A nemzetközi összehasonlítások egyszerűsített módszereiről

MÓDSZERTANI TANULMÁNYOK

A NEMZETKCZ'I LOSSZEHASONLITÁSOK EGYSZERUSlTETT MODSZEREIRÓL

DR. sanAevl GYÖRGY

A gazdasági fejlettség nemzetközi összehasonlításának az elmúlt mintegy más-

fél évtizedben többféle m_ód$zere alakult ki'. E módszerek között különböző irányza—

tok állapíthatók meg. A két legfontosabb irányzat:

1. a színvonal jellemzésére szolgáló szintetikus mutatószám — általában az egy lo- kosra jutó bruttó hazai termék (Gross Domestic Product — GDP), ritkábban a nemzeti jö- vedelem -— valamilyen közös valutára történő átszámítása a mutató részletes dezaggiegó- ciója és elemenkénti konvertálása útján;

2. az ún. ,,egyszerűsített" vagy ,,rövidített" (short-cut) módszerek változatos sokasága.

amelyeknek lényege, hogy regressziós összefüggést keresnek egy mutatószómhalmaz és a szin—

tetikus mutató (GDP) között. majd ezen összefüggés segítségével becslik a vizsgált orszá-

gok GDP-szintjét. ' ' —

Az első irányzat ..őse" az 1950-es évekre vonatkozó OEECí-összehasonlítás (11), (12), legfontosabb képviselői pedig a KGST keretében rendszeresen ismétlődő ér-

tékmutató-összehasonlítások (7), (22) és az ENSZ ma már közismert projektje (ln-

ternational Comparison Project — ICP) (4), (15), (17). (24)?

A második irányzat úttörője egyrészt az angol W. Beckermann (3). másrészt

a magyar Jánossy Ferenc (13).,Az ő módszerét fejlesztette tovább, illetve használta fel újabb számításokra Ehrlich Éva (9). (10). Valamennyiök munkájában az össze-

hasonlítási függvények változói hangsúlyozottan naturális, fizikai, nem monetáris mutatóSzámok.3 Hozzájuk képest új felfogást jelent az !. Krovis, A. Heston és R.

Summers szerzőhármas kísérlete (az ún. ,K—H—S módszer (16)), amelyben szintén regressziós függvények szerepelnek. de a változók értékjellegű mutatók.4

Ezeknek az irányzatoknak e vázlatos áttekintését az a körülmény teszi aktuális—

sá. hogy az ENSZ Európai Gazdasági Bizottságának titkársága nemrégiben tett közzé egy jelentős méretű összehasonlítást, amelyben a naturális mutotókon ala—

puló egyszerűsített módszer egyik változatát alkalmazza az országok GDP—színvona- lának összemérésére5. Ennek a munkának előzménye egy, úgyszintén az EGB tit—

kárság által tett kísérlet (8), a jelenlegi munka azonban koncepciója, eljárásai. az

országok és a mutatószámok köre tekintetében egyaránt felülmúlja elődjét.

* Organization for European Economic Cooperation, a jelenlegi OECD elődje.

2Az Európai Gazdasági Közösség is végez rendszeresen ilyen összehasonlítást (5). (20), sőt latin-ame- rikai kísérletekről is tudunk (18), (21).

3A nemzetközi irodalom legtöbbször a ..physical lndicator" vagy ..non-monetory indicator" terminust használja. Az európai szocialista országok körében is volt ilyen jellegű kísérlet (14).

** ismertetését lásd (6).

5 Comparative GDP levels. Economic Bulletin for Europe. Vol. 31. No. 2. Economic Commission for Europe. Geneva. New York. 1980. N. 56 old.

DR. SZlLÁGYl: NEMZETKÖZI ÓSSZEHASONLITÁSOK 1091

Természetesen más kérdés, hogy mindezek az előrelépések elegendők—e a kitű- zött cél elérésére. Amikor tehát áttekintést adunk a tanulmány módszereiről. szám- szerű eredményeiről és koncepciójáról. a kritikai megjegyzésektől sem fogunk tar- tózkodni, főleg azért nem, hogy a nemzetközi összehasonlítások eddig nyitott kérdé- seinek megoldottságára vonatkozó. az EGB-tanulmány által itt—ott csábító illuzióktól

megóvjuk az olvasót.

A MÓDSZERTAN

Az Európai Gazdasági Bizottság tanulmányának módszerét a következő alap- vonásokkal lehet jellemezni:

a) egyetlen mutatószám -— az egy lakosra jutó GDP — összehasonlítására irányul, azaz kizárólag globális becslést ad (ez egyfelől megkülönbözteti a részletes átszámítástól, amelynek egyik fő jellemzője, hogy eredményei nagyszámú részletinfomrációt is nyújtanak.

másfelől azoktól az egyszerűsített módszerektől, amelyek a fő mutató mellett egy—két ösz—

szetevőre is kiterjednek, mint például (10));

)b) kizárólag naturális mutatókat (physical-índicators) használ (monetáris jellegűeket nem ;

c) a mutatók és a GDP között nem többváltozós regressziós összefüggéseket állapít meg (mint Beckermann vagy a K—H-S), hanem egyváltozós regressziók sorozatát (mint Já—

nossy, Ehrlich vagy (14)).

A munka tehát az ismertetett változatok közül a Jánossy—Ehrlich-módszerhez áll

a legközelebb (a kiadvány ezt le is szögezi). de sok érdekes és később tárgyalandó

részletkérdésben eltér tőle. A fenti a) és b) jellemzők alapján a dokumentum ..phy- sical indicator global estimates" elnevezéssel és PIG rövidítéssel illeti saját eljárá- sát, ezért a továbbiakban itt is ezta megjelölést használjuk.

A PlG tehát a következőt jelenti: legyen adva az országok valamely halmaza, és ezekre az országokra ismerjük az egy lakosra eső GDP értékét — egyelőre, ki- indulásképpen — a hivatalos átváltási kulccsal dollára átszámítva. Adva van továb- bá a naturális mutatók egy halmaza, amelyhez az adatok az országok mindegyikére rendelkezésre állnak. E mutatók között aszerint szelektálnak, hogy milyen szorosan korrelálnak a GDP-vel az országok halmazán. A PIG azokat a mutatókat tartotta meg, amelyekre vonatkozóan a determinációs együttható (R2) értéke legalább 0.5 volt, azaz amelyeknek országok közötti szóródása a GDP országok közötti szórásá—

nak legalább a felét képes megmagyarázni. (E mutatók listáját az 1. tábla tartal- mazza.) A kiválasztott mutatók és a GDP között regressziós függvényeket állapíta- nak meg. annyi függvényt tehát, amennyi a mutatók száma. E függvényekbe helyet- tesítik az egyes országok naturális mutatóinak értékét. ily módon egy-egy becslést kapnak az országok GDP—jére vonatkozóan. A becslések száma tehát megegyezik a mutatók, azaz a függvények számával. Egy-egy ország GDP-jét a módszer ezen becslések átlagával tekinti egyenlőnek.

A tanulmánynak tulajdonképpen nem egyetlen összehasonlitásáról van szó, ha- nem kettőről:

1. a fő összehasonlítás 30, gazdaságilag fejlett vagy közepesen fejlett országra terjed ki, 30 mutatót használ és hat különböző időszakra (1950, 1955, 1960. 1965, 1970 és 1973) vonatkozik;

2. a kiegészítő összehasonlítás további 75 országot ölel fel. főként a fejlődök köréből (a fejlettségi intervallum Izraeltől Felső-Voltáig terjed); a felhasznált mutatók száma 28, az összehasonlítás egyetlen évre. 1970-re vonatkozik.

Ezek az évszámok is mutatják, hogy a nemzetközi összehasonlítások elkészítési ideje — még ha ..egyszerűsített módszerűek is" —- meglehetősen hosszú.

3—

1092 DR. SZlLÁGYi ovaRGv

A két összehasonlítás mutatószám-rendszere nemcsak a mutatók számosságá—

ban tér el egymástól, hanem összetételében is. Az 1. táblában mindkét összeha—

sonlítás mutatószám—rendszere megtalálható. Az eltérő összetétel egyik oka; hogy a mutatók és a GDP közötti korreláció szorossága nem egyforma az országok két cso- portjában, emiatt volt olyan mutató, amelyet az egyik összehasonlításban lehetett használni, a másikban nem. A másik ok: néhány mutatóra (például a kénsav-

fogyasztás) a fejlődő országokról nem álltak rendelkezésre adatok.

A regressziós függvényeken alapuló összehasonlítás egyik legfontosabb kérdé—

se e függvények típusának megválasztása. Két általános jellegű kérdés merül itt fel:

— a módszer matematikailag specifikált függvényeket használ—e?

"lt— a függvények tipusa egységes-e valamennyi mutatóra, vagy mutatónként differen—

CIG .

Az első kérdésre (: PlG igennel felel. és ebben különbözik a Jánossy—módszer- től. Ez utóbbi ugyanis nem használ matematikailag leírható függvényeket, hanem a kapcsolat görbéjét grafikus úton határozza meg.6 A kétféle eljárás közül nem lehet bármelyiket is előnyösebbnek vagy hátrányosabbnak ítélni a másiknál. A grafikus eljárás a szubjektivitás bizonyos veszélyét rejti magában (többé—kevésbé a rajzoló- tól függ. hogyan és hol húzza meg a görbét7), a matematikai függvény viszont gyak—

ran nem képes híven követni a közgazdasági valóságot. Ugyanis a függvénytipus és a paraméterek meghatározásánál a ponthalmaz minden elemét figyelembe veszik.

így az egyes országok kapott becsléseit az összes többi ország adatai is befolyásol- ják. Ugyanakkor viszont a fejlettségi vagy más mutatóval kapcsolatos skálákon egy- mástól távol eső országokra a valóságban gyakran nem ugyanaz az összefüggés ér—

vényes. lgy még a legkifinomultabb eljárással meghatározott függvény is .,merev-

nek" és ebből kifolyólag torzítónak mutatkozik, ha nem a skála egészére, hanem

csak egy—egy pontjára vagy kisebb tartományára irányítjuk a figyelmünket.

A függvényeknek ezen a fogyatékosságán a PlG -— ha nem is tudta megszün—

tetni, de — bizonyos mértékig enyhített, mégpedig két vonatkozásban. mindkettő új vonás az ilyen tipusú nemzetközi összehasonlitások körében:

a) a mutatószámok kiválasztásánál a megkövetelt korrelációs mértéket nemcsak a halmaz egészére írta elő. hanem külön a fejlettségi szint alsó szakaszára (400 dollár egy lakosra jutó GDP alatt) és felső szakaszára (2000 dollár felett) külön-külön is;8

b) szükség esetén más-más (vagy más paraméterű) függvényt alkalmazott a fejlettség egy bizonyos szintje alatt, illetve felett; a kritikus pont a kétféle fejlettségi régióban érvé—

nyes két függvény metszéspontja volt.

Ami a második kérdést. a függvények konkrét formáját illeti. az mutatónként differenciált.9 A tanulmányban a következő tíz függvénytípus szerepel (x a szóban forgó naturális mutatót. y az egy lakosra jutó GDP-t — dollárban -— jelenti).

1' y _ (3le 4. —1 : a-j— 3)? 8. l- : a—l—blogx

b Y Y

2 y : a—l— ; 5- Y : a'l'bl09 X 9. logy : a—l—blogx

i 6. logy : a-l—bx * __

3. _L : a—l—bx b 10. y — a—l—bx—j—cx2

y 7. log y : a—l— —X—

6 E kérdésben egy időben élénk vita folyt Magyarországon (lásd például (2)).

7 Ezt a hatást (10) egy iterációs eljárással mérsékeli.

3 E határértékek 1970—re vonatkoznak.

"Ellentétben például (N)-gyel.

NEMZETKUZI OSSZEHASONLITASOK

1093

1. tábla

A PIG mutatószám-rendszere és függvénytípusai

A függvénytipus sorszáma Mutatószómcsopart, mutató

(mértékegység) a fő a kiegé-

szítő összehasonlitásban

!. Ipari és energiafelhasználási mutatók Acélfelhasználós (kg/lakos)

Cementfelhasználós (kg/lakos) . Kénsavfelhasználás (kg/lakos)

Színesfém-felhasználás (kg/lakos) . . . . Energiafelhasznólás. szénegyenérték (kg/lakos) . Villamosenergia-felhasználás (kWh/lakos) . lpari villamosenergia-felhosznólás (kWh/lakos)

Műanyag-je asználás (kg/lakos) . . . . Feldolgoz'i ari foglalkoztatottak az összes foglalkoztatott

százalé á an . . . . .

ll. Mezőgazdasági mutatók

Mezőgazdasági foglalkoztatottak az összes foglalkoztatott százalékában . . . .

Tehenenkéntitejhozani(Hted . . . . Traktorállomány (darab/mezőgazdasági foglalkoztatott) . Műtrágya felhasználás (kg/mezőgazdasági foglalkoztatott) lll. Élelmiszer—fogyasztás

Állati fehérje (gramm/nap/Iakos)

Cereália (gramm/nap/lakos) . . . . Hús az összes kalóriafogyasztc'is százalékában .

Cukorfogyasztós (kg/fő/év) . . . . Élelmiszer-fogyasztás az összes lakossági magánfogyasz—

tás százalékában . .

lV. Ruházat

Textilszál-fogyasztás (kg/lakos) . V. Tartós fogyasztási cikkek

Személygépkocsi-állomány (darab/ezer lakos) . Ty-készülékek állománya (darab/ezer lakos) Rádiókészülékek állománya (darab/ezer lakos) Vl. Hírközlés

Papírfogyasztós (kg/lakos) . . . . . Belföldi levelek száma (db/ezer lakos) . Telefonkészülékek (db/ezer lakos)

Napilapforgalom (db/ezer lakos) VH.Lakós

Szobák száma (db/ezer lakos) . . . . Fürdőszobás lakások az összes lakás százalékában . . Vízvezetékes lakásban lakók az összlakosság százalékában VHL Egészségügy

Csecsemőhalandósóg (ezrelék) . . . . . . . . . . Fertőző betegségben meghaltak száma (százezer lakosra) Kórházi ágyak száma (db/ezer lakos) . .

Születéskor várható átlagos élettartam (év) lX. Oktatás

Felsőfokú oktatási intézménybe beíratottak száma (száz- ezerlakosra). . . . hni—olvasnitudók a 15 éves és idősebb lakosság száza-

lékában . . . — ó

Alap- és középfokú iskolába beiratottak az 5—19 éves la-

kosság százalékában . . . — 6

A mutatók száma összesen 30 28

oooooooo Iowllooautoolom

leccovocaamoovona t0000*OOÚO

_A

CshIowa: moveaim

1094 DR. SZILÁGY! GYÖRGY

Minden mutatószám esetében a legjobban illeszkedő függvénytípust használ- ták. Az 1. táblában azt is feltüntetjük -— a fenti sorszámok segitségével -, hogy me- lyik mutatónál melyik függvény bizonyult a legjobbnak. Mint ebből látható, az ese—

tek túlnyomó többségében ez a 9. formula volt, ezenkivül néhányszor előfordul a 6.

is. Az 1. és a 2. formulát egyetlen esetben sem kellett. illetve lehetett használni. A függvénytipus egyébként nagy stabilitást mutat: általában ugyanaz a tipus mutat- kozott a legjobbnak a hat időszak mindegyikében. A paraméterek természetesen már nem ennyire stabilak. Változásukban három tényező játszik szerepet:

a) az adott mutató és a GDP közötti függvény rugalmasságának változása:

b) változások a valuták vásárlóerő—arányában és a hivatalos valutaa'tváltási arányok ezeket követő (vagy éppenséggel nem követő) módosulása, más szóval a valutakulcs-tor- zitás mértékének változása.

c) egyéb becslési hibák.

Az első ok a paraméterek tendenciaszerű időbeli változását idézi elő. a másik

kettő inkább tendencia nélküli ingadozását.

A paraméterek e változását az összehasonlítás kétféle változatban kezeli. Egy—

részt a hat időszak mindegyikére külön-külön megállapítja a paramétereket, és ezek segítségével becsli a GDP országonkénti színvonalát. Másrészt meghatároz egy egy—

séges paraméterhalmazt is, és mind a hat időszakra ezt alkalmazza. Ezen egységes paraméterhalmaz megállapításához a hat időszakra rendelkezésre álló valamennyi adatot egységes egészként kezeli. lgy a megfigyelések száma jóval nagyobb, mint a csupán egy-egy időszakra rendelkezésre álló adatok száma, és nagyobb a statisz—

tikai megbízhatóság is. Ez a variáns viszont eltekint a valóságos közgazdasági ösz- szefüggések változásának nyomon kísérésétől. A tanulmány szerzői ez utóbbi, tehát a globális becslés pozitívumait részesítették előnyben, és ezeket a becsléseket te-

kintették a számítások végeredményének.10

A fő összehasonlitásban 22 tőkés és 8 szocialista ország szerepel. Mivel a szo- cialista országok esetében általában nincs sem GDP adat, sem a célnak megfelelő dollár valutakurzus, a függvényeket, illetve azok paramétereit a 22 tőkés ország adatai alapján állapították meg. Ezekbe a függvényekbe aztán a szocialista orszá- gok naturális mutatóit is behelyettesítették, és így ezekre az országokra is megkap-

ták o dollárban számitott GDP—becsléseket.

Ez a technikai szempontból teljesen indokolt eljárás ismételten felveti a szoci—

alista országokra kapott összehasonlítási eredmények értelmezésének és érvényes- ségének sokat vitatott s máig is eldöntetlen kérdését. A függvények halmaza ugyan- is valamilyen nemzetközi ,.értékelési rendnek" is felfogható. amely megadja. hogy a

számításban részt vevő országok (itt 22 ország) által meghatározott térben a naturális

mutatók értékeinek különböző kombinációi milyen fejlettségi (itt GDP) szintnek fe-

lelnek meg.11

Anélkül, hogy a továbbiakban belemerülnénk a ..szocialista gazdaság fejlő- dési sajátosságai" fogalom létjogosultságának vagy indokoltságának, még inkább

ezek pozitív vagy negativ értékelésének tárgyalásába. annyit mindenesetre le kell

szögezni, hogy

a) bizonyosan más függvényeket és ennek megfelelően más összehasonlítási eredmé- nyeket kapnánk, ha a szocialista országok adatait is be lehetne vonni a függvények kiala- kitásba. de hogy ezek az eredmények irány és mérték tekintetében mennyiben lennének má—

sok a PlG szerint kapottaktól, arról nehéz fogalmat alkotni;

10 Az egész kérdés természetesen csak a fő összehasonlitásnál fontos. a kiegészítő összehasonlitásnúl — ami csupán egy évre vonatkozik —- az ldőboli változás problémája fel sem merül.

nNemzetközi értékelési renden tehát itt nem árrendszert értünk.

NEMZETKÖZI USSZEHASONLITÁSOK

1095

b) mindenképpen van helye olyan összehasonlításnak, amely a szocialista gazdasá- gokat a nem szocialista világgazdaság értékrendjében méri fel, sőt a világgazdasági hatá- sok erősödésével ennek egyre nő a jelentősége.

SZÁMSZERÚ EREDMÉNYEK

A PlG szerinti összehasonlítás eredményeit az alábbiakban mutatjuk be.

Az első felsorolásban összevontuk a fő és a kisegítő összehasonlítás ország- halmazait, és a 105 országot az egy lakosra jutó GDP sorrendjében. az eredménye- ket az Egyesült Államok GDP-jének százalékában adjuk meg 1970-re. A 2. tábla

viszont csak a fő összehasonlitásra vonatkozik (30 ország). de mind a hat időszakra

feltünteti az összehasonlítás eredményét. Az országok sorrendjét itt is az 1970. évi,

egy lakosra jutó GDP határozza meg.

Az egy lakosra jutó GDP 0 PIG szerint 1970—ben

(Egyesült Államok : 100)

Ország Százalék Ország Százalék

Kanada . . . 88.65 Kolumbia . . . 18,8 Svédország . . . 83.8 Dél-Korea . . . 18,8 Ausztrália . . . 78.9 Brazília . . . 18,3

Új-Zélond . . . . . . . . 77,0 Líbia . . . . . . . . . . 17,7

Hollandia . . . . . . . . 74,7 Peru . . . . . . . . . . 17,1

Svájc . . . 73.7 Jordánia . . . 16,4

Egyesült Királyság . . . 72,8 Szíria . . . 16.2 Német Szövetségi Köztársaság . 72.7 Irak . . . 15.2 Belgium . . . 71,6 Ecuador . . . 14,4 Dánia . . . 71,6 Rhodesia . . . 14,1 Norvégia . . . 70.2 Törökország . . . 14.0 Finnország . . . 66,3 Dominikai Köztársaság . . . . 13,5 Franciaország . . . 63,6 Malaysia . . . 13,5 Japán . . . 60.45 Egyiptom . . . 13,4 Német Demokratikus Köztársaság 58,9 lrán . . . 13,2 Ausztria . . . 58,4 Nicaragua . . . 12,7 Csehszlovákia . . . 56.1 Salvador . . . 12.1 lrország . . . 52.7 Srí Lanka . . . ll,7 Olaszország . . . 51,1 Bolívia . . . 11,5

Izrael . . . . . . . . . . 49,9 Fülöp-szigetek . . . . . . . 11.3 Puerto Rico . . . 48,2 Tunézia . . . 11.2 Szovjetunió . . . 44,9 Guatemala . . . 11.0 Spanyolország . . . , _ 42,3 Paraguay . . . 11,0 Magyarország . . . 41,4 Algéria . . . 10,7 Lengyelország . . . 40,1 Zambia . . . 9.89 Bulgária . . . . _ . . , , 39,2 Marokkó . . . 9.83 Hong Kong . . . 36,9 Hollandia . . . 9.53 Argentína . . . _ _ , 35,3 Thaiföld . . . 9.44

Uruguay _ , . , , , , , _ 34,0 Szaúd—Arábia . . . . . . . 9.26

Görögország . . . 332 Ghana . . . 8,64 Szingapúr . _ . . . , _ _ 33,2 Elefántcsontpart . . . 8,60 Dél-Afrika . . . 33,1 AngOIO - - - 7.56 Portugália . . . 31,1 Kamerun . . . 7,44

Románia . . . . . . . . . 31.1 KenYa . . . . . . . . . . 7.44—

Libanon . . . . _ . . . _ 309 Madagaszkár . . . 7.35 Jugoszlávia . . . 29.1 Szenegál - . - - - 7.02 Venezuela . . . 27.0 Szudán . . . 6.87 Jamaica . . . 252 lndia - - . - - - - . - - 6.34 Chile . . . 23.9 Indonézia . . . .A 6.25

Panama . . . . . . . . . 20,4 Mauritánia . . . . . . . . 5.89

Costa Rica . . . 19,9 Közép—afrikai Köztársaság . . . 5.56

Mexikó 19,8 Pakisztán... 5.41

1096 DR. SZILÁGYI GYÖRGY

Ország Százalék Ország Százalék

Uganda . . . 5.26 *Szomólio . . . 3.97 Togo . . . 5.14 Laosz . . . 3.92 Zaire . . . 4,99 Csád . . . 3.38 Sierra Leone . . . 4.96 Niger . . . 3.11

Burma . . . . . . . . . . 4.72 Ruanda . . . . . . . . . 3,05

Mozambik . . . 4,69 Mali . . . 296

Malawi . . . 4.66 Etiópia . . . '. 2.93 Haiti . . . 4.57 Nepól . . . 2.90 Tanzánia . . . 4.57 Burundi . . . 2.81 Nigéria . . . 4.48 Felső-Volta . . . 2.66

2. tábla

Az egy lakosra jutó GDP 0 PIG szerint

(Egyesült Államok a 100)

1950. 1955. 1960. [ 1965. 1970. ] 1973.

Orszóg

évben

Kanada . . . . . . . . 86.7 83.3 88.0 88.6 88.6 92.6

Svédország . . . . . . . 72,2 72,2 78.8 _81.7 83.8 82.8

Ausztrália . . . . . . . 78.9 75,6 79.5 79,6 78,9 77,5

Uj-Zéland . . . . . . . 809 77,4 80.5 78.8 77,0 76,0

Hollandia . . . 565 58,4 65,1 70,6 74.7 73,9

Svájc . . . . . . 59,5 62.1 67,5 70,5 73,7 72,7

Egyesült Királyság . . . 68,3 71,0 75,4 75,4 72,8 70,9

Német Szövetségi Köztársa-

sóg. . . . . . . . . 48,3 56.4 64,1 70,7 72,7 72,7

Belgium. . . . . . . . 61.3 62.3 65,1 68,6 71,6 73.1

Dónia . . . . . . . . 58.0 58,0 66,6 69,5 71,6 72,9

Norvégia . . . . . . . 54,3 55.6 61,1 65.9 702 70,8

Finnország . . . . . . . 41,8 46,6 51.7 59,1 66.3 69,4

Franciaország. . . . . . 4ó,5 48.5 54,7 59,8 63,6 64,6

.lapón . . 25,8 31,4 42,3 47,9 60.15 64,5

Német Demokratikus Köztér—

sasóg . . . . . - - . 40,8 46,3 55,8 57,7 58,9 58,4

Ausztria . . . . . . . . 38,1 43.6 52.1 55.6 58,4 59,8

Csehszlovákia . . . . . . 40,1 42,3 . 50,4 53,5 56,1 55.8

lrorszóg ., . . . . - - - 389 39,6, —— 43.8 49.11 52.7 53.3

Olaszorszag . . . 31,3 34,6 40.8 45.5 51,1 51, 7

Szovjetunió-, - - . . . . 26.1 295 36,5 41.5 4419 453

Spanyolorszag . . . . - 24,1 25. 5 29,9 36.5 42,3 45.1

Magyarorszag . . . 25, 0 28, 5 33,2 37,1 41,4 42,5

Lengyelorszog- - - - - - 26.7' 28.7 33,2 36.5 40,1 42,3

Bulgario- - - - - - - . 154__ 19.2 26.9 33.4 39.2 38.8

Görögország . . . . - - 16,6 17,9 23.6 292 332 39,7

Portulgalio . . . . . . . 212 220 25.5 28,5 31,1 34,4

Romania - . - - - - - 15.12 17,7 , 21,5 26.9 31.1 33.1

Jugoszlavip- - - - - - - 16.0 17,3 22,2 26.1 *29,1 30,3

Törökorszag . . . 9.3

105 11,4 12,4 14,0 15.2

Ezeknek az eredményeknek a helyességéről vagy megbizhatósógóról nehéz bór—

miféle ítéletet mondani. Mindössze annyit tehetünk, hogy egybevetjük más összeha—

sonlítősok eredményével. A hasonló eredményeket tekinthetjük igazolásnak. az elté- rők tekintetében pedig megmaradnak a kétségek. illetve megkísérelünk valamilyen magyarázatot keresni. A tanulmány bőven él'ezzel a lehetőséggel, és számos ered—

ménnyel konfrontólja saját adatait. Ezek közül itt csak kettőt emelünk ki: a részletes

ENSZ összehasonlítást (lCP) és az azon alapuló egyszerűsített modellt (K—H—S). Ezek

NEMZETKÖZI OSSZEHASONLITÁSOK

1097 mellett az adatokat mi egybevetjük két hazai — az ENSZ anyagban nem szereplő — összehasonlitással is.

1. Egybevetés a részletes átszámításon alapuló ENSZ—összehasonlitással (lCP).

Az ICP első fázisa 1970-re. második fázisa 1973-ra vonatkozik. Az országok száma 16.

Az egybevetés a 3. táblában található.

3. tábla

A PIG— és az ICP-eredmények egybevetése

(egy lakosra jutó GDP. Egyesült Államok : 100)

1970-ben 1973-ban

Ország

ICP PlG lCP PIG

Német Szövetségi Köz- 78,2 72,7 77,4 72,7

társaság . .

Franciaország . . . . 73,2 63,6 76,1 64,6

Belgium . . . 72,0 71,6 75,3 73,1

Hollandia . . . . . 68,7 74,7 68,4 73.9

Egyesült Királyság . . 63,5 72.8 60,6 70.9

Japán . . . . . . 59,2 60.6 ó4,0 64.5

Olaszország . . . . 49,2 51,1 47,0 51,7

Magyarország . . . . 42,7 41,4 45,1 42,5

hón . . . . . . . 2m3 112 292 .

Malaysia . . . 19,1 13.5 19,1

Kolumbia . . . . . 18,1 18,8 17,9

Dél—Korea . . . 12,1 18,8 14.6

Fülöp-szigetek . . . . 12,0 11,3 12,2

lnclia . . . . . . . 6.92 ó,34 6.37

Kenya . . . 6,33 7,44 6,12

Első pillanatra inkább az eredmények hasonlósága, semmint eltérése szembe—

tűnő. Figyelembe kell azonban venni, hogy minden ilyen — ..összehosonlítások ösz- szehasonlítása" - próbálkozásnál nagyon meghatározó a bázisország. Ez itt -- és legtöbb esetben —- az Egyesült Államok. A tábla alapján tehát legfeljebb csak any- nyit állapíthatunk meg. hogy az országoknak az Egyesült Államokhoz viszonyított indexeiben kevés eltérés van a két becslés között. Ha azonban más országot vá—

lasztunk bázisnak (és erre semmivel sincs kevesebb ok. mint az Egyesült Államok bázisra), akkor a kép már nem ilyen rózsás. Emeljük ki például a Német Szövetségi Köztársaságot. Franciaországot és az Egyesült Királyságot, és — eltérve az

tanulmány rendjétől —- legyen Franciaország a bázis.

4. tábla

A PIG- és az [CP-engedmények egybevetése

(a franciaországi egy lakosra jutó GDP :: 100) 1970—ben

Ország * "

lCP ! PIG

Német Szövetségi Köztársaság ' 107 , 114

Franciaország . . . 100 100

Egyesült Királyság . 87 ' 114

ENSZ

Ha három ilyen országra —— amelyek egymás közötti összehasonlitása egyáltalán nem boszorkányság — ekkora eltérés adódik. akkor bizonyos fenntartással kell fo—

1098 DR. SZILÁGYI ovaxev

gadnunk a tanulmánynak azt a megállapítását, amely szerint . . a különbségek fi- gyelemreméltóan kicsik ahol pedig nagyobbak a különbségek. ott nem sziszte-

matikusak. Azaz nincs bizonyíték arra, hogy akár az általános színvonal, akár a gazdasági szervezés rendszere okoz eltérést az index esetében" (17—18." old.).

Annyi természetesen igaz, hogy a PIG és az lCP egymáshoz képest nem értékeli szisztematikusan fel vagy szisztematikusan le a legfejlettebb. illetve a legkevésbé fejlett országok szinvonalát. más szóval nem ,.húzza szét" és nem ,.nyomja össze" az eredményeket, amiből arra lehet következtetni, hogy mérési skálájuk között nincs alapvető eltérés.12 A Német Szövetségi Köztársaság—Franciaország—Egyesült Király- ság hármast illetően, a tanulmány azzal érvel. hogy a 30 mutató közül például az Egyesült Királyság 22 tekintetében felülmúlja Franciaországot. Ez az érv azonban épp úgy az IC? szerinti GDP-átszámítás kritikája. minta PlG mutatószám-rendszere

helyességének megkérdőjelezése.

2. A K—H—S összehasonlítással való egybevetés több szempontból is érdekes.

Egyrészt lehetőséget ad a két módszer hasonlóságainak és különbségeinek szembe- állitására, másrészt ebben a két összehasonlításban viszonylag nagy az országok

halmazainak a közös része. Ami a módszertant illeti: mindkét összehasonlítás az

egyszerűsített eljárások azonos típusába. a regressziós összefüggések alapján való GDP-becslések közé tartozik. Jelentős különbségek vannak azonban a változók ti- pusaiban (a K—H—S például kifejezetten monetáris változókat használ független vál—

tozóként). és a függvények kezelési módjában (ezekre itt részletesen nem térünk ki).

Ami az országok körét illeti: mindkettőben igen nagy a fejlődő országok száma.

A közös országhalmaz mérete 87, ebből 65 tartozik a fejlődő (illetve gyengén fej- lett) országok körébe, elsősorban ezek érdemelnek figyelmet.13

Az eredmények egymástól való eltérése jelentős. az eltérések mértéke és iránya

nagyon különböző. l

A P/G- :: K—H—S-becslés százalékában 65 fejlődő ország esetében 1970-ben

Az országok

Az elterés merteke szá ma

—l—30 százaléknál több . . . 2

—l—20 és —j—3O százalék között . . . 6

—j—10 és —j—20 százalék között . . . 4

Oés —l—lO százalék között . . . 10

Oés ———10 százalék között . . . 3

——-10 és ——-20 százalék között . . . 11

—-20 és —-—30 százalék között . . . 16

——30 százaléknál több . . . 13

Az ilyen mértékű és jellegű eltérések láttán csak egy eléggé lehangoló követ—

keztetésre juthatunk: a sok erőfeszítés ellenére is megoldatlan még ezeknek az or-

szágoknak az összehasonlítása; valójában nem sokat tudunk relatív gazdasági szín—

vonalukról. még a nagyságrendi orientáció is igen homályos. Vajon például Zambia

12 Anélkül, hogy itt részletesen belemennénk a nemzetközi összehasonlítások mérési skáláinak elméle- tébe. a következőket jegyezzük meg. Minden skálát az" egység és a 0 pont határoz meg. Ha két skála csak az egységben különbözik egymástól. akkor az országok között! indexeket a skálaeltérések nem befolyásolják. Ez a helyzet az ICP és a PIG skálája esetében. Ha a két skála a 0 pont helyében is különbözik egymástól. ak-

kor már az indexek is szisztematikusan eltérnek.

13A fennmaradó 22 országból nyolc egyébként is lCP-ország. amelyekkel korábban már foglalkoztunk. és amelyekre nézve a K—H-S-eredmények —- a módszer természeténél fogva — amúgy is nagyon közel esnek az lCP-eredmónyekhez.

NEMZETKÖZI CSSZEHASONLITASOK

1099

egy lakosra jutó GDP-je 8 százalékkal alacsonyabb (PlG) vagy 13 százalékkal ma-

gasabb (K—H—S), mint Algéric'ié? Ehhez legfeljebb csak annyit tehetünk hozzá, hogy a fejlettségi lista legalsó szakaszán levő országokra a K—H—S-becslés tendenciózu- san magasabb, mint a PIG, de -— éppen a fenti általános megállapításra tekintet—

tel -- óvakodnunk kell az ebből való bárminemű következtetéstől.1'*

3. Említettük, hogy a PIG a Jánossy-módszerhez áll a legközelebb (utaltunk a két módszer azonos és eltérő vonásaira is). Indokolt tehát, hogy a PlG eredményeit olyan összehasonlítóssal is egybevessük. amely lényegében a Jónossy-módszerrel készült. Ez a már előbb is hivatkozott Ehrlich—Pórtos tanulmány (10) (a tovabbiakban EP). A kétféle becslés egybevetése az EP-ben szereplő 38 országra az 5. ta'blóban található.

5. tábla Az egy lakosra jutó GDP

különböző módszerekkel készült becslései 1970-re

(Egyesült Államok :: 100)

Transz-

Orszóg PIG EP formált

EP

Kanada . . . 89 79 81

Svédország . . . 84 85 86

Ausztrália . . . 79 75 77

Új-Zélond . . . . . . . . .' 77 66 69

Hollandia . . . 75 66 69

Svajc... 74 65 68

Egyesült Királyság . . . 73 66 69

Német Szövetségi Köztársaság . 73 62 65

Belgium . . . 72 58 62

Dánia . . . 72 66 69

Norvégia . . . 70 63 67

Finnország . . . 66 52 56

Franciaország . . . 64 52 56

Japán . . . . . . . . . . 61 47 52

Német Demokratikus Köztársaság 59 43 48

Ausztria . . . 58 50 55

Csehszlovákia . . . 56 38 44

lrorszóg ' . . . 53 38 44

Olaszország . . . 51 36 42

Izrael . . . 50 35 41

Spanyolország . . . 42 27 33

Magyarország . . . 41 26 32

Lengyelország . . . 40 23 30

Bulgária . . . 39 20 27

Argentina . . . 35 31 37

Görögország . . . 33 20 27

Dél-afrikai Köztársaság . . . . 33 21 28

Portugália . . . 31 18 25

Románia . . . 31 15 23

Jugoszlávia . . . 29 17 24

Chile . . . . . . . . . . 24 16 23

Mexikó . . . . . . . . . . 20 14 22

Brazília . . . 18 12 20

Peru. . . 17 10 17

Törökország . . . 14 7 15

Egyiptom . . . . . . . . . 13 7 15

India . . . . . . . . . . 6

3 11

" Megjegyzendő még. hogy a K—H—S és a PIG ilyen széles körű összevetését az ENSZ—tanulmány nem végzi el. az összevetést csak a 16 lCP-orszógra és 18 latin-amerikai országra korlátozza.

1100 DR. serAevr evaaev

Első látásra is szembetűnő. hogy az EP-eredmények szélesebb vagy inkább ,.el—

nyújtottabb" sávban helyezkednek el, mint a PlG-adatok. Ebből arra a feltéte—

lezésre juthatunk. hogy a két összehasonlítás más-más skálán mér.15 Ezt a feltéte-

lezést egy további számítás is alátámasztja: 'a (6) tanulmányban kidolgoztuk a kü-

lönböző skálán mért összehasonlitások azonos skálára való transzformációjának egyik módszerét. A transzformáció után az EP és a PlG eredmények már jóval köze- lebb kerülnek egymáshoz, jeléül annak. hogy valóban eltérő a két mérési skála: az EP-skála ,.széthúzottabb". mint a PlG-skála. Azért meglepő ez a megállapítás, mert az EP—skála eddigi ismereteink szerint a valutakulcs-skála megőrzése miatt húz

szét.16 Viszont mind az EP, mind a HC: a valutakulccsal becsült dollár GDP—kből

indul ki. Most úgy tűnik, a PlG mégis el tud szakadni ettől a skálától. Külön vizsgá—

latot igényelne, hogy ez a különbség a két'módszer többé-kevésbé eltérő mutató- szám-rendszeréből, az eltérő függvénykezelési eljárásból (grafikus, illetve analitikus függvények) vagy pedig valamilyen más okból származik.

Természetesen a PIG- és az EP-eredmények közt az utóbbi transzformációja után is vannak különbségek. ezek részletes elemzésére azonban itt nem térünk ki.

4. Végül vizsgáljuk meg, mit mond a PIG a szocialista országok egymás közötti színvonalarányóról, és vessük ezt egybe egy olyan becsléssel (23), amely faktoranali-

tikus eljárással közeledett a feladathoz.

6. tábla

Az európai szocialista országok relatív színvonala, 1973

(Magyarország : 100)

Faktor-

Ország ifi/la PIG analitikus

;. li becslés

Német Demokratikus Köztár— "'

saság . . . 137 124

Csehszlovákia . . . 131 122

Szovjetunió . . . 107 —

Lengyelország . . . 100 l 100

Románia. . . . . . . . 92 l __ 95

Bulgária . . . 78 *_ 81

Jugoszlávia ; 71 '* ? 72"

Annak ellenére. hogy a két becslés módszere nagyon különböző, az eredmények inkább hasonlónak, mint eltérőnek mutatkoznak. A PlG szerint kapott kép azonban szélesebbre húzza az országok ,,legyezőjét", mint a faktoranalízis. Ennek egyik oka lehet, hogy a PIG a GDP skáláján, a faktoranalízis pedig a nemzeti jövedelem (MPS szerinti, tehát az ún. nettó anyagi termék) skáláján mér.

KONCEPCIONÁLlS KÉRDÉSEK

A fenti alcím tulajdonképpen idézőjelbe kívánkozik. Minden vagy majdnem minden összehasonlító tanulmány — így a szóban forgó ENSZ tanulmány -— élén is találunk egy. többé—kevésbé filozófiai ihletettségű részt az összehasonlítás cél- járól. olapkoncepciójáról. mintegy a módszerek gyökereinek és az eredmények ér-

" A skála 0 pontjának tekintetében ls.

"* ... . .— az eredményként kapott korrigált értékek a fejlettségi szintet változatlanul a valutakulcsból szár- mazó ky skálán mérik" ((13) 157. old.). .,A hivatalos valutakulcsokbál származó ún. Kv skála . . .. amely skálán mi mérünk . . ." ((10) 97. old.).

NEMZETKÖZI USSZEHASONLITASOK

1101

telmezésének a megvilágítására. Annak, hogy a kérdésekkel most mégsem a tárgya- lás elején. hanem majdnem a végén foglalkozunk, a legkevésbé sem valamilyen mo- doros .,formabontás" vagy a manapság oly divatos ,,rendhagyó" témakezelési szán- dék az oka. hanem az az egyszerü felismerés, hogy a ténylegesen követett módsze—

rek néha kissé lazán függnek össze a tanulmány elején kifejtett alapkoncepcióval és az a — természetesen sohasem bizonyítható — gyanú, hogy a koncepciók nem—

egyszer az empirikus vizsgálat után, mintegy annak igazolására jönnek létre. , Az összehasonlítás koncepciója szorosan összefügg az összehasonlítás céljával.

Ez a cél általában egymással erősen összefonódó két kérdés megválaszolásában fogalmazódik meg:

— mit mérünk, illetve hasonlítunk össze?

— az összehasonlítás eredményét mire akarjuk felhasználni?

Az összehasonlítás tárgya

A tanulmány —- és minden más összehasonlítás, amellyel az előbbiek során egybevetettük -— az országok egy lakosra jutó GDP-jének színvonalát méri össze. Az ilyen típusú tanulmányok egy része (például az IC?) céljának megfogalmazásához

valóban megelégszik azzal. hogy magát a GDP—t minta nemzeti elszámolások egyik

legfontosabb szintetikus mutatóját mérje össze. Más tanulmányok nem elég-

szenek meg ezzel, és a GDP—t csak eszköznek, mérhető kategóriának tekintik más.

nehezebben kvantifikálható kategóriák közelítésére.17 Rendszerint két ilyen kategó—

riával találkozunk: az egyik a gazdasági feljettség, a másik az ún. jólét (welfare).18

A GDP ebben a felfogásban csak bizonytalan és nem tökéletes közelítése a fejlett- ségnek vagy a jólétnek. Az EP—tanulmány például kifejezetten a gazdasági fejlett- ség szintjét tekinti összehasonlítása tárgyának. és a végeredményként kapott GDP

szinteket nem is GDP-nek, hanem .,Gazdasági fejlettségi szintnek" (GFSZ) nevezi.

jeléül annak, hogy számára a GDP csak kifejezési eszköz, nem pedig a mérés tár- gya. Ezt a különbségtételt az EP-tanulmány a saját mutatószám—rendszerére (43 na—

turális mutató) alapozza.19

A PlG inkább a jólétmérés koncepcióját vállalja, bár ezt időnként keveri, sőt azonosítja a gazdasági színvonallal. másrészt viszont nem mond le a GDP mérés- ről sem. ,,Bár az alapvető cél olyan becslések származtatása, amelyek kielégítő közelítései a reális GDP-arányoknak, az alkalmazott technika közelebbi rokonság- ban van a fejlettségi vagy jóléti színvonal indexeire irányuló eljárásokkal". (3.

old.) Ezt az összeegyeztetést azonban csak a fogalmak némi összekuszálása árán lehet elérni. A naturális mutatók módszerére szerinte azért van szükség. mert a GDP ... .. teljesen mellőz olyan kritériumokat. amelyekre a gazdasági jólét mérésének ki kellene terjednie." (2. old.) Ez igaz is, és ezért a cél olyan fejlettségi vagy jóléti mu—

tató becslése. amely ezeket a kategóriákat a GDP-nél jobban fejezi ki.

Csakhogy van egy másik cél is. eszerint ..A naturális mutatók módszere iránt nemcsak azok érdeklődnek, akik koncepcionális okokból elégedetlenek a GDP—vel. * hanem azok is, akik a konvencionális GDP-mércét mint gazdaságpolitikai és ter—

vezési eszközt a lehető legjobbnak tekintik. Ilyen esetben az érdeklődés forrása a GDP közös valutára való átszámításának nehézsége". (2. old.) Azaz ..hagyományos"

" Lásd erről részletesebben (6). illetve (19).

18 A jólét kérdéséről lásd többek közt (1).

19..Tartalmi, minőségi változásnak kell tekintenünk azt a tényt, hogy :: mutatószámok készletén belül_ mind nagyobb arányban szerepelnek olyan mutatók. amelyek állomány jellegűek. amelyek tehát nem csak az évi felhasznált javakra. hanem az egyes—gazdaságokban a hosszú távú fejlődés során felhalmozódott anyagi gazdaságra (a stack-ro) is utalnak. E komplex szintetikus mutató (GFSZ) tehát az egy lakosra jutó flow- es stack-mennyiségeket szintetizálja a gazdasági fejlettség mutatójává. ((10) 100. old.)

1 102 DR. SZILÁGYI evoeev

GDP-t is kellene mérni. Dehát lehet-e a kettőt együtt? Hiszen korábban éppen a két koncepció éles elkülönítéséről volt szó. A megoldás: ,,A kétféle közelítés össze—

egyeztethető. mert a koncepciók valahogy elég homályosak." (3. old.) A ,.homályos—

ság" valóban létezik. de hogy ezért két. előzőleg különbözőnek deklarált célt azo-

nos eszközzel el lehet érni. két különbözőnek ítélt fogalmat azonos számadattal jel-

lemezni, az nagyon kétséges.

ltt most nem is térünk ki arra a kérdésre. hogy ha egy összehasonlítás célválto- zója a GDP -— mégpedig úgy. ahogy a nemzeti elszámolásokban minden fogyaté- kosságával együtt megjelenik -. akkor értelmezhető-e az összehasonlítás másként, mint a GDP — sikeres vagy sikertelen. megbizható vagy kevésbé megbizható —- ösz- szemérése. Ezt a kérdést hazánkban is vitatják, és a vita még nem dőlt el. Ha azon—

ban erre a kérdésre igent mondunk, akkor a PlG nem GDP-összehasonlítást ad, hanem valami mást (külön kérdés, mit), és nem tekinthető ,,jó" GDP-becslésnek.

Ha nemet válaszolunk a kérdésre, akkor a PlG-adatok egyszerű GDP-becslések (ami egyébként hasznos és tiszteletre méltó eredmény). és illuzórikus minden ezen túl- menő ,.közgazdasági tartalom" odaítélése. A két válasz együtt azonban nem fogad-

ható el.

A mérési koncepciónak ez a következetlensége a tanulmány más helyein is ki- fejezésre jut, különösen ott. ahol a számszerű adatok más összehasonlítósok ered—

ményeivel kerülnek szembe. Például az lCP-eredményekkel való egybevetés során a két összehasonlítás egybehangzónak vagy hasonlónak mutatkozó elemei a meg- nyugtatás erejével hatnak a szerzőkre, az eltérések egy részét viszont a koncepcio- nális különbségekre vezetik vissza, és ilyenkor a tanulmány mindig a PlG-nek adja a pálmát: ,.Mint már említettük, a jelen módszernek az a képessége, hogy a fejlett- ség bizonyos aspektusait jobban tükrözi, előnyt biztosít a számára a konvencionális GDP-méréssel szemben." (18. old.) De ha ez az ,.előny" létezik. akkor a PlG— és az lCP-eredmények hasonlóságainak sem volna szabad .,örülni", hiszen akkor azokon a pontokon a PlG sem rendelkezik az ,,előnnyel".

Másik kérdés., hogy a fejlettségnek azok a ,.bizonyos aspektusai", amelyek a GDP-ben nem vagy elégtelenül jutnak kifejezésre, milyen súllyal esnek latba a fej—

lettség vagy a jólét mérésénél. A tanulmány ezt a kérdést a saját mutatószám-rend- szerével kapcsolatban fel sem veti. (Láscl például a számszerű eredményekkel foglal-

kozó részben a Franciaország—Egyesült Királyság szembeállítást.) A növekedések összehasonlítása

Minden olyan színvonal-összehasonlítás. amely egynél több időszakot ölel fel.

értelemszerűen magában foglal egy dinamikai összehasonlítást is. Bármely két or- szág színvonalindexének változásából következtetni lehet növekedésük relatív mértékére. Ilyen a PlG 30 országos változata, az ún. fő összehasonlítás is. amely mint láttuk 1950 és 1973 között huszonhárom évet ölel fel, és azon belül hat idő- szakot emel ki. A dinamikai összehasonlítás azonban csak származékos eredménye, afféle mellékterméke lehet a színvonal—összehasonlítások sorozatának, hiszen egy elsődlegesen színvonal—összehasonlításra kialakított eljárás még akkor sem veteked- het a dinamikai indexekkel. ha ismerjük ez utóbbiak fogyatékosságait és nemzetközi összehasolithatóságuk korlátait.

A PlG esetében azonban a dinamikai összehasonlítás az elsődleges célok egyi—

kévé lépett elő: . . a jelen tanulmány idődimenziójának kialakításánál az egyik cél

az egy lakosra jutó GDP növekedési indexének számontartása volt: nyilvánvalóan

hasznos. ha ilyen indexeket egységes módszerekből vezetünk le". (24. old.) Ebben

NEMZETKÖZI OSSZEHASONLITASOK

1 103

a megfogalmazásban egyértelmű a PlG—ből származtatott dinamikai indexek elsőbb—

sége a nemzeti statisztikák indexeivel szemben, ami nyilvánvaló illuzió. A PlG mód- szerei és eredményei — mint az előzőkből látható volt -— önmagukban is elég prob- lematikusak, még inkább, ha további számításokra használjuk őket.

Visszatér továbbá a mérés tárgyával kapcsolatos következetlenség is: .. ami

igaz a relatív színvonalak PlG-módszer szerinti ind'exeire, igaz a belőlük származta-

tott relatív növekedésekre is. Ezek az indexek jobban kifejezésre juttatják a gazda—

sági fejlettség bizonyos jóléti aspektusait. mint a konvencionális növekedési mérő- számok, akár a GDP, akár a nemzeti jövedelem indexei". (25. old.) lsmét felmerül—

het tehát a kérdés: azért jobbak—e a PlG—ből számított növekedési indexek a szoká—

sosnál. mert jobban (egységesen) mérik a GDP változását, vagy azért, mert nem a GDP (hanem ,.bizonyos jóléti aspektusok") változását mérik?

Bár a PlG-ből számított dinamikai indexek nem helyettesíthetik a hivatalos nö- vekedési indexeket, és nem tekinthetők azok ellenőrző mércéjének, mégis érdemel- nek bizonyos figyelmet. Mindenekelőtt egy jelentős módszertani előrelépést kell el- ismeréssel nyugtázni. amelyben a PlG felülmúlja a hasonló vizsgálatokat. Ez pedig az összehasonlítás ba'zisországának a szerepe. Az országok egymás közötti (térbeli) indexeinek természetesen mindig van bázisországa. Ez a legtöbb esetben az Egye- sült Államok, és ez a helyzet a PlG-nél is (mint a 2. táblából látható). Ha most egy- szerűen ezekből, az Egyesült Államok-bázisú térbeli indexekből származtatnánk a dinamikai indexeket — amire már volt példa —, akkor az Egyesült Államok növeke- dési mérőszáma válna mintegy az összes többi ország növekedésének mércéjévé.

Ez más szóval azt jelenti, hogy egyetlen ország — jelen esetben az Egyesült Álla- mok -— saját hivatalos növekedési indexeit (: számítás nem kérdőjelezné meg, de az összes többi országét igen.

Ennek a kivételezett helyzetnek a megszüntetésére a PIG egy regressziós eljá—

ráson alapuló korrekciót vezet be. A regressziós egyenlet egyik változója a 2. táblá- ban szereplő térbeli indexekből számított relatív dinamikai mérőszámok halmaza.

másik változója az országok GDP-jének hivatalos növekedési idexei és az Egyesült Államok hivatalos növekedési indexe hányadosainak halmaza. Ebbe az egyenletbe behelyettesítve az Egyesült Államok : 100 értéket, megkaptákazt a semlegesnek

tekinthető bázist, amelyen az egyes országok relatív növekedés W'Wértelmezhetők.20

A 7. táblában bemutatjuk a PlG szerint számított átlagos évi növekedési üte- meket a 23 éves időszak egészére, szembeállítva a hivatalosan publikált növekedési ütemekkelez utóbbi a szocialista országok esetében nem a GDP-re, hanem a nem—

zeti jövedelemre (nettó anyagi termék) vonatkozik. Magyarországra vonatkozóan a 8. táblában az egyes időszakokra is bemutatjuk a kapott értékeket.

A PlG szerinti ütemek általában kevésbé szóródnak. mint a hivatalos adatok.

mind az országok között, mind az idő dimenziójában. A PlG szerinti és a hivatalos növekedés a szocialista országokban jobban eltér egymástól, mint a tőkés országok—

ban. Az 1950—1973 időszakra a legnagyobb eltérés a Német Demokratikus Köztár- saságnál mutatkozik, ahol a PlG—ütem 32 százalékponttal, valamint Romániánál, ahol 2.6 százalékponttal alacsonyabb a hivatalosnál. (Magyarországon 0.5 száza—

20A regressziós egyenletek kiszámításához csak a 22 tőkés ország adathalmazát használták, mivel a szocialista országoknak általában nincs hivatalosan publikált GDP-indexük. A számítás menetének nyomon kísérésére tekintsük a 2. tábla 1965. és 1970. évi oszlopát. Minden országra meghatározható egy relatív nö—

vekedési index 1965 és 1970 között; például Hollandiára ez az érték y; : 74,7 : 70,6 : 1OS,B százalék, azaz a GDP növekedése Hollandiában a PlGu szerint 5,8 százalékkal magasabb, mint az Egyesült Államoké. A hi—

vatalos növekedési index 1965 és 1970 között Hollandiában 119,3. az Egyesült Államokban 117,0 százalék, a kettő hányadosa: x; : 101.9. Az xi és y,- értékekből (21 érték) számított regressziós egyenlet: y : —28,68—l—

—I—1,4318 x. Behelyettesítve x : 100 százalékot, y-ra 114,5 százalékot kapunk, ez lesz az Egyesült Államok korri- gólt növekedési indexe. Ebből Hollandia PlG szerinti indexe 114.5-105,8/1OO : 121.1.

1104 DR. SZILÁGYI evuk—ev

lékpont az eltérés.) Nehéz lenne megállapitani, milyen mértékű ebben az a hatás.

ami a PlG különböző függvényeinek becslési módjában (22 országra) vagy a GDP

és a nemzeti jövedelem növekedési üteme közötti eltérésben rejlik.

7. tábla

Az egy lakosra iutó GDP átlagos évi növekedése

(1951—1973)

A PIG A hliva-

Orszog szerint atgaggk

szerint

Ausztria . . . 4.4 5.0

Belgium . . . 3.2 3.5 Dánia . . . 3.4 3.4 Finnország . . . 4.7 4-4

Franciaország . . 3.9 4.3

Német Szövetségi Köztársaság 4.2 52

Görögország . . . 6.3 6.1

lrorszóg . . 3.8" 3.0

Olaszország . . 4.6 5.2

Hollandia . . . 3.6 3.6

Norvégia . 3.6 3.3

Portugália 4.6 5.3

Spanyolország . 5.2 5.2

Svédország 3.0 2.8

Svájc 3.3 2.7

Törökország . . 4.6 3.0

Egyesült Királyság. 2.6 2.5

Japán . 6,6 8.5

Kanada . . 2.7 2.8

Egyesült Államok. 2.4 2.4

Ausztrália. 2.3 2.8

Új-Zéland 2.1 1,8

Bulgária 6,6 7.6*

Csehszlovákia . . 3.9 5.0*

Német Demokratikus Köztér-

sasóg . . . . . . . 4.0 7'2*

Magyarország . . . 4,8 5.3'

Lengyelország 4,5 5-9*

Románia . . . 5.9 8-5'

Szovjetunió . . . . . . 4.8 6-7

Jugoszlávia 5.3 5.6'

' "A nemzeti jövedelem (nettó anyagi termék) növekedési üteme.

8. tábla

Az egy lakosra jutó GDP, illetve a nemzeti jövedelem átlagos évi növekedési üteme Magyarországon

időszak GDP -§;'""'"

(HG) zhivadtz'líg

1951—1955 5.3 4.6

1956—1960 . . . . . . . 4.0 577

1961—1965 . . . . . . . 5.1 3.7

1966—1970 . . . . . . . 5.0 6.5

'l971—1973 . . . . . . . 4,5 6.3

1951—1973 . . . 4.8 5.3