:I'IIII'IIIIIII-IICIIIC lla-I'll
KONZULI JELENTÉSEK
IM! IIIIIIIIIIIIIIIIIIIUICIOlllllllllllll'llllllllllll'lIll-.-Ill-IIIII.-IllillllllllllllIllIllIIIIll-.I-Illllllllll—lllIIIIIIIIIll.-.!-
A Magyar Statisztikai Szemlében az egyes államokról megjelent utolsó konzuli jelentések:
Állam neve "; § Állam neve ? % Állam neve "; § Állam ii "; §
, íz: ._i m ._i e: ...i i; *a: _;
Ausztria . .. § 1929 422 Észtország . , 1928 227 Mexikó .. ., .. 1928 787 Spanyolország .. .. i11928 793 Bajorország .. ., 1928 532 Finnország .: 1926 759 Nagy-Britannia .. .. 1928 1027 Svájc .. .. .. 11929 655 Brazilia . .. .. .. .. ' 1927 708 Franctaorszag .. .. 1926 709 Németbirodalom .. 1929 305 Sz. H. Sz. állam.. 11928 524 Bulgária. .. .. :. .. ., 1 1929 767 Görogotszág . .. .. 1929 989 Olaszország ,. .. . 1928 923 Törökország . . .. ';1929' 1091 Cseh-Szlovákia... .. [ 1929 543 Kanada . . .. .. 1926 110 Románia .. .. .. .. 1929 923 Württemberg.. .. .. ÁE 1928 1113
Svedorszag.
Suede.
A stockholmi m. kir. követség gazdasági jelentése az 1928. évről.
.t svéd gazdasági élet az 1928. évben normáli- Kőszéntermelés. Az országban levő, teljesen san fejlődhetett, bár a fellendülés, amelyet a svéd
export 1927—ben vett, a hosszan tartó sztrájkmoz—
galom miatt megtorpant,
Az ipari termelés valamivel nagyobb volt, mint 1927-ben. A munkanélküliség tovább csökkent, ami szintén az ipari termelés növekedésének jele. A pénzpiacon bőség uralkodott; a kereskedelmi mér-
leg sokkal kedvezőbben alakult, mint azt várni
lehetett volna. A termés közepesen felüli volt és jobb, mint az előző évben.
Összefoglalóan tehát megállapítható, hogy 1928—ban. a svéd gazdasági viszonyok kedvezően alakultak.
Östermelés.
Az 1928. évi időjárás általában kedvezőtlen volt, a hűvös tavasz és a szokatlanul hideg és esős nyár késleltette a termés beérését s ezért eleinte rossz terméssel számoltak, az eredmény azonban várakozás ellenére közepesen felüli volt.
Az árviszonyok az 1928, év folyamán a következő- képen alakultak; az év első felében a gabonatermé- nyekért kielégítő árat fizettek, az év második felé- ben azonban a kielégítő termés hatása alatt úgy a gabonaneműek, mint a burgonya árai estek, el—
lenben az állati termékek árai javultak.
Amíg általában a piac a tejtermékek számára kedvezően alakult, addig a vágómarha és a hús ára süllyedt. A szarvasmarhatenyésztés kevesebbet jö—
vedelmezett, mint 1927—ben. A takarmány ára, mely már 1928 elején aránylag magas volt, az év folya- mán még tovább emelkedett.
Ipar.
Ércbányászat. A hónapokon át tartó bányász- konfliktus folytán a vasérckitermelés 1928—ban az előző évhez viszonyítva 56%—kal csökkent. Az ex- portált mennyise'g 4'3 millió tonnára szorítkozott.
jelentéktelen szénbányák 1928. évi kitermelésének értéke kb. 6—-7 millió svéd korona körül mozog.
["amasszaipw', A munkáskonfliktus a termelést a szulfitmasszában,
(:hanikai
a szulfátmasszában és a me- famasszában is csökkentette. Az Összes termelés az 1927. évi 1'6 millió tonnával szemben 1'3 millió tonnát tett ki. A kivitel is jóval kevesebb volt 1928—ban, mint az előző évben.
Papíripar. A papírpiac az elmult évben nem mutatott egyöntetű képet. Míg az üzletmenet a csomagolópapírban minden tekintetben kedvező volt, addig azt az újság- és finom papírban a külföldi verseny károsan befolyásolta. A munkáskonfliktus folytán az export is kisebb volt, mint 1927-ben.
A vasiparban az előző évekhez viszonyítva úgy a termelés, mint bizonyos mértékben a készáruk kivitele is növekedést mutatott. A nyersvas terme- lése és kivitele azonban csökkent, behozatala pedig jelentékenyen emelkedett.
Kovácsolt és hengerelt vasban a termelés az 1927. évinél nagyobb volt. Legszembeötlőbb az emelkedés a tégelyvasban és ingotban, ami főleg a technikai újításoknak köszönhető.
az
Az év végén a vaskohők közül 47, a lanca- shirekemencék közül 52, a inarlinkemencék közül
33 volt üzemben és dacára a belföldi fogyasztás növekedésének, az árak nagyjabol változatlanok maradtak.
Az összes iparágak közül a gépipar helyzete volt a legkedvezőbb. A világpiacon uralkodó erős verseny ellenére a golyóscsapágyak, villamos gene- rátorok, motorok és távbeszélő készülékek kivitele emelkedett. Egyedül a tejszeparátorok kivitele csökkent, az oroszországi rendelések megcsappa- nasa következtében.
A termelést a fűrésziparban a munkáskonflik- tus befolyásolta ugyan, de annak mennyiségét nem
12. szám.
csökkentette. A fakivitel meghaladta az 1 millió köbmétert és jóval nagyobb volt, mint 1927-ben.
A textilipar helyzete, mint a legtöbb európai államban, Svédországban sem volt kedvező. A vevő—
kedv csökkent és e körülmény nagy csapást jelent7 mivel a svéd textilipar nem exportra, hanem főleg belföldi fogyasztásra dolgozik. Ezenkívül a külföldi verseny is igen érezhető volt.
Kereskedelem és közlekedés.
A kivitel értéke 1928-ban 1.570, a behozatalé pedig 1.710 millió korona volt. A kivételesen kedvező 1927. év 36'5 millió koronás exporttöbbletével szemben 1928-ban 140 millió korona importtöbblet — állott elő. E rosszabbodás főleg a behozatal növe— * kedésére vezethető vissza.
A be— és kiviteli árucsoportokban az előző év—
hez képest jelentős eltolódások mutatkoznak, így a gabonaneműek behozatala jelentékenyen emel—
kedett, a gyarmat-áruk, nyers cukor behozatala pe- dig nagy mértékben csökkent. Erőteljes emelkedést mutat még a nyersvas, benzin és a csilisalétrom importja, a kőszén— és gépkocsibehozatal viszont erősen visszaesett.
A fa— és gyufakivitel szépen emelkedett, a fa—
massza- és papírkivitel és a nyersvasexport pedig visszaesést mutat.
Az 1928. évi magyar-svéd áruforgalomra nézve adatok eddig nem állanak rendelkezésre. Annyi azonban máris megállapítható, hogy Svédország felé irányuló kivitelünk, —— hasonlóképen, mint az előző években, -— jelentéktelen volt és a svéd össz-
behozatalnak csak mintegy 0'03%-át képezte. Lé—
nyegtelen exportunk mellett, szembetűnő a Svéd- országba kivitt magyar árucikkek különfélesége.
Örvendetes jelenségként említendő meg, hugy az 1928. évben érdeklődés mutatkozott a magyar izzólámpák, rádióalkatrészek, konzervek iránt.
Svédország 1928—ban az alábbi országokkal kötött kereskedelmi és hajózási szerződést: Magyar—
országgal, Kolumbiával, Perzsiával és Törökország—
gal, míg Németországgal és Spanyolországgal pót—
szerződést kötött.
Közlekedés. A svéd vasutak 1928. évi üzleti eredménye a két előző évihez képest különösen kedvezőtlenül alakult; a nyereség csak 279 millió koronát tett ki az előző évi 361 millió koronával szemben.
1928—ban három kisebb új vasútvonal építését fejezték be, összesen 221 km hosszúságban.
Svédországnak a külfölddel való hajóforgalma
1928-ban valamivel kisebb volt, mint az előző év- ben. A hajóforgalom túlnyomórészt az ország há—
rom legnagyobb kikötőjén, Stockholmon, Malmőn és Göteborgon át bonyolódott le.
——- 1248 --—- 1929
Pénzügy.
Svédországban a költségvetési év július hó l-é—
vel kezdődik. Az 1928/29. évi költségvetés a kiadá—
sokat és bevételeket 7447 —millió koronával irá—
nyozta elő.
A költségvetést az adók leszállítása! jellemezne.
Mérsékelték a jövedelmi és vagyonadót, valamint a cukoradót is.
A svéd állam 1928—ban új kölcsönt nem vett fel és eddigi kölcsöneit sem konvertálta. *A svéd
államadósság 1928 végén 1.831'8 millió korona
volt, amelyből a függő adósság mindössze 22'3 millió koronára rúgott.
A városok hiteligényűket 1928—ban belföldön
elégítették ki.
Az összes adónemeket tekintve, egy lakosra fejenkínt 145 korona adó esik.
Hitelélet. Bár a Birodalmi Bankkal szemben támasztott hiteligények 1928—ban emelkedtek, azok mégis normalisaknak mondhatók. A bankjegy- iorgalom ennek folytán szintén növekedett és 1923 végén 546 millió korona volt, az előző évi 52615 millió koronával szemben.
A Birodalmi Bank 1928 elején a hivatalos bankkamatlábat 3'5%—ra mérsékelte, kénytelen volt azonban május hóban 4%-ra, augusztusban pedig 4'5%-ra felemelni.
A Birodalmi Bank és a magánbankok valuta—
tartaléka 1928 végén 40 millió koronával volt ke- vesebb, mint az év elején s így 515'37 millió koro—
nát tett ki. A csökkenés az export visszafejlődésére vezethető vissza.
A stockholmi értéktőzsde forgalma 1028-ban az előző évhez képest 25—30%-kal emelkedett, az árfolyamok pedig átlagban 12—15%—kal erősbödtek.
A csődök száma 1928-ban 2.559 volt, az 1927.
évi 2.724—gyel szemben.
Munkapiae.
A munkapiac _ ellentétben a két előző évvel
—— 1928—ban bérhareok jegyében állott. Az 1927._ év őszén lejárt bérszerződések közül a famasszaipar- ban és a középsvédországi ércbányákban mintegy
30.000 munkás szerződését nem hosszabbították
meg. A békét a famasszaiparban sikerült április elején helyreállítani, de tovább tartott a munkás- kizárás az ércbányákban, ahol a konfliktus csak
augusztusban ért véget. _
A munkanélküliek sZáma 1928, december 31-én
—— a szakszervezetek kimutatása szerint — 50.000 volt. Ami a munkabéreket illeti, a mezőgazda—
sági munkásokat kivéve az 1928. évre még nem állanak statisztikai adatok rendelkezésre. Miután azonban 1928—ban a munkabéreket illetőleg lé—
nyogesebb változások nem történtek, az 1927. évi adatok nagyjából 1928—ra is mérvadóknak tekint—
12. szám. _,1249 — 1929
hetők. A svéd munkás átlagos évi keresete e sze— zülük zenészek. Ezek elhelyezkedése általában rint 2.455 svéd koronára tehető.
Kivándorlás.
Az 1928—ban kivándorolt svédek száma 11.049 volt. A Svédországba irányuló bevándorlás-ról 1928—ra vonatkozólag végleges adatok még nem ál- lanak rendelkezésre. Előzetes becslés szerint a be- vándorlók száma kb. 5.000-re tehető.
Svédországban összesen csak mintegy 65 ma- gyar él. A foglalkozási ágakat tekintve sokan kö-
I'll-III lll'l'l. !..."""lnlni-Ill....nIl-llln-n-n-nu ."!!! Inn-un.. II.-IIII u.n-cc... ...-u. ...-uno- ."... ...-III. II.-III. cnn-'ll-
————"—— b
IRODALMI SZEMLE e
___—W ...-IIIIIIIIIIIIIIIIIII Ill-Ill-Ill-Illl-llllill.Ull-IlllllllIlI-IllnllIll-IlIII-lllltl-IllllllllllllIll.-IIIIll-llllll-III-IIIIII
könnyű volt, de újabban a svéd hatóságok a kül- földi zenészek beutazását megnehezítették. A ma-
gyar munkások száma teljesen elenyésző.
A stockholmi Svéd-Magyar Társaság a svéd fővárosban élő magyarokat egyesíti magában és a lehetőséghez képest gondoskodik arról, hogy ben- nük a Magyarország iránti érdeklődést fenntartsa.
A Társaság fő célja a magyar—svéd tudományos, kulturális és művészeti kapcsolatok ápolása és ki- mélyítése.
Könyvismertetések.
Chronigue de liwes.
Magyar Statisztikai Évkönyv. Új folyam.
XXXVI. 1928.
Annuaire Statistigue Hongrois.
Nouveau cours. Anne'e XXX VI, 1928.
Kiadja a M. kir. Központi Statisztikai Hivatal. Buda—
pest, 1929. 874 lap.
Publication de ['Ojj'íce Central Royal Hongroís de Sta- tistigue. Budapest, 1929. 374 pages.
Résume'. Aprés Ies Annuaires de 1926 et de 1927, parus en novembre 1928 et en mai 1929, lt0f—
[ice central hongrois de staiistigue fit paraílre celui de 1928 (lés novembre dernier. L*ouvrage a été augmenté dtímportants tableauac (émigralion, tm- oaílleurs intellecluels, suicides, proprie'tés de plus de 50 arpenis cadasiraux, hypothégues grevant les propriéte's, boisements, production du bois, ana—
Iyses de sentences, lcttres de change protestées, etc.) dom guelgues-uns figurent pour la premiére fois dans PAnnuaire. On y trouue en outre les princí- pales données internationales.
*
A M. kir. Központi Statisztikai Hivatal szer- kesztésében és kiadásában most jelent meg a Ma—
gyar Statisztikai Évkönyvnek az 1928. év adatait tartalmazó kötete.
A Központi Statisztikai Hivatal, mely az 1927—es Évkönyvet csak a folyó 1929. év május havában s az 1926—05 évfolyamot mult év novemberében adta ki, a háború és az azt követő események által megzavart munkarendjét helyreállítva, ezzel az év—
folyammal már a régi pontossággal jelent meg.
Az előző évfolyamokkal szemben az Évkönyv új kötete fontos új —— részben felújított __ adat-
közléseket is tartalmaz. Ilyenek a kivándoroltak,
a szellemi munkások, az öngyilkosságok adatai, az 50 holdas és ennél nagyobb birtokok egyes adataira,
az összes földbirtokok jelzálogos terheire, az erdő- sítésekre, fatermele'sre, vetőmagvizsgálatokra, ba—
romfiállományra, váltóóvásokra, stb. vonatkozó táblák.
Ezúttal is közli az Évkönyv a legfontosabb nemzetközi adatokat. A nemzetközi rész könnyen áttekinthető táblázatai a világ országainak gazda—
sági e's népességi viszonyait —— kevés kivétellel — szintén már az 1928. évi adatok alapján mutatják be.
A magyar pesta jelentése az 1928. évi mű—
ködéseről 1913., 1920., 1926—1928. ev1 ossze- hasonlitó adatokkal kiegészítve. _
Rapport de La Paste hongrotse sur son activité en 1928, comple'te' par les chiffres comparatifs de 1913,1920, 1 9 2 6—1 9 2 8.
A M. kir. Postavezérigazgatósag kiadása. Budapest, 1929. 134 lap, gratikonokkal és 29 képpel.
Edité par la Direction générale de la Posta royale hongmísa Budapest, 15129. 134 feuílluts ; illustré dr graphigucs et de 29 photogmphes.
Re'sume'. Le rapport nous renseigne sur les institutions postales, télégraphigues et téléphonigues de la Hongrie, y compris les transports aériens et le service radiophonigue, ainsi gue sur les inno- uations de lyannée derniére.
Les feleves, rédigés en hongrois et en frangoís, (lonnent un tableau net du mouvement de 1928.
*
A nyár folyamán látott napvilágot a Posta- igazgatóság 1927. évi jelentése, mellyel újból meg—
indította a háborús évekkel kiadványának sorozatát s
megszakadt értékes amelyben beszámolt az akkori évek postát érintő eseményeiről. Alig né—
hány hónap leforgása után pedig elismerésreméltó igyekezettel sikerült a legújabb adatokat tartalmazó 1928. évi jelentését is kőzrebocsátania.
