Mellyek Kémet országnak részei*

A' következendők :

I. A u s t r i a i n é m e t t a r t o m á n y o k ; úgymint:

Austria, Cseh, Morva, egv résznyi Sl< zia , és Stájer o r s z á g o k ; ismét, Karinthia , Karniolia , és Tyrolis.

Kzekról bővebben alabb szólunk.

F

—

( 82 )

—

II. B u r k u s n é m e t t a r t o m á n y o k ; úgymint:

Brandenburg, Pomeránia , nagyobb résznyi Slézia, Saxonia, Vesztfália, Jüiich , Cleve , Berg Herczegsé-gek , és az Airajnai vidék. Ezekről is alább.

III. B a j o r K i r á l y s á g , (Regnum Bavariae).

Ez a' királyság 1480 négyszegű mértföldnyi , 3.460000 lakókkal. A' Státus' jövedelme 24 millió fo-rintokra becsültetik. Hadi ereje

60,000

fegyveresek-b ó l ál. Ez a'királyság most két egy mástól el vált ré-szekből ál. A' nagyobbik résznek határjai: éjszakról Szakxzonia , Reuszszi, Szakszoniai (Koburg Saalfeld, Ilildburgshauzen, Meinungen) HercZegségek, és Nagy Ilerczegségek, ismét a' Haszsziai Választó fejedelemség.

Keletről , és délről az Austriai Német Tartományok.

Nyúgottról a'Vürtembergi királyság, Badeni, és Hasz-sziai Nagy Herczegség.

Bajor országnak kissebbik része túl van a' Raj-nán , és Franczia országtól , Burkus Rajna melléki birtoktól, ismét Haszsziai , és Badeni Kagy Herczegw ségektől környékeztetik. Az uralkodó Király Maxi-milian József , ki 'határozott hatalommal országol, mint hogy valamelly törvénynek , és adónak bé ho*

zásában az ország' képviselőinek, kik két kamarákra osztatnak, szavok v a n . —

Bavariának nagyobbik részében ezek a' neveze-tesebb helyek :

1) München (Monachium) főváras Favariábr.n , a* Királynak lakóhelye , Iser folyó mellett , 6o,oo0 l a k ó k k a l , s z é p , és nagy váras, jeles tudománybcli intézeteknek, drága képes gyűjteményeknek, sokfele Fabrikáknak helye. —

2) Passau (Batava castra), az Inn, és Ilcz folyók e' várasnál egyesülnek a1 Dunával ; lakósinak

sza-ma 9000.

3) Regensburg (Ratisbona) , a' Duna mellett , mellybe a' Regen folyó e' városnál jut, 20,o0o lakók-kal , itt igen sok matematikai, és Fizikai eszközök készülnek , e' váras mellett van ama' híres csillagvu-gálónak Kepplernek emlék oszlopa, ki iö^O itt meg.

halálozott.

4) Nürnberg (Norimberga), világszerte nevezete»

kereskedő váras Fabrikáira nézve , mellyben

mau ( 8 3 ) mau

-matikai eszközöl?, földképek (mappae) nagy szorga-lommal készíttetnek.

5) Viirczburg (Virceburgum , seu Herbipolis) , egy Universitásnak helye.

6) AschaíFenburg (Asciburgum, seu Schafnabur-gum), mellyben egy gyönyörű vár, és Universitás van.

A' kissebbik, vagy Rajna melléki részben:

1-ör Speyer, derék váras a' Raji a mellett, vidé-kében sok dohány, és buzér termesztetik.

2-or Landau , a' Német szövetséghez tartozó > ° erösseg.

IV. S z a k s z o n i a i K i r á l y s á g .

Ez a' királyság 3'(8 négyszegű mértföldnyi, i ,i82,000 lakókkal. Szakszonia' határjai: éjszakról, és kelet-ről Burkus ország ; délkelet-ről Cseh , és Bajor ország ; nyúgottról a'Rcuszszi, Altenburgi (Szakszen Gothai) Herezegségek, és Burkus ország. A' Státus' jövedel-me mint egy 9 millió forintra jövedel-megy. Haili ereje j0,000 fegyveresekből ál. Az uralkodó Király Fri-derik Augustus, kinek hatalma csak kevéssé vari a*

Prelátusok , Grófok , és más ország nagygyai á l t j l határok közé szorítva. A' fő váras Szakszumában:

1) D r e z d a , a' Királynak lakóhelye, Német or-szág' legszebb várasainak egyike , Elbe folyó' két-parttyain épültt , 18 templomokkal, mellyek között a' Katholika udvari templom valóságos remek mive az építésnek , 49>OPO lakókkal.

2) Lipsia (Ceipjig) , jól épültt váras az Elster , Pleisse, és Parde folyók mellett, 35 ezer l a k ó k k a l , egy híres Universitással, csillag visgáló toronynyal.

Lipsiában három igen nevezetes vásárok esnek eszten-dőnkint , mellyeköen közel 400 könyvárosok jelen, nek meg. Lipsiánál történt i g á b a n Október 16, j 7 , és iSikán amaz örökké emlékezetes ütközet , inelly Napoleont meg alázta, és Europa' szabadságát meg-szerezte.

V. H a n n o v e r i K i r á l y s á g .

Ez a' Királyság 680 négyszegű mértföldnyi , 1,300,000 lakókkal. Határjai többnyire e z e k : Német t e n g e r , Oldenburgi Nagyherczegség , Belgyiom , és a' Burkus birtokok; ismét a' B r a u n s c h v e i g V o l f e n b ü t

-t e l i, és Meklenburg Schverini Nagyherczegscgek, A*

- ( 84 )

-Státus* jövedelme 9 millió forintra ir.egv. Hadi ereje 12000 fegyveresekből ál. Az uralkodó Király j i k G y ö r g y , ki egyszer'smind Nagybritánniának is királ-l y á ; az urakirál-lkodói hatakirál-lom az ország' képvisekirál-lői ákirál-ltakirál-l, kiknek száma 8$re megy , határckközé van szorítva.

A' jelesebb várasok e z e k :

1) Hannovera , Leine hajókázható folyó mel-lett, 19,000 l a k ó k k a l ; e' várasban egy Bibliai társa-ság, fő oskola, nevelői intézetek, sok féle Fabrikák találtatnak. Itt van Leibnicz Filosofus' képe is fel állítva.

2) Göttínga , híres Universitással, es egy 170,000 kötetekből állo könytárral.

3) Lüneburg, Ilmenau folyó mellett, egy vitézi Akadémiával, és 10,000 lakókkal.

VI. V i i r t e m b e r g i K i r á l y s á g .

Ez a' Királyság 38O négyszegű mértföldnyi , 1,386,000 lakókkal. Határjai: éjszakról Badeni Nagy Herczegség, és Bajor ország; keletről Bajor ország;

délről ismét Bajor ország; a' Kcnstánczi t ó , és Bade, ni Nagy Herczegség; nyúgottról ugyan imez ut61-ó.

A' Státus' jövedelme 10 millió forint. Hadi ereje 20,000 fegyveresekből ák Az Uralkodó Király 1-0 Vilhelm , ki valamennyire határozott hatalommal or-szágol.

A* jelesebb várasok ezek :

1) Stuttgard , a' Királynak l a k ó h e l y e , egy Uni-Versitással , 150,000 kötetekből álló könyvtárral, tu-dományos gyűjteményekkel, és 2 1,000 lakókkal.

2) Ulma, e' várasnál leszsz a' Duna hajókázható-v á , említést érdemel az itt hajókázható-való fő templom Mürstcr, melly egész Német országban legnagyobb , vannak néhány Fabrikai, és 14200 lakósai.

3) Ludvigsburg , második királyi, lakás, képes gyűjteménnyel, és több Fabrikákkal.

VII. B a d e n i N a g y h e r c z e g s é g.

Ez a' Nágyherczegség 272 négyszegű mértföld-nyi , 1,000,000 lakókkal. Határjai : éjszakról Hasz-sziai Nagy Herczegség , és Bajor ország; kelttról Vír-tenbergi királyság 5 délről Helveczia ; nyúgottról Franczia ország. A' Státus' jövedelme ö'i milílóforint.

- ( 85 )

-Hadi ereje i3,000 fegyveresekből ál. Az Uralkodó Nagyherczeg Káról Lajos Friderik , ki ţ g y kevéssé határozott hatalommal uralkodik. Jelesebb várasok:

1) Karlsruhe (Hesych ia Carolina) , a* Nagyher-czognek lakóhelye, szép lapályos vidéken épültt vá-ras, tíyimnáziuinmal, katona, és földmérő oskolával, pénzes, egyszer'smind más tudományos tárgyok' gyüj-teménnyével, több Fabrikákkal , és í o o o o lakókkal.

2) Konstáncz, az ugyan illyetény nevü tó mellett, egy kerekű malommal, és 4,500a l a k ó k k a l ; e' vá-rosban" i4i4től fogva i4t8ig tartatott ama' híres egy-házi gyülekezet (conpilium), mellyben Hufs János, és Prágai Hieronymus meg égettetésre ítéltettek.

3) Freyburg , egy Katholika Universitással , é*

80,000 kötetekből álló könyvtárral.

4) Manheim leg nagyobb váras egész Nagyher.

czegségben , e' mellet foly Neckár' vize a* Rajnába.

5) H e i d e l b e r g , Neckár mellett, egy Universzi-tással, C z i c z , kartony, és egyébb Fabrikákkal.

VIII. H a s z s z i a i V á l a s z t ó F e j e d e l e m s é g . Ez a' Választó Fejedelemség 200 négyszegű mért.

földnyi , 552,000 lakókkal. A' Státus' jövedelme 4 millió forintra becsültetik. Hadi ereje » 0 , 0 0 0 fegyve.

resekből ál. Az uralkodó Választó Fejedelem, egyszer's-mind Fuldai Nagyherczeg 10. Vilhelm, kinek hatal-ma határoztatott. Jelesebb várasok ezek :

1) Kassel, Fulda folyó mellet, a' választó Feje-delemnek lakhelye, igen derék fizikai, és matemMi?

kai eszközök' gyüjteménnyével, és 20,000 lakókkal, 2) Hannau, itt t8>3ben véres csáta történt.

3) F u l d a , egy igen jelesen épültt templommal, mellyben Sz. Bonifacziusnak teste tartatik ; porczellán Fabrikával, és erdő oskolával.

IX, H a s z s z i a i N a g y h e r c z e g s é g . Ez a' Nagyherczegség a' Naszszaui , Frakfurtl, és Haszsziai választó Fejedelemség' birtokai által két részre szakasztatik, 170 négyszegű mértföldnyi, 575,000 lakókkal. A' Státus' jövedelme 4 millió forint. Hadi ereje 9 0 0 0 fegyveresekből ál. A z Uralkodó Nagyher-czeg L a j o s , ki hajártolan hatalommal él. Jelesebb várasok e z e k :

- ( 86 )

-1) Darmstadt, a' Nagyherczcgnek lakóhelye, né-hány F a b r i k á k k a l , és 12,000 lakókkal.

2) Maincz (Moguntia), igen eró's váras, mellyben az egész Ncinet szövetség közösőrizetet tart, vannak szép gyűjteménnyel a' Romai régiségekből, és 23,000 lakosai.

3) Giefsen, egy Universitással.

4) Offenbach a* Menus mellett , szépváras , az Isenburg-Birstein Herczége , sok Fabrikákkal , és 9000 lakókkal.

X. H o l s t e i n i , é s L a u e n b u r g i H e r c z e g s é g . Ezekről, mint a' Dánusi Király' birtokairól Dá-niánál szólunk.

XI. L u x e m b u r g i N a g y h e r c z e g s é g . Erről Belgyiumnál van szó.

XII. S z a k s z e n V e i m á r i N a g y h e r c z e g s é g . Ez a* nagyherczegség, a' Veimári, és Eisenachi két herczegségekből á l , 66 négyszegű mértföldnyi, 193,000 lakókkal. A' Státus' jövedelme millió fo-rint. Hadi ereje ÍOOO fegyveresekből ál. Az uralkodó Nagyherczeg Káról Augustus, kinek hatalma a¹ népnek 3i képviselőji által megvan határozva. A' jelesebb várasok ezek :

1) Veimár , a' Nagyherczegnek lakóhelye ; sok tudománybéli intézetek, egy, 100,000 kötetekből álló, könyvtár , földirási ösmereteket terjesztő társasag , szabad rajzoló oskola , és 10,000 lakók találtatnak e' várasban.

2) Jena, hol egy hires Universitás , tudós társa-ság , különöisen az ásványok' országára nézve , és

5000

lakék vannak iSoöban itt nevezetes ütközet történt.

3) Eisenach , külömbféle Fabrikákkal , és §>200 lakókkal.

XIII. S z a k s z e n G o t h a i H e r c z e g s é g .

In document Rövid Földírás (Pldal 83-88)