Magyarország földbirtokviszonyai az 1935. évben. I. Törvényhatóságok és községek (városok) szerint

(1)

1. szám

1937

::z::::

ségesítésén munkálkodik a Nemzetközi Statisztikai Intézet, a Szellemi Együttműködés Nemzetközi In- tézete, valamint a Könyvtáros Egyesületek Nemzet- közi Szövetsége, s minden remény meg van arra, hogy az egységesítés nagyfontosságú problémáját a közeljövöben megoldják.

Az előző oldalon rövid összeállítást köz—

lünk a világ legnagyobb könyvtái'airól, melyek—

nek állománya az egy millió kötetet meghaladja.

A kimutatást az Index 'Generalivs 1935. évi kötete alapján állítottuk össze. Tekintettel arra, hogy az eddig közzétett összeállítások a könyvtári álth- mány' adatainak homogénitására nem igen helyez- te'k súlyt s így egységes, áttekinthető képet az anyagról nem adtak, különös gondot fordítottunk arra, hogy az egyes könyvtárak heterogén adatai—

nak —— a lehetőséghez képest _— egységes beállítást nyuj'tsunk.

Az óriás'könyvtáraknak az Amerikai Egyesült Államok a hazája, hol9ilyen könyvtár van, az összes egy milliónál több kötettel biró könyvtárak krét—

...-no....-non-.nnno-o-n-nooncooa-unnInnin-nnunoglu-no-.nnn-nn-..c-no-n-...no--....o-n-o-n-luc-ounn

6 IRODALMI SZEMLE e

ötöde, melyek azonban a köteteknek csaknem öt—

ven százalékát képviselik. A 9 könyvtár közül 5 kölcsönkönyvtár több mint 10 millió kötettel és

46 millió kikölcsönzött kötetszánnnal. Három- három ilyen könyvtár van Nagy-Britanniában, Né—

metonszágban, valamint Németalllföldön, mely utóbbi kis ország magas kultúrszínvonalára jel—

lemző, hogy olyan államokat előz meg, mint Fran—

ciaország és Japán. Megemlíthető még, hogy ——

az Index Generalis szerint ——- a páúsi Nemzeti Könyvtár őrzi a világ legnagyobb metszet gyűjte—

menyét, közel 3 millió damabbal.

A fenti kimutatásban szereplő könyvtárakat!

kivül — magan adatok szerint _— van még néhány nagy könyvtár. Ezeket azonban, tekintettel arra, hogy az Index Genuerali—sban, mely a könyvtársta—

tisztika legfőbb forrásának tekinthető, nem for—

dult elő, összeállításunkba nem vettük fel pl.:

Biblioteka National, Madrid . . . . 1'2 millió kötet

Bibliothegue de llArsenal, Paris . l'l ,, ;,

P. A. dr.

Könyvismertetések.

Chronigue de livres.

Magyarország földbirtokvíszonyai az 1935.

évben. 1. Törvényhatóságok és községek (városok) szerint.

Les conditions de la proprie'té fonciére en Hongrie dans l'ann6'61935. I. Suivant les comitats et les villes antonomes, ainsi g'ue par communes (villes).

Magyar Statisztikai Közlemények. Uj sorozat. 99. kötet.

bzerkeszti és kiadja a M. kir. Központi Statisztikai Hivatal.

Publicalíons SIaíistígmzs Hongroises. Nouvelle série, 993 volume. Rédigées et publie'es par l'Of/ice central royal hongroís de statiszígue.

Budapest, 1936. 99-4—1050 !. —— p.

Az 1935. év tavaszán végrehajtott általános mezőgazdasági összeírás —— melyről a Szemle is már több ízben megemlékezett — tulajdonképen két feladatkör szolgálatában állott: a gazdaságok üzemi viszonyainak lehető részletes kutatásán kí—

vül a magyar földbirtokviszonyok feltárását is cé—

lul tűzte. Ez utóbbi feladat megvalósításának első eredménye az a vaskos kötet, amely a fenti cím—

mel a közelmult napokban hagyta el a sajtót.

A rövid idő alatt közlésre került hatalmas

adattömeg annyira új és annyira nészletes statisz—

tikai képét nyujtja a községek földbirtokviszonyai—

nak, hogy a kiadvány adatainak beható méltatá—

sára rövid ismertetés keretében nem vállalkozha- tunk; kénytelenek vagyunk csupán tartalmi ismer- tetéssel foglalkozni.

Megemlítjük mindenekelőtt, hogy a kötetben foglalt adatok az összeírás birtokviszonyokat tuda- kolú kérdőíveinek elsö feldolgozásából származ- nak, amely feldolgozás a község határán túl ter—

jedő területi és tulajdoni összefüggéseket még nem vettette számba s amely alkalommal a részletesebb kombinatív feldolgozásra sem nyilt még alkalom.

Ilyenképen jelen kiadvány csak első részlete a föld—

birtokstatiszt'ikai eredményeknek s teljes csak a későbbi közleményekkel válik.

Ez az elsö kötet a földbirtokviszonyokat köz—

ségenkint mutatja be s a gazdag anyagból igyek—

szik annyit felölelni, amennyit csak egy kiadvány terjedelme megbir. Megtaláljuk benne elsősorban a földbirtokok számára, területére és kataszteri tiszta

jövedelmére vonatkozó adatokat. Az előbbieket kilenc birtoknagyságcsoport szerinti felosztásban s a területet külön még mívele'si ágankint is részle—

tezve. Ezután a földbirtokok tagoltságára és a ha—

szonbe'l'leti viszonyokra vonatkozó adatok követ—

keznek. A földbirtoktagok összes számán kívül az egy tagból álló földbirtokok számára és területére vonatkozólag is kapunk adatokat. A haszonbérbe adott birtokok számát és területét a bérbeadó birtokok nagysága szerint is részletezi a kötet. Ki- egészülnek ezek az adatok a védett földbirtokok és a földbirtokrendezés főeredményeit mutató leg-

egésszé

(2)

1. szám

fontosabb számokkal_ Mindkettőnél a kérdéses földbirtokok számát és területét ismerteti a munka, az utóbbinál azonban különbséget tesz még a föld- höz- és házhelyhez juttatás szerint is.

Mindezeket az adatokat elöször is a község egész határára vonatkozólag nyujtja a mű az ,,Ösz- szes földbirtok" címen. Utána hasonló teljességgel az ,,Összes korlátolt forgalmú földbirtok"-okról számol be. A szabadforgalmú birtokok községi ada—

tai költségkímélés miatt hiányzanak, levonással azonban az előbbi adatokból könnyen megállapít- hatók. A szabadforgalmú földbirtokok két csoport—

jával mégis külön találkozunk, nevezetesen: a kül—

földi állampolgárok ésanem csupán mezőgazdál- kodással foglalkozók birtokstatisztikájával. Ide- vonatkozólag a földbirtokok számán és mívelési ágak szerint részletezett területén kívül már csak az összes birtokok kataszteri tiszta jövedelmét .és a bérbeadott birtokok számát és egész területét magukban foglaló adatokat találjuk meg. Hasonló szűkebb részletezéssel tárgyalja a kiadvány a kor- látolt forgalmú birtokok különféle kategóriáit, tizen.

hat csoportra bontva ezt a bxirtokállományt tulajdoni jogcímek szerint.

A rendkívül bő területi megosztásban közölt adatok könnyebb áttekintését szolgálják azok az összefoglaló táblák, amelyek a kötet elején a köz—

ségi eredményeket törvényhatóságonkint össze—

állítva mutatják be s melyek már a szabadforgalmú földbirtokokat és a tisztán mezőgazdálkodással fog- lalkozók földvagyonát is megfelelő részletezéssel tárgyalják. Ugyanitt találjuk meg a szokásos or—

szágrészenkinti összefoglalásokat, valamint az or- szágos eredményeket is. S. I. dr.

Szabó István: Ugocsa megye.

Etienne Szabó: Le comitat Ugocsa.

A ,,Magvarság és nemzetiség" címü népiségtörténeti sorozat ]. kötete. Hóman Bálint és Domanovszky Sán- dor közreműködésével szerkeszti Mályusz Elemér.

Kiadja a Magyar Tudományos Akadémia.

Hongrois et Nationalité Ethnigue, série de travaux sur l'hístoíre de pnpulaíions, ler volume. Rédigé sous la direction d*Elemér Mályusz, en collaboration avat Valentin Hóman et Alexandre Domanovszky.

Publié par l'Académie Hongroise des Sciences.

Budapest, 1937. 615 l.—-p.

A fenti könyv egy nagyjelentőségű és nagy- fontosságú kiadványsorozat megindulását jelzi.

Tervbe van véve, hogy a Magyarországon lakó és itt letelepült népeknek történetét megyéről—

megye're és vidékről—vidékre részletesen, lehető—

leg községenkinrt írják le, hogy az egyes né- pek fejlődése —— mint ahogy a mű szerkesz- tői a kötet előszavában írják: ,,a nép ne csak az állammal való kapcsolatai révén tétessék kuta- tás tárgyává, hanem önmagában is". Ennek a ter—

vezetnek mintegy mintáját, mégpedig kitűnő min- táját készítette el Szabó István, megírva Ugocsa

....39...

1937__

vármegye népességfejlődésének és a nemzetiségi kicserébődésének történetét. Egy végtelenül fárad- ságos és lelkiismeretes munkának gyümölcse ez a kötet, amely nemcsak népességtörténeti szempont,—

ból, hanem statisztikai módszerei és eredményei tekintetéből is nagy jelentőségű, és nem lehetünk eléggé hálásak a Magyar Tudományos Akadémiá- nak, 'hogy ennek a nagyszabású munkának meg—

jelenését lehetővé tette.

A kötet két nagy részből áll; a második rész tartalmazza községenkínt a nemességnek és a job- brágyságnak a névanyagát, azonkívül a község ha—

tárában lévő földrajzi nevek-EL a különböző dézsma—

jegyzékek és egyéb okiratok alapján. Az adatok sok .helyen a 15., sőt 14. és 13. századig is vissza- mennek. A neveket mindjuáit hangzás szerint osz- tályozza is. Az első részben aztán ezt az alap-anya- got dolgozza fel, kimutatván az egyes nemzetisé- gek megtelepülését a vármegye területén, azok időn- k'mti változásait, a községek lakosságának nemzeti- ségi kicserrélőduését, a társadalmi és birtokviszonyok alakulását. Mindezt a birtokosok és jobbágyok nevei alapján és azoknak a gazdasági adatoknak (birtoknasgyság, állatállomány stb.) segítségével, amelyek a dézsma—jegyzékekben találhatók.

Főforrásai az 1567. év körüli dézsmajegyzékek és az 1775. évben az úrbérrendezés után a jobbágy-

lakosságról készí—tett táblás kimutatások, de fel- használja a régebbi és közbeeső, kevésbbé teljes jegyzékeket is. Összefoglalást e két évi jegyzékek alapján ad az egész megyéről, tehát két évszázad változásainak eredményét mutatja be. Nagyon el- szomorító ez az eredmény, mert a magyarság nagy részének kipusztulását, a községek nemzetiségi k'é—

pének a magyarság hátrányára való megváltozását, a hergylakó ruténs—égnek és oláhságnak a sík magyar területre való benyomulását érs'

többségre jutását mutatja.

Szabó István nagyon jól választotta meg a megyét, amellyel ezt a sorozatot megindította.

Ugocsa megye az ország egyik legkisebb megyéje, kicsiben azt 'a folyamatot mutatja be, ami Magyar- ország legnagyobb részében a közel kétszáz éves török uralom alatt vag annak következéskxépen végbement. Maga Ugocsa megye sohasem tartozott a (török hó-d'ításhoz, de éppen a török háború foly- tán sokszor volt török-tatár beüt'ésnek a szomorú részese. Az ország három részre való osztásakor Erdély és a Habsburg királyság között az Eris almáját képviselte; valóságos hadak útja volt, ha a két rész között polgárháború dúlt és a Rákóczi felkelés idején is a kuruc hadakhoz aránylag nagy kontingenst szállított. Nem csoda tehát, hogy a megyének sík területe, mely a 16. század közepén még úgyszólván színmagyar volt, jórészt kipusztult és a— magyarok helyébe a védett hegyek között el;

sok helyen