Magyarország lélekszámának és nyers népmozgalmi arányszámainak számítási módjai s alakulásuk 1930 óta

(1)

6. szám ——545—— 1937

Magyarország lélekszámának és nyers népmozgalmi arányszámáinak számítási módjai s alakulásuk 1930 óta.

Méthodes employees en Hongrie pour ealculer le nombre des habitants, ainsi gue les nombres proportionnels bzuts du mouvement de la population, et variation des données depuis 1.930.

Re'sume'. A/in de calculer annueílement lc nombre de la population, Ia Statistígue officielle laongroíse prenait pour base, avant la guerre, liac- croissement dit naturel et 1/10 de la difference mí—

gratoíre de la de'cade préce'denle. A partir de 1930, on y a repris cette méthode, surtoui parce gulelle permettait d"obtenír, méme pour les divisions terri- toriales, des données détaillées ;: peu prés exactes.

Ifémíyration ayant accusé une diminulíon extrérne vers et depuis 1930, nous donnons, dans le tableau 1, pour le nombre de la population, en dellors des chíffres officiels dont nous uenons de parler (Ire série de données), des chi/fres calculés seulement diaprés liaccroíssernenl (lit naturel (28 série de don—

ne'es), et le résultat de nos calculs base's sur Fac- croissement naturel et la statistígue (probablement incompléte) des émigrants et des émígrés rentre's (36 séríe de données). Pour le milieu de liannée, le nombre des habitanls a été établi également sur ces trois bases, et clest diaprés les trois séries de données ainsi obtenues ngont été calculés les nombres proportionnels du mouvement de la population. Ces derniers, on le volt par le tableau 2, ne different pas essentiellemeni.

*

A népesség számának a megállapítása a népszámlálások közé eső időpontokban a nemzetközi gyakorlatban nem történik egy- öntetűen. A lélekszám évenkinti kiszámítá—

sánál a tényleges szaporodás egyik —— nor—

mális körülmények közt fontosabbik —— lé- nyezőjének, az élveszületések és halálozá—

sok különbözetéből előálló terme'szetes sza—

porulatnak figyelembevétele nem okoz Im- moly nehézségetf) Lényeges-en bizonytala- nabb alapokon nyugszik a másik tényező—

nek, a vándorlási egyenlegnelc (nyereség—

nek vagy veszteségnek) a számbavétele.

Míg ugyanis a születési és a halálozási mozgalom kimutatása Európa kultúrálta- maiban szinte tökéletesnek és hiánytalan-

1) Kisebb zavarok és pontatlanságok a termé—

szetes szaporodás számbavételénél is előfordulhat—

nak, éspedig! részben fogalmi ellxtérések (pl. a jelen- levő népesség s a rendes lakosság fogak-ni kü- lönbségei, a nem helybeli népmozgalmi esetek számbavétele, stb.) következtében.

nak mondható, a ki— és bevándorlások re—

gisztrálása a teljességet csak ritkábban éri el. Újabban ugyan ezen a téren is szinte Világszerte nagy javulás mutatkozik, mi,-g—

pedig jelentős részben a vándorlási szabad- ság korlátozása, a bevándorlási gócp-ontok elzárkózása, más szóval az országhatáro- kon átlépő lakóh-elyváltoztatási mozgalom összezsugorodása (és egyben fokozottabb hatósági ellenőrzése) következtében. A nagy népességi leltározások tanuskodása szerint azonban a két népszámlálás közt valóban bekövetkezett vándorlások (pl. tíz- éves) egyenlege kisebb-nagyobb mértékben többnyire még ma is eltér a rendszeres vándormozgalmí adatgyűjtések évi vég—

eredményeinek összegétőlf) Ez indokolja azután azt is, hogy a ,,kiszámított" lélek- szám megállapítása során a vándorlási mérleg figyelembevételénél napjainkban is nem egyszer becsléshez vagy nyersebb szá—

mítási módszerekhez kell folyamodni.

Magyarországon a hadüzenettől az 1930.

évi népszámlálás időpontjáig a gyökeresen megváltozott viszonyok, az abnormis kény- szervándorlási folyamatok (menekülés, ki—

utasítás), legfő'kvépen pedig az országcson—

kítás minden összehasonlítást meggátló mértéke következtében a vándormozgalom lélekszámalakító befolyásának figyelemmel kísérésére még hozzávetőlegesen sem volt támpontunk. Holott a háború előtt a kal—

Icula'ció a vándorlásolc legalább is nyers tekintetbevételével készült. A mód erre az volt, hogy a legutolsó népszámlálás által megrögzített lélekszámhoz a természetes szaporodásnak és az előző évtizedbeli (a ví—

1) Ez kisebb részben azzal is összefüggésben állhat, hogy az egyes népszámlálások pontossága és teljessége nem azonos, s a vándorlási egyenleg az egyik vagy másik népszámlálás összeírási hiányait is magában, rejtheti. Ugyanilyen befolyást gyako' rolhat a vándorlási. különbözet nagyságára a ter-

mészetes szaporodás (és egyben az élveszületések és halálozások) számbavételének pontossága ill.

pontosságának emelkedése is. Megfelelően kiépített népszámlálási szervezet és népmozgalmi adatszol—

gáltatás mellett országos végeredményben ennek a zavaró tényezőnek hatóereje rendszerint a minimá—

lásra csökken.

(2)

6. szám ——546—— 1937

lágháború előtt rendre veszteséges) ván—

dorlási egyenleg egy évre eső részének (egytizedén—ek) különbözetét kellett hozzá- adni. Tagadhatatlan, hogy ez a számítás meglehetősen merev: nem számol a kon- junktúrákkal és dekonjunktúrákk'al, a sok rúgó által mozgatott vándorlás-ok igen gyakori hullámverésével. A békés idő—

szak folyamán valóban bekövetkezett ki- vándorlás azonban a statisztikailag szám- bavettet itt nem részletezhető okokból annyira meghaladtaf) hogy azidőtájt egye—

dül a fenti út látszott járhatónak. Persze csupán a természetes népnövekedés alap—

ján, vagyis a vándorlási veszteség hatásf- nak kirekesztésével is készülhettek kiegé- szítő számítások, ezek azonban annál nagyobb hibaforrást nyitottak meg, minél messzebbre esett időpontjuk az egyedül ki- elégítően szilárd alapot alkotó legutolsó népszámlálástól. Hiszen a vándorlási láz magasabbra szökésének éveiben rendsze—

rint még a vándormozgalom mérlegét leg—

alább becslésszerűen figyelembevevő szá—

mítás is túl kedvező (túl magas) lélekszám—

adatokat produkált.

Magyarország mai területén az össze—

.omlástól a legutóbbi népszámlálásig a né- pesség kiszámítása megfelelő vándormoz- galmi mérőszámok hiányában _— mint em—

lítettük — csak a természetes szaporodás alapján történhetett meg; az eltérés a kiszá—

mított és az 1930. évi népszámlálás által megállapított adat közt —— az előbbi javára—

meglehetősen jelentős (—73.902 fő, ——0'9%) volt. Éppen ennek az eltérésnek, tehát az 1920—1930. évi vándorlási veszteség nagy—

ságának ismeretében a M, kir. Központi Statisztikai Hivatal 1930 után felújíthatta régi számítási rendszerét. A számítás módja

a világháború előttivel szemben nem vál- tozott meg; tehát pl. az 1931. évi lakos—

szám megállapításánál az 1930-as nép- számlálás ország-os végeredményéhez az 1931. évi természet-es szaporodásnak (61.957) és az 1920—1930. évi vándorlási veszteség 1/10-e'nek (7.390) a különbözete (61.957 ———— 7.390 :: 54.567) számíttatott hozzá és a lakosszámnak a következő esz-

tendők alatti továbbírásánál is az ilymódon részben becslésszerűen megállapított éven—

kinti ,,tényleges szaporodás" szolgált alapul.

1) Ezt a be- és a visszavándorlás valóságos és kimutatott nagysága közt hasonlóképen az előbbi javára mutatkozó eltérés a Magyarország felé gra—

vitáló vándormozgalom jóval szerényebb volta miatt távolról sem egyenlíthette ki.

A lélekszám megállapításának ez az 1930 óta újból bevezetett módja nem egé- szen rugalmas és a vándorlásokat illetőleg fikciókon nyugszik; kétségtelen, hogy nem egy érv szól a számítás e módozata ellen, bár más meggondolások a számításnak, ha nem is hibátlanságát, de legalább is célsze—

rűségét támasztják alá. Ismeretes, hogy a kivándorlás üteme ,a háborút követőleg né—

hány évi külföldi munkakereslet után a huszas évek vége felé már erősen ellany—

hult, sőt 1931 óta évente mindössze 799—

1456 kivándorlót vesz számba a —— kétség- kívül nem mindig hiánytalan ———— útlevél- statisztika. A kivándorlóknak e kis számát a be- és visszavándorlók (teljesebbnek látszó) adata 1931 óta valamivel meg is ha—

ladja! Eszerint az ország lakosságszáma a népszámlálás óta egy árnyalattal a ter- mészetes szaporodást meghaladó mértékben növekedett volna. Más adatok mérlegelése is arra látszik utalni, hogy a mult évtized- beli vándorlási veszteség egy évre jutó töre—

dékét figyelmen kívül hagyó számításl) a valóságtól nem járhat nagyon messze.

Bizonyos óvatosságra int viszont az a tény, hogy általános nézet szerint 1920 és 1930 közt is inkább valamely-es vándorlási nye- reségre lehetett számítani?) semmint vesz- teségre és mégis az utóbbi következett be.

A isajnos nem teljesen sikerült és éppen ezért nem publikált 1935—65 népösszeírás is az alacsonyabb, tehát a nyers vándorlási mérleget figyelembevevő számítás helyessé—

gét (sőt még ennek is enyhe túlzottságát;

látszik igazolni. Különös súllyal esik itt latba azis, hogy a Közp-onti Statisztikai Hivatal nemcsak az országos végeredmé- nyeket állapítja meg, hanem a törvényha—

tósági, városi stb. lélekszámokat is kiszá- mítja. Budapest 1920 és 1930 közt csupán a természetes szaporulat, ill. fogyás alapján kiszámított s a tényleg bekövetkezett fejlő- dés helyett teljes stagnálásról tanuskodó (a Magyar Statisztikai Évkönyvben rend—

szeresen közzétett) adatai beszédes bizo—

nyítékai annak, hogy ilyen térbeli részlet- számítások esetében a külső vándorlások hatásán kívül az épen a város és a vidék

1) Bizonyos — pl. életkorévek szerinti w szá- mításokat technikai okokból a M. kir. Központi

Statisztikai Hivatal is így vég-oz el.

2) A beánamliás az elszakított területről 1920 után is folytatódott és emős—ebb üteműnek látszott, mint a hamarább beduguló kifelétódulás, valamint egyes vidékeken a tőtoknak és kivált a szerbeknek és az oláhoknak az ill. utódállam javára való op- tálasa s kivándorlása.

(3)

6. szám ——-547— 1937

közt igen erőteljes belső népáramlásokat is felölelő különbözeti adatok (vándorlási egyenlegek) figyelmen kívül hagyása igen nagy hibaforrásokat rejthet magában (persze ennek ellenkezőjére is akadhat példa).

Minthogy pedig a rendszeres ki- és vissza- vándorlási statisztika újjászervezett alakjá—

ban csak 1928 (ill. 1931) óta áll rendelke—

zésre, végső ítéletet ezen a téren természete- sen csak az 1940. évi népszámláláskor, vagyis csak akkor alkothatunk, amikor a két nép- számlálás közé ékelődő egész időszaknak nyers végső vándorlási mérlegét az évről évre megállapított vándorforgalmi statisz—

tika tízéves végeredményeivel egybemérhet—

jük. Ezen az alapon ugyanakkor állapíthat- juk majd meg, hogy a lélekszám kiszámítá—

sánál a vándormozgalmi (útlevél-) statisztika eredményeit mennyiben és milyen korrektí- vumokkal hasznosíthatjuk a mai nyers mód- szer helyett vagy mellett. Addig legcélsze—

rűbb, ha a területi részletadatokra is kiter- jeszkedő kimutatásoknáll) a békebeli rend- szerhez alkalmazkodunk, az országos vég- eredményeket illetően azonban a külön—

böző számítási módokon elkxészült többféle adatsort párhuzamosan futtatjuk s időről- időre — pl. egy-egy speciális Szemle—be- számoló keretéb—en, így a jelen alkalommal is — a népmozgalmi és egyéb arányszámí—

tásokat is a többféle alapon nyert lélek- számoknak megfelelő változatokban mu—

tatjuk be.

A népesség számának megállapításánál a természetes szaporodáson kívül a vándor- lási egyenleget becslésszerűen számbavevő hivatalos módszer (1. 1. tábla 1. adatsoral mellett a lakosság számának csupán a ter- mészetes szaporodás alapján való módosí—

tása (l. 1. tábla 2. adatsora) alkothatja ——

mint említettük — az egyik kiegészítő adatsort. E számítás előnye, hogy könnyen és térbeli részletezésben is elvégezhető s két- ségkívül hiteles és pontos népszámlálási [és népmozgalmi adatokon alapszik; élén- kebb vándormozgások idején tekintélyes hibaforrásokra vezető hátrányairól fentebb már volt szó. Néhány év óta a M. kir. Köz- ponti Statisztikai Hivatal ki— és visszaván—

dorlási statisztikájagl is biztosabbá és tel—

jesebbé vált (és egyben a külföldre irányuló és onnan jövő vándonhullám is meglehetö- 1) Pl. a Magyar Statisztikai Évkönyv, a Sta- tisztikai Havi Közlemények és a hivatalos népmoz- galmi kiadványok összeállításaiban (és a Szemle ezekhez csatlakozó jelzőtábláiban).

') Ez a statisztika csak a magyar állampolgá- rokra (magyar útlevéllel utazókrar) terjedhet ki.

sen elsímult): a csupán a természetes nép—

n—övekedést szem előtt tartó —— előbb emlí- tett —— számítást tehát a ki— és a visszaván- dorlás mérlegeredme'nyei, vagyis a tényleg számbavett vándo'rmozgalomnak (tehát nem a ,,vándorlási különbözet"-nek) a ügye—

lembevételével továbbmódosíihatjuk (l. 1.

tábla 3. adatsora.). Tulajdonképen elvileg ez az eljárás volna a leghelyesebb; nagy hibája azonban, hogy megfelelő rendszeres belsővándorlási statisztika hiányában a rop- pantul fontos területi részletadatok meg—

állapítását csaknem teljesen kizárja; ered—

ményeit egyébiránt az 1935-ös népösszeírás említett tapasztalatai szerint bizonyos óva- tossággal kell fogadnunk. További —— lényeg- telenebb — hibája azután, hogy a Magyar- országba jövő vándormozgalmak közül csak a visszavándorlások számbeli nagysá- gára lehet figyelemmel; tulajdonképeni be- vándorlási statisztikánk ugyanis nincs s ezt a hiányt a lakhatási engedéllyel bíró kül- földiek nyilvántartásai alapján sem pótol- hatjukf) A Külföldieket Ellenőrző Orsz-án gos Központi Hatóság kimutatásai szerint ugyan_ a nyilvántartott külföldiek száma 1930 óta _ főleg pedig 1930 és 1933 közt — több ezerrel megnőtt, azonban csaknem teljes egészében az ellenőrzés szigorítása (fő- leg a vidéki idegenellenőrze's rendszerének kiépítése s a régebb idő óta, de eddig lak—

hatási engedély nélkül Magyarországon tar—

tózkodó külföldiek engedélyváltása és nyil—

vántartásba vétele) következtében. 1930 óta a külföldi állampolgárok bevándorlása ki- vándorlásukat egy egészen szerény árnya—

lattal ugyan meghaladhatta, ez a többlet azonban szakértői vélemény szerint oly cse—

kély maradt, hogy a lélekszám megállapi—

tásánál bízvást elhanyagolható.

Magyarország 1930 utáni Ie'lekszámala- kulásáról a fentiek értelmében háromféle számsort közölhetünk. Az 1. sz. összeállítás ezeken az alapadatokon kívül és ugyancsak a fent vázolt háromféle bázison a népsűrűség jelzőszámainak a pályafutását is bemutatja.

1) Még kevésbbé alkalmas erre az új lakhatási engedélyek száma, egyrészt, mert nagyobb részük nem jelent bevándorlást, hanem csupán a régi lak—

hatási engedélyek megújítását, másrészt azonban azért is, (mert viszont a Magyarországból eltávozó

(kivándorló) külföldiek számát egyáltalában nem ismerjük; már pedig a lélekszámot helyesen csak a be— es kivándorló külföldi állampolgárok számá—

nak különbözete alapján módosíthatnók. Mindezeket a számokat egyébként a honosítások, visszahono- sítások és elbocsátások s a magyar és külföldi állampolgárok közti házasságkötések száma is be- folyásolja.

(4)

6. szám

—548——- 17937

1. Magyarország népességének száma (kiszámított lélekszáma) 1930. óta.

Nombre (obtenu par calcnl) des habitants en Hongrie, depuz's 1930.

A népesség száma —— Nombre, obtenu par calonl, des habitants

a természetes/sza- ; a természetes sza- Népsűrűség l ka—re

porodas ?]??an (.s porodás és a ki- Densílé de population par km2 a vandorlasr vesz— egyedül a termé— és visszavándor— drapnts la

*?Éiíélvyáriéf'eili szetes 1szaporodás lási statisztika

, C 7 a : , ' ''

Ev dlapresíiaccroisse- a man adataiJalapJa'n _

ment dit nainrel enne ""f"" compte d'aPTZSIÚCCf'OlSSZ-

Anne'es compte tenu des, 97" de 1.4"701555 ment dit nature! 1 1

cm;/fra; brnls 1'ela— meni d" nature et la staizsfugue az -——- " a 2. -— 26 a 3. —— 36

iijsianx perla; Pa?" des rmígmnls et mlgmtions

des e'migrés ren tre's

k i s z á m i t v a adatsor alapján

1. adatsor 2. adatsor 3. ad itsor série de données

In série de données Ze série de données Se sel/ie de données

§

^%

[ 193)

^.

2)8,688.319 2) 93-4

s s 1931. ev snassz; 8,750.276 s,750.420 93-9 94-0 94-1

? 1932 végén 8,783.919 8,798.699 8,800.259 94'4 94'5 94'6

% % 1038 (dec 884052? 8,862.697 8,864.832 950 952 95'3

) _; 1934. ' 8,898.367 8,927.927 8,930.840 95'6 95'9 96'0

N CE 1935. 31.) 8,943.533 8,980.488 8383725 96'1 96'5 96'5

(C 1936?) 8,99l.179 9,035.519 9,038.ü71 96'6 97'1 97'1

1) Évenkint az 1920—1980. évi vándorlási veszteség 1/10-ével számolva. 2) Az 1930. évi népszám—

lálás végeredménye. 3) Végleges eredmények.

Hat év alatt a természetes szaporodás összesen 347.200 lélek (40070) volt; ez évi átlagban 57.866 főnek, 0'67% —nak felel meg, tehát épen hogy csak közepes életritmusra mutat. A lélekszám a ki— és visszavándor- lási statisztika figyelembevételével is igazán csak árnyalatilag emelkedett ennél nagyobb mértékben (a szaporulat Öt év alatt így 350352 főt, azaz 4'03%—ot ért el). Az 1.

adatsor szerint, tehát a természetes szaporulat és a becslésszerü vándorlási egyenleg számbavételével kimutatott népességfejlö- dés hat év alatti üteme ennél lényegesen la—ssúbbnak látszik: szám szerint a tényleges szaporulat így csupán 302860, évi átlagban 50.477 főre rúg s az arányszám hat év alatt is csak 3'49%-ot, egy évre átszámítva pedig 0-58%—ot tesz. Igaz viszont, hogy az immár kb. kilencmilliós mai Magyaror—

szág1)népsűrűségi hányadosa így is, bár lassan, de egyre jobban közeledik a százas határ felé.

E rövid cikk keretében említést érde—

me] még az is, hogy az egyes évek népmoz- galmi arányszámainak kiszámítása rendszerint nem az évvégi, hanem az évközepi lakosszám alapján történik. A Központi Statisztikai Hivatal mindig az 1. sz. összv- állítás l. adatoszlopában szereplő évvégi számok középarányosával veszi egyenlőnek

1) A 9 milliós határt hazánk népessége a 3.

adatsor szerint már 1936 május első negyedének vége felé, a 2. adatsor szerint 1936 május vége táján (valószínűleg 26-án), az l. adatsor szerint pedig valószínűleg 1937 március ídusán lépte át.

az évközepére kiszámított népességi számot (az 1936. évközepi lélekszám tehát az 1935.

és 1936. évvégére kiszámított lakosszám összegének felével egyenlő). Ez a szá—

mítási metódus nemcsak abból az ok- ból merev, mert az évvégi lélekszám ugyan—

csak kissé élettelen megállapításához simul, hanem azért is, mivel a népszaporodásnak (és a vándormozgalomnak) az egyes hóna—

pokban sokszor elég elütő iramára, tehát időszakos hullámzására sincs tekintettel, Az alábbi összeállításban ezért a merev hivatalos adatsoron (1. oszlop) kívül az 1. sz. tábla 2. és 3. adatsorának meg—

felelő, de az első félév természetes népsza—

porodási adatai (2. adatsor), ill. ezenkívül ki- és visszavándorlási adatai (3. adatsor)

alapján, tehát a szezonhullámzások figye—

lembevételével kiszámított adatokat is be—

mutatjak:

A népesség száma!)

E V 1. adatsor 2. adatsor 3. adatsor 1931. 8,715.602 8,717.244 8,716.922 1932. § 8,763.403 8,778.024 8,778.812 N 1933. g 8,812.223 8,824.645 8,826.609 6: 1984. §? 8,869.447 8,897.645 8,900.277 [ 1935. l _; 8,920.950 8,954.422 8,957.586 19363) 8,967.356 9,005.646 9,008.981

1) A népesség számának megállapítása az 1?

sz. táblában lévő adatok alapján és a fentebb előadottaknak megfelelően —— az első adatsorban egyszerű számtani művelet útján, a második adat—

sorban a január-júniusi természetes szaporodás, a harmadik adatsorban pedig a január-júniusi ter- mészetes szaporodás s ki— és visszavándorlás ered—

mémyeinek együttes számbavételével —— történt.

2) Végleges eredmények.

(5)

6. szám —549——— 1937

2. Magyarország 193111936. évi népmozgalmi arányszámai a háromféle módon kiszámított év-

közepi lélekszám alapján.

Nombres proportwnnels, relatifs az 1931—36, du mouvement de la population en HOngrte, sur la base du

nombre des habttants, calculé, d'aprés trois sertes de méthodes, pour le milieu de l'année.

Ezer lélekre jutott _1 Propartion "___

a§ §§§

Megnevezés, év § § $$$ % l 53

,. . MaSaBs zá emg;

Spectficatlon et années % §P§ 13 És (N,—§ 25; 533

(P:: sem ha:

ssí— ne Es aaa-§

pour 1000 habitants

1. A kiszámított lélek—

szám első (hivatalos) adatsora ?) alapján D'apres la premtére sérle

de données (olficielles) du nombre de la popula—

tion, obtenu par calcul

1931 ... 8'76 23'7416'63 711 1932 ... 812 2345 1793 5'52 1938 ... 829 2200 14'74 726 1934 ... 889 2191 14'55 786 1935 ... 8 51 2124: 1535 589 19361) . . 86120 45 1431 614 2. A kiszámított lélek—

szám második adatsoral) alapján

D*apres la deuxiéme sérto de données du nombre de la population, obtenu

par calcul

1931 ... 8'7628-7416'63 711 1932 ... 811 2341 1790 5'51

1933 ... sss 21-97 14-72: 7-25

1934 ... 8'86 21'83 14'50 738 1985 ... 848 2116 15 29 587 19361) . . . . 857 2037 1426 611 3. A kiszámított lélek-

szám harmadik adatsora *) alapján D'aprés la troisie'me sérte

de données du nombre de la population, obtenu

par calcul

1931 ... 876 2374 1663 711 1932 ,. . . . . 811 2341 1790 551 1933 ... 898 2197 14'72 725 1934 ... 8'86 21'83 1450 733 1935 ... 847 2115 15 28 5'87 19361) . . . . 857 2085 1424 611

1) Végleges adatok. —— 2) Az alapul vett évközepi lélekszám itt mindig a természetes szaporodás és a nyers vándorlasi egyenleg alapján kiszámított előző és ugyanazon évvégi lelekszamok összegének fele. — 3) Az alapul vett évközepí lelekszám_ lit. az e ik év június 30-a és a következő év június 30—a közt mindig a jglyius—december 4-— jannár—június havi természetes szapoto:

dása—al emelkedik (ennél a számításnál tehát sem a vándorlasx egyenleg, sem a ki— és visszavándorlási statisztika nincs figye—

lembevéve). — 4) Az alapul vett évközepí lélekszám itt az egyik év közepétől a masik év közepéig mindíg a Julius—december 4- január—június havi természetes szaporodás és a statisztikailag tényleg számbavett kí- és v.sszavándorlás különbozete- nek egyenlegével emelkedik.

Az egy éven belüli időszaki hullámzások hatásának, az egyes évszakok elütő népmoz—

galmának jellemzése céljából a 3. adat-Sort . még a hivatalos gyakorlatnak megfelelően,

vagyis nem az előző évvégi lélekszám és a január——június , havi természetes népnövek—

vés s ki- és visszavándorlás alapján, hanem olymódon is kiszámítottuk, hogy minden évközepi lélekszámot az 1. tábla 3, adat—

sorában foglalt két—két évvégi lakosszám összegének felével vettünk egyenlőnek Az így nyert adatok a következők: 1931:

8,719.369; 1932: 8,775.339; 1933: 8,832.545;

1934: 8,897.836; 1935: 8,957.282; 1936:

9,011.l98. Ezeknek a számoknak a kis összeállítás 3. adatsorában sorakozó s az időszaki hullámzásokra is figyelő —— tehát helyesebb —— eredményekkel való egybeve- tése híven megmutatja, hogy ha f-elötlőbbv eltérés nem is mutatkozik, az évközepi lakosszám hivatalos számítási módszeré- nek merevsége valamelyes hibaforrást mégis rejt magában. (Ez a hiba természe—

tesen az 1. __ hivatalos — adatsorban is benne rejlik és vészben elég könnyen ki- küszöbölhető.)

A különbség a kis Összeállítás három- féle számításának végadatai közt ugyan nem túlságosan jelentékeny, mégis a nép—

mozgalmi arányszámok is enyhe eltolódást mutatnak aszerint, hogy kiszámításuknál melyik lélekszámmegállapításból indulunk ki. Jól kiviláglik ez a 2. összeállításból, melynek első adatcsoportja a hivatalosan közölt hányadvosokat, a második és harmadik adatcsoport pedig a fentiek értelmében módosított arányszámokat foglalja magá—

ban. '

Fentebb már jeleztük, hogy a népmoz- galmi arányszámok hivatalos adatközlése- a térbeli részletadatok kiszámítási nehézsé—

geire való tekintettel, de az előadott többi okból is a jövőben változatlanul a táblák első adatsorának ill. adatcsoportjának meg- felelően, vagyis a négi alapon fog elkó- szülni. A Szemlében azonban indokoltnak látszott, hogy röviden a lélekszám külön-v böző számítási módjaivall) és e számítások eredményeivel is foglalkozzunk.

Thírriny Lajos dr.

1) E számítási módozatoknak természetesen vannak még korrigálási, finomítási lehetőségei; ezek.

megvitatására és esetleg alkalmazására azonban nálunk csak az 1940. évi népszámlálás után ke—

rülhet sor.