Emeljük a szovjet kereskedelmi statisztikát az új feladatok színvonalára

(1)

SZ. PARTIGUL :

EMELJUK A SZOVJET KERESKEDELMI STATISZTIKÁT AZ Új FELADATOK

szíNVONALARA*

A Szovjetunió anépgazdazságáiban igen fontos (helyet foglal el a szovjet kereskedelem. A kultúrált szovjet kereskedelem szél-eskörű fejlesztése a fogyasztás gyors emelkedésének, a szovjet nép anyagi jóléte további meg—

javítáisának nélkülözhetetlen feltétele.

Mint az egész szovjet népgazdaság, a szovjet kereskedelem is a szocializmus gazdasági alaptörvénye követelményeinek megfelelően fejlődik, s az egész társadalom állandóan növekvő anyagi és kulturális szükségletei maxi- mális kielégítésének biztosítását szolgálja. A kereskedelem a szocializmus- ban, — mondotta G. M. Mialenkov elvtárs a Szovjetunió Legfelsőbb Taná- csának ötödik ülésszakán tartott beszédében, _ az az alapvető forma, amelynek segítségével kielégítik a dolgozók növekvő szükségleteit, és so—

káig az is marad. _

A szocialista "gazdaságban az áruforgalom növekedése a népi fogyasz- tás növekedésének közvetlen mutatószáma, mert a szocialista társadalom- bxan felszámolták a parazita fogyasztást és az eladott áruk egész tömege a dolgozóknak jut. Ezzel kapcsolatban igen érdekes összehasonlítani a Szovjetunió és a kapitalista országok kicsinybeni áruforgalmának növeke—

dési üteme't. Az 1928atól l940-ig terjedő időszak alatt az áruforgalom a Szovjetunióban összehasonlító árakon számítva 2,3-szeresére növekedett.

A kapitalista országokban viszont ugyanezen időszak alatt az áruforgalom nemcsak, hogy nem növekedett, hanem a második világháború előestéjén még alacsonyabb is volt az 1929. évi szinvonalnál. A háború utáni évek—

ben a fejlődés két ellentétes iránya —— a kereskedelem gyors fellendülése a Szovjetunióban és a kereskedelem pangása a kapitalista országokban ——

szintén Világosan megmutatkozik. Az Egyesült Államokban az áruforga- lom terjedelme az 1952. évben az 1950. évi színvonalon maradt, Angliában pedig bizonyos mértékben'csökkent. A Szovjetunióban az 1949—1952. évek között eltelt időszak alatt a kicsinybeni áruforgalom terjedelme (összeha- sonlító árakon számítva) megkétszereződött. Ebből az összehasonlításból kiderülnek a gazdaság szovjet rendszerének előnyei.

Az áruforgalom lehető legnagyobb mértékű kifejlesztése, az állami, szö-

vetkezeti és a kolhozkereskedelem szervezeteinek megjavítása még nagyobb

jelentőségre tesz szert a szocialista építés mai szakaszában, amikor a köz—

szükségleti cikk—elk termelésének erős fellendítéséről van szó.

*) Vesztnik Sztatisztiki, 1953. 6. sz. 22—33. on. (Rövidített kgzlcmény)

34!

(2)

212 PAÉTIGUL

,,A feladat most az, —— mondja a Szovjetunió Mi'niszte—rtaináosának és a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának ,,A szovjet kereskedelem továbbfejlesztését szolgáló intézkedésekről" szóló lhatározata ——

hogy komolyan előre vigyük a szovjet kereskedelem fejlesztésének ügyét, és a legközelebbi két-bánom esztendőben biztosítsuk azt, hogy minden városban és minden falusi kerületben fennakadás nélkül árusitsanak a lakosság szá- mára szükséges minden árut, megjavítsuk a vásárlók ellátását és biztosítsuk a fogyasztók állandóan növekvő igényeinek kielégítését, kifejlesszük ,a modern, technikailag felszerelt kereskedelmi vállalatok széleskörű hálózatát és megszervezzük az ipar és .a mezőgazdaság által termelt áruk egyre nö—

vekvő tömegének a fogyasztókhoz történő gyors eljuttatását".

A kormány már 1953. évben számos fontos intézkedést tett, amelyek hatalmas lépést jelentenek a néptömegek jólétének gyors emelése és vásárló—

képességének fokozása irányában.

A szovjet kereskedelem legközelebbi kifejlesztésének, gyors felendítésé—

nek hatalmas méreteiről meggyőzően tanúskodnak a; kicsinybeni árufor- galom növekedésére vonatkozó feladatok. A Szovjetunió Minisztertanácsá- nak és az SZKP Központi Bizottságának ,,A szovjet kereskedelem tovább—

fejlesztését szolgáló intézkedések" című határozata feladatul tűzi ki azt, hogy

az állami és szövetkezeti kereskedelem kicsinybeni forgalmának 1954. évi

terjedelmét az 1950. évi terjedelemliez képest 720/0—kal kell növelni (össze- ' hasonlitó árakon számítva), azaz azt írja elő, hogy az ötéves tervben 1955, évre megállapított tervieladatot már 1954. évben túl kell teljesíteni. Ami az 1955. évet illeti, a kicsinybeni áruforgalomnak az 1950. évhez képest mint- egy kétszeresére kell növekednie.

A közszükségleti cikkek termelésének és az áruforgalomnak növekedé- sével kapcsola-tban lratalmas mértékben bővül a kereskedelmi hálózat mind a városban, mind a falun. Az 1954—1956. évekre a városokban és a falvak—

ban 40 000 üzlet, 11000 étterem, étkezde, falatozó, kávéház, teázó és büffé építését és üzembehelyezését irányozták elő.

Széles körben kiterjesztik :a szakképzett káderek képzését.

Azok a feladatok, amelyeket a párt és .a kormány a szovjet kereskedelem további fejlesztésének és gyors fellendítésének megszervezése területén ki—

tűzött, megkövetelik, hogy a kereskedelmi szervezetek munkáját határozot- han megjavítsák, a közszükségleti cikkeket termelő ipar munkáját átszer- vezzék, a termékek minőségét emeljék és a termékek választékát bővítsék.

Új módon kell megszervezni a kereskedelmi és az ipari szervezetek közötti

kölcsönös kapcsolatokat, új módon kell megszervezni a lakosság keresleté—

nek vizsgálatát, új módon kell megoldani a kereskedelmi apparátus meg—

szervezésével kapcsolatos kérdéseket, egyebek között a kereskedelem anyagi—műszaki bázisának kérdéseit.

A szovjet kereskedelem fejlődésének gyors felendítésével kapcsolatos

feladat a statisztika területén is megfelelő átszervezést követel meg.

*

Axkeresikedelrni szervezetek legfontosabb feladata, hogy a lakosság ke—

resletét rendszeresen és naponként vizsgálja.

A népgazdaság tervszerű, arányos fejlődésének a szocialista gazdaság—

ban ható törvénye a termelés és fogyasztás tudatos és szervezett egybehan—

golását követeli meg.Atervgazdaság előnyei lehetővé teszik, hogy a lakos—

ság keresletét közvetlenül, kerülő utak nélkül számbavegyék és a termelést

(3)

A SZOVJET KERESKEDELMI STATISZTIKA UJ FELADATAI _ 213

ennek megfelelően fejlesszék. Emellett a szocialista ipar új árufajtákat is ter—

mel és ezáltal elősegíti a fogyasztók izlésének fejlődését, keresletük alakulá- sát. A Szovjetunió lakosságának za személyi fogyasztási cikkek iránti kereslete állandóan növekszik és ugyanakkor mind sokoldalúlbbá válik. Ezt tükrö—

zik az árufogalom összetételében bekövetkező változások. Az áruforgalom

összetételében mindinkább növekszik a legdrágább élelmiszerek és a leg-

kiválóbb minőségű iparcikkek aránylagos súlya.

A Szovjetunió Mínisztertanácsának és az SZKP Központi Bizottságának , határozata a kereskedelmi szervezeteket arra kötelezi, .hogy gondosan. vizs—

gálj ák és minden oldalra kiterjedően számbavegyék a lakosság árukeresleté—t és ezen az alapon biztosítsák az ipari megrendelések összeállítását, az áru- alapok helyes elosztását, és az árukat az ország különböző kerületeibe az idényszerű kereslet, valamint a lakosság nemzeti és az életkörülményeivel összefüggő sajátosságok figyelembevételével szállítsák el.

A városi és falusi lakosság keresletének vizsgálata céljából fel kell hasz- nálni az összes fő kereskedelmi szervezetek —— az ország különböző kerüle- teiben. lévő nagy— és kiskereskedelmi szervezetek, a nagy áruházak, nagykereskedelmi bázisok —— lehetőségeit, a kereskedelmi szervezetek áruszállí- tási megrendele'seit, a lakosság keresletében bekövetkező változások meg- figyelésére szervezett levelező háulózat adatait, valamint -—a kereskedelmi szervezetek által összehívott vevő-anké'tokon a lakosság részéről előadott javas- latokat. .

A lakosság keresletének és a kielégítés mértékének vizsgálata a statisz—

tikának is feladata. Meg kell azonban jegyezni, hogy a lakosság keresletének a statisztikai szervek által végzett vizsgálata nagy mértékben különbözik attól a vizsgálattól, amelyet közvetlenül a kereskedelmi szenvezetek végez-

nek. ' ' -

A kereslet statisztikai vizsgálatának fel-adata, —— attól a vizsgálattól el—

térően, amelyet .a kereskedelmi szervezetek végeznek munkájuk során ——

olyan meghatározott általánosító, összesítő mutatószámok gyűjtése, amelyek a lakosság keresletét és e kereslet kielégítésének mértékét jellemzik. Ugyan—

akkor, amikor a kereskedelmi szervezetek a lakosság valamely árucikk iránti keresletét számb-azvéve erről a 'keresle—tről a lehető legrészletesebb jellemzést adják, megadják például a színt, a méretet, a fazont, a cikket stb, a lakosság keresletének statisztikai, vizsgálata során csupán az áruk meghatározott oso- p-ortjairól kell jellemzést adni.

A kereslet vizsgálatának igen fontos kérdése annak tisztázása, hogy milyen mértékű a lakosság alapvető élelmiszerek és iparcikkek iránti keres—

letének kielégítése, területi részletezés-ben. Számos kerületben még máig sem látta el a kereskedelem a lakosságot valamennyi szükséges áruval. Előfor- dulnak fennakadások a kereskedelemben a megfelelő mennyiségben rendel—

* kezésre álló áruknál is. Ebből következik az a feladat, hogy az árualapoknnak az ország kerületei szerint történő leghelyesebb elosztását a lakosság áru- keresletének gondos vizsgálata alapján kell végezni. Ezért olyan fontos, hogy a lakosság élelmiszer- és iparcikkereslet-e kielégítésének vizsgálatát területi részletezésben szervezzük meg.

A lakosság keresletének vizsgálata a statisztika számára új feladat; az ilyenfajta statisztikai munka szervezési tapasztalatai egyelőre még nem álla—

nak rendelkezésre. Elsősorban is el kell dönteni a lakosság kereslete kielégí- tésének mértékére vonatkozó adatok gyűjtési módszerének kérdését. Nyilván.- való, hogy ezeket az adatokat nem lehet a kereskedelmi szervezetek alulról

(4)

felfelé felépített beszámolási rendszerének megszervezése útján megkapni,

ahogyan ez a statisztika más területein szokásos. A kereskedelmi szerveze—

tek különleges beszámolójelentésének bevezetése arról, hogy milyen árucik—

kek iránt nyilvánul meg kereslet és ezt a keresletet hogyan elégítik ki, el- kerülhetetlenül a kereslet Vizsgálatának elbürokratizálásához vezetne. Az ilyen beszámolójelentésnek nem volna gyakorlati jelentősége. A lakosság keresletének és e kereslet kielégítése mértékének statisztikai vizsgálatában alapvető módszernek, — véleményünk szerint, —— .a levelezési megfigyelés

" módszerét, a reprezentatív vizsgálatok módszerét- stb. kell tekinteni. így a számos városból és falusi kerületből a levelező—ktől érkező közlemények, ame—

lyek e városok és kerületek kereskedelmi hálózatában lévő fontosabb élelmi—

szerek és iparcikkek mennyiségéről számolnak be, lehetővé tennék a lakos—

ság kereslete kielégítésének jellemzését. Természete—sen, ezeknek a jelentések- nek egységes progr-amim és egységes árunómenklatúra szerint kell felépül- niök. E mellett a megfigyelés pnogrzammjának és az áruk nomenklatúrájának az áruforgalom kifejlődésének mértékében feltétlenül bővülnie kell. E jelen—

tések feldolgozását azért kell területi részletezés—ben végrehajtani, hogy jel—

lemezni lehessen az áru—alapok (források) megoszlását és a lakosság keres—

letének kielégítését egyes köztársaságok, lhatárterületek, területek és az or- szág gazdasági vidékei szerint. A lakosság keresletének és e kereslet kielégi—

tésének statisztikai vizsgálatához célszerű igénybevenni a munkások, alkal—

mazottak és kolhozparasztok háztartási költségvetéseine'k reprezentatív vizs-

gálatát is.

*

Meg kell szervezni annak az anyagnak statisztikai feldolgozását is, amelyet .a kereskedelmi szervezetek gyűjtenek be. Az alsófokú kereskedelmi szervezetek adatokkal rendelkeznek **például arról, hogy milyen áruk halmozód- nak fel a raktárakban, milyen árufajták iránt nyilvánul meg a legcsekélyebb

kereslet. Ezeket az adatokat statisztikailag fel kell dolgozni, azért, hogy

mint olyan igen fontos mutatószámokat, amelyeknek népgazdasági jelentő—

ségük van, rendszeresen általánosítani lehessen. Széles körben ki kell fej—

leszteni a lakosság különböző áruk iránt megnyilvánuló keresletének repre-

zentatív vizsgálatát. _

Az utóbbi időben a párt és a! kormány számos fontos intézkedést adott ki, amelynek az a célja, hogy ,a kereskedelmi szervezeteknek az iparra gya—

korolt lbefolyáSát fokozzák. A kereskedelmi szervezetek kötelesek tevékenyen befolyásolni az ipart a lakosság által keresett áruk termelésének növelésére és minőségük javítására. Kötelesek védelmezni a vásárló érdekeit az iparral szemben az áruk minősége és választéka tekintetében, nem szabad eltűrniök, hogy minőségileg nem megfelelő árucikkeket adjanak át a kereskedelmi hálózatnak.

Az ip—arstatisztika és a kereskedelmi statisztika igen. fontos feladata a

választék eddigieknél sokkal részletesebb vizsgálata, mind a közszükségleti

cikkeket gyártó iparban, mind a kereskedelem értékesítő és kiskereskedelmi

válla-lataiban. '

Az iparcikkek termeléséről szóló országos beszámolójelentés korláto- zott számú az előállított árucikkek választékát jellemző mutatószámot tar—

talmaz. Az előállított termékek választékának részletes vizsgálatához ez az anyag nem elegendő.

A különböző főhatósági beszámolójelentéseknek, sőt az egyes vállalatok beszámolóinak felhasználására is szükség van. így például a könnyűipar számos ágában (a vtextilipanban, .korrfekcióipiarba—n, a kötszövőiparban, a láb—

(5)

A SZOVJET KERESKEDELMI STATISZTIKA UJ FELADATAI , 215

beli-iparban és számos más iparágban) .a vállalatok az előállított termelés—

ről a tenmékek igen részletes választéka szerint részletes beszámolókat állítanak össze. Ezekben az ,,5. — értékesítés" sz, minta szerint összeállított beszámolókban. (beszámoló az áruk beérkezé—séről, választék szerint) felso- rolják az összes előállított árukat minta, méret, szín, fazon, stb. szerint. Az összeállított beszámolókat felhasználja operatív munkájában a főigazgató—

ság és maguk a vállalatok is, de ezeket nem összesítik a főigazgatóságok—

nál, nemcsak az összesítés bonyolultsága miatt, hanem azért is, mert erre az összesítésre itt nincs is szükség. E beszámoló adatait azonban stiatisz- tikai célokra, egyes hónapokra vonatkozó mutatószámok korlátozott köre tekintetében, fel lehet dolgozni. A termelés választékának vizsgálata speciá—

lis munkálatokiat (reprezentatív felvételeket, összeírásokat, stb.) is igényel.

Azzal a jelentőséggel összefüggésben, amelyre a kereskedelmi szervezeteknek a lakosság részére szükséges választékú termékek előállítására és le- szállítására irányu—ló megrendelési rendszere jelenleg szert tett, növekszik az e megrendelések teljesítése számbavételének jelentősége is. A jelenleg ér- vényben lévő beszámolójelentés biztosítja az ilyen számbavétel lehetőségét.

E beszámolójelentés feldolgozása azonban —— tekintettel arra, hogy a szállí- tási terv teljesítéséről az adatokat árucsoportok szerint adják meg —— korlá- tozott, és nem jellemzi kielégítő mértékben az összes leszállított áruk válasz- tékát. Külön kell kidolgozni az áruszállítási megrendelések teljesítésére vonatkozó beszámolási rendszer megszervezésének kérdéseit. A kereskedelmi szervezeteknek a megrendelt termékek egész választéka tekintetében a hely-

színen rendeltkezniuök kell a megrendelés teljesítésére vonatkozó adatokkal.

Nincs azonban szükség arra, (hogy mindezeket az adatokat a beszámolási

nendszer keretében .a központban gyűjtsék. Mig a helyi kereskedelmi szervezeteknek a megrendelések teljesítéséről részletes adatokat kell kapniok és kapnak is, addig az általuk felterjesztett beszámoló]elentéseíknek már csupán általánosító mutatószámokat kell tartalmazniok. Ebből a szempontból kell a kereskedelmi szervezetek áruszállítási megrendeléseinek teljesítésére vo—

natkozó érvényben lévő beszámolójelentést felülvizsgálni.

ASzovjetunió Minisztertanácsának és az SzKP Központi Bizottságának

határozata új feladatokat támaszt mind a kicsinybeni áruforgalom össze- tételének, mind iaz árukészleteknek választék szerinti vizsgálatai terén. A kereskedelmi szervezetek negyedévi típus-beszámolójelentése az áruk el—

fadására vonatkozó mutatószámokat egyes árucsoportok szerint tartalmazza. Ezek a mutatószámok rendkívül fontosak a lakosság által az állami és a szövetkezeti kereskedelemben eszközölt vásárlások összetételének jel- lemzése szempontjából. A szovjet nép lanyagi jólétének növekedése vissza—

tükröződik a kicsinybeni áruforgalom összetételének megváltozásában. A kicsinybeni áruforgalom összetételének egyik legfontosabb mutatószáma az élelmezési és nem élelmezési cikkek aránya._A nem élelmezési cikkek arány- flagos súlyának emelkedése a nép jólétének növekedését bizonyítja. A kicsinybeni áruforgalom'összetétele komolyan javult a háború előttihez ké- pest. így 1940. évben az iparcikkek az ország áruforgalmában 36,9% -ot tet—

tek ki, 1953. évben pedig 45,3%—ot. A fogyasztás összetételének megválto-

zásua visszatükröződik a legdrágább áruk —— selyemszövetek, gyapjúszöve- tek, szőrmék és szőrmeáruk, stb. —— hányadának emelkedésében is. Ez azt mutatja, hogy a nem élelmezési cikkek összetételében növekszik a kulturá- lis—jóléti árucikkek hányada.

(6)

21 6 * - * Martoni;

A lakosság részére történt árueladások nagyságára vonatkozó, egyes árucsoportok szerinti adatok azonban nem adnak a lakosság keresletéről és fogyasztásáról teljes jellemzést. A kiskereskedelmi áruforgalomra vonatkozó beszámolójelente'sben kimutatott árucsoportok mindegyike az árucikkek szé—

les választékát öleli fel. A kiskereskedelmi áruforgalom összetételének a leg—

részletesebb választék szerinti vizsgálata igen bonyolult feladat és csupán olyan statisztikai módszerek alkalmazása mellett lehetséges, mint az áru—

választe'k monografikus leírása az egyes kereskedelmi szervezetekben, kereskedelmi vállalatokban, és az árueladások összetételének reprezentativ vizsgálata egyes kerületek szerint. Az utóbbi években a statisztikai szervek az ilyen fajta statisztikai kutatások tekintetében bizonyos tapasztalatra tet—

tek szert, nevezetesen a pamutszövetek, a bőrlábbelik, a konfekciókészítmé—

_nyek és a nem kelendő szövetek, lábbelik, konfekcióáruk eladásai összetéte—

lének vizsgálata terén. Ezeket a vizsgálatokat egyes kereskedelmi szerveze—

tek és vállalatok anyagán végezték, s lényegében ennek az anyagnak statisztikai feldolgozását jelentik. E feldolgozás alapján megállapították pél—

dául, hogy a nem keresett lábbelik között túlnyomórészben egyes gyának ké—

szitményei foglalnak helyet. A pamutszövetek tekintetében megállapították, hogy a megfigyelt kereskedelmi szervezetekben e szövetek közül mely szö—

vetek tartoznak a nem kelendő áruk közé és mekkora az egyes szövetfajták és cikkek aránylagos súlya a szövetek összállományában. Széles körben fel kell használni a statisztikai anyagot a kiskereskedelmi áruforgalom összeté- telének választék szerinti vizsgálata céljára.

MA kiskereskedelmi áruforgalom összetételének választék szerinti vizs—

gálata lehetetlen a kereskedelmi hálózatban és az értékesítési szervezetekben lévő árukészletek részletes vizsgálata nélkül. Az árukészletek statisztikája az áruforgalom statisztikájának igen fontos fejezete. Az árukészletek sta- tisztikájának alapvető kérdése a készletek nagyságának árucsoportok és te—

rületi megoszlás szerinti vizsgálata. Természetes, hogy az árukészletek- nek egyes árucsoportok szerinti általános terjedelmére vonatkozó adatokon kívül az árukészletek választék szerinti elemzésére is szükség van. Számos kereskedelmi szervezetben egyes árufajtákból hatalmas készletek vannak, más keresett árucikkekben pedig erős hiány van. Gyakran az árukészletek nagysága a körülbelül hasonló feltételekkel rendelkező szomszédos kerüle- tekben jelentékenyen eltér egymástól. Az árukészletek összetételének válasz—

ték szerinti vizsgálatához fel kell használni a kereskedelmi szervezetek által

rendszeresen végzett leltározások adatait is. Az egyes kereskedelmi szerve-

zetek és vállalatok leltározási adatait rendszeresen fel lehet és fel is kell dol—

gozni, a csoportosítások széleskörű alkalmazásával. Ez teszi lehetővé nemcsak az árukészletek összetételének választék szerinti vizsgálatát, hanem a lakosság keresletét területi részletezésben jellemző adatok kiegészítését is

jelenti.

,

Magától értetődik, hogy az árukészletek jellemzésénél nem szabad az abszolut mennyiségekre vonatkozó adatokra szorítkozni. Meg kell állapítani az árukészletek nagyságát a fordulat napjaiban kifejezve is.1 Az árukészle- tek abszolut nagysága a kiskereskedelmi forgalom terjedelmétől függetlenül

nem jellemezheti a kereskedelmi szervezetek munkáját. A normán felüli áru—

!) A fordulat napjainak számát a következőképpen állapítják meg: a beszámolási időszak alatti átíagos átukészloteket szorozzák a beszámolási időszak napjainak számával és az eredményt osziják a

kiskereskedelmi forgalom nagyságával. v

(7)

A SZOVJET KERESKEDELMI STATISZTIKA UJ FELADATAI 217

készleteket, mint a fordulat napjaiban megállapított normatívákat felülmúló készleteket állapítják meg.

Nagyjelentőségíi a kereskedelmi apparátus nagykereskedelmi és kiskereskedelmi láncszemeiben lévő készletek közötti arány kérdése. Előfordul pél—

dául olyan eset is, amikor a kiskereskedelmi hálózat túl van terhelve idény- cikkekkel és éppen olyan időszakban, amikor az ilyen cikkek iránt nincs ke—

* reslet. Pontosan ugyanígy dezorganizálja a kereskedelmet, ha—az árukészle- teket a nagykereskedelemben összpontosítják s ugyanakkor ezek az áruk 'a kiskereskedelemben hiányzanak. Ilymódon tehát a kereskedelmi apparátus különböző láncszemeiben a készletek helytelen aránya akadályozza a fo- gyasztó kiszolgálását. Az érvényben lévő beszámolójelentés tartalmazza az árukészletek terjedelmét mind az értékesítési szervezetekben, mind a kiskereskedelmi hálózatban jellemző mutatószámokat. Ezeket az adatokat rendszeresen fel kell dolgozni és fel kell használni a készletek elhelyezésének elem—

zésénél.

A statisztikának közvetlenül a Szovjetunió Minisztertanácsának és az SZKP Központi Bizottságának ,,A szovjet kereskedelem továbbfejlesztését szolgáló intézkedésekről" c. határozatából folyó egyik igen fontos feladata azon intézkedések végrehajtásának számbavétele, amelyeket az említett tra—.

tározat a szovjet kereskedelem anyagi—műszaki bázisának megerősítése tár—

gyában előirányzott. Az utóbbi években [a kereskedelmi vállalatok hálózata jelentékenyen megnövekedett. E mellett különösen gyorsan növekedtek a szakiizletek —— a lábbeli, szövet, ruha és egyéb árufajták eladásával foglal—

kozó üzletek. A kereskedelmi hálózat fejlődése azonban erősen elmarad az áruforgalom fejlődésétől. A kiskereskedelmi áruforgalom 1953. évben az 1940. évi áruforgalomhoz viszonyítva, összehasonlító árakon számítva 79 százalékkal növekedett, míg a kiskereskedelmi vállalatok száma 1953. év elején a háború előtti színvonalat csupán 8,4% -kal múlta felül, ia munkahelyek száma pedig a háború előttinél 7,8%—kal volt több. Számos üzlet rossz állapotban van. Nagy hiányosságok vannak a kereskedelmi vállalatok elhelyezésében is; sok városban a kereskedelmi hálózatot egyetlen kerület- ben összpontosították a többi kerületek kárára.

A Szovjetunió Minisztertanáesámak és az SZKP Központi Bizottságának határozata a kereskedelmi hálózat fejlesztésének, a szovjet kereskedelem nö- vekvő feladatainak megfelelő átszervezésének széleskörű programmját írja elő. Ez a programm számos új kereskedelmi vállaliat építését, valamint a meglévő kereskedelmi hálózat technikai helyreállítását tartalmazza. A kereskedelmi szervezetek beszámolójelentése tartalmazza a kereskedelmi há—

lózat fejlődését vállalat-típusok (boltok, üzletek), üzlet-típusok (élelmiszer-, nem élelmiszer—, vegyesüzletek, smaküzletek, stb.) szerint jellemzö mutató- szám—okat; számos mutatószám jellemzi a kereskedelmi vállalatok felszere- lését. Meg kell azonban jegyezni, hogy e beszámolójelentés anyagának fel- dolgozása egyáltalán nem kielégítő.

Kevéssé alkalmazzák a kereskedelmi vállalatokban lévő munkahelyek számára vonatkozó mutatószámot. Ez a mutatószám pedig nagyjelentőségii.

A kereskedelmi hálózat megszervezésében mutatkozó hiányosságok jelen-

tékeny része felszámolható a működő kereskedelmi hálózat megnagyobbí—

tására vonatkozó intézkedések végrehajtásával azokban a városokban, ahol ez a vásárlók jobb kiszolgálása szempontjából célszerű. Ebből következik a kereskedelmi válllalatok nagyságát jellemző olyan fontos mutatószám rendszeres megfigyelése, mint a munkahelyek száma.

(8)

218 ménem.

Rendkívül fontos a kereskedelmi hálózat modern hűtőberendezéssel és egyéb kereskedelmi berendezéssel, szállító eszközökkel való ellátottságára vonatkozó adatok statisztikai feldolgozása. Igen fontos megszervezni a rak- tárak műszaki állapotának, a szükséges berendezésekkel való ellátottsá- guknak, a rakodómunka gépesítési színvonalának és az egyéb raktári műve- letek gépesítésének statisztikai vizsgálatát. Ezzel kapcsolatban nagyjelen—

tőségű a raktárgazdálkodási forgalmi költségek vizsgálata. Mindezideig a statisztika igen kevés figyelmet fordított a raktári munka minőségi mutató—

számaínak vizsgálatára, különösen a raktárhálózat forgalmi költségeire vonatkozó kérdésekre. Nemcsak a raktárhálózet forgalmi költségeinek ál—

talános szinvonalát kell megállapítani, hanem vizsgálni kell a költségek nagyságát raktár-típusok szerint is, széles körben alkalmazva emellett a csoportosítások módszerét.

A Szovjetunió Minisztertanácsának és az SZKP Központi Bizottságá—

nak határozata az 1954—1956. évekre a hűtőházak, élelmiszer— és ipari áru- cikk-raktárak, burgonya- és zöldségtárolók építésének nagyszabású pro—

grammját írja elő. A beruházási statisztika előtt fontos feladat áll —— biz- tositani kell az építési programm végrehajtásának rendszeres számbavéte-

lét. a !

A szovjet kereskedelem anyagi-műszaki bázisainak vizsgálata számos módszertani kérdés megoldását követeli meg. Ki kell dolgozni például azokat a viszonyszámokat, amelyek a kereskedelmi vállalatokat és raktára- kat az áruforgalom terjedelme és az árukészletek szerint jellemzik. Az ilyen mutatószámokra példa lehet az üzlet alapterületének 1 mi-ére vagy az egy műszakra eső áruforgalom nagysága, az 1 m2 naktári alapterületre vagy az egy munkahelyre eső áruforgalom nagysága,. Hiasonló mutatószá—

mokat kell véleményünk szerint kidolgozni az árukészletekre vonatkozóan is! Pontosan ugyanígy meg kell állapítani a kereskedelmi hálózat raktár- helyiségekkel vtaló ellátottságának mutatószámait is.

Fontos módszertani kérdés, amelyet meg kell oldani, a kereskedelmi

dolgozók munkatermelékenységének kiszámítása. Mint ismeretes, a munka-

termeie'kenység alapvető mutatószáma az egy kereskedelmi dolgozóra eső áruforgalom nagysága. Természetesen, a munkatermelékenység dinamiká—

jának kiszámítására a kiskereskedelmi áruforgalmat összehasonlító árakon kell kiszámítani. A közgazdasági irodalomban a kereskedelmi dolgozók munkatermelékenyse'ge'nek mutatószámát rendszerint ritkán használják. Vi—

szont az egy kereskedelmi dolgozóra eső munkatermelékenyse'g közgazda- sági meghatározása a kereskedelem területén ugyanolyan jogos, mint a többi népgazdasági ágak tekintetében. Ezzel kapcsolatban olyan módszer- tani kérdések merülnek fel, mint az a kérdés, hogy ra kereskedelemben fog- lalkoztatott egy dolgozóra eső munkatermelékenységet kell-e kiszámítani,

vagy az egy üzleti dolgozóra eső munkatermelékenységet; szükség van magának az ,,üzleti dolgozó" fogalmának meghatározására is. Hasonló kérdések merülnek fel a munkatermelékenység színvonalának a közétkezte-

tésben való meghatározásánál is.

A Szovjetunió Kereskedelmi Minisztériumának és a nagyobb főigazga—

tóságoknak a szervezeteiben rendszeresítette'k a kereskedelem ágai szerinti teljesitménynormák teljesítésére vonatkozó beszámolójelentést. Ennek a be- számolójelentésnek az adatait feltétlenül vizsgálni, tanulmányozni kell. Ne- vezetesen, széles körben alkalmazni kell a dolgozók munkatermelékenységi

(9)

A szower KERESKEDELMI STATISZTIKA UJ FELADATAI 219;

tervteljesítés foka szerinti csoportosítását és fel kell tárni a haladó átlag—

teljesitmény-normákat az egyes kereskedelmi ágakban.

A statisztikai szervek feladata a terv teljesítését jellemzö adatok leg- Inélyrebatóbb vizsgálata abból a célból, hogy feltárják a kiskereskedelmi áruforgalmi terv teljesítésének és túlteljesítésének tartalékait. Mindenek- előtt az eddig szokásosnál sokkal gyakrabban és szabályszeriibben kell fel- dolgozni a kiskereskedelmi áruforgalom árukészletekkel való ellátottságára vonatkozó adatokat. Az árukészletek terjedelmét szembe kell állítani a kis—

kereskedelmi áruforgalom terjedelmével és az árukészletek változásával.

Ez lehetővé teszi egyrészt annak megállapítását, hogy megfelelnek-e az árukészletek a kiskereskedelmi áruforgalmi tervnek, másrészt pedig annak feltárását, hogy a kereskedelmi szervezetek hogyan használják fel ezeket az árukészleteket. Ha az áruellátási terv teljesítése mellett a kiskereskedelmi áruforgalmi tervet nem teljesítik, akkor ez vagy annak a következménye, hogy az áruellátási terv és az áruforgalmi terv nincs összhangban egymás- sal, vagy annak, hogy az árukészletek elosztása nem megfelelő. Az utóbbi körülmény visszatükröződik az árukészletek növekedésében.

Az árukészleteknek árucsoportok, valamint területek, hiatárteriiletekés köztársaságok szerinti elemzése lehetővé teszi *a kereskedelem megszerve—

zésében fennálló hiányosságok feltárását. Mindezídeig az áruellátás kérdé—

seinek feldolgozása az egész országra vonatkozóan összesítve történt. Ezt a munkát egyes köztársaságok, határterületek és területek szerinti részlete-

zésben kell megszervezni, lehetőleg bizonyos mértékben csökkentett nomen-

klatúra szerint. '

A kiskereskedelmi áruforgalmi terv teljesítésének legmélyrehatóbb vizs- gálata megköveteli a csoportosítások módszerének széleskörű alkalmazását.

Ezzel kapcsolatban nagyjelentőségűvé válik a kereskedelmi szervezetek ne- gyedévi beszámolójelentéseinek felhasználása. Ezek a beszámolójelentések a kereskedelmi vállalatoknak az áruforgalom nagysága és a terv teljesíté- sének fokia szerinti csoportosítását tartalmazzák.

Nagyjelentőségű a kereskedelmi szervezetek és kereskedelmi vállalatok tervteljesitési színvonal szerinti csoportosítása. E csoportosítás" adatainak feldolgozása a fogyasztási szövetkezeti szervezetekben megmutatja, hogy milyen mértékben egyenlőtlen a terv teljesítése, ami viszont a tervezés hely- telenségét bizonyítja. Mint ismeretes, a kereskedelmi dolgozók fizetését a kiskereskedelmi áruforgalmi terv teljesítésétől függöen állapítják meg. A tervteljesítése és túlteljesítése esetében a kereskedelmi dolgozók progresz—

szív bért kapnak. A kereskedelmi szervezetek és a kereskedelmi vállalatok kiskereskedelmi áruforgalmának helytelen tervezése oda vezet, hogy a kis—

kereskedelmi áruforgalmi terv általános nemteljesítése mellett a munkabér

tekintetében és ezáltal a forgalmi költségek terén is béralaptúllépés mutat-

kozik. ,;

A Szovjetunió Minisztertanácsának és az SZKP Központi Bizottságának ,,A szovjet kereskedelem továbbfejlesztését szolgáló intézkedések" c. hatá—

rozata kötelezte a Fogyasztási Szövetkezetek Központját (Centroszojuz),

hogy vezesse be a fogyasztási szövetkezeti szervezeteknél a kolhozok mező-

gazdasági termékeinek bizományba történőátvételét, e termékek kolhoz—

piacokon történő értékesítése végett. Az áruk értékesítése a kolhozokklal kö- tött szerződésnek megfelelő árakon történik, s a kolhozok a fogyasztási szö- vetkezeti szervezeteknek bizományi jutalékot fizetnek. Ez a határozat nagy-

(10)

220 ' A * § marx—eni;

fontosságú a mezőgazdasági termékfeleslegek eladása terén a kolhozok ré- szére nyújtandó segitség szempontjából.

A bizományba átvett mezőgazdasági termékeknek a szövetkezeti szer—

vezetek részéről történt eladása gazdasági tartalmát tekintve a kereskedelem különleges fajtája. Ez la kereskedelem a szövetkezeti apparátus kereskedelmi hálózatán keresztül bonyolódik le. Ugyanakkor ezt a kereskedelmet a szokásos szövetkezeti kereskedelemtől megkülönböztető lényeges sajátos- ságok jellemzik. A szövetkezet ebben a kereskedelemben mint szerződő fél szerződést köt a kolhozok és kolhozparasztok termékeinek eladására. A me- zőgazdasági termékek árát a kolhozokkail kötött szerződésben állapítják meg és ilymódon el is térhet az állami kiskereskedelmi áraktól, :amelyek szerint a szövetkezet alapvető eladásait lebonyolítja. Ilymódon tehát a kol—

hozoktól és a kolbozparasztoktól bizományba átvett termékeknek a szövet- kezetek által történő eladása új gazdasági jelenség.

A statisztikának meg kell szerveznie a szövetkezetek bizományi keres-

kedelmének számbavételét és mindenekelőtt biztosítani kell ezen kereske—v

delem terjedelmének számbavételét. Emellett figyelembe kell venni, hogy a fogyasztási szövetkezetek 1953. évi kiskereskedelmi áruforgalmi tervében a bizományi kereskedelmet nem irányozták elő, és ezért a bizománybaát- vett termékek szövetkezetek által eszközölt eladásaainak terjedelmét nem kell belevenni az 1953. évi kiskereskedelmi áruforgalmi terv teljesítésébe, A bi- zományba átvett áruk eladásainak terjedelmét külön kell megállapítani.

A bizományi kereskedelem különleges jellege megköveteli, hogy a, ter- mékek eladásait ne csak pénzértékben, hanem természetes mértékegységben is számbavegyék. Nagyjelentőségií azoknak az áraknak a vizsgálata, ame—

lyeken a szövetkezet a bizományba átvett termékeket eladja. Ezek az árak

az egyes területek, határterületek, köztársaságok, és gyakran kerületek és városok szerint is különbözőek. Figyelembe kell venni, hogy ezek az árak lényegesen változhatnak az év folyamán a mezőgazdasági termékek idény- szerü értékesítési feltételeinek megfelelően. Ezért a bizományba átvett ter—

mékek szövetkezeti kereskedelmi árainak statisztikáját, véleményünk szerint, ugyanazon elv szerint kell megszervezni, mint a kolhozkereskedelmi

árak statisztikáját. A bizományi kereskedelem árait meg kell figyelni a vá-

rosok kiválasztott körében, és az áruk meghatározott köre tekintetében.

Emellett a bizományi kereskedelem kifejlesztésének mértékébenevárosok kö—

rét és az áruk lajstromát miajd bővíteni kell. Azokban a városokban, ahol a bizományi kereskedelem ártait megvizsgálják, meg kell szervezni a kolhozok- tól bizományba átvett termékek eladásainak számbavételét, az árindexek kiszámításához szükséges részletes nomenklatúra szerint. Rendkívül fontos a bizományi kereskedelem árindexeine-k rendszeres kiszámítása; emellett kü—

lönösen fontos a bizományi kereskedelmi árak és az állami kiskereskedelmi árak iarányának, a bizományi kereskedelem árai és a kolhozpiaci árak, stb.

arányának kiszámítása.

A Szovjetunió Minisztertanácsának és az SZKP Központi Bizottságának határozata nagy figyelmet fordít a kereskedelem megjavítására falun. A kolhozrendszer győzelme azt jelentette, hogy egyszersmindenkorra felszá- molták a falun a nyomort, a kolhozparasztság jóléte hatalmas mértékben növekszik és növekszenek igényei is. Ez visszatükröződött a falusi kereske—

delem forgalmának növekede'sében. Az áruforgalom a falun 1953. évben 1925. képest 7,9-szer lett nagyobb (összehasonlító árakon számítva) és je—

(11)

A SZOVJET KERESKEDELMI STATISZTIKA UJ FELADATAI 221 *

lentékenyen felülmúlta a háború előtti 1940. évi áruforgalmat. Gyökeresen megváltozott a falusi kereskedelem összetétele. A kollektivizálás előtt a fa—

lusi kereskedelem választéka rendkívül korlátozott volt. Jelenleg a falusi áruforgalomban tekintélyes helyet foglalnak el olyan áruk, amelyeket a kol- lektivizálás előtt a falun majdnem egyáltalán nem ismertek, _ a kerékpár, óra, rádiovevőkészüle'k, fényképezőgép, stb. Az 1925. évben az összes sajtó- termékeknek csupán 4,6%-át adták el falun, 1952. évben viszont az összes sajtótermékeknek 25,9 % -át.

Jelenleg a falusi fogyasztók igényei erősen növekszenek. Már most, a mezőgazdaság fejlesztése terén az 1953. évben elért sikerekkel összefüggés-

ben ésa begyűjtési és felvásárlási árak fel emelésével kapcsolatban, jelentősen

megnövekedett a kolhozpanasztság vásárlóképessége, megnövekedett az áru-

forgalom a falun. A falusi kereskedelem azonban még 'távolról sem felel

meg azoknak a nagy és egyre növekvő követelményeknek, amelyeket vele szemben a kolhozok és a kolhozparasztok támasztanak. Nincs kielégítően megszervezve falun számos árucikk, neVezetesen a termelési rendeltetésű áruk eladása.

A statisztikának rendszeresen vizsgálnia kell azt, hogy a fogyasztási szövetkezet hogyan elégíti ki a falusi fogyiasztó egyre növekvő igényeit.

Mélyrehatóan elemezni kell a fogyasztási szövetkezet szervezeteinek folya- matos és évi beszámolójelentésében foglalt adatokat és mindenekelőtt a kiskereskedelmi áruforgalom áruösszetételére és a készletekre vonatkozó ada—

tokiat, valamint a falusi árueladásokat jellemző egyéb adatokat.

_ Lényeges fogyatékosságok vannak falun a kereskedelmi hálózat meg- szervezésében. Számos kerületi központban nincsenek fogyasztási szövetke- zeti áruházak. Rosszul szolgálják ki a lakosságot számos községben és fa- luban, ahol nincs állandó kereskedelmi hálózat. A statisztika feladata., hogy megszervezze a Szovjetunió Minisztertanácsa és az SZKP Központi Bizott- sága által a falusi kereskedelem anyagi-műszaki bázisán—ak megerősítése tárgyában kiadott —— az áruházak, szaküzletek építésére, a raktárhálózat ki- bővítésére, uaz irányszállítások megszervezésére, stb. vona—tkozó —— intézke—

dések számbavételét. '

A Szovjetunió Minisztertanácsának és az SZKP Központi Bizottságának ,,A szovjet kereskedelem továbbfejlesztését szolgáló intézkedésekről" szóló határozata rámutat arra, hogy a közétkeztetés megszervezése elmarad a la- kosság növekvő szükségleteitől. Számos városban, kerületi központban és munkás—lakótelepen kevés a közétkeztetési vállalatok szám—a. Számos válla- latnál nem gondoskodnak megfelelően _a vendégek kiszolgálásának meg- javításáról. Az ételek választéka gyakran egyhangú és a készételek minő—

sége aliacsony. A közétkeztetési vállalatok nincsenek megfelelően ellátva

technológiai és hűtőberendezésekkel.

A statisztikai szerveknek rendszeresen kell vizsgálniok azt, hogy a párt és a kormány határozatát a közétkeztetés anyagi—műszaki bázisának meg- erősítésére vonatkozóan hogyan hajtják végre, hogyan valósul meg az új _

étkezők, éttermek, falatozók, stb. építése. Különös figyelmet kell fordítani a

közétkeztetés összetételének vizsgálatára. Vizsgálni kell az étkezdék, fala- tozók, kávéházak, stb. étel-választékára vonatkozó adatokat. Vizsgálni kell a közétkeztetési költségeket abból a célból, hogy fel lehessen tárni a költsé- gek csökkentésének tartialékait.

(12)

²²²

PARTIGUL: A SZOVJET KERESKEDELMI STATISZTIKA UJ FELADATAI

Azok közé az alapvető, kérdések közé, amelyeknek állandóan a szovjet statisztikusok szeme előtt kell lenniök, tartoznak a forgalmi költségek kér- dései. A forgalmi költségek elemeit a kereskedelmi szervezetek munkájára

vonatkozó mutatószámokkal szoros össZefiiggésben kell elemezni. A kérdé—

sek ilyen komplex vizsgálata lehetővé teszi, hogy a forgalmi költségek csök- kentésének tartalékait feltárjuk. Számos módszertani kérdést kell megoldani a forgalmi költségek indexének összehasonlító árakon való kiszámításával kapcsolatban.

A szovjet kereskedelem minden eszközzel való fellendítése nélkülözhe- tetlen feltétele azon halaszthatatlan feladat sikeres megoldásának, amely a lakosság összes közszükségleti cikkel való ellátásának határozott emelését, a szovjet nép anyagi jólétének további növelését írja elő. A szovjet statisz—

tika fontos feladata a szovjet kereskedelem további fejlődésének mindenre kiterjedő jellemzése, a párt és a kormány által a szovjet kereskedelem területén megjelölt intézkedések teljesítésének rendszeres megfigyelése.

A ,,SZOCIALISTA STATISZTIKA KÖNYVTÁRA"

c. kiadványsorozat harmincnyoleadik számaként megjelent

GARAM—SZABÓ—ZALA

KERESKEDELMI STATISZTIKA

című műve

!

we

A tankönyv átfogó ismeretet nyújt a kereskedelmi statisztikával kapcsolatos kérdésekről a szovjet tapasztalatok és a magyar gyakorlat alapján.

Részletesen tárgyalja a kereskedelmi statisztika elméleti és gyakorlati kér- déseit. Általános részében foglalkozik a kereskedelem fogalmával és a kereskedelmi statisztika szervezetével. Részletesen tárgyalja továbbá az áruforgalom számbavételét és statisztikai vizsgálatának módszereit a kereskedelem egyes ága- zataiban, a bolti kiskereskedelemben. a közétkeztetésben, az elosztó nagykeres—

kedelemben és a hegyű]tőkereskedelemben. Részletes ismeretet nyújt a tankönyv az áruforgalmi statisztikával kapcsolatos általános kérdésekről, igy: a kereskedelmi arak,teti a azpiaciárukészletek,áruforgalomastatisztikáját,forgási sebesség statisztikájáról. Külön fejezetben ismer-

A tankönyv ll. részében behatóan foglalkozik a munkaerő, a munkaidő, munkatermelékenység és a munkabér statisztikájával. A továbbiakban tárgyalja a kereskedelmi hálózat, a raktárgazdálkodás és a szállítások statisztikáját.

, A III. részben részletesen ismerteti a kereskedelmi vállalatok forgalmi költ- segeinek. pénzügyi gazdálkodásának statisztikáját.

A tankönyv a kereskedelemstatisztikai közép- és felsőfokú szakvizsga köte- lező tananyaga.

Garam J. és szerzőtársai munkája igen nagy segítséget nyújt nemcsak a statisztika oktatói. hanem a kereskedelemstatisztikál tanuló főiskolai és egyetemi

hallgatók számára is.

Ára fűzve 36.—- Ft, kötve 4!.-— Ft

KAPHATO VALAMENNYI ÁLLAMI KONYVESBOLTBAN