Erdei óvoda
a „Kék Cinke" természet- és környezetvédelmi óvodai oktató központ szervezésében
LABANC GYÖRGYI
„Mentsétek meg a reményt"
(Konrad Lorenz)
„Az óvodai környezeti nevelés célja, hogy olyan szokásokat, szokásrendszereket, viselkedésformákat alakítson ki, amelyek meghatározzák a term észet és az em ber által létrehozott környezettel való harmonikus együttélést. "*
Óvodánk a „Kék Cinke” környezet- és természetvédelmi óvodai oktató központ Buda
pest VIII. kerületének egyik legforgalmasabb helyén,a Horváth Mihály téren található, ahol a zaj, a por, a szemét midennapos kísérői életünknek. Ennek ellenére, vagy éppen ezért az óvoda kollektívája évek óta kiemelten foglalkozik a környezeti neveléssel, a ter
mészet szeretetére neveléssel, a környezetbarát életmód kialakításának lehetőségeivel.
A mi gyerekeink nem csak idejárnak oviba, hanem itt is laknak. Legtöbbjük többemeletes régi házban, vagy az „új” lakótelepen 16 emeletes „panel csodákban”. A zöld terület mi
nimális, talán egy négyzetméter jut minden emberre. A magas házakból a fák apró pon
toknak látszanak, és a „fű” a kutyáké. A közeli játszótéren sem jobb a helyzet, galambok százai lepik el, piszkítják a mászókákat, hintákat, padokat, és kiszorítják a gyerekeket arról a csöpp helyről is, amit a kutyák (kutyások) meghagytak.
így gyermekeink furcsa helyzetbe kerültek, hiszen ahol élnek ott csak elviselni lehet az ember által létrehozott környezetet, ami a negatív példák sokaságát sugallja. Ha a mi ovisaink el tudnák olvasni az óvodai környezeti nevelés céljait, biztosan megkérdeznék - hogyan lehet ezzel a környezettel harmóniában élni? De ők nem kérdeznek, „évek óta"
itt élnek és gyakran ingerültek, fáradtak, köhögnek, sokan közülük éjjel fuldokolnak az
„asztmás” rohamoktól.
„Az embert meghatározzák szokásai...” Gyakran feltesszük a kérdést a szülőknek, mi
ért is hozzák gyermekeiket a természetbarát, környezetbarát óvodába? Kiderül, azt sze
retnék hogy gyerekeik „mások” legyenek, hogy ami hiányzik a ma élő emberek többsé
géből az belőlük már ne hiányozzon (pl. helyes szokások, megfelelő értékrend, érzelem stb.). Látják, tapasztalják, hogy évek óta keressük a pedagógia adta lehetőségéket.
„Add nekem a gyermek első négy évét és tied a gyerek ...” Hiszünk a kínai mondás igazságában, de a magyar óvodapedagógus 7 éves korig kéri a gyereket! Tudjuk, hogy a személyiségjegyek éppen ebben az időszakban alakulnak ki. így lehetőségünk van ar
ra, hogy nap mint nap alakítsuk gyerekeink „világlátását” és megmutassuk a világot olyan
nak amilyen, és minden erőnkkel azon vagyunk, hogy ezt „örömre szabottan” tegyük, minden kényszer nélkül, hogy az eredmény ne maradjon el.
A szóbeli közlés a világlátás alakításában semelyik életkorban - különösen kisgyer
mekkorban - nem elegendő. Az óvodáskor az érzelmek időszaKa, az érzelmek tartják hatalmuk alatt az egyén személyiségét, az érzelmek határozzák meg kapcsolatát a kör
nyezettel, a „környezetben élőkkel”. Természetbarát gyerek csak természetbarát környe
zetben nevelődhet.
* Vizy I.: Környezeti nevelés az óvodában. KVM, 1990. 3. p.
Életformára pedig magával az élettel lehet nevelni. A környezeti nevelés területén fo
kozott a felnőtt, a „ modell” felelőssége. A mi „pedagógiánk” a példaadás.
Tudjuk, hogy „ a tanulás tartalma, vagyis a tapasztalatok és ismeretek a gyerek köz
vetlen társadalmi és természeti környezetéből származnak. Magukba foglalják azokat a magatartási és viselkedési szokásokat, erkölcsi tulajdonságokat is, amelyek kialakítása ebben az életkorban kívánatos.” (ONP)
A nevelés igazodik a gyerek életkori sajátosságaihoz. Az óvódás gyerek tevékenysé
gen keresztül, a játék segítségével ismerkedik a világgal. A gyerek közvetlen környeze
tével kerül kapcsolatba az óvodába lépéskor, benyomásokat szerez csoportjáról, az ovi udvaráról, a „mi” utcánkról, kerületünkről. A közös együttlétek alkalmával a pozitív visel
kedésminták hatására fokozódik önállóságuk, intellektuális (megfigyelő, emlékező stb.) képességük. Az óvodai környezeti nevelés a gyermek és természet kapcsolatát helyezi a tevékenység középpontjába, a környezeti nevelés maga az élet. Játszunk, reggelizünk, ebédelünk, pihenünk, alakulnak emberi kapcsolataink, vigyázunk a vízre, az energiára, a termek tisztaságára, esztétikumára, ez mind „környezeti nevelés”. A szobákba minden
hova becsempésztük a természet egy-egy kicsiny darabját. A növényekkel gazdagon d í
szített termekben megtalálható az akvárium, a terrárium, a „zöld sarok”, ahol mindig csí
rázik, hajt valamilyen növényke. A „madárröpdében” kanárikat, pintyeket figyelhetnek meg, gondozhatnak gyermekeinknek.
Az óvódások gazdag tevékenységéhez tartozik a kertben végzett munka. Közben meg
figyelhetik a növények növekedését és azt is hogy fejlődésüket milyen feltételek megte
remtésével értük el (víz, levegő, fény, tápanyag). Megismerkedhetnek a kerti virágokkal, rovarokkal. A konyhakert gondozása közben ismerkedhetnek a gyógynövényekkel (cit
romfű, levendula), tapasztalhatják hasznát az egészség megőrzésében.
Az óvoda életében fontosak az ünnepek.: pl. a Föld Napja. A közösen tervezett gazdag program sokszínűvé varázsolja az együttlétet, megéreztetve az apró gyermekkel a távoli népek, országok gondjait.
A rendszeressé vált kirándulások, „terepjárások” során elsajátíthanak olyan viselke
désformákat, amelyek alkalmasak arra, hogy gyakorlásuk közben megfigyelhessék az élő természetet, észrevegyék a legapróbb növényt, rovart, meghallják a madarak hang
ját, az állatok neszeit. Gyakran járunk a VIII. kerület ékessége, a Füvészkert fái között.
Rendszeres kirándulóhelyeink Normafa, Margitsziget, a visegrádi Mogyoróhegy. A Me
zőgazdasági és Természettudományi Múzeum termeiben gyakori vendégek vagyunk.
jj
Erdei óvoda”
Az élő környezethez való pozitív viszony kialakításában, az erkölcsi, etikai értékek megteremtésében a család elsődlegesen meghatározó. A szülők viselkedésmódja a gye
rek számára követendő példa (a negatív viselkedés oka gyakran az ismeretek hiánya).
Ezért szükségesnek láttuk a szülők szemléletének, a természethez való pozitív kötődé
sük alakítását. Érre a hétvégeken szervezett családi kirándulások bizonyultak a legjobb
nak. A mi viselkedésünk, a természethez és a gyerekekhez való fordulásunk, sok esetben a példa erejével hatott.
A VIII. kerületi családok életét ismerve a laikus azt gondolná, hogy itt nincs mit tenni, a „kisember” lemond a cselekvés lehetőségéről, hiszen a gondokat úgysem lehet orvo
solni. Ennek ellenére a szülők segítőtársakká váltak a nevelésben, tudják, ismerik ők is a dalt: „egyedül nem m egy...” Segítségükkel szervezzük minden évben az „Erdei óvodát”.
Igazságtalannak tartottuk, hogy gazdasági nehézségekre hivatkozva megszűntek a SZOT által nyújtott gyermeküdülések. Emlékeink nem hagytak bennünket nyugodni és elkértük a Fővárosi Tanács gerecsei kastélyát. Ide vittük el gyermekeinket két hétre. Ezek voltak az első lépések. A szülők vállalták az anyagi költségeket, hiszen az „erdőbe” vittük gyermekeiket, az „erdőbe” vittük az óvodát. A fantasztikus látvány, ami bennünket foga
dott életre szóló élmény volt. A bükkös alját a medvehagyma és a szagos müge borította.
A „természetes sziklakertben” magyar szekfű, varjúháj, tavaszi hérics, kakukkfű virított.
A madarak énekétől zengett az erdő, és minden-minden játékra hívott. Naponta túráztunk és közben felfedeztük a Gerecse világát, „simogatóskő”, „hangyabolygó” mellett vitt el
az utunk és gyakran szagolgattuk a „szagos ürgét”. A Gerecse világához hozzátartozott a hatalmas vörösmárvány-bánya látványa. Madarászokkal találkoztunk, akik elmesélték, hogy őrzik a kerecsensólyom fészkét, hiszen az egy védett madár. Két hét alatt gyerme
keink többet éreztek a természet csodájából, mint otthon évek alatt a dipozitívok, köny
vek, versek, történetek segítségével. Pedig akkor még nem tudatosodott bennünk, hogy ez az élmény meghatározó lesz óvodánk életében. Ez a pár hét olyan lendületet adott kollektívánknak, hogy elhatároztuk, hagyományt teremtünk. Ha van erdei iskola, gondol
tuk miért ne lehetne erdei óvoda is, hiszen az elvek, a módszerek azonosak.
Az erdei iskoláról írja Hortobágyi Katalin a következőket: „Elővételez valamiféle idillikus kiszabadulást és felüdülést gyermekeink számára mindennapjaink agyonhajszolt élet
módja, az iskola merev zártsága beszabályozott keretei alól; vidám együttlétet kalandos barangolásokat és felfedezéseket sejtet a természetben; örömteli kényszer nélküli tanu
lást és még sok mindent amire a „szabvány iskola” nem képes. De mindenekelőtt - leg
alább arra a természetben töltött rövidke időre - jó levegőt, egészséges feltöltekezést az év hátralevő időszakára. Romantikus elvárások? Lehetséges. Pedig az erdei iskola va
lóban képes ezek teljesítésére is [...] Komplex pedagógiai vállalkozás, a környezeti ne
velés legalkalmasabb terepe."
Az „erdei óvoda” megszületett 1986-ban Gerecsén. Közben „átköltöztünk” Zalakomár- ba az Ormándi kastélyba. A környezetvédő Szabó Magda, a szociális otthon igazgató
nője, olyan feltételeket biztosított a nyári pavilonjában, ami az óvódás gyerek számára szükséges, de elsődleges az a szeretet volt, ami évek óta visszahív bennünket. Az évek során megszületett az „erdei óvoda” programja.
Az „erdei óvoda” céljai:
Óvodás gyerekek „üdültetése” védett természeti környezetben, ahol óvodapedagógu
sok irányításával élményszerű, felfedező jellegű játékos programokon, komplex cselek
vésen keresztül találkozhatnak a természettel, a természetvédelem fontosságával.
Olyan viselkedésformák gyakorlása, mely segítségével elsajátíthatják az élő természet megfigyelésének módját.
A gyerekek közötti kapcsolatok erősítése, az együttérzés, a belélő, beleérző képesség, az empátia fejlesztése, az együttműködési készség fokozása.
Olyan ökológiai szemléletmód alakítása, mely lehetővé teszi a „természetben minden
re szükség van... nincsenek káros és hasznos élőlények...” elvek elfogadását.
Olyan aktivitás, felelős cselekvésre nevelés, melyben a legfontosabb elv az élet vé
delme és tisztelete.
Az „erdei óvoda” ideális lehetőség a „terepmunka" gyakorlásához. Fontosnak tartjuk az egyéni, differenciált bánásmódot. Minden gyerek máshonnan indul, máshol tart. A te repmunkánál, „pöszmötölésnél” hagyjuk, hogy a gyerek maga fedezze fel a táj jellemző élővilágát. Fontos a kíváncsiság ébrentartása, a rácsodálkozás örömében való osztozás.
Akkor is gazdagodik az óvódás gyerek ökológiai szemlélete, ha tervezett úton nem csu
pán egy bizonyos meghatározott jelenséget kell megfigyelnie, hanem mindent, ami út
közben akad alaposan megnézünk.
Azt hogy a gyerek ebből mit dolgoz fel élményként - rá kell bízni (hangyarajzás, ma
darak röpte stb.). Lényeges, hogy a kirándulásokon a cél a gyerek fő tevékenységi for
mája, a játék legyen. A játék során szerzett tapasztalatból lesz az ismeret, de a tudatos nevelői magatartás szükséges a lehetőségek megteremtéséhez!
Természeti megfigyelések
- kastély és védett környéke;
- rét és legelő;
-fe n yő e rd ő (helyben);
- lombos erdő (helyben);
- forrás örökbefogadása;
- tó és környéke (helyben);
- mocsaras vidék (Kis-Balaton);
- „érintetlen” terület (Récsi legelő);
- iparilag szennyezett terület (Zalakomár).
A megfigyelések napi céljai, módszerei
- élőhely megfigyelés - a nap növénye
- gyógynövények gyűjtése, zöld teák készítése;
- állatok megfigyelése, „meghatározása” - a nap madara, a nap rovara -;
- nyomok kutatása, gipszöntés;
- a hőmérsékletváltozás jellemzői, következményei;
- szélirányok és azok hatása növények, állatok viselkedésére;
- hangok zörejek neszek a természetben;
- tájékozódás nappal és este;
- túrázás viselkedési szabályai, - sátorverés.
Egyéb tevékenységek
-já té kkészíté s, felhasználás a környéken található természetes anyagokból (pl. gyé
kény, szalma, nád stb.);
- művészeti alkotások természetes anyagokból (pl. ágszobrászat, száraznövény- szobrászat, kavics-, termésszobrászat);
- diavetítés (pl. A fészeképítés művészei);
- tablókészítés (pl. A park állatai);
- zöld saláták készítése, kenyérsütés;
- pásztortűz, tüzifagyűjtés, tűzrakás szabályai, esti dalos programok.
Játék és sportfoglalkozások lehetőségei
- Helyi sportpályák (kézilabda, kosárlabda, röplabda, tollaslabda, foci);
- helyi erdei sportpálya;
- pavilonban és parkban kialakítható játszóhelyek.
Az „erdei óvoda” egy napja
q00 j30 folyamatos ébresztő, futás, játék az erdei tornapályán, tisztálkodás, készülődés a reggelihez
8°°-830 reggeli
830-l2 ° ° túrázás, terepséta a kakukkfüves réten, gyógynövény-gyűjtés, rovarvilág megfigyelése, „zöld” tízórai elkészítése, játék a kémiai zseblaborral stb.
12°°- készülődés az ebédhez, tisztálkodás, terítés stb.
1 2 30_1 3 00 e b é d
13°°-1430 pihenő, egyéb csendes tevékenység, rajz, olvasás stb.
1430-18°° csónakázás a tavon, vizi világ megfigyelése, játék természetes anyagokkal, szövés, agyagozás, rőzsegyűjtés, készülődés
kenyérsütéshez, uzsonnázás, nap növénye, nap állata kiválasztása, elhelyezése tablókra stb.
1830 készülődés vacsorához, vacsora 19°°-2000 fürdés
20°°- pásztortűz, dalos programok, csillagnézés, denevérles stb.
22°°- lefekvés folyamatosan
Szakmai napok az „erdei óvodában ”
Óvodai oktatóközpont lévén feladataink sajátosak. Az érdeklődő óvodapedagógusok részére az erdei óvodában szakmai napokat szervezünk. A természet megszerettetésé
nek alapvető feltétele az óvónő nyitottsága, érzékenysége. Ő is élményként élje meg a természet legapróbb rezdüléseit, hogy az érzelmeken keresztül részesévé válhasson a
környezeti, természeti csodák felfedezésének.
A helyszínre látogató óvodapedagógusoknak terepsétákat szervezünk, helyszíni be
mutatókat tartunk.
Az előadások témái
- Környezeti nevelés lehetőségei az „erdei óvodában11;
- egyéni bánásmód a természetbarát életmód kialakításában;
- kreativitás, önkifejezés a természetes anyagokból készített játékokkal;
- egészséges életmód, egészséges táplálkozás;
- hagyományok ápolása mindennapi tevékenységeken keresztül.
„A jövőnek minden virága benne van a m ai m agvakban...”
(kínai közmondás)
