Miképp' osztatnak fel a* katonai vidékek?

4 fő részekre. 1) Horvát országi. 2) Tót országi.

3) Magyar országi. 4) Erdély országi vidékekre.

H o r v á t o r s z á g i k a t o n a i v i d é k . Ez 287 négyszegű mértföldnyi, es 3 Generalá-tusra osztatik:

I. Károlvári Generalatusra. Ennek határjai: éj-szakról az Illíriai Királyság (ettől jó darabig a' Kulpa

#) Í>ie$in8« ©tatiflif ber SRiíita'c -- ©rá'njr. p. 67. j,

- (

136

-folyó választtya). Keletről T ö r ö k Horvátország, é*

a' Banáli Generáiatus. Délről Dalir.aczia (itt a' határt Vellebit béreznek némelly ágai teszik), nyúgottról a*

Morlakki Csatorna. A' Károlvári Generalátus alatt 4 ezeredek (Regementek) vannak.

1) Likkai e z e r e d , mellynek fő tisztsége Gospich mező várasban van. E' vidékhez tartozik Carlopago váras is tengeri révpartal.

2) Ottocházi ezered, a ' f ő tisztségnek helye Ot-tocház (Ottocium).

3) Ogulini ezered; a' tisztikar Ogulin mező vá-rasban van.

4) Sluini ezered j Sluin mező várassal.

II. Banáli Generalátusra. Ennek határjai : éj-szakról Kulpa folyó Illiriától (a' Károlvári kerülettől);

éjszakkeletről pedig a' Száva Zágráb Vármegyétől %

és a' Tót országi katonai vidéktől választtya. Dél-keletről Unna folyó víz szab határt. Délnyúgottról Török Horvát ország. Nyúgottról a' Károlvári Ge-neralatus. — Két ezeredet foglal magában:

1) Az első Bánáli ezeredet, mellynek fő tisztsége Glina mező várasban lakik.

2) A' második Banáli ezeredet, ennek fő tisztsége Petrinia várasban tartózkodik*

III. Varasdi Genera'.atusra. Ennek határjai : éjszakról Kőrös, Somogy V á r m e g y é k ; keletről Tót-ország (Verőcze, Pozsega Vármegye); délről Pozsega Vármegye, Gradiskai ezered' v i d é k e , Kőrös Várme-gye ; nyúgottról ismét Kőrös VármeVárme-gye v és Zágráb Vármegyének igen csekély része. Két ezeredet (Re-gementet) foglal magában.

1) Körösi ezeredet. 2) Szent Györgyi ezeredet, mind a' kettőnek fő tisztsége Bellovár szabad váras, ban lakik.

T ő t o r s z á g i k a t o n a i v i d é k .

Ez , a' Csajkások' kerülettyével i3<; négyszegű mértföldnyi. Határjai: éjszakról T ó t , és Magyar or.

szág; keletről a' Magyar országi (Bánáti) katonai vi-dék ; délről Száva folyó, melly a' Török birtoktól választtya; nyúgottról a' Horvát országi katonai vi-dék. — Három ezeredet (Regementet) foglal magában :

C 187.)

-o Grádlskal ezeredet. Ennek vidékében neve-zetesebb helyek: a) Uj Gradiska, rendesen épült vá-ras, a' fő tisztségnek helye, b) 6 Gradiska, a' Száva mellett Török Gradiskának (Berbir) ellenében.

2) Brodi ezeredet. Ennek vidékében jelesebb h e l y e k : a) Brod , erősség, és mező vára6, Száva vize mellett, b) Vinkovcze mező váras a' fő tisztségnek lakóhelye.

3) Pétervári ezeredet. Az ide tartozó vidékben jelesebb h e l y e k : a) Pétervár (Petrovaradinum. ^cter»

tuarbeíll') , igen nevezetes erőség a' Duna mellett, Újvi-déknek elleneben, a' Tótországi Generál Kommandó-nak h e l y e ; fegyvertárral, és katonai betegházzal. — b) Karlovicz váras a' Duna mellett, egy nem egyesült Görög Érseknek h e l y e ; Lyceummal, jóbor termesz-téssel; nevezetes ama békességről is, melly i6gc)ben itt köttetett. — c) Zimony (@eitilín), népes, kereske-dő váras Szávának Dunába folyásánál , Belgrádnak ellenében; egy egésségre ügyelő házzal. — d ) Mitro-vicz mező váras Száva mellett, a* Pétervári ezered' fő tisztségének lakása.

Jegyzés. A' Tót országi Generalatus alá tartozik a' Csajkás kerület is , mellyről Magyar országnál szó van.

M a g y a r o r s z á g i ' , v a g y i s B á n á t i K a t o n a i V i d é k .

Ez 182 négyszegű mértföldnyi. Határjai : éj.

szakról T o r o n t á l , Temesvár, és Krassó V á r m e g y é k ; keletről Hunyad Vármegye Érdélyben , ismét az Er-délyi első Oláh ezerednek vidéke, és Oláh ország;

délről Szerbia; nyúgottról a' Pétervári ezerednek , cs Csajkásoknak vidéke. — Két ezeredből ál:

1) Német Bánáti ezeredből. Ennek vidékében ez a' jelesebb hely : Táncsova erősség a'Temes folyó-nak Dunába szakadásánál , itt van a! fő tisztségnek lakása.

2) Oláh Illíriai ezeredből. Ennek vidékében találtatnak: a) Karansebes derék mező váras, az eze-redbeli fő tisztségnek lakása. — b) Mehádia, mező

v á r a s , híres meleg f e r d é k k e l , mellyeket már a' Ro-máik is e ' n é v alatt; thermae Herculis,. ö s m é r t r n i k . —

( 138 )

-c) (j Orşova mező váras a' Duna mellett, a' tűrök erősség ÍJj Or8ovától nem meszsze. — d) Fejér Tem-plom (ZCeip£ircl;en) mező váras ; vidékében jó bor terem.

E r d é l y o r s z á g i k a t o n a i v i d é k . Ez 253 négyszegű mértföldnyi, a' Bánáti határok-tól fogva Oláh, és Moldva ország' határait éréntve, éjszakfelé egész Maramaros Vármegyéig fel kanyarul;

de még több • részei, p o l g á r i , vagy is provincziális helyekkel keverve, szana szétt mint egy el hintve vannak, e' miatt igen nehéz e* vidéket röviden, de egyszer'smind pontosan elő a d n i ; azonban általlyá-ban véve jegyezzük meg: az egész Erdélyi határőrző sereg Székelyekből , és Oláhokból ál. — Az Oláhok két gyalog ezeredrc, — A' Székelyek két g y a l o g , és egy lluszár ezeredre osztatnak. Az első Oláh ezered a' vaskapu szorosutnál kezdődvén, dél keletre Iiu-nyad, Felső, és Alsó Fejér Vármegyéken, ismét Szebe-n i , Szász*árasi SzékekeSzebe-n, és Fogarasi vidékeSzebe-n által a' Brassói vidékig terjed. Nevezetesebb helyei : a) Orláth, falu a' Szébeni székben, helye az első Oláh e'zeredi fő tisztségnek, b) Hátszeg, mező váras Hunyad Vármegyében.

Ezután következik a' második Székely ezerednek vidéke Ilároin Székben, és Udvarhelyhez tartozó Bar-doczi kisebb Székben. Nevezetesebb h e l y e i : a) Kez.

di Vásárhely (Siculopolis. s. Neotorium) nagy , de rendetlenül épült mező váras, a' Refor. Gyimnáziu-mával; itt van a' második Székely ezerednek fő tisztrége. — b)Bereczk mező váras, mellyben a' g y a l o g o -kon kívül Székely Huszárok is laknak.

A' második Székely ezeredhez éjszakra, a' Csiki, és hozzá tartozó Gyergyó Székben, az első Székely ezered terjedel. Ennek vidékében leg nevezetesebb h e l y : Csík Szerda (Sicoloburgum. s. Mercurium), me-ző váras , az ezeredi fő tisztségnek helye.

A' második Oláh ezered (az első Székely e z e r e d

-hez éjszakra) Kolos , Doboka Vármegyéken, és Besz-tercze vidékén által húzódik. Nevezetesebb helye : Naszód, falu, Szamos folyó meltett; az ezeredi fő tisztségnek helye.

— ( 89 )

A' Székely Huszárok' ezerede részint a' két gya-log Székely — részint az első Oláh ezerednek vidé*

k e i b e n ; úgyszínte: Torda Vármegyének, és Aranyos Széknek nemelly helységeiben el szórva fekszik. Ne-vezetesebb helye a' Szekely Huszároknak: Sepsi Szent G y ö r g y , mező váras Három S z é k b e n , a' fő tisztség-nek helye.

D a l m a c z i a i K i r á l y s á g

(Regnum Dalmatiae. S a s $öni<}reid; 2>aímatien), 1. Hol fekszik , és mellyek határjai ?

üalmáczia a' keleti hoszszuságnak 33"—36° 48';

az éjszaki szélességnek p e d i g 42 ° — t e r j e d e k Határjai : a' Horvát országi katonai vidék , Torok tartomány, és az Adriai tenger.

2. MinO részekből ál, milly nagy , és milly népis