokat. A m i a p a ra s z t k ezén sa já t szükségletei fe d e zése és a fö ld esu rn ak tartozó szolgáltatások u tá n m ég m eg m arad t, azzal ugyanigy tett. A földesur, a püspök, a p a ra s z t k ezén p én z gyűl össze.
A p én zb ő l p edig so h a sincsen elég. Kis helyen elfér és óriási a h atalm a. A p ró kis fém d arab k ák , m ely ek b en a leglelkiism eretesebb m ikroszkopikus vizs
g álat sem tu d m ás kém iai és fizikai tu lajd o n ság o k at felfedezni, m int ak árm ely ik m ás term észeti anyagban, egyszerre cso d a te tte k e t visznek végbe, m ihelyt tá rsa
dalm i szerephez ju tta tjá k őket. P én zért m indazt és m ég tö b b et lehet kapni, am it a feudális kor addig n y ú jth a to tt: szolgálatkész em bereket, d rág a ék szereket es ru h á k a t, h atalm at, befolyást.
A pén z egyszerre h a ta lm á b a ejtett m indenkit. A íö ld esu rak p én zt k ö v eteltek a jobb ág y o k tó l; a királyok, ahol elég erő sek voltak, p én zt k ö v eteltek az alattvalóktól v agy kölcsön k érték a városoktól. A term én y b en való sz o lg á lta tá s m ajd n em m in d en ü tt átváltozik pénzszol
g á lta tá ssá . A királyok pénzhez jutván, hadsereget
■ a rla n a k m ag u k n ak . É s n em csak királyok, d e közön
séges h ala n d ó k is és a p én zen toborzott hadsereg segélyével egész csom ó condottiere szerez m ag án ak k irály ság o t Itáliában. A nagybirtokososztály h allatlan fén y ű zést fejt ki ru h á k b a n és ék szerek b en , egy-egy íalu t a d n a k el egy ru h áért. A lovagság sem m a ra d h a t
h á tra a fén y ű zésb en és hogy p én zh ez jusson, a p a ra sz to t n y ú zza m indegyik.
L egfontosabb v áltozás az állandó h ad sereg . F ra n cia-, S p an y o lo rszág b an és A n g liáb an a királyi h atalo m m egerősödik a v áro so k segítségével, m ely a k irály sággal szövetségben védek ezik a n ag y b irto k ellen.
X I. L ajos francia király m ár erő sen a v áro so k ra tám aszk o d ik s u tó d ai m in d in k áb b h atalm u k alá h ajtják az állandó h ad sereg segítségével a nagy b irto k o s arisz
to k ráciát és az e g y h á z a t; sőt olyan h a ta lm a sa k k á v áln ak , hogy m ég a p á p á t is arra kényszerítik, hogy A v ig n o n b an lak jék s az ö eszk ö zü k k é legyen. Spanyol- o rszág b an az inkvizició és ezzel az egyház politikai eszközzé lesz, m elyet a k irályok politikai céljaiknak m egfelelően h asz n á ln a k fel.
A n g liá b a n a nagybirtokos arisztokrácia teljesen elpusztul a piros és feh ér ró zsa harcban. M ialatt végig
rab o lta a S zentföldet, m ajd évszázad ig F ran ciao r
szágot, a m ag a p a ra sz tja it s a fejlődő polgárságot b ék én h agyta. M ikor a zu tán o d ak in n véget v etettek rab lásain ak , a S zentföldre nem m ehetett, d e a franciák is végleg m egverték, o tthon k ezd ett garázdálkodni. E k k o r a királysággal szö v etk ezett s közben m eg erő sö d ö tt p o lg árság és p a ra sztság teljesen k iirto tta; aki a h arco k b an el nem hullott, az a v é rp ad o n veszett el. A király ság a legyőzött arisztokrácia b irto k ait párthi- v ein ek ad o m án y o zta. E zek az uj b irto k o so k jutalm ul k a p tá k a birtokot, nem p ed ig tá rsad alm i szükség ju tta tta n ek ik a tá rsa d a lo m v édelm i funkcióinak el
végzéséért, m int a régi arisztokráciánál. O k a királytól függtek. K iv áltság u k annyi volt, am en n y it a királytól k a p ta k . így keletkezik egy uj u d v a ri arisztokrácia, m ely a k irály ra u talv a a n n a k legerősebb tám asza.
M in d azo k b an az ország o k b an tehát, ahol a v áro so k súlyhoz ju tn ak , m egerősödik a k ö zponti h atalom , a
m onarchia. A z abszolút m o n arch ia m in d en ü tt állandó h ad sereg re tám aszk o d ik . E z a h ad sereg zsoldos h a d sereg és felfogadott, késő b b nyílt v agy burkolt erő szak k al fogott p a ra sz to k alkotják. A h onvédelem teh át, m ely eddig a földbirtokhoz k ap cso ló d o tt s am elynek szükség esség e a feudalizm ust m egterem tette, m ost elválik a földbirtoktól s m egint a p a ra sz tra száll vissza. A z igazság szo lg áltatást és a rendőri funkciókat, m ely ek et a földbirtok ed d ig elláto tt és am ellyel m ár régen visszaélt, a p a ra sz t n y u z á sá ra h aszn álv a fel őket, szintén a k irály ság látja el h iv ataln o k aiv al és rendőreivel. E zzel kisiklik a feudális osztályok lába alól a talaj, a társad alm i funkciókat, m elyek ellátására k eletk eztek , m ás o sztály o k látják el. Intézm ényeik azo n b an , m ely ek e funkciók elvégzésére szolgáltak, m eg
m a ra d n a k : de az elvesztett h asznos társad alm i szerep h ely ett csak a földesur m ag án érd ek ein ek m egvédése a szerep ü k . A véd elem helyett, m ely n ek k ed v éért a feudalizm us terheit vállalta, csak eln y o m ásb an részesül tőlük a paraezt.
Kommunisztikus mozgalmak és parasztforradalmak.
A term észetbeni szo lg áltatáso k n ak pénzszolgálta- t ?sra való v á lto z ta tá sa eleinte úgy a p arasztn ak , m int в rö ld esu rn ak érd ek éb en volt. A z áruterm elés tért- h ó d ítá sá v a l a p a ra sz t is pén zh ez jut s en n ek seg é
lyével sok h ely ü tt függetlenné teszi m ag át annyira, hogy а XIII. század végén és а X IV . század elején a p a ra sz t helyzete egész E u ró p áb an igen jó.
A z osztály ellen tétek azonban en n ek ellenére m in
dig jo b b a n k iélesed n ek a p a ra sz t és a földesur kö
zött. A földesur pén z utáni szom ja a fényűzés növe-
k ed ésév el m ind m érték telen eb b lesz s a terhek, m e lyek a p a ra sz tra súly o so d n ak , m indig nag y o b b ak . D e n em is k ellett a terh ek n ek növek ed n iö k , hogy a p a raszt elk esered ése fokozódjék. M inden szo lg áltatást sú ly o ssá tett az, hogy a te rm én y ek n ek p iaca nyílott.
A z e lő tt a p a ra sz t szívesen szo lg áltatta be fölös te r
m ényeit, m ely ek k el úgysem k ezd h etett sem m it, m ost azo n b an a nem terhes szo lg áltatás is ilyennek látszott, m ert értékesíteni leh etett m indent.
Á m a p a ra sz t a földesur n y o m ása elől a v áro sb a m enekülhetett. A földesurat teh át az a veszély fen y e
gette, hogy robotosok nélkül m arad . Igyekezik teh át a p a ra sz to t a földhöz kötni, sz ab ad költözködési jo g á
tól m egfosztani. M ásrészt m eg n ag y p araszttö m eg ek et elk erg ettek a földről, m elyen ad d ig éltek. A föld u g y an is azzal, hogy term ék ei á ru k k á lettek, m indig érté k e se b b é válik. N em csak a p a ra sz t rag aszk o d ik te h á t jo b b a n a földhöz és válik szűkkeblűbbé, elzár
v án a földközösség földjét a k ésőbb letelep ed ő k elől, h an e m viszont a földesur is igyekszik a földközösség földjét, m ely n ek h a sz n á la tá t eddig is az ő h iv a ta l
n okai szab ály o zták , a m ag a m ag á n tu la jd o n á v á tenni, m a g á n a k m eg k ap arin tan i. A földesurak elűzik a p a raszto t birtokáról, hogy földjét m eg szerezh essék m a guk n ak . A m e g m arad tak tó l azo n b an követelik az el- ü zö ttek szo lg áltatásait is, hogy a birtok h o z a d é k a ne csökkenjen, h an em a m u n k aerő csö k k en ése ellenére is em elkedjék. így történt azután, hogy a X V . szá
zad b an , a jobbágy N ém etországban term ék ein ek 64 % -át fö ld esu rán ak , a p a p já n a k s az á llam n ak volt k én y te len beszolgáltatni — a robotot n em is szám ítva.
A z elü zö ttek erdőkben, o rszág u tak o n k ó borolnak és rab o ln ak . H iá b a v é d ek ezn ek ellen ü k a legkegyet
len eb b k ínzásokkal, m iket em beri k em ényszivüség c sak kigondolhatott. A n ag y o b b ik rész ellenben m ég
