EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA
SPANYOL NYELV
KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA
JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ
ÉRETTSÉGI VIZSGA • 2017. október 27.
Általános útmutató
A javító tanár egyértelmű jelekkel, piros tollal javít: a jó megoldásokat kipipálja;
a nem elfogadható megoldásokat aláhúzza; a hiányzó megoldásokat hiányjellel jelöli.
OLVASOTT SZÖVEG ÉRTÉSE COMPRENSIÓN LECTORA
1. A feladatokat tartalmi szempontok alapján kell értékelni, azaz a nyelvtani és a helyesírási hibákat csak akkor kell figyelembe venni, ha azok a válasz megértését akadályozzák.
2. Minden feladatban csak egy megoldás értékelhető. Több beírt megoldás esetén a vá- lasz akkor sem fogadható el, ha közöttük van a jó megoldás is. (Amennyiben a fele- letválasztós tesztben a vizsgázó egynél több megoldást karikázott be, megoldása értékelhetetlen.)
I. De profesión, profe (8 pont)
Verdadero Falso 0) El profesor Xavier Llovet Vilá ya no se pone nervioso al
comenzar un nuevo curso.
1) El primer día de trabajo es para crear buen ambiente.
2) Basa su método de enseñanza el movimiento, el
conocimiento de grupo y el intercambio de experiencias.
3) Al profesor nunca le han hecho preguntas raras.
4) En Belice obtuvo la respuesta más curiosa a una de sus
preguntas.
5) En Belice es bastante habitual que los estudiantes no sepan
cuántos hermanos tienen.
6) En sus clases necesita buen humor y motivación.
7) Xavier Llovet Vilá aconseja a sus colegas seguir
estrictamente el libro de texto.
8) Según él, cada profesor debe trabajar solo, sin consultar
con nadie.
II. Nadal volverá a entrenar a partir del 1 de diciembre (6 pont)
10. sobrino 13. reúne X problemas
14. viene 0 vez 9. operación
11. lesiones 12. rendimiento X accidentes
III. Pequeñas y grandes familias
0 15. 16. 17. 18. 19. 20.
C E I D A H G
IV. Hace 173 años, Charles Darwin llegó a las Islas Galápagos
A válaszoknak az információk lényegét kell tartalmazniuk, nem szükséges az eredeti szöveg szó szerinti visszaadása. Ahol a kulcs több lehetőséget ad meg, elég egy lehetséges megoldás beírása.
0) Antes de emprender su famoso viaje ¿a qué se dedicaba Charles Darwin?
Estudiaba en Christ College de Cambridge.
21) ¿Cuántos años duró el viaje de Darwin?
5 (cinco)
22) ¿Por qué desembarcaron en las Islas Galápagos?
Para recoger agua y alimento.
23) ¿Cuáles fueron las primeras impresiones que Darwin tuvo de las Islas Galápagos?
Le decepcionó la seca vegetación de las Islas.
24) ¿Cómo cambiaron las impresiones de Darwin al conocer mejor las Islas?
Su fascinación por estas islas fue creciendo (con cada nuevo día en las Galápagos).
25) ¿Qué hizo en las Galápagos?
Hizo una importante colección de flora, fauna y minerales.
26) ¿A qué tipos de animales dedicó más su atención?
A un grupo de pequeñas aves terrestres (que recibieron su nombre, los Pinzones de Darwin)
27) ¿Qué se celebró en 2009? (Señale tres acontecimientos.)
Los 200 años del Nacimiento de Darwin, 150 años de la publicación de su libro “El Origen de las Especies” y 50 años de la creación del Parque Nacional Galápagos.
Átszámítási táblázat
Feladatpont Vizsgapont Feladatpont Vizsgapont
27 33 13 15
26 31 12 14
25 30 11 13
24 28 10 12
23 27 9 10
22 26 8 9
21 25 7 8
20 24 6 7
19 22 5 6
18 21 4 4
17 20 3 3
16 19 2 2
15 18 1 1
14 16 0 0
NYELVHELYESSÉG COMPETENCIA LINGÜISTICA
1. A nyelvhelyességi vagy helyesírási hibával leírt megoldás nem fogadható el!
2. Minden feladatban csak egy megoldás értékelhető. Több beírt megoldás esetén a vá- lasz akkor sem fogadható el, ha közöttük van a jó megoldás is. (Amennyiben a fe- leletválasztós tesztben a vizsgázó egynél több megoldást karikázott be, megoldása értékelhetetlen.)
I. EL PAÍS te invita a un concierto en el que tú eliges las canciones (8 pont)
0 a
1) a
2) a
3) c
4) a
5) c
6) b
7) c
8) c
II. Las mascotas (10 pont)
0) a
9) A
10) para 11) en 12) Al 13) con 14) de 15) a 16) sin 17) para 18) de
III. Consejos para viajar en avión por primera vez (7 pont) 0) llega
19) llegue 20) Asegúrate 21) te olvides 22) Recuerda 23) Ten 24) te sientes 25) tapan
Átszámítási táblázat
Feladatpont Vizsgapont Feladatpont Vizsgapont
25 18 12 9
24 18 11 8
23 17 10 8
22 16 9 7
21 16 8 6
20 15 7 6
19 14 6 5
18 13 5 4
17 13 4 3
16 12 3 3
15 11 2 2
14 11 1 1
13 10 0 0
HALLOTT SZÖVEG ÉRTÉSE COMPRENSIÓN AUDITIVA
1. A feladatokat tartalmi szempontok alapján kell értékelni, azaz a nyelvtani és a helyesírási hibákat csak akkor kell figyelembe venni, ha azok a válasz megértését akadályozzák.
2. Minden feladatban csak egy megoldás értékelhető. Több beírt megoldás esetén a válasz akkor sem fogadható el, ha közöttük van a jó megoldás is. (Amennyiben a feleletválasztós tesztben a vizsgázó egynél több megoldást karikázott be, megoldása értékelhetetlen.)
Átszámítási táblázat
Feladatpont Vizsgapont Feladatpont Vizsgapont
21 33 10 15
20 30 9 13
19 28 8 12
18 27 7 10
17 25 6 9
16 24 5 7
15 22 4 6
14 21 3 4
13 19 2 3
12 18 1 1
11 16 0 0
I. El Día de Muertos
0 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7.
a b a a b a b a
II. Cosas que no sabemos cómo reciclar
A válaszoknak az információk lényegét kell tartalmazniuk, nem szükséges az eredeti szöveg szó szerinti visszaadása. Ahol a kulcs több lehetőséget ad meg, elég egy lehetséges megoldás beírása.
0) ¿Qué son los puntos limpios?
Lugares de recogida de basura especial.
8) ¿Cuáles son las cuatro reglas fundamentales para preservar el medio ambiente? (Enumere al menos dos.)
Reducir el consumo, reutilizar los objetos, reciclar los materiales y retornar los envases.
9) ¿Quién es Julio Barea?
El portavoz de Greenpeace.
10) ¿Por qué se recicla mal en España? (Escriba al menos una razón.)
Porque la separación de materiales es pésima y hay cosas que no se recogen en los puntos limpios.
11) ¿Qué cosas no se pueden dejar en los puntos limpios? (Enumere al menos dos cosas.) Juguetes, chicles y gafas.
12) ¿Cuál es la mejor opción para no tener que tirar los juguetes a la basura?
Buscar una organización que los recoja y repare.
13) ¿Quién se encarga de recoger las gafas que ya no se utilizan? ( Señale al menos una respuesta.)
Algunas Organizaciones No Gubernamentales y las ópticas.
14) ¿Por qué es importante la recogida adecuada de los aerosoles?
Porque si no se reciclan de forma conveniente son altamente contaminantes.
15) ¿Qué se puede hacer con los medicamentos caducados?
Se pueden llevar a las farmacias.
III. Entrevista a estudiantes Erasmus: viajar y estudiar verdadero falso
0)
☐ ☒
16)
☐ ☒
17)
☒ ☐
18)
☒ ☐
19)
☐ ☒
20)
☒ ☐
21)
☒ ☐
A hangfelvételek szövegei I.
El Día de Muertos
El Día de Muertos data de la época de los aztecas. Es una celebración tanto religiosa como tradicional que se celebra el 2 de noviembre, en la que las familias recuerdan a sus muertos. En las casas se coloca un altar con la imagen del difunto y las familias visitan en el cementerio la tumba de sus seres queridos. En las iglesias, también se ofrecen misas por los muertos.
La tradición consiste en que, en un lugar de la casa, los familiares colocan en un altar, flores, pan, velas, bebidas, imágenes religiosas, frutas, comidas, tabaco, y dulces. En algunos casos se colocan fotos de los muertos, juguetes, ropa, herramientas de trabajo, instrumentos musicales y, en ocasiones, hasta caricaturas.
Los mexicanos creen que los difuntos tienen “permiso en esta ocasión, para visitar a sus seres queridos de este mundo”. Desde la época prehispánica, el culto a la muerte ha estado ligado a la vida del mexicano porque la muerte es el inicio de una nueva vida; por eso, en esta celebración, se unen la alegría y la tristeza.
Hay algunas costumbres curiosas. En Morelos entre el 28 y el 30 de octubre se recuerda a las personas que murieron en condiciones especiales, por ejemplo en accidentes o que fueron asesinadas. En La Huasteca se conserva la adoración al sol y la luna. En Querétaro el primer día, hay una misa en la iglesia y, al terminar, se elige a una persona, para dirigir la ceremonia nocturna.
El Día de Muertos y Halloween son celebraciones cercanas en las fechas pero lejanas en su significado. El Día de Muertos refleja el gusto por la tradición y simboliza la nostalgia y la esperanza, mientras que Halloween es sencillamente una fiesta.
Sin embargo, en una sociedad cada vez más influenciada por la americana, los valores, las costumbres, las tradiciones y el folklore se van perdiendo poco a poco. Así, parece que la juventud siente cada vez menos interés por los ritos tradicionales en favor de la fiesta.
(www.rincondelvago.com/dia-de-muertos)
II.
Cosas que no sabemos cómo reciclar
Reducir el consumo, reutilizar los objetos, reciclar los materiales y retornar los envases son los cuatro mandamientos que los consumidores debemos adoptar para conservar el medio ambiente. Según Julio Barea, portavoz de Greenpeace, “El reciclaje en España es malísimo porque la separación de los materiales es pésima”. Hay cosas que no se recogen en los puntos limpios, que son lugares especiales para tirar las cosas que no debemos poner en la basura, por ejemplo, los juguetes, los chicles o las gafas.
Aunque normalmente los juguetes son de plástico, tienen partes que son de otro material, por lo que, muchas veces, el consumidor no sabe qué hacer con ellos. Se puede optar por tirarlos al contenedor amarillo, pero es mejor buscar una organización cerca de nuestra casa que recoja y repare juguetes para darles una segunda vida.
Hay otras cosas, como los chicles, que simplemente, “no se reciclan”, advierten en Greenpeace. “No queda más remedio que tirarlos a la basura general”.
En cuanto a las gafas, algunas Organizaciones No Gubernamentales las recogen para enviarlas al Tercer Mundo. “También pueden llevarse a la óptica donde seguro que les encuentran un buen uso”, dice Julio Barea. Por lo que respecta a los metales, se pueden hacer dos cosas, llevarlas al punto limpio o tirarlas al contenedor de ‘resto’.
Por otra parte, todos los barrios tienen un servicio de recogida de productos peligrosos, como los aerosoles, que si no se reciclan de forma conveniente, son altamente contaminantes.
Además, muchos ayuntamientos, sobre todo de las ciudades más pequeñas donde es más habitual tener un jardín, tienen días especiales para la recogida de hojas secas. Por último, todas las farmacias aceptan los medicamentos caducados.
(www.elpais.com/elpais)
III.
Entrevista a estudiantes Erasmus: viajar y estudiar
Buenas tardes. Hoy vamos a hablar en nuestro programa con una estudiante del Programa Erasmus, Leticia.
El Programa Erasmus, para quienes no estén muy al tanto de en qué consiste, es un programa que permite a los universitarios de la Unión Europea y algunos otros países, viajar a una universidad en el extranjero para cursar allí entre tres meses y un año.
Es el caso de Leticia que, mientras estaba realizando la Diplomatura de Turismo en Granada en 2008, recibió la beca Erasmus para irse durante un año académico a Innsbruck (Austria).
-¿Cuáles fueron los motivos que te llevaron a elegir Innsbruck como destino?
Principalmente me decidí por Innsbruck porque estaba en el centro de Europa y me interesaba poder viajar con facilidad. También quería aprender alemán. Austria me pareció un país bastante pequeñito e interesante, además de ser totalmente nuevo para mí.
-¿Se cumplieron tus expectativas con el idioma?
En realidad pensaba que lo iba a aprender con mucha más facilidad aunque no me resultó demasiado difícil comunicarme con la gente porque allí todo el mundo habla inglés. Pero intenté hacer intercambios y relacionarme con austríacos para aumentar mi fluidez con el idioma.
-Háblame un poco de los viajes que has podido hacer desde Innsbruck.
Los mejores fueron los que hice en coche. Nos juntábamos unos cuantos amigos y alquilábamos un coche, y así recorrimos varios países. En Navidades ni siquiera volví a mi casa (cosa rara en las familias españolas). Fui a visitar a una amiga en Polonia. Después estuve en Eslovenia, Croacia, República Checa, Alemania, Italia…
-¿Qué fue lo que más te llamó la atención de tu estancia en Innsbruck?
No me lo esperaba así, y lo que más me impactó fue el paisaje, ya que Innsbruck está justo en medio de los Alpes. Una de las cosas que noté es que había todo tipo de gente; gente muy cerrada y jóvenes muy abiertos y sociables. Esto me sorprendió mucho porque rompe la idea que los españoles tenemos de los austríacos como personas cerradas y poco flexibles.
(www.diariodelviajero.com)
ÍRÁSKÉSZSÉG EXPRESIÓN ESCRITA
Az írásfeladatok értékelése központilag kidolgozott analitikus skálák segítségével történik. Ez az értékelési eljárás meghatározott értékelési szempontokon, valamint az egyes szempontokhoz tartozó szintleírásokon alapul. Minden írásbeli munkát ezen szempontok segítségével kell értékelni oly módon, hogy a dolgozatot minden egyes értékelési szempontnál újra kell olvasni.
Ezen értékelési eljárás további sajátossága, hogy a szintleírások a nyelvi teljesítményt értékelő szempontoknál nem tartalmaznak hibaszámokra vonatkozó utalásokat, valamint nem osztályozzák előre az egyes hibatípusokat a hibák súlyossága alapján. Ennek oka az, hogy az egyes nyelvi hibák súlyosságát (értelemzavaró vagy nem értelemzavaró hiba) csak az adott szövegkörnyezet figyelembevételével lehet megállapítani.
Első feladat A javítás alapelvei
1. Összefoglaló táblázat az értékelési szempontokról.
Értékelési szempontok Maximális pontszám
Tartalom és szövegalkotás 5
Formai jegyek és hangnem 3
Nyelvhelyesség 5
Összesen 13
2. Amennyiben a dolgozat valamelyik szempont alapján 0 pontos, akkor az összpontszám is 0 pont.
3. A dolgozatot akkor is értékelni kell, ha a vizsgázó kevesebbet vagy többet ír a megadott szöveghossznál.
4. Fél pontok és jutalompontok nem adhatók.
Az értékelési szempontok részletes kifejtése Tartalom és szövegalkotás
E szemponton belül azt értékeljük, hogy a vizsgázó
megfelelően dolgozta-e ki a témát (irányító szempontok, kommunikációs célok),
szöveget hozott-e létre,
a létrehozott szöveg hossza megfelel-e a feladatnak.
Formai jegyek és hangnem
E szemponton belül azt értékeljük, hogy a vizsgázó által létrehozott szöveg
megfelel-e a levéllel mint szövegfajtával szemben állított formai követelményeknek, azaz helyesen tartalmazza-e a dátumot, a megszólítást, az elköszönést és aláírást,
hangneme megfelel-e a címzetthez való viszonynak és a közlési szándéknak.
E szempont értékelésénél csak a nyelvtani és helyesírási hibát sem tartalmazó variációk számítanak helyesnek. Amennyiben a megszólítás és az elköszönés külön-külön helyes ugyan, de nem illenek egymáshoz, akkor a formai jegyek nem megfelelőek (0 pont).
Nyelvhelyesség (szókincs, mondattan, alaktan, helyesírás) E szemponton belül azt értékeljük, hogy
megfelel-e a vizsgázó által használt szókincs a témának, a szituációnak, a szerepnek és a közlési szándéknak,
megfelel-e a szóhasználat a középszintű érettségi vizsga követelményeinek,
megfelel-e a vizsgázó által létrehozott szöveg a mondattan, az alaktan és a helyesírás nor- máinak.
Az egyes hibák súlyozása annak alapján történik, hogy milyen mértékben nehezítik a megértést. Értelemzavaró hibának az számít, ha a mondat/szövegrész tartalma csak újraol- vasás után érthető, azaz anyanyelvi olvasó csak nehezen vagy egyáltalán nem értené meg a mondanivalót.
Az ismétlődő hibákat csak egyszer kell az értékelésnél figyelembe venni, de a szövegben jelölni kell előfordulásukat.
Az adott szinten bizonyos nyelvtani struktúrák produktív használata nem várható el a vizsgázótól. Az ilyen típusú hibákat az értékelésnél nem kell figyelembe venni.
E szemponton belül azt értékeljük, hogy megfelel-e a vizsgázó által létrehozott szöveg a mondattan, az alaktan és a helyesírás normáinak.
E szempont értékelésénél a megszólítás és az elköszönés nyelvtani és helyesírási hibáit is figyelembe kell venni.
Javítási jelrendszer Tartalom és szövegalkotás
A tartalmi szempontok teljesítését a lap jobb oldalán található sávban kell jelölni a szempont sorszámának megadásával:
1 (bekarikázott szám) = teljesített tartalmi szempont, 2 (hiányjel és szám) = nem tárgyalt tartalmi szempont,
3– (szám és mínuszjel) = nem megfelelően kifejtett, vagy nyelvi okok miatt nem érthető, de érintett tartalmi szempont.
Amennyiben a vizsgázó egy irányító szempontot a szövegben több helyen tárgyal, a szempont teljesítését az utolsó említés helyénél kell jelölni.
Formai jegyek és hangnem
A formai jegyeket a lap jobb oldalán található sávban kell jelölni a következő betűkkel:
Megszólítás = M Köszönés = K Aláírás = A
A teljesítés minőségét mutató jelek:
A (nagybetű) = az adott formai jegy teljesítése helyes,
A (hiányjel és nagybetű) = hiányzik vagy nem elfogadható az adott formai jegy, A (aláhúzott nagybetű) = elfogadható, bár hibás az adott formai jegy.
A hibákat a szövegben, ill. a lap jobb oldalán található sávban kell jelölni a következő betűkkel:
L = lexikai hiba,
É = értelemzavaró hiba, amely következtében egy-egy mondatrész vagy mondat mondanivalója válik érthetetlenné, és amelynél a hiba komplexitása miatt nem lehet eldönteni, hogy lexikai vagy nyelvtani hibáról van-e szó,
ÉL = értelemzavaró lexikai hiba, G = nyelvtani (grammatikai) hiba, ÉG = értelemzavaró nyelvtani hiba, H = helyesírási hiba.
A szövegben használt jelek:
___________(aláhúzás) = lexikai, nyelvtani vagy helyesírási hiba,
(hiányjel) = hiányzik egy szó, (nyíl) = szórendi hiba,
_______i (aláhúzás és i) = ismétlődő lexikai hiba.
Az ismétlődő hibákat nem kell a javító sávban jelölni.
Értékelési skála (1. feladat) Tartalom és szövegalkotás
5 pont 4–3 pont 2–1 pont 0 pont
A vizsgázó tökéletesen megvalósította a kommu- nikációs célt; megfelelően dolgozta ki a témát.
A szöveg elérte a megadott szövegmennyiséget.
A vizsgázó nagyrészt meg- valósította a kommunikációs célt, egy-két részlettől elte- kintve megfelelően tárgyalta a témát.
A vizsgázó csak részben valósította meg a kommu- nikációs célt; témakifejtése sem mindenütt megfelelő.
A vizsgázó nem megfelelően tárgyalta a témát.
A vizsgázó más témáról ír.
A szöveg hossza nem éri el a 40 szót.
Amennyiben a létrehozott szöveg terjedelme meghaladja a 150 szót, A tartalom és szöveg- alkotás pontszámából 1 pontot le kell vonni.
A tartalom és szövegalkotás szempont alapján adott pontszám 0 pont, ha a szöveg 40 szónál rövidebb.
Formai jegyek és hangnem
3 pont 2 pont 1 pont 0 pont
A szöveg formai jegyei teljesen megfelelnek a szövegfajtának, hangneme a közlési szándéknak és/vagy a címzetthez való viszonynak.
Helyes a megszólítás, az aláírás és az elköszönés.
A szöveg formai jegyei nagy- jából megfelelnek a szöveg- fajtának, hangneme a közlési szándéknak és/vagy a címzetthez való viszonynak.
Van helyes megszólítás és aláírás, valamint elfogadható az elköszönés.
A szöveg formai jegyei még megfelelnek a szövegfajtának, hangneme a közlési szándéknak és/vagy a címzetthez való viszonynak.
Van helyes vagy elfogadható megszólítás és aláírás.
A szöveg formai jegyei nem felelnek meg a szövegfajtá- nak, hangneme a közlési szándéknak és/vagy a cím- zetthez való viszonynak.
Hiányzik vagy nem elfogad- ható a megszólítás és/vagy az aláírás.
Nyelvhelyesség (szókincs, mondattan, alaktan, helyesírás)
5 pont 4–3 pont 2–1 pont 0 pont
A szöveg hibátlan vagy csak kevés, a szöveg megértését nem zavaró hibát tartalmaz.
A szövegben több hiba fordul elő, a hibák alig nehezítik a mondanivaló megértését.
A szövegben sok hiba fordul elő, a hibák néhány ponton nehezítik a mondanivaló megértését.
A szöveg a nyelvi hibák miatt nem érthető.
Második feladat A javítás alapelvei
1. Összefoglaló táblázat az értékelési szempontokról.
Értékelési szempontok Maximális pontszám
Tartalom 5
Szövegalkotás 5
Szókincs, kifejezésmód 5
Nyelvtan, helyesírás 5
Összesen 20
2. Amennyiben a dolgozat a Tartalom szempont alapján 0 pontos, akkor nem értékelhető a többi szempont alapján, azaz az összpontszám is 0 pont.
3. A dolgozatot akkor is értékelni kell, ha a vizsgázó eltér a megadott szöveghossztól.
4. Fél pontok és jutalompontok nem adhatók.
Az értékelési szempontok részletes kifejtése Tartalom
E szemponton belül azt értékeljük, hogy a vizsgázó
hány irányító szempontra tért ki és megfelelően tárgyalta-e azokat,
hogyan valósította meg a kommunikációs célt/célokat.
Szövegalkotás
E szemponton belül azt értékeljük, hogy
logikus-e a szöveg gondolatmenete, kitért-e a vizsgázó mindegyik irányító szempontra,
van-e a gondolati tagolás, azaz van-e bevezetés, tárgyalás és befejezés,
hogyan használja a vizsgázó a szövegösszefüggés tartalmi és nyelvi elemeit,
megfelelő-e a formai tagolás.
Szókincs és kifejezésmód
E szemponton belül azt értékeljük, hogy
megfelel-e a vizsgázó által használt szókincs a témának, a szituációnak, a szerepnek és a közlési szándéknak,
megfelel-e a szóhasználat a középszintű érettségi vizsga követelményeinek
a megértést. Értelemzavaró hibának az számít, ha a mondat/szövegrész tartalma csak újraolva- sás után érthető, azaz anyanyelvi olvasó csak nehezen vagy egyáltalán nem értené meg a mon- danivalót.
A nyelvi hibákat az értékelés során csak egyszer szabad figyelembe venni, azaz a hiba jellegétől függően vagy a Szókincs, kifejezésmód vagy a Nyelvtan, helyesírás szempontnál.
Azoknál az értelemzavaró hibáknál, amelyek következtében egy-egy mondatrész vagy mondat mondanivalója válik érthetetlenné, és amelyeknél a hiba komplexitása miatt nem lehet eldönteni, hogy lexikai vagy nyelvtani hibáról van-e szó, az egyszeri értékelés elve nem érvényes. Az ilyen típusú hibákat tehát mindkét szempontnál értékelni kell.
Az ismétlődő hibákat csak egyszer kell az értékelésnél figyelembe venni, de a szövegben jelölni kell előfordulásukat.
Nyelvtan, helyesírás
E szemponton belül azt értékeljük, hogy
megfelel-e a vizsgázó által létrehozott szöveg az egyszerű nyelv mondattani, alaktani elvárásainak és a helyesírás normáinak,
megfelel-e a nyelvhasználat középszintű érettségi vizsga követelményeinek
Az egyes hibák súlyozása annak alapján történik, hogy milyen mértékben nehezítik a megértést. Értelemzavaró hibának az számít, ha a mondat/szövegrész tartalma csak újraolva- sás után érthető, azaz anyanyelvi olvasó csak nehezen vagy egyáltalán nem értené meg a mon- danivalót.
A nyelvi hibákat az értékelés során csak egyszer szabad figyelembe venni, azaz a hiba jellegétől függően a Szókincs, kifejezésmód vagy a Nyelvtan, helyesírás szempontnál.
Amennyiben például a vizsgázó egy igét helytelen vonzattal használ (pl. ir en), ezt a hibát csak a Nyelvtan, helyesírás szempontnál lehet értékelni.
Az ismétlődő nyelvtani hibákat is csak egyszer kell az értékelésnél figyelembe venni, de a szövegben jelölni kell előfordulásukat.
Javítási jelrendszer Tartalom
A tartalmi szempontok teljesítését a lap jobb oldalán található sávban kell jelölni a szempont sorszámának megadásával:
4(bekarikázott szám) = teljesített tartalmi szempont,
3 (hiányjel és szám) = nem tárgyalt tartalmi szempont,
2– (szám és mínuszjel) = nem megfelelően kifejtett vagy nyelvi okok miatt nem érthető, de érintett tartalmi szempont.
Amennyiben a vizsgázó egy irányító szempontot a szövegben több helyen tárgyal, a szempont teljesítését az utolsó említés helyénél kell jelölni.
Szövegalkotás
A Tartalom szempontnál használt számozás segít e szempont megítélésénél is.
A Szókincs, kifejezésmód és a Nyelvtan, helyesírás szempontok szövegben- és a javító sávban használandó javítási jelei megegyeznek az első feladatnál leírt nyelvhelyességi javítási jelekkel.
Értékelési skála (2. feladat) Tartalom
5 pont 4–3 pont 2–1 pont 0 pont
A vizsgázó négy irányító szempontot dolgozott ki meg- felelően.
A vizsgázó a kommunikációs célokat megfelelően valósítot- ta meg.
Elérte a megadott szöveg- mennyiséget.
A vizsgázó három irányító szempontot dolgozott ki megfelelően, a többit pedig csak részben vagy egyáltalán nem.
A vizsgázó a kommunikációs célokat többnyire megfelelően valósította meg.
A vizsgázó két irányító szem- pontot dolgozott ki megfele- lően, a többit pedig csak rész- ben vagy egyáltalán nem.
vagy:
A vizsgázó egy irányító szem- pontot dolgozott ki megfelelő- en, és van még olyan irányító szempont, amelyet részben tár- gyalt.
vagy:
A vizsgázó legalább négy irá- nyító szempontot tárgyalt rész- ben.
A vizsgázó csak egy irányító szempontot dolgozott ki meg- felelően és nem tárgyalta a többi szempontot.
vagy:
A vizsgázó három vagy annál kevesebb irányító szempontot tárgyalt részben.
Alapvető kommunikációs cél- ját nem éri el.
vagy:
A vizsgázó más témáról írt.
vagy:
A szöveg terjedelme nem éri el az 50 szót.
Amennyiben a létrehozott szöveg terjedelme meghaladja a 180 szót, a Tartalom pontszámából 1 pontot le kell vonni.
A Tartalom szempont alapján adott pontszám 0 pont, ha a szöveg 50 szónál rövidebb.
Szövegalkotás
5 pont 4–3 pont 2–1 pont 0 pont
A szöveg felépítése, az irányí- tó szempontok elrendezése lo- gikus.
A gondolati tagolás megfelelő:
van bevezetés, tárgyalás és befejezés.
A vizsgázó megfelelő nyelvi eszközök használatával valódi szöveget hoz létre.
A mondatok szervesen kapcso- lódnak egymáshoz.
A szöveg felépítése, az irányí- tó szempontok elrendezése többnyire logikus.
A vizsgázó törekszik a gondo- lati tagolásra: van bevezetés vagy befejezés.
A vizsgázó törekszik arra, hogy valódi szöveget hozzon létre.
A mondatok többnyire szerve- sen kapcsolódnak egymáshoz.
A mondanivaló nem mindenütt logikus elrendezésű.
A vizsgázó nem törekszik a gondolati tagolásra: hiányzik a bevezetés és befejezés.
A szövegszerűség csak nyo- mokban fedezhető fel.
A mondatok több helyen nem kapcsolódnak egymáshoz.
A szöveg tagolatlan és átte- kinthetetlen.
Az írásmű izolált mondatok halmazából áll.
Az írásmű annyira rövid, hogy szövegként nem értékelhető.
Szókincs, kifejezésmód
5 pont 4–3 pont 2–1 pont 0 pont
A szöveget a témának és a közlési szándéknak megfele- lő szókincs jellemzi.
Néhol nem megfelelő a szó- használat, ez azonban csak kis mértékben nehezíti a mondani- való megértését.
A szöveget nagyrészt a témá- nak és a közlési szándéknak megfelelő szókincs jellemzi.
Többször nem megfelelő a szóhasználat, ami néha nehe- zíti a mondanivaló megértését.
A szókincs korlátai miatt több- ször előfordulhat szóismétlés.
A szöveget egyszerű szókincs jellemzi.
Sokszor nem megfelelő a szó- használat, ami helyenként je- lentősen nehezíti és/vagy aka- dályozza a mondanivaló meg- értését.
Sok a szóismétlés.
A szövegben felhasznált szó- kincs szegényes.
A nem megfelelő szóhasználat több helyen akadályozza a szöveg megértését.
Nyelvtan, helyesírás
5 pont 4–3 pont 2–1 pont 0 pont
A vizsgázó általában helyesen használja az egyszerű nyelv- tani struktúrákat.
A szöveg kevés nyelvi (mon- dattan, alaktan, helyesírás) hibát tartalmaz, amelyek azon- ban a szöveg megértését nem befolyásolják.
A vizsgázó több hibával hasz- nálja az egyszerű nyelvtani struktúrákat.
A szöveg több nyelvi (mon- dattan, alaktan, helyesírás) hi- bát tartalmaz, amelyek azon- ban a szöveg megértését nem befolyásolják, és/vagy kevés, a megértést nehezítő hiba jellemzi a dolgozatot.
A vizsgázó csak a legegysze- rűbb nyelvtani struktúrákat használja.
A szöveg sok olyan nyelvi (mondattan, alaktan, helyes- írás) hibát tartalmaz, amelyek annak megértését nem befo- lyásolják, valamint több, a szöveg megértését jelentősen nehezítő nyelvi hiba fordul elő.
A szöveg a nyelvi (mondattan, alaktan, helyesírás) hibák miatt nem érthető.
