l . szám
——ország statisztikai ada-tai, a világháborúban részt- vett államok emberveszteségének adatai, stb.
Mint minden éwfolyamában, úgy az ideilbern is megfigyelhető a tartalom változatosabbá tételére irányuló törekvés; ez számos új adatközlésben nyilvánul. Új, illetőleg változott adatközlés a világháború embervesztesége; a közegészségügyi fejezetben az egészségügyi személyzet létszámára,
és magánkórházakra vonatkozó adatok;
üdülőhelystatisztikai felvétel ered—
az üdülésre alkalmas helyek, fő-
venyfürdők és uszodák, valamint a gyógy—, gőz—
tisztasági fürdők törvényhatóságok szerint részletezett adatai. A szociális viszonyok feje—
zetében új összeállítás mutatja be az egyesü—
letek föbb adat—ait. Az őstemnelés címe alatt első"
ízben ismerteti a Zsebk—önyv az összes földbirtok (szabad és korlátolt forgalmú) megoszlását míve- lési ágak szerint, a műtrágyarfogyasztás, a vetőmag és élelmiszervizsgálatok adatait; a szőlőgazdaságok Megeszi—ását nagyságcsoportok szerint; a szálas- takarmány-onagvaknak hagyott területre, a mag- termés mennyiségére és értékére vonatkozó ere—d- ményeket; az ország gyümölcslfaállományát; a gaz—
dasági gépek és eszközök számát; a vadászterüle- tek, bérek és egyéb vadászati költségek adatait.
Hasonlóan lfellfi'issült a Biztosítás (fejezete is. A Zsebköny'v változatos anyagát új évfolyamában is több nemzetközi összeállítással és a különböző mértékek ismertetésével zárja le.
a köz-
az 1937. évi ményei közül
és
Magyarország helységnévtára 1937.
Dictionnaire des communes de Hongrie, 1937.
Szerkeszti és kiadja a M. kir. Központi Statisztikai Hivatal.
Rédigé et publié par l'ijice Central Royal Hongroís de Stalistigne.
Bud pest, 1937. 822 1. —— p.
A Helységnévtár új kiadása néhány !fontos új
adatközlő—ssel bővült. Igy a községek neve után közli ezek tengerszint (feletti magasságát méterek—
ben, a község nevét viselő, illetőleg a község lakos—
sága által használható vasúti állomásoknak és
megálló'helyeknek a község középpontjából számi- tott távolságát kilométereklben. Magyarország gyógy- fürdőinek az 1983. évi kiadásban is közzétett jegy—
zéke kiegészült az üdülőhelyek névsorával. Az új Helységnévtárnak két értékes ténképrmellékl—ete ,,Magyarország közigazgatási térképe" és ,,Magyar—
ország közlekedési térképe". Előbbi az ország ösz—
szes községeit vármegyei és járási beosztás szerint tartalmazza, utóbbi pedig a m. kir. kereskedelem- ügyi miniszter által 1934-ben megállapított fő—
közlekedési úthálózatot, a gyors— és személyvonat- forgalmú vasúti hálózatot, valamint a közforgalmú Muszjáratok vonalait tünteti fel. A 70.846/1934.
V. lb. asz, kereskedelemügyi miniszteri rendelettel megállapított (főközlekedési útlhálózat kiegészítte- tett még mindazokkal az útvonalakik'al, amelyeken
' ——66— 1938
auatobuszjárat közlekedik; valamint néhány fonto—'
sabb összekötő úttal. A térképihez csatolt melléklet a Hely'ségnéovtár megjelenése idején üzemben volti autobuszjáratok jegyzékét tartalmazza. B. Gy.
Magyarország 1936. évi külkereskedelmi tor- gal ma.
Le commerce emté'rieur de la Hongrie en 1936.
Magyar Statisztikai Közlemények. Uj sorozat. 101. kötet..
Szerkeszti és kiadja a M. kir. Központi Statisztikai Hivalaz. (Magyar-francia.)
Publications Slalístigues Hongroises. Nouvelle sén'e, [Ole volume. Rédigées et publie'es par Fijice cen- tral royal hongrois de statistz'gue. (En hongrois et en frangaís.)
Budapest, l937. 82* —l— 473 l.——pages.
A Központi Statisztikai Hivatalnak ez az éven- kint rendszeresen Visszatérő közleménye az 1936.
évi külkereskedelmi fongalom végleges adatait hozza nyilvánosságra, két nyelven.
A mintaszerű kötet beveze'tésképen az adat——
gyűjtés módszerével ismertet meg benn-linket tömö- ren, de nagyobb részletességgel, mint ez általában.
a külföldi ilyen tárgyú kiadványokban történik. Az.
ezután következő I. rész ,,összehasonlító tábláoatai"
részint a tekjes, részint az egyes országokkal le—L bonyolított forgalomnak fontosabb elemeit dombo—
rítják ki. B részben általálban az 1936. és 1936. évi eredmények állíttatnak párhuzamba, de egyes adat——
csoportosítások 1'9v32—ig, sőt lWlD—iog visszamenő adatokat tartalmaznak. A kiadvány II. része ,,Rész- letes kimutatások" cím alatt vámtarilfaté—telszámon—
kint, tehát a legnagyobb részletességgel bontja fel a szabadíongalom, valamint az aktiv kikészítési és javítási fongalom eredményei-t, országok szerint megállapítva a behozatal és kivitel mennyiségét és értékét. Az egyes tételek alatt elért forgalom vál—
tozásának megállapítására alkalmat nyujtanak az—
Ima-ig visszamenőleg közölt tételenki—nti adatok.
Ugyanezen fejezet alatt bö táblázatok analizálják.
a forgalom szerkezetét, megállapítva a nyersanya—
gok, a lfélgyártmányok és gyártmányok szerepét és fontosságát mind a behozatalban, mind a kivitel- ben. A kötet eme legnagyobb terjedelmű részét a kikészítési és javítási, valamint az átviteli forgalom.
alakulására vonatkozó táblázatok zárják be. A kő—
tet utolsó, III. része az árucikkeknek az ilyfajta kiaidxványoknál nélkülözhetetlen részletes betűsoros
tárgymutatóját nyujtja. 11. P; L. dr.
Magyarország töldbirtokviszonyai! az 1935:
évben. ll. Birtoknagyságcsoportok szerint.
Les conditions de la propriéle' fonciére en Hongrie dans l'anne'e 1935. II. Suivant les catégories d'impor-
tance des propriéte's. '
Magyar Statisztikai Közlemények. Uj sorozat. 102. kötet..
Szerkeszti és kiadja a M. kir. Központi Statisztikai
Hivatal. '
Publications Statiszígues Hongroises. Nouvelle sériz.
102e volume. Rédígé et publíe' par l'Office central royal hongrois de staiisíigue.
Budapest, 1937. 198 4— 148 l. — p.
1. szám
A Központi Statisztikai Hivatalnak ez a le,,- újalblb kiadványa, mint a címe is mutatja, tulajdon- képen kiegészítő része annak az egy évvel ezelőtt már megjelent munkának, amely ugyancsak a Ma- gyar Statisztikai Közlemények sorozatában —— an- nak 99. kötetei) gyanánt —— látott napvilágot. Mind a két mű az 11935. évi általános mezőgazdasági ösz- szeírás birtokstatisztikzai eredményeit tartalmazza, de a nagyjából azonos statisztikai anyagot más—
más feldolgozásban mutatja be.
Az adatok első csoportosítása csupán az egyes községek (városok) birtokmegoszlásának képét nyujtotta, de nem vette figyelembe, hogy több bir—
tokosnak más község határában is van földbirtoka.
Ezzel szemben a most megjelent kötet már a köz—
ségek határán túl—terjedő területi és tulajdoni össze- függésekre is tekintettel van, az egyes járások (illetőleg megyei városok) és vármegyék (törvény- hatóságok) birtokmegoszlását szemlélteti s ezen—
felül az egész ország összes ftöldbirtokainak rész—
letes nagyságmegoszlásáról is tájékoztat.
Különbség van a két kötet tartalma között any- nyitben is, hogy azokkal az adatokkal, amelyek inkább csak a községekre vonatkozóan tarthatnak érdeklődésre számot, ez az újabb kiadvány nem fog—
lalkozik, az ország területének birtokklatesgóoiánkinat valsó megoszlását azonban az előbbi kötetnae'l sok—
kal bőveblben feltárja.
Tartalmilag a mű két különálló részre tagozó- dik: az országos, illetve vármegyei eredményeket bemutató és a járási— adatokkal foglalkozó részre.
Egyik is, másik is a különféle kategóriákba lsoro- zott földbirtok—ok számáról, azok területének míve—
lési áganki—nti megoszlásáról és kataszteri tiszta jövedelméről, valamint a haszonbérbe adott föld- birtokok számáról és területéről tudósít.
A kötet mindkét xfelte külön foglalkozik az ősz- szes, a szabadlforgsa—lmú és a korlátolt forgalmú földbirtokokkal, de a kötött jel—legű földbirtokok törvényhatósági részletezése e birtokok főbb ne- meire külön is kiterjed. A vármegyei és a járási adatok nagyság szerint 11 birtokkateaglóriára külö- nítve jelennek meg, az országos eredmények rész- letezése azonban még ennél is bőlvehlb és 18 nagy- ságcsoportra terjed. Különlegessége a nagyság—
csoportos részletezésne'k, hogy az 1 kat. holdnál kisebb, valamint az 145 kat. holdas kategóriát két csoportra osztja, a szerint, hogy az egyes földbir—
tokosoknak van-e szántófüldjütk, vagy csak más
mivelési ághoz tartozó területekkel rendelkeznek.
Az 1935. évi nagy összeírás az ország területén a legújabb kötet szerint kerek 16 millió földbirto- kot talált. Ez a szám nem fedi teljesen a hazai földbirtokosok számát, mert az örsszeírásból kima—
1) Ismertetését lásd a Szemle mult évi 1. szá- málban.
_67—
1938
radtak azok a földtulajdonosok, akik kizárólag terméketlen területeket mondhatnak megukénak, viszont a felvétel—be bekerültek mindazok a föld—
birtokosok is, akiknek a földbirtok csak mellék-
j'övedelrmet ad s főfoglalkozásu—k szerint nem a föld- tulajdonosok csoportjába tartoznak.
A Legújabb magyar bírtmkstatisztikai összefog.
lalás végeredményben az előbb említett 1'6 mil- liónyi természetes és jogi személynek a 16 millió kat. holdat kitevő magyar földlhöz való tulajdon- jogi viszonyát mutatja be úgy és olyan egyedül- álló részletességugeí, ahogyan még sem nálunk, sem a külföldön birtokstatisztikát nem készítettek. A magyar birt—okmegoszlás valódi képe a kötet szám- szerű igazságaiból élesen kiviláglik s az adatok a magyar föld hirtokpolitikai problémáinak leg—
helyesebb megoldásához kétségkívül nélkülözhe-teb len alapot szolgáltatnak. S. 1. dr. *
Pásztor Mihály: Buda és Pest a török ura- lom után.
Mac/tel Pásztor : Buda el Pest aprc's la domina-
lz'on tur—gate. ,
Budapest, 406 L—p. , ;
Schulter Dezső dr.: Adatok a Tabán törté:
netéhez _és rendezéséhez.
Dr De'sire' Schu/lar: Conlributions aupassé el á la réurgumsalion du Tabán,
* Budapest, 116 1.——p.
Balla Antal: Budapest szerepe Magyaror-
szág történetében. - ,
Antoine Balla : Le, róla de Budapest dans l'his- toire de Hongrie.
Budapest, 1 3 L—p,
Iványi Béla dr.: A városi polgárjog kelet- kezése es fejlodése figyelemmel Buda és Pest városokra.'
Dr Bela Irányi: L'e'lablisxement et le développe—
ment des droits avigues dans les villes, parliculaérc—
ment au point de vue des m'lles de Buda el de Pest.
Budapest, 198 1.—p.
Statisztikai közlemények (Szerkeszti Illyefalw' I. lajos dr.) 73. kötet, 1. szám, 75. kotet, 4. szám, 77. kötet, 2. szam, 84. kötet, 1. szám. Kiadja oudapest székes- fÖVHI'US statisztikai Hn'ata.a.
Publications Statisti ues (rédígées par le Dr Louis I.
[Ily efalvi). 3e volume. nume'ro ]. 75: volume, numero 4. 77: volume, numélo 2. 846 volume, nu—
méro [. Publiés par le Bureau de Stalistigue de la Ville de Budapest.
Budapestre vagy annak részeire vonatkozó tör- téneti monográfiák, A statisztikaval szorosabb kap—
csolatuk nincsen,, ezért 'behatóbb itsmertetésüktől eltekintünk.
Pásztor munkája Budavár visszafoglalásának 250. 'é—vfordulóJ'a alkalmából készült. Megeleveníti a török elűzése utáni évek küzdelmeit s azt, hogy a visszamaradó romokon miként tették le Pest és Buda első lakói a későbbi világváros alapjait. Ki- terjeszkedik az akkori Pest és Buda életének min—
den megnyilvánulására. A népesedési viszonyok, a városi igazgatás, a szellemi, a társas és az egyházi élet, a kereskedelem és ipar bő ismertetését nyujtja
5!
