e TERÚLET És NÉPESSÉG
Magyarország munkabíró népe 1910 óta.
La population elege productif en Hongrie depuis 1910.
Résume'. Les Anniiuires stutistioues hon- yrois elussent, uu point (le vue de ltáge, les déees pur mois jusgu'u 1 un et pur unnées (l'áge jusou'u 7 uns; (le 7 (i 9 uns, ils les relevent ensemble et pur période (luinuuen- nule (( purlir de 9 uns. En outre, (lepuis 1926, l'Of/ice Hongrois de Stutístigue releve le nombre des (léces pur unnées (füge. A l'uide de ces cliiffres, on u, sur la buse rlu reeensement de 1920, euleule, (( pen pres, [u répurtition pur (ige de [u population de lu Hongrie pour 1930, unnée du dernier reeensement.
D'upres les résultats de ce euleul, le nombre des imlioidus eupubles de truvuil- ler u, pendunl les 10 dernieres unnées, eon—
sidérublement uugrnente' en Hongrie, No- tumment, le groupe (Pár/e (les personnes de 20 d 39 uns, et (lui comptuit en 1920 2,/r/r-8.()00 ámes, s,est uccru de 504000, soit de 20'675, el celui de 40 o 59 uns de 209000 ('13'7% Y, s'e'levunt (le [525000 () [Jó'/4.000, Ls groupes (l'áge uouneé, eomprenunt les individus (le 00 (i 89 uns, présentuient águ- lement un uceroissement ((le 123000, soit 17'3%).1) Pur contre, les groupes (ljáge de 0 (t 19 uns ont ueeuse' une (liminution (le 2'1%, le nombre (les nuissunees uyunl no- toblement buissé entre 1920 et 1930 et surtout
entre 1925 et 1930.
Pour les groupes (lldge (le 20 (t 59 uns, oni etm'iprennent lu plupurt (les individus eupubles (le truuuiller, on eonstute (lone une
uugnu'nlution (le 713000 (imes, soit 17975.
Pendont les 10 (lernieres unnées, lluccrois- sement e/feeti/ (le lu population reuenuit (lux groupes (lláge uctif. Ce fuit erplígue lluugmentution uctuelle de la tension éeo—
nomigue e! sociule, muis il est () lu fois un symptóme fuvoruble, montrunt l'uceroisse- ment extruordinuire de la population la plus propre un truvuil.
Duns deux ou trois uns, en raison de lu fuible nutulite' oles unnées de guerre, lu ten—
1) Par lu méthode employée, on 1171 pu obtenir (les chiffres e.tuets pour les personnes de plus de 90 uns.
sion uetuelle (liminueru rupidement uu murché du travail. Cette elimination durera // uns, conformément ('1 In buisse (le lu natu—
lilé des 4 unnées de guerre, et il most pus impossible one, le ehómuge feru pluce ("1 une pénurie de main—(Iloenvre. Mérne upres cette période, [u situution dld présent ne reviendra pus, Iu générution née upres 1918 etunt moins nombreuse (pie celle (lui u vu le jour ununt lu guerre. [[ est (lonc certain gue le nombre (les jennes gens demundunt du truvuil sem iniérieur a celui de lu jeunesse née avant 1916, oni elterelte ;: se plueer n'iuintenunt.
*
A Központi Statisztikai Hivatal gyors- ütemű munkájának eredményeként már feb—
ruárban megismertük lélekszámunkat, de maga ez a szám nem sok segítséget jelent a nemzetgazdaság, vagy a társadalompolitika számára, ha tagoltsága rejtve marad. Hosszú időnek kell meg eltelnie, amig a népszámlá—
lásnak az életkorra vonatkozó adatait is megismerhetjük, pedig éppen ennek az adat- sornak az alapján lehet majd olyan követ—
keztetéseket felépítenünk, amelyek gyakor—
lati nemzetpolitikai célokat szolgálhatnak.
A társadalomnak életkor szerint való át- alakulását azonban évről—évre ligyelemmel kisérhetjiik a halandóság adatainak segít—
ségével. Ezeket a Statisztikai Évkönyv közli az első hét korévről korévenkint, a követ—
kező három korévról együtt, attól kezdve Öt—
éves korest)portokban. Mivel a halandóság éppen az első életévekben a legnagyobb és ezeknek pontos adatai rendelkezési"? állanak, s mivel ismerjük azokat a korcsoportokat, amelyekben a halandóság hirtelen megvál-
tozása bekövetkezik, az ötéves korcsoporto-
kat lényeges hibahányad nélkül bonthatjuk t'el korévekre, és a kritikus helyek megfe—
lelő kiígazításához a halandósági táblázat is rendelkezésre áll. Ha az így korévekre meg—
állapított abszolút halálozási adatokat a nép—
számlálás során megismert és korévek sze—
rint megadott népességi adatokhoz illeszt- jük, évről-évre figyelemmel kísérhetjük a nepnek kor szerint való tagolódását, ugyan- úgy, ahogy a természetes népszaporodás
62
10. szám. —932— 11931
alapján magát a lélekszámot ki szoktuk szá—
mítani. Megkönnyíti feladatunkat az, hogy a Statisztikai Hivatal 1926 óta minden évben megállapította a halandóságot korévek sze- rint is és így csak öt év, 1921—125. évek vál—
tozásait kell számítás útján megszerkeszte—
nünk. Ez a várható hibát lényegesen csök- kenti. Természetesen számolni kell azzal, hogy a korévek szerint megállapított halá- lozási adat nem egyezik a születési e'vre vo- natkozó és általunk keresett adattal. De ez az eltérés, amely csak az első években nagy, végeredményben kiegyenlítődik.
Komolyabb hibaforrás az, hogy a nép—
számlálás az életkorokat nem tudja egészen megbízhatóan megállapítani. Mindenki is- meri .azt a terlódást, amely különösen a nők- nél a kerek életszámok körül keletkezik és amely olyan természetű, hogy ennek a hibá—
nak elméleti kiküszöbölése is csak nehezen vihető keresztül. E tekintetben éppen az évi népmozgalmi adatok szolgálhatnak a kor—
rekció alapjául, mert az elhunyt életkorának megállapítása gondosabb vizsgálat útján jön
létre, mint. a népszámlálásnak sebtiben öszi—
szeírt adatai. De mert nem az a célunk, hogy a népesség életkorának hajszálpontos Integ—
oszlását megkapjuk, hanem az, hogy arr-- nak olyan ismeretéhez jussunk el, amely a munkabírás problémájának kutatását meg—
könnyíti, ez a hibaforrás sem lehet döntő je-
lentőségű. Végül a vándorlásokkal kell még számolnunk, mint amelyek a tízéves időszak folyamán a számítás eredményét befolyásol- hatják. Mivel azonban a vándorlások lehe—
tősége nagyon megcsappant és amint az új népszámlálásnál megállapíttatott, az egész számlálási eredményt is nem több, mint ()'9%-kal befolyásolta, kétségtelen, hogy ezen az oldalon sem kell olyan eltolódásra számítanunk, amely kutatásaink eredmé—
nyét komolyan veszélyeztethetné.
Ezen az alapon, ha az 1930-ra a nép- mozgalom alapján kiszámított eredményeket az 1910—re és 1920-ra a népszámlálásból nyert képhez illesztjük, a mellékelt táblák—
ban foglalt képet kapjuk népünk kor sze—
rint való tagolódásáról.
1. Magyarország lélekszáma 5 éves korcsoportok szerint 1910—1930. között.
Population de la Hongrie, par groupes d'áges de 5 (ms, entre 1910 et 1930.
a) Összes népesség — Populat'ion totalv.
Korcsoport ! Lélekszám —— Nomlwe V a l t o z a s — (7 h a 71 g 0 m ( n t
Par groupcs ,. 1010 1 1920 3 * 103077?§ 71010—20 l mao—007 71010— 30 '1 1010—20 [ 1020 Mao [ 1010—30
(liágcs §; , e z r ek h e n — :! ni m i l l í [' 1' s ; VW "(.,
0— 4 li 971 663 874 1 — 308 —t— 211 — 97 ? —3z-7 4—31'8 —10-0
5— 9 ll 846 867 899 l 4— 21 %— 32 % 53 :—i— 2'5 4— 37 63
10—14 M 827 914 ' 616 4;— 87 —— 298 — 211 4—10'5 —32'6 —25'5
15—19 ki 753 845 831 —t— 92 — 14 4— 78 4—12'2l — 1'7 4—70'4
fi 3.397 3.289 3.220 — 108 l —— 69 — 177 — 3'2 — 21 'i'?
20—24 629 756 866 4— 127 4—— 110 --I— 237 4—20'2 —-l-—14'6 4—37'7
25—29 596 626 793 J,— 30 J,— 167 %— 197 —i— 50 4—26'7 4—33'1
30—34 512 548 708 _l— 36 4—— 160 -—l— 196 %— 7'0 —1f—29'2 4—38'3
35—39 , 446 518 585 4— 72 4— 67 —l— 189 4—16'1 4—12'9 -l—31'2
2.183 2.448 2.952 4— 265 1— 504' —1— 769 _Hal 1200 4452
40—44 414 457 509 ——,L— 43 —l— 52 4— 95 J;—.Z()'4 4—11'4 22!)
45—49 304 894 475 —l— 30 ——l— 81§ %— 111 —l— 8'2 —l——20'6 4—305
50—54 347 366 410 4- 19 '-t- 44 % 63 $ 5-5 4120 4— 102
55—59 , 293 308 340 ( 4- 15 %— 32 4— 47 1 4— 51 —l—l()'4 4—160
1.418 1.525 § 1.734 ' % 107 1— 209 ,1, 310 1 _;— 7—5 4—13-7 4—22-3
60—64 228 275 299 —i— 47 "j— 24 %— 71 4—20'6 4]— 8'7 4—31'1
65—69 168 203 225 $ 35 _;— 22 ,1. 57 " 4—20'8 4- 708 1330
70—74 116 129 172 4— 18 —l—— 43! 11—— 56 '; Jr 11'2 $$$—73 11—48'3
75—79 60 68 91 11— 8 —l—— 23 at— 31 %— 13'3 4—338 jl— 51"?
80—84 25 30 41 ! 4— 5 Jr 11 4— 16 51200 4—36'7 H— 64-0
85—89 , s s s _ — _ §, _ w ; .:
605 713 836 4— 108 Jr 123 4— 231 § % 17-9 4— 173 %— 38'2
§ 7.003 7.975 8.742 1— 372 4— 707111139 1 1 4-9 1 9-6 1 149
10. szám. —933— 1931
b) Férfinépesség. — Population mascuh'ne.
KOI'CSOport _ Lélekszám — Nombre V a' l t 0 z á s __ C h a 77 g e m e n t
PM "mmeg 4 1910 § 1920 § 1930 71010120 § 1920—30 § 1910—— 30 191040 § 1920—30 § 1910—30
dages § ezrelibegu: en milliers —— 0/0
0— 4 488 336 444 — 152 —§— 108 — 44 —3I'2 432'1 — 90
5— 9 424 434 458 4 10 4 24 4 34 4 2-4 4 5-5 4 80
10—14 415 459 312 4— 44 — 147 — 103 —§—-10'(7 —32'0 ——24'8
15—19 372 419 416 4— 47 — 3 4— 44 4—12'6 — 0'7 4—11'8
1.699 1.648 1630 — 51 — 18 — 69 — 3'0 — 1'1 — 4'1
20—24 307 350 434 -§— 43 —§— 84 4— 127 4—14'0 424'0 4—41'4
25-29 296 285 393 — 11 —§— 108 _i— 97 — 3'7 %37'9 4—32'8
30—34 255 250 327 — 5 —§— 77 4— 72 —— 2'0 4—30'8 4—28'2
35—89 223 242 265 4— 19 4— 23 —§— 42 4— 8'5 4— 943 4—18'8
1.031 1.127 1419 4 46 4 292 4 338 14 4-3 4259 4313
40—44 207 ' 217 231 4 10 4 14 4 24 4 4-8 4 65 411-6
45—49 185 194 221 4 9 4 27 4 36 4 4—9 413-9 419-5
50—54 173 181 196 _§_. 8 4— 15 %— 23 4— 4'6 %- 8'3 —§—13'3
55—59 148 155 168 4— 7 4—— 13 4— 20 4— 4'7 4- 8'4— 4—13'5
713 747 816 4 34 4 69 4 103 4 4—8 4 9-2 4144
60—64 110 134 148 4 24 4 14 4 38 4218 4104! 4345
65—69 85 101 113 4 16 4 12 4 28 418-8 4119 4329
70—74 56 61 84 4 5 4 23 4 28 4 3—9 4377 4500
75—79 29 33 43 4- 4 4— 10 ——§— 14 4—13'8 4303 —§—48'3
80—84 11 14 20 4- 3 —§— 6 —§—— 9 4273 4421) 4818
85—89 3-5 3-5 3-4 — _ 0'1 — 0-1 _— — 29 — 29
2945 3435 4114 4 52 4 649 4 1160 417-7 418-7 439-7
§ 3.787-5 3.868-5 4.276-4 4 81 4 4079 4 4889 4 21 4105 4129
i
c) A női népesség — Population féminine.
KONNOpOYt Lélekszúm — Nombre V á 1 t o z zi s — C h a 17 g e m L? 17 1!
par Woupes 1010 ; 192011 1030 1910—20 § 1920—30 § 1910—30 1910—40 § 1920—30 § 1910—30
d'áyes — e 7. r e k 0 e n : e 11 m i 1 l i e r 5 _" 0/0
O— 4 483 327 430 — 156 —§— 103 — 53 — 323 4315 —11'0
5— 9 421 433 441 4 12 4 8 4 20 4 29 418 4 48
10—14 412 456 304 4— 44 — 152 — 108 4—107 —33'3 —26'2
15—19 381 428 4153 4— 47 — 13 4- 34 4—12'3 — 570 4— 89
1.697 1.644 ! 1.590 —— 53 — 54 — 107 — 31 — 3'3 —— 63
20—24 321 405 § 432 %— 84 4;— 27 4— 111 4—26'2 4 (i'? 434'6
25—29 299 341 400 4- 42 —§— 59 —§—101 414'0 —§—17'3 4338
30—34 25 298 381 —§— 40 ——§— 83 4128 44—15'5 4—27'9 4—47'7
85—39 214 275 320 4— 51 4— 45 4— 96 4—228 4—16'4 4—42'9
§ 1.102 .319 1.533 4 217 4 214 4 431 4197 4162 4321
40—44 207 240 5 278 4 33 4 38 4 71 415-9 4138 4343
45—40 180 200 254 4 20 4 54 4 74 § 411-1 427-0 441-1
50—54 175 135 _ 216 4 10 4 31 4 41 ; 4 5-7 41663 4234
55—59 145 153 * 172 4— 8 4- 19 4— 27 § — 5'5 41224 4—18'6
707 778 920 4 71 4 142 4 213 ; 4101 4183 4304
1 7
60—64 § 117 141 ; 151 —§—— 24. ! —§— 10 %— 34 § 4205 —§— 7'1 429'1
65—69 § 84 103 111 —§—— 19 —§— 8 Jr 2 %22'6 —i— 7'8 4321
70—74 § 60 68 88 %— 8 -§— 20 —§— 28 I 4133 4—29'4 4—46'7
75—79 §§ 31 35 48 %— 4 4— 18 %— 17 4129 —§—-37'1 %54'8
80—84 § 14 16 22 ! 4 2 4 3 4 s 4143 437-5 457-1
85—89 §§ 45 44 455 — 0"_ 4— 03 — — 6"? 4— 7"! —
§ 3105 3672 4245 4 56' 4 573 4114 § 4133 4156 436-7
§ 38135 41082 44675 4 291— 4 359-3 4 651 § 4 7—6 4 8-7 417-1
62*
10. szám.
m
—934— 1931
2. A lélekszám csökkenése 1910 óta születést évek szerint.
Diminution de la population depuis 1910, su'ivant les anne'es de naíssance.
.. , . . Összes népesség Finépesség j Női népesség
Szuletem ev Populaííon totale Populatíon masonlíae Populationfe'minine
AWCCS de 1910 1 1920 ! 1930 1910 1 1920 t 1930 l 1910 ! 1920 t 1930
nazssance 77 . .
e 2 r e k h e n _ e 11 m 1 l [ 1 e r s
; 4 ' :
1926—30 § — ' — 874 _— —— 444 i 4- l 430
1921-—25 —— -— 899 -— § —— 458 § —— § —— 441
1916——20 —— 663 616 -" 386 312 f —— 327 304
1911—-15 —— 867 831 —— 434 416 —— 433 415
1906——10 971 914 866 488 459 434 483 456 432
1901——05 846 845 793 424 419 393 421 428 400
1896——900 827 756 708 415 350 327 412 405 381
1891——95 753 626 585 372 285 265 381 341 320
1886——90 629 548 509 307 250 231 321 298 278
1881——85 596 518 475 296 242 221 299 275 254
1876——80 512 457 410 255 217 196 258 240 216
1871——75 446 394 840 223 194 168 224 200 172
1866——70 414 366 299 207 181 148 207 185 151
1861——65 364 308 225 185 155 113 , 180 158 111
1856——60 347 275 172 179 134 84 ! 175 141 88
1851——55 293 203 91 148 101 ' 43 145 103 48
1846-—50 228 129 41 110 61 ; 20 117 68 22
1841——45 168 68 8 85 33 j 34 ' 84 l 35 45
Ezek szerint az adatok szerint a l'iáború után eltelt évtizedben is tovább 1'olytat(')dott a 20 évnél fiatalabb korosztályok népessé—
gének apadása, mert a 0—9 évesek szaka- szában beállott növekedés elmaradt a 10— — 19 évesek szakaszának csökkenése mö- gött. 1920-ban a háborús, megapadt szü—
letésl'i évjáratok az első öt korévben vol- tak, tiz ev mulva a harmadikban. 1920- ban az első Öt koróv népessége 31"??—
kal volt szegenyebb, mint tíz évvel azelőtt,
1930-ban pedig.,y a 10—14 évesek korcso—
portja 32'6%—kal maradt el a tíz évvel az- előtti hasonló korcsoport lélekszáma mögött.
A legfiatalabb korcsoport, a 0—4 évesek csoportja a háború evtizede óta, 1920 es 1930 között százalék szerint csaknem ugyanannyival növekedett. mint amennyit fogyatkozása az elöző évtized alatt tett.
vagyis 318 %-kal. De ez természetesen nem jelenti azt, mintha abszolút számban kipot—
lódott volna a háborús csorba. Ellenkezően, a legfiatalabb ötéves korcsoport, lélekszáma 1930—ban kerek 10%—kal volt kisebb, mint 1910-ben. Ez már annak a második elnép-
telenedósi hullámnak a következése, amely
jóval a háború után kezdődött el. Közvetle- nül a háború befejezésével a születések száma meglehetősen nagy mértékben meg—
növekedett, az évek es a válság előrehalad- tával azonban fokozatosan csökkent. Ezt mutatja az, hogy a második ötéves korcso—
port, az 5 9 eveseke 1930—ban 3'7%-kal volt népesebb, mint tíz évvel azelőtt és 69
%—kal haladta meg az 1910. évi állapotot A.
szuletesek újabb csökkenése trhát az évtized lt'láSOdlk feleben következett be és a legfia—
talabb korcsoport népének lényeges megapa—
dásában tükröződik. A 15—19 évesek kor—
csoportja e tíz év alatt 14.000 tővel. 1'77—
kal apadt.
Végeredmt'enyben tehát a 20 évnél fiata- labbak korosztz'ilyainak együttes népessége, amely 1910 es 1920 között a mai magyar te.—
rületen 3'2%-kal apadt, 1930-ban már csak 2'1 % -kal volt kisebb, mint tíz évvel azelőtt,, azonban már 5'2%-kal maradt el az 1910.
évi helyzet mögött,. Mivel pedig az or—
szág népe a háború evtizede alatt a termé—
szetes szaporodás alapján 4'9%—kal_ Tria—
non első évtizede alatt 9076 —kal növekedett, 1910 óta lélekszamunk egés: gyarapodása a 20 éves és ennél idősebb korosztályolcra, a munkabírá rétegre esett.
Eddig még csak a statisztikusok figyel—
tek meg. de a gyakorlati nemzetpolitikában kevesse, méltatták figyelemre azt a különö- sen ható tényt. hogy ez a folyamat már a háború alatt elkezdődött. A háború két nagy csorbát vágott a nep eletkor szerint t'elrajzolt gúlájába. Az egyik generális jelen—
tőségű, mert a fiu— (es leánygyerinekekre egyformán kiterjedt: ez a születések négy éven át tartó megapadásában jelentkezett. A második a hadbavonult férfinép megtizede—
lésében állott, de ez végeredményben a 25——
34 éves korcsoportra ]okalizálódott; a többi korosztályokban azonban a háború év—
tizede alatt is jelentkezett a lélekszám meg—
növekedése. a nők oldalán pedig a háborús
300
MAGYARORSZÁG NÉPESSÉGE 5 ÉVES KORCSOPORTOK SZERINT
Papu/a/im de la Hangr/e par groupes z/Éges de 5 ans 192o—193a
0 500
ezer télek — an m/Y/l'el's eze " lé lek — en mill/ars
Sem mmm/m
"
NO Sexe fán/nin
éves
85—83 90—84
95-79
90—74 65—69
GO'—6/o 55—59
a)
50—54 .:
['S—lle tu
40—44
35'39 u, 30—35
(1.1
25-29, *
KG)
191 0— 1820.
300 ezer lélek — en'm/Yl/Efs ezér lélek —— en mi!/ll'ers
M_—
135xa ms :u/fn
"
NB Jexe febr 'llJ/I 1
éves
Aura/555790!
45—49
95—99 90—94
85-69
AO—Zo/o 35—39 30—34 m
MSLSz.
1931.
10. szám.
évtized közvetlen hatása alig mutatható ki.
Az átlagos népszaporodás a háború évtizede alatt az országban 4'9 % -ra rúgott, az egyes nagy korcsoportokban a helyzet az volt, hogy, mint láttuk, 20 éven aluliak száma 3'2%-k,al megfogyatkozott, 20 és 39 év kö—
zött már 12'176—os gyarapodással találko- zunk, 40 és 59 év között a nép 7'5 % -kal, ezentúl pedig, egészen a 89 évig 17'9%-kal növekedett.
Ennek a ténynek sokkalta nagyobb mér- tékben kellett volna foglalkoztatnia gazda-
sági és társadalmi politikusainkat, mint amennyire valóban foglalkoztatta. Mert itt van a magyarázata annak, hogy a háború- ból hazatért munkabíró és egészséges réte—
gek és tömegek miért nem tudtak visszahe—
lyezkedni azokba a pozíciókba, amelyekből öket a háború kimozdítolta. Mindezek a he—
lyek el voltak foglalva, söt többszörösen is megszállotta őket az a munkaln'ró réteg, amely idehaza maradt és amelynek sorait a nők is rendkívül nagy mértékben növelték, mert hiszen a háború alatt mind nagyobb szükségük volt arra, hogy közvetlen keresö pályára lépjenek. Ha tehát bármikor is igaz volt az, hogy a háborúra a belső feszültségek enyhítésének, .a túltömött népesség megritkí- tásának céljaira volt szükség és hogy azok—
nak az okoknak a mélyén, amelyek hábo—
rúra vezetnek. voltaképen a népek ilyen ter—
mészetű ösztönei nyilatkoznak meg, akkor ennek a célkitűzesnek teljes csődjéröl kellett a háború végén beszámolni, mert nem az ell'iéptelendés, hanem ennek éppen az ellen- kezője k(')vetkezett be. De több okunk van annak a feltevésére, hogy hasonló megfon—
tolás sohasem játszott szerepet (( háborúk Icitörésében.
A társadalmi szervezet tehát a háború végén fokozott mértékben érezte mindazokat a bajokat, amelyek abból következnek, hogy a nép munkaerejének növekedésével a munka megszervezésének folyamata nem tart lépést. S a háború után még tovább fo- kozódott a társadalmi atmoszt'érának ez a telítödése.
1920 és 1930 között a nép lélekszáma ter- mészetes szaporodás szerint 9'ö%—kal növe—
kedett és láttuk, hogy ezt a vándorlás csak egy árnyalattal apasztotta. De ha a nép- szám növekedését korcsoportonként vizsgál—
juk, kitűnik, hogy ebben az évtizedben a munkabíró korosztályok népessége még na- gyobb arányokban növekedett, mint az előző évtizedben. 20 éven alul a népesség 2'1%- kal apadt; a 15———19 éves korcsoportban az
—936——-
*tíz évvel azelőtt 5
1931
apadás 1'7 % -os volt, " ezzel a ténnyet külön kellene foglalkoznia a statisztikai tu- dománynak, mert ez nem közvetlen háborús következmény, hiszen ez az öt évjárat, amely 9 éves volt, akkor a há—
borús nehéz élelmezési viszonyok között is 2.3 %-nyi gyarapodást tüntetett fel, —— ezen—
túl azonban minden korcsoportban nagy emelkedés állott, elő. A 20 ————— 24 évesek 14'6
%-kal gyarapodtak, (az elöző népszámlálás idején ugyanezek az évjáratok, amelyek ak—
kor 10—14 évesek voltak, 1053 % —kal voltak többen, mint 1910-ben ugyanaz a korcso—
port), a 25—29 évesek számának növekedése
26'7 %, a 30*34 éveseké 29'2% és a 35——39
éveseké is 12'9%. Ez az utóbbi ötéves kor—
csoport tíz évvel ezelött 25—29 éves volt és éppen ezt tizedelte meg annak idején oly nagy mértékben a háború, úgy látszik, hogy a háború szenvedései továbbra is aláásták ennek a csoportnak életerejét.
A 20--——39 évesek egész korcsoportja, amely 1920—ban 12'1%—kal volt gazdagabb, mint tíz évvel azelőtt, 1930-ig 2()'6%—kal
gyarapodott, a 40—w—59 évesek csoportja pe—
dig csaknem kétszer olyan nagy vitalitásnak adta bizonyságát, mint az elözö hasonló korú évjáratok, mert a korcsoport lélekszá—
mának növekedése 1910 és 1920 között 7'6%
volt, a következo éy tized alatt pedig létszá—
muk 13'7 % kal emelkedett. S ha ugyanazo—
kat, az évjz'iratokat figyeljük meg, azt talál—
juk, hogy a 45—49 évesek vitalitása növeke—
dett a legnagyobb mértékben. Ez az öt év—
járat 1920 és 1930 között 20'0% —kal növeke—
dett meg; tíz évvel ezelött ugyanez az ötéves korosztály ; lib—"39 évesek korosztályát al- kotta és akkoris, már a háború alatt is 16'1%—kal volt nagyobb, mint a tíz évvel azelőtt ugyanabban a korcsoportban sze- replök száma. Hasonló a 40m44 éves kor—
csoport nyeresége is; itt 192()—H—193() között az előző hasonló korú réteggel szemben 114 % -os növekedés jelentkezik; de ugyanez a korcsoport, amely tíz évvel azelőtt 30——34 éves volt, csak 7% —kal tett többet, mint amennyi 1910—ben a 30M_34 évesek száma volt.
A legmagasabb korosztályok lélekszá—
mának növekedése is tovább folytatódott, még pedig ez is a növekvő vitalitás jegyé—
ben. A 60—64 évesek száma 1920—"30 kö—
zött 8'7%—kal, a, (35—439 éveseké 1()'8%okal növekedett, holott az előbbi korcsoport, amely 1920—ban 50-——-—54 év között volt, csak 5'5%—kal, a második korcsoport, amely 1920-ban az 55———59 évesek korcsoportját
10. szám. -——937-—-— 1931
alkotta, csak 51 %—kat haladta meg a tíz év- vel előtte járt hasonló korcsoport lélekszá- mát. Az ezeknél is magasabb korcsoportok számának növekedése pedig bámulatosan nagy: a 70—40 évesek száma egyharmaddal haladja meg e kombináció szerint a hasonló korúak 1910. évi számát. izeknek a kor—
csoportoknak népe már a háború évtizedé—
ben is igen nagy életerőről tett bizonyságot, akkor ugyanis a 60-————69 évesek, —— tehát akik ma 70m—70 évesek, egyötödrésszel vol- tak többen, mint a hasonló korúak 1910-ben.
A népmozgalom adatai alapján kilenc- ven éven felül nem lehet a kor szerint való tagolódást vizsgálni, mert itt már igen nagy mértékben érvényesül az a tény, hogy mint említettük, a népszámlálás nem állapíthatja meg pontosan az életkort. izekben a leg—
felső életévekben nem egy ízben előfordult, hogy tíz év alatt jóval több elhunytat muta- tott ki a népmozgalom, mint amennyit ugyanabban a korévben a népszámlálás an- nak idején feltüntetett. A kerek évszámok—
nál mutatkozó megduzzadás is éppen ezek—
ben a legfelsőbb évjáratokban a legnagyobb és a korrigálás lehetősége itt a legkisebb. De azokból a gyakorlati szempontokból, ame—
lyek itt bennünket érdekelnek, ez a legidő- sebb korosztály elhanyagolható.
Az arányszz'nnoknál, amelyeket eddig vizsgáltunk, többet mondanak az abszolút számok.
A munkabírásnak gyakorlati szempr'mt—
ból a 15 év a legalsó és a (39 a legfelső ha—
tára, e határon kívül is vannak ugyan kere- sőink, de korcsoportjuknak csak kicsiny szá,—
zalékában. A 15 és 09 életév között pedig 1010—ben a mai Magyarországon 4,750.000 lélek volt, 1020-ban 5200000 és 1930-ban a számítások szerint ($,04L000 fő, ennek ' munkabíró rétegnek a gyarapodása tehát a
háború évtizede alatt 540000 fő volt, a há- ború után lefolyt évtized alatt 745000, vagyis húsz év alatt 1,291.()()() főnyi új mun—
kabíró jelentkezett (( nemzeti élet különböző nmnkaterüleíeín. íz azt jelenti, hogy az a réteg, amely a társadalom munkáját a leg- szélesebb értelemben hordozza, a háború év- tizede alatt a háborús emberveszteség elle—
nére is 11'5%-kal, a háború után eltelt év—
tizedben pedig újabb 14'1%-kal növekedett.
Húsz év alatt a növekedés 27'200' -ot tesz. Ez az 1910. évi munkabíró rétegnek egy ne—
gyedrészénél többet való megnövekedését je- lenti. Ezek 1920 óta a halandóság alapján kiszámított adatok. A valóságos eredmény valamivel kisebb lesz, mert a ki 'ándorlás
%
valószínűen ezt sorban.
De ha a munkabírók rétegét egészen le—
szűkítjük a 20 59 éves népre, akkor is ugyanez az eredmény. Mert így szemlélve a helyzetet, azt találjuk, hogy a háború évti- zede alatt ez a réteg 10'3%-kal gyarapodott,
azóta pedig 17'9%—kal és 1930-ban ez a ré-
teg 1,085.000 fővel számlált többet, mint az 1910-es népszámlálás idején, ez pedig 301
% —os növekedést jelent, vagyis majdnem egy harmadrésszel való megduzzadást.
Természetesen kérdés, hogy mennyi le—
het ebből a tényleges kereső. Ezt pedig első- sorban az szabja meg, hogy mennyi volt ezek közül a nő.
1920-ban a 20—59 évesek koresoportjá—
ban 223000 volt a nők többlete. 1930—ban a 20 59 éves nép valószínű megoszlása nemek szerint az, hogy 2,235.000 a férfiak és 2,453.000 a nők száma. A 20 59 éves fér—
fiaknak 1920—ban csak 2'5% -a nem szerepelt a keresők között, a korcsoport nőinek pedig 1020-ban 32'8% -a volt kereső. (Meg kell itt jegyeznem, hogy a férfi és a női népesség- ről szóló táblák adatai az ezrekre való ki—
kerekítés miatt némileg eltérnek az ősz- szes népesség tábláján szereplő adatoktól.) a réteget apasztotta első—
Ha ennek n'iegl'elelően most a férfiakat egészen, a nőknek pedig egy harmadát 1930—ban kereken 3'() millió ember számára kellett a nemzet- gazdaságnak munkaalkalmat teremtenie.
1920—ban azonban ugyanebből a korcso—
portból 1,826.000 férfi és 670000 nő volt a kereső, ami együtt 2,505.0()0 keresőt tett, tehát tíz év alatt ebben a korcsoportban egy Ötödrésszel növekedett a munkára jelentkezők száma. De a munkapiac szem- pontjából ez a szám csak egy részét foglalja magában azoknak, akik valóban munkát keresnek, mert hiszen a valóságban a huszadik életév alatt és a hatvanadikon túl még nagy tömegek dolgoznak a keresők so—
raiban. A nemzetgazdaságnak tehát azzal kell számolnia, hogy (( háború és (1: utána bekövetkezett nehéz idők alatt a munka—
bírók száma egy és egynegyedmillió fővel megnövekedett. Ez az elé a feladat elé állítja a nemzeti munka szervezőit, hogy e húsz év alatt, amikor a régi keretek megtartása is majdnem túlnagy feladatnak bizonyult, egy—
úttal még ezeknek a kereteknek több, mint egy negyedrésszel való kibővítését is elvé- gezzék.
Korunknak, ez egyik legfontosabb pro—
blémája. 7 de nem tudja. hogy ez így van.
vesszük keresőnek,
10. szám. ——938——— 1931
(lsak a nagy feszültséget érzi, de nem kereste meg a t'or'ást, ahonnan a feszítőerők kisu- gárzanak. Itt van az, a munkabíró nép fej- számának csodálatos megduzzadásában.
Többé-kevésbbé az egész világon ugyaneb—
ben az értelemben folyt le a fejlődés, mint nálunk s azokban az államokban, ameiyek közvetlenül részt vettek a háborúban, a lé—
lekszám és a munkabirók arányának fejlő—
dése párhuzamos a mienkkel.
A társadalmi politikának. amely a gazda- sági politikánál szélesebb keretű munka—
kör, legelsősorbai'i ezzel az alapvető jelen—
séggel kellene számolnia és akkor sok min—
den világossá válnék előtte, amiben ma csak kísérletezik. A munkabírásnak ez a hatalmas áradata ngjanis egyáltalában nem pusztító erő, hanem ('iníuduilannl és kellő vezetés híján is mindig az építés felé igyekszik. A kornak és a nemzetnek a tőkéje ez.
A nagy feszültségnek azonban a számok tanusága szerint vége felé járunk. Azok.
akik 1915-ben születtek, —— ez volt az utolsó olyan év, amelyben a születések száma még nem hanyatlott lényegesen a békebeli szint alá, _ ma már 17. életéviikbe léptek. A termelő munkába 'alo bekapcsolódás a 17. életévben még nem nagy. de ezután rohamosan nő. 1920-ban a 15—19 éves ifjaknak a fele volt a kereső, vagyis a 17 évesekből talán 4095 lehetett. kereső pá—
lyán. Ez a felnövekvő réteg szolgáltatja a nel'nzeti munka igazi tartalékát és ez a tar—
;
talék ma még bőséges és jövőre is az lesz;
de azután már a gyér születésű háborús if- júság kerül sorra és az alig 3 fele a békebeli évjáratoknak. Attól kezdve négy éven át minden évben jóval kevesebb lesz majd az új munkáskínálat, s ezek lesznek majd a meg—
könnyebbülés évei. Utánuk pedig nem je _ lentkezik újra a regi feszítő erő, mert hiszen a háború után sem mi, sem más nemzetek
nem érték el a születések békebeli bőséget.
A népeknek az élettel szemben való megfé—
lemlíttetése, amely nem a háború alatt, ha- nem a ,,béke" évtizedében érte el tetőpont—
ját. elsősorban a családalapítás terén mu- tatkozik meg. Megapadt a gyermekek száma és ez azt hozza magával, hogy az eddiginél jóval csendesebbek lesznek azok az évek, amelyekben a gyér lélekszz'mu'l új nemzedék felnő. Már ma látszanak tehát a közeli évek. amelyekben a nagy nyugtalanságok helyét fokozatos elcsendesiilés és elrendező- dés r'áltja fel s amelyek majd a társadal—
mak megszilz'irdnlz'tsi'mak éveilesznek.
Azonban ez nem egészen biztató csend és nem lesz okvetlenül termékeny nyuga—
lom. A társadalmat nem az viszi előre. hogy nincsenek munkásai. hanem az, hogyha van—
nak. Ma pedig még annak. Egy és egy—
negyed millió új munkaeri'i három és há- ronmegyed milliárd munkanapot jelent min—
den esztendőben: ezt kínálják az új töme—
gek a nemzet feladatainak elvégzr'xsi'ihez.
Móric: Miklós (Ir.
Ill—llull-l04tulnull-.J-llllnllI-llllll!IlllllllI-lllI-llllIII-l-IIII-..lnalllIlll-llll-nlllnluiln
MEZÖGAZDASÁG a §
...—...u...n-n-n-u-n-cn-u
A vágóhidak forgalma.
Le mouvement des abattoirs de IiOngríe.
Résume'. [h)/mis le Iruitz? de pair, Ie mouue—
meni des abuíloirx de Hongrie !! alíeinl son muri
mum en 1925), lorsflu'on u (llmtlu ?,330.2()U animaux.
!,m'mée suivunte, le nombre des unimuur Illés (:
lmísse (Feimiron 7'9% pur 1929, (fe/te (l'imínution (( été de 10'7% pour les eomifuls, Iille m' représenmil (]ue 4'3% pour les villes (lulonmnes.
rapport ()
le nombre (lex film/nyes [fér/nems— ;] fails pour m—
]mrmtíon ayant, (ln fail (le l'augmeniuíion (le I'er- ]mrtution de viumle, de gruísse, (le punne el de [HH].
(lépusse celui de 1.929.
*
Az üzemben lévő vz'lgőhidaknak és vágöhelyek nek száma a l')ékekölés után állandóan gyarapodotf Az 1921. évben még csak 2.0Hi 1930-ban pedig már
nem kevesebb. mint 3.711) vágóhíd es vágohely volt üzemben.
A vágóhidak forgalma illetőleg a közl'ogyasw tás célja'nböl vágóhídra kerülő állatok száma első- sorban a népesség hús— és zsírsziikségleteiliez vagyis a hazai kereslethez igazodik. A forgalom alakulá—
sára emellett az exportlwreslet is befolyást gyá—
korol, mert a kivitel ('él'aira történő állatvz'wz'is—ik
v TV
szintén a vágőliidalmn és vz'igt'dielyeken nyernek lebonyolítást. tízen a két tényezőn kivül a Vágó"
hidak forgalmára még az állatárak emelkedése illetőleg esése is kihat, amennyiben az alacsony ár.
illetve :) húsnak és a zsírnak olcsóbbodása normális viszonyok között az állatvágások számának és így a húsfogyasztásnak ei'nellmdi'xsét segíti elő, viszont
