1924 ——205—— 5—6. szám.
az 1923. egész évben a behozott pamutszö—
vetek az összértéknek 9'70/0—át, a gyapjú—
szövetek 7'20/0-át tették, ez a szám a f. év május havában a pamutszöveteknél a 150/0-ot, a gyapjúszöveteknél a 80/0-ot is meghaladta.
A nyers és megmunkált fa importja az előző évhez képest emelkedett, a szénimport az előző évi színvonalon maradt. Fejlődő textiliparunk úgy nyersanyagokból és további feldolgozásra szolgáló félgyártmányokból, mint a gyári berendezésre és a feldolgozás tökéle- tesítésére szolgáló gépekből többet importált, mint az előző évben. A behozott nyers juta több mint háromszorosa volt az előző év április és május hónapjaiban importált meny- nyiségnek, de igen jelentős az emelkedés a nyers pamutnál, gyapjúnál és pamutszövő—
fonalaknál is.
A felsorolt cikkeken kívül ugrásszerű emel- kedést tapasztalunk a javításra érkező gőz—
mozdonyoknál, kikészített bőröknél, disznó- zsírnál, selyemszöveteknél, bőrcipőnél, nyers- bőröknél és a személyszállító automobilnál.
A többi csoportnál is majdnem kivétel nélkül kisebb-nagyobb növekedés észlelhető.
Kivitelünkben alig akad árúcsoport, mely- nek mennyisége nem múlta felül az előző év április és május havának mennyiségét.
Az első helyet a vágó- és igásállatexport foglalta el. A két hónapban külföldre szállí- tott állatok értéke több mint kétszerese volt az év első negyedében kivitt állatok értéké- nek. Az osztrák és cseh-szlovák piacokon érvényesülő amerikai verseny sem tudta meg- akadályozni a lisztexportunk fokozódását. A két hónapban 471480 métermázsa lisztet helyeztünk el Ausztriában és Cseh—Szlovákiá- ban, több mint 16 millió aranykorona érték- ben. Az export emelkedése teljes egészében a buzalisztre esett, a többlet nagyobb részét
Cseh—Szlovákia vásárolta. A takarmányliszt és korpakivitel is elég jelentékeny volt, bár az első negyedévi exporttal szemben csökkent.
A készletek fogyásával, —— mint előre—
látható volt — fokozatosan visszaesetta cukor- export. A kivitel összértékében a cukor az év első negyedében közel 130/0-kal részese- dett, ami májusban 40/0-ra zsugorodott össze.
A mezőgazdasági termények közül elsősorban a gabonakivitel említhető meg, mely 11 millió aranykoronával emelte a mult évhez képest a kivitel értékét. Nyersdohány, lóhere- és lucerna—
mag voltak még azok a fontosabb mezőgazda—
sági termények, melyeket az országból na—
gyobb arányokban exportáltak. Az év első negyedében megindult borexport májusban is- mét jelentéktelen mennyiségre esett vissza.
Az állattenyésztés termékeiből a friss és elkészített hús, toll, tojás és leölt baromfi szerepelnek nagyobb mennyiséggel. Erőtel- jesebb emelkedést csak a tojásnál tapasztal- hatunk. A vas—, gép— és elektrotechnikai cikkeknél a javításból visszaszállított gőz—
mozdonyok csökkenése mellett a Villamossági cikkeknél, vasfélgyártmányoknál és vasárúk- nál is jelentékeny a visszaesés május hónap- ban az áprilisi adatokkal szemben. Megesap—
pant pamutszövet-kivitelünk is.
Külföldi árucserénk utolsó kéthavi ered- ményeit összegezve megállapítható, hogy a kész ipari gyártmányok részesedése az import értékösszegében emelkedő irányzatot vett, vi-
szont a kiviteli tilalmak és korlátozások foko-
zatos megszüntetése vagy enyhítése elősegí- tette a kivitel fellendülését. Kedvező tünet, hogy az ország jövőbeli termelőerejét fejlesztő beruházásokra szolgáló import, a kész gyárt- mányok behozatalának fokozódó térfoglalása dacára még mindig igen jelentékeny.
Tormay Béla.
Nemzetközi kereskedelmi forgalom!)
Commerce international.
Franciaországban a valutaromlás rendes kísérő jelensége, a kivitel emelkedése észlel- hető a francia frank értékének sülyedése
miatt. 1924 február óta a külkereskedelmi
mérleg már aktív volt. Különösen a Német—
országgal való árúcsere élénkült meg.
Belgiumban is érezhető az infláció e hatása, de már nem annyira, mint Franciaország—
ban. Belgium ugyanis a külföldi élelmiszerek behozatalára jobban rá van utalva, mint Franciaország s ennek folytán az árak világ-
paritásra emelkedése gyorsabban bekövetke- zett. E két ország egyébként Anglia rovására növelte kivitelét.
Dánia kivitelét, melynek legfontosabb té—
telei az élő állatok, vaj, tej és sajt, szintén meglehetősen emelte a dán koronának mult évben beállott értékcsökkenése.
Hollandia gazdasági élete a folyó év első négy hónapjában éppúgy a pangás je—
gyében állott, mint az előző évben. Lénye- gesen emelkedett a nyerscukor-, kávé- és
1) Források: Wirtsch. u. Stat.,Wirtschaftsdienst, Rec. Mens. de l'Inst. Int. du Commerce és konzuli jelentések.
5—6. szám, ——206—— 1924
Különböző államok külkereskedelmi mérlege aranypénzegységekre átszámítva.
Bilan du commerce extérieur de dilfe'rents pays comm-ti en monnaies—or.
Behozatali ' Belíazatali
. . _ . . _ ,,
Idő szak Behozatal K1v1tel ,.(ívgefiaa) Időszak Behozatal ! Klvxtel kgví'ten? ,
többlet tobblet
milliókban milliókba
Ausztria (0. korona) Hollandia (h. forint)
_1 20 1_ 01 932 ___ 769 1913 3.918 3.082 —— 836
1321 ngg 904 795 1920 2.351 1.454 _ 1.397
1922 1.756 1.103 _ 653 1921 1883 1-151 "— 732
1923 1.349 1.031 _ 313 1922 1 9%2 1-311 — 771
1924 I. 166 71 __ 95 1923 1.900 1.4165 —— 685
_ II. 166 71 __ 95 1924 I. 166 109 —- 57
" 111. 173 39 _ 34 ,, 11. 172 116 _ 56
,, 111. 173 122 _ 51
Belgium és Luxemburg (frank) " lV. Uh 126 1 — 50
1913 4.637 3634 _ 1.003 * magya'O'SZág (korona )
1920 4.342 3.293 _ 1.549 1913 ) 813 777 — %e
1921. 3.331 2.757 _ 1.124 1920 417 164 — 203
1922 3.566 2.331 _ 1.135 1921 521 254 — 267
1924 I 290 133 _ 102 1922 539 330 _ 209
,, II. 235 214 _ 71 1923 423 338 — 85
III. 325 270 _ 55 1924 I. 37'6 32'3 — 5'3
" IV. 350 290 __ GO ,, II. 441 308 — 13'3
" , 111. 514 4415 _ 6-9
Bulgária (leva) ,, IV. 590 51 4 — 76
1913 139 93 _ 96 " V' ? 574 * 457 "" "7
1920 184 136 — 48 Németország (márka)
1921 138 105 — 33 1913 1 11.206 10.199 _ 1.007
191212? 1 145) líg —l— 1? 1922 6.311 6.199 _ 112
. — 1923 6.031 6.079 _ 2
, Ig %; 13 § 1924 1. 568 431 _ 137
,, . 11. 719 466 _ 253
,, IV. 19 13 — 6 III. 695 466 _ 229
IV. 303 432 _ 321
Csehszlovákia (cs. korona) *
1 . . Olaszország (lira)
1922131 133 l'??? '*' 37? 1913 3.645 2.512 _ 1.133
' 11' 173 130 " 2 1920 6.533 2.379 _ 3.679
" 111' 166 193 * 1921 3.736 1.319 _ 1.967
4 — ? '*' 32 1922 3 331 2 033 _ 1 593
IV. 1 135 220 _ 35 . ' " '
" ! 1923 4.100 2.617 _ 1.433
Dánia (d. korona) 1924 I;- §? ggg *— 183
. O ——
1913 777 637 _ 140 : HL ! 336 263 _. 67
1920 1.327 916 _ 911
1921 1.031 904 _ 177 Oroszország (rubel) '
1922 1.179 904 _ 275 1913 1.220 1.421 4- 201
1923 1.347 1.035 _ 312 1921 243 21 _ 227
1924 II. 106 36 _ 20 Románia (lei)
,, 1. 101 91 _ 10
" III. 114 91 __ 23 1913 590 670 4— 80
. — 24 33 3.3 36 — 33
Franciaország (fr. frank) 1922 420 433 "l" 13
1913 3.421 6.330 _ 1.541 Svájc (sv. frank)
1920 12.690 3.041 _ 4649 1913 1.920 1.376 — 544
1921 3.520 7.634 _ 336 1920 3.722 2.375 _ 347
1922 10.021 3.643 _ 1.376 1921 2.069 1.923 _ 141
1923 10.134 9.433 651 1922 1.337 1.740 _ 147
1924 1. 729 632 _ 47 1923 2.106 1.652 — 454
, 11. 343 395 4 47 1924 1. 176 162 14
,, 111. 331 1.060 4 179 ,, 11. 176 162 _ 14
. IV. 1 055 1. 291 -1- 236 ,, 111. 176 162 14
1) Az 1920—1923 évi adatokra vonatkozó megjegyzéseket lásd 208. lapon. —— Remargues relatives aux données des années 1920—1923 voir á la page 208.
*) 1911—1913. évek átlaga (A mai Magyarorszagra kiszámítva). —— Moyen des années 1911—1913 cal-
culé pour la Hongrie aotuelle. .
1924
gabonabehozatal, a kiviteli tételek közül pedig a tejtermékeké és a margariné. A szénkivi- tel Franciaországba még mindig tartja magát s a kokszexport is állandóan nő.
Svájc külkereskedelmi mérlege a folyó év első hónapjaiban kedvezően alakult. Míg a mult év utolsó negyedében átlag havi 618 millió svájci frank passzívája volt, a folyó év első negyedében az átlagos havi passzíva csak 14'6 millió frankot tett ki.
Németország külkereskedelmi mérlege, mely az elmult év legtöbb hónapjában aktív volt, az 1924. év első negyedében nagy passzivitást mutat. A bevitel a mult évi átlag—
hoz képest jelentékenyen nagyobbodott, míg a kivitel csökkenése folytatódott. Az adatok megítélésénél nem szabad ügyelmen kívül hagyni, hogy azok a Bahr-vidék megszállása miatt nem teljesek.
Ausztriában a bevitel az utolsó hónapok—
ban, különösen a mult év decemberében, nem- csak élelmiszerekből, hanem kész árúkböl is fokozottabb mérvű volt. A kivitel a mult év végén tapasztalható átmeneti javulás után visszaesett, úgyhogy az ország kereskedelmi mérlege egyre romlik. A kereskedelmi mérleg e passziv tendenciája s a munkanélküliség terjedése' Ausztria gazdasági helyzetét kedve- zőtlen színben tünteti fel.
Csehországban a kivitel _a mult év vége óta számottevően s inkább növekedett mint a behozatal, amiből a gazdasági feszültség némi enyhülését állapíthatjuk meg. Csehország a legtöbb árút, összes bevitelének egyharmad- részét, közvetlenül Németországból hozza be, utána következnek az Egyesült-Allamok, Ausztria, Olaszország, Lengyelország, Magyar- ország, Jugoszlávia és Anglia. Kivitele első-
sorban (mintegy 230/0) Ausztriába irányul,
mely után a kivitel nagysága szerint Német—
ország, Olaszország, Magyarország, Anglia, az Egyesült-Államok, Jugoszlávia és Románia jönnek. Legfontosabb kiviteli árúk érték sze- rinti sorrendben: fa, szén, cukor—, pamut-, gyapjuárúk, vas, üveg. Behozataliak: gyapjú, pamut, gabona, zsir, állat.
Románia mérlege, mely a régi területen 1913—ban 80 millió aranyleitöbblettel zárult, a világháborút követő három esztendőben erősen passziv, amely körülménynek magya—
rázata egyrészt az, hogy az országnak pótol- nia kellett a háborús esztendőkben tönkre- ment anyagot, másrészt pedig. hogy az újon- nan szerzett területeken való berendezkedés- sel volt elfoglalva, ami anyagi erőinek ki- használását akadályozta. Az új Románia
mérlege 1922-ben volt először aktív. A be-
—207——— 5—6. szám.
vitel azonban sohasem érte el a régi terület forgalmát. Románia legfontosabb kiviteli árúi:
gabona, petroleum, fa, élőállat és tojás.
Gabonaneműinek legfőbb piaca Belgium, Gibraltár, Németország, Franciaország és Anglia. Petrolenmtermékeket főleg Angliába, Ausztriába, Belgiumba, Magyarországba, Né—
melOrszágba, Jugoszláviába és Törökországba szállított, tüzelőfat Magyarországba és Jugo—
szláoiába, deszkát Magyarországba, Görög- országba, Egyiptomba, Bulgáriába és Angliába.
Az import legnagyobb ipari termékekben és gépekben. Az ország újabb külkereskedelmi adatai nem állnak rendelkezésre.
Lengyelország külkereskedelmi mérlege Felsősziléziának az országhoz történt csatolása óta igen kedvező képet mutat. A lengyel külkereskedelemben, mint a legtöbb keleti államé'ban, Németország foglalja el az első helyet, mellyel összes forgalmának 50 0/0-át bonyolítja le. Ezzel szemben Franciaország csak 3—40/o—kal részesedik Lengyelország külforgalmában. A lengyel kiviteli mérlegben az első helyet 300/0-kal a szén foglalja el, amiből az ország a sziléziai bányák meg- szerzése előtt behozatalra szorult. Főbb ki- viteli cikkei még a fa, cukor, petrolenmter- mékek és cink. Behoz gépeket és nyers—
anyagokat.
Japánban a februári és márciusi bevitel különösen nagy. Ez arra mutat, hogy az importőrök az építési anyagok bevitelének vámmentességi idejét, mely március 31—én járt le, jól kihasználták.
Oroszországról is vannak már újabb kül- kereskedelmi adataink, amelyek szerint az állami szervek domináló szerepet játszanak a külforgalmi tevékenységben. A folyó év első negyedében az összes kivitel 116 millió pud volt, 126 millió aranyrubelértékben, a
bevitel pedig 201/2 millió pud, mintegy 68
millió aranymbelértékben. A forgalom lebo—nyolításának megoszlása a főbb állami és más gazdasági szervek közt a következő arányú volt: állami részvénytársaságokra esett az összforgalom értékének 450/0-a, a trösztök és szindikátusok 25, a többi állami vállalatok
18'2, a társas vállalatok 2'30/0-ot képviselnek;
a magánosok szerepe tehát igen kismérvű.
A kivitelben a mezőgazdasági ipar érték sze—
rint 61'4, a faipar 12'50/0-al részesedett. Fon- tos kiviteli cikk még a nafta. A bevitelben a nyersanyagok és félgyártmányok 25, a technikai és szállítóeszközök '10*30/0-al része- sedtek. Nagy volt még a kőszén- és élelmi- szer-bevitel.
