MEDITERRÁN JURA FÁCIESVIZSGÁLATOK D r . G é c z y B a r n a b á s Kiadja a Magyar Állami Földtani Intézet Budapest, 19 6 o

M ED I T E R R Á N J UR A F Á C I E S V I Z S G Á L A T O K

D r . G é c z y B a r n a b á s

Ki adja a M a g y a r Állami Földtani I n t é z e t B ud ap e st , 19 6 o

A m e d i t e r r á n ju ra f á c i e s v i z s g á l a t o k újabb e r e d m é n y e i . G é c z y B.

K in ek é s minek k ö s z ö n h e t ő a m e d i t e r r á n j ur a t a n u l m á n y o z á s á n a k uj l e n d ül e t e? I n ­ t é z m é n y e s é r t e l e m b e n m i n d e n e s e t r e a z 1 9 5 9 - é v i b u d a p e s t i M e z o z o ó s K o l l o k v i u m ­ nak, illetve E l n ö ké ne k , aki a s z a k e m b e r e k ö s s z e f o g á s á v a l e l ő s z ö r hívta fel a fi gye l­

met a m e z o z o ó s m e d i t e r r á n t é r s é g ö s s z e f ü g g ő , s z e r v e z e t t v i z s g á l a t á n a k s z ü k s é g e s ­ s é g é r e . E mellett a j ur a t e rü lé t én talán ö s z t ö n z ő e n hatott A R K E L L ( 1 9 5 6 ) n agy s z i n t é z i s e , a k a r a t l a n u l is f e l t á rv a a z o k a t a h i á n y o s s á g o k a t , m e ly e k a m e d i t e r r á n j u ­ r a akkori f e l d o l g o z o t t s á g á t a N y - E u r ó p a - i r é s z l e t e s i s m e r e t e k h e z v is zon yí t va j e l l e ­ m e zt é k. S z e m p o n t u n k b ó l alig n e v e z h e t ő e r e d m é n y e s e b b n e k a z 1 9 6 0 - é v i C h a m b é r y - i é s a z 19 02 - évi L u x e m b u r g - i kollokvium, mely a doméri s z t r a t o t i p u s á n a k , é s a titon n é v é r v é n y e s s é g é n e k k é r d é s é n kívül m e d i t e r r á n p r o b l é m á k k a l k e v e s e t foglalkozott.

E h a l l g a t á s a k ö z é p e u r ó p a i te r ül e te k ku tatóinak é r d e k l ő d é s - h i á n y á v a l s e m m i e s e t r e s e m m a g y a r á z h a t ó . COA, CALLOMON, A G E R é s Z E I S S , hogy c s a k a jura s z t r a t i g - ráfia k i e m e l k e d ő k é p v i se l ői t emlí ts ük , r é s z t v e t t vagy r é s z t kívánt venni a M e d i t e r ­ r á n M e z o z o ó s k o nf e re n c i á n , é s a z t k ö v e t ő e n is e g y r e n a g y o b b s z á m b a n t a lá l k o z u n k olyan k ö z l e m é n y e k k e l , m e l y e k k ö z é p e u r ó p a i s p e c i a l i s t á k tollából, m e d i t e r r á n t e r ü l e ­ tekről j e l e n n e k tneg. T a l á n e l ég itt AUBOUIN, DONOVAN, HOLLMANN, WIEDEN - M AY E R, WENDT é s ZI E GL E R n e v é t e m lí t e ne m . E, k ö z é p e u r ó p a i v i s z o n y o k a t jól i s m e r ő s z e r z ő k d olgozat ai e g y a r á n t a m e d i t e r r á n jura ö n á l l ó s á g á t h a n g s ú l y o z z á k ; kőzettani, ü l e d é k k é p z ő d é s i , f aunis zti kai, ősföldrajzi, k r on o sz t ra t ig rá f ia i é s h e g y s é g - k é p z ő d é s i s z e m p o n t b ó l e g y a r á n t . E t é n y e z ő k e g y m á s s a l s z o r o s a n ö s s z e f ü g g e n e k . Ami ko r te hát a t o v á b b i a k b a n v i z s g á l a t u n k k ö r é t h á r o m k é r d é s r e - a m e d i t e r r á n z ó ­

-

2

^-

n a b e o s z t á s , a z ü l e d é k k é p z ő d é s , illetve n é h á n y j ellemző f á c i e s - t i p u s v i z s g á l a t á r a - k o r l á t o z z u k , l é n y e g é b e n a többi k é r d é s é r i n t é s é r e is l e h e t ő s é g e t nye rün k.

A k ö z é p e u r ó p a i z ó na a l k o t ó k korlátozott földrajzi e l t e r j e d é s é t , e n n e k m e gf e le l őe n a z ó n á k korlátozott é r v é n y e s s é g é t már a z ó n a - b e o s z t á s megalkotója- O P P E L (135G - 1 8 5 8 ) f e li s m er t e. Ez e l t é r é s t jól s z e ml é lt e ti a doméri a l e m e l e t k ö z é p e u r ó p a i é s m e d i t e r r á n t a g o l á s i módja. K ö z é p e u r ó p a i t é r s é g b e n a doméri két, OPi EL tői kije lölt z ó n á r a o szli k ( A m a l t h e u s m a r g a r i t a t u s , P l e u r o c e r a s s p i n a t u m ) . A m e d i t e r r á n t e rül et eken a z o n b a n e z ó n aa l ko tó k rit­

kák, vagy h i á n y z a n a k . Minthogy a domé ri a jura e g yet l en a l e m el e te , me l yne k s z t r a t otipus a m e d i t e r r á n te r ül e té n f e k s z i k , e s ztr ati gráf iai e g y s é g t a g o l á s á n á l a m e d i t e r ­ r á n v i s z o n y o k i s m e r e t e döntő f o n t o s s á g ú . J óllehet e z i s m e r t e t é s az utolsó 10 é v f on to s a b b külföldi e r e d m é n y e i n e k á t t e k i n t é s é t tűzte célul, adott e s e t b e n nem b a n y a golliatók el a történeti e l ő z m é n y e k . A v e y r o n t erületén a k ö z é p s ő l i á s zt g a z d a g m e ­ diterrán A m m o n i t e s fa una képv ise li , mely e mellett k ö z é p e u r ó p a i a l a k o k a t - igy

A m a l t h e u s m a r g a r i t a t u s -t é s P í e u r o c e r a s í - i s t a r ta l ma z. M O N E ST I ER é r d e m e , hogy m á r 1 9 1 3 - b a n e kettős jellegű f auna j e l e n t ő ­ s é g é t f e li s me r i, é s a m e d i t e r r á n a l akok , főleg a H a r p o c e r a t a c e a e k f i g y e l e m b e v é t e l é ­ vel a k ö z é p e u r ó p a i z ó n a b e o s z t á s mellett uj z ó n a b e o s z t á s i j a v a s o l . Maga a m a r g a r i t a t u s z ó n a A v e y r o n b a n h á r o m s z u b z ó n á r a oszli k, mintegy 50 m maxi mális r é t e g v a s t a g s á g g a l . A s z t r a t o t i p u s t erüle té n, Monté D o m a r o - n a doméri r é t e g e k v a s t a g s á g a 5 0 0 - 7 0 0 m között változik ( C I T A , 19G4). A s z t r a t o t i p u s r evíziója még n e m f e je ző dö tt be, a z eddigi v i z s g á l a t o k s z e r i n t a z o n b a n a v a s t a g doméri ö s s z l e t

a F u c i n i c e r a s é s P r o t o g r a m m o c e r a s az A r i

e t i c e r a s - majd E m a c i a t i c e r a s f auná k e g y m á s u t á n j a a l a p j á n

3

h á r o m r é s z r e tagolható' COLO - ( 1 9 6 1 ) a K ö z é p s ő A t l a s z doméri á t e m e l ő i é t a m e d i t e r r á n A m m o n i t e s e k a l a pj á n s z i n t é n h á r o m r é s z r e tagolja. Mig a m e d i t e r r á n doméri A m m o n i t e s f a un á ja v á l t o z a t o s a b b n a k tűnik, mint a k ö z é p e u r ó p a i , a t o a r c i e s e t é b e n a h e l y z e t a l i g h a n e m forditoit. DEAN, DONOVAN é s HOWARTH a k ö z é p - e u r ó p a i f a u n a p r o v i n c i a a toarci e m e l e t é t 6 z ó n á r a , é s 11 s z u b z ó n á r a os z t j a . A m e d i t e r r á n t er ül et en vi s zo n t DONOVAN ( 1 9 5 8 ) úttörő s z i n t é z i s e , mely a 40 m v a s ­ tag V a l d o r b i a - i toarci fin omrét egí ani v i z s g á l a t á n épül, e z időn belül 4 z ó n á t é s 6 s z u b z ó n á t különít el. A két b e o s z t á s e l t é r é s e s z e m b e s z ö k ő . (1. tábla)

Mindaddig, amig a kél t erüle t z ó na a l k o t ó i n a k k ö z ö s e l őf o r d u l á s a i s m e r e t l e n , e z ó ­ nák pontos e g y e z t e t é s e nem va l ós í th at ó meg. A z t a z o n b a n , hogy kellő r é t e g v a s t a g s á g e s e t é n a m e d it e r r án j ur a is A m m o n i t e s e k a l a pj á n tagolható, DONOVAN toarci v i z s g á l a t a s z i n t é n a l á t á m a s z t o t t a .

Ké r dé s^ mi a h e l y z e t ak. .or, a m ik o r a r é t e g v a s t a g s á g c s e k é l y ? E k é r d é s á t v e z e t a m e d i t e r r á n jura s a j á t o s ü l e d é k k é p z ő d é s i p r o b l é m á j á h o z - a k i o l d á s h o z , illetve e r e d ­ m é n y é h e z ; a siiritetí f a u n á h o z .

A g eológia mindig is s o k a t merített a z o c e á n o g r á f i a e r e d m é n y e i b ő l . Az t a tényt, hogy a s z á r a z u l a t e g é s z é b e n ne m a l e p u s z t u l á s , a t e n g e r pedig nem a f e l t ö l í ő d é s területe, a múlt s z á z a d i m e g f i g y e l é s e k is i g a zo l tá k. A m o d e r n t e n g e r t a n m e n n y i s é ­ gi v i z s g á l a t a a z o n b a n az edd ig l o k á li s n ak tartott te nger ala tti ü l e d é k h é z a g o s j e l e n ­ s é g e k g y a k o r i s á g á r a f igyelmeztet. A z ü l e d é k k é p z ő d é s t e s z e r i n t nem p u s z t á n a z ü l e d é k s z á l l i t á s m é r t é k e , igy a s z á r a z u l a t t ó l való t á v o l s á g s z a b j a meg, h a n e m a t e n ­ ge r nagy m é l y s é g é b e n is műk öd ő fizikai ( t e n g e r a l a t t i c s ú s z á s , ö r v é n y á r a m o k ) é s kémiai ( te n ge r a l a t t i o l d á s ) t é n y e z ő k . Mig a mély t e n g e r e k e t e g y e s e k e g é s z a z u t ó b ­ bi é v t i z e d e k i g mo zdula tlan v iz űn ek tekintették, a p o n t o s a b b m é r é s e k itt is j e l e n t ő s ,

4

n agy te r ül e tr e kiható á r a m l á s o k r ó l s z á m o l n a k be. Wüst ( 1 9 5 8 ) 4500 m m é l y s é g ben 7 c m / s e c . á t l a g o s , é s 13 c m / s e c . m a x i m á l i s é rté ket, H A N S E N (1958 ) 20 0 0 m m é l y s é g b e n 25 c m / s e c . á r a m l á s i s e b e s s é g e t közöl, ami e l é g s é g e s a z a n y a g s z á l ­ l í t á s ho z. A z á r a m l á s o k j e l e n t ő s é g é t a mai mé l y te n g e r i ü l e d ék e k is t ükrözik. A m é l y ­ t e n g e r i m e d e n c é k e t N E S T E R O F F ( 1 9 6 3 ) s z e r i n t e l s ő s o r b a n n e m a p e l á g i k u s ü l e ­ d é k e k j e ll emzi k, h a n e m az ö r v é ny lő á r a m o k t ó l a neritikumból l e s ö p ö r t é s s z é t t e r í ­ tett «turbidit»-ok. A v i z m o z g á s mellett a k io l d á s is fontos t é n y e z ő . A n a g y m é l y ­ s é g e k v i z e i n e k ^ a g r e s s z í v * voltát N E S T E R O F F is kiemeli. A múltra v on a t k o z t a t v a mi nd ez a l á t á m a s z t j a N E U M A Y R v é l e m é n y é t , mely s z e r i n t s e m m i e s e t r e s e m le het a z ül edék h iá n yá bó l a t e n g e r r e l e l b or i t á s h i á n y á r a k ö v e t k e z t e t n ü n k . HEIM - kinek a s űríte tt f a u n á r a v o n a t k o z ó v i z s g á l a t a i a l apve tő ek - u g y a n e z t k i s s é é l e s e b b e n f o ­ g a l m a z t a meg.

Ami a k io ld ás ju ra i d ő s z a k i j e l e n t ő s é g é t illeti, e té re n k i e m e l k e d ő HOLLMANN ( 1 9 6 2 ) m u n k á j a , mely a Monté B aí do -i maim m é s z k ő k e l e t k e z é s é v e l foglalkozik.

A z ü ledék g u m ó s s z e r k e z e t e , é s e g y e n e t l e n r é t e g l a p j a a g y a k r a n i s m ét lő dő kiöl - d á si f o l y a m a t e r e d m é n y e , mely a z e r e d e t i üledék t é r f o g a t c s ö k k e n é s é h e z v e z e t . A g u m ó s m é s z k ő adott e s e t b e n a z e g y ko ri üledék oldási m a r a d é k a . E n n e k m e g f e l e l ő ­ en a z ü l e d é k s o r a z e r e d e t i ü l e d é k s o r n a k c s a k nagyon kis r é s z é t d ok ume n tá l ja . A g e o s z i n k l i n á l i s o k a z o n r é s z é t , m e l y b e n e k i o l d á s o s j e l e n s é g e k a z ura lk od ók , é s m e ­ lyet e n n e k m e g fe l el ő e n a k a r b o n á t o s ü l e d é k e k a l á r e n d e l t volta é s a r adiolaritok gya ­ k o r i s á g a j e l l e m e z , T R Ü M P Y ( 1 9 5 8 ) l e p t o g e o s z i n k l i n á l i s n a k n e v ez i .

A z ü l e d é k e k k i v é k o n y o d á s á n a k m é r t é k é b e n t e r m é s z e t e s e n c s ö k k e n a kül ön bö z ő k o ­ rú ő s m a r a d v á n y o k közti t á vo l s á g . A Mol lu sc a v á z a k t ö m e g e s f e l h a l m o z ó d á s a az élők é s a z e l pu s z t u l t a k v á z a i n a k k e v e r e d é s e az ü l e d é k k é p z ő d é s s z ü n e t e l é s é v e l

j e l l e mz et t t e r ü l e t e k e n ma Is megfi gy el he tők . A f a u n a s ű r ű s ö d é s : a k o n d e n z á c i ó g a z ­ dag i r o d a l m á b ó l MEN SÍ NK ( 1 9 6 0 ) do lg oz at a f ig ye l e m r e m é l t ó . S z e r i n t e a k o n d e n z á ­ ciói r e d u k á l t r é t e g s o r , n a g y o b b r e g i o n á l i s e l t e r j e d é s , ő s m a r a d v á n y g a z d a g s á g , jó m e g ­ t a r t á s , é s a k ül ön bö z ő korú ő s m a r a d v á n y o k e g y ü t t e s e l ő f o r d u l á s a je ll e mz i e s e t l e g k i s e b b á i h a l m o z ó d á s s a h A s ű r ű s ö d é s t s p a n y o l o r s z á g i p é l d á v a l szemlélteti.. Mig D.

- N é m e t o r s z á g b a n a felső - h a j ó é i 1 5 - 1 0 0 rci v a s t a g , addig S p a n y o l o r s z á g t e r ü l e t é n

2

^-

200 kroA k i t e r j e d é s b e n a f e l s ő - b a j ó c i 3 m v a s t a g s á g ú . A n é m e t o r s z á g i f e i s ő - b a j ó c i 3 z ó n á r a o s zl i k , a s p a n y o l o r s z á g i vasooli íh z ó n á k r a n e m tagolható; a g a z d a g é s jó m e g t a r t á s ú A m m oi íi t es f a u n a a l a p j á n s e m . M E N SI N K a f a u n a s ü r ü s ö d é s í s z i n t é n a z ü i e d é k k é p z ő d é s l a s s ú b b o d á s á v a l , va lamint a f a u n a k i s e b b á t h a l m o z ó d á s á v a l m a g y a ­ r á z z a . A k o n d e n z á c i ó s r é t e g e k s z e r i n t e á t m e n e t e t k é p e z n e k a n or m á l i s A m mo ni te s r é t e g s o r é s a z ü l e d é k h é z a g között.

A z ü l e d é k k é p z ő d é s s z ü n e t e l é s e n a g y o n t a r t ó s lehet. AUBOUIN, C ADE T , RAMPNOUX, DUBAR é s M AR IÉ ( Í 9 6 5 ) Mihajlovici ( J u g o s z l á v i a ) t e rü le t ér ől i s m e r t e t e gy j ur a s z e l v é n y t , me ly né l a t r i á s z m é s z k ő r e 50 cm v a s t a g í t é s z , 30 cm v a s t a g ioa rc i, ma jd 90 cm ma im m é s z k ő , vé gül d i a b á z o s r a di o l ar i i települ, A r é t e g t a g o k a t k e m é n y f el s zí n különíti el. A j ur a ö s s z v a s t a g s á g a itt m i n d ö s s z e 2 m; a ioarci é s a maim h a t á r á n a k e m é n y f e ls zi n a z e g é s z d og ge rf j e l k é p e z i . A s z e r z ő k j o g o s a n h a n g s ú ­ l y o z z á k t e h á t a m e d i t e r r á n t e r ü l e t e k e n a pon to s gyű jt és s z ü k s é g e s s é g é t ; h i s z e n e g y - e g y k e m é n y f el s zi n e s e t é n e m e l e t e k , v a g y i d ő s z a k o k m a r a d h a t n a k ki. Í 0 c m - e s g y ű j t é s - h i b a ( a s z e r i n t , ho g y a k e m é n y f e l s z i n alatt f ekv ő, v a gy a kemény f e ls z i n felett lévő r é t e g b ő l s z á r m a z i k - e a f a u n a ) n a g y o n t é v e s r é t e g t a n i k ö v e t k e z t e t é s e k h e z

v e z e t h e t - A m m o n i t e s f a u n a e s e t é b e n i s !

A z ü l e d é k k é p z ő d é s s t a g n á l á s a s z i nt e ^fordított* r é t e g z ő d é s t e r e d m é n y e z h e t a z e g y -

-

6

^-

idejüleg hegységszerkezetije# igénybevett területeken. E jelenség sz é ls ő s é g e s pél­

dáját WENDT (1965) ismerteti. Ny. Szicília területén (Rocca Búsamba) a vastag­

pados alsó é s középső liász mészkőrétegek a jura időszak későbbi szakaszán tö­

réséé, hasadásos hegyszerkezeti változást szenvedtek., lehetőséget nyújtva a még meg nem szilárdult üledékeknek* hogy a függőleges, ferde, sőt a réteglappal párhu­

zamos hasadékokba benyomuljanak. Az egyik, mindössze 1 m vastag hasadékkitöl- tésben gazdag Ammonites faunák alapján a toarci, aaléni, bajóci, kallovi, oxfordi és kimmeridgei emelet egymásra következő, de emeletenként mindössze pár cm vas - tag üledék formájában kimutatható. A toarci 7-17 cm vastag. Ezen belül a bifrons zóna 2-5; a variábilis-thouarsense zóna 3-7; a levesquei zóna 2-5 cm. Az aaléni é s alsó-bajóci 2-4 cm; a k özépső- é s felső-bajóci 2-4 cm; az alsó- é s középső­

ka 11 ovi 2-4 cm; a felső-kallovi é s alsó-oxfordi 10-11 cm; a felső-oxfordi 3-10 cm;

az alsó-kimmeridgei 5-10 cm; a felső-kimmeridgei 1-5 cm! A bath üledékek Am- monitesek hiányában nem mutathatók ki. Elképzelhető, hogy e terület fedett volta esetén a fúrómagokból kikerült minták milyen nehéz feladatok elé állították volna a geológusokat. WENDT szerint feltűnő az Ammonitesek kitűnő megfartása, valamint az a tény, hogy e területen a tektonikus úton keletkezett hasadékok 36 közéoeuró- pai zónának megfelelő időn keresztül, azaz több millió éven ót nyitva maradtak. Ez évmilliókon át e területen az üledékképződés - a hasadékokban védett pár cm v é ­ kony üledékektől eltekintve - mindvégig gyakorlatilag szünetelt; hiszen már csak egyszer bekövetkező jelentősebb üíedékképződés elég lett volna ahhoz, hogy a ha- sadékot kitöltse. WENDT jogosan hangsúlyozza, hogy hasonló jelenségre a földtör­

ténet során mindezideig nem akadt példa. WÍEDENMAYER (1963) nagyon figyelem ­

reméltó lombardiai monográfiája hasonló, szingenetikus hegyszerkezeti mozgásoktól

7

l é t r e ho zo t t j e l e n s é g e k e t i s m e r t e t rháti m é s z k ő h a s a d é k o k b a t ö b b s z e r benyomuló a l ­ s ó - , és-- k ö z é p s ő - l i á s z ü l e d é k e k f or m á j á b a n .

A m e d i t e r r á n A m m o n i l e s v i z s g á l a t o k to vá bbi n e h é z s é g e , ho gy e s e t e n k é n t a feldől- g o z ó d á s b ó l a d ó d ó k ö z ve t l en f a u n a k e v e r e d é s s e l is s z á m o l n i kell. LÍ EB ( 1 9 5 7 ) n a ­ gyon kis t e r ül e te n v é g z e t t m é l y r e h a t ó fi nom ré t egt a ni v i z s g á l a t a a Ghei-i k i o l d á s o s é s f e l d o l g o z ó d á s o s felületek e l k ü l ö n í t é s é v e l m in de z t jól p é l d á z z a . A kis r é t e g v a s ­ t a g s á g ú , tektonikailag i g é n yb ev é t t, vagy á t h al m oz ot t r é t e g e k k r on o sz t r a t ig r á fí a i é r t é ­ k e l é s e t e h á t a m e d i t e r r á n j ur a r é t e g t a n k ü l ö n ö s gondot igénylő feladata.

Né h án y j e l l e m z ő ju ra f á c i e s ú ja b b vi zsgá la ti e r e d m é n y e i n e k i s m e r t e t é s é r e té r ve , e l ­ s ő n e k a " p o s i d o n o m i á s » ü l e d é k e k é r t é k e l é s é r e vá lla lkozunk. M a g u k n a k a P o s i d o n i - á k n a k s o k á i g vitatott. J E F F E R I E S é s MINTON 1 9 6 5 - b e n a k é r d é s t n a g y o n p o n t o s biológiai, f u nk ci on ál is morfológiai é s ökológiai viz sg á la t ta l t i s z t á z t a . S z e r i n t ü k a k o ­ r á b b a n «P o s i d o n i a a l p i n a * é s «P o s i d o n i a o r n a t i * n é v e n közölt B o s i t r a b u c h i , mely a toarcitól a z oxfordi e mel etig a m e ­ diterrán t e rü l e t e n v i l á g s z e r t e elterjedt, v al am int a p o s i d o n i á s p a l á k a t j e l le m ző (Boll;

to ar c i) «P o s i d o n i a ’ r a d i a t a ú s z v a l e b eg ő ( n e k t o - p l a n k í o n i ) é l e t m ó ­ dot folytatott. A P o s i d o n i á k g y a k o r i s á g á b ó l t e h á t b e n í h o s z é l e t r e n e m k ö v e t k e z t e t ­ hetünk. El ő fo rd u lá su k ö n m a g á b a n b a t h y m e t r i k u s s z e m p o n t b ó l s e m értékelhető,, A p o s i d o n i á s ü l e d é k e k vis zont , m e l y e k b e n a P o s i d o n i á k ur a lk od ók AUBOUIN He l leni dákon v é g z e t t m e g f i g y e l é s e s z e r i n t - a g e o s z i n k l i n á l i s á r k o k a t jellemzik.

A p o s i d o n i á s ü l e d é k e k h e z h a s o n l ó a n a ( g e o s z i n k l i n á l i s o k á r o k - r é s z é t j e ll emzi k a r a d i o l a r i t o k .

A R a d i o l a r i a tartalmú t ű z k ö v e k kitűnő s z i n t é z i s e GRUN AU ( 1 9 6 5 ) é r d é -

8

me. S z e r i n t e a ra di ol ari íok a z or dovic ium, s zi l ur , devon, f e l s ő - j u r a é s f e l s ő - k r é t a i d ő s z a k o k a t jellemzi k. Mindvégig g e o s z i n k l i n á l i s o k h o z kötöttek. A p a l e o z o i k u m b a n a k aledoni ai, uráli é s t a s m a n i a i g e o s z i n k l i n á l i s , a f e l s ő - j u r á b a n a T e t h y s m e d i t e r ­ r á n ö v e z e t é b e n , a f e l s ő - k r é t á b a n k ö z e l - , k ö z é p - é s tá vo lk e íe te n f or dul na k e l ő . GRUNAU s z e r i n t a ra dio la riíok t r ó p u s a i v a g y s z u b t r ó p u s i n e d v e s éghajlattal j e l l e m ­ z ett t e r ü l e t e k e n m é l y t e n g e r e k b e n k e l e t k e z n e k ; p e l á g i k u s m é s z k ö v e k é s ofiolitok kí ­ s é r e t é b e n , a g e o s z i n k l i n á l i s o k e u g e o s z i n k l i n á í i s ö v é b e n , f e lt ehet ően 1 0 0 0 - 5 0 0 0 m m é l y s é g b e n .

A h a r ma d ik f á c i e s - t i p u s , mely mi nde n b i z o nn ya l a me d i te r r á n jura l e g j e l l e m z ő b b j e a z ^ammonitieo r o s s o * . A z ammon it ie o r o s s o k e l e t k e z é s i k ö r ü l m é n y e i t AUBOUIN ( 1 96 4, 1965) n ag y földrajzi e l t e r j e d é s b e n v i z s gá l ta . A t o v á b b i a k b a n e s z i n t é z i s t i s m e rt e tj ük . A z ammonitieo r o s s o n é v e n ö s s z e f o g l a l t f á c i e s e k k ö z ö s j e ll e g e a g u ­ m ós s z e r k e z e t é s a v ö r ö s s z i n . K é t fő t ípus uk ismert- a m é s z k ő é s m á r g a kifej­

l ő d é s . A z a mmonitieo r o s s o m é s z k ő e l ég n a gy v í z m é l y s é g mellett a te nger al at ti h á t s á g o k ( r i d e s ) j e l l e g z e t e s p e l á g i k u s ü l e d é k e , ahol a neriíikus jelleg m á r n e m é r ­ v é n y e s ü l . A m a i mb a n a z o n b a n a h á t s á g o k oldalán, ne ri ti kus feltételek mellett is me gta lálha tó. A m é s z k ő j e l l e g é b ő l f a k a d a z A m m o n i t e s e k r o s s z m e g t a r t á s a , v a l a ­ mint a g a z d a s á g i érték: a m é s z k ő kifejlődésü ammonitieo r o s s o kitűnő építőkő. A szerint* ho gy a g u m ó s s z e r k e z e t a z ü l e d é k k é p z ő d é s s e l e g y i d e j ü - e vagy u tól a gos , a z a mmo ni ti eo r o s s o m é s z k ő - t i p u s a * K n o l l e n k a l k » v agy «Fl as er kal k

*

jellegű. A Kn ol le n ka l k t e há t l a s s ú , m e g - m e g s z a k a d ó p e l á g i k u s ü l e d é k - k é p z ő d é s e s e t é n t e n ­ geralatti k i o l d á s s a l k e l et k e zi k . A z e g y m á s t ó l elkülönülő m é s z g u m ó k é s az A m m o ­ n i t e s e k f e ls ő oldala á l t a l áb a n m e g s e m m i s ü l i . A z a dn eí hi r é t e g e k e t HOLLMANN ( 1 9 6 2 ) e b b e a t í pu s ba soro lj a. A F l a s e r k a í k s z a b á l y t a l a n felületű p e l ág i k us m é s z k ő , t ö k é -

letienül g u m ó s s z e r k e z e t t e l , a t enger alatti k i ol dá s n y om a nélkül: igy min dké t o l d a ­ lon m e g ő r z ö t t A m m o n i í e s e k k e l . A F l a s e r k a l k r e n d k ív ül l a s s ú , de fo ly a ma t os ü l e d é k ­ k é p z ő d é s e r e d m é n y e a p a do k ut ól a go s d e f o r m á l ó d á s á v a l , amit a sziiloiitos s z e r k e ­ z e t is bizonyít. HOLLMANN ( 1 9 6 2 ) s z e r i n t a F l a s e r k a l k a “t a r k a C e p h a l o p o d á s m é s z k ő * - n e k felel meg. A m é s z k ő típus m indk ét fajtáját s űríte tt f a un a jellemzi: a k e m é n y f e l s z í n e k g y a k o r i s á g á v a l , me l ye k a z i dő nk é nt ható t en ger ala tti á r a m o k b i z o ­ nyítékai. A l a s s ú ü l e d é k k é p z ő d é s t e h á t F l a s e r k a l k - o t , a z ül edék hiány k e m é n y f e l ­ színt, a k i ol dá s K n o l l e n k a l k - o t e r e d m é n y e z u g y a n a z o n t á g a b b ősföldrajzi e g y s é g e n belül. Mivel a z ammo ni ti co r o s s o m é s z k ő t íp u s a a h á t s á g o k o n , ha kis r é t e g v a s t a g ­ s á g b a n is, s o k á i g m e g m a r a d , a z o c e á n o g r á f i a i fe lt ét el ekne k, illetve a h á t s á g o k n a k ki vé t e l e s s t a b i l i t á s á v a l s z á m o l h a t u n k . M i n d e n e s e t r e a z ammonitico r o s s o é s a k e ­ mé ny felület a k ét k öz be f og ó r é t e g közti t e lj e s i d ő t a rt a lo mn a k felel meg. í g y a l o m ­ bardiai s z e l v é n y e k b e n a d o g g e r ál ta lába n hián yzi k, a nélkül, hogy dog ge r s z á r a z u ­ latról b e s z é l h e t n é n k . A f e l s ő - b a j ó c i , bath é s a í s ó - k a l l o v i üledék r end kí vül ritka, e z ­ z el s z e m b e n a f e l s ő - ox fo rd i é s m i nd e ne k el ő t t a k i mme r id ge i

é s

titkon f a im á s r é ­ t e g e k k e l g a z d a g o n ké pvi se lt . A z ammo ni ti co r o s s o m á r g á s kifejlődés e a h á t s á g o k kifejlődése a h á t s á g o k közti á r k o k ( s i l l o n s ) je l le mz őj e az á r kok két oldalán, t e h á t a m é s z k ő k i f ej lő d és h ez v is zo n y í t v a n a g y o b b m é l y s é g b e n . ( E z á r k o k r a é s h á t s á g o k ­ r a tagolt j ur a ősföldrajzi ké p a D.-alpi te r ül e te n pon to s an n yo mo z ha t ó: a N y - K - i c s a p á s i r á n y r a m e r ő l e g e s e n . Az á r o k r é s z n e k a l ombardiai, beliunői é s juli zóna felel meg; a l om b a r d é s a beliunői á rok közt a tridenti, a beliunői é s juli között a friouli h á t s á g húzódik; v.ö. AUíí'OUIN, 1 9 64 ).

A m á r g á s kifejlődés A m m o n i t e s e i jó e g í a r t á s ú a k , a z üle dék v i s z o n t m á r v á n y k é n t nem h a s z n á l h a t ó . A fa una c s a k v i s z o n y l a g o s a n sűrített, s o k k a l k e v é s b é , mint a

-

9

^-

mészkő kifejlődés esetén. A kemény felszínek általában hiányzanak, bár a kioldás mint tendencia, itt is mutatkozik.

Maga az ammonitico rosso a med íerráneumban a középső-triásztól a felső-juráig fordul elő. Az alsó-triászban és a krétában hiányzik. Ammoniteses fáciesről lévén szó, a harmadidőszakban term észetesen nem is fordulhat elő. Az ammonitico rosso a geoszinklinális «kiüresedési periódusának* jellemző üledéke. A krétával a geo- szinklinális feltöltődési szak asza köszönt be, amikor az ammonitico rosso eltü - nik.

Megemlítésre méltó a kaledoni geoszinklinális területén hasonló képződmények ha­

sonló ősföldrajzi feltételek mellett keletkeztek.

Csonka lenne az ismertetés anélkül, hogy meg ne kísérelnénk ez eredményeket a K özéphegység-i viszonyainkra alkalmazni. A kevert fauna helyett a sűrített fauna fogalmának bevezetése, az üledékhiány é s a kioldásos jelenségek han gsúlyozása, a radiolaritok bathymetrikus értékelése hazánkban is megtörtént. Egyes területeken a mediterrán és a középeurópai zónabeosztás kettős kiépítésére is lehetőség nyí­

lott. Ami az ammonitico rosso fáciest illeti, a leírás szerint a mészkő fácies «Flaser -Kaik* típusának a csernyei pliensbachi pontos megfelelője. Minden bizonnyal ebbe a fácies típusba tartozik a «piszkei-vörösmárvány » éppen úgy, mint a Zirc környé­

ki pliensbachi mészkő-előfordulás. Csernyén 1959-ben e képződményt a neritikus öv legmélyebb részéb e soroltam- a nagyobb területre kiterjedő, részletvizsgálatok e feltevést bizonyára árnyalhatják. Ami a kemény felszint illeti, az Állami Földtani Intézet V ezetőségének sz iv es támogatásával jelenleg is folyó, csernyei feltárási mun­

ka a kőbányánál a középső- é s felsőliász határ területén, ezzel is szolgált. A

KOCSIS LAJOS-tói gyűjtött gazdag fauna alapján a kemény felszín pontosabb kora

11

b i z o n y á r a r ö g z ít he t ő l e s z . A h é z a g o s t e l e p ü l é s r é s z l e t e s , k o r s z e r ű v i z s g á l a t a az#

e g é s z Ba ko n y t er ül et én KONDA J. é r d e m e .

A z a m m on i t i c o r o s s o l a z á b b , m á r g á s f á c i e s e C s e r n y é n a toarcit, a a lenit é s a ba- jócit je ll e mz i . Urkúton a C s á r d a h e g y e n e f á c i e s t a l e gf e ls ő t o a rc i A m m o n i t e s e i i g a ­ zolják. E k é p z ő d m é n y r e , a g yűj té si l e h e t ő s é g e k b i z t o s í t á s á v a l C S E H - N É M E T H j . hívta fel a figyelmet. Á G e r e c s é b e n elterjedt, h a s o n l ó korú k é p z ő d m é n y e k ( kiírón a - r é t e g e k ) b i z o n y á r a s z i n t é n e b b e a f á c i e s í i p u s b a t a r t o z n a k . A m i a maim fá cie&e ke t illeti, e b b e n a k é r d é s b e n e z i s m e r t e t é s ö s s z e á l l í t ó j a n e m tekinti m a g á t i l l e t é k e s n e k . A f á c i e s e g y e z é s e k f i g y e l e m b e v é t e l é v e l a M a g y a r K ö z é p h e g y s é g é s a D . - A l po k j u ­ r á j á n a k r o k o n s á g a s z e m b e t ű n ő . K é r d é s ős fö ld ra j zi s z e m p o n t b ó l e z ö s s z e f ü g g é s mi­

ként é r t é k e l h e t ő ? A K á r p á t m e d e n c e t e n g e r r e l borit otfs ágá t a j u r a - i d ő s z a k s o r á n a j ur a kutatók e g y r é s z e ( P O M P E C K J , TE LE GDI-ROTH, N O S Z K Y J., K O V Á C S L.) vallotta é s vallja. E t e n g e r t a g o l t s á g á r a v o n a t k o z ó a n a z o n b a n é r d e m e s n e k tűnik a n ­ nak v i z s g á l a t a , vájjon a M a g y a r K ö z é p h e g y s é g b e n nem a c s a p á s i r á n y á b a n , h a n e m a r r a é p p e n m e r ő l e g e s e n n e m m u t a t k o z n a k - e a j ur a t e n g e r e r e d e t i t a g o l t s á g á r a v o ­ n a t k oz ó t ö r v é n y s z e r ű s é g e k . P o n t o s a b b a n G e r e c s e , C s e r n y e , Úrkút- é s e s e t l e g k ö z ö t ­ tük Lókul k ö r n y é k e is t e ng er a la t ti

árok

megfelelője lehetett, te nger al at ti h á t s á g o k k a l e l v á l a s z t v a . A z á r k ok é s h á t s á g o k p o n t o s a b b b a i h y m e t r i k u s é r t é k e l é s e a f i n o m a b b biofá cies v i z s g ál a to k tó l v á r h a t ó , a h á t s á g o k o n e l s ő s o r b a n a n e ri ti ku s f auna léte v a g y h iá n y a a l a p j á n . A m e n n y i b e n e f e l t e v é s h e l y e s , úgy á t f o r m á l á s r a v á r a k or á b b i * s z i - g e í~ í e n g e r » é s « u j j - s z e r ü » « ge o sz i n k l i n á l i s o k * e l m é l e t e a M a g y a r K ö z é p h e g y s é g j u rá j a a l a pj á n . A j u r a - i d ő s z a k i k é p z ő d m é n y e k a lap ján a M a g y a r K ö z é p h e g y s é g i n ­ k á bb az A lp ok D.-i A l p ok h oz h a s o n l ó f e l é p í t é s ű , de e lt ér ő c s a p á s i r á n y a e l ő h e g y s é ­ g é n e k tekinthető. Nem l e n n e t e lj e s e b e s z á m o l ó a n n a k h a n g s ú l y o z á s a nélkül, ho gy

e f e l t e v é s h e z a c s e r n y e i a l a p s z e l v é n y v i z s g á l a t a é s a m e d i t e r r á n iro da l om i s m e r e te mellett KONDA J. ü í e d é k h é z a g o s s á g r a v o n a t k o z ó v i z s g á l a t a i v e z e t t e k , a n n a k el l e n é r e , h o g y KONDA e d d i g m á s ős földra jz i képtől v e z e t v e e j e l e n s é g e k r e m á s ér t é k e l é s t adott.

-

12

^-

13

T á j é k o z t a t ó irodalom

Arkell, W.J.* J u r a s s i c ge ol og y of the World. London Í95G.

Aub ou in , J.: E s s a i s u r la p a l é o g é o g r a p h i e p o s t - t r i a s i q u e el Pévolution s e c o n d a i n te rt ia ire du v e r s a n t s u d d e s A l p e s o r i e n t a l e s . Bull. S o c . Géol. F r a n c é , 7. ; 5, 1963, P a r i s 1964.

Aub ouin, J„- Ref lexi ons s u r le f a c i é s “A m mo ni íi c o r o s s o * . Bull. S o c . Géol. Fr a 7. s e r . 6, 1964, P a r i s 1965.

Aub ouin, J.; Cadet, J . - P . ; R a m p n o u x , G.; Dubar, G.; Marié, Pó A p r o p o s de 1 de la s é r i e ophiolitique d a n s l e s D in a r i d e s y o u g o s l a v e s . Bull. So c . Géol. Fr 7. s e r . 6, 1964, P a r i s 1965.

a

Cita, M.B.- Contribution á la c o n n a i s s a n c e du D o m é r i e n - t y p e . Colloque du J u r a s s i L u x e m b o u r g 1964.

Colloque du J u r a s s i q u e . L u x e m b o u r g 1964.

Colloque s u r le Lias f r a n c a i s . Mém. Búr. R e c h . Géol. Min., 4, P a r i s 1961.

Colo,

G.'-

Contribution á I’é t ud e du J u r a s s i q u e du Moyen A t l a s s e pt e n tr i on al . Mém. S é r v . Géol. Mar oc, No. 139, R a b a t 1961.

Dean, W.T.; Donovan, D.T.; H o wa r th , M.K.- T h e L i a s s i c A mmo n ií e Z o n e s a n d z o n e s of the N o r t h - W e s t E u r o p e a n P r o v i n e e . Bull.Brit.Mus. (Nat.Hist.)

L

London 1961.

Donovan, D.T.' T h e A mmon it e Z o n e s of the T o a r c i a n ( A m m o n i í i c o R o s s o Fa of S o u t h e r n S w i t z e r l a n d a n d Italy. Ecl. Geol.Helv., 51, B a s e l 1958.

Grunau, H.R.- R adi ol ar i an C h e r t s a nd A s s o c i a t e d R o c k s in S p a c e and Time.

Ecl.Geol.Helv., 58, B a s e l 1965.

14

Hoílmann,

R.'-

Über S u b s o l u í i o n und die n o l l e n k a i k é

*

d e s C a l c a r e A m mo ni ti c o R o s s o S u p e r i o r e im Mónié Baldo (Maim; No diia lie n). N J b . G e o L P al á on t. Mh.}

Stut tgar t 1962.

Hölder, ÍL- J u r a. í i a n d b . d.Sírat. GeoL IV., Stut tgar t 1964.

J eí f e r i e s , R . P . S . - Minton, Pd The mode of life of two j u r a s s i c s p e c i e s of * P o s i d o - nia

*

( B i v a l v i a ) . P a l a e o n l o l o g y , 8, London 1965.

Lieb, F.- Die A m m o n i t e n h o r i z o n t e d e s A a l é n i e n und d e s u n t e r e n Baj ocien im T a f e l - jura d e s o b e r e n B a s e l b i e t e s und d e s A a r g a u s . EcI.Geol.Helv., 50, B a s e l 1957.

Mens in k, H.* B e i sp i e l e für die s t r a t i g r a p h i s c h e K o n d e n s a t i o n , S c h i c h t l ü c k e und den Le it we rí von A m m o n i t e n a u s dem Jura S p a n i e n s im Vergleicli zu N W - E u r o p a . Geol. R u n d s c h a u , 49, Stu tt gar t 1960.

M o ne st i e r , J.- S u r la s t r a í i g r a p h i e pa léo nt o lo g iq ue de la z o n e á A m a l t h e u s m a r g a - r it at us d a n s 4a r é g io n s u d - e s t de P A v e y r o n . Bull. Soc .Gé ol . F r a n c é , 4 . s e r . 13,

P a r i s 1913.

T r ü m p y , R.- Die V o r g e s c h i c h t e dér K e t í e n g e b i r g e . Ve rh. S c h w e i z . Naturf. Ges., 13S Bern 1958.

Wendt, J.' S y n s e d i m e n t a r e Bru ch tekt on ik im J u ra W e s s i z i l i e n s . N.Jb. Geol. P al a on t.

Mh., Stuttgart 1965.

W i ed e n m a y e r , F.- Obere I r i a s bis mittlerer Li as z w i s c h e n Saltrio und T r e m o n a . Ecl.

GeoE lleív., 56, B a s e l 1963.