Rövid Földírás

Rövid Földírás

Irta

Kis Pál

Győr Megyei Pap, és Nevelő

Bécsben, 1818

a' leg

ujabb polgári változások szerint

Tanuló Ifjak' számára.

Quod munus Reipublicae adferre majus meliusve possumus, quam si docemus, atque erudimus juventutem?

Cic. d. Div. II. 4.

Előszó.

Forró kívánságom Hazámnak tehetségem, 's kötelességem szerint használni; ismét, néhány Barátimnak javallása, hogy e' hazafiúi adómat A' jelenvaló munkának, mellyet kéziratban Ne­

vendékjeim már jó üdeig használtanak, sajtó alá bocsáttásával kezdgyem el fizetgetni, bírá- nak annak ki adására. — Ifjainknal: tanuló könyvet nyújtok kezökbe; azért a' könnyű értel- Messég' kára nélkül rövid értekezésekkel szük­

ség vala élnem. — A' Mathematika földírást, melly nélkül lakhelyünknek gyökeres ösmere- tével senki sem dicsekedhetik, tettem, a* mint kelle, alapúl; a' Természeti, és Polgáriföldí- rást pedig , csak a' mennyiben az előforduló tárgyak' elnevezése, azoknak helyes képzele- te megkíváná, éréntettem. Az országok' lei­

rásában az Austriai Birodalomra, ebben pedig (természetessen) kedves Hazánkra —leginkább fordítottam figyelmemet; azonban nem akarék ' (nem is érne oda tehetségem) mindenre ki ter­

jedő földírást adni Hazámról; hanem csak ,

A a

hogy Ifjaink egyébb tartományoknál Hazájo­

kat (kötelességeik szerint) jobban ösmervén, azt tanúllyák érdeme szerint becsülni , nem pedig — midőn idegen országokról hallanak fennyen beszélleni, azt — tudatlanul, háladat­

lanúl, igazságtalanul megvetőleg illetni! szó- val : jó Hazafiakat formálni — vala tellyes szándékom. Azért, derék Marienburgal *) én is remény lem, senki sem vesz kemény ítélete alá azért, hogy mért többet nem — vagy ta­

lán, hogy mért kevesebbet nem tettem. — A' sokszor elő forduló (többnyire német) mértföl­

dekkel , ismét a' grádicsok' , perczenetek', és népesség' számával, 's a' t. nem kell erőszako­

san terhelyni az emlékezetet, hanem csak szó­

közben (tetszés szerint) fel vetni , másokkal öszve illetni ; gyakran így cselekedvén , majd őnkínt is az emlékezetbe nyomódnak. Végre, az egész munkát kérdésekbe foglaltam; e' mó­

dot , bármint berzenkedgyenek ellene némelly inkább hiú képzelődéshez , mint valósághoz ragaszkodók , czélyomnak elérésére több évek ólta gyűjtött tapasztalásaim legalkalmatosabb­

nak bizonyították.

Irám Bécsben. Május 4én 1818.

Kis Pál.

•) lásdd : Marienburg' előbeszédgyét e' munkájában : Geogra- phie des Grossfürstenthums Siebenbürgen.

B é v e z e t é s .

I. LVI it nei<ezünk világnak?

Ama* számlálhatlan külömbféle testeket, mellye- ket érzékszereinkel tapasztalunk, úgymint: a' csilla- g o k a t , napot, holdat, földet, és az ezen levő álla- tokat , novevényeket 'e a' t. öszveséggel világnak nevezzük *).

2. Mind, egy állapotnak e' a' világi testek ? Nem. — Némellyek önnön magoktól világítanak , mint; a' n a p , és az álló csillagok' serege,- mások el- lenben kölcsönös világgal é l n e k , mint; a' bojgó csil- l a g o k , ezeknek számához tartozik a ' m i földünk is.

3. Mennyire megy az állócsillagok?, vagy is napoknak száma ?

Lehetetlen azt meghatározni.— Ki vehetné szám- ba csak ama' tündöklő pontocskákat is, mellyekkel egy kiderültt Éj szemünket gyönyörködteti ! — Hát még Herschel' csőjével hány millió álló csillagok (stellae fixae) fedeztetnek fel, mellyeket mestersége»

látó csők nélkül nem is gyaníthattunk volna! **).

*) Szoroi értelemben lakhelyünket, a' földet is világnak ne- vezzük.

*') Todú» Bode Berlinben leg jobb £51 rajzolatot adottki.

fi. Mért neveztetnek ama' testek, mellytk a' naptól köl- csönöiik világosságiakat, csillagoknak ?

Azért, mert kissebb, vagy nagyobb távolságban a' nap körül forognak, vagy is bojognak *).

5. Hány illy" bojgó csillag van a' mi napunk körüli ö s z v e s é g g e l II bojgó csillag (planeta) van. — A' naptól való távóleágok szerint illy rendben követ- keznek :

A' bojgo csillagok*

nevei.

I

nék.

I

1. Merkurius. - - - 2. Venus. - - - - 3. Föld. - - - 4- Márs. - - - - 5. Vesta. — i80;ben

Olbers fődözto fel.

6. Juno. — l8o4ben Harding födözte fel.

7. Czeres. — i80lben Piazzi Palermóban födözte fel.

8. Pallas. — l802ben Olbers Brémában lő- dözte fel.

9. Jupiter. - - - - 10. Saturnus. - - - 11. Uranus.— i78ll>en

Hsrichel Báthhan Angliában födözte fel.'

6. Fannak e' még más lestek is , mellyeket a' nap vi- lágit *

(Még 18 holdak, vagy is al rendű bojgó csillagok (satellites planetarum) vannak, mellyek némelly boj- gó csillagok körül forogván , azokkal egyszersmind b j j o g n a k a' nap körül is. — Ezeken kívül még több

8,000,000 mértl.

15,000,000 mértf.

20,85«,500 mértf.

34,000,000 mértf.

49,000,000 mértf.

55,600,000 mértf.

57,700,000 mértf.

57,751/00 mértf-

108,000,000 mértf.

199,000,OOO mértf.

400,000,000 mértf.

88 napok alatt.

225 nap : I eszt. 5óra. 48' 1 eszt. 322 nap.

3 eszt. 218 nap.

4 eszt. 127 n aP - 4 eszt. 218 nap.

4 eizt. S41 nap.

11 eszt. 314 nap.

«9 eszt. 169 nap.

83 eszt.

') a* bojgó csillagokat másképp' Planétáknak is hívj uh * cue»

görög igétől n\%^Voto/4*i bujdosni » bojogni*

( 6

üstökös csillagok (cometae) futtyák hoszszú kerekded pállyájokat a' nap körül.

7. Hány bojgó csillagnak van különös holdgyu ? Csak négynek. — úgymint : a' földnek 1. — a' Jupiternek 4. — a' Saturnusnak 7. — az üranus- nak 6. —

8. Miféle tudomány ád e' világ1 testeiről bővebb ös- mereteket elönkbe?

A' csillagvisgálás' tudománnyá (astronomia).

9. Mi e' könyvben mellyik világteströl akarunk bö' vebben értekezni!

Egyedől lakhelyünkről a' földről.

10. Miképp' neveztetik ama' tudomány, melly a' föl- det velünk rneg ösméi teti'i

Földírásnak , vagy Geográfiának *).

11. Hányféleképp* tekínthettyük e' földet ? Háromféleképp'. — lör mint bojgó csillagot, 2or mint külömbféle merő, és híg részekből álló testet.

3or mint több társaságokban különös törvények alatt élő nemzeteknek lakhelyet, — és így a' földirág há- romféle lehet , az első tekintetben Mathematika. — a' másodikban Természeti — a ' harmadikban Polgári.

M a t h e m a t i k a F ö l d í r á s .

1. Miről szól a' Mathematika Földírási

A' földnek formájáról , nagyságáról , maga —•

*) ezen el nevezés e' két görög sióból ered yi föld, és írás.

: 7 >

- ( 8 J

c» a' nap körül való forgásáról, és az innen támadó következésekről.

2. Milíyen formája van a' földnek ?

Gömböly formája , melly mindazon által két el- lenvetett részen feliül , és alól valamennyire hor«

padtt, mint a' narancs. — Annak, hogy a* fold göm- böly formájú, elegendő biz'onysága az , hogy a' föl- det köriil lehet hajózni. — Magellan Ferdinand Por- tugalus volt az el>ó', ki iStşben a' földet körül ha- józta, azólta pedig ezen utazás már mint egy jjoszor megtörtént; különös megjegyzést érdemelnek a' kö- vetkezendő bátorszívü föld körül utazók :

1) Drake Ferencz. — 1577 — tői — i580. ig.

2) Dampier. — — i6>9 — „ — 1691.

3) Anso i György. — )7'lo — „ — 1744.

4) Biron. — — — 1764 — — 1766.

5) Vallis , és Carteret. 1766 — „ — 1769.

6) Bougainville. — 1766 — „ — 1769.

7) James Cook ^szor utazta körül a* földet:

a) Edeavour (próbatévő) hajón. — j >68 >, «771.

b ) Kesolutio hajón. — — — — 1772 „ 1775.

c) ismét azon Fr«gatton. — — 1776 „ 1780.

3. Le lehetne e> a'' földet is , valamint más tárgyakat, p. o. egy magas tornyot, házat, mesterségesen rajtolni ?

Az ember mindennek mestere! valamint a' föld*

különös részeinek , ugy magának az egész gömböly testnek le razolásában is módot talált: már, az egész föld vagy mint két fély gömböly rajzoltatik a' pa- pirosra , v a g y pedig a' két fély gömböly öszve illet-

ve valami akar kemény papirosból , akar fából ké- szültt golyóbisra ragasztatik , és ekkor földképének (globus terraqueus) helyessen neveztetik; ha pedig v a' rajzolat a' földnek csak némelly részét, p. o. Eu- rópát mutattya , akkor így nevezhettyük : Europa' képe (mappa Europae) , és így minden országokról különössen *).

*) Bode Ur Berlinben , és Zetme Veimárban l8l2ben leg b»- szonvebetőbb földképeket adtak ki.

- Í9) -

4. Mire valók ama' kerekded, líneák, rnellyek háló gya- nánt látsz inak a' föld' képén ?

Kivált képpen arra valók, hogy minden T á r g y a , kat , p. o. országokat , várasokat , 's a' t. ugyan azon meghatárazott helyben megtalálhassunk, mel- lyet azok a' fold' színén valósággal el foglalnak.

5. Hány féle líneák vannak a} fö d' képén ?

Két féle, úgymint: nag.yobb, és kissebb líneák, — a' nagyobbak két egyenlő félre oszttyák a' földké- pet, illyenek: az egyenlítő línea (aei]u«lor) déli linea (meridianus) a' láthatár (horizon) a' napút (^eclipti- ca) — a' kissebbek nem oszttyán fel egyenlően a' földképet , illyenek : a' naptéritok , (tropici) és a*

sarki kórok (circuli polares;.

6. Honnan származik a' kerek lineáknuk irne' kiilömb- sége •{

A' földnek horpadtt gömböly formájától, melly középen leg inkább domború, ezen túl pedig alól, és fellyiil minél távolabb annál keskennyebb,

7. Miképp' osztatnak fel e' kerek líneák?

360 részekre , vagy is grádicsokra , (o) ismét minden grádics tio perczenetre, (') minden perczenet pedig 60 másodperczenetre (").

g. Mi okozza a' nappalt, és éjszakát ?

A' földnek maga körül való forgása , melly «4 órák alatt meg esik ; azon részen , melly forgás közben a' napnak fordúl n a p p a l , — ama' részen p e d i g , melly a' naptól el fordúl, éj van.

9. Minő hasonlatossággal lehetne ezt még érthetőbbé tenni (

igen könnyen meg lehet érteni , ha p. o. egy gömbölyt gyertya világnál újaink között forgatunk, a' gömbölynek egyik fele világos , a1 inásik sötét leszsz; már, képzellyük a' gyertyavilígot napnak, a' gomböíyt földnek , és az egész tüneményt azonnal

<neg értettük! — hogy pedig a' forgatást még kön- nyebben megtehessük, szúrjunk egy vas vesiszót a'

- ( 10 ) -

gömbölyön által, melly tengely gyanánt szolgállyon, ugy hasonló képpen gondollyunk illy egyenes li- neát , (veszszőt) a* földgömbölyön is által húzva , mintha a' föld is úgy forogna e' k ö r ü l , miképp' a»

kerék tengelye k ö r ü l , azért e' képzeltt lineát föld*

tengelyének nevezzük.

1 o. Hány helyen érénti meg a* föld} tengelye szükség- képpen a' föld' színéit

Csak két h e l y e n ; íör ott, hol be megy, 2or ott, hol kijön; ezen általéró' földtengely 1709 mértföldnyi hoszszuságu.

11. Miképp' nevezhettyük ama' két pontokat, mellyek- ben magát a' föld' tengelye a' föld' színén ki dugja t

Mivel a' föld minden 24 óra folyás alatt, mint az ajtó sarkában, e1 pontok körül megfordúl, azokat s a r k o k n a k (poli) nevezhettyük.

12. Mit hivunk láthatárnak , (horizonnak) ?

Ama* nagy kört, (circulust) melly az égi képzellt üres gömbölyt két egyenlő félre oszttya ; ugy, hogy az egyik fele fellyül, a' íjiásik alól esik. — Ezen lát- határ a' mesterséges földképen (in globo artificiali) ama' fa kör által jelentetik ki , melly a' földképet középen körülfogja.

13. Teszünk e' mindazon által valami külömböztetést a' láthatárban ?

Külömböztetést teszünk a* valóságos láthatár, (ho- rizon verus) és a' tetsző (apparens) láthatár között,

«'valóságos láthatárról a' i2ik szám alatt szóllottunk;

a' tetsző láthatár pedig azon környéke a' föld' színé- nek , mellyre , ha sik mezőségen , v a g y valami ma- gas helyen környültekíntek , az ég , mint fél üres gömböly, le borulni látszik *).

*) a' láthatárnak két sarka (pc.lusa) van , az a' pont, melly fejem felett yan tetőpont , (punctum) verticale , v. Zenit) melly ennek ellenében a' másik égi fél gömbölyön »an talppont, (punrtum pedale, v. Nadir).

- ( 11 ) -

Változhatók c' a" láthatárnak imc' két ponttyal ? Valahányszor változtattyuk álló helyünket , an- nyiszor változtaltyuk tető , és talppontunkat , kö- vetkezésképpen láthatárunkat.

15. Esy helyben láltyuh <?' mindenkor o' napot látha- tá'unkon?

Nem! más helyen jön fel, és más helyen tűnik el, ismét máshol látszik dtlben a* nap. — Ama' tájékot, hol a' nap láthatárunkra emelkedik, k e l e t n e k ; hol estvénként letér, n y ú g o t t n a k ; a' merre nappali 12 órakor á l l , d é l n e k ; ama' tájékot p e d i g , melly délnek egyenesen ellenében v a n , é j s z a k n a k ne- vezzük. — Tehát 4 (ővilágtájékok (plagae mundi) vannak : i ) Kelet. 2) Nyúgott. 3) Dél. 4) Éjszak. — Azonban vannak még olly tájékok is , mellyekről nem lehet egénz meghatározással mondani , hogy , vagy keletre, vagy nyúgottra 's a' t. legyenek hely- heztetve, hanem lehetnek p. o. éjszak és kelet között, akkor tehát az olly tájékot éjszak kelrtnek kell mon- dani , és így tovább, — innen, ismét e' négy mellék tájékok támodnak : éj*zakkelet, — keletdél, — dél- nyúgott, — nyúgottéjszak *).

16. Miképp'' crányozhattyuk el a' négy világi ájékokat ? E' képpen : ha nappal 12 órakor a' napnak ar- czal fordulunk, tudhattyúk , hogy dél arra v a n , há- tól pedig délnek egyenesen ellenében ejszah , balról kelet, jobbról n y ú g o t t . — ha pedig a' felkelő napra tekintünk, hától n y ú g o t t , balra éjszak, jobbra dél esik.

*) Minden kör (circulus) 3(o grádicsokra van fel osztva , a.

láthatár ^horizon) ü kör, tehát ez is 360 grádicsokból áll;

már, mivel a' láthatár a' négy világtájék által «jréízre osz- tatik, mindenik részre 90 grádics jön, mellynek fele 45, éi ísy »ma' tájék , melly a' 45ik grádics alatt van , azon két főtájékrak öszvetcvéséből neveztetik el, mellynek közepében fekszik.

- ( 2 ) -

17. Mit értünk at egyenlítő líneán *

Ama' nagykört , melly a' két sarkoktól egyenlő távolságban a' földgörabölyt éjszaki , és déli két egyenlő felekre oszttva.

lg. Mekkora a.' főidnek kerülete ?

Ezt az egyenlítő líneából könnyen ki lehet ta- nulni. Az egyenlítő ^fio grádicsokra osztalik fel, min.

denik e' grádicsok közül l5 mértföldet tesz, tehát,

(36o X

5Í00)

n v i , vagy is, (egy mértföldet két órára számlálván) IO8OO órányi a' kerülete. — Ha tehát valaki a' földet meg akarván kerülni, egyenes líneában naponkint 10 óráig mehetne, 108O napokat, — az a z , csak nem 3 esztendőt töltene úttvában. — ha gondolattal az egyenlítő' alatt a' fölrlgömbölyön által egyenesáltalérő lineát (diametert) húzunk, azon általéró 1719 mért- földnyi leszsz *).

lo. Mi nevezünk napátnak ? >

A' napút (ecliptica) ama' nagy kör , melly az egyenlítőt két felöl által vágja , úgy tetszik a' szem.

n e k , mintha a' nap ezen körben tenné pállyáját fol- dunk körül , innén neveztetik e' pállya napúinak. — Azonban pedig a' föld szüntelen tengelye körül fo- rogván , egyszersmind a' napkörül is hoszszú kerek, ded páll/ában forog; ez a' pállya, melljet földünk a' nap körül 365 napok, 5 ó r á k , /,§' és 45" alatt béfut, 129,000,000 mértföldnyi. — Ezen ferde pállya a' 12 hónapok' száma szerint 12 részre osztatik , melly ré- szek 12 égi jegyeknek neveztetnek.

80. Mit nevezünk tehát egyszersmind égi jegy kerü- letnek 1

Az égi jegykerület (zodiacus) az , mellyben 12

*) tehát 10 mértföldnyivel vastagabb a' föld az egyenlítő alatt, mint a' sarkok alatt ; ez a' különjbség a' földgömbölynek horpadttságából következik. — láídd a' 10 — és 18 kérdi»'

«tóllyAt.

- ( 13 ) -

csil'agok különössen megjegyeztetnek, és el neveztet- nek ; e' 20° Szélességű kerületben van a' napút i s , a z é r t , ha a' nap valamelly csillagot, e' k'-f-iletben tetszőképp* mordulván, szemeink elöl el t a k a r , azt mondgyuk , hogy a' nap ebben , vagy amabban a*

jelben van.

21. Mellyck e' 12 jegyek, vagy csillagok V Az éjszaki 6 jegyek e' következendők:

1) Y kos.

2) 9 Bika.

3) £ j Kettős.

4 ) 69 Kák.

5) Jl. Oroszlány.

6; 1T)? Szűz.

a' déli 6 jegyek pedig ezek : 1) mérték.

2) rri skorpió.

3) c? nyilas.

4) ^ bak.

5) ss; vízöntő.

6) X h a l a k *)•

22. Vannak ey még más kerületek is a"1 földképén, mel- lyek az egyenlítővel egyközüek (parallelt) ?

Még 4 egyközü kerületek vannak ; az éjszaki fél gömbölyön kettő , — a' déli iélgömbölyön is kettő.

23. Miképp' neveztetnek e' « ^ y egyközü kerületek?

Az egyenlítőn alól, és felliil 230 3o' távolságban lévők n a p t é r i t ö k n e k (tropici) neveztetnek; ejszak-

*) ezen el nevezését a' csillagoknak már 2000 estendök előtt találták fel az Egyiptusiak , akkor valóban közel volt e' csil- lagokkoz a' nap , hanem azólta már jóval tovább mozdultuk ezen égi testek , úgy , hogy a' mi üdönkben azon helvrn , mellybenp. o. valaha a' kos látszott, a' következendő jegy —•

a' bika szemléltetik. '» a'»..

- ( 14 ) -

ról ugyan a' rák' naptérító'je, délről pedig a ' b a k ' naptérítője, (tropicus cancri, — tropicus capricorni).

A' sarkoktól 23° 3o' távolságban ismét találtat- nak ollv kerületek, mellyek az egyenlítővel egvközii- ek a' felső — éjszaki sarkkerületnek, (circulus po- láris arcticus , s. borealis , s. septentrionalis) — az alsó — déli sarkkerületnek) (circulus poláris antarc;

ticus, s. australis, s. meridionalis) neveztetik.

24. Honnan szdrmoznak az esztendő' ntfgyrészeil A' napnak az egyenlítőtől éjszak, vagy dél felé való távozásából. Ha a' nap a' rák' naptérítőjében , tehát az egyenlítőtől leg tneszszebb, nékünk pedig legközelebb á l : akkor leg hoszszabb nap , és nyár*

kezdete van nálunk ; azután mint egy viszsza ter a' n a p , azért neveztetik a' kerület is, mellyben a ' r á k - jegy esik naptérítőnek. — Ha az egyenlítőbe jut a' n a p , akkor n a p , és éj egyenlő, és ősz' kezdete van nálunk. A' nap ki indulván az egyenlítőből délfelé a' b a k j e g y b e m e g y , ekkor nálunk leg rövidebb nap, és tél' kezdete van. Ismét viszsza tér e' jegyből a' n a p , melly azért baknaptérítőjének mondatik, és az egyenlítőfelé halad , mihelyest az egyenlítőbe ér , azonnal nap , és éj egyenlő , és a' kellemetes ta- vasz kezdődik; a' nap az egyenlítőt el h a g y v á n , is*

mét a' rák' naptérítőjébe jut, és így megkerülte pál- l y á j á t , — le folyt egy esztendő *) !

*) a' mint már fellebb megjegyeztük a' nap az ü uttyát (vagy is inkább a* föld a* napkőrül való hoszszú pállyáját (365 napok, 5 órák, 48' és 45" elvégzi. — ezen órák, és psr- czenetek, mellyek egy közönséges esztendőben el hagyatnak, minden negyedik esztendőben egy napnyi üdőre, azaz 24 órára szaporodnak , azért minden negyedik esztendő egy nappal tőbb, vagy is 365 napok helyett 366 napokat szám- lál. Mi Magyarok az illyen estendőt S z o b ű e s z t e n d ő - n e k hívjuk , a* napot pedig, melly mindenkor Febroárius' 29ikét teszi, Mátyás* úgTásának mondgvuk — Ha kívánom tudni , hogy e* vagy amaz esztendő szökő esztendő e' , esztendő számat , mellyben élek 4el kell fel osztanom, — marad valami ? akkor közönséges esztendő , — ha pedig semmi sem marad, akkor siökü esztendő van.

( 15 ) -

25. Alikor lép* a' nap különösen mindenik jegybe?

j ) a' kosjegybe C V ) Marczius' 20kán, — e k k o r i mivel a' nap függőleg (perpendiculariter) a' föld' közepére süt, nálunk az éj egyenlő hoszszuságu a*

nappali üdővel.

2) a' bika' jegybe ( ^ ) Április' 20kán ekkor a'- nap éjszakfelé naponkínt fellebb jönni látszik , kö- vetkezésképpen nyőlnek , vagy is szaporodnak a*

nappali órák, az éj pediff annyival rövidül.

3) a' kettős jegybe (£|) Május' 3ikén.

4) a' rákjegybe (69) Junius' 2lken, ennél fellyebb a' nap nem megy, — ekkor van a' nyár' kezdete.

5) az oroszlány jegybe (<P,) Julius' 23kán.

6) a* szűzjegybe (Hp) Augustus 23kán.

7) a' mértékjegybe ( ^ ) September* 23kán , ek- kor ismét a* nap olly' hoszszú mint az é j , és az ősz kezdődik.

8) a' Skorpiójegybe (irc) Október' 23kán.

9) a' nyilasjegybe ( ( f ) November' 22kén.

10) a' b a k j e g y b e (^g) December' 2lkén , ekkor van legrövidebb n a p , és a' télnek kezdete. — De- czembernek 2okán leg közelebb esik földünk a* nap- hoz , mindazonáltal nem melegíthet a* nap , mert mihozzánk igen ferdén jönnek sugarai.

11) a' vízöntőjegybe ( ^ ) Januarius' s o k á n , ezen.

túl ismét hoszszúlnak a' napok.

12) a' halak' jegyébe f X ) Februarius' tfikán ezen- túl, mivel a' nap mind inkább a' tetőponthoz közelít, a' nappali Udő is hoszszabb leszsz.

s6. Hol érezteti «' nap leg inkább, és hoilegkevesebbé erejét ?

Ott, hol a' nap függőleg bocsáttya sugarait, leg nagyobb hévség! külömben pedig, minél hárántékos- sabban jönnek a' sugarak , annál hidegebb van. — azért, mivel a' melegítő sugaraknak béfolyása lépcső- kínt terjedel a' föld' színén , a' meleg , és hidegre nézve öt részekre , mellyeket öveknek (zonae) hi*

Vünk, osztatik el a' földgömböly.

27. Mellyek ezen 5 övek : és meddig terjednek i l.ör a' heves öv (zona torrida) az egyenlítőn két-

- ( 16 ) -

felől a' naptéritőkig (usque ad tropicos) terjed, 47*

szélességű, vagy 705 mértföldnvi. e' térben a* nap- náp sugarai függőiig esnek a' lakósokra , azért a*

hévség itt felette nag\\

2-or. Két mérsékeltt övek (zonae temperatae) az éjszaki sarkkerülettől fogva a' ráknaptéritőig ; ismét a' déli sarkkefülettől fogva a' baknaptéritőig, min- denik ',3° vagy is mértföldnyi szélességű, a' nap hárá"tékossan bocsáttya e' tájékokra sugarait , azért szerfelett se hideg , se meleg nem lehet e' térben.

3 or. a' két hidegöv (zona frigida) a' sarkoktól fogva a' sarki kerületekig 23° 3o' szélességben.

Jegyzés, ha az egész föld ÍOOO egyenlő részekre fel osztatik, azokból 398 részek jutnak a' heves öv a l á , — 320 a' mérsékeltt öv a l á , — 82 részek pedig a' hideg övek alá , — milly bölcsen van tehát a' földnek naperánt való helyheztetése el rendölve a' mindenható Alkotótól!

2g. Mit értünk a' mathematika éghajlat' (clima mathe- maticum) nevezete alatt ?

A' mathematika éghajlat' nevezete alatt érttyiik amaz egyközü n a g y o b b , és kissebb kerületeket, mel- lvek a' földet a' szerint oszttyák fel, a' mint az a naptól k>'lömbféleképp' hoszszabb , vagy rövidebb iidöhen világosittatik meg. — Az egyenlítőn kél felől 36 illy' éghajlatokat számlálunk. — íör. számláilyuk azon tájékokat, mellyek az egyenlítő alatt, és ahoZ közel vannak , a' hol tudni illik nem megy többre az esztendőben meg eső leghoszszabb, és legrövidebb napközött való külömbség egy óránál. 2or. azon tá- jékokat 'zámlállyuk, mellyek az egyenlítőn két felől ngyan az egyenlítőn túl olly' távolságban fekszenek, hogy a' l e g h o s s z a b b , és legrövidebb napközött való külömbség már két órára nyől, é « i g y tovább 24 ég- hajlatokig. — A' sarki kerületektől fogva a' sarkokig

12 éghajlatokat számlálunk , a' hol tudni illik az egyik éghajlattól a' következőig 15 napnyi a' külömb- ség , miglen a' sarkok alatt a' 6 hónapig tartó nap- p a l , az ugyan 6 hónapig tartó éjt fel vátttya.

Jegyzés. X' kétfély gömbölyön lévő szélesség' grá- dicscsai alatt ennyire mennek a' l e g h o s s z a b b napok.

- c 17 ) -

Grádics 0 alatt és 0 perczenet alatt ^— 12 órákra, 16 — 44 ^{— — =} >3 =

3o ^— 48 ^{— —} = »4 =

41 ^— 24 ^{— — =} i5 =

49 ^— 2 ^{— —} = 16 =

54 ^— 31 ^{— —} = 17 ⁼

58 ^— 27 — — ^— 18 =

61 ^— J9 ^{— — =} >9 ⁼

63 ^— 23 ^{— —} == 20 =

64

65 ^— 48 ^{— —} = 22 ==

66 — 21 — — =

23

66 — 32 ^{— —} = 24 ⁼

A' 66 grádicson 32 perczeneten tói már nem napokra, hanem hónapokra nevekedik a' nappali üdő , melly a' sarkok alatt 6 hónapig tart.

29. Mellyik líneAt hívjuk déli líneának ?

Ama' képzeltt lineát , mellyben a' nap delben áll. — ez a' löidképen azon kerületek által jelentetik ki, mellyek a' sarkokon, és egyenlitön által menvén, a' földképet két egyenlő k e l e t i , és nyú'gotti részekre fel oszttyák.

30. Hány déli líneák vannak ?

Valahány pont van a' föld' színén , annyi déli línea is v a n , mert a' föld minduntalan forog, követ, kezésképpen minden perczenetben más meg más déli lineának is szükség lenni, mert más meg más pontok jönnek fordulás közben a' nap alá. — Azért az egy- féle déli linea alatt élő embereknek ugyan egy üdő.

ben van delek.

31. Mi hasznát veszszük a' déli líneának ?

A' déli línea által határozzuk meg a' helyeknek hosz8zÚ8ágát ; már , hogy ez helyessen véghez me- hessen , és bennünket mások is meg érthessenek , szükséges , hogy ama' 36 déli lineák közül, mellyek a' földképén közönségesen látszanak , egyet mint elsőt , mellytől fogva a' hoszszúság' grádicscsaít számlálhassuk, tekintsünk, i l l y , első déli líneának

többnyire ama' szélessége által megkülömböztetett

- ( 18 ) -

iinea vétetik, melly Perro Kanariai szigeten által van húzvá.

32. Mit értünk o' földi hoszszúság'' neve alatti A ' földi hoszszúság' (Iongitudo geographiea) ne- vezete alatt érttyük valamelly helynek az első déli líneától való távolságát ; itt szükség meg jegyezni, h o g y kétféle, keleti, v a g y nyúgotti földi hoszszúság lehet, a' mint az egyenlítő két felé osztva az első déli líneától va g y keletre , vagy nyúgottra nyúllik e l ; — ismét, hogy ama' ponttól , mellyen élünk , a' föl- dön e g y hely sem lehet i g o grádicsoknál tovább.

33. Miképp1 talállyuk megvalamelljr helynek hoszszúság át?

A' meghatározott első déli líneától kezdvén az egyenlítő' grádicscsait mind addig kell számlálni , míg ama' helyre érünk, mellynek hoszszúságát meg- tudni kivánnyuk, ha p e d i g azon hely lelett, melly- nek földi hoszszúságát keressük , nincsen déli línea h ú z v a , annak ama' rézköri teszszük fölibe , melly a"

földképet körül fogja ; és így — az egyenlítő' grá- dicscsainak száma a' földi hoszszúságot meg mutattya.

p, o. a' Ferro szigeten által húzott első déli líneától számlálván, Madrid 14® 26' — Bécs 34° — Buda pe- d i g , kedves Hazánk' anyavárosa 36® 50' földi hosz- szúságban van.

34. Mit értünk a' földi szélesség' névé alatt ? A' földi szélesség' (latitudo geographiea) neve alatt érttyük valamelly helynek távolságát az egyen- lítőtől, — szükség itt meg jegyezni, hogy kétféle, éjszaki, vagy déli szélesség lehet, a' mint valamelly hely az egyenlítőn túl vagy az éjszaki , vagy déli fél gömbölyön, van helyheztetve, már az illy' helyek- nek szélessége 90® többre nem mehet, a' mint a' föld»

képen a' rézkörnek fel osztása meg mutattya, mivel a' 36O grádicsokra osztott déli kerületben az egyenlí- tőtől csak 90® lehetnek akarmellyik sarkig.

35. Miképp'' talállyuk meg valamelly helynek szélességét!

Mindaddig forgassuk a'földképet, míg ama'hely, mellynek szélességét keressük , a' réz kör alá j u t , ekkor az egyenlítőtől kezdvén, számlállyúk meg a*

( 9 )

rc zkörbe , mint fel vett déli líneába vésett grádicso*

kat, söt, hogy helyessebb meg határozást tehessünk , még a' perczeneteket is a m a ' h e l y i g , mellyet fel ke-

restünk; igy osztán — a' rézkóron olvasott grádi- csok' száma a ' f ö l d i szélességet, melly sark emelet, n e k , vagy magasságnak (elevatio poli) isneveztetik, eló adgya. p. o. Mádrid 40° 25' — Bécs 48* 10' — Buda 47° 30' szélességben van.

36. 11 dny mért földet tesz egy illyen grádics?

Az egyenlítőnek , és déli líneának grádicscsai e g y e n l ő k , mindenik 15 német, vagy is 13J. magyar mértföldet tesz. — De az egyenlítővel egyközü ke- rületiknek grádicscsai , mivel a' földnek horpadtt gömböly formája miatt az egyközü kerületek minél tovább cinek az egyenlítőtől természetessen annál keskennyebbek , egyenkint ennyi mértfóldet nem tehetnek ; azért, az egyenlítő a' föld' közepén men- vén el, ugyan 54oo mértföldnyi, de az egyenlítővel egyközü , és attól 352 mértföldnyi távolságban lévő naptéritő (akar é j s z a k i , akardéli) csak 49^2 mértföl- déket tesz. — a' sarki kerület pedig (ismét akar éj.

szaki , akar d é l i ) , melly 997 mértföldnyire esik az egyenlítőtől, csak 2l53 mértföldeket foglal magá- ban. — Tehát az egyenlítőnek egy grádicscsa i 5 , —- a' naptéritőnek egy grádicscsa 13I — a' sarki kerü«

letnek pedig egy grádicscsa nem éppen 6 mértföldnyi.

Ez a' tábla

az egyenlítővel e g y k ö z ü , attól kü*

lömbféle távolságban l é v ő , következéhkeppen mind inkább kissebbedő kerületeknek, és grádioscsaiknak fogyatkozását terjeszti elő :

Az egyenlítő 5400 mértföldnyi, — tehát ennek 1 gradicscsa tesz — i 5 mértf.

Az egyenlítőtői io* lévő

tehát ennek

egy közű kerület tesz 5318 1 grádicscsa — >4.xs*

20 — — 5074 — — M 9 30 — — 4676 — — >2,99 40 •— — 4137 — — 11.49 50 — — 3471 — — 9>ö4 60 — — 2700 — — 7>®°

70 — — »847 ~ 5.13 B 2

- (20) -

SO — — 938 — — 2,6o 90 — — o — — 0,00 Jegyzés. A' Régiektől jönnek ezen el nevezcsek : föl-

di hoszszúság, és szélesség; — ök tudni illik a;

földet a' közepe' táján jobban ösinerték, azért is azt ott hoszszúnak lenni mondották, ellenben az éjszakii és déli tájékokról alig tudtak valamit, e' miatt itt a' földet keskenynek vélvén, azt ennyi, vagy amannyi szélességűnek állították.

T e r m é s z e t i

A' természeti földírás (geographia physica) a' földnek külömbféle merő, és híg részeiről értekezik.

2. Mi boríttya be a' földgömbölyt mindenfelöl ? A' l e v e g ő , melly h í g , és rúgós (elasticum) test, a' földgömbölyt mindenfelől be boríttya. A' levegő- nek ama' részét, mellybe a' testek' kigőzölgései emel- kednek, gőzkörny»knek (atmosphaera) nevezzük; e' gőzkörnyékben sokféle, levegői, vízi, tűzi, és fény.

lő tünemények történnek, úgymint: szél, szélvész, — harmat, k ö d , felhő, eső, szivárvány, d é r , hó, jég- eső, — bojgó tűz, tüzesgömböly , — napkörül való fényes kerítés , vagy napudvara , így hasonlóképp' a' holdudvara, h a j n a l , szürküllet, 's. a ' t ' .

3. Mit nevezünk szélnek ?

A' levegőnek erössebb, vagy g y e n g é b b mozgását;

ha tudni illik hirtelenül való fel melegülés , vagy meghűlés által a* levegő valamelly részében el veszti egyerányosságát, azonnal mozgásba jön, és illyenkor azt mondgyuk: szél fú). — A' Tengerihajósok 32 ne- meit külömböztetik meg a' szeleknek ; azonban az éj- szaki, keleti, d é l i , nyúgotti szelek fő — a' többiek pedig mellékszeleknek mondatnak *).

*) Némelly szelek bizonyos üdőbcn esztendőnkint remlesjen uralkodnak, úgy mint: a' Khinai, partok, Máinkká, Sumatra,

- ( 21 ) -

/,, Hány részre oszttyuk a' föidgömbölyt ?

Két részre, szározra, és vízre. — A' víz | réBzét boríttya el a' földgömbölynek ; a* szároz pedig csak

£ részt foglal el abból.

5. Hány részre oszttyuk a' szároz földet ?

, 5 részre oszttyuk , és így nevezzük e l : Europa , Á z s i a , Afrika, Amerika, Ausztralia. — Már, ezen ót részeknek k ü l ö m b , megkülömbféle formájú, terjedé.

sü tájékai, darabjai vannak, mellyeket különös név- vel illetünk, úgymint:

Lapályos t á j é k o k , vagy róna földek.

Valamennyire fel emelkedett halmok , vagy dombok.

Hegyek , [mellyek nagyobb magasságra fel nyúlnak.

Bérezek ; vagy is hegyeknek sora , láncza.

Fok (hegyfok) vagy is tengerbe nyúló hegy ,

•vagy béreznek eleje. — Ama' h e g y e k e t , mellyeknek belseje gránitból áll, eredeti hegyeknek nevezzük ; megjegyzést érdemel a z , hogy a' leg nagyobb magas- sági'» bérczeknek sora keletdélről éjszaknyúgottnak tartván , a' föidgömbölyt mint egy körül övedzeni látszik *).

6. Hol, és mellyik a' leg magassabb hegy ?

Csimborasso a' Kordillerás' bérczei között déli Amerikában leg magassal) hegy a' földön, minthogy (Condamine' mérése szerint) 20,502 lábnyi magassá- gú. — Európában pedig a' Montblanc, melly 14,676 l á b n y i , leg nagyobb **).

Borneo, ,és Filippina szigetek között 6 hónapig délnyügotti szél fúj. — 's. a' t. — Némelly szelek pedig Sldöklök, úgy- mint : a' Samum, Chamsin, Sirocco, 's. a' t. —

*) némellyek e* hegyekközül tüzet okádnak, azért Vulkánoknak is íreveztetnek, ezeknek a' tetején való nyílás, mellyböl a*

láva, vagy is tüze» materia irtóztató robajjal omoly a' hegy- oldalon le felé, Kráternak neveztetik.

**) a* leg újabb tudósítások szerint Ázsiában, különössen Ben-

- 22 ) -

7. Miféle hegyeket nevezünk havasoknak ? Ama' magas hegyehet, mellyeknek tetejét örökös hó boríttya, havasoknak (alpes) nevezzük; a' határ- szél p e d i g , a' meddig a ' h ó valamelly hegyet bé förl, hólineának neveztetik. — Már, külömbféle grádicsok alatt a' hólinea is külömböző ; az egyenlítő alatt 14,760 — a' hevesövnek határában 12,000 — a' Pire- meusokon 87OO — Helvecziának bérczein 7400 — Is- land iában 2892 lábnyi magasságban kezdődik, minél tovább esik az egyenlítő, a* hólinea annál közelebb jut a» földszínhez, míg végre a' leg távolabb lévő

sarki tájékokat egészen ellepi.

8. Miképp' neveztetnek még a' szárazföldnek némelly darabjai ?

Külömbféle k é p p e n , úgymint:

Szigeteknek, (insula) e' név alatt valamelly víztől kö- rül vett földdarabot értünk.

Félszigeteknek , (peninsula) mellyeket nem fog be a' víz egészen, köröskörül.

Földszorossainak ; (isthmus) e' névvel illettyük a' száraz földnek valamelly keskeny darabját , melly két tengert egymástól el választ.

9. Mit hivunk tengernek ?

Tengernek hívjuk ama' temérdek vizet, melly a' száraz földet körül veszi. — Valamint a' száraz föld, úgy a' tenger' feneke is egyenetlen — hegyes , völ-

gyes , e' miatt nem is lehet egyerányos mélysége , azonban a' leg nagyobb tengeri mélység sincs egy mértföldnyi.

10. Millyen íze, — színe van a' tenger vizének?

A' tengernek vize keserű sós ízű, azért az italra alkalmatlan; mindazon által a ' k i s s e b b földközi ten.

gereknek vizei nem annyira keserűek, mint a' na- g y o b b tengereké. — A' tenger' vizének többnyire hala- vány zöld színe van ,,azomban némelly tájékokban vörös, sötét k é k , fekete, szőke, fejér, zavaros, tün-

gálában még a' Czimborassónál is magasabb hegyek talál- tattak.

23 ) -

dökló' a* tenger* v i z e , ismét több helyeken hínárral Lé nőtt , máshói ágosbogas habarniczákkal tellyes a' tenger* sikja.

í j . Mit hivunk tenger mozgásnak ? Tengermozgásnak mondgyuk:

1-or a' hull ámokat ; mellyek vagy szélvész által támodnak, vagy az ellenfolyó tenger' vize alatt el rej.

tett kőszálaktól okoztatnak.

2-or a' tengernek keletről nyúgott felé szünetlen tolyongását; mellyet kiváltképp' a* nagy tengereken lehet tapasztalni { ez a' mozgás a' földnek tengelye körül való forgásából következik, és a' naptéritők között , hol a' földforgás leg sebessebb , leg inkább érezhető, innen van , hogy a' nagy tengereket kelet- ről nyúgottfelé kevesebb üdő alatt által lehet evezni, mint sem nyúgottról keletfelé. —

3-or a' tenger' járását; melly árodás, és apadás»

ból áll, tudni illik : 24 óra alatt kétszer fel dagad, vagy is árod, és ugyan kétszer le szál, le apad a* tenger. —•

6 óráig árod , 12 perczenetekig árodva marad, — azután , ismét 6 óráig előbbi ágyába takarodik , le apad , és 12 peroT-enctekig vesztég áll. Azomban né- melly helyeken y óráig is tart az árodás, az apadás

Í

söt 50 lábnyira is fel emelkedik a' víz. — Ezen való- ban különös tünemény a' holdnak vonzó erejétől származik; ugyan is, hold' tölttén, és újságán sokkal észre vehetőbb annak ereje, mint egyébbkor. Ide tartozandók még az örvények is , (vortices) vagy Is a' víznek tölcsér formájú tekercselődései; veszedel.

mesek ezek a' hajósokra nézve ama* kőszálok miatt, mellyek többnyire a' víz alatt vannak el röjtve.

12. Miképp' neveztetnek a' tengernek külömbfcle for- májú folyásai ű' száraz föld közé'*

Ama' térség, mellybe a' tenger mintegy bé fúrja magát a' száraz földközé, kebelnek *), — a* tengeri

*) a' tengernek rövid benyuláaa a' föld köri , nem kebelnek (timis), hanein öbölynek líSap) mondatik.

- ( 24 ) -

partnak ama' résre p e d i g , mellyben a' hajók bátor- ságosan el álhatnak , kikötőhelynek mondatik. — Tenger' szorossának (fretum) nevezzük a' tengernek a' száraz föld között való keskenységét, melly által más tenger kapcsoltatik öszve.

13. Hány részekre oszttyuk <*' tengert ?

A' Tenger (világtenger , oczeán) csak egy , melly 5 főreszekre osztatik, úgymint:

1-ör. Az éjszaki jegestenger , az éjszaki hideg öv alatt, melly e' következő kebleket formállya : a' fejértengert, az O b i , ismét a' Jeniseiki , és Lenai, 's. a', t'. kebleket.

2-or. A' nyúgotti világtenger ; ehez tartozandók : a' Norvégiai, Német, Balti, Atlánti, F ö l d k ö z i , Mar- mori, Fekete, Azovi, Ethiopi, 's a' t. tengerek.

ü-or. Az indiai világtenger; e'többnyire a' heves- öv alatt van. — hozzá tartozandók: az Arabiai, és Perzsái keblek , az Indiai szigettenger (archipela- g i c ) 's a' t\

4-er. A' keleti világtenger, vagy is a' csendes- tenger; ehez tartoznak a' Japani, Kínai, Kamcsatkai tengerek , és az éjszaki szigettenger (archipelagic)

•s. a' t'.

5-ör. a' déli jegestenger; e' még előttünk ösme- retlen.

14. Mit számlálunk még a' vizekhez ?

A' Forrásokat , mellyekben a' víz fel buzog a' földből — a' források patakokat, több patakok folyó vizeket árosztanak , a' hová (közönségessen a' tenger- be) a' folyóvíz magát ki önti, ott a' folyónak torko- lattya. — Ha valamelly folyó víz a' tengert el nem érvén, el enyész a' homokos pusztákon, homokfolyó- nak nevezzük OSteppenfTup) , illyen a' Niger Afriká- ban. — Ide számláilyuk még a' tavakat , vagy álló

vizeket is.

15. Miképp' oszttyuk fel a' földnek terméseit ? Három részre , úgymint : az állatok', plánták' , és ásványok' országára. Termésre nézve l e g gazda- gabb a' heves ö v , a' leg drágább érezek, és k ö v e k , a' leg hasznossabb g y ö k e r e k , plánták, és füvek, leg

- 25 ) -

jobb izű gyümölcs , a1 leg finomabb fampmek , leg szebb, és leg jelesebb állatok a' heves öv alatt talál, tatnak; — azomban e' termésbéli gazdagságból , ám- bár szűkebben , a' mérsékeltt öveknek is jutott; a'

sarki tájékok eránt leg mostohább a* Természet, —

sovány gyökerek, moha, holmi bogyót termő alacsony b o k r o k , és vastag szőrű állatok mind ama' termések, mellyek ott tenyészhetnek , az irámszarvas (nyarga*

lócz), és ebek is csak egy részét lakják e' szigorú környékeknek. —

16. Hány rendre oszttyuk az emberi nemzetet külső formájára nézve ?

Az emberi nemzet, mellynek száma mint egy lOOO millióra becsültetik, külső formájára nézve 5 rendre osztatik:

1-ör. emlittyük a' Fejéreket, — Európában, nyű.

gotti Ázsiában, O b , Kaspium, Gánges vízéig , éj- szaki Afrikában.

2-or. A' Sárgabarnákot, — K e l e t i , és Déli Ázsiá- b a n , Grönlandiában, éjszaki ArtVerikában.

3-or. A' Feketéket, — Afrika' közepében.

4-er. A' vörös barnákat, — illyenek Amerikának törzsökös lakosai.

5-ör. A' Fekete barnákat, — Ausztráliában, Ma- l a k k a , Filippina , és Szunda szigettyeiben.

17. Hogyan oszttyuk fel az emberi nemzetet életmód- gyára nézve ?

Az embereket hslász, vadász, nyájőrző, földmi- velő, mesterséget üzó népekre oszttyuk fel.

J 8. Mit értünk a' Természeti éghajlat alatt (clima physicum) ?

A' Természeti éghajlat (clima physicum) alatt érttyük ama' gőzkörnyéknek állapottyát, és minémii- 6égét , melly valamelly földdarabot környékez ; e' természeti éghajlat nem csak a' földi szélességtől, egyedül , — hanem a* tájék* fekvésétől, és a' föld' tulajdonságától is f ü g g . — A'tengermelléki földeknek melege , és hidege mérsékeltehb , mint a' tengertől távól lévőké; — minél magassabban fekszik valamelly földtájék, aunál hidegebb a z , — a' rengeteg e r d ő k

- 26 ) -

Is durvábbá, azoknak ki irtása ellenben langyossab- bá teszi a ' l e v e g ő t , — az iszapos mocsárok' , ingo- ványokból mérges levegő fejtiki magát , a' homo.

kos pusztákban pedig rekkenő meleg fonnyaszt.

P o l g á r i F ö l d í r á s .

1. Miről értekezünk a' polgári földírásban'i

A* polgári földirásban (in geographia politica) a' földről, mint több társaságokban különös törvények alatt élő nemzeteknek lakhelyéről értekezünk.

2. Mit értünk e' név alatt: Hemzet ?

Azon emberi nagy tarsaságot , mellyet egyféle szokás, és nyelv öszve k a p c s o l , másoktól külömböz- tet; a z , a' miben egyik nemzet a' másiktól gondolko- dás' módgyára , ismét a' hajlandóság' , és szokásra nézve el üt, Nemzeti billegnek (karakternak) nevez-

tetik.

3. Mit értünk e' név alatt Státus (2>taat)?

Az ollyan nagyobb, vagy kissebb számú emberi- társaságot, melly egyféle törvények' oltalma alatt'él;

tehát valamelly nemzet e g y , vagy több státust is for- málhat, mint Német ország' lakosi.

4. Mit nevezünk országnak ?

Egy nagyobb terjedttségü földdarabot , mellyet valamelly nemzet b i r , és a' mellynek többnyire már a' Természet hegyek, folyóvizek, vagy tengerek által határt szabott; tehát nem szükség, hogy minden kü- lönös ország egyszer's mind egy különös státust is tegyen, valamint nem is kell szükségképpen valamelly státusnak egész országra kiterjedni. —• P é l d a ; Német ország hány nagyobb, apróbb státusokra van el osztva?

5. Mit kell minden országról különössen megjegyezni?

Annak határait, fekvését, n a g y s á g á t , fel osztá- sát, —

— ( 27 ) -

A' határ vagy természeti, melly bérezek , tengerek, folyóvizek által tárnod ; vagy p o l g á r i , melly a' népek' közmegegyezéséből állapíttatott meg.

A' fekvés , a' földi szélesség , és hoszszuság szerint visgáltatik.

A' Nagyság közönségesen négy szegü mértföld által mérettetik.

fel osztás vagy természeti, ha valamelly országnak darabjai h e g y e k , folyók által el választatnak ; vagy polgári, ha az ország vármegyékre, kerüle- tekre, 's a' t. fel osztalik. — Az országban szerte széllel fekvő lakóhelyei az embereknek Falu , Mezőváras, Váras, Erősség nevezeteket viselnek.

6. Hogyan oszttyuk fel a' Státusokat ?

Az ő kerülettyek , vagy polgári alkotmánnyokra nézve fel oszttyuk : Császárságra , Királyságra , Fő Herczegségre, Nagy Herczegségre, Nagy Fejedelem- ségre , Márkgrófságra , Grófságra , köztársaságra (respublikára) 's. a' t.

7. Hány féle tekintetben veszszük az egy státusban lévőket ?

6 féle tekintetben, úgymint: számok, rendgyök, nyelvök, Vallások, mívelttségök, mesterségökre nézve.

A' számokat az esztendői számvételből leg inkább ki tanulhattyuk. — A' rendek ezek: nemesség, papság, polgárság, és parasztság. — A' Nyelvek majd minden országban külömbfélék, ezek mellett még néhány tu- dósnyelvek is gyakoroltatnak, mint a' Görög, és De.

ák, — A' vallás valamelly Országban vagy uralkodó , vagy csak megengedtetett. Az uralkodó Vallás a z , mellyet tellyes szabadsággal lehet g y a k o r o l n i , és a' mellyhez a' lakósok többnyire tartoznak. A' míveltt- ség , (kultura) a' tudományok' és szépmesterségek', úgymint : Rajzolás , Festés , Rézmeczé» , Képfaragás, öntés , Épités, Muzsika, Poésis , 's a' t. gyakorlásá- ban, '« a' jó rendű tanító, nevelő intézetek' számában áll. — A' Mesterségek a'természet' e g y ü g y ű , formát- lan adománnyait pallérozzák , külömbfélp haszonra' fordíttyák, a' mint láthatni a' Fabrikákban.

8. Mi tartozik még a' Státusnak el rendeléséhez?

28 )

Az or8záglás' módgya, Jövedelme, és a' hadierő.

9. Hány jéle az Országlás' módgya ?

Ama'társaság, mellyben az emberek élnek, kü- lömbféle alkotású l e h e t , mi 4 részre oszttyuk, ú g y . mint:

Ha egy mellett van a' fő hatalom törvényeket hozni, az Monárkának, a' Status p e d i g Monarkhiának neveztetik.

Ha pedig egy a' főhatalommal kénnyé szerint é l , és alatt valóit mint rabszolgákat tekinti, Despotának, — a* Státus p e d i g Oespoti8mu8nak mondatik.

Ha a' főhatalom a'fő Rendek közül néhányoknak kezében van, Arisztokraczia; — ha p e d i g az egész nép képviselők által országol, D e m o k r á c z i a tá- m o d . — E'két utolsó Státus Köztársaságnak (respubli- kának) is hivattatik.

10. Mit értünk a' Státus' jövedelmén"}

Ama' termés , és pénzbéli a d ó t , melly a' Status' szolgáinak fizetésére, a' nyilván való intézetek' fenn- tartására, hadviselésre, 's több e' féle közbátorságot czélozó tárgyoknak elő segittésére szükséges.

11. Hoeyan osztatik fel a' hadi erö ?

Két részre; szárazon, és vizén lévő hatalomra. — A' száraz hadierő G y a l o g s á g b ó l , Lovasságból , és Ágyússeregből (artilleriából) ál, mellyek Regemen- tekre vannak fel osztva. — A' vízi hadierő fegyveres hajóknak számában ál. — Ama' hajók, mellyek 50től kezdvén 120 ágyukat is h o r d o z n a k , L í n e a h a j ó k n a k , mert a tengeri csatában az illyen nagy hajók egy lí- neában állanak , neveztetnek ; egy illy linea hajón

ÍOOO ember is elfér. — A' Fregáttok ama' hajók, mel- lyek kevesebb, mint egy 20—4° ágyukkal terheltet- tek. — A' Korvett nevü hajókon pedig még kevesebb ágyuk vannak. — 10, vagy több hadihajók Flottának mondatnak.

— ( 29

E u r o p a , (általlyában veve).

1. Hol fekszik Europa, és mellyek hatQrjazi?

Europa az éjszaki szélességnek 35°tól. a 75*ig, ismét a' keleti hoszszúságnak 8°tól. a' 86°ig terjed. — Ezek a' határjai: Éjszakról, az éjszaki jegestenger.—

Keletről, az lírai, és Verkhotúri hegyek , Don folyó víz, Azovi tenger, KafFai tengerszoros, Fekete tenger, Konstántinápoli tengerszoros. Marmora tenger, Dar- danellák , szigettenger , — Délről , a' földközi ten- ger. — Nyúgottról, az Atlánti tenger.

2. Milly' nagy, és milly' népes Europa ?

Europa leg k i s s e b b , de leg nevezetesebb föld- rész. Terültt színe (planities) mint egy 164,00o négy- szegű mértföldeket tesz. Európának hoszsz? Sz. Vin- cze fokától Portugalliában , a' Verkhotúri bérczeknek

•éjszaki csúcscsáig 900 mértföldnyi; szélessége pedig a' Matapán foktól Moreában, az éjszaki fokig Norvégiá- ban 55o mértföldnyi. Európának népessége i80,000,000 lélekre becsültetik.

3. Hány részre osztatik fel Európai

Két részre; Keleti, és Nyúgotti részre. E ' r é s z e k ismét több országokra osztatnak fel.

Jegyzés. Egy a' fejértengertől , a' finni kebel* tor.

kolatty án által az Ádriai tenger* éjszakkeleti part.

tyáig húzott línea oszttya Európát keleti, és nyú- gotti részre.

4. Mellyek ezen Országok V

Nyúgotti Európában lévő országok ezek :

Portugallia, Spanyol, Franczia, Olasz országok, ismét; Helveczia, Nemetorszag, Belgyiom* Nagy Bri- tannia, Irland , Izland , továbbá, Dánia, Norvegia, Sveczia, Burkus ország.

Keleti Európában lévő országok ezek:

Orosz , és Lengyel ország , Galiczia , Magyar , E r d é l y , Török országok, és D^lmáczia.

- ( 3° ) -

5. Minő előmenetellel űzik az Európaiak a' tudományo- kat , mesterségeket, és kereskedési ?

Európának lakosai, kik eredetre, nyelvökre, és szokásaikra nézve igen külömbözök, legszebb, és leg- tökéletesebb emberek. Az ő fáradhatatlan törekedé- sök a'tökelletesedésben előbb meg előbbre menni, a' többi földrészek' lakosaitól dicsősegessen megkii.

lömbözteti őket. — Ok a' tudományokban (a'Törökö- ket kivévén) legjáratosabbak, bámulást érdemlő az ő mesterségbéli ügyességök, szárazon, és vízen minden nemzetekkel kereskednek , leg emlékezetessebb ta- lálmánnyaik közé tartozik a' puskapor, könyvnyom- tatás, és a' magnestő.

6. Mellyek a' mostani fő nyelvek Európában % E z e k :

A' Magyar, mellyhez a' Finni nyelv valamennyire hasonlít. — A' Német, melly a' Hollandi, Angol, Svéd, és üánus nyelveknek Annya. — A' Deák , v a g y Római , most csak a' tudósok' nyelve , tnellyből az Olasz, Franczia, Spanyol, Portugal, és Oláh nyelvek eredtek. — A'Tót, mellytől az Orosz, Lengyel, Cseh, Bolgár, Horvát nyelvek szármoztak. — Az új G ö r ö g , és Török. — A' Biskáji, melly a' Pireneusi bérezek alatt hallatik. — A' Zsidó, és Czigány zavarék nyelvek.

7. Mellyek az Europa körül fekvő szigetek ?

A' következendők : Nagy Britannia (Anglia , és Skóczia) , Irland , Izland , Kréta , Sziczilia , Málta , Korzika, Szardínia, Baleari, és még több apró szige.

tek tétól mint egy el hintve vannak Europa körül.

8. Hányféle Státusok vannak Európában ?

1) Három Császárságok ; — a z Austriai, O r o s z , és Török Czászárok.

2) Huszonhét Királyságok; — a' Portugal , Spa- n y o l , Franczia, A n g l i a , Skótus, Irlandi, Norvégiai, S v é d , Dániai, Hannoveri, Belgyiomi , Burkus , Sak- szoniai, Vürtenbergi, Bavaria, Cseh, Magyar, Horvát, Tót , Illíriai, Lombárdi, Galicziai Lodoméri, Len- gyel. Nápolyi, Szicziliai, és Szárdiniai Királyságok. — Királyok pedig Európában csak i5en vannak, mint- h o g y egy Király több Királyságokat is bir.

- ( 3» ) -

3) Több Nagy Herczegscgek; úgymint: a Báíleni, — Ilas/pziai, Veimári, Meklcnburgsveríni, és Streliczi,

O l d e n b u r g i , Toskánai, 's a' t.

4) Herczegscgek; úgymint: a' Nassaui, Anhalti, B e r g i , Magdeburgi, Stájérországi, 's a' t.

5) Fejedelemségek; úgymint: Hohenzollern, Lich- ten8tein, V a l d e k , Erdély ország, V a' t.

6) Markgrófságok; Brandeburg , Lauzicz (Luzá.

czia) Morva ország.

7) Köztársaságok (respublicae) Helvéczia , San Marino, és a' Jóniai szigetek a' földközitengerben, ismét Hamburg, L ü b e c k , Bréma, Frankfurt, és Kra.

krau szabadvárasok,

9. Minő Religyiók vannak Európában ?

A' keresztény Religyió, — ezen kívül még a' Zsi- d ó , és Mahomedáni Religyiók is számos Követöket számlálnak, — sőt az O r o s z , es Norvegyiai éjszaki részekben lakó Lappok , és Szamojedek között még néhány Pogányok is lappanganak.

10. Mellyek az Európai nevezetesebb hegyek ? 1) A' Pireneusi hegyek , Spanyol , és Franczia ország között.

2) A' Havasok, mellyek Olasz országot, Kranczia, Helveczia, és Német országoktól valászttyák.

3 ) Az Apenninusi h e g y e k Olasz országban hosz.

szat. —

4) A'Karpáti bérezek Magyar, és Lengyel ország között.

11. Mellyek az Európai tűzokádó hegyek , vagy is Vulkánok.

L e g nevezetesebbek e z e k : 1) A' Vezúv Nápolyban, 2) Az Etna Szicziliában.

3) A' Ilekla Izlandszigetben.

12. Mellyek az Európai tengerek ?

1) az éjszaki jegestenger, keblével a' fejérten- gerrel.

2) az éjszaki nagy tenger, mellynek részei e z e k : a' Norvegyiai, Britanniai, éa Német Tenger; — ismét a'

- 32 ) -

Dánia, Norvegia, és Svédországok között fekvő Kat- tegat, ezután a' Balti tenger a' Bottni, és Finnikcb- l e k k e l .

3) Az Atlanti tenger: ehez tartozandók: a' Spa- nyol . vagy Biskáji tenger , az Akvitáni Franczia ország mellett, az Irlandi, F ö l d k ö z i , melly a* Ve- lenczeikeblet formállya, a* Görög, vagy is Szigetten- ger (archipelagus), Marmora, F e k e t e , és Azovi ten«

gerek.

13. Mellyek az Európai szoros tengerek?

1) a' Szundi szoros tenger, ismét a' nagy, és kis Beit, mellyek a' Bálti tengert a' Hattegáthoz foglallyák,

2) a' Kaiéi szoros tenger, melly Anglia, és Fran- cziai ország között van.

3) Gibráltári szoros tenger, melly az Atlánti nagy tengert a' földközihez kapcsollya.

4) a' Messina! szoros tenger, Sziczilia és Nápoly között.

5) a' DardaneUi szoros tenger , vagy Hellespont, melly a' Görög és Marmora tengereket egyesitti.

6) a' Konstantinápolyi szoros tenger, melly Mar- mora, és Fekete tengereket öszve taittya.

7) a' KafFai, vagy Feodoziai szoros tenger, meliy a' Fekete tengerből az Azovi tengerbe visz.

14. Mellyek az Európai nagyobb folyó vizek ? 1) a' Tájo, (tagus) melly Spanyol országban ered, és Portugálián keresztül az Átlánti tengerbe foly.

2) a' Loire (olvasdd' loár): (ligeris) Franczia or- szágban e r e d , és az Átlánti tengerbe ömlik.

3) a' Rajna (Rhenus) Helvecziában ered , Német ország' nyúgotti részében több folyókat fel vévén Belgyiomon által a' Német tengerbe szakad.

4) a' Duna {Danubius) , Német országban ered , és ugyan Német, Magyar, és némelly Török tartomá- nyokon által a' Fekete tengerbe s z a k a d , minekután- na mintegy 720 mértföldeket átfutott.

5) a' Pó (Padus), melly a' Franczia határokban Visó hegyből ered, és a' Velenczeikebölbe önti magát.

6) a' Visztula, melly Austriai Sléziában a' Karpat hegyeiből e r e d , és L e n g y e l . Burkus országokon által folyván a' Bálti tengerbe rohan.

- ( 33 ) -

7) a' Dnipcr, vagy Borisztenes, Orosz országban ererl , és a' Fekete tengerbe foly.

8) a' Volga , vagy Araxes , ez a' leg nagyobb folyó víz Európában, Orosz ország' közepében e r e d , és a' Káspium tengerbe szakad.

13. Mellyek az Európai nevezetesebb tavak?

A' Ladoga, és Onega, Orosz országban. — Melar, Vener , és Vetter tavak Svéd országban. — a' Nagytó (Lago maggiore) Olasz országban. — a' Genevai, és Konstánczi tó Helvecziában. — a' Balaton, és Fer- tő Magyar Hazánkban.

16. Minő éghajlattya tan Európának ?

Igen külömböző. — a' 75°tól. fogva a' 6o°ig, úgy.

mint: az Orosz , Svéd, Norvegia, és Skóczia orszá- gok' éjszaki részeiben Május' utóllyán kezdődik a' tavasz , a' nyár pedig már Augustusban véget é r , különössen e' részekben a' tél igen hoszszu, és havas, a' nyár pedig rövid, és a' napok' hoszszúsága miatt forró; — azomban a' 651k grádicson feliül már nem tenyészhetnek a' n ö v e v é n y e k . — Európának közepe táján, a' 45°tól fogva mint egy a' 6 o ° i g , tehát déli Orosz , Dánia , Burkus , Lengyel , Német , Magyar , éjszaki Franczia , Anglia , Helveczia országokban Márczius' vége felé kezdődik a' T a v a s z , a* meleg üdók pedig Októberig tartanak. Továbbá, a' 35°tól.

fogva a' 4ö°ig , úgymint : Portugál , Spa::yol , déli Franczia, Olasz, Török országokban már Februárius- ban megtér a' víg k i k e l e t , a' Nyár pedig Májusban kezdődik , Novemberben a' gyakor essózés béál, és ez teszi többnyire a' telet.

17. Minémil termései vannak Európának ?

A' földnek 5 részei közül Europa leg inkább miveltetik } nincsenek itt homokos puszták , vagy csak imitt amott találtatnak fövenyes darabok , de azok sem haszon vehetetlenek egészszen. — Azonban, a' plánták' országából való te-rméseit , úgy tetszik , nem annyira a' Természet' anyáskodásának, mint la- kosai' szorgalmatosságának köszönheti Europa! Makk, vadalma, 's néhány fanyar gyümölcsökön kívül, majd alig rendelt egyebet a' Természet Europa' l a p j á r a ,

C

- ( 34 ) -

de az elmés, fáradhatlan lakósok mint egy erösza- kot tévén a' szűkmarkú termeszeten, a' mostani plán- tabéli gyüjteménnyeket e' földnek meszsze fekvő tar.

tománnyaiból fáradságosan öszveBzedték , és az ég- hajlat1 nyájasskga' , föld' mínémüsége, valamint mun' kás próbatételeik' segítsége által azokat sajáttyokká tették. — Ugyan is; a' búzát, és Rozsot éjszaki Ázsiá- ból hozták az Európaiak; az árpa, zab is külföldi, — a' Riskásának Afrika (ethiopia) a' hazája , onnan ter- jedett Ázsia' nyúgotti részeibe , innen pedig Olasz országba. — A' hajdina, köles, tenkely búza is Ázsiá- ból jutott h o z z á n k ; — söt kerti veteménnyeink, és gyümölcsfáink is többnyire külföldi származásúak, — a' virágos káposztának Cziprus , a' Spárgának Ázsia, a' Petrezsiromnak Egyiptus , a' Reteknek Kína , a' Töknek Asztrakán, a' Dinnyének Kalmük ország va- lóságos honnya; — a' tengeri baraczk Örmény ország*

ból, a" szilva Szíriából, a'Cseresnyc Ázsiának fekete tenger melléki részeiből, a' Czitrom Mediából szár- mozott; — a' Füge, és Olajfa szinte Ázsiából, az édes Narancs , és Szederjfa Kínából, a' Szőlő pedig Asz- szíriának hegyes tájékaiból jutott h o z z á n k , a' földi- almát (krumplit) i v ó i k b a n , hozták némelly Anglusok déli Amerikából Európába , a' dohány is Amerikai növevény; és így már most mindenféle fajú növevé- nyekkel dicsekedhetik Europa. — O l a s z , Franczia, Német, Dánia, Burkus, Magyar Ország, és némelly orosztájékok leg több gabonát teremnek; ismét Olasz, F r a n c z i a , Német, és Magyar Ország gyümölcsei kü- lönösen bővelkedik. — Továbbá, Bort Magyar, Fran, czia , és Olasz országok elegendőt adnak. Kávéja úgyan Európának nincs , de e' nélkül el is lehet * azonban C z i k ó r i a , és holmi más növevények' vegyes használása által ennek fogyatkozása tiirhetőleg ki pótoltatik. Nádméz az Olasz , és Spanyol déli ré- szekben terem, noha nem elegendő. — Norvégiának, Svéd, Lengyel, és Orosz országoknak rengeteg erdei vannak.

Az állati Országból : Spanyol, Anglus, Német, Magyar Ország leg jelesebb lovakat nevel. — Helve, c z i a , Dánia, Belgyiom , L e n g y e l , és Magyar Ország- ban leg jobb szarvas marhák találtatnak , — a' júh«

tartás Spanyol országban leg nevezetesebb.

~ ( 3 5 ) -

Ar ásványok' országából: kedves Magyar Házánk- nak leg több, és leg jobb arannya és reze van. — Nemet országban leg több ezüst, — a' leg több vas p e d i g , S v é d , O r o s z , és Német ország' bánnyáiban terem. A' leg finomabb czín Angliában , leg több ólyom p e d i g Skóziában találtatik; drága k ö v e k , és gyöngyök is teremnek Európában , noha nem olly becsesek, mint azok , mellvek Ázsiából, vagy Ame- rikából hozattatnak hozzánk.

P o r t u g á l . (Regnum Lusitaniae).

1. Hol fekszik, e's mellyek hat árjai ?

Portugál a' keleti hoszszúságnak 8° 15'tol fogva

a' ' 1 ° 55'ig, a z éjszaki szélességnek pedig 36° 55'töl.

fogva a' 42° 13'ig terjedek Határjai e z e k : É j s z a k , és keletről Spanyol o r s z á g , Nyúgott, és Délről az Atlántí tenger.

2. Milly' nagy, és milly' népest

Portugáliának terülttszine (planities) 1933 négy- szegű mértföldekre megy. — *) a ' L a k ó s o k n a k száma.

3.ó7g,ooora becsültetik.

3. Miképp» osztatik fel ?

Két részre ; úgymint: a' Portugáli , és Algarvi királyságokra. — A' Portugáli Királyság ismét 5 ke- rületekre osztatik; így neveztetnek e' kerületek: Esz-

tremadura , Beira , Entre Mino e D u e r o , Traz os Montes, Alen Tejo.

4. Minő elömenettel űzik a' Portugálok tudomá- nyokat , kereskedést, és mesterségeket ?

*) e' Szám Antillon Ur nem régiben Spanyol nyelven kiadott Füldírátából vétetett, lasdd' Cannabich 22 lap.

C 2

-

) -

A' Portugálok igen kevésre mentek a' tudomá- nyokban. A'nyilvánságos nevelő házak roszsz lábon állanak, azért a ' lakósok is többnyire tudatlanok, és káros előítéletekkel tellyesek. — Leg nagyobb hajlandóságot tapasztalhatni a' Portugálokban a' ke- reskedéshez,. mind azon által ez sincs virágzó állapot- ban ^ a' tengeri kereskedést leg inkább Angliával ű z i k , mellyből azonban a' Portugálok k e v e s e b b , az Anglusok pedig több hasznot vesznek; a' szárazföldi kereskedés az egy általlyában roszsz utak miatt na- gyon akadályoztatik. A' Mesterségek p e d i g önálok még csak gyermekségben v a n n a k , az ő míveikből semmi jó ízlés sem látszik, elegendő bizonysága ennek a'Portugáli pénz is, melly igen idomtalanul van verve.

5. Minő Karakterünk «' Portugálok ?

Az alacsony sorsuak h í v , szíves, és engedelmes?

természetűek, a' főrend pedig nagyon feslett erköl- csű , alattomos, más' kárára czélzó szövenényes csal- faságokkal tellyes.

6. Minő nyelvel élnek a' lakósok ?

Saját nyelvök van a' Portugáloknak , melly a' Deákból eredett, és sok Arabiai szókkal kevertt, a'Spa- nyol nyelvtől csak az írás' módgyában, és kimondás- ban külömböz,

7. Minő polgári alkotmánnya van ?

A' fő hatalom egy határozatlan Uralkodónak ke- zeiben van.

8. Ki a' mostani uralkodó ?

A' mostani Uralkodó Király 6ik János , ki mint Regens Herczeg i z é t ő l fogva , mint Király pedig iSlŐban. 20ik. Márczius ólta országol; Déli Ameriká- ban Braziliában Rio Janeiro nevű városban l a k i k , hová az egész l'ortugáli királyi familia iSoyikben a' Francziák elől Európából el költözött , a korona' örököse Brazíliai Herczegnek , a' többi királyai mag- zatok pedig Infantoknak neveztetnek.

9. Minő Religyió van az országban?

Egyedől csak a' Kalholika Religyió, más vállá.