4. Kezem -— 387 —— 1939
3. Az állami gyermekmenhelyek 1938. évi föbb adminisztratív adatai.
Principales données administratives sur les asiles d'Etat pour enfants en 1988.
Az intézetek —— Asiles d'Etat pour mfants :
,; a; . befogadóképessége személyzete fenntartási költsége
§ ggg) Líts pour Persomzel Dépenses d'mtr.
L 3 y, §§W§ 43 ; _m
Az %; aid Tea co és ? e
. ; . 7-2 313 Ada-§ % ma:—§ :: _, el,
mtezetek szekhelye I:, "S:: : § :: § .. ; "§ % ;, g ;: _ a ; _a_ ,a _a
, ' , ezt. %%; es §w§ o': % ÉÉW'EÉÉ ,: u,; sam-, :
Siéges des aszles ":" 22.45 ?; HE: %: xs § ggg-2 :; %% §: % :; u
: s—"z sF—w ma mee as auxaA—oüne "ve—O "aug—* 3——
' 35 3332" 3—3 3 N D* 333 És %% 8—3 e: %% $$$ ajá-§ *; s:
35 ame—"* ;;ZémszolgágyakSegal—23133 e§ same az: ee
7. száma -— en nombres abs. pengőben _ en pengős
Budapest ... 55 6.079 92 179 235 18 59 13 1 85 215140 1,277.473 1,492.613
Debrecen ... 24 4791 56 41 4:- 2 9 2 2 7 37.403 545222 582625
Gyula ... 31 3.453 30 46 34 2 7 3 — 6 60.444 526234 586578
Kecskemét ... 24 4.273 39 27 44 2 7 4 —— 5 59.058 433.955 49ó.013
Miskolc ... 17 2.658 25 31 21 2 7 2 2 7 48818 333200 382018
Pécs ... 24 3.425 38 12 62 2 6 6 -— 5 57.330 383016 440346
Szeged . .t ... 17 3.164 26 34 84 3 7 4 1 6 53.023 461582 514605
Szombathely ... 19 3.054 60 15 56 2 7 4 —— ' 5 55.000 380000 485000
Veszprém ... 22 4.247 62 21 48 3 7 2 2 7 32.521 509.696 542.217
Összesen —- Total . . 233 35144 428
406 577 36 116 40 8 83 618737 4,850.378 5,469.115
helyi gyermekek számát, de a menhelyi gyermekek kihelyezésénél is erősen számba jönnek, mert több mint Ötezer gyermek van k. a. napszámos foglalkozású nevelö- szülőknél kihelyezve, vagyis jóval több, mint amennyi az ugyanezen foglalkozású szülőktől származott menhelyi gyermekek száma. A legtöbb menhelyi gyermeket azonban (a létszám 45'6% és 17'0%—át) őstermelő és ipari foglalkozású nevelőszü—
lőkhöz helyezik ki az állami gyermekmen—
helyek; az összesen kihelyezett 36.010 gyer—
mekből tehát több mint háromnegyed rész, 27.609 nevelkedik e három foglalko—
zási: az őstermelő, ipari munkás és k. á.
' napszámos családokban.
Az 1938. esztendőben a menhelyi gyer- mekek közül kevesebbet ragadott el a ha—
lá], mint egy évnek előtte, de most is jóval magasabb a halálozási arány a törvény—te- len, mint a törvényes szülöttek között, mert annak ellenére, hogy a létszámban mégis a törvényes szülöttek vannak több- ségben, az elhaltak között 99-el több a tör- vénytelen származású.
Annak ellenére, hogy a gondozottak létszáma, valamint az évközi felvételek száma is kisebb volta tavalyinál, a mem—
helyek' költségei emelkedést mutatnak; az egy gondozottra eső költség ezáltal 101'70 pengőre emelkedett, a tavalyi 93'30 pen—n
gől'ől. M. 3. dr,
MEZÖGAZDASÁG
A kishaszonbérleti törvény várható hatása a mezőgazdasági termelésre.
Les efets, envisagés au 100th de vue de la production aorieole, de la réforme instituant des
_ petits baux ruraua: (Hongrie).
Résumé. Suivant les aerniéres informations, Ie projet de Ioi, concernant l'inslitulion des pelits baux ruraux itltéresse — dans les limites des fron- tiéres de Trianon —— 3'4 millions (far-penis ca- dastmux de terres en exploitation agricole dont 71'3% de champs arables, 8'9% de prairies et 19'8% de páturages. De cette superlicie, le projet de
Ioí envisage l'expropriatíon d'au plus 1'7 million dlarpents.
Les terres frappées dlexpropriation se reporti- ront au point ,de vue des genres de culture pro- bablement de la méme [agon aue les domaines latteints par la réforme. II sem indispensable de créer, á cóté des champs arables, des páturages
28'
4. szám
communs sans Iesguels les petites exploitations des baum ruraux niarriveraient pas á élever le nombre d'animanr nécessaire. II y aurait avantageá doter les petits baux de prairíes aussi, mais Pinsu/fisance des prairies ne le permettra pas dans une grande partie du pays.
En adoptant comme point de départ gue la surface affectée á la cre'ation des petits baurc com- prendra 71'.')'% de champs arables, et en nous appuyant sur la distribution des cultures en 1938 et sur les moyennes des récoltes de 1929—1938, nous avons cherché, á prévoir par le calcu! guelie seruit, aprés liexe'cution de la loi, la production des principales plantes dans les domaines diune étendue ínférieure a 20 arpents, Fexploitation des petits baua: pouvant étre assimilée á celle de ces domaines.
Selon les chiffres de notre Tableau, il est lé—
gitime diescompxter, comme conse'guence de l'appli- cation de la loi sur les petits baux ruraux, a Fiu- téríeur des frontiéres de Trianon, une augmentation de récolte s'exp—rimant pour Pensemble du pays par 1'2% dans le cas du seigle, par 1'9% dans le cas
du mais, par 6'0% dans le cas des pommes de terre, par 0'4% dans le cas des betteraves fourtagéres,
par 11'4% dans le cas du harícot. En revanche, la récolte de ble' diminuera de 0'4%, et la récolte
d'orge de 3'5%, le recul sera donc considérable pour ce dernier produit. En ce gui concerne les plantes fourragéres, le tréfle donnera 2'4% de moins la luzerne 8'2% de moins et le mais fourrager 8'8 a de moins (pie la re'colte moyenne des dix derniéres anne'es.
' La baisse semble annoncer les proportions les plus grandes pour la betterave á sucre, le tabac et le colza. A la fin de la mise () execution de la loi, la récolte de la betterave () sucre aura dimínue' de 30'7%, celle du tabac diun tiers, et celle du colza sera tombée a la moitié de la récolte moyenne ——
dans Phypothese gue I'agriculture continue a rá—
partir ses cultures comme aujourd'hui. Sur le ter- ritoire délimíte' par le traité de Trianon, le colza étaít cultivé, en considérant la moyenne des années 1929 a 1938, sur 17.000 arpents c. en tout. Au moyen de conventions, il sera possible de réserver une super/icie de cette étendue a la culture du colza.
Si on veut maintenir la production du tabac et de la betterave á sucre au niveau actuel, iI faudra absolument allouer aux petits domaines ruraux une part plus impartante gue jusguiici lorsgu'on conclura
avec eux les accords de production.
Les plantes non mentionnées plus haat et les terres en friche représenteront ensemble 9'47% de la surface Iabourable des exploitations de moins de 20 arpents. Déduction faite de la superficie non ensemencée, certaines terres seront affectées a la culture de plantes gui modifieront le tableau ci-—
dessus, Vu guiil siagít ici diune super/icie peu con—
sidérable, les modifications ne seront guére im- portantes,
Les petites exploitations cherchent avant tout
;. augmenter la guantité des produits; Pame'lioration de la gualite' fait plutót le souci des grandes et mogennes exploitations. Dans Pintérét de la pro- duction et de Peicportation agricoles, il est () souhai- ter gue la di/fusíon des connaissances agronomignes, la distribution de semen—ces se'lectionnées, etc. aident á élever la gualité des produits dans les petites exploitations aussi.
388 -— 1939
Plus de trois guarts du troupeau bovin et porcin et plus de 9070 de la volaille se trouvent dans les petites exploitations. Celles-ci ont donc, au point de vue de Pélevage, une importance plus forte gue les grandes et moyennes exploitations. Au contraíre, ces derniéres ont bien mieua: réussi dans l'élevage des animaux de race. Cfest grace á la cession, par les grands domaines, d,une partie de leur récolte de plantes fourrageres en payement du travail fourní gue les petits agrículteurs arrivent a nourrir ehez eua: un cheptel nombreur.
Le troupeau national augmentera () coup sár a
la suite de l'application de la !oi. Dans les pre-
miéres arme'es surtout, les petites exploitations en profiteront pro'bablement moins gue les grandes, car, d'une part, les nouvelles petites erploitations ne disposeront certainernent' pas des capitaux né—
cessaires a l'acliat de bétail et, d'autre- part, les grandes et moyennes exploitations borneront leur production de plantes fourragéres au niveau de leurs propres besoins et la partageront dans une proportio—n plus modeste gue jusgu'ici avec les petits agricutteurs venus travailler ehez elles. Les petits agriculteurs se verron—t donc oblige's de cultiver les plantes fourragéres sur une sitrface plus grande gue par le passé.
Les chi/fres traduisant les effets probables de la loi sur les petits baux ruraux ne sauraient étre can-acts, puisgwon ne sait méme pas avec precision la superficie a exproprier. Diun autre cóte', les forces naturelles et les besoins nouveaux, sans parler de Paccroissement du territoire national, influeront également sur la production" Ouoi gu'il en soit, les chi/fres aligne's plus haut autorisent la conclusion (]ue la re'forme ralentira peut-étre le développement de la production, mais niaura pas en [in de compte dieffet malfaisant sur la production nationale.
L'éauilibre sera assuré par la faculle' de rapide adaptation des grandes et moyennes exploitations gui restent, et aussi par la circonstance gue la loi fera naitre de nouvelles petites exploitations et augmen—
tera les terres des exploitations petites et naines existantes; de cette facon, une partie des tout petits domaines se transformeront en exploitations d*une vitalité ace-rue, et le territoire du pays jouira diune meilleure distribution au point de vue agraire,
*
A legutóbb megjelent adatok szerin?) a kishaszonbérletí töwényjavaslat által
érintett földbirtokok mezőgazdasági (szán-
tóföld-, rét— és legelő-) [területe —_ a trianoni határok között — együttvéve 3,419.154 kat. hold. -Ennek a területnek 71'3%—a szántóföld, 8'9%-a rét, l9'8%-a pedig leg—elő. A törvényjavaslat területi ha- tálya alá tartozó földbirtokoknak azonban csak egy része, összesen legfeljebb 1,723.972
1) L. M. Ste—t. Szemle 4989. márciusi számában Némethy Béla dr.: A kishaszonlbérleti törvényja—
vaslat területi hatálya (1. tanulmányát.
4, szám
kat. hold földterület kerülhet majd igénybe- vételre.
Arra nézve, hogy ebből a kishaszonb—ér- letek alakításába igénybeveendő területből az egyes mívelési ágak milyen arányban
részesednek, pontos adataink nincsenek.
Valószínű azonban, hogy a kiosztandó te- rületnek mívelési ág szerint való tagozó—
dása hasonló lesz a javaslat által érintett birtokok'mezőgazdasági területének fen- tebb részletezett megoszlásához. Szántóföl—
dön kívül megfelelő rét- és legelőterületek- nek a kishaszonbérletek részére leendő jut- tatása annál is inkább indokolt, mert kellő természetes takarmánytermő területek nél—
kül e gazdaságok megfelelő mértékű állat- tartása nem lenne biztosítható. Ilyen terü- letek hiányában .a létesítendő kishaszon—
be'rleti gazdaságok az életképes kisüzemek gazdálkodásának átlagos színvonalát sem érhetnek el.
A törvény végrehajtása során alakítandó kishaszon'bérleti gazdasá—gok termelési rendje és gazdálkodása minden bizonnyal a 20 kat. holdnál. kisebb gazdaságok gaz- dálkodásához lesz hasonló. A gazdaságok—
nak ebben a csoportjában —— a trianoni ha-
tárok között — 1938-ban a terület 7307 -
ban szántóföldből és 8470—ban Détből ál- lott. Ennek a két mivelési ágnak aránya te- hát a törvényjavaslat által érintett földbir—tokoknál majdnem teljesen azonos a leg- alacsonyabb gazdaságnagyságosoport terü- let—ének 1938. évi tagozódá—sáwal.
A legelőterület aránya a 20 kat. hold- nál kisebb gazdaságokban mindössze 2'0%.
A kisgazdaságok állatállományának legel—
,tetését azonban elsősorban a (20 km. hold- ináll nagyobb kiterjedésű közösségi (köz—
í—ségi, közbirtokossági és legeltetési társu- lati) legelők szolgálják. Indokolt tehát, hogy az igénybeveendő legelőterületek leg- nagyobb része közlegelőv-é alakítva, bizto-
sítsa a kishaszonb—érleti gazdaságok állat—
állömányának fenntartását és fejlődését.
Mindezek alapján feltehető, hogy az egyes mívelési ágak az igénybeveendő te- rületben ugyanolyan arányban szerepelnek majd, mint a javaslat által érintett föld- birtokok mezőgazdasági területében. Ilyen- formán a kishaszonbérleti törvény végre- hajtásnak eredményeképen összesen 1'2 milli—ó kat. xh'old szántóföld, 153 ezer kat.
hold" vét és" 341 ezer kast. hold legelő ke- rülne igénybevételre, illetőleg kiosztásra.
A törvényjavaslat szerint ebből a terü—
letből évenkint csak 100 ezer kat. holdat
—— 389 — 1939
fognak kishaszonbérletek alakítása céljá—
ból igénybevenni, Tekintettel arra, hogy a létesítendő kishaszonbé'nletele életk-é'pesség'e mindjárt azok megalakításakor biztosítandó lenne, azokat a szántóföldön kívül egyide- jűleg legalább közösségi legelővel el kellene látni. De hasznos lenne a kishanszonbérle- tek részére a lehetőség szerint még rétterü—
let juttatása is. Ez azonban —— ilyen igény;
bevehető terület hiányában nem minden községben lesz megvalósítható. Ez okból a szántóföldterület aránya helyenki'ntt a ki—
mutatottnál valószínűleg nagyobb lesz.
Másfelől viszont a törvény végrehajtása al—
kalmával házhelyek is kerülnek kiosztásra
— ha talán nem is olyan mértékben, mint a közelmultban befejezett házhely— és földbirtokrendezés során?) A házhelyek céljaira pedig helyenkinft szántóföldet is
igénybe kell venni. Úgyhogy nem sokat
tévedhetünk, ha a mezőgazdasági termelés várható módosulásaira vonatkozó alábbi számításainknál abból indulunk ki, hogy a törvény végrehajtása során lxévenkint igénybeveendő 100 ezer kat. hald területtel
kb. 71.300 kat. hold szántóföld (71-3%)
kerül át a közép- és nagyüzemek gazdál—
kodásából a kisüzemek, főleg a 20 kat.
holdnál kisebb üzemek gazdálkodásába.
Köztudomású, hogy a közép- és a nagygazdaságok terméshozama általában na—
gyobb, mint a kisgazdaságok átlagos ter—
méseredm-énye. Kézenfekvő tehát a felte—
vés, hogy a kishaszonbérleti törvényjavas- lat végrehajtásának következményeképen az ország mezőgazdasági termelése és ezzel kapcsolatban a mezőgazdasági kivitel az eddigihez képest módosulni fog.
Ennek a kérdésnek vizsgálatánál nem szabad szem elől téveszteni, hogy a kis—
gazdaságok termelési rendje a közép- és nagygazdaságok termelési rendjétől elég nagym—értékben eltér. A kisgazdaságok ugyanis egyes gazdasági növényeket föld—
jeiken nagyobb arányban termelnek, mint a közép- és a nagygazdaságok. Utóbbiak viszont más növények termeléséből veszik ki inkább részüket.
Abból a célból, hogy a kishaszonbérleti törvénynek a mezőgazdasági termelés te—
rén várható hatása, a változások mérete és
1) Az 1920. évi XXXVI. és az, 1924. évi VII.
t.-c. alapján végrehajtott földbirtokrendezés során összesen 985.484 kat. hold terület osz-tatott ki, amelyből 58.646 kat. hold területen 259888 ház-
hely létesí-ttetett. ' **
4. 'Szám .. _ ——390-— 1939
A legfontosabb gazdasági növények termelése az 1929—1938. évek átlagában számítva.
Production des priucipales planles ugricoles: moyennes pour 1929—38.
Az oldalt megnevezett gazdasági növény
Chifras sur les plantes agrz'coles índíguées plus bas
összes termése az
%. $$$ % e , . ,
Gazdasági növény; %% Eagsg bevetett területe %% ;. male—ráláse'seá'faÉllígos
gazdasávnagyságosoport $$$ ÉÉÉ superjicíe msemen— 55! § smink"
") ff.—35 %— ;" m., % És,-§ cíiálác'íf—Záíéíhia
Plautes agricoles alig § §§ ca 6", % WW § ! ; production moyenne de el catégories de grandeur des Égi § §§ ———————————— $$$ 1929—38, pour
emploitutlons $$$—%% 71.300 l 1,229.192, Égüm 71.300 1,229.192
§ §É§§E kat. hold szántóföldre %% % kat. hold szántóföldön
% ggÉÉS számítva. kat. hold [ xii , (1
Búza —— Froment
20 kat. holdon alul -— moins de 20 arp. c. . . 30-40 21.675 373674 75 162563 2,802.555 100 kat. holdon felül —— plus de 100 arp. c. . . 25'90 18.467 318361 91 168050 2,897.085 A 20 kat. holdon aluli több (%) v. kevesebb (—)
Diférenceen plus_(-HV ou en moins (—) pour
la culégome de moms de 20 mp. c. ... —— 4-8208 %— 55.313 —— 1'6 — 5.487 —— 94.530 Rozs —— Seigle
20 kat. holdon alul —— moins de 20 arp. c. . . 1280 9.126 151337 63 57.494 959.723
— 100 kat.. holdon felül —— plus de 100 arp. c. . . 930 6.631 114315 76 50.396 868.794 A 20 kat. holdon aluli több (%) v. kevesebb (—)
* Díjférence m plus (%) ou en moins (_) pour
la catégorie de moins de 20 mp. c. ... -— Jf—2.495 -§— 43022 —— 13 J;— 7.098 -f— 90.929
Árpa — Orge
20 kat. holdon alul — moins de 20 arp. c. . . 8'00 * 5.704 98.335 73 41.639 717.846 100 kat. holdon felül —-— plus de 100 arp. c. . . 840 5.989 103253 91 54.500 _ 939602 A 20 kat. holdon aluli több (-H v. kevesebb (——)
Dlű'é'rence eu plus (—H ou en moins (—) pour
la catégorle de moins de 20 mp. c. ... —— _ 285 —— 4.918— 18 ——12.861 —— 221.756 Burgonya — Pommes de terre
20 kat. holdon alul —— moins de 20 mp. c. . . 680 4.848 83.585 37'5 181.800 3,134Á38 100 kat. holdon felül —— plus de 100 arp. c. . . 360 2.567 44.251 44'6 114488 1,973.595 A 20 kat. holdon aluli több H—) v. kevesebb (—)
Dlű'érence en plus ($) ou eu moins (—-) pour
la catégorie de moins de 20 arp. c. ... —— 4-2281 4—- 39334 — 7'1 4—67312 Jr1,160.84.3 Kukorica — Mais
20 kat. holdon alul -— moins de 20 arp. c. . . 22—80 16.256 280256 10] 164186 2,830.586 100 kat. holdon felül —— plus de 100 arp. c. . . 17—90 12.763 220.025 111 141.669 2,442.278 A 20 kat. holdon aluli több ($) v. kevesebb (—,)
Différence en plus ($) ou en moins (——) pour . .,
la catégorie de moins de 20 arp. c. ... — 4-3493 4—— 60.231 —— 1'0 —l—22.517 %— 388308 Cukorre'pa —— Belterave ?; sucre
20 kat. holdon alul — moins de 20 mp. c. . . 013 93 1.598 1003 9.328 160279 100 kat. holdon felül —— plus de 100 arp. c. . . 237 __1.690 29.132 117'3 198237 3,417.184r A 20 kal. holdon aluli több (%) v. kevesebb (——)
Différeuce en- plus H—,) ou eu moins (——) pour
la eatégoric de moins de 20 mp. c. ... f- -—1.597 ,— 27.534 —17'0 —188.909 ——3,256.905 Takarmányrépa — Bettercwe fourmgére
120 kat. holdon alul — moins de 20 arp. c., . . 2'63 ' 1.875 32 328 118'7 222563 8,837.334 , 100 kat. holdon felül —— plus de 100 arp. c. . . 2'23 1.590 27.411 1362 216558 v3,733.378'
A 20 kat. holdon aluli több (—§—) v. kevesebb (——) * * !
_Diférmce eu plus ($) ou eu moins (——) pour
la ealégorie de moins de 20 arrp. c. .. . . . . — 4— 285 4— 4.917 —17'5 %— 6.005—l— 103356H
Al,."SZám _ 391 — ,, 1939
Az oldalt megnevezett gazdasági növény Chíj'res sur les plantes agricoles indiguées plus bas
§): : as §'; ?" * 553358??? "
Gazdasági növény; $$$ $$$ hema" területe Ég: ; 19 termelés allpjtálggos
— e '" __ - - e sz á 't
gazdaságnagyságcsoport ggg % s szégfwggfsgygf ;É :; pyadZínllvtigaze,
_ N % üg §; calculée pour gang—; calcule; dapres la
Plautes agmcoles És § ; §) (: s ] ' productwu moyeune de
. s! 33 § É'E § ag; 1929—38, pour
el catégories de grandeur des 310 á % 3—3 ';ES
ewploitatious ÉÉ; § § § 71.300 1,229.192 ;"; § §: 71.300 1,229.192
H a) s) § ————-——-— os — M
§§§§§n kathold szántóföldre ag §§ kat. hold szántóföldön
§g§§§§ ímél; %at'imlg dies-§ ' dgd t
33939" §§§ "," arublgs "' §§§§ m' 325165, ám
Repce — Colza
20 kat. holdon alul —— moins de 20 mp. c. . . 202 14 246 44 62 1.082 100 kat. holdon felül —— plus de 100 arp. c. . . 0'61 43_5 7.498 519 2.132 36.740 A 20 kat. holdon aluli több (%) v. kevesebb (—)
Différeuce en plus H—) ou eu moins (——) pour
la catégorie de moins de 20 mp. c. ... —— —— 421 — 7.252 — 0'5 —- 2.070 —— 35.658 Dohány — Tabac
20 kat. holdon alul —-— moins de 20 mp. c. . . 001 7 123 7'8 55 959
100 kat. holdon felül — plus de 100 arp. c. . . 081 578 9.956 81 4.682 80.644 A 20 kat. holdon aluli több (-§—) v. kevesebb (——) ,
Diffe'reuce en plus (—H "ou eu moins (—) pour .
,la catégorie de moins de 20 arp. c. ... — — 571 —— 9.833 —— 0'3 — 4.627 —— 79.685
Csalamádé —— Mais fourmger _ ; , _
20 kat. holdon 'alul —— moins de 20 arp. c. . . 119 848 14.627 127'3 107950 1,862.017 100 kat. holdon felül —- plus de 100 arp. c. . . _' 2'01 1.433 24.707 1355 194172, 3,347.799 A 20 kat. holdon aluli több ($) v. kevesebb (-——)
Différence eu plus ($) ou eu moins (——) pour _
la catégorie de moins de 20 mp. c. ... —— —— 585 —-—- 10.080 —- 8'2 486222 ———1,485.782
Lóhere —— Tréfle _
20 kat. holdon alul — moins de 20 arp. c. . . 229 1.633 28.148 17'3 28.251 486.960
100 kat. holdon felül —— plus de 100 arp. c. . . 257 1.832 31.590 184 33.709 581.256 A 20 kat. holdon aluli több ($) v. kevesebb (——-)
Diféreuce eu plus (-—l—) ou eu moins (——) pour
la catégorie de moins de 20 or]). 0. ... —— —— 199 -— 3.442 —— 1'1 -—— 5.458 — 94.296 Lucerna —— Luzeme
20 kat. holdon alul — moins de 20 mp. c. . . 3'39 2.417 41.670 20"? 50.032 862.569 100 kat. holdon felül ——- plus de 100 (171). c. . . 580 3.779 65.147 22'3 84.272 1,452.778 A 20 kat. holdon aluli több (—l—) v. kevesebb (——)
Diűéreuce eu plus ($) ou eu moins (—) pour
la catégorie de moins de 20 mp. c. ... —— -1.362 — 23.477 — 16 -—84.240 — 590209 Bab, mint főtermény
Harlcots, comme produit principal
alkat. holdon alul —— moins de 20 arp. c. . . 0-07 _ 50 860 4-9 245 4.214
— 100 kat. holdon felül —-— plus de 100 arp. c. . . 008 57 983 51 291 5.013 A 20 kat. holdon aluli több (4) v. kevesebb (——)
DiITérence eu plus ($) ou eu moins (—) pour —
lacatégorie de moins de 20 arp. c. ... —— — 7 — 123 — 0'2 —- 46 —— ; 1799 Bab, mint melléktermény
Haricots, comme produit secondaire . ., _
20 kat. holdon alul — moins de 20 mp. c. . . 11'10 _ 7.914 136440 0? 5.540 95508 100 kat. holdon felül —- plus de 100 arp. c. . . 2'90 . 2.068 35.647 08 1.654 _ 28.518 A 20 kat. holdon aluli több Hi) v. kevesebb (——)
Di/féreuce eu plus ('H ou en moins (—) pour , , , , , , '
la. catégorie de moins de 20 arp. c. ... — 44.846
—l—100.793 —
O'] 4— 3.886 4—— 1 66 990!
4. szám ——- 392 —— 1939 iránya legalább xfőbb vonatkozásokban lóheréből pedig 2'4%—kal lesz kisebb a már most lemérhető legyen, az érdekelt termés a 10 éves átlagnál.
gaz'daiságnzagyságesoportok 1938- éVi ter— Legnagyobb arányúnak mutatkozik a melési rendjéből kiindulva, az 1929m1938.
évi 10 éves átlagtermés alapján kiszámí- tottuk, hogy a kishaszonbérletek céljaira igénybeveendő szántóföldterületen— a leg—
fontosabb gazdasági növények termelése a 20 kzat. holdrnál kisebb és a 100 kat. hold—
nál nagyobb gazdaságokban hogyan ala- kul. A végzett számítás eredményeit táblá- zatunk adatai mutatják be. ,
Adataink szerint a kishaszonbérleti tör—
vény ' végrehajtásának következményeke- pen — a trianoni határokon belül —-— kizá—
rólag a gazdaságnagyságcs-oportok terme- lési rendjében mutatkozó különbségek miatt 'a legfontosabb termények közül a búza, a rozs, a kukorica; a burgonya, to—
vábbá a melléktermvényként termesztett bab és a vöröshagyma termő területének növekedésével lehet számolni. Ugyanezen okból —— a búza kivételével —_—— a most em—
lített termények terméseredményében is növekedés várható. Ezzel szemben az árpa, repce, ,a dohány, :a cukorrépa, a csala- mádé, a lóhere és a lucerna termésmeny- nyisége a vetésterület csökkenése következ—
tében és a t—ermésátlagokban mutatkozó el—
tér—és miatt valószínűleg hanyatlani fog.
Az 1938. évi termelési rend fenntartása esetén a törvény végrehajtása után a leg—
utolsó 10 évi átlagos terméshez kepest ——
országos eredményben — rozsból 1'2%-kal több, kukoricából 1'9%—kal több, a burgo- nyából 6'0%-kal több, takarmányrépából
0'4%—kal, a babból pedig 11'4%-kal na-
gyobb termés várható. Ezek szerint tehát a termésnöveked—és nem nagyon jelenté- keny, úgyhogy ezeknek a terményeknek termelésénél beavatkozásra nem lesz szük- s—ég.
Legfontosabb gazdasági növényünknek, a búzának termés/eredménye évenkint csak egészen lényegtelenül csökkenne. A ter- mésesökkenés az egész előirányzott terü—
letnek kishaszonbérletté történő átalakí- tása után is az átlagos termésnek csak 0-4%—a körül mozogna.
Nagyobb visszaesésre lehet számítani az árpatermelésnél. Évenkint ugyan csak néhány ezer métermázsás csökkenés vár- ható, a törvény végrehajtása után azonban már 3'5%—os ter-méskieséssel lehet szá- molni.
_ A sziálastakarmány-ok közül lucernából
.mintegy 8'2%-kal, csalamádéból 8'8%-kal.
terméskies-és a cukorrépából, dohányból és repcéből. _A törvény végrehajtásának bef-e- jeztéig a cukorrépatermés 30'7%-kal, a do-
hány termése egyharmadával csökkenne,
a nepoetermés pedig az átlagosnak felére esne vissza, ha még akkor is a mostani termel—ési rend szerint gazdálkodnának a gazdaságok. Ezek az említett terméscsök- kenések azonban nem annyira az átlagos terméshozam kisebbedése miatt, hanem főleg azért következnének be, mert a 20 kat. holdnál kisebb gazdaságok ezeket a term-ényeket sokkal kisebb arányban ter—
melik, mint a közép- és a nagygazdaságok.
Jellemző erre nézve, hogy 1938—ban a cukornépának 887 %-át, a dohánynak
94'3%-át, a repcének pedig 89'3%—át a kö-
zép- és a nagygazdaságok termelték.
A trianoni határokon belül az 1929—- 1938-as évek átlagában a gazdák repcét mindössze 17.355 kat. holdon termeltek.
Ekkora területnek a repoeterm—elés céljaira való kihasítása megfelelő termelési szerző- désekkel mindenkor biztosítható lesz.
Amennyiben a dohány- és a cukorrépater- melés jelenlegi méreteit továbbra is fenn kívánjuk tartani, a termelési szerződések megkötésekor a kisgazdaságok részesedési arányszámát a jövőben fel—tétlenül emelni kell. Ilyen módon ezentúl e két gazdasági növ—ény termelésével járó előnyökben a kis—
gaz'diaxstágoknak szélesebb rétege fog része- sedni.
A fel nem sorolt gazdasági növények.
és az ugar területe együttvéve a 20 kat.
holdnál kisebb gazdaságok szántóföldterü-
letének 9'47%—át foglalják el. A vetetlenül
hagyott rész leszámítása után fennmaradó területen bizonyára termesztenek még olyan növényeket, amelyeknek termelésé- ben módosulások következhetnek be. De ezek a változások, ha esetleg károsnak mu- tatkoznak, már csak a terület jelentéktelen volta miatt sem lehetnek elháríthatatlanok.
A kishaszonbérletek alakításának elő- mozdításáról szóló törvényjavaslat törvény- erőre emelkedése; illetőleg végrehajtása az elmondottak szerint a mezőgazdasági ter—
melésben nem jelent visszaesést. Azok ,a nem előnyösnek látszó módosulások, ame- lyek a törvény végrehajtásával bekövetkez—
hetnének, a végrehajtásra előirányzott idő alatt még idejekorán kiküszöbölhetők.
4. szám -— 393 ——
'A kisgazdaságokban főleg mennyiségi termelés folyik, a minőségi termelés pedig jobbára a közép- és a nagygazdaságokban Összpontosul, A termelésnek és a mezőgaz—
dasági kivitelnek megfelelő színvonalon tartása érdekében szükséges lenne, hogy a törvény alapján létesítendő kisgazdaságok termelése megfelelő irányítás és ellenőrzés alá kerüljön. Jóminőségű vetőmagvak, il- letőleg vetőgu-mók kedvezményes juttatása 5 megfelelő oktató tanfolyamok tartása a minőségi termelést a kisebb gazdaságok—
ban is elősegítené.
A szarvasmarha- és a sertésállomány- na—k több mint háromnegyed részét, a ba- romfinak több mint 90%-át a kisgazdasá- gok tenyésztik. A létszámot tekintve, tehát a kisgazdaságok jelentősége az állat- tenyésztésben nagyobb,— mint a közép— és nagygazdaságoké, Ezzel szemben .a közép- és a nagyüzemek főleg nemesfajtájú álla- toknak meglehetősen kiterjedt tenyésztésé- ben mutatnak fel a kisgazdaságok által ed- dig csak szórványosan elért ered—ményt s szálastakarmánytermésük egy részének a részesmunka ellenértékeképen történő jut- tatásával elősegítik azt, hogy *a kisgazda- ságok aránylag nagyobb létszámú állatot tarthatnak.
Az ország állatl-étszáma a törvény vég—
rehajtásával minden bizonnyal emelkedni fog. Ez a létszámemelkedés azonban -—
különösen az első években —- a kisgazda—
ságok teriiletnövekedésénél valószínűleg ki—
sebb arányú lesz. mert egyrészt az új kis—
haszonbérleti gazdaságok tőkeszegénysége akadályozza a megfelelő létszámú állatok
1939 beállítását, másrészt pedig a közép- és nagygazdaságok a jövőben takarmányter—
melésüket jobbára saját szükségleteik fe—
dezésére korlátozzák s így a kisgazdasá- gok ezentúl kevesebb rész—es kaszáláshoz juthatnak. Ezért később az új kisgazdasá—
gok majd arra kényszerülnek, hogy szántó- földjeiken szálastakarmányokat nagyobb arányban termeljenek.
A mezőgazdasági termelés és az állat—
tenyésztés terén várható s a kishaszonbér- leti törvény végrehajtásának eredménye- képen bekövetkező változásokról bemuta- tott adat-ok nem lehetnek pontosak, hiszen most még az igénybeveendő terület nagy- sága sem volt véglegesen megállapítható.
Másfelől a termelés alakulására a termé—
szeti tényezők és a szükségletek változásán kívül a területvisszacsatolás is befolyást gyakorol, Az összeállított adatok arra nézve mégis tájékoztatást nyujtanak, hogy a törvény végrehajtása a term-eles fejlődé- sének menetét talán némileg lassítja, de az ország mezőgazdasági termelését egyálta- lán nem fogja károsan befolyásolni. A ter- melési egyensúlyt a fennmaradó közép- és nagygazdaságok gyors alkalmazkodási ke'- pessége és az a körülmény is biztosítja., hogy a törvény végrehajtása során nem- csak ú j kisgazdaságok keletkeznek, hanem már működő törpe— és kisgazdaságok terü—
letükben *megnövekednek s így a leggyen- gébben gazdálkodó törpe'üzemek egy része életképesebb kisgazdasággá lép elő. Az or- szág területének gazdaságmegoszlása te—
hát az eddiginél mindenképen jóval ked- vezőbb lesz. Szöllősy Zoltán dr.
Vadászati eredményeink az 1937/38. vadászati évben.
Les résultats des chasses en Hongrie dans llannée de chasse 1937—38.
Résumé. L'étendue des termins de chasse a peu varie' ces dernier-s temps. L'année derniére, elle n'a changé ()ue dans la Grande Plaíne, oú parmi les terrains sur Iesguels on pouvait chasser, la pro- portíon des foréts a, par rapport á Pannée précé—
dente, Ie'gérement augmente'. —-— Les prix de louago des chasses varient a peine düme année á (tautre.
Ils sont les plus forts dans la Transdanubie, oíz, par arpent cadastral, ils dépassent en moyenne
de 33'3% la moyenne générale. —— ()uant aux dé—
penses des sociétés de chasse, on constate pour Ilannée demíére un accroíssement suttoult pour les solaires des gardes-chasse, dépassant de 10'2% ceux de I'antne'e diauant.
Pour le gibier á poil, le résultaf des chasses—a été Pannée derniére de 12'3% inférieur á celui de 1936—37; la régressíon a été due á ce gaton a tíré moins de lie'vres (——13'4%). —— Les chasseurs et les
gardes—chasse, mettant bien des soins () fauoriser Paccroissement du gibier utile, ont tué 45.603 chiens ermnts et 52.572 chats errants. Pour le gibier á plume, le résultat des chasses a été de 6970 au- dessous de celui de Pannée précédente. La dimi—
nution tenait a ce auton a tiré moins de perdríx
(—13'9%). En ce guí concerne les oiseafux dangereuir pour le menu gibier, les chasseurs ont tue' 126.987 comeilles, 121452 pies at 18.039 geais.
Én 1938, notre exportation de gibier vivant a
