A term észetbeni szo lg áltatáso k n ak pénzszolgálta- t ?sra való v á lto z ta tá sa eleinte úgy a p arasztn ak , m int в rö ld esu rn ak érd ek éb en volt. A z áruterm elés tért- h ó d ítá sá v a l a p a ra sz t is pén zh ez jut s en n ek seg é
lyével sok h ely ü tt függetlenné teszi m ag át annyira, hogy а XIII. század végén és а X IV . század elején a p a ra sz t helyzete egész E u ró p áb an igen jó.
A z osztály ellen tétek azonban en n ek ellenére m in
dig jo b b a n k iélesed n ek a p a ra sz t és a földesur kö
zött. A földesur pén z utáni szom ja a fényűzés
növe-k ed ésév el m ind m érténöve-k telen eb b lesz s a terhenöve-k, m e lyek a p a ra sz tra súly o so d n ak , m indig nag y o b b ak . D e n em is k ellett a terh ek n ek növek ed n iö k , hogy a p a raszt elk esered ése fokozódjék. M inden szo lg áltatást sú ly o ssá tett az, hogy a te rm én y ek n ek p iaca nyílott.
A z e lő tt a p a ra sz t szívesen szo lg áltatta be fölös te r
m ényeit, m ely ek k el úgysem k ezd h etett sem m it, m ost azo n b an a nem terhes szo lg áltatás is ilyennek látszott, m ert értékesíteni leh etett m indent.
Á m a p a ra sz t a földesur n y o m ása elől a v áro sb a m enekülhetett. A földesurat teh át az a veszély fen y e
gette, hogy robotosok nélkül m arad . Igyekezik teh át a p a ra sz to t a földhöz kötni, sz ab ad költözködési jo g á
tól m egfosztani. M ásrészt m eg n ag y p araszttö m eg ek et elk erg ettek a földről, m elyen ad d ig éltek. A föld u g y an is azzal, hogy term ék ei á ru k k á lettek, m indig érté k e se b b é válik. N em csak a p a ra sz t rag aszk o d ik te h á t jo b b a n a földhöz és válik szűkkeblűbbé, elzár
v án a földközösség földjét a k ésőbb letelep ed ő k elől, h an e m viszont a földesur is igyekszik a földközösség földjét, m ely n ek h a sz n á la tá t eddig is az ő h iv a ta l
n okai szab ály o zták , a m ag a m ag á n tu la jd o n á v á tenni, m a g á n a k m eg k ap arin tan i. A földesurak elűzik a p a raszto t birtokáról, hogy földjét m eg szerezh essék m a guk n ak . A m e g m arad tak tó l azo n b an követelik az el- ü zö ttek szo lg áltatásait is, hogy a birtok h o z a d é k a ne csökkenjen, h an em a m u n k aerő csö k k en ése ellenére is em elkedjék. így történt azután, hogy a X V . szá
zad b an , a jobbágy N ém etországban term ék ein ek 64 % -át fö ld esu rán ak , a p a p já n a k s az á llam n ak volt k én y te len beszolgáltatni — a robotot n em is szám ítva.
A z elü zö ttek erdőkben, o rszág u tak o n k ó borolnak és rab o ln ak . H iá b a v é d ek ezn ek ellen ü k a legkegyet
len eb b k ínzásokkal, m iket em beri k em ényszivüség c sak kigondolhatott. A n ag y o b b ik rész ellenben m ég
inkább a v áro so k b a húzódik. Itt azo n b an elzárják előlük a m esterségeket, leg én y ek k é nem leh etn ek s a legnagyobb n y o m o rb an ten gődnek. H a m b u rg b an a X V . század m áso d ik felében a lak o sság egyötöde, A ugsb u rg b an eg y h ato d a élt ilyen m ódon.
L egnagyobb m éretű volt a p a ra sz t elűzése A n g liá
ban, ahol a g ab o n aterm elésrő l m inden áron a ju h tenyésztésre ig y ek eztek áttérni, m ert a hollandiai szövőipar fellendülésével, m ely főleg angol g y ap jú t dolgozott fel, ez több haszo n n al k ecsegtetett, m int a gabonaterm elés. A ju h ten y észtés p ed ig n agy fö ld terü leteket, legelőket, ellenben kevés em b ert kíván. U g y an ezen okból űzték el a p a ra sz to k a t S pany o lo rszág b an is, ahol m ég azt is m egtiltották nekik, hogy saját földjeikéit a ju h o k elől, m elyeket téli legelőre hajtás közben az ország egyik végéről a m ásik ra h ajto ttak , elkerítsék s igy v éd ek ezzen ek az elől, hogy a v á n dorló n y ájak m indent elpusztítsanak, am i u tju k b a ak ad .
O laszo rszág b an viszont az tette elviselhetetlenné a p araszto k helyzetét, hogy uraik rendszerint a v á rosokban lak tak és ott költötték el jövedelm eiket, mig b irtokaikat hiv ataln o k aik k al kezeltették. A z ilyen urat p ersze a birtoknak csak a jö vedelm e érdekelte, az em berek, akik rajta éltek és robotoltak, nem . L e írh a tatlan kem ényszivüség és en n ek n y o m áb an a p a ra sz t teljes elállato sitása volt a következm ény.
A p ara sz tsá g h ely zetén ek ro sszab b o d ásáv al p á r
h u zam o san m in d k in k áb b növekszik a városi p ro le tá rul tus, az osztályellentétek a v árosokban is m indinkább növek ed n ek . A kicsiny, gyérnépességü városok h e
b e r e sok helyütt n agy városok lé p n e k : G énua, V e lence, M ilano, H am burg, L übeck, Lyon, M arseille, L ondon, G ent, Brügge stb. Kívülről büszke, erős állam ok, belülről o sztály ellen létek k el szétszak g ato tt
lakosság, m ely véres Karcot viv egym ással a h a ta lo m ért. K ézm ű v esek a k eresk ed ő k k el (kik p é ld á u l a ta k á c sip a rb an a k ézm ű v esn ek a n y e rsterm én y ek et és m u n k aeszk ö zö k et ren d elk ezésére b o csátják és akik ettö! a kész árut m egveszik), leg én y ek a m esterekkel s v alam en n y iek k el szem ben áll a gyülevészproletá- riátus, m ely félig m unkából, félig rablásból, p ro stitú cióból és egyéb bűnökből tartja fenn m agát.
A z elkeseredés a XII. és XIII. századtól k ezdve kom m unisztikus m o zg alm ak b an jelentkezik és végül a p arasz tfo rrad a lm a k b a n tör ki, m elyek A ngliától M agyarországig végiglobognak E urópán.
A kom m unisztikus m ozg alm ak b an a b án y ászo k és szö v ő m u n k áso k vitték a főszerepet. A zért ez a két m u n k ásréteg , m ert e két ip arág volt e k o rb an a leg- k ap italisztik u sab b an kifejlődve és igy az o sztályellen
tétek itt voltak a leg éleseb b ek m u n k áltató és m un k ás között.
A b án y á sz a t N ém etország legfontosabb ip arág a volt e korban. V . K ároly egy 1525-iki ren d elete 2,000.000 aran y fo rin tra teszi a k ib án y ászo tt cikkek érté k é t év en te és 100.000-re a b án y á sz a tb a n foglal
kozók szám át.
A b án y ászat, ellentétben a földm iveléssel, m in d e
n ü tt a faluközösség m eg szilárd u lására irányult. A bból, hogy a b á n y a m indig a közösségé volt, m ag y arázh ató p éld áu l a m ég m a is fennálló sz ab ad turzási jog és a m ai b án y ajo g n ak az a tétele, hogy a b á n y a nem azé, ak in ek a birto k án van, h an em azé, aki m e g ta lálja. A b án y a te h á t m indig a közösség tu lajd o n a volt. A b á n y a m ű v eléséhez azo n b an csa k h a m a r n agy tőke kellett. K ezdetleges eszközökkel nem lehetett m élyre hatolni, hogy a b án y á sz á s e red m én y es legyen, költséges b eren d ezésre volt szükség. A b á n y ászás igy városi k eresk ed ő k k ezéb e kerül, akik robotban
tartot-ták az igazi b án y a tu la jd o n o so k a t és m ég in k áb b a b ányam unkásokat. A b án y á sz á s igy h a m a r k ap ita- lisztikus alap o n folyt, a m u n k aerő kizsák m án y o lása benne volt a legnagyobb. A b án y ah iv ataln o k o k le
n y o m ták a béreket. E zzel m eg nem elégedve, a bért m ég rossz p én zb en is fizették és k én y szeritették a m unkást, hogy szü k ség leteit d rág a p é n z é rt n álu k fe
dezze. A fizetést p ersze jó p én zb en követelték. így az ellentét leg én y ek és b án y atu lajd o n o so k és ezek h iv atalnokai kö zö tt m in d jo b b an k iélesed ett és a b á n y a legények lázo n g ása igen gyakori volt, am it m ég v e
szedelm eseb b é te tt az, hogy a b án y ászo k töm eg ek ben dolgoztak és fegyverük volt, m iért is nem leh e
tett velük eg y k ö n n y en elbánni. E zek et a m ozg alm ak at azo n b an eleve elszigeteltekké tette az a körülm ény, hogy a b á n y á k a városokon kívül elzárt, n eh e
zen m egközelíthető h elyeken vo ltak és igy a m oz
galom m ás, nagy o b b töm egekre soha át nem c sa p h ato tt és h a kellett, erőszakkal is kön n y eb b en volt leverhető.
S okkal fontosabb szerep ü k volt a takácsoknak.
A textilipar ekkor m ég nem volt közszükségleti cik
k ek et előállító ipar, m int m a. A p o sztó ru h a fény- űzési cikk volt, m ely n ek viselését eleinte csak az igen előkelő em b erek en g ed h ették m eg m aguknak.
A közönséges ru h á z a t bőr és vászon volt, m elyet a p a ra sz ti g azd a sá g b a n házilag készítettek el. A finom g v a p ju p o sztó t és szö v etek et d rág a pén zen fizették m eg, úgy hogy ez az ip arág a v ilágkereskedelem s. ám ára dolgozott, nem a helyi piac szám ára. A kész árucikk szállítása m esszi v id ék ek re történt, am i költséges és veszélyes m u latság volt. E zt a k eresk ed ő k végezték. A m az önálló kézm űvesek a nagy keresletet kielégíteni nem tu d ják , m ert ra k tá rra nem term elnek.
A keresk ed ő k , hogy állandó áruval rendelkezzenek,
egyes k ézm ű v esek n ek a szükséges b eren d ezést és anyagot ren d elk ezésü k re b o csátják és állan d ó an a m a guk sz ám ára fo glalkoztatják őket. K ésőbb m ag u k a k e resk ed ő k létesíten ek telep ek et, ahol a céh ek en k í
vül álló kézm ű v esek et és legényeket n agy töm egekben dolgoztatják. E zzel a szövőipar a g a z d a g k eresk ed ő k k ezéb e került. E zek a tőlük függő k ézm ű v esek et és m u n k áso k at m indjobban kiuzsorázzák, am inek az o sztály ellen tétek kiélesed ése a k ö v etkezm énye.
E n n ek a m u n k ásréteg n ek o sztály ellen téteit az tette fo n to sab b á a b án y ászo k éin ál, hogy a m o zg alm ak nem elzárt hely ek en já tsz ó d ta k le, m int az u tóbbiaké, h a nem a váro so k b an , hol egyéb p ro letártö m eg ek et is m ag u k k al rag ad h attak .
E zért m ajd v alam en n y i kom m unisztikus m ozgalom ban, m ely a X II—X V . század között lejátszódott, a tak ácso k já tszo tták a vezető szerepet.
E zek a kom m unisztikus m ozgalm ak term észetesen Itáliában b u k k a n n a k fel legelőször, ahol a k ö zép k o r
b an először fejlődik ki n ag y o b b m érték b en á ru te r
m elés. Bresciai A rn o ld m ár 1140 körül szövetkezik R ó m á b a n az ottani d em o k raták k al a p á p a ellen, de ez a m ozgalom csak h am ar m egszűnik, m ert a ró m a ia k n a k sokkal több érd ek ü k fűződött ahhoz, hogy a p á p a s á g fenm aradjon, sem hogy k o m olyan g o n d o lh at
tak v olna u ra lm á n a k m egdöntésére.
Innen k ezdve sürü e g y m á su tán b an k eletk ezn ek kom m unisztikus m o zgalm ak: a w a ld e n sie k E szak- Itáliában és D él-F ranciaországban, a p ata re n u so k M ilánóban, a b eg h ard o k N ém etalföldön, a lollhardok A n g liáb an , a tab o riták C seh o rszág b an stb.
M indezek a m ozgalm ak a v áro so k b an keletk ezn ek és a tak ácso k viszik b en n ü k a főszerepet, kikhez csatlakozik a v árosok m in d en félp ro letár és gyülevész- p ro le tá r lak o sság a s néhol a p a ra sz tsá g egyrésze.
Eszm éik ko m m u n isztik u sak voltak, am it élesen m eg kell különböztetni a kollektivizm ustól.*
A m in d en k ép en sa n y a rg a to tt o sztályok o n n an v e t
ték eszm éiket és olyan eszközökkel k erestek orvos
lást, ah o n n an és am ilyenekkel tu d tak . Ilyen irán y b an p edig csak az eg y h áz m últja és jelen e ny ú jth ato tt nekik p éld ák at. A katolikus vallás R ó m a rab szo lg ái
n ak és p ro stitu áltjain ak volt ered etileg a fo rrad alm a s nem csak eredeti tanai vo ltak olyanok, m elyek e n n ek az o sztály n ak e lk e sered ését és v ág y ait hirdetik, h a nem az ö sk eresztén y egyház szervezete is tag jain ak k o m m unizm usán és a legnagyobb d em o k rácián n y u godott. A kolostorok és b e n n ü k a szerzetesren d ek m ég en n ek az ösk eresztén y egyházi kom m unizm us
n a k vo ltak m a rad v án y ai a k ö zép k o rb an és eredetileg nem vo ltak egyebek, m int a róm ai birodalom n y o m o r
góinak kisérletei, hogy a végső nyom or elöl eg y ü tt
éléssel és a közösen term elt cikkek egym ásközti m eg
o sztásáv al p ró b áljan ak m enekülni. A k ö zép k o rb an is so k an a szerzetesren d ek n él k erestek m en ed ék et és m egélhetést. D e ezek v ag y o n ra téve szert, m indjobban
* A kollektivizm us tudniillik annyit jelent, hogy a m unkaeszkö
zök, m elyekkel a szükséges jav ak at term elik, ne lehessenek egyes em berek tu lajd o n áb an , h an em azok felett kizárólag az állam ren
d elk ezh essé k az összesség javára. Ilyen m unkaeszközök : a földtulaj
don, a b án y ák , gyárak, gépek stb. E zzel m egszűnik a term elés m ai ketiéo szlo ltság a m unkaeszköztulajdonosokra és m unkaerőtulajdono- ir.'tra, vagyis tőkésekre és m unkásokra. T ő k és csak egy lesz : az állam , m elynek k ezében a m unkaeszközök vannak, ezzel szem ben m indenki m unkás. M inden em b er azonos érdeke igy az osztályok
< i íg sz ü n ésév el az osztályharcot is kiküszöböli m ajd az em beriség tö rtén éséb ő l. A társad alm i felszabadító harc céljának és ezzel k a p cso lato san eszközeinek em e tisztult és világos felfogásához a m odern p ro letáriátu s is csak a m últ század k ö zep etája óta jutott. A k ö zép kori m ozgalm ak nem kollektivisztikusak, h anem kom m unisztikusak, am i az előbbivel szem ben nem a m unkaeszközök állam tulajdonát jelenti, h an em m inden tu lajd o n n ak a közösségét.
elzárk ó ztak a hozzájuk tolulok elöl és ezért m indig ú jab b re n d e k k eletkeznek, m elyek a legszigorúbb sz ab ály o k k al a k a rjá k elejét venni a v agyongyűjtésnek és igy a k a rjá k m egóvni a célt, a szegények segitését, de m indig sikertelenül. így a feren cren d iek szerzete, m elyben a kö zép k o r nyom orgói töm örültek, de am ely csa k h a m a r szintén v ag y o n t gyűjt és ép p ú g y elzárkózik, m int a többi.
E zek a p éld á k lebegnek m in d en m ozgalom előtt fo rro n g ásáb an az u ralkodó ren d ellen. M ás p é ld á k ren d elk ezésre nem állottak, a töm egek sokkal tu d a t
la n a b b a k voltak, sem hogy a társad alm i ö sszefüg
g ések et lá th a ttá k volna, m int m a a szerv ezett prole- táriátu s nag y o b b része. A p ro letáriátu sn ak , m ely e m oz
g alm ak n ak lelke volt, so k k al tisztázatlan ab b volt a helyzete a tőkével szem ben, m ely m ag a is g y erm ek k o rát élte, sem hogy álm atag fogyasztási szö v etk eze
teken tu lm eh ettek volna eszm éi. A z egyház pedig, m int az egyetlen szellem i tényező, m indenre rán y o m ta a m ag a bélyegét. E zért veszik a középkori kom - m unisztikus m ozgalm ak eszm éiket az ő sk e resztén y ségből.
E gyház és állam eg y arán t tüzzel-vassal k ü zd ö ttek e m o zg alm ak ellen. „ E re tn e k ek n e k “ ny ilv án íto tták ő k et és égtek a m áglyák, dolgozott a hóhér. E k o r
b an m in d en lázad ás az egyház ellen lá z a d á s volt az á lla m ellen is, m ert az uralkodó o sztályok kö zt egy sem volt, m elynek v alah o g y an szüksége n e lett volna az egyházra. A fizikai erőszak m ellett a töm egek te rv szerű elb u titása volt m in d en k o r a je g jc b b fegyver a sínylődő töm eg ek fé k en tartására. E s erre a szer
v ezett egyház egész E u ró p á t átfogó h áló z a ta volt a leg alk alm asab b . A z egyház ezenkívül földbirtoka és kincsei rév én a le g h atalm asab b tén y ező volt m inden állam b an és h a az u ralk o d ó o sztály o k éhsége az
egyház kincseire fel is k eltette egyik vagy m ásik fejedelem ben vagy feudális u rb an a rab lás v ágyát, arra m indig vigyáztak, hogy az eg y h ázat egészen tönkre ne tegyék. M ikor teh át a k o m m u n ista m o z
g alm ak az egyház ú jjászervezését h ird ették és a p á p a királyok és p ü sp ö k fejed elm ek k icsapongó fén y ű zé
sével az ö skeresztény egyház szerén y és fénytelen ideálját szegezték szem be, m inden o sztály érezte, hogy róla szól a n ó ta és összefogott az elég ed etlen kedők leverésére.
A k om m unisztikus m o zg alm ak n ak fo ly tatásai a p arasztfo rrad alm ak . L áttuk, hogyan v ált tű rh etetlen n é a p araszt helyzete. A X IV —X V I. század közt egym ást érik en n ek folytán a p arasztfo rrad alm ak . A k árh o l lobbant is fel egy-egy ilyen m ozgalom E u ró p áb an , követelései, lefolyása m ajd n em m indenhol egyform ák.
1358-ban F ran ciao rszág b an , 1381-ben A n gliában, 1500 körül N ém etországban, S vájcb an és M agyarországon tör ki n agy parasztfo rrad alo m , m ind azonos k ö vetel
m én y ek k el : a robot, tized eltörlése, a jo bbágyság m egszüntetése, az erdők k ö ztu lajd o n n á tétele, a re t
ten etes b üntető törv én y ek enyhítése, a p a p sá g v álasz
tása, igazság, szab a d sá g a jelszavak.
A z u ralk o d ó o sztályok tö rtén e tta n itá sá b an a leg- k o m o ra b b la p o k a t a p arasz tfo rrad a lm a k teszik. Nincs az a sö tét szin, nincs az em beri nyelv n ek az a kom or sz a v a , m ely ezeken a lapokon ott ne volna. Pusztitó, álla tia s h o rd ák k én t szerep eln ek a „ lá zad ó “ parasztok, vezéreik p ed ig m inden em beriességből kivetkőzött b : stiák. C sak n ap jain k b an lesz m in d in k áb b á lta lá n o ssá az a belátás, hogy a p araszto k , am ig csak lőhetett, b ék ésen igyekeztek követeléseiket érvényesí
teni s a legtöbb esetb en az uralkodó osztályok szó
szegései és árulásai, m elyekkel őket k elepcébe csalni ig y ek eztek , ra g a d tá k őket k eg y etlen k ed ésre. D e nem
ta g a d h a tó , hogy e fo rrad alm ak sok vérontással já r
tak. A m m indaz a v éro n tás és kegyetlenség, m ely a p a ra sz tfo rra d a lm a k a t kisérte, leg aláb b is ép p ily m é r
ték b en já rt vele az u ralk o d ó osztályok m in d en m oz
g alm áv al: fő k én t p e d ig az ellen fo rrad alm ak k al, r csak a p a ra sz tfo rrad a lm a k vérb efo jtására u talunk. És h a egyik old alra leh etn e gyűjteni a k egyetlenséget, m ely a n ép m o zg alm ak k al já r együtt, a m ásik o ld alra azt a lassú szenvedést, m ely b en a töm egek század o k o n át se n y v e d te k : nem a töm egek k eg y etlen k ed ése tenné a n ag y o b b részt. C sak a fo rrad alm ak k al járó v éren g zések egy töm egben jelen tk ezn ek , m ig az u ra lk o d ó o sztályok a p rán k én t, de an n ál k iad ó sa b b a n végzik el ezt a m unkát.
D e azért a m ásik végletbe sem szab ad esn ü n k s csa k azért, m ert a p arasz tfo rrad a lm a k a t v éro n tás és e rő szak kisérte nyom on, n em sz a b a d ő k et forradalm i m o zg alm ak n ak nyilv án ítan u n k . A fo rrad alo m n ak nem az a jele, hogy erő szak já r a ny o m áb an , h an em for
rad alm i m in d en olyan m ozgalom , m ely n ek célja a történelm i társad alm i fejlődés irán y áb a esik, m ég a k k o r is, ha a m ozgalom békés. M iután p ed ig a tö r
ténelm i fejlődés irán y a h a táro zo ttan a m indig széle
sebb, id eálja p ed ig a tökéletes dem okrácia, forradalm i m in d en olyan m ozgalom , m ely a politikai h a ta lo m n a k k iterjesztésére irányul. így forradalm i m ozgalom volt az angol és francia p o lg árság m o zgalm a a X V II, és XVIII század b an , m ert a p o lg árság a politikai h a ta lm a t sze
re z te m eg m ag á n a k vele s igy azt kiterjesztette az a d d ig egyedül u ralk o d ó osztályokról m a g á ra is.
S k é tsé g te le n : a k á rm en n y ire h atá ro z a tlan o k voltak a k özépkori p ara sz tsá g követelései, ak árm en n y ire nem é rte tt a legtöbb benne részt vevő réteg a szab ad ság , igazság általán o s jelszavai a la tt a p illan atn y i terh ek csö k k en tésén kívül e g y eb et: a lényeges követelések,
m int a robot m egszüntetése, am i a jo b b ág y ság m eg szüntetésével egyértelm ű, a p a p sá g szab ad v á la sz tása, a fejedelm ek k iváltságos hely zetén ek m eg szü n tetése és a p arasztság képviselőinek a birodalm i gyűlésre való m eghívása stb. m ind olyan követelések, m elyek a h alad ás irán y áb an m ozognak. E követelések közé olyanok is becsúsztak, m elyek reak ció sak n ak m ondhatók, m ert m ár tú lh a la d t állapotok visszaállí
tását c é lo z tá k ; igaz az is, hogy a k ö v etelések nem voltak tu d ato sak és sok helyütt vallásos szinezetet v ettek fel, d e ez nem teszi azért e m ozg alm ak at re a k ciósakká. A p a ra sz tsá g elszigeteltsége, tu d atlan ság a, m ely eln y o m a tá sá n a k volt a k ö v etkezm énye, a k a dálya volt annak, hogy k ivánságai tu datosak, m oz
galm a tisztán forradalm i legyen, de a lényeg az k étségenkivül forradalm i volt.
M iért b u k tak h át el m égis a parasztfo rrad alm ak ? Itt h atáro zo ttan azt kell m o n d an u n k , hogy az erőszak b u k ta tta el őket. V alam en n y i uralkodó osztály kib é
kül erre a célra s retten etes a m egtorlás, m ellyel bosszujokat hütötték. Elég,, ha D ózsa G yörgy bo rzal
m as kivégzésére utalunk. Es a feudalizm us m ég nem élte ki m agát. A kapitalizm us m ég csirájában volt;
m eg k ezd te u g y an m ár bom lasztó m unkáját, d e öm aga m ég nem volt elég erős arra, hogy a g azdasági és politikai v ezetést átvegye. A p a ra sz tsá g n a k várnia k ellett s jó p ár év század ig tovább szenvednie, m ig a
m eg k ezd te u g y an m ár bom lasztó m unkáját, d e öm aga m ég nem volt elég erős arra, hogy a g azdasági és politikai v ezetést átvegye. A p a ra sz tsá g n a k várnia k ellett s jó p ár év század ig tovább szenvednie, m ig a