111490
R Ó K A G E D E O N
A C S I L L A G O K V I Z S G Á L A T A R É G E N ÉS MA
( A z U r á n i a C s i l l a g á s z a t i M ú z e u m Ű t m u t a t ó j a )
M elléklet : A C S I L L A G O S É G
( i c s i l l a g t é r k é p p » l)
K IAD JA : A M A G Y A R T E R M É SZ E T TU D O M Á N Y I T Á R S U L A T
R Ó K A G E D E O N
A C S I L L A G O K V I Z S GÁ L A T A R É G E N ÉS MA
( A z U r á n i a C s i l l a g á s z a t i M ú z e u m Ú t m u t a t ó j a )
M elléklet : A C S I L L A G O S É G
( i c s i l l a g t é r k é p p » l)
KIAD JA : A M A G YA R TE R M É SZ E T TU D O M Á N Y I TÁ R S U L A T
MTA Ilii
KIK J
00006 574301 1
*3111490
Rezsöné.
-Sdkra Nyo“ d,>. V., Honvéd»utc*~jo qftfífí---- „ T ,---«0. 3866 — Felelős vezető: Radnóti Károly
Sokain m ég m a is úgy gondolják, hogy a csillagászok kiríaíó- m unkája, mellyel a Napot, a bolygókat, a távoli csillagokat és csillagrendszereket tanulm ányozzák, ¡kívül esik a mindennapi életen és a gyakorlatnak, a termielésnek ebből semmi haszna nin
csen. Ez a felfogás sem m iképen lsem - felel m eg a valóságnak.
A csillagászat tudom ánya igen szoros kapcsolatban van a gyakorlattal, a mindennapi élettel. A term elő m unkát, a tá rs a dalom életét nem lehetne m egszervezni pontos időszám ítás nélkül.
M anapság egészen term észetesnek találjuk, hogy a rádió „be
m ondja“ a pontos időt.. Azok pedig, akiknek egészen pontos időre v an szükségük, m eghallgathatják reggel 7, déli 12, este 7, vagy éjfél után 1 órakor a M oszkvai S ternberg Csillagvizsgáló Intézet ezredmiásodpercnyi pontosságú rádió idő je le it A pontos időt, am elyre kisebb v agy nagyobb pontossággal m indnyájunknak szük ségünk van, a csillagászok állapítják meg, a csillagok m ozgásának megfigyelése alapján.
De nem csak egy-egy nap alatt van szükségünk az idő ism e
retére. N aptár nélkül sem tudnánk terveket készíteni, a n a p tá r
szerkesztéshez viszont az év hosszának pontos ismerete szükséges.
Ennek m egállapítása ismét a csillagászok feladata. A Nap és a csillagok járásán ak m egfigyelése segítségével határozzák m eg az év hosszát.
Közismert, hogy m ilyen nagy fontossága van a gyakorlatban a jó térképek készítésének, de kevesen gondolnak a rra , hogy csil
lagászati m egfigyelések nélkül lehetetlen pontos térképeket készí
teni. Nagyobb földi távolságok kim érése is csak. úgy történhetik, ha a csillagok helyzetének változását vizsgáljuk a m érendő távol
sá g két végpontjáról.
H a gépkocsin utazunk, mindenfelé feliratos táblák m utatják a heiyes irányt és a gépkocsi vezetője könnyen tájékozódik.
A hajók, repülőgépek útján nem helyezhetünk el ilyen útjelző tá b lákat. A repülőgép pilótája, a hajó korm ányosa g y ak ran m ég m a is — ha elromlik a rádiója —, a csillagok segítségével tájékozódik.
Az időszámítás, tájékozódás, földmérés legfontosabb g y a k o r
lati alkalmazási területei a csillagászatnak, de ezeken kívül m ég sokfajta kapcsolata van a gyakorlati élettel. Az a tény, hogy a
csillagokban az anyagot a földi viszonyoktól eltérő állapotban, pl.
igen m agas hőm érsékleten tanulm ányozhatjuk, lehetővé teszi az anyag eddig ism eretlen olyan tulajdonságainak kikutatását, melyek birtokában jobb gépeket, jobb term előeszközöket készíthetünk.
A Napot pl. óriási fizikai laboratórium hoz hasonlíthatjuk, ahonnan a csillagászok az anyagról új ism ereteket szereznek. A modern csillagászat egy tekintélyes részét úgy is tekinthetjük, m int a fizika egyik ágát.
M indezeken ¡kívül van m ég egy fontos szerepe a csillagászat
nak az ember életében. A tájék o zatlan em ber, aki nem ism eri a világm indenség felépítését, titkokat és csodákat lát az égi jelen
ségekben. Képzelete szülötteivel, szellemekkel, term észetfeletti lényekkel népesíti be az eget.' V ilágnézete m isztikussá, babonássá válik. Ezzel akaratlanul is kiszolgáltatja m ag á t az im perialisták ügynökeinek, akik — tu d ato san terjesztik ezeket a babonákat, m ert el ak arják hitetni a dolgozókkal, hogy nem lehetnek s a já t sorsuk urai. A helytelen világnézetet valló em ber lefegyverézve áll a dolgozók felszabadító harcában. Az egyedüli helyes m ateria
lista világnézet kialakításának a csillagászat egyik legfontosabb alapja. így segíti a csillagászat eredm ényeinek m egism erése a dol
gozó em bert mindennapi m unkájában és harcaiban.
A csillagászat, m int általában a tudom ányok, a társadalom szükségleteinek alapján keletkezett é s azokkal együtt fejlődött.
Az időszám ításra és. tájékozódásra, ha kezdetleges form ában is, de m ár az em beriség fejlődésének kezdetén is szükség volt. A csil
lagászat a legősibb tudom ányok egyike. A term előe' ¿közök fejlő
dése következtében később az em ber m ár nem csak puszta szem é
vel, hanem m űszerek segítségével is m egfigyelhette a csillagos eget. Ahogy tökéletesedtek a term előeszközök, úgy vált lehetsé
gessé mind jobb és pontosabb m űszerek készítése. Üj és jobb m űszerekkel a csillagászok fokozatosan m egism erték a világ
m indenséget. A csillagászat tudom ányának fejlődése tehát szoro
san összefügg a csillagászati m űszerek fejlődésével é s ezeken keresztül a term előeszközök, általában a társadalom fejlődésével.
Az U ránia B em utató Csillagvizsgáló m úzeum ában össze
gyűjtv e láthatju k azokat a régi és újabb csillagászati m űszereket, amelyek eddig részben a Szabadsághegyi Csillagvizsgáló Intézet
ben, részben az eg ri csillagdában voltak. A m űszereket kiegészí
tették a legrégibb és legkorszerűbb m űszereket ábrázoló képekkel és fényképekkel. A kiállított m űszerek m ellett feliratos táblák m utatják, hogy egy-egy m űszer a társad alom fejlődésének melyik szakaszán keletkezett, m ire használták é s hogyan fejlődött, alakult az em bernek a világról alkotott képe is a tökéletesedő m űszerek nyom án.
4
Ha így tanulm ányozzuk a csillagászati m űszerek fejlődésének történetét, képet kapunk a csillagászat fejlődéséről is, az emberi társadalom fejlődésének tükrében. A m űszerek története elárulja azt is, hogy a csillagászat tudom ánya a kizsákmányoló társadal
m ak uralkodó osztályai által terjesztett babonák és előítéletek elleni harcban fejlődött és legkim agaslóbb eredm ényeit csak a szo
cialista társadalom ban érhette el.
A kiállítás képei és fali táblái bem utatják, hogy m ár vagy 20—30 ezer évvel ezelőtt, az em beriség legrégibb, legkezdetlege
sebb társadalm i berendezkedése idején, az ősközösségben is szük
ség volt elemi csillagászati ism eretekre.
Az ősközösségben nem volt m agántulajdon és nem voltak tár- ' sadalmi osztályok, közösen halásztak, vadásztak. Az ősközösség
ben élő em bernek is m eg kellett figyelnie, mind nappal, mind éjjel az égboltozat legfeltűnőbb jelenségeit. A halászok és vadászok a Nap járásán ak m egfigyelése segítségével osztották be m unkáju
kat. Ha a Nap m agasan volt az égen, tudták, hogy m ég sok idejük van az éjszakai sötétség beálltáig. Ha pedig beállt az éjszaka és éjjeli halászatra vagy vad ászatra indultak, a fényesebb csillagok segítségével tájékozódtak, ezek m utatták az irányt és az id ő i
A termelőeszközök fejlődése tette lehetővé, hogy az ősiközös
ségi társadalom ban később rátérjenek az állattenyésztésre és a kezdetleges földművelésre. Az állattenyésztőnek m ár tudnia kellett, hogy mikor használhatja fel az állat tejét, mikor v á rh a tja az ellést.
A földművelőknek m eg kellett állapítani a vetés és betakarítás idejét. Ezek a foglalkozások szükségessé tették, hogy az ember egy napnál hosszabb időtartam okat is tudjon számolni.
Az első állattenyésztők é s földművesek erre a célra a leg
szembeötlőbb ismétlődő égi jelenséget, a Hold alakváltozásait használták fel (sarló, félköralak stb.). Az egym ásután bekövetkező újholdakat szám olták. .
A termelőeszközök tovább fejlődnek. A kőről áttérnek a fém szerszám okra. A vasekével hatalm as földeket lehet megművelni.
Lehetségessé és szükségessé válik idegen m unkaerő beállítása.
A hadifoglyokat rabszolgákká teszik. A társadalom rabszolga- tartók és rabszolgák osztályaira szakad, az ősközösséget felváltja az első osztálytársadalom , a rabszolgaság.
A rabszolgatársadalom ban kifejlődik a földművelés. Hogy a m ezőgazdasági m unkákat az évszakoknak megfelelően szabályoz
hassák, nap tárra van szükségük. A rabszolgam unka alapján fejlő
désnek indul az ipar: textilárukat, vázákat, ékszereket készítenek a rabszolgák. A rabszolgák kizsákm ányolása n agy társadalm i fel
lendülést biztosít a rabszolgatartó kiváltságos kisebbség szám ára.
G azdag városok keletkeznek, a kereskedelem nagy forgalm at
5
bonyolít le é s távoli .földrészeket köt össze. A karavánoknak és hajósoknak térbeli tájékozódásra és időm érésre van szükségük.
Egy évnek azt az időt vették, m ialatt a Nap égi vándorútján ugyanahhoz a csillagképhez té r t vissza. A naptárkészítés, tá jé kozódás és időmérés szükségleteinek megfelelően e z ókori, nagy nabszolggtartó társadalm akban az aztékoknál, babilóniaiaknál, egyiptomiaknál, kínaiaknál, indusoknál, görögöknél, megkezdődnek a rendszeres csillagászati megfigyelések. M egfigyelték a Nap m oz
g ását és az egyes csillagképeket, melyekben a Nap egy-egy hónapban tartózkodott, legtöbbször állatnevekkel jelölték meg.
N em csak m egfigyelték a Nap ú tját, hanem arról feljegyzéseket is készítettek. M ai napig is fennm aradt eg y Ilyen kőbevésett feljegy
zés, a mexikói állatkör. A térbeli tájékozódás céljára a csillagok- • nak a látóhatárfeletti m ag a ssá g át használták fel. A karavánok és hajósok észrevették, hogy ha délről észak felé haladnak, a csillagoknak a látóhatárfeletti m ag asság a egy re változik.
Különösen jól m egfigyelhető ez a jelenség a Sarkcsillagon, mely nem vesz részt az é g látszólagos napi körforgásában és így mindig ugyanabban az irányban látható. Rendszerint a Sarkcsillag m ag asságának változásából következtettek a rra , hogy m énnyit haladtak észak, vag y dél felé. M indezekhez a m egfigyelésekhez és m érésekhez m ár nem volt elég a puszta szem , m egjelennek az első csillagászati m űszerek.
Ilyen ókori csillagászati m űszerek voltak a gnóm on, a napóra, a vízóra, a fonalas fokm érő, a m erkhet, a. Jákob-botja, a gyűrűs teke.
Gnómon. H a csillagászati m űszerekre gondolunk, rendszerint nagy távcsöveket és_ bonyolult készülékeket képzelünk el. A g n ó mon, ez a többezeréves csillagászati m egfigyelési eszköz semmi
ben sem hasonlít m ai utódaihoz. Az egész „m űszer“ mindössze függőleges helyzetű vékony pálcából állott. A leleményes csil
lagászok azonban a pálca árnyékából m égis hasznos következteté
seket tudtak levonni. Télen a N ap alacsonyan jár, a letűzött pálca hosszú árnyékot--vet N yáron viszont, m ikor m ag a sa n visz a Nap útja, ugyanannál a pálcánál rövid árnyék keletkezik. A leghosszabb árnyék időpontja a tél, a legrövidebb árnyék időpontja a nyár kezdetét jelentette. De egyetlen n a p alatt is változik a pálca árnyé
kának hossza, m ert reggel hosszú az árnyék, délben m egrövidül, este pedig m egint megnyúlik. íg y az árnyék h o sszú ság áb ó l a n ap pal óráinak m úlására is lehetett következhetni. így vált be az egy
szerű kis pálcika, m int kezdetleges- időm eghatározó eszköz. Az egyiptom iak u g y an erre a célra a pálca helyett hatalm as faragott kőoszlopokat, obeliszkeket használtak. Az ilyen kőoszlopok voltaik az ókori városok utcai órái. A v á ro s lakói lépéssel m érték az időt.
2300 évvel ezelőtt élt görög drám aíró, Arisztofánesz egyik víg
játékában, az athéni asszony így szól férjéhez: „Am ikor az árnyék tíz lépés hosszú lesz, gyere vacsorázni“. A járókelők ugyanis, ha tudni akarták az idő állását, lépéssel lem érték a kőoszlop árnyékát.
( 1. ábra.)
Napóra. Pontosabb időm eghatározás vált lehetségessé a nap
órák segítségével. Először a babilóniaiak készítettek napórákat.
Pálcák vagy m ás tárgyak árnyékának eümozdulását beosztással m egjelölt óralapon figyelték meg. Amint ia Nap az égen napi útját futotta, úgy haladt tovább az árnyék az óralapon, éppenúgy, mint a karórán az óram utató. Sokfajta napóra volt használatban.
A delhii (India) híres napóránál ám yékvető pálca helyett 45 m hosszú é? 27 m m ag as falat építettek. Ennek árnyékát egyj reá m erőleges 15 m su g a rú m ásik körívalakú.falon fogták fel. Az á r nyék a falon percenként 6.25 cm-t haladt. Az indiai kolduló sz e r
zetesek hordozható napórát vittek m agukkal. Egy nyolcszögletű sétabot volt ez, melynek minden élén felül egy lyukat fúrtak és abba kis pálcikát dugtak. H a m eg akarták tudni a pontos időt, m adzagra akasztották a botot, s ekkor a lógó bot élére a kis pál
cika árnyéka esett. A pálca éleire vonásokat véstek az óráknak m egfelelően; A botnak azért volt nyolc éle, m ert az év különböző szakaszaiban a Nap látszólagos ú tja esi így az árnyék hossza is m ás és m ás. A különböző hónapokban mindig a megfelelő él nyílá
sába illesztették a kis pálcikát. TuristacélokTa m a is könnyen lehet csinálni ilyen botórát. Elég, ha csak három éle van, a szabadban töltött nyári hónapokra. A három hónapban egy-egy napot kell rászánni az órakészítésre, egy-egy véséssel megjelölve, hogy óránként hol végződik az árnyék.
V ízóra és hom okóra. A napóra csak derült időben, és nappal m utatta az időt. Szükség volt éjjeli ó rára is. A babilóniaiak kitalál
ták, hogy az időt víz segítségével is lehet m érni. A lassan kicsurgó víz mindig ugyanannyi idő alatt ürül ki az edényből.
A babilóniaiak hosszú, vékonynyakú edénybe vizet öntöttek, az edény fenekére lyukat fúrtak. Egy ember napkeltekor m egtöltötte az edényt és mikor minden víz kifolyt belőle, hangos kiáltással jelezte a város népének. U gyanakkor ú jra m egtöltötte az edényt.
Ezt a m űveletet persze naponta v agy hatszor is m eg kellett ismé
telni. A legjobb és legpontosabb víziórákat 2000 é v e , Egyiptom ban, Alexandria gazdag kereskedővárosban készítették. Az alexan
driai mesterembereik önműködő víziórákat is szerkesztettek. Ezek vízierővel hajtott, bonyolult és elmés gépezetek voltak. Egyik ilyen régi vízióra pontosan olyan, m int a mi óránk: Kerek óralapja van, körbenfutó m utatókkal. A nehezéke úszó korong, mely egy olyan kis víztartóban úszott, melyből folyton folyt 'a víz. Amikor süllyedt
7
a víztartóban a víz szintje, velesüllyedt a z úszókorong' is és a gépezet m egindult. A vízórák m ellett h asználtak hom okórákat is, ahol igen finom hom ok folyt ki az edényből. Rövid időegységeket nagyon pontosan lehet hom okórával m érni, tojásfőzésre m a is használunk hom okórát.
Fonalas fokm érő. Ezzel a m űszerrel h atáro zták m eg a k a ra vánok a Sarkcsillag látóhatárfeletti m agasságát. Egyik alkatrésze volt ennek a m űszernek egy 20— 30 cm hosszú vékony cső, hossz- tengelyén átfúrt bot, nádszál v agy m ás efféle. H a ezen a lyukas
1. ábra. ■
Obeliszk, az ókori városok utcai órája.
boton keresztül m egcéloztak egy csillagot, a bot iránya-éppen- akkora szöget zárt be a vízszintessel, m int a csillag fokokban kifejezett látóhatárfeletti m agassága. M eg kellett tehát mérni, m ekkora szöget zárt be a bot a vízszintessel. Ezt úgy oldották meg, hogy egy szögbeosztást helyeztek a földre és annak közép
pontját fonállal összekötötték a bot végével. A fonál iránya így ugyanolyan volt, m int a boté és a szögm érőn közvetlenül le lehe
tett olvasni, hogy a fonál m ekkora szöget zár be a vízszintessel.
Rendszerint két ember kellett ehhez a művelethez. Egyikük meg-
2. ábra.
Kínai karavánok fonalas fokmérővel tájékozódtak.
célozta a bottal a csillagot, a m ásik pedig ugyanakkor leolvasta a szögm érőt. (2. ábra.)
Jákob botja. A hajósok a tengeren táncoló hajon nem igen tudták használni a fonalas fokm érőt. A hajó „földje ritkán v ö t vízszintes. Olyan eszköz kellett, mellyel egyszerre lehetett m eg célozni a látó határ szélét, m eg a csillagot is. Errevalo volt ^ a Jákob botjának nevezett fokm érő m űszer. Lyukakkal ellátott rúd
9
volt ez, melynek lyukaiba rövidebb pálca volt helyezhető. A m é
résnél m eg kellett találni a rúdnak azt a lyukját, amelybe illesztve a pálcát, annak két vége a rúd végéről • nézve éppen a csillagra és a látó h atárra m utatott. A szem hez minél közelebbi lyuknál következett ez be, annál nagyobb volt a csillag és a látóhatár fok
távolsága. H asználták a Jákob botját szárazföldön is, két csillag szögtávolságát is m eg lehetett vele határozni. Szárazföldi h aszná
latra később m ár tökéletesebb eszközöket alkalm aztak, m int az egyszerű kilyuggatott rúd, de éppen a hullámzó tengeren használ
hatósága m iatt a hajósoknak sok évszázadon keresztül legfonto
sabb m űszerük volt a Jákob botja. Ilyet vitt m agával Kolumbusz is, amikor A m erikát felfedezte és egészen a XVIII. század köze
péig ezzel végezték a hajósok a helym eghatározásokat.
G yűrűs teke, vagy latinul: armillaris szféra. Ennek m ár sok
kal inkább m űszer alakja van, m int iaz előbbi botoknak. Olyanféle szerkezet ez, mint egy földgömbnek köralakú abroncsokból elkészí
tett váza. Az U ránia m úzeum ban van egy kép, mely egy régi kínai csillagvizsgálót ábrázol. (3. ábra.) A n a g y kőépítmény tete-
3. ábra.
Régi kínai csillagvizsgáló. Az ősi kultúrájú Kínában m ár évezredekkel ezelőtt csillagvizsgálókat építettek és rendszeres észleléseket folytattak.
jén szám os gyűrűs teke irányul az ég felé. Az ilyen gy ű rű s tekék
kel a csillagok helyzetét h atáro zták m eg az égen. A Földön olyian módon állapítjuk m eg például eg y v áro s helyét, hogy m egadjuk egyrészt a földi egyenlítőtől, m ásrészt egy erre m erőleges és Greenwich angliai városon keresztülm enő legnagyobb körtől szá
m ított foktávolságot. Hasonló módon állapítják m eg a csillagá
szok egy csillag helyét az égboltozaton. H a a földi egyenlítő síkját
kiterjesztve képzeljük egészen az ég képzelt göm bjéig, ez a sík egy körvonalban fog találkozni az ég göm bjével. Ez a körvonal lesz az égi egyenlítő. Elképzelhetünk erre m erőlegesen is egy másik nagy kört az égen. M egállapodás szerint onnan kiindulva képzeljük ezt a második kört, ahol az égi egyenlítőn a Nap m ár- cius 21-én, tartózkodik. Tavaszpontnak hívják ezt a helyet. Ha m egm érjük valam ely csillag foktávolságát ettől a két égi körtől, pontosan jellem ezhetjük helyzetét az égen. A csillag helyzetét jellemző két adatnak tudom ányos néven a csillag koordinátáinak m eghatározására szolgált a g y ű rű s teke. A gyűrűs teke földgömb vázának van egy tengelye. Ezt úgy állították be, hogy párhuzam os legyen a Föld forgástengelyével. Ekkor a tengelyre merőleges, körabronos helyzete párhuzam os volt, a földi és az égi egyenlítő
vel. Ha a körabronos középpontján a fektetett vonalzót' a csillagra irányították, egy m ásik fokbeosztású körön le lehetett olvasni, hogy a vonalzó iránya m ekkora szöget zár be a körabroncs sík
jával, illetőleg a vele azonos helyzetű égi egyenlítővel. U gyanúgy m eg ^lehetett határozni a csillag m ásik koordinátáját is, ha a gyűrűs teke egyiik körét a tavaszponton átm enő égi körrel azonos helyzetbe állították be és ettől m érték m eg a vonalzóval a csillag foktávolságát. A csillagok koordinátáinak, vagyis helyzetinek ismerete rendkívül fontos, ez az alapja a csillagászat tudom ányá
nak. Semmit sem tudhatnánk m eg a csillagok m ozgásáról, ha nem ismernénk pontosan helyzetüket. Ezeket az adatokat m ár az ókor
ban feljegyzésekbe, katalógusokba foglalták. Hipparchos görög tudós készítette az első csillagkatalógust és ennek felhasználásával készült később Ptolem aios másik görög- tudós híres csillagkataló
gusa is; M egism erkedve így a csillagokkal, egyes ism erős csilla
gok kelését és nyugvását időszám ításra is felhasználták. Az egyip
tomiak időszám ításában nagy szerepet játszott 0 legfényesebb csillagnak, a Szinusznak hajnali kelése. Ennek alapján jelentették be a papok a népnek az újévet, m ely a Nílus áradásának ide
jére esett.
A rabszolgatársadalom ban, m int m inden osztálytársadalom ban a tudom ányokat az uralkodó osztály igyekezett kisajátítani.
Az uralkodóosztályhoz tartozó papok a csillagászati ism ereteket szigorú titokban tartották. A nép között a csillagjóslás babonáját, az asztrológiát terjesztették. A m űszerek fejlődésével párhuzam o
san alakult az em bernek a világról alkotott képe Is. Kezdetben misztikus és m esés m ag yarázato kat találtak ki. A Földet a világ
mindenség középpontjában lévő lapos korongnak képzelték, mely hol oszlopokon, hol elefántokon nyugodott, vagy legtöbbször a vízben úszott. (3/a. ábra.) A papság is terjesztette az ilyen mesés világképeket. Később azonban voltak haladó szellemű görög tudó-
3/a. ábra.
A Föld képe a hindu papok elképzelése sz e rin t A Földet tekn5sbékán álló négy elefánt tartja. Szerintük a teknősbéka az Óceán vizében úszik.
sok, akik m egpróbálták tudom ányos, m aterialista m ódon m a g y a rázni a világot. így P ythago ras g örög tudós úgy képzelte, hogy az égitestek a Nap körül keringenek és tudta, hogy a Föld göm b
alakú és forog. M ég következetesebb m aterialista tudós volt a görög A naxagoras, aki időszám ításunk előtt 500 évvel nemcsak azt tan ította, hogy a bolygók és a Föld a Nap körül keringenek, hanem azt is h an g o ztatta, hogy m ás égitesteken is lehet élet, kifejlődhetnek értelm es lények. Ezeket a tan okat a papok isten- telenségnek ta rto ttá k és A naxagorast bebörtönözték. Az ókori
„hivatalos“ csillagászati ism ereteket Ptolem aios alexandriai görög tudós foglalta össze és az ókor végén általánosságban az ő világ
képét fogadták el. Ptolem aios világképe szerint a világmindenség középpontjában szabadon lebeg a m ozdulatlan, a göm balakú Föld és körülötte keringenek a Hold, a Nap, a bolygók és a csillagok.
Az ókor vége felé a rabszolgam unka egyre inkább akadá
lyává kezd válni a term elési technika fejlődésének. A rabszolga nem volt érdekelve a term elésben, bonyolultabb m unkákat nem igen lehetett rábízni. A róm ai birodalom hanyatló korszakában a rabszolgarendszer m ár g á tjá v á vált a term elés további fejlődésé
nek és a róm ai birodalom bukása után a rabszolgaságot felváltotta
a jobbágyokra és a jobbágyokat kizsákmányoló földesurakra szia-' kadt középkori hűbéri társadalom .
A róm ai1 birodalom ra tö rő hódítók és a népvándorlás hosszú háborúi alatt a term elés színvonala erősen lesüllyedt. A hűbéri társadalom első korszakában a term elés alacsony színvonala és a hűbériséggel szorosan egybefonódott egyház korlátlan hatalm a hosszú évszázadokon át gátolta a tudom ányok fejlődését. Az ókori csillagászati ism eretek is jórészt feledésbe m erülték, de annál inkább feléledt a csillagjóslás babonája: az asztrológia. Sokáig elakadt a m űszertechnika fejlődése is. Az asztrológusok beérik, ha a gyűrűs tekével h atáro zh atják m eg a babonás jóslatokhoz1 szükséges bolygó-állásokat, v agy m ég inkább használnak e rre a célra egy triquetrum nak nevezett m űszert, melynek nem voltak beosztott körei, hanem csak vonalzókból álló célzószerkezetei, tehát sokkal kezdetlegesebb volt, m int a g y ű rű s teke. Nem fejlesz
tették tovább a haladó görög tudósok elképzeléseit sem a világ
mindenség helyes felépítéséről. Az egyház Ptolem aios világképét fogadta el, mely a m ozdulatlan Földet helyezte a világmindenség középpontjába. Ez a világkép jól m egfelelt az egyház tanításának, amely szintén az em bert-és az em ber lakóhelyét, a Földet tarto tta a világmindenség középpontjának. Az egyház a Föld m ozdulatlan
ságával is alá ak a rta tám asztáni, hogy a társadalom ban sem lehet változás, a főpapok é s földesül aik világa is mozdulatlan, felsőbb a k a ra t alapján létező, m eg nem változtatható világ.
Az egyház szellemi d ik tatúrája nyom án kialakuló világkép még annyira sem felelt m eg a valóságnak, m int Ptolem aios m in
tául szolgáló világképe. Az U ránia m úzeum ában egy régi rajz <
m utatja, hogy a Föld göm balakjáról is elfeledkeztek. A képen a Föld lapos korong, felette az é g kristály kupolájával, amelyen túl az egyház csodás túlvilágot hirdetett. A rajzon egy szerzetes is látszik, am int elér a Föld korongjának szélére és ott kidugva fejét az ég kárpitján, m egpillantja az égi gépezet ikerekeit, mellyel a felsőbb h atalm ak a bolygók m ozgását irányítják. (4. ábra.)
' Azt ak arták ezzeii a világképpel a jobbágyoknak m egm utatni, hogy am int a term észetben alul van a Föld és felette az ég, úgy kell, hogy a társadalom ban is alul legyenek a szolgák és felettük az urak, m eg a papok.
A jobbágyok és hűbérurak osztályellentéte m ellett azonban lassanként egy új társadalm i osztály is kezdett kialakulni a hűbéri társadalom ban. A földesurak v ára körül kézművesek telepedtek le.
Külföldi kereskedők látogatják m eg az ilyen „városok at“, m eg
indul a kereskedelem Kelet és N yugat között. Egyes m eggazda
godott kereskedők letelepednék a városokban. A kialakuló városi
4. ábra.
íg y képzelték el a középkori papok a világ szélét.
polgárság új nyersanyagokat, új árucikkeket keres. N agyban fel
lendül a kereskedelem, a hajózás. A hajósok n agy tengeri utak at tesznek m eg. Ilyen nagy utakhoz m ég pontosabb tájékozódásra és időm érésre, új m űszerekre volt szükség. M egjelennek a quadráns, oktáns, sextáns csillagászati szögm érő m űszerek. Ezek a latin elnevezések a körnek egy-egy részét jelölik m eg. A quadráns negyed, a z oktáns nyolcad, a sextáns hatod kört jelent. Ü gy pró
bálják a szögm éréseket pontosabbá tenni, hogy nagym éretű kör- osztályziaton olvassák le ia szögeket. Egy. vékony csövön át nézik a csillagot é s a cső pontos irányát a quadráns, v agy oktáns nagy kö r
ívén1 olvassák le. A quadráns é s sextáns állványzaton volt elhe- ly-: zve. Tycho de Brahe, a híres dán.' csillagász, korának legnagyobb megfigyelője, az ilyen quadránsokkal igen n agy pontosságú észle- lé e k e t végzett. H atalm as m éretű quadránsa be volt építve csillag
dájának falába. A kisebb m éretű sextánsokat rendszerint a hajósok használták, m ert ezzel kézből is lehetett m érni, m int a Jákob ootjával.
A régi és új megfigyelési adatok tanulm ányozása eg y re való
színűtlenebbé teszi a Föld középponti helyzetét. Kopernikusz len
gyel tudós ú jra feleleveníti a g ö rö g tudósok elfelejtett tanítását, hogy a h atalm as Nap a középponti égitest és a Föld csak egy bolygó, mely többi bolygótársával a Nap körül kering. Kopernikusz az egyháztól való félelmében nem m erte tan ítását nyíltan hirdetni és csak halála u tán került nyilvánosságra. Az egyház könyörtelen harcot indított az új tanok ellen és a kopernikuszi világkép leg
nagyobb h arco s hirdetőjét és továbbfejlesztőjét, G iordano Brúnót,
14
aki meggyőződéssel hirdette, hogy a Nap sincs a világmindenség középpontjában* hanem a mienken kívül mé-g szám talan m ás nap
rendszer is létezik, m áglyán égette el. De hiába ak arta az egyház visszafelé fordítani a haladás szekerének rúdját, egy forradalm ian új műszer, a távcső segítségével csakham ar m egszülettek Koper
nikusz elméletének első bizonyítékai.
5. ábra.
Galilei távcsöve. Az első csillagászati távcső.
A kézm űipar fejlődése lehetővé tette üveg-lencsék csiszolását.
Egy holland csiszolóm ester üveglencsékből távcsövet állít össze.
N agy feltűnést kelt, hogy a földi tárg y a k at m egnagyítja, közelebb hozza ez iaz új találm ány. Felhasználják a hadászatban is. G áliéi olasz tudósmaik, mikor hallomást szerez a hollandus m ester alkotá
sáról, az a zseniális gondolata tám ad, hogy a z égitesteket kellene megfigyelni az új m űszerrel. S a já t m ag a állítja össze az első csillagászati távcsövet és ő az első em ber, aki távcsövön nézheti a Holdat, a Napot é s a bolygókat. (5. ábra.) M a is nagy élmény, mikor valaki először pillantja m eg a távcső lencséjén át a Hold napfényben szikrázó hatalm as hegyeit, pedig m a m ár szám talan
15
fénykép forog közkézen a Hold felszínéről1 és a néző előre tudja, hogy mit fog látni. De elképzelhetjük, m it érezhetett Galilei, akinek mindez új és teljesen ism eretlen volt. M egm utatta a távcső, hogy a Holld felszínét is éppúgy hegyek és völgyek borítják, m int a Földet, tehát a Föld és az égitestek között nincs lényeges különb
ség. M egm utatta, hogy a nagy Jupiter bolygó körül holdak kerin
genek, tehát nem volt igaza Ptolem aiosnak, mikor azt állította, hogy minden égitest a Föld körül kering. A távcső folyton változó foltokat m u tatott ki a Nap felületén, pedig az egyház úgy tan í
totta, hogy a Niap olyan tökéletes alkotása a teremtőnek, hogy azon semmiféle folt, vagy változás nem lehetséges. Észlelte Galilei, hogy a Vénusz bolygó ugyanolyan sarló, félkör stb. alakváltozá
sokat m u tat, m int a Hold, tehát ez a bolygó is göm balakú, a Naptól kapja a fényét és keringése m iatt látunk hol többet, hol kevesebbet a m egvilágított félgömbjéből. Galilei felfedezései e rő sen valószínűvé tették a kopernikuszi világkép igazságát. Galileit a Föld ¡forgásáról és keringéséről hirdetett tanai m iatt az egyház az inkvizició elé hurcolta és élete végéig őrizetbe helyezte.
(6. ábra.)
De sem m i sem állíthatta m eg a haladás útját. A m űszerek mellett az elm élet is harcolt a kopernikuszi világkép bebizonyí
tásáért. Kepler a bolygók és köztük a Föld m ozgástörvényeinek felismerésével újabb csapást m ért a Föld m ozdulatlanságát hirdető egyházi tanokra, New ton törvényei pedig bebizonyították, hogy nem rejtélyes felsőbb erő görgeti a bolygókat égi pályájukon, hanem a Nap vonzásának h atására keringenek körülötte a boly
góik. Kepler törvényei az általános töm egvonzás következményei.
Másfél évszázaddal később rájö ttek a csillagászok, hogy az akkor ismert legkülsőbb bolygó, az Uránusz m ozgása szabálytalanságo
k a t m utat. Ahogy Kepler és Newton törvényei alapján szám ít- gatták pályáját,^ ez a bolygó hol késett, hol m eg sietett, mint a rossz óra. Feltételezték ekkor, hogy kell lenni egy m ég külsőbb bolygónak, amelynek vonzóereje sietteti v ag y lassítja az U ránusz m ozgását aszerint, hogy keringése közben hol előtte, hol m ögötte van az U rán úsznak. Leverrier francia csillagász az elmélet alap
ján kiszám ította, hogy milyen pályájú és m ozgású bolygó okozhat ilyen zavaró Hatásokat. Azt is kiszám ította, hogy egy adott idő
pontban az égen hol kell látszani ennek a bolygónak. M ikor azután az egnek e rre a pontjára irányozták a távcsövet, m egtalál
ták a z új bolygót, a Nep‘unuszt. Ezekután Kopernikusz tanítása teljes bizonyítást nyert.
I Az a felismerés, hogy a Föld nem kiváltságos helye a világ
mindenségnek, hanem a N aprendszert alkotó, hozzá hasonló boly
gók családjába tartozik, rendkívül m egnövelte az érdeklődést a
16
6. ábra.
Galilei olasz tudós (1564— 1642).
bolygók iránt. Minél közelebb szerették volna hozni a bolygókat a távcsövekkel. Az első távcsö v ek egyszerű hosszú fémcsövek vol
tak, melynek két végébe egy-egy lencsét illesztettek. A távcsőnek az égitest felé fordított végébe helyezték iaz úgynevezett tá rg y lencsét E nnek a gyújtóitávolsága akkora volt, mint a cső hossza, s így ez a lencse az é g ite strő l a cső másik végén adott képét, mint ahogy a fényképezőgép lencséje is előállítja a tárgyak kepet a homályos üvegen. A távcső m ásik végén nem volt^ homályos üveg, hanem ide egy n a g y ító lencsét: a szem lencset tették és ezzel nézték m eg' a tárgylencse alkotta képet.
Az U r ánia-Múzeurr iban látható több ilyen kezdetleges távcső a XVIII. sz. iközepe tá já ró l az egri csillagdából.
Hosszú és a rá n y la g ' vékony csöveik ezek, m ert m ég nemigen tudtak 6—7 cm-nél n a g y o b b átm érőjű lencséket előállítani. Egy
szerű faállványon helyezték el ezeket a távcsöveket. Ilyesfajta táv
csövek voltak azok, meüyekkel Galilei é s követői próbálták egyre közelebb hozni a bolyg ó kat és a ¡kísérletezők egész soria igyeke
zett fokozni a távcső naigyítását. Sokszor csalódást okozott, mikor a kép m ére te i m egnagyobbodtak, de piros és kék színek homályos foltjai te tté k zav aro ssá ;a bolygó halvány ra jz á t és m ég annyit se láttak, m int kisebb nag yítással. Ez az úgynevezett színi hiba
2 17
komoly akadályt g ördített a távcső tö k életesítése elé é s egyelőre nem is tudtak segíteni rajta, m ert m inden (ígyszerű üveglencsének m egvan az a hibája, hogy a tá rg y a k a t to rz ítv a és színesen áb rá
zolja. Kisebb nagyításnál nem olyan feltűnő, de a nagyítás foko
zásával egyre zavaróbbá válik.
.. ^ e.P'^r *s próbálja Galilei táv csö v én ek fogyatékosságait kiküszöbölni, ö szem lencsének is dom ború lencsét alkalm az és ezáltal lehetségessé válik, hogy a szem lencse gyújtópontjában elhelyezett fonálkeresztet, avagy skálabeosztást is együtt lássuk a képpel, am i igen pontos beállítást é s méréseket: tesz lehetővé.
Az ilyen távcső fordított képet ad az ég itestekről, csillagászati megfigyeléseknél ez azonban eg y általáb an nem zavar és ilyen e ven alapuló távcsöveket használunk m a is. M indezen előnyei e enere a to rzítást és a színi hibát az első Kepler-féle távcsövek sem tüntették el.
Newton ekkor olyan távcsövet sz erk e szte tt, m elyben a tá rg y lencse helyett hom orú tükör van elhelyezve. N ag y ításra alkalm as , .eP.e* ugyanis nem csak a lencse által m e g tö rt, hanem a hom orú n °ÍLo1 v 'SRzaverődő fénysugár seg ítség év el is elő lehet állítani.
• i ^ tükrös távcső bevált, m e r t ennél egyáltalában nem jee n tk ez e tt a színi hiba. A m úzeu m b an látható egy ilyen régi
ukros távcső, melyet Londonban sz ere lle k össze és az egri osil- ag a b a n használtak a X V I I I . sz áz a d b a n . Fémből készítették akkor m eg a avesotükröket és csak később tértek át a m ai szokásos e jarasra, hogy csiszolt üvegfelületet ezüstözünk t>e. A tükröt acsoben helyezték el é s fából készült a táv cső e g y sze rű állványa I f 'j - 3j „ yen kezdetleges tükrös táv cső v el is el lehetett érni . yez° J „ «setén 150—200-szorps n a g y ítá s t és úgy látszott, hogy a ]ovo a tükrös távcsöveké.
m a g ukat a lencsékkel kísérletező tudósok se.
. . gy ]}a tárgylencsének ¡.nem egyetlen lencsét vesz,
l e n r kulonböző fajtájú üveg len csét tesz össze, az ilyen
látható a» ^ u s z o b o li a színi h ib át. Az U ránia-m úzeum ban
yvttt ir '- cs;Ma^ anak ilyen d ollondiánus tu bu sa, melyet kérupt m ^ P e n ' m ;ír sokkal élesebb és szebb
’ T- ? .r ^S€bhi lencsés távc sövek. D ollord eljárásán ak
£ ; f e utMan U]í,a na?,y. lendületet nyer a lencsés távcsövek csöveket 'S 2 1 1 J min^ a ^ ^ncsés, mind a tü k rö s táv-
m egnöve kedett a csillagászati hely- S S k í ? ere! ek p o n to ssá g a is. A táv csö v ek et quad- m!m ok tansokra es sextansokra szerelik fel. A fonalkeresztes nagynagyitasu távcsövekkel sokszorta pontosabban m eg lehet
7. ábra.
Newton első tükrös távcsöve.
határozni a csillag helyét, mint az egyszerű lyukas csővel. így nagyobb pontossággal m érhették a földrajzi szélességet, a csilla
gok .koordinátáit, a pontos időt. Nagy segítség volt, hogy 1656-ban feltalálták az első ingaórát.
8. ábra.
Megfigyelés a szeksztánssal. A szeksztánst ma is használják a hajósok.
Az U ránia M úzeum ban 3 ilyen régi távcsöves quadráns is található. Állványzatuk fából van, de igen m asszív kivitelben, am i m utatja, hogy a m érések pontossága m ár m egkövetelte a pontos - szerelést. Az egyik távcsöves quadráns tengelye ferdén áll, p á r
huzam osan a Föld forgástengelyével. Az ilyen úgynevezett parallaktikus felállítású távcső nagy előnyt jelent. Ha ugyanis egy rögzített távcsövet valam ilyen égitestre beállítunk, a Föld forgása tniatt az égitest ham ar kiszalad a távcső látómezejéből. Vízszintes és függőleges tengely körül is el kell forgatni a távcsövet, ha utána akarunk menni. A panal'laktikus felállítású távcsőnél az égi
testeket a távcsőnek csak egy tengely körül való forgatásával kísérhetjük.
Az egyre fejlődő távcsövekkel lassanként m egism erték a N ap
rendszerhez tartozó fontosabb égitestek m ozgását és felszínet.
Beigazolódott a korábbi sejtés, hogy a bolygók és a Föld egytípusú égitestek é s eg y re valószínűbbé vált, hegy egyes bolygókon az élet ugyanúgy kialakulhatott, mint a Földön.
A feltörekvő polgárság tám o g atta a távcsövekkel való k ísé r
letezéseket. A polgárságnak érdekében állott mind a hajózás, mind a tudom ányok fejiesztese. A polgárság érdekeinek útjában állott a hűbériséggel összefonódott egyház korlátlan hatalm a és a tudo
m ánynak a babonák és előítéletek elleni győzelmes harca gyengí
tette az egyház befolyását.
A hűbéri társadalom m ár túlélte m agát, g á tjá v á vált a term e
lés, a technika fejlődésének. A n agy földrajzi felfedezések nyomán megindult a g yarm atosítás. A gyarm atokból áruk és nyersanyagok özönlöttek az európai országokba és a gyarm ati népek kirablá
sából nag y tőkék halm ozódtak fel. Az újonnan kialakult tőkés- osztálynak szabad kereskedelemre, szabad nyersanyagbeszerzésre és bérm unkásokra volt szüksége. De ehhez előbb le kellett rom bolni a hűbéri korlátokat. A városi polgárság m aga köré gyűjtve
az elnyom ott paraszti tömegeket, polgári forradalm akban vívja ki az új társadalm i form a, a tőkés társadalom győzelm ét.
A társadalm i Jo rm a m egváltozott, de a kizsákm ányolás m eg
m aradt. M ost a tőkések lettek a term előeszközök tulajdonosai és kizsákm ányolták a m unkásokat, akik csak úgy tu d tak megélni, ha m unkaerejüket eladták a tőkéseknek. A bérm unkán alapuló tőkés társadalom első korszakában a term elés fejlődésének óriási lendü
letet ad. Üj találm ányok, új gépek, új tudom ányos m űszerek szü
letnek. (9. ábra.) A technika fejlődése, új m űszerek, új eljárások alkalm azását teszi lehetővé a csillagászatban is.
H atalm as, nagy tükröket csiszolnak és igen nagy m éretű táv csöveket építenek. Herschel 122 cm átm érőjű nag y tükrös táv- 30
9. ábra.
Bianchini nagy távcsöve a XVII. században.
csöve a XVIII. század ban m ár olyan óriási volt, hogy külön épít
m ényben kellett elhelyezni. Néhány évtizeddel később m ár az ipar és technika roham os fejlődése tehetővé te tte olyan gépi berende
zések m egszerkesztését is, melyek önműködően m ozgatták az óriás távcsöveket. Ha egyszer beállították a távcsövet v ala
milyen égitestre, az óragép önműködően forgatta a parallak- tikus szerelésű távcsövet a Föld forgása m iatt mozogni látszó égitest után és az ak ár órák hosszáig' benne m ara d t iá távcsőben.
Ezekkel a nagy távcsövekkel m ár lassanként kezdik m egism erni a Naprendszeren kívüli világot is. H erschel m ár féltemen, hogy a csillagok egy nagy korongalakú rendszert, a T ejútrendszert alkotják.
A távcsövek lencséinek és tükreinek csiszolása, az ehhez szük
séges finom m echanikai m űveletek kialak ítása visszahato tt az egész m űszeripar, a technikai és fizikai m űszerek fejlődésére is.
A tőkés államok fejlett hajózása és térképészete tette szüksé
gessé az állandó és rendszeres csillag ászati észlelések m egszerve
zését. E célra m inden nagyobb országban csillagvizsgáló intézete
ket létesítenek és felszerelik pontos m űszerekkel. A hatalm as táv- 21
10. ábra.
A párizsi nagy tükrös távcső a XVIII. században.
csövek mellett használnak kisebb különleges távcsöveket is. így minden csillagvizsgálóban m egtalálhatunk két fontos m űszert, a m eridiánkört és a teodolitet.
A m eridiánkor olyan távcső, mely igen pontosan osztott nagy körrel van ellátva. A kört és a vele egybekötött távcsövet mindig a m eridiánsíkban (észak-déli vonalon átm enő sík) helyezik el.
Innen is kapta nevét. A vízszintes tengely, amely körül a távcső forog, Ikét m onum entális oszlopon nyugszik, hogy a m űszer minél stabilabb legyen. Ezzel a m űszerrel határozzák m eg a csillagászok a csillagok koordinátáit századm ásodpercnyi pontossággal és ezzel adják m eg a pontos időt, megfigyelve, hogy a csillag mikor halad á t a délkörön, vagyis a távcsőben kifeszített fonálon. Az Uránia- m úzeum ban két ilyen régebbi meridián m űszer látható, melyek Nagy Károly által tervezett bicskei csillagvizsgálóból vplók.
11. ábra.
A pulkovói csillagvizsgáló intézet 76 cm átm érőjű nagy lencsés távcsöve.
A teodolit kisebb távcső, mely függőleges és vízszintes hely
zetű beosztott körökkel van ellátva. Ezzel a m űszerrel az égi
testeknek a látóhatárhoz viszonyított koordinátáit lehet m egállapí
tani, rendszerint abból a célból, hogy a Föld különböző pontjainak földrajzi koordinátáit m eghatározzák.
A csillagok koordinátáinak m eg h atáro zása terén különösen az oroszországi, pulkovói csillagda végzett rendkívül pontos munkát.
El is nevezték Pulkovót, a Leningrád melletti kis falut a csillagá
szat fő városának , (1 L ábra.) A csillagok észlelése azt a kérdést is felvetette, hogy valójában mik is a csillagok és hatalm as tá v csöveikkel próbáltak a csillagászok e rre a kérdésre feleletet adni.
De akárm ekkora távcsöveket készítettek is, a csillag képe a leg
nagyobb távcsőben is csak piciny fényes •pontnak lá tsz o tt Pontos m erioián m űszerekkel sikerült azu tán egy p ár csillag táv o lsá g át három szögelés segítségével m eghatározni, ahogy pl. a m érnökök v ag y a tüzérek is m eghatározzák egy távoli földi tárg y távolságát.
Csakhogy a csillagászok óriási nagy alapot vettek a három szöge
léshez: a Föld-pálya átm érőjét, vagyis azt vizsgálták, hogy télen 28
és nyáron v ájjon különböző irányokban látjuk-e a csillagot. Egy pár csillagnál m utatkozott ilyen irányváltozás é s ebből ki tudták szám itani, hogy a csillag óriási távolságban van. Olyan m essze
ségben, ahonnan a m ásodpercenként 300.000 km t m egtevő fény is évek alatt ér ide. Azok a csillagok, melyek nem m utattak m ér
hető irányváltozást, term észetesen m ég sokkal messzebb vannak.
E zért nem m u ta tja m ég a legnagyobb távcső sem koronga;akú- nak a csillagokat. De azért n agy előnye van a n a g y m űszernek.
Minél nagyobb a lencse, v agy tükör átm érője, armál több fényt gy ű jt össze, így a nagyobb távcsövek egy re töméntelenebb szám ban m egm utatnak olyan csillagokat is, am elyeket szabad szemmel, vagy kisebb távcsővel egyáltalán nem láthatunk. Ez a rengeteg 6ok csillag olyan m essze van tőlünk, hogy Com te idealista filo
zófus azt a kijelentést tette, hogy sohasem fogjuk m egtudni, hegy miből állanak a csillagok. Az idealista filozófus kijelentése ul án két esztendőre Kirchoff és Bunsen felfedezték a színképelemzést.
Rájöttek, hogy az izzó test által kibocsátott fényt prizm ával fel
•lehet bontanunk. A színikép jellemző a rra az anyagra, am inek izzása a fényt kibocsátja. H a tehát m egnézünk egy színképet, meg tudjuk m ondani, hogy milyen a n y a g színképe az. Fraunhofer a színképelemző készüléket, tudom ányos néven spektroszkópot, rászerelte a táv c ső re és m egnézte vele a Nap és a csillagok fényét.
Az U ránia-m úzeum ban láthatjuk F rau n ho fer eredeti prizmáját, mellyel kísérleteit végezte. Az ezzel a prizm ával kapott színkép elárulta, hogy milyen anyag v a n a Napon és a csillagokon.
Kitűnt, hogy a Nap és a többi csillag egész pontosan olyan ele
mekből áll, m int am iket a Földön ism erünk. A csillagászat bebizo
nyította a világ anyagi egységét. A csillagok színképelem zésével sok m ás fontos tulajdonságát is m egism ertük a csillagoknak.
Ahogy az izzó v a s színéből m eg lehet becsülni annak hőm érsék
letét, a csillagok színképének vizsgálatával m eg lehet állapítani a csillag hőm érsékletét is. De azt is ki lehet szám ítani, hogy m ek
kora felületről kell jönnie ilyen hőm érsékletű és m ennyiségű su g á r
zásnak. T ehát m eg lehet ism erni a csillagok n a g y ság á t is. A vizs
gálatok kim utatták, hogy a csillagok óriási táv o lság b an lévő izzó gázgömbök. M egállapították azután azt is, hogy m inden csillag magy sebességgel mozog. De a N aprendszeren kívüli világ, a csillagok m egism erése akkor vált igazán lehetségessé, ’mikor bevezették a csillagászatba a fényképezést. A fényképen olyan égitesteket is m egláthatunk, m elyeket m ég a legerősebb távcső sem m utat meg.^ Kellően m eghosszabbítva ugyánis a fényképezés id őtartam át, a fény h atása összegeződik és nyom ot h agy a lem ;- zen. Ezenkívül a fényképezőlem ezre egyszerre sok csillagot lehet felvenni, a lem ezeket e rre szolgáló készülékekkel ki lehet m érni.
A múzeum harm adik szobájában láthatjuk az ilyen készülékek egyik fajtáját, ia sztereokom parátort. Ezzel; lehet tanulmányozni a . csillagokról felvett lemezeket. Sok n ag y távcső szem lencséje helyébe fényképező készülékeket tetteik és ezekbe a távcsövekbe soha nem is néznek bele iá csillagászok, csak felvételeket készíte
nek. A fényképezés 'bebizonyította, am it Herschel, a XIX. század
ban élő nagy csillagász is állított, hogy a csillagok közösen egy óriási korongalakú rendszert, a Tejútrendíszert alkotnak és a csillagok m ozgása abban nyjlvánul, hogy keringenek a T ejút
rendszer középpontja körül.
A nagy távcsövekkel és ia sokfajta segédm uszerrel a csilla
gászok egyre többet tudtak m eg a T ejútrendszer csillagairól és egyben közelebbi környezetünkről, a N aprendszerről, a Napról is.
A spektroszkóp meillett különböző fényerősségm érő műszerekkel vizsgálták a csillagok fényességét. A m úzeum ban kiállított Zöllner- féle fotom éter és Töpfler-féle ékfotom éter ilyen fényességm érő m űszer. A Zöllner-féle fotom éternél kis elektrom os izzóval m es
terséges csillagot állítunk elő és ehhez hasonlítjuk a m érendő csillagot. A Töpfler-féle ékfotom éterben egy folyton vastagodó áttetsző ék tologatásávaJ keressük m eg, hogy az éknek milyen v astag ság a oltja ki a csillag fényét. A bolygók hőm érsékletének m egm érésére olyan érzékeny, parányi m űszert készítettek, mely a távcső gyújtópontjába helyezve elektrom os áram ot term el a bolygók csekély hősugárzásának h atására. Term óelem nek hívják az_ ilyen m űszert és olyan érzékeny, hogy felfogja egy több kilo
m éter táv o lság ban égő gyertya melegét. Egy másik m űszerrel (a m úzeum ban is látható) a protuberancia spektroszkóppal a Nap hatalm as lángjait, a protuberanciákat lehet behatóan vizsgálni.
Üjabban m ár e rre a célra megfelelőbb készülékeket használnak.
A Nap lángkitöréseit m ozgó filmen is sikerült ábrázolni. Van olyan m űszer is, mellyel m esterség es napfogyatkozást lehet előidézni és láthatóvá válik a -napkorona, a Nap külső legritkább övezete, ami egyébként a Nap erős fénye m iatt nem észlelhető.
Ezek a rendkívül finom és pontos m űszerek lehetővé tették, hogy m egbízható ism ereteket szerezzünk az égitestek fizikai te r
m észetére, m ozgására, vegyi összetételére és hőm érsékletére vonatkozólag. Ezek az adatok nem feltevések, hanem m érések eredményei.
Ezek a m érések módot adtak arra , hogy az égitestek kialaku
lását is tudom ányosan m egm agyarázhassuk. A középkor változat
lanságot hirdető, m egkövesedett term észetszem lélete után először Kant és Laplace ism erték fel, hogy a N aprendszer nem terem tés m űve, hanem fejlődés következtében alakult ki term észeti törvé
nyek hatására. A tudom ány később m egállapította, hogy a fejlődés 25
elve az egész világm indenségre érvényes. A különböző tulajdon
ságú csillagok egy fejlődési lánc tag jain ak bizonyultak és való
színűvé lett, hogy a csillagok is kialakulnak a világmindenség anyagából, fejlődési fokozatokon mennek keresztül és végül elpusztulnak, apróbb anyagi részekre szétesve.
A legújabb nagy távcsövekkel készített fényképek azt is m eg m utatták, hogy a Tejútrendszeren kívül m ég szám talan sok m ás
tejútrendszer is létezik. A tejútrendszerek sokasága sehol sem ér véget, a világmindenség végtelen.
Ezeknek a külső tejútrendszereknek a m egism erése m ár a rra az időre esett, mikor ia kapitalizm us korábbi virágzó szakaszát rothadó és halódó szakasza: az imperializm us váltotta fel. Az im perializmusban a tőkéseknek m ár nem érdekük a tudom ányok fejlesztése. A tudom ányok eredm ényeit tudatosan m egham isítva el ak arják hitetni a dolgozókkal, hogy a kizsákm ányolást és elnyo
m ást igazoló ideológiájukat a term észet jelenségei is alátám aszt
ják. így hiába viannak m eg ia korszerű, óriási m éretű távcsövekkel elért eredm ények, a tőkéseket kiszolgáló imperialista csillagászok azt hirdetik, hogy a világmindenség véges, a csillagok mind egy
szerre a semmiből keletkeztek és mindig, ugyanolyanok, a világ
mindenségben fejlődés nincsen. Jean s szerint a Föld kialakulása is egy rendkívül ritka, gondviselésszerű véletlen folytán történt.
Mindezzel az imperialisták a középkornak a Fold központiságát hirdető világnézetét és régi vallásos legendákat akarnak vissza
csempészni a tudom ányba. Az im perialisták üldözik azokat a haladó tudósokat, akik az igazságot ak arják tanítani.
A Nagy Októberi Szocialista F orradalom győzelm e eredmé- m ényeképpen a Föld egyhatodán a Szovjetunióban először szakadt m eg az imperializmus lánca és ezzel új korszak nyílott a tudó-' mányok történetében. A szocializmus országában a csillagászat is soha nem látott fejlődésnek indult és olyan eredm ényeket é rt el, melyek a tőkés rendszerben soha sem lettek volna m egvalósíthatók.
A Bolsevik P ártn ak é s a szovjet korm ánynak a tudományok iránti gondoskodása következtében a szovjet hatalom évei alatt a csillagászat is fejlődésének új, m agasabb fokát érte el. A sztálini ötéves tervek alatt n agy összegeket fordítottak új csillagvizsgáló intézetek felállítására. M ár a nemzeti köztársaságokban is léte
sültek csillagászati obszervatórium ok. A régebbi intézeteket kibőví
tették, és ellátták őket a szovjet optikai-m echanikai g yárak által készített m űszaki felszereléssel. (12. ábra.) M íg azelőtt a csilla
gászok egym agukban dolgoztak az intézetekben, jelenleg több csillagász kollektív m unkával végzi ott kutatásait. A csillagvizs
gáló intézetek együttes m unkájának segítségével minden évben különleges évkönyveket adnak ki a hajózás és repülés részére.
12. ábra.
Különleges szovjet fényképező távcső.
Állandó Nap-ügyeletet tartan a k a rádió összeköttetésének z a v a r
talan biztosítására. A m oszkvai csillagvizsgáló intézet adja az egész világ szám ára a pontos időt. A szovjet csilíagászok M arx
nak, Engelsnek, Leninnek é s Sztálinnak a világ m egism erhetősé
géről és a tudom ányos m egism erés útjairól való nagy tan ítására alapozzák m unkásságukat. A nagy szovjet haza é s a dolgozó nép szeretete irányítja minden tevékenységüket. A N agy Honvédő Háború alatt a leningrádi csillagda az ostrom egész ideje alatt a helyén m aradt, hogy szolgáltathassa a Vörös H adsereg szám ára szükséges csillagászati adatokat. A szovjet csillagászok m unkás
sága m egsem misítő csapást m ért az imperialista áltudósok hazug állításaira. A m barcum jan, a világhírű szovjet csillagász kim utatott olyan csillagtársulásokat, melyek viszonylag nem régen keletkez
tek a világmindenség anyagából és ezzel bebizonyította, hogy a csillagok most is állandóan keletkeznek a világmindenség an y ag á
ból. Az egész világ sohasem keletkezett, hanem öröktől fogva van és örökké lesz, de közben felépítése állandóan változik. Az örökké
27
m ozgó és változó anyag tejútrendszerek és csillagoik keletkezésén és pusztulásán végzi örök körforgását, melynek sohasem volt kez
dete és soha sem lesz vége. A világmindenség összes jelenségei m egm agyarázhatók az anyag m ozgástörvényeivel, a term észeti törvényekkel és nem hagynak helyet semmiféle term észetfölötti
nek, titoknak és babonának.
Az egy re jobb és ú jfajta m űszerek alkalm azása nagy lehető
séget nyújtanak új gyakorlati feladatok m egoldására. A csillagá- fedezték fel, hogy a világmindenségben levő égitestekről nem csak fény és hősugarak, hanem rádióhullámok is érkeznek hozzánk.
Sok csillagvizsgálót rádió távcsövekkel szerelnek fel, amelyekkel ezeket a rádióhullám okat vizsgálják. A rádióhullámok útján ismét sok tulajdonságát fogjuk m egism erni a csillagoknak, és így olyan újabb ism ereteket fogunk szerezni az anyagról, amelyek lehető
séget nyújtanak új gyakorlati feladatok m egoldására. A c sillag á
szat ezzel hozzásegít bennünket a term észet további birtokbavéte
léhez, hogy ennek hatalm as erő it ki tudjuk használni a szocialista társadalom em bere szám ára.
Az egym ással szorosan összefüggő csillagfizika és atomfizika fejlődése rövidesen lehetővé fogja tenni az atom energia felhasz
nálásának olyan m ódját, mely m egvalósítja a bolygók közötti közlekedést. Ekkor a csillagászat olyan tudom ánnyá válik, mely m ég az eddiginél is jobban teljesen összeforr a bolygók között közlekedő ember mindennapi életével.
*
A csillagászat fejlesztéséhez a m agy ar csillagászok is hozzá
járultak. A csillagászat M agyarországon M átyás király idejében kezdődött. Néhány évig itt élt Regtom ontánusz, korának neves csillagásza, aki két és fél m éter hosszú Jákob botjával végzett m éréseket. Kénytelen volt azonban asztrológiával is foglalkozni és M átyás királynak horoszkópokat, csillagjóslatokat készíteni.
Az első csillagvizsgálót a nagyszom bati egyetem en létesítet
ték a XVIII. században és nem sokára m egkezdte működését az eg ri csillagda is. Az egri liceum m áig is fennm aradt tornyában volt ez a csillagvizsgáló elhelyezve. Az egri csillagdának több m űszere láth ató a m úzeum ban. Innen való a három távcsöves quadráns, a Newton-féle szerelésű 25 cm átm érőjű tükröstávcső és ia dollondiánus tubus. 1813— 15-ben a Gellért-hegyen jól beren
dezett csillagvizsgáló épült. Heliom éter nevű m űszerét a m úzeum ban találjuk. A heliométer olyan távcső, melynek tárgylencséje
ketté vian vágva és a két fél lencse egym áshoz képest eltolható.
Ha valamelyik bolygót, a Holdat, vagy a Napot m egnézzük ezzel a m űszerrel, a bolygóról k ét képet látunk. Az eltolható lencséket m ozgatva a két kép egy képpé egyesül. Az eltolás m értéke attól függ, hogy m ekkora az égitest látszó átm érője. Ezzel a m űszerrel tehát m eg lehet határozni a bolygók, vagy a Nap látszó átm é
rőjét. A szabadságharc előtt vette tervbe Nagy Károly földbirtokos jól felszerelt csillagvizsgáló létesítését Bicskén. A bicskei csillag- vizsgáló két m eridián m űszere a m úzeum ban van kiállítva. A sza
bad ságharc alatt a gellérthegyi és a bicskei csillagvizsgáló is elpusztult. A gellérthegyi csillagvizsgálót Buda ostrom a alkalmával lőtték rom m á az osztrák ütegek.
A szab adságharc után, állami csillagvizsgáló nem lévén, Konkoly-Thege Miklós 1871-ben ógyallai birtokán alapított csillag
vizsgálót. Intézetét 1899-ben az állam nak adom ányozta. Másik m agán csillagvizsgálónk volt a szabadságharc utáni időkben a
13. ábra.
A szabadsághegyi Csillagvizsgáló Intézet fő műszere. Ez a kettős távcső.
Lencsés távcsőből (refraktor) és tükrös távcsőből (reflektor) all. A reflektor tükrének átmérője 60 cm, fokusz-távolsága 360 cm. A refraktor lencsejenek átmérője 30 cm, fókusz-távolsága 450 cm. A műszerpillér m agassága 4 m.
A kupola lebegő padlóval bír, mely autom atikusan emelhető és süllyeszthető.
29
14. ábra.
Az U ránia Bemutató C sillagvizsgáló 20 cm-es tencsés távcsövénél tanulnak az amatőrök.
G otthard-tes tvérek herényi csillagvizsgálója, ahol G otthard Jenő a fényképezés segítségével felfedezte a L yra gyűrűsköd középső csillagát.
Az ógyallai m űszerek képezték alapját a jelenlegi szabadság- hegyi Csillagvizsgáló Intézetnek. Az intézet 1925—26-ban épült.
Fő m űszere a 60 cm átm érőjű tükrös és a vele összeszerelt 30 cm-es lencsés távcső. (13. ábra.) Az akkori k orm ányzat nem törődött a term észettudom ányok fejlesztésével, így a Csillagvizs
gáló Intézetnél se m törekedtek megfelelő korszerű segédm űszerek - beszerzésére.
A felszabadulás után népi dem okráciánk gondoskodása a Csillagvizsgáló Intézet műszereinek fejlesztésénél is megnyilvánult.
A 3 éves terv alatt a M ÉM OSZ dolgozóinak roham m unkájával új kupolia épült, m élybe korszerű Nap-megfigyelő m űszereket állítottak be.
ö té v e s tervünk alatt új m űszerekkel szerelik fel a Csillag- vizsgáló Intézetet. Az intézet m u nk apro gram m ja így jelentékenyen
kibővül.
