• Nem Talált Eredményt

Egy Monarka mint eddig határozatlanul orszá- orszá-golt, de a' mostani Uralkodó őnkínt részvét'lt enge

In document Rövid Földírás (Pldal 96-101)

dctt a' Nemzetnek a* törvényhozásban. A' .Vlonarkhia mint a' férjfiui, mint a' leányi ágra nézve örökös.

7. Ki a' mostani tíralkodó ? 3'ik Friderik Vilhelm.

g. Minő Religyió van az országban ? Uralkodó Religyió a* Lutherána, azonban minden vallásbeliek egyenlő szabadsággal élnek ; a' katholi-kusok kivált nagyszammal vannak, ezeken kívül, még sok Reformátusok , Unitáriusok , 's a' t' találtatnak.

9. Mennyire megy a' Státus'' jövedelme ? Mint egy 60 millió forintokra becsültetik.

10. Mennyire megy hadi ereje ?

a5o,ooo fegyveresekre.

- ( 95 )

-11. Mellyek a

1

hegyeit

Sléziában az Óriási, és Kárpáti bérczeknek rgy-része. Szakszoniában a' Harcz hegy. Az alsórajnai Nagyherczegségben pedig délszakról a' Hundsrükki zordon bérez, mellyet nagy erdó'ség borit, nevezetes.

12. Mel/yik folyó víieil

A'nevezetesebbek ezek:

1) Az E l b e , melly a' Havel , és több folyókat fel vevén , a' Burkus határokból ki lép.

2) Odera, mellyel a' Varta egyesül.

3) Visztula, mellynek két á g a , úgymint: a'Nó-g a t , és O Visztula az úa'Nó-gy n' vezeti Frifs Haffba (sinus Nerungiae , s. lacus Venedicus) , a' másik nyúgotti Óga pedig Dánczigon alól, Veikszelmundénél a' Bálti tengerbe tér.

4) V e z e r , melly a' Státus' nyúgotti részét csak kevéssé érenti.

5) Rajna , melly a' Burkus Státus' nyúgotti ré-szében a' Mozella, Ahr, L i p p e , és egyébb folyókkal e g y e s ü l , ázután a' Belgyiomi határba lép.

13. Mellyek a' tavai í

A'külömbféle tavaknak száma közel ezerre megy.

Említésre leg érdemesebbek e z e k :

1) a' Spirdingtó , mellynek kerülete 12 mért-földnyi.

2) a' Maur, vagy Angerburgi t ó , mellynek hosz«

eza 1 , szélessége pedig mértföldnyi.

3) a' Ruppinertó, mellyen által foly a' Rhin folyó.

4) a' Streiczigitó kellemetes izü menyhalairól ne-vezetes.

14. Mind éghajlattya van ú' Burkus Státusnak?

Altallyában véve mérsékeltt, és egésséges, — a"1

hegyek között durvább, a' Bálti tenger felé pedig ned-vesebb, és változóbb.

15. Mellyek az ország' termései?

Főtermései e z e k . Szarvasmarhák, j u h o k , lovak (nem elegendók), górt vésik kivált Pomerániában , n Ve*ztfaliában ; kecskék , szamarak , öszvérek ,

med-- c 96 )

-v<k, farkasok, szárnyasállatok (kivált ludak Pomf.

rániában), m é h e k , s e l y e m b o g a r a k , külömbféle ha-lak. — I s m é t ; g a b o n a , h a j d i n a , hüvelyes veteme.

nyék, földialma, répa, bor (a' rajnai vidékekben), len (kiilönössen Sléziában), kender , festőfuvek , '» a* t.

T o v á b b á — ezüst, r é z , ólyom . va s , s ó , timsó, por-czellán föld, borostyánkő (a* Bálti tenger' partokon) m á r v á n y , alabastrom, ásványos vizek 's a' t.

16. Minő részekből ál Burkus Státus ?

A' Burkus Státus 10 tartományokból á l , mellyek így neveztetnek:

I. B r a n d e n b u r g .

Itt, — sőt az egész Státusban Berlin (Berolinum), a' fő váras , Spree folyó' két parttyain , kerülete harmad fél ó r á n y i , a' Királynak l a k ó h e l y e , és Euro-pa' szebb várasinak e g y i k e , i55,000 lakókkal. Ber-linben 31 külömbféle vallásbcli templomok, gyönyörű épületek, és paloták, egy Universitís. királyi könyv-t á r , csillagvisgálas, fűvészikerkönyv-t , sok könyv-tudomány — mesterség — természetbéli gyűjtemények , tudós tár-s a tár-s á g o k , 5 Gyimnáziumok , tár-süket n é m á k ' , étár-s v a k o k ' o s k o l á j a , — e g y é b b jótévő i n t é z e t e k , egv hadban csonkúltt katonák' háza e' fellülírással; ,,Laeso , et invicto m i l i t i , " és temérdek igen jeles Fabrikák ta-láltatnak.

2) Potsdám, gyönyörű váras, egy királyi várral, és 18,000 l a k ó k k a l . —

3) Frankfurt . Odera folyó mellett , jól épültt váras I2.COO lakókkal.

II. P o m e r á n i a.

E' tartományban Stettin a' fő váras, az Oderának bal parttyán , egy királyi várral, 2 Gyimnáziummil, IO templomokkal , és 22 OOO l a k ó k k a l ; ama' Nagy Fridqriknek itt egy emlék oszlop van e m e l v e , talál-tatnak még több nagyon virágzó állapotú Fabrikák ls e' várasban. 2) Stargard. 3) Stralsund. 4) Köslin.

III. E g y résznyi S z a k s z o n i a .

Itt a' fő város Magdeburg , híres eró'sség, az Flbe folyó mellett , 27OOO l a k ó k k a l , k i k igen eleven

-

97

)

-k e r e s -k e d ő t ííznel;, 2) Merseburg, 3") Halle , Saale folyó mellett , egy IJniversitással, csillagvisgálási-al, és 20,000 kötetekből álló könyvtárral , 4) Vittemberg, hol Luther', és Melanchton' tetemt ik fekszenek, 5) Stolberg., az ugyan illyetény nevű Grófság Lan, 6) Erfurt (Erfordia), egy Universitá sal.

IV. V e s z t f á 1 i a.

Itt a' fő váras Minden, a' Vezer fölyó mellett;

nem meszsze van e' várastól a' Vesz'ali kapu (pörta Vestphalica), vagy is a' Vezeribérozek' ryilása.

2) Münster , az Aa folyó mellett, három Gyim*

náziummal.

V. A' J ü l i c h - K l e v e - B e r g y t a r t o m á n y » Itt a' fő váras Kleve , igen kellemetes tájékban, 2) Düsseldorf, egy a' Hajna melléki l t g ' i e b b vára-sok közül. 3) Holonia (^ő(n\ régi jeles váras, a' Raj*

n a ' b a l parttyán, sok Fabrikákkal , és 5o,000 lakók-kal , kik ama' nevezetes Kolóniai vizzel nagy keres-kedést űznek; Az itt való Káptalan templom valósá-gos remek míve a' Gotthusi építésnek , mellyben a' 3 sz. Királyok' testei tartatnak ; Koloniában láthatni a' Sz. Orsola', és i i.oOO vértanú szűztársainak ereklé-jit is; ama' világszerte nevezetes képíró Ruben is ©' Várasban született.

A z A l r a j n a i t a r t o m á n y .

A' fő váras itt Aachen (Aquisgranum), híres me-leg ferdőkkel, posztó, kazimir, tő, és egyébb neve-zetes Fabrikákkal, és 27,000 lakókkal. 2) Koblencz (Confluentia), igen románto-< v i d é k b e n , e' váradnál egyesül Mosella a' Rajnával. 3) (Trier Augusta Trevi-rorum), Mosella folyó mellett, hol egy Gyimnázium, és

70,000

kötetekből álló könyvtár van.

VII. N a g y o b b r é s z n y i S í é i Iái

A' fő váras itt Breslau (Vratislavia), Odera, és Ohlau folyók' egyesülésénél , két mértföldnyi kerü-letű , jól épültt váras, 28 katholika, n '"therána, 1 Reformáta templomokkal, lő betegházokkal é«

62,000

l a k ó k k a l ; vannak e' várasban 14 nyilvánt-ágos könyv-tárok , 5 nyilvánságos pénzbéli gyűjtemények , sok

98 )

-anitói intezetek, egy katholika Universitás, 2 Luther;

Gyimnáziumok, külömbféle F a b r i k á k , és sörény ke-reskedés. — 2) Oppeln, Odera folyó mellett. 3) Lieg-niczí 4) Görlicz.

VIIL P o z e n.

A' fő váras itt Bromberg, Brahe folyónál. 2) Po-í e n , Vártha folyó mellett.

IX. N y ú g o t t i P r u s z 8 z i a .

A' fő váras itt Danezig (Dantiscum, seu Gedanum), nagy erősség, melly mellett a' Radaune , és Mottlau folyók Visztulával egyesülnek, igen el terjedtt keres-kedéssel, két Gyimnáziummal, több tudós társaságok-kal, nevezetes Fabrikátársaságok-kal, és

47,000

lakókkal. 2) Ma-rienverder. 3) Thorn , Visztula mellett , az itt lévő Sz. Jánós templomban láttatik amaz 1 74^ban itt szüle-tett hires csillagvisgálónak Kopernikusnak siroszlopa.

X. K e l e t i P r u s z s z i a .

A' fő váras itt Königsberg (Regiomontum), nem meszsze l'regel (chronus) folyónak torkolattyától, két órányi kerületű ,

55,000

lakókkal , e' varasban egy Universitás, tanítói intézetek, könyvtárok, tudomá-nyos gyűjtemények; és számtolan Fabrikák találtat-n a k ; itt született a m a ' találtat-n a g y találtat-n e v ű Filosofu6 Kataláltat-nt lima-nuel, 2) Gumbinnen Pissa folyó mellett.

Jegyzés. A' Neuschateli Kanton Helvecziában a' Bur.

kus Király' Statusaihoz tartozik, lásdd fellyebb Helvecziát.

A u s t r i a i B i r o d a l o m .

(Impérium Austriacum. £>a$ Ocflerreid;iftl;e &aifcrt$unt)<

1. Hol fekszik, és mellyek hat árjai?

Az Austriai Birodalom (Lombardi- Velenczci Ki-rályságot is ide értvén), a' keleti hoszszuságnak í6°tól fogva a'44° i 5' i g , az éjszaki szélességnek pe-dig 42* 2i'től fogva az 5i°ig terjedek Határjai ezek :

( 9 9 )

-éjszakról Szakszonia, Burkus ország, Krakau szabad várasi vidék, és az Orosz birodalom. Keletről ismét az Orosz, és Torok tartományok. Délről újra Torok ország, az Adriai tenger, Pó folyó víz, melly áz Egy-házi , Modenái , Pármai , és Szardiniai Státusoktól választtya az Austriai Birodalmat, — továbbá Tessi*

no, vagy Ticino folyó, mellynek vize által ismét a'

In document Rövid Földírás (Pldal 96-101)