Beszámoló a Gazdaságstatisztikai és Üzemgazdasági Szekció XVI. Vándorüléséről

SZEMLE

BESZÁMOLÓ A GAZDASÁGSTATISZTIKAI

ÉS UZEMGAZDASÁGI SZEKClÓ XVl. VÁNDORULÉSÉRÓL

FELES GYÖRGY

A Magyar Közgazdasági Társaság Statisz—

tikai Szakosztálya lparstatisztikai és üzem- gazdasági Szekciójának tevékenységi terüle—

te az elmúlt év folyamán tovább bővült.

Munkájába az építőipari és kereskedelmi statisztikusok—üzemgazdászok után a mező- gazdasági szakemberek is bekapcsolódtak.

Ezért célszerűnek látszott, hogy a Szekció korábbi elnevezését ,,Gazdaságstatisztikai és üzemgazdasági Szekció"-ra módosítsák.

A munkaterületében kibővült Szekció XVI.

Vándorülését (INFO XVI. Vándorülés) 1987.

május 8—9-én, Balatonfüreden tartotta az ország minden részéből érkező több mint félezer résztvevővel. A Vándorülés tárgya napjaink egyik aktuális kérdése: ,.A szelek- tív fejlesztés -— versenyképesség" volt. Te- kintettel a téma időszerűségére, továbbá ar—

ra, hogy a kérdéskör az egész gazdasági szférát (ipar, építőipar, mezőgazdaság, ide- genforgalom) érintette, az ülésszak szerve- zésében az MKT Veszprém megyei Szerve- zete. valamint az MKT Kereskedelmi Szak- osztálya (az Idegenforgalmi Szekció munká—

jában) is közreműködött.

A balatonfüredi SZOT Szanatórium szin- háztermében rendezett nyitóülés elnökségé—

ben helyet foglaltak dr. Párniczky Gábor tanszékvezető egyetemi tanár, az MKT Sta—

tisztikai Szakosztályának elnöke, Balog Zsig—

mond, a Veszprém megyei Tanács általános elnökhelyettese, dr, Hoós János, az Orszá- gos Tervhivatal államtitkára, Csáki Gyula pénzügyminiszter—helyettes, dr. Szerdahelyi Péter, az Országos Tervhivatal elnökhelyet- tese, Pesti Lajos, a Központi Statisztikai Hi—

vatal elnökhelyettese.

Dr. Párniczky Gábor megnyitó és üdvözlő szavai után a megyei vezetés köszöntőjét és tájékoztatóját Balog Zsigmond tartotta. ls- mertette, hogy a megye 8 városában és ke—

reken 210 községében összesen 390 000 em- ber él. A népsűrűség 83 fő,/négyzetkilométer, de a földrajzi adottság alapján különösen tavasztól őszig az itt tartózkodók száma je-

lentősen megnő. s a növekményben elsődle- ges szerepet töltenek be a pihenni ideláto- gató hazaiak és külföldiek. A megye jelentős iparral, mindenekelőtt nehéziparral rendel—

kezik, melyben a bányászat, a gépipar és a vegyipar dominál. A mezőgazdaságban szá—

mottevő a növénytermelés és az állattenyész- tés, a gazdálkodó szervezetek és gazdaságok földterülete meghaladja a 400000 hektárt.

Idegenforgalmi szempontból az ország egyik legfontosabb megyéje, a kereskedelmi szál- láshelyek száma közel 43 000, s ezek 8 szó- zaléka szállodai férőhely. Hangsúlyozta, hogy a megye gazdálkodó szervezetei gyakorta találkoznak azokkal a kérdésekkel, amelyek- kel a Vándorülés is foglalkozik. A szelektív fejlesztés, a versenyképesség —— miként az or- szágban, a megyében is —— meghatározója a gazdaságnak. A tájékoztatóban az elnökhe- lyettes szólt a megye építőiparának helyze- téről és a helyzet következményeiről.

A nyitóülés bevezető előadását dr. Hoós János, az Országos Tervhivatal államtitkára ,.A gazdaság kiemelt fejlesztési irányai" cím- mel tartotta. (Az előadás teljes szövegét lásd a folyóirat 1987. évi 8. számában a 725—

736. old.)

Csáki Gyula pénzügymmiszter—helyettes ,,A gazdasági szabályozók korszerűsítésének irá—

nya és főbb elemei" c. vitaindítójában a gazdasági szabályzók korszerűsítésének irá—

nyairól és főbb elveiről szólott. Előadásá- ban hangsúlyozta a gazdaságirányitási rend—

szer reformja következetes folytatásának szük- ségességét. A gazdaságirányitási rendszer át- fogó továbbfejlesztéséről szóló 1984. évi központi bizottsági állásfoglalás súlyponti feladatként jelölte meg a gazdaságírányítá- si, a szervezeti, valaminta szabályozási rend—

szer javítását. A változtatások fokozatos élet- be léptetését tervezték, de az eredeti elgon—

doláshoz képest az egyes lépések végrehaj- tása késett.

Az 1985. január 1—jei változásokban nagy szerepet kaptak az erőforrás-arányos elvoná-

90

sok, mindenekelőtt a vagyonadó és a bér- adó, az amortizáció központosításának egy—

idejű megszüntetése, az egységes érdekelt- ségi alap létrehozása. valamint az új tar- talékolási rendszer bevezetése. A vállalati jövedelemszabályozás működése során már a bevezetés évében több probléma merült fel.

1987-ben a jövedelemszabályozási rend- szer alapvető változást nem tartalmazott, vál—

tozatlan az adóstruktúra és a közvetlen adók mértéke. Mérséklődtek viszont egyes kedvez—

mények, bővültek a szelektív fejlesztést szol- gáló preferenciák. Az előadó jelentősnek mi- nősítette a kiemelkedő hatékonyságú feldol- gozávállalatok adókedvezményét, amely az érintett szervezeteknek mintegy másfél milli- árd forint kedvezményt nyújt. Ezt egy évre hirdették meg, mivel a ,,jó vállalatok" fej- lődésének elősegítését az 1988. évi adóre- form keretében külön adópolitikai eszközök alkalmazása nélkül kell biztosítania az adó-

rendszernek.

Kedvező fogadtatású volt a gyorsított ér- tékcsökkenési leírás alkalmazásának a kiter—

jesztése, a vállalati önállóság növelése és a korszerű technika elterjesztésének ösztönzése a finanszírozási feltételek javítása érdeké- ben. Egy további intézkedés megszüntette a kötelező jellegű forgóalap—feltöltést. Mind—

ezek az intézkedések —- mondotta a pénzügy—

miniszter-helyettes —— bővítik a hatékonyan gazdálkodók mozgásterét. Ugyanakkor az is nyilvánvaló, hogy a vállalatok gazdasági kör- nyezetét, szabályozási feltételét még kedve- zőbbé kell tenni. Ezt szolgálja az 1988-ban bevezetendő ár- és adóreform, amelynek cél- ját, szükségességét, lényegét és várható ha- tását a továbbiakban részletesen taglalta az

előadó.

A következőkben lnotai András, a Világ- gazdasági Kutató lntézet tudományos osz- tályvezetője ,,A magyar gazdaság nemzetkö—

zi versenyképessége" címmel tartotta meg vi—

taindító előadását. (Az előadás kissé átdol—

gozott szövegét lásd a folyóirat 1987. évi 10.

számában a 949—974. old.)

A nyitóülés befejezéseképpen Nyers Jó- zsef, a Statisztikai Szakosztály vezetőségének tagja, az MSZMP KB Gazdaságpolitikai osz- tályának helyettes vezetője számolt be a Szekció legutóbbi öt évben végzett munká- járól. Ismertette az 1981-től eltelt időszakban rendezett vándorülések lefolyását. Az öt ülés- szakon mintegy 2000 résztvevő 91 előadást.

korreferátumot, tájékoztatót hallgatott meg, amelynek jelentős részét a sajtóban is meg- jelentették. (Az 1981—1986. évi szekcióülések előadásai nyomán készült és megjelentetett publikációk repertóriumát lásd: Ipari és Épí- tőipari Statisztikai Értesítő. 1987. évi 5. sz.

206—210. old.) Az előadó bejelentette, hogy a Szekció vezetőségének mandátuma lejárt.

ezért új vezetőség választása vált szükséges—

sé, amelynek összetételében értelemszerűen helyet kell kapniok a Szekció új területi kép- viselőinek is.

A Vánd'orülés második napján, május 9-én négy tagozatban (ipari, építőipari, mezőgaz- dasági és idegenforgalmi) hangzottak el elő- adások és korreferátumok, melyeket élénk vita követett.

Az ipari tagozat ülését Maróti Rezső, a Magyar Közgazdasági Társaság Veszprém megyei Szervezetének elnöke vezette. A vi- taindító előadást Horváth ]. Ferenc, az ipari Minisztérium főosztályvezetője az iparpoliti- kai koncepció kiemelt fejlesztési irányairól tartotta. Hangsúlyozta. hogy a magyar ipart alapvetően a mobilizálható belső források szűkössége, a helyenként elavult műszaki kultúra, a piaci versenyre nem eléggé ori- entált termelési struktúra, a még viszonylag lassú innovációs készség jellemzi. Mindez az- zal jár, hogy az érdemi szerkezeti változta—

tások jelentős erőfeszítéseket igényelnek.

Szükségszerű az alapanyag- és feldolgozó—

ipari arányok megváltoztatása, s az utóbbi—

nál változtatni kell a szerkezetet is. Fejlesz- teni azt kell, ami piacképes, versenyképes.

A fejlesztés ugyanakkor visszafejlesztést, át—

csoportosítást tesz szükségessé. Az ezekkel járó feszültségek rendezésére a gazdaság- nak fel kell készülnie.

Az előadó hangsúlyozta. hogy a szerkezet- átalakitási program már megkezdődött, ami a jövőben együtt jár az energetikai blokk súlyának fokozatos csökkenésével és egyide- jűleg a feldolgozóipar részesedésének növe- kedésével. Ez a szerkezetváltás szükségsze- rűen kihat a munkahelyekre is, számítások szerint az iparban foglalkoztatottaknak mint-

egy 15 százalékát érinti.

A— tagozati ülés következő előadója Kar- dos Péter, az Országos Tervhivatal főosztály- vezetője volt. Az elmúlt évek ipari verseny- képességének romlásában -— mondotta —- nem a beruházások erőteljes csökkenése okozta a fő gondot: a beruházási politika hibája az volt, hogy a csökkenés nem mozdította elő kellően a beruházások szerkezetében szük- séges változásokat, s ez maga után vonta a beruházások hatékonyságának a mérséklő- dését. A fejlesztéspolitika vizsgálatakor lé—

nyeges annak figyelembevétele, hogy a be—

ruházáspolitika mindenkor adott közegben műkődik. Egy máshol jól bevált gyakorlat a magyar népgazdaságban teljesen ellentétes eredményt hozhat. igy van ez a beruházó- sokra bevezetett adókkal, amelyek erőtelje- sen drágítják a beruházásokat, még sincs olyan visszatartó hatásuk, mint amelyeket tőlük elvártak.

A továbbiakban az előadó az államnak a szelektivitás kialakításában elfoglalt szere—

péről, a fejlesztéspolitika eszköztáráról szól-

SZEMLE 91

va kiemelte, hogy a stratégia fő irányát e területen a kutatási—fejlesztési (K—j—F) tevé- kenység és az ehhez kapcsolódó oktatási és kutatási bázis erőteljes fejlesztése jelenti.

Goldperger István, az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság főosztályvezetője ,,A mű- szaki haladás cél- és eszközrendszerének változásá"-ról tartotta meg előadását. Hang- súlyozta, hogy a kibontakozás alapvető fel- tétele a műszaki haladás gyorsítása, ehhez keresni kell az eszközöket és a megoldás út—

jait. Elméletileg a műszaki fejlődésnek nem lehet akadálya, a gyakorlatban azonban mégis sok a nehézség. s a fejlődés az utób- bi időben nem az elgondolások szerint ala- kult.

A hetedik ötéves tervben előirányzott fő célok, kiemelt programok (elektronizálás, anyag- és energiatakarékos technológia, bio—

technológia) helyesek. Ezeket a programo—

kat nem elkülönülten, hanem együttesen, a gazdaság versenyképessége és az egyensúly javítása alapvető eszközeinek kell tekinteni.

A kiválasztott területeken a csúcstechnikát kell célul tűzni. de emellett lényeges, hogy az áltaiános műszaki kultúrában is előrelép-

jünk.

A tagozat záró előadását dr. Lendvai János, a Szekció vezetőségi tagja, az lpari Minisztérium főosztályvezető—helyettese ,,A strukturális változások mérésének módszerw tani tapasztalatai" cimmel tartotta. Az elő- adó rámutatott arra, hogy az 1970-es évek- ben tapasztalt világgazdasági változások sürgetően felvetették a népgazdaság szerke- zeti átalakítását. E kérdésben a legnagyobb

feladat az iparra hárul.

A továbbiakban elemezte, hogy a nyolc- vanas évek két ötéves periódusában hogyan mentek és mennek végbe a változások, s ezekre milyen mérési lehetőségeink vannak.

Az építőipari tagozat munkáját Dudás lá- nos, a KSH főosztályvezetője, a Szekció ve- zetőségi tagja irányította. A bevezető elő—

adást ,,A szelektív fejlesztés — versenyképes- ség az építőiparban" cimmel dr. Kovács Ár- pád, az Épitésügyi és Városfejlesztési Minisz-

térium főosztályvezetője tartotta.

A népgazdaság külső egyensúlyi helyzeté- nek javítására hozott intézkedések az épí- tőipar-t új tipusú feladatok elé állították. A hatodik ötéves terv időszakának befejezése óta csökkent és struktúrájában megváltozott a kereslet. A döntően beruházásra szerve—

zett eszköz— és szakemberállomány egy ré- szét fenntartási munkákra kellett átállítani.

Átrendeződött a lakásépítés struktúrája is, számottevően csökkent az állami erőből épi- tett lakások száma. A szervezeti rendszerben is változás történt, új formaként itt is létre- jöttek leányvállalatok és közös vállalatok.

A következő előadást Horváth Imre, a 23.

sz. Állami Építőipari Vállalat vezérigazgatója

,,A vállalati stratégia alakulása a piaci ver- seny körülményei között" cimmel tartotta, A vállalat elmúlt időszakbeli stratégiájáról szó—

lott, mindenekelőtt azt az időszakot ismer- tette, amikor a kijelölési rendszerről fokoza- tosan áttértek a versenykiírások alapján tör—

ténő vállalkozásokra. Ez az új helyzet új fel- tételek elé állította a vállalatot. A vállalat mindezeket felmérve, jelenleg csökkenti ge- nerálvállalkozói tevékenységét, s fokozza al- vállalkozói munkáját, ezzel biztositja mükö- dőképességét, nyereségérdekeltségét.

Dr. Fehér Mihály, a Baranya megyei Álla- mi Épitőipari Vállalat gazdasági igazgatója ,,Vállalati alkalmasság és szelektiv fejlesz- tés" cimmel tartotta meg beszámolóját.

A tagozat ülésének befejező előadását ,,Versenyhelyzet. versenyképesség értékelése az építőiparban, ennek tükröződése az infor- mációs rendszerben" címmel dr. Szabó Imre, az Épitésügyi és Városfejlesztési Minisztéri- um osztályvezető-helyettese tartotta.

Az idegenforgalmi tagozat ülésén Budai Beniamin, a Belkereskedelmi Minisztérium főosztályvezetője elnökölt. A Danubius Szál—

loda és Gyógyüdülő Vállalat vezérigazgatója, Gellai Imre vitainditójában hangsúlyozta, hogy az idegenforgalom már hosszú évek óta kétszintű verseny színhelye. Versenyez a nemzetközi konkurenciával és a hazai ide—

genforgalmi szervezetek is versenyeznek egy- mással. Ez a helyzet előmozdítja a szelektív fejlesztést. Az elmúlt években az ágazat je- lentős hiteleket vett fel, felhasználásuk gaz- daságasságát a szállodai beruházások gyors megtérülése igazolja. A megkezdett út to- vábbfolytatása kívánatos.

Szauter István, az Országos idegenforgal- mi Hivatal osztályvezetője a szállodaépítke—

zések gazdaságosságának egyes kérdései- ről, a szállodavállalatok fokozott eladósodá- sáról, Sebestyén Miklós, a Belkereskedelmi Minisztérium főosztályvezető-helyettese az idegenforgalmi választék növeléséről szólt.

Barcza Imre, a Veszprém megyei ldegenfor—

galmi Hivatal vezetője a megyei utazási iro- dák kötelezettségeiről, a versenyfeltételek

különbözőségeiről beszélt.

Az újonnan létesült mezőgazdasági tago—

zat munkáját Gubicza Ferenc, az MSZMP KB tagja, a Nemesvámosi Csopak Tája Ter—

melőszövetkezet elnöke vezette. Szerdahelyi Péter, az Országos Tervhivatal elnökhelyette- se vitainditójában elmondta, hogy bár az ágazat stratégiájának megváltoztatása nem szükséges, ez nem jelenti azt, hogy az utób- bi évek tapasztalatai nem követelnek semmi változást. A szelektív fejlesztés mint komp—

lex feladat elengedhetetlen a mezőgazda- ságban és az élelmiszer-gazdaságban is. Gu- bicza Ferenc a munkafegyelemről és az ér- dekeltségi rendszerről szólt: megítélése sze- rint mindkettő romlott. Termelőszövetkeze—