(Regnum Britanniae M a g n a e , et Hiberniae) 1. Hol fekszik, és mellyek hat árjai!
A' nagy Británniai Státus a' keleti hoszszúságnak 7°tól. fogva a' 2 0 ° i g , az éjszaki szélességnek p e d i g 5o°tóI. fogva a* 6i°ig> terjedek A'Kaiéi szorostenger, Némettenger, és az Átlánti Oczeán k ö r n y é k e z i k . 2. Mi Ily nagy , és milly népes o' nagy Brittanniai
Stdtus'i
Az egész Státus 55g5 négyszegű mértföldnyi. L a . kosainak száma I7,l6.',,000re becsültetik.
3. Minő részekből ál, és miképp' osztatik fel?
E' név alatt n a g y Britannia értetnek a' két király-ságok A n g l i a , és S k ó c z i a , mellyek i j o 6 t ó l . fogva e g y Király alatt egyesülve vannak ; e z e k h e z k a p . csoltatott íÖOlben. az Irlandi Királyság is. — A n . glia Királyság két fő részekből ál ; Angliából , és a* Válesi Herczegségből, Anglia ismét 40, Váles p e d i g 12 Grófságokra osztatik fel. — S k ó c z i a , v a g y Skótus ország d é l i , k ö z é p , éjszaki részekre, ezek p e d i g 33 Grófságokra osztatnak fel. Irlandnak 4 fő részei ezek : Leinster , Ulster, C o n a g h t , Munster, mellyek újra 32 Grófságokra osztatnak.
Jegyzés. E ' név Britannia igen r é g i , és azért
alkal-"masztatott A n g l i a , és S k ó c z i á r a , h o g y e' k ö z ö n , eéges elnevezéssel ama'viszszavonásoknak is vége s z a k a d g y o n , mellyek ama'vetélkedésből eredtek, h o g y mellyik ország neveztessen előbb a' Király'
titulusában.
D
- (
4. Minő előmenetellel űzik a' lakósok a' tudományokat, kereskedést, ^r mesterségeket ?
A* Tudományok, és mesterségek igen virágoznak, söt a' tökélleteségnek polczán fénylenek, híres Lni-veVszitások , Akadémiák , nevezetes Tudósok vannak Britanniában. Az ó kézi miveik j ó k , finom ízléssel készültek , a' Fabrikák sehol sincsenek olly jó k a r . ban, mint ő nálok , mellyek esztendőnkínt 11/, millió fönt Sterlingnél többet behoznak; az ő kereskedésük e' földön leg kiterjedtebb , kereskedő hajóiknak száma 28 ezernél több , mellyek e' földnek minden részeit meglátogattyák.
5. Minő Karakterünk a* lakósok ?
• Az Angolok igen munkások, n a g y , egyenes, és bátor szívűek , mély elméjűek, találmányosok, a' sze-g é n y e k , és szerencsétlenek eránt nasze-gyon k e sze-g y e s e k , de egyszer'smind a' komoly Melankólia lepi őket.
A ' Skótusok nem annyira munkások, de nyájasabbak az Angoloknál. Az Irlandusok szabadság' szeretők, jó k a t o n á k , elmések, a' muzsikának, és vadászatnak n a g y kedvellöji.
6. MinÖ[ nyelvel élnek a' lakósok ?
Három fő nyelvel , Angol , Kymri , és Irlandi nyelvekkel.
7. Miféle pőlgári alkotmannya van ?
Egy Monárka határazott hatalommal uralkodik, melly mint a' fiúi, mint a* leányi ágra ki terjed. — A' törvényhozó hatalom az Ország' rendgyei mellett van, kiknek öszve gyülésök e' név alatt, Parlament, ösméretes ; már a' Parlament a' Királyból , Felső , és Alsóhá/ekból ál. A' Felső házhoz tartozandók a' Főpaps. g , és Főnemesség, kiknek 322re megy szá-mok. í z Alsóházhoz a' Polgárok' deputátusai , kik 658an. vannak , tartoznak ; mindenik Félnek egy
6zava ' a n , és meg kívántatik, hogy valamelly Tor-vénynek béhozásában a ' 3 szavak (voksok) meg egyez-zenek. A' végrehajtó hatalommal pedig a' Király bir.
8. Iii a' mostani Uralkodó ?
A' mostani Király 31k, G y ö r g y , ki elmebéli za«
c 5i )
-varodása miatt nem országolhat, azért a' fia György Augustus Friderik 181 itől fogva e' név alatt: Regem Herczeg, kormányozza az egész Státust.
9. Minő Religyió van az országban ?
Az uralkodó Religyió Angliaban, és Irlandiában az Anglikána , melly fő ponttyaiban meg egyez a' Lutheránával , de a' Katholika" Religyióból is sokat megtartott. Skócziában a* Presbyterana Vallás k ö . zönséges, azonban minden Religyióbt'li felekezetek meg szenvedtetnek; különössen pedig sok hittől sza.
kadottak , Szocziniánusok , Methodisták , Deisták , tjvakkerok , 's a' t. vannak nagy Britanniában.
1 o. Mennyire megy «' Státus' jövedelme ? Mint egy 73,022,675 *) font Sterlingre **).
1J. Mennyire megy hadiereje Nagy Británniának ? 1 g 12ik esztendőben 193,900 fegyveresekből ál-lott a' 4iadierő. A' tengeri erő pedig 261 lineahajók-b ó l , 264 Fregáttoklineahajók-ból, 177 Salyuppoklineahajók-ból, 3(51 Brigg.
bői, és több nagyobb, és apróbb hadihajókból, ismét 171,540 tengeri katonákból (matrózokból) ál.
12. Mellyek a* hegyei Eritánniának ?
Angliának földgye jobbára lapályos, de nyúgotti, és éjszaki tájékában még is vannak némely h e g y e k ; Skóczia ellenbin igen is hegyes, nevezetes a' 'J hevi.
ot h e g y , melly Angliát Skócziától választtya. Jrland-ban a' züldpázsitu mezők imitt amott halmokká dom-borodnak.
13. Mellyek a' folyó vizei ?
Angliának folyó vizei e z e k : l ) a' Themse (Tame«
sis) , melly London fő várason által folyván, a' német tengerbe jut. 2) Trent, vagy Humber (4bus v. Tren.
ta), hasonlóképp' a' német tengerbe foly. 3)
Saver-*) lásdtl' Wiener-Zeitung 4. October l8i7*
M) egy font Sterling minálunk 9 for. 24 kraj. J fillért tesz.
D 2
- ( 52 )
-ne (Sabrina), a' Montgomery Grófságban ered, és az Irlandi tengerbe ömlik. Skócziában leg nevezetesebb folyó a' T a y , a' német tengerbe foly. Irlandban leg n a g y o b b folyó a' Shannon , melly éjszakról délnek tartván, az Atlánti tengerbe ömlik.
14. Mellyek Eritánniának tavaiV
Angliában nevezetes a'Vinandermeer, hoszszában g i — szélességében pedig , mértföldnyi. — Skócz.á-ban nevezetes a' Loch Lamond' tava, mellynek hosz-6za 5 — széle 2 mértföldnyi. Ismét a' Loch — Nefs' ta-va, mellynek kerülete 9 órányi, e' tavaknak környéke gyönyörű romántos tájékokkal kecsegteti a'szemet. — Irlandban a' Long — Neagh' tava emlékezetes. Van-nak még nagy Rritánniában a' kereskedésre igen al-kalmatos csatornák.
15. Minő éghujlattya van nagy Británniának ? Angliában a' tenger' közelléte miatt nedves, kö-d ö s , kö-de igen mérsékeltt, és egésséges a ' l e v e g ő , a' tél pedig enyhültebb sok délszaki országok* levegő-jénél. Skócziában tisztább, és hidegebb. — Irland-ban pedig még mérsékeltebb mint AngliáIrland-ban a' leve-gő. Tartós h ó , és jég itt igen ritka tünemény.
16. Mellyek nagy Britanniának termései?
Ezek : gabona (nem elegendő), kerti zöldség, gyümölcs, l e n , sáfrány, kender , k o m l ó , Rhabarba-ra , k»-vés fa. Jeles szarvas m a r h á k , jó lovak, finom gyapjas juhok, mellyeknek mintegy 23 millióra megy száma, farkasok éppen nincsenek. Továbbá — bősé.
ges kőszén , Európában leg jobb czin , vas , ólyom , réz, márvány, alabastrom, ásványosvizek, 's a' t.
17. Mellyek a' nevezetesebb helyek ?
l) London (Londinum), a' Middlesex! Grófságban (schirében), Themse' vize mellett , Angliában , söt egész Británniai Státusban fő váras, és leg nagyobb , leg népesebb Európában, leg nevezetesebb kcreskt-dohely a' Foţdon , hoszszában 3 — szélességében pedig 1 órányi i.OFO.OOO lakókkal. A' váras három részekből á l , úgyn int • London' (city), Vestmünster, és Soutvark várasokbúi. Különös megjegyzésre
jr.él--
(53)
-tók: l) a' Sr. Pál' temploma, felséges cpiilet, a' Ro-mai Sz. Péter' temploma szérínt ké-szültt. s ) A* Vest-münsteri apátság, mellynek templomában a' Királyok koronáziatnak, az épület Gothusi Ízléssel jeleskedik.
3) a' Británni Muzeum , mellyben sok mestermívek j és természeti tárgyak' gyűjteménnyel , ismét egy , 150,000 , kötetekből , és (jo,ooo kéziíratokból álló könyvtár van. 4) a' St. Jamesi királyi Palota. — To-vábbá sok tudós társaságok, neveló'i intézetek, osko-l á k , 17(1 könyvnyomtató műheosko-lyek, számtaosko-lan Fábri-kák találtatnak Londonban.
2) Portsmouth (Portus magnus), híres kereskedő váras, hol a' h a d i , és kereskedő hajók közönségesen oszve gyűlnek, 4o,6oo lakósokkal.
3) Bristol (Trajectus. s. Venta Silurum), London-tól nyúgottra esik, egy nagy tengeri öböly mellett, melly Bristoli csatornának neveztetik, híres kereske-dő váias , 18 czukor főző Fabrikákkal , és 76,400 lakókkal,
4) Leverpool, az Irlandi tenger mellett, Mersey folyónak torkolattyánál, nevezetes dohány fábrikák-k a i , és 94,400 lafábrikák-kófábrikák-kfábrikák-kal.
5) Manchester (Mancunium), nagy, és szép váras, hol az üsméretes Manchester ruhamateria elsőben készíttetett, 68.000 lakókkal.
6) Oxford (Oxonia), itt egy igen híres Universi-tás, könyvtár, más tudománybéli gyűjtemények, csil-l a g vi8gácsil-ló torony, és i3,000 csil-lakók vannak.
7) Edinburg (Edinburgum), Skócziában fő váras, egy Univerzitásnak, füvészi kertnek, és sok F a b r i . káknak h e l y e , 103,000 lakókkal.
g) Dublin (Eblana. s. Dublinum) , Irlandban fő.
váras , mellyen a' LilTy folyó megy által , és azt két felé oszttya , a' Vicze Királynak , egy Universitásnak, és több Fabrikáknak h e l y e , 180,000 lakókkal.
9) Cork, Dublintől délszak a , egy tengeri öböly mellett , romántos környékü n í g y váras , jó kikötő hellyel , vas , és vitorla abrosz fabrikákkal , ismét 87,000 l a k ó k k a l , kik esztendőnkint íooooo ökröknek le sózott húsával, és 28 millió font irósvajjal keres-k e d n e keres-k , ugyan ezért Corkeres-k városa az Ország'
mészár-székének neveztetik.
18. Tartoznak é még más birtokok it nagy Lritánniáhm ?
- ( 54 )
-Tartoznak még
E u r o . p á b a n : a' Gibraltári erősség Spanyol or-szágban. Malta a' középtengerben. Helgoland' szi-gettye Jutland' délszaki része mellett. Ismét ; a' He-bridi szigetek, mellyeknek száma mint egy joora m e g y , de közülök csak 40ben találtatnak lakósok. — Az Orkadi szigetek , mint egy 6zen , de csak 2oet laknak emberek. T o v á b b á , a' Schátlándi szigetek, mellyeknek száma 86nál többre megy, de csak 26 la-kott, a' többi pedig laktalan ; nevezetes az itt való héring fogás. Végre , a' Hannoveri királyság.
Á z s i á b a n : Keleti Indiának nagy része. Ceylon sziget, Sumatrának egy darabja, 's a' t.
A f r i k á b a n : Senegámbiában, és Gvineában több szállíiványok, Kapország, Sz. Helena szigettye, 's a' t.
A m e r i k á b a n : Labrador , üjvales (Neuvales), Nevfoumlland , és ,tobb szigetek. A' déli részben p e d i g : Guianában néhány szállítványok , Jamaica, Barbados, St. Trinidád , Grenada, Tabago , Uahama, és még több szigetek.
A u s z t r á l i á b a n : Uj Hollandiának egy rcsze, Norfolk sziget, 's a* t.
D á n i a .
(Regnum Daniae).
1. Hol fekszik, es mellyek hat árjait
Dánia a' keleti hoszszuságnak 24® 2o'től fogva a' SO* 4i'ig , az éjszaki szélességnek pedig 53* 34'tol fogva az 5 8*'g, terjed el. Határjai ezek: Éjszakról, a' Kattegáti tengeri öböly ; keletről, a' Bálti tenger, és Néinet ország; Délről, Elbe (Albis) folyó v í z , ce Kémet ország; Nyúgottról, a' Nemettenger.
2. Milly nagy, és milly népes?
Az egész Dániai Státus 2422 négy szegü mért-földnyi. A' Lakósoknak száma pedig' másfél millW, 3. Minő részekből ál e' Státust
( )
-E' részekből} a' Jütlandi fél szigetből, a' Seelan.
d i , Fionia (Junen), és még több apró szigetekből, a' H o l s t e i n i , Lauenburgi Herczegségekből, ismét, az Izlandi, és Faröi szigetekből.
Minő előmenetelt tettek a' lakósok a' tudományok-ban . kereskedésben , és mesterségekben 1
A' Dánu8ok nagy kedvellőji a* tudományoknak;
a1 kereskedést , kivált a* tengeren szorgalmatosan iizik, Kínába, k e l e t i , és nyúgotti Indiába, Afrikába
cl hajóznak, Fabrikáik napról napra jobban virá-goznak.
5. Minő karakteruak a' lakósok1
A' Dánusok eleven, nyájas természetűek , a' fény íizésre nagyon hajlandók; rangra, és czifra titulusok-ra való vágyás egy fő nemzeti hiba bennek.
€, Minő nyelvel élnek a' lakások?
A' Dániai nyelvel, melly a* Németből származott;
és magával a* Német nyelvel is.
7. Miféle polgári alkotmánnya van?
Egy Monárka határtolan hatalommal uralkodik , k i n e k , mivel a' Holsteini Herczegséget Német ország, ban b i r j a , a' Német szövetségben is szava van; az orizágláshoz való törvényes igazság a'ferjfiui nemnek fogyatkozásában a ' l e á n y i ágra is ki terjed.
g. Ki a' mostani Uralkodói
A' mostani Uralkodo Király 6ik Friderik.
9. Minő Religyió van az országban 1
Az uralkodó Religyió a ' L u t h e r a n a , — de más vallásúak is meg szenvedtetnek.
10. Mennyire megy a' Státus' jövedelmei 9 millió forintokra.
U. Mennyire megy hadi ereje ?
A' szárazon lévő hadi erő mint egy 38.000'fegy.
veresekből, — a' tengeri erő pedig ' Lineahajóból, 3 Fregáttból, 1 Kutterből, és néhány apróbb
hajók-ból ál.
( 56 ) -12. Mellyek a' hegyei Dániának 1
Dániában nincsenek h e g y e k , csak alacsony dom-b o k , a' Faröi szigetek meró kősziklák, és csak egy rcfnyi vas'agfágu a' föld felettek. Izland szigettye pedig egészszen h e g y e k , és völgyekből ál , mellyek többnyire havasok, és rémítő Vulkánok , ezek között leg ösmeretesebb a' 43OO lábnyi magasságú Hekla, és Krabla.
13. Mellyek a' nevezetesebb folyó vizek Dániában?
Leg nagyobb az E l b e , melly a' Holsteini Her-czegségnek egy darabját mossa; a' többi folyó vizek pedig kicsinyek, úgymint az Eider ( E i d o r a ) , melly a' Holsteini Herczegségbcn e r e d , es 20 mértföldeket hátra hagyván a' némettengerbe foly. — Ismét a' Trave folyó, melly hasonlóképp Holsteinban e r e d , és Travemunde mellett a' Balti tengerbe jut.
14. Mellyek Dániának tavait
Dániának tavai közül csak a' Plönertavat emlíl-tyük Holsteinban, mellynek kerülete 3 mértföldnyi; — meg jegyzésre méltó a' Lymfiordi tengeri öböly is Jütland' éjszaki részében , ismét; a' Kiéli csatorna, melly Holsteint Schlesvigtől (Jiitland' déli részétől) el választtya, ég a' Bálti tengert a' néinet tengerrel egyesitti.
15. Minő éghajlattya van Dániának t
Dániának mérsékeltt, nedves, de egésséges é g . hajlaitya van. A' Faröi szigetekben sem olly dúrva a' levegő, mint éjszaki fekvésétől várhatnánk; ellen-ben, Izland szigettyében kemény hideg uralkodik, emlékezetes i t t a ' Geiseri forrás, melly néha néha 80 lábnyira is fel lövelli a' vizet, és olly forró, hogy a' húst is megfőzi.
16. Mellyek Dániának terméseit
Jeles szarvas marhák, l o v a k , juhok, sörtvések, mindenféle szárnyas állatok, méhek, halak, gabona (Izlandban nine.-), komló, d o h á n y , l e n , gyümölcs (Izlandban nincs), kevés erdőség, só, porczellánföld, márvány, Izlandban számos DunnaluHak (ar.as mo Uis.
57 )
-sima), mellyennek könnyű, meleg tollával nagy k e . reskedést u/ntk a' lakósok.
17. Mellyek a' nevezetesebb helyek ?
1) Koppenhága (Hafnia), az egész Dániai Státus, rak fó - várasa , a' Királynak lakóhelye; Seeland szigettycben fekszik , melly szigetet a' Szundi szo-rostenger Svéd országtól, a* nagy Beit pedig Fióniá-tól választtya , e' várasban 13 nyilván való piaezok, 22 T e n p l o m o k , 22 betegházak, egy Universitás , könyvtár, füvénzikert, külömbféle Fabrikák, tengeri hajózá-t tárgyazó oskola, és 100,000 lakók találtat-nak, a' várasnak által ellenében van Amak szigettye, mellyben még Koppenhága* egyik része fekszik , e' szigetben mindenféle zöldség igen gazdagon terem, melly a* népes fő várast bőven ki elégítti, Amak és
Seeland között való szorostenger igen alkalmatos ki-kötőhely, mellyet esztendőnkint 5—6000 kereskedő hajók is meglátogatnak.
2) Fionta szígettyében , melly a' kissebb Beit által JUtlandtól, a* nagyobb Beit által pedig Seeland-tól vála^ztatik, a' fó váras Odensee (Otinia).
3) Schlesvig a* Jütlandi fél szigetnek déli részé-ben , melly Schlesvigi Herczegségnek is neveztetik
65oo
lakókkal.4) Kiel (Kilonia), és Glückstadt (Tychopolis) a' Holsteini Herczegségben.
5) Lauenburg, a' Lauenburgi Herczegségben, El.
b e , és Stekenicz folyók mellett 3300 lakókkal, kik L;íbek várasával a' Stekenicz folyó által nagy keres-kedést űznek.
6) Reikiavik leg nevezetesebb hely Izlandban 450 lakókkal.
18. Tartoznak e' még más birtokok is Dániához?
Á z s i á b a n ; Trankebár , és annak környéke keleti Indiában, ismét néhány szállitványok a' fciko-bari szigetekben.
A f r i k á b a n ; Christiansburg, Friedensburg Gui-neában,
A m e r i k á b a n ; néhány Grönlandi szállitványok, ismét Sz. Kereszt , Sz. Tamás , Sz, János szigettyei tartoznak Dániához.