(CD
Magyarország területére nézve a magyar ,rályi pénzügyigazgatóságoktól beszerzett
kataszteri kimutatások adatai tájékoztatnak.
Ezek az adatok mindazonáltal nem abszolút
pontossággal megállapított területi adatok, mert az új országhatár altal átszelt községek és városok területét csak újabb kataszteri felmérések útján lehet pontosan megallapi—tani, ilyenek hiányában a bejelentett terület
Super/teto dn territoire de la Hongrie en arpents
MEZÖGAZDASÁG
.lllllllIll-ill.Ill-Illlnlnnll-uIll-llnllllllll-IIIIIIl-llllllll I'll-IllIIIIIl-IIIIIIIIIIIIIIIIIllllllllllllllll Illlllllllllllllllll
Magyarország területének megoszlása mivelési ágak szerint.
Répartition de la snperfície du territoire de la Hongrie snioant les branches'de culture.
többnyire csak hozzávetőleges becslésen alap—
szik. A trianoni új országhatár tehat lépten-—
nyomon szükségessé teszi a határmenti köz—
ségek és városok területének pontosabb meg—
állapitasát.
Az időnkint eszközölt új kataszteri felmé- rések eredményeivel helyesbített kataszteri adatok 1923. évi június -ho 30-án a követ—
kező állapotot tüntetik fel.
Magyarország területe kataszteri holdakban mívelési ágak szerint részletezve.
cadastranm, spéci/ie'e snivant les branches de culture.
! Terület —— Snperficie
A mivelési ág megnevezése % kataszteri mai Magyar a magyar biroda-
D' A t' (1 (. , d lt ] holdakban ország 0mában lomban(1915)—dans ,esrgna lon es Jranctes 0 en nre i en arpents Hongrie ac- lianeien Royanme
l eadastrauw tnelte en "/., de Hongrie (1915)
5 !
Szántóföld —— Terres labonrables 9,725,581 60'2 § 43'9
Kert —- Jardins 172382 11 1'3
Rét Prés . . 1,159.U95 72 94
Szőlő —- Vignes . § 379873 23 1 1
Lezelő —- Pátnrages . ! 1,759.588 10'9 * 11'9
Erdő u Foréts É 1,911.386 118 270
Nádas —— Roseanm . . . . . . 49.060 0'3 02
Nem termő terület _ Terres incultes 1,005.024 6'2 5'2
Osszes terület —— Surface totale . . í 16,162.589 1000 1000
Magyarország területe mivelési ágak szerinti részletezéssel az 1923 június hó 30—iki állapot szerint.') Snperficie dn territoire de la Hongrie avec spécification snivant les branehes de culture, d'aprés l'e'tat an 30 jnin1923.
1 : ; l
( SÉÉÓ' Kert- Rét_ §Szőlő- Legelö-l Erdő- ;Nádas 3536 Osszes
)I'SZágféSZ ' ., _ _ Jar- _, É . Pűtn- , _ ! Ro— Terres területek
Régions _ ígllit'eíbigs dins Pies íVignes rages ' Ford.; 'seancc inclllíes Snrface
? terület kataszteri holdakba_n___—— Snpcrűcie en arpents cadastraum totate
* l
[. Duna jobbpartja ?
Riue droite ananube 3,5(33.63.4 76.313 518273 135010! 556.5481,017.136 13.928 421.039 6,299.881
II. Duna balpartja ! ' ! -
Riveganchedn Danube) 283005 6.716 32.940 8.401i 58.274 160.766 133 31.881 581.616
lIl. Duna-Tisza köze ; ;
Re'yion entre le Da- § ?
nube et la Tisza 2,881.015 41.776 875349 190425! 591102 836.936 28.573 310.424_ 4,761.600
IV. Tisza jobbpartia ]
Riot: droite dela Tisza 884.030 25.292 99.768 15.155i 161703 307288 1.954 73.987 1,869.177
V. Tisza. balpartja '
Riveganchedela Tisza 2,011.582 18.280 180.010 28.414 363.ö78 86.057 4.280 148897 2,791.098
VI. Tisza—Maros szöge '
Angle entre la Tisza , _ '
et le Maros . 302315 4.605 4.755 2.468 22.883 3.203 192 19.296 359.217
Összesen —— En tout l 9,725.581 172.982'1,159.095 379373 1.759.588í1,911.386l 49.060 1,005.024l 16,162.589
_
l
1 Az adatok ideiglenes természetűek — Les données sont de nature pre'liminaire.
1923
9—12. szam. __ 334 ._—
4 u
(MMSE.
,
ag"? szam/(W
fer/'esáyóoumó/er
!
/f€/'f
///// Jam/m
24.737. 127 fe'/'
(mm)
,
727312; lafes
' szóY/ó'
5353!!— 5 31259 _EE Wings
kal. In:/a' az; %)
amm , marad ;?- _ "
(5'2 %) ' gvgg駀á7t _ _, ' _§ ége/0
*aftákigf * *a;— Éj%: pala/was
97.592 *g'viűr'y ' 600404
(0'29/9) — $ (MV-)
' % "Jé
fore/s, 674/11534
1 (77'5 %) %s
t***** na
752239" ! mseaw'
(??—dea)
... nem/gfwő/gfgíVef
' ' ' ' ' ' terra/as s/m/es
9, 725. 587
_ (5042 %)
7.971386' (77 '8 %)
n rütmrm'ltn (DEGOSZLÉSH (omnes: nm szrnmt.
RÉPH RTlTlOH DE LH SUPERHUE DU TERRITDIRE PHP. BRHHC'HES DE CULTURE.
...—3 (70.970)
___—_A_.W— W,, ,,1. m,. __
(*
A vármegyék közül legnagyobb szántó- földterülettel Pest-Pilís-Solt—Kiskun vármegye bir, mely 1230 989 kataszteri holdnyi szántó- földterületével az ország szántóföldterületének több mint 120/0-át képviseli. Utána következ—
nek szántóföldterületük nagysága sorrendjé—
ben Jász-Nagyknn—Szolnok vármegye (688 521 kataszteri hold); Somogy vármegye (630584 kataszteri hold); Szabolcs vármegye (603.l71 kataszteri hold; Békés vármegye (505758
kataszteri hold) és Fejér vármegye (477064
kataszteri hold. A legkisebb szántóföldterü- lettel bíró vármegyék a trianoni békeok- many által megcsonkított vármegyéink so—
rából kerülnek ki és pedig Bereg vár- megye (50.334 kataszteri hold); Arad vár- megye (40314 kataszteri hold); Esztergom vármegye (40.306 kataszteri hold); Torontál vármegye (32.345 kataszteri hold); Hont vár- megye (24.582 kataszteri hold); Gömör és Kishont vármegye (21.396 kataszteri hold) és Ung vármegye (1.710 kataszteri hold). Ha azonban azt tekintjük, hogy a szántóföldterü- let relatíve mely vármegyékben a legtöbb, úgy —— eltekintve a Tisza-Maros szögén lévő esonkamegyéktől, melyeknek területe túlnyomó részben szántóföld —— első helyen áll Békés vármegye, melynek területéből 79'30/0 a szántó—
9—12. szám.
d, utána következik Szabolcs vármegye 60/0) és Jász-Nagykun-Szolnok vármegye
*75'30/0). Relatíve is a legkevesebb szántó—
földterülete van Hont vármegyének (SLP/(,), Gömör és Kishont vármegyének (38'20/0).
Igen érdekes annak vizsgálata is, hogy a mai Magyarország mívelési ágai terüle—
ének aránya mennyiben tér ela Magyar—
irodalom mivelési ágainak területi arányá- ól. Annál is inkább fontosak ezek az ada—
ok, mert egyrészt rámutatnak arra a gyökeres [változásra, amelyet az ország feldarabolása földterület mívelési ágak szerinti megosz- lásában előidézett, másrészt szembesz'ökően dokumentálják a trianoni békeszerződés által okozott veszteségeink nagyságát.
Mai Magyarország földterületének 60'20/0-át 'teszi a szántóföld, holott a Magyarbiro- dalomban a szántóföld csupán 43'90/0-kal sze-
llazánkban az 1923. évi október hó 24-iki állapot szerint a korábbi őszi vetések a gyakori csapadék után jól kikeltek és szép egyenletesen fejlődnek. Különösen jól meg—
erősödtek a rozs- és az árpavetések, jól kel- tek és szépen fejlődnek azonban a legutóbbi esőzések után a korábbi búzavetések is. A későbbi vetések általában jó talajmunkával kerültek földbe és kedvező időjárás mellett erőteljesen csiráznak és szépen kelnek. Rovar—
kár eddig csak elvétve mutatkozik, a mezei egerek azonban az uralkodó tartós, nagy szárazság miatt egyes helyeken nagyon el- szaporodtak.
Az 1923. évi november hó 14-iki állapot szerint az őszi gazdasági munkálatok legna- gyobb része az igen kedvező időjárásban befejeztetett, Az őszi vetések állása igen jó.
A vetések a kedvező időjárásban szépen, egyenletesen keltek, erőteljesen fejlődnek és jól bokrosodnak, sőt helyenkint túlbujáknak mondhatók. Különösen áll ez a rozsra és árpára nézve, mely sok helyütt oly erős, hogy legeltetni kell.
1) A m. kir. földmivelésügyi minisztérium vetés—
jelentései, illetve a római nemzetközi mezőgazdasági . intézet folyó évi október és november havi kiadványa
alapján.
Sur la base des rapports sur llétaí des cultures du ministére r. hongrois de l'agm'culture respectivemcnt de la publication des mois d'octobre et de nonembre de llanne'e couranfe de l'Institut International (llAgri-
culture it Rome.
repelt a főldterületben. Ez azt jelenti, hogy a mai Magyarország relative 370/0- kal nagyobb szántóföldterülettel bír a Magyarbirodalom szántóföldterületénél, amiből önként követ—
kezik, hogy országunk agrárjellege még in—
kább kidomborodó, mint a multban. Úgy- szintén nagyobb relative a mai Magyarország szőlőterülete is és pedig több mint lOOU/O—kal.
Végül szembeszökő fenti táblázat adataiból az a mérhetetlen veszteség is, melyet a Ma- gyarbirodalom a rákényszerített békeszerző- déssel erdőteriiletben szenvedett.
Erdőink %% helyett csupán ll'SO/O-kal szerepelnek az ország egész területében, ami azt jelenti, hogy a mai Magyarország rela- tive 560/0-ka1 kevesebb erdőterülettel bir mint a mekkora a MagyarbirodaIOm erdőte—
rülete volt.
Sch. G. dr.
A vetések állása!)
Etat des cultm'es. '
A többi államok vetéshelyzetéről akövet—
kező jelentések állanak rendelkezésre:
Németország. Minthogy az aratási munká——
latok későn fejeztettek be, az őszi gabona—
neműek vetési munkálatai szintén megkéstek.
Még inkább hátráltatták az őszi munkálatok előrehaladását a mezei egerek elszaporodása, valamint az esőhiány folytán előállt száraz—
ság. A téli gabonaneműek, különösen a búza elvetése november közepén még nem volt befejezve az előző aratás késése és az idő—
közben beállott esős idő miatt. A korábban elvetett gabonaneműek elég jó állapotban
vannak. '
Ausztria. A kedvező időjárás következ- tében az őszi vetési munkálatok mindenütt teljes erővel folynak. Az őszi árpavetések általában csaknem befejeztettek és a fiatal hajtások már kikelnek aföldből. Az őszi rozs legnagyobbrészben szintén el van vetve. A vetések, azokat a vidékeket kivéve, melyek a szárazságtől szenvedtek, általában szépen és egyenletesen fejlődnek.
Bulgária,. A szárazság következtében a mezei előkészítő munkálatok késlekedtek. A vetési munkálatok nagyon kedvezőtlen körül—
mények mellett kezdődtek el.
Spanyolország. Az október havi enyhe időjárás és a kedvező esőzések az őszi gabona—
neműek vetési munkálatainak előrehaladását, szolgálták. A mezőgazdasági vidékek legna—
