Miképp' neveztetnek a* kerületbeli i3 Vármegyék!

í g y : 1) Pozsony. 2) Nyitra. 3) Trencsén. 4) Tu-rócz. 5) Árva. 6) Liptó. 7) Zólom. g) Bars, gj Nagy Hont. 10) Nógrád. 11) Eszţergom. 12) egyesültt Pest,

') M. G6rög Ud. Tanácsos, és Kerekes Uraktól keidett, Már-ton Professor Úrtól pedig végeztetett Magyar Atlas Vár-megyéink leghelyesebb képeit foglallya magában.

- c 124 ) - _» P i l i s ; Szolt. 13) egyesül» Bács, 3odrog Vármegyék;

ide tartozandók még a' Jász, és kis Kun kerületek, és a' Csajkát kerület.

P o z t o n y V á r m e g y e .

(Comitatus Potoniensis, '"prefjburner ©efpanftyaft).

Pozsony Vármegye 82 négyszegű mértföldnyi , hoszszában mint egy 12, szélességében 8 mértföldnyi.

Ebben van a' Karpáti bérezek' kezdete 5 királyi vá-rasokat, 23 mező várasokat-, 293 falukat, 43 pusztá-kat számlál. Határjai ezek: Nyúgottról Alsó Austria.

Éjszakról Nyitra. Keletről ugyan Nyitra, és Komárom.

Délről Mo6ony, és Győr Vármegyék. Az egész Vár-megye, mellyben 19Ö ezernél több lakók találtatnak, 6 járásokra ("Processus) osztatik, úgymint:

l-ör. Pozsonyi Járásra, hol, sót egész Varmegyé-ben a' fő váras Pozsony, a' Dunának bal parttyán, melly itt »30 ölnyi szelességü , és egy röpülő hid le-beg rajla ; e' szabad királyi váras igen kies fekvésű, vaD egy 70 ölnyi magasságú hegye (ez a'kárpáti bérez-nek kezdete), mellyet e g y , hajdan gyönyörű királyi, most pedig pusztulásra jutott vár koronáz. E' váras-ban szokták magokat többnyire i-ő. Ferdinándtól fogva Királlyaink is koronáztatni, ide sereglenek az újabb üdökben Hazánk' gondos Attyai az Országgyű-lésre. Van itt egy királyi Akadémia, katholikusok.

nak , és L'vangyelikusoknak fő Gyimnáziumai, — t a . láltatnak továbbá sok jeles épületek , és paloták , szentegyházai között leg nevezetesebb Sz. íVlártony*

temploma, mellyben a' királyi koronáztatás szokott meg esni. 4 könyvnyomtató műhelyek , ugyan annyi könyváras b o l t o k , posztó, b ő r , pordohány (tobák), ezüst drót, késvas F a b r i k á k , és 35,000 lakósok, k i k nagy bérlett kereskedést űznek. — Pozsonyhoz 3899 holdnyi erdó'ség tartozik. — 2) Sz. György (Fanum S. Georgii, @ct. ©íorjjen) , szabad királyi váras, a' T. T. Piaristák' Gyimnáziumával ; bőr' ki pattogzása, és kötzvényellen hasznos kénköves ferdovel , szép szőlő k e r t e k k e l , 2061 holdnyi erdőséggel, mint egy 3000 lakókkal. — 3) Récse (ÍRafcfrÖ&orf) hires boráról nevezetes mező váras. — 4) Bazin (^cftng) szabad ki«

rályi váras, hires ferdékkel, 1873 holdnyi

erdőség C 125 ) erdőség

-g e l , mint e-gy 3R0O l a k ó k k a l , kik a' mestersé-geket sörényen űzik. — 5) Modor (9)?obern), szabad 'kirá-lyi váras, 1 Evangyel. Gyimnáziummal, 3983 holdnyi erdőséggel, hires édes bor termesztéssel. — 6) Cseklész (?anbfd;t&) az Eszerházy G r ó f szép várával, és jelea kerttyével.

2-or. a' Nagyszombati Járásra, h o l : Nagyszombat (Tyrnavia , £prnau) szabad királyi váras, a' Duna melléki Dikaszteriális Táblának , és az Esztergomi Káptolannak helye, egy Gyimnáziummal, beteg (in-validus) katonák' házával, 560 holdnyi erdőséggel.

3-or. Külső, vagy Szeredi Járásra , h o l : Szered mező váras; és Galanta, az Eszterházy Grófok' örök-je, nevezetes.

4 er. Csallóközi felső Járásra *), hol: nevezete-sebb h e l y e k : Csütörtök (îuiperâborf), Püspöki (Sifd;*

borf), Somorja ((Sumeréin).

5-ör. Csallóközi alsó Járásra , hol: Szerdahely mező váras, nevezetes.

6-or. Hegyen túl való Járásra, h o l : Devén ($fce>

ten), Morava, és Duna folvók* egyesülésénél, ismét — Stoinpfa (©tampfen), és Malacszka G. Pálfy kastéllya-ival díszes mező várasok.

E' vármegyében van , még pedig a' Csallóközi felső Járásban Vajkaszék , vagy is az Esztergomi Ér-sek' nemes Prediálistáinak lakása, kik a* Vármegye' hatalma alól ki vétettek , és egyedől a' Királytól füg-genek ; nevezetesebb hely Vajka, mellytől a i egész nemes környék neveztetik.

N y i t r a V á r m e g y e .

(Comitatus Nítriensis. £ie SJÎeutraer @efpanfd;aft).

Nyitra Vármegye 122 négyszegű mértföldnyi, hoszszában mint egy 16 mértföldnyi, szélességében

*) Csallóköznek , másképp' aranykertnek (Insula Cituorom , bie 3nfel ©rfjütt) ama' termékeny sziget neveztetik, mtU/

a' Duna' két ága között Pozsonytól Komáromig mint egy 12 mértföldnyi hoszsznságbsn eltsrjed.

( 126 )

-p e d i g ktilümböző, leg csekélyebb szélességű Nyifra Zsámbokrét' táján. Határjai e z e k : éjszakról, Morva Ország, Trencsín, és Turúcz Vármegyék. Keletről, Bars Vármegye. Délről, Komárom Vármegye.

Nyúgot-tról, Pozsony Vármegye. Az egész V á r m e g y e , melly-ben ] k i r á l y i , és 39 mezó' v á r a s o k , /,i5 faluk, 47 puszták, és 310600 többnyire Tót lakók v a n n a k , 5 Járásokra osztatik, úgymint:

Szakolezai Járásra, hol ezek a' nevezetesebb h e l y e k : a) Szakolcza (Şfafiirt. szabad királyt váras, al Gyimnáziummal, 5,800 l a k ó k k a l ; itt született vak Béla Királyunk. E' várasnak 2028 holdnyi erdeje van. — M Holies, mező váras, egy jeles királyi mu-lató v á r r a l , és 1746'ikban felállított nagy porozellán Fábrikával , melly esztendörkint KO.OOO forintokat hozbe. — cl Sasvár (Sachin, ©djíojí&erg), mező váras, jeles kartony F á b r i k á v a l , mellv esztendőnkint 8000 mázsanyi pamutot dolgozik fel,"és 1600 szövő székek, nél többet foglalatoskodtat,

2) Vág újhelyi Járásra, h o l : a) Vág újhely (SfleU' ftabt), mező váras Vág vize mellett, rendesen épültt;

veres borterméssel, és jó serfőzéssel. — b) Pöstyén , híres meleg ferdővel.

3) Nyitrai Járásra , h o l : a) Nyitra, illyetény ne-vű folyó mellett, egy Püspöknek lakása, Gyimnázi-ummal a ' T. T. Piáristák' igazgatása alatt, ismét nem-zeti oskolával. — b) Érsek újvár (9?eufrăufet), szép Érseki várral jeleskedő népes mező váras.

4) Bodoki Járásra, hol : Bodok nagy Tót falu.

b ) Nagy Tapolcsány, derék mező váras.

5) Bajmóczi Járásra, hol : Bajmócz, mező váras híres meleg ferdőkkel. — b) Privigy , mező váras a*

T. T, Piáristák' Gyimnáziumával.

T r e n c s é n V á r m e g y e .

(Comitatus Trencsinensis. £ ie $rentfd;intr Gefpanfcfyaft).

Trencsén Vármegye 87 négyszegű mértföldnyi , hoszszában i2, szélességében 3—4 mértföldnyi. Ha-tárjai ezek : éjszakról , Slézia , Galiczia. Keletről Árva , Turócz , Nyitra Vármegyék. Délről , Nyitra.

Nyúgottról, Morva ország. Ez a' leg népesebb Vár.

megye Hazánkban, vannak 272,200 lakosai, kik mind

— C 127 ) —

Tótok, ismét: t királyi, és 19 mező varasai, 383 falui, 13 pusztái; 5 Járásokra osztatik, mellyek imezek :

1) Zsolnai J á r á s , h o l : a) Zsolna (Sillein), Vág folyó mellett , fallal kerített mező váras , egésséges l e v e g ő j é r ő l , jó serfőzéséröl, és kerti veteménnyeiről nevezetes. — b) Teplicz, mező váras, hét híres kén-köves ferdővel, mellyet a' külföldiek is megszoknak látogatni, és papiros malommal.

2) Vág-Beszterczci Járás , hol : Besztercze, Vág folyó mellett mező v á r a s . — b) Predmír, deszkama-lommal, és Majolika edényekre igen alkalmas fejér

a g y a g földel. ^ (

3) Közép Járás , h o l : Bellus mező váras, kénkő, ves ferdővel. — b) Lednicz , mező váras , mellette c s e p p k ő , mészkő, és kőszén ásatik. — c) Puchó, d e . rék mező váras, harminczad tisztséggel, só h á z z a l , és posztó készítéssel.

4) Alsó Járás , h o l : a) Trencsén, szabad királyi váras, honnan az egész Vármegye neveztetik, Vágfo-lyó mellett, híres meleg ferdőkkel, a' T. T. Piáris-ták' Gyimnáziumával, Lutherána oskolával, 2800 la-kókkal. 38 holdnyi erdőség tartozik e' várashoz. — b) Beczkó, mező váras, egy romladozott várral.

5) Hegyen túl való Járás, hol: Bán, mező váras, mellyben 9 országos vásárok esnek, b ) Facskó , tót falu, üveghutával. — c) Jasztrabje , falu, nevezetes savanyú vízzel.

• T u r ó c z V á r m e g y e .

(Comitatus Turocensis. Sie SfcuroŞer @efpanfd;aft).

Turócz Vármegye 21 négyszegű mértföldnyi , hoszszában mint egy 5 , szélességében pedig 3 — 4 mértföldnyi. Határjai ezek: éjszakról, Trencsén, és Árva Vármegyék! Keletről, Liptó, és Zólyom. Dél-r ő l , BaDél-rs, és NyitDél-ra. NyúgottDél-ról, ugyan NyitDél-ra, és Trencsén Vármegyék. E' Vármegye, m e l l y b e n 6 mező v á r a s o k , 98 faluk, 5 p u s z t á k , és 37,000 többnyire tót lakósoknál többek számláltatnak , 4 Járásra osz-lik , úgymint :

l) Első Járásra , hol : Sz. Márton (Martinopolis), a* Vármegye' Gyűléseinek helye, b) Szucsán, és Tu-rány derék mező varasok a' Vág folyó mellett.

( «28 )

-2) Második Járásra , hol : Blatnicza népes tőt falu.

3) H a r m a d i k Járásra, h o l : Mosónsz mező vásas.

h) A l s ó , és M s ő St'ibnya, az inaszakadtt'ág ellen hasznos kénkő ferdőkkel,

4) Negyedik Járásra, h o l : a) Tót Próra (Vin.

di*eh Proben) mező váras ásványos vízzel. — b) Bu-d i s , falu savanyú vizzel. — c) Znio, hajBu-dan Turórz v á r a , mellybe /, Béla királyunk futa, midőn a' Tatá-roktól meg győzetett; Znió alatt van Várallyá, mező váras.

Á r v a V á r m e g y e .

(Oomitatus Arvensis. 2)ie 2írit>er ©ífpanfdjaft).

Árva Vármegye 37 négyszegű mértföldnyi, hosz-szában g , szélességében 7 mértföldnyi. Határjai ezek:

éjszakról, és keletről Galiczia. Délről, Liptó Vár-megye. Nyúgottról, Turócz , Trencsén V á r m e g y é k , és egy darab Galicziából. Az egész Vármegye melly-nek 5 mező várasl , 96 faluji , 3 pusztái , és 82,ScO csupa Tót lakosai vannak , 4 Járásokra osztatik, mel-lyek imvzek:

1) Kubini Járás, h o l : a) Alsó Kubin, Árva folyó víz mellett, mező váras, mellyben a' Vármegye' Gyű-lései tartatnak. — b) Velicsna, hol sok vászon szövök vannak.

2) Árvái Járás , hol : Árva, hegyen épültt v á r , mellytől az egész Vármegye nyeri nevezetét.

3) Tersztennai Járás, h o l : Trsztenna, mező vá-ras , vászon készítéssel.

4) Námesztói Járás, h o l ; Námeszto, mező váras.

L i p t ó V á r m e g y e .

(Comitatus Liptov iensis. S i e Ciptauer @efpanfd;aft).

Liptó Vármegye/,2 négyszegű mértföldnyi, hosz-szában 9, szélességében 3 mértföldnyi. Határjai ezek:

éjszakról, Árva Vármegye, és Galiczia. Keletről Sze-pes Vármegye. Délről , Görr.ör , és Zólyom Várme-gyek. Nyúgottról, T u r ó c z , és Árva Vármegyék. Az egész Vármegye, mellyben 10 mező várasok, J23 fa-luk , 1 puszta , és 62.200 lakósok (többnyire T ó t o k ) találtatnak, 4 Járásokra osztatik, úgymint:

— ( 129 ) —

1) Nyúgotti Járásra, hol : a) Rozenberg , nagy-mező váras , a' Vág folyó mellett, jó márvány törés*

sel , savanyú v í z z e l , és a' T . T. P'-áristák' Gyimná-ziumával. — b) Lucski, falu , jeles , és a' köszvény ellen különösen hasznos meleg ferdővel.

2) Éjszaki Járásra, h o l ; Szelnicze, T a r n ó c z , és nagy Bobrócz, mező várasok.

3) Déli Járásra, hol: Lipcse (Német Lipcse), tót mező váras, mellyhez közéi vas, és piskolcz bánnyák vannak.

4I Keleti Járásra , h o l : Bocza (király , és Sz.

Jvány Bocza), bánnya váras, nevezetes arany ezüst bánnyával, e' váras' környékében nem tartózkodnak verebek. — b) Verbicze, derék tót mező váras, c) Sz.

Miklósi mező váras, mellyben a' Vármegye' gyűlése tartatik. — d) Hradek, Iiéla, és Vág folyók k ö z ö t t , mező váras, jeles vas hámorokkal, mellyekben kü*

lömbféle vas mívek készülnek , ismét jól el rendeltt nemzeti oskolával.

Z ó l y o m V á r m e g y e .

(Comitatus Zoliensis. £>íe ©oţilcr @efpanfd;aft).

Zólyom Vármegye 50 négyszegű mértföldnyi , hoszsza 1 2 , — szélessége 6—7 mértföldnyi. A' Ga-ran folyó hoszszat mosogattya. Határjai ezek: éjszak-ról , Liptó. Keletről, Gömör, és Nógrád. D é l r ő l , Nógrád , Hont. Nyúgottról , Hont , Bars , Turócz Vármegyék. Zólyom Vármegye , melly 5 k i r á l y i , és 8 mező várasokat, 148 falukat, 2 pusztákat, és 78450 többnyire T ó t , és Német lakókat számlál, 2 Járásra osztatik, úgymint:

l ) Felső, vagy BesZtercZebánnyai Járásra, h o l , a) Beszterczebánnya (Neosolium. Oícufo^l) szabad ki-rályi bánnya váras, Garam h e g y e , és vize mellett, van Gyimnáziuma, Püspöki széke, réz b á n n y á j a , kő-szene, Damaskusi vas készítő F a b r i k á j a , itt tartatik O' Vármegye' gyűlése is. — b ) Libetbánnya (Libetha, Cibít(Kti) , szabad királyi bánnya váras, r é z , és vas b á n n y á v a l , hol gránát is találtatik. — c) Brezno bán-nya (Griffen) szabad királyi váras, a' T. T. Piáristák' Gyimnáziumával, ugy szinte az Evangélikusok' derék oskolájával Hajdan nevezetes bánnyái voltak, most gránát, és koszén találtatik vidékében.

I

( i3o )

-A' lakosok itt egen jóféle sajtot készítenek, melly Német országban is e ' n é v alatt: Sörimfenföfe neveze-teB. — d) Radvány, mező váras, Udurna folyó mel-lett , melly itt 8 Puskaporos malmot, és egy kallót hajt. — e) Ronicz , falu , Breznóbánnyához közel , igen jeles aczél fabrikával. — f) Úrvölgy (vallis Do-minorum. ^crrttgrunb), bánnya falu, hol olly tulajdon-ságú gálicz víz (Gemtntroaffer) találtatik, melly 20, és néhány kamarákba vezettetvén , a' bele vetett vasat 2—3 hetek múlva rézzé változtattya , mellyböl min-denféle rézmívek készíttetnek. — Urvölgyén feliül esik Óbérez (veteres* montes. X>ai ült - ©ebirgO » bol több b á n n y á k , olvasztó kemenczék, szén égetések, és egy földalatti lámpásoktól világosított menetel ta-láltatnak.

2) Alsó, vagy Zólyomi Járásra, hol: a) Zólyom (Vetusolium. 'iíTtfo^O, szabad királyi váras, G. Eszter-házinak szépvárával, jó savanyú vízzel; a' Vármegye innen vette nevezetét. — b) Ribar, falu, jó savanyú v i z z e l , és kénkövss ferdővel. — c) Nagy Szalatna , mező váras, Szalatna folyó mellett savanyú vizzel. — d) Korpona (Carpona. Sarpfen) szabad királyi váras, igen gyümölcsös vidékben, a' T. T . Piáristák' Gyim-náziumával.

B a r s V á r m e g y e .

(Coinitatus Barsiensis. £>ie 23arfd;er @efpattfd;aft).

Bars Vármegye 49 négyszegű mértföldnyi, hosz-sza 10 — szélessége 5—5 mértföldnyi. A' Garan folyótól végig öntöztetik. Határjai e z e k : éjszakról, Nyitra , T u r ó c z , Zólyom. Keletről, Z ó l y o m , Hont.

D é l r ő l , Esztergom, Komárom. Nyúgottról, Nyitra, Vármegyék. — Bars Vármegye , mellyben 2 királyi , és 11 mező várasok, 206 faluk, 24 puszták, és 101400 Magyar és Tót lakók táláltatnak ; 4 Járásokat foglal m a g á b a n , úgymint:

l ) Felső Járást, hol: a) Körmöczbánnya (Crem-niczium, .Sremttifc), szabad királyi , és első bánnya váras, hegyek között fekszik, van egy Gyimnáziuma, pénzverő hivatalya, gazdag arany, és ezüst bánnyái, itt veretnek a' nevezetes Kúrmöczi aranyok , 10.2OO lakókat számlál, <— b ) Szkleno, falu jó meleg

ferdők c 131 ) ferdők

-k e l . — c) V i -k n y e , falu, hasonló-képp meleg ferdó'ji.

ről híres. — d) Ujbáimya (Regiomontum, ^ónigiberg), szabad királyi váras, hol hajdan igen g a z d a g arany, és ezüst bánnyák voltak. — e) Zsarnócza, mező vá-ras, ón bánnyával.

2) Tapolcsányi Járást, h o l : kis Tayölcsány me-ző váras hegyek között, van egy vára, és jeles kert-t y e , ismékert-t poszkert-tó készíkert-tése. — b) Ebedecz (Obice), falu, ásványos forrásokkal, és papiros malommal. — c) Aranyos Marót, mező váras a' Vármegye' gyülé*

seivel.

3) Verebélyi Járást, h o l : VerebéJy, mez-i váras, Zsitva pataka me'.lett. Ez a' Verebélyi nemes széknek fő helye , mellyhez tartozó Nemessek az Ors/ág' Pri-mássának prediálistái, és a' Vármegye' hatalma alól kivétettek.

4) Lévai Járást, hol: a) Léva (Oeiuenj), mező vá*

ras , a* T . T. Piáristák* al Gyimnáziumával , és pa-vanyú vízzel. — b) Ó , és Új Bars (Bersenburg) mező várasok, mellyek a' Garan vizén épültt híd által ösz-ve kapcsoltatnak.

N a g y H o n t V á r m e g y e . (Cömitatu8 Ilontensis, £>ie Jpontfcer @efpanfd;aft\

Nagy Hont Vármegye 46 négyszegű mértföldnyi, hoszsza 9 , szélessége pedig 3—5 mértföldnyi. Ipoly folyó öntözi nagy részében. Határjai ezek: éjszak-ról , Bars , és Sólyom. Keletről , Nógrád. Délről , Pest, Esztergom. Nyúgottról, Esztergom, Bars Vár-megyék. E' Vármegyében , melly 3 k i r á l y i , 9 mező várasokat, 176 falukat, 32 pusztákat, 95,400 Magyar, és Tót lakókat számlál, 4 Ját ások vannak, úgymint:

1) Báthi Járás , hol : a) Bakabánnya (<j>ufanj), szabad királyi bánnya váras, aranyezüst b á n n y á v a l . — b ) Báth (Srauenmarf), mező váras, dohány termesz-téssel. — c) Szántó, mező váras, savanyú vízzel. — d) Füzes Gyarmat, falu, jó dohány termesztéssel.

2) Selmeczi Járás, hol: a) Selmecz bánnya (Schem-nicium. @d;tmntţs), szabad királyi bánnya váras, i gen g a z d a g arany , és ezüst bánnyákkal , mellyek már 200 ölnyi mélységüek, és esztendőnkint 2 mazsa ara-b o t , 290 mázsa ezüstöt, és más, r é z , gáliczkő ás«

I a

— C »32 )

-váifyokat adnak. E' va'rasban egy Kir : bánnyászi kamaraház, mellyben a* fő bánnyászi Gróf lakik, e g y kir. bánnyászi Akadémia , melly egész Európában leghíresebb, ismét a' T. T. Piáristáknak Gyimnáziu-ma, úgy hasonlóképp' az Evangyelikusoknak is e g y Gyimnáziuma , és 22,240 lakók találtatnak. — b) Béla bánnya (2>itTn), szabad királyi bánnya váras, hajdan gazdag, ma már kevés értékű bánnyával. — c) Magya-rád — G y ú g y — Mére — Szalatna , faluk , savanyú vizzel.

3) Bozóki Járás , hol : Bozők mező váras, b ) Csábrág, falu, sziklán épültt omladozó várral, melly-ben Kohári Herczeg' fegyverháza van.

4) Ipolyi Járás, h o l : a) Ipoly Ság, mező" váras , van Ipoly vizén épültt k ő hidgya. — b) Kospallag, falu jo dohány termesztéssel.

N ó g r á d V á r m e g y e . (Comitatus Neogradien9is. Qic 9?eograber ©efpanfd;aft).

Nógrád Vármegye 77 négyszegű mértföldnyi , hoszszában mint egy 1 1 — 1 2 , szélességében pedig 5—6 mértföldnyi. Ipoly vize által öntöztetik. Ha-tárjai e z e k : éjszakról, Zólyom, kis Hont. Keletről, Gömör , Heves. Délről, Heves , Pest. Nyúgottról , Hont, Vármegyék. — E ' V á r m e g y e , mellyben 1 o me-ző várasok. 251 faluk 145 puszták, és 170,000 lakók számláltatnak, 4 Járásokra osztatik.

1) Losonczi Járásra, hol: a) Losoncz, mező ras egy Refor. Gyimnáziummal. — b) Gács , mező vá-ras, jeles várral, és posztó Fabrikával, melly 5—600 mázsa gyapjat fel dolgozgat esztendőnkint, van pa-piros malma is. — c) Lónya bánnya, falu, csekély r é z , vás, ólyom erekkel.

2) Füleki Járásra, hol : a) F ü l e k , mező váras, savanyú vízzel, b) Rónya , falu , ásványos ferdővel.

3) Szécsényi Járásra, h o l : Szécsény, mező váras.

4) Kékkői Járásra, h o l : a) Vadkert, — Balassa Gyarmat , derék mező várasok. — b) Nógrád , régi romlott vár , mellytől a' Vármegye nyerte neveze-tét. — c) B á n k , falu, mellette van egy derék kőszén terület , melly még nem használtatik.]

— C »53 ) —

E s z t e r g o m V á r m e g y e . (Comitatus Strigoniensis. 2>ie ©ratter ©efpanfcţjaft).

Esztergom Vármegye 19 négyszegű mértföldnyi;

hoszszában 6 , szélességében 4 mértföldnyi. Határ, j a i : éjszakról Komárom, Bars, Nagy Hont: keletről ílagy Hont, Pest; délről Pest, Komárom; nyúgottról Komárom Vármegyék. Esztergom Vármegyében 1 sza-bad királyi, és 5 mező várasok, 45 faluk, 8 puszták, 59,7000 lakók , és 2 járások számláltatnak.

1) Párkányi l á r á s , h o l : a) P á r k á n y , mező vá-ras , a' Duna mellett , Esztergomnak ellenében. — J>) Bátorkeszi, mező váras, ékes kastéllyal.

2) Esztergomi Járás, h o l : a) Esztergom (Strigo.

nium, ©ran), szabad királyi varas, egy Érseknek, ki egyszers'mind Honnyunknak Prímássa , lakhelye.

Van Gyimnáziuma a'jT. T . Benedictinusok' gondvise-lése alatt, meleg ferdeje, jeles gyümölcsössé, szőlő hegye ; 10,700 lakosa , 2526 holdnyi erdeje. — b) Süttó, falu, a' Duifa mellett, hol veres , és fejér már-vány töretik.

P e s t , P i l i s , S z ó l t V á r m e g y é k . Comitatu8 Pest, P i l i s , Solt articulariter uniti.

(2>ie cereinigte <£eft , ^ilifd; utib ®o(tf)er @efpanfd;aft).

Pest, Pilis, és Szólt Vármegyék i n g b e n egyesül-tek , 191 négyszegű mértföldnyiek , hoszszában 2 1 , szélességben pedig 10 mértföldnyiek. — Határoztat-nak : é j s z a k r ó l , N ó g r á d , Heves. Keletről, Jászság-t ó l , és Heves VármegyéJászság-től. D é l r ő l , kis KunságJászság-tól, és Bács Vármegyétől. Nyúgottról , T o l n a , F e j é r , és Esztergom Vármegyéktől. — Imez' egyesültt Várme-gyék 2 k i r á l y i , és 22 mező várasokat , 165 falukat, 154 pusztákat, 375,000 lakókat számlálnak, és 5 Já-rasra osztatnak.

l ) Pilisi Járásra , hol : a) Buda (Ofen), szabad királyi , és egyszer'smind fő váras Hazánkban , a*

Dunának jobb parttyán (Dunántúli kerületben), Pest-hez ellenben terjedel. — Itt van a' gyönyörű kirá-lyi vár , mellyben Országunk' Nádor Ispánnya la-kik , a' Magyar királyi korona őriztetik, és a' Pesti

C 134 )

-Universzltás' könyvnyomtató műhelye találtatik. E' Várasban van a' királyi Helytartó T a n á c s , Kamara, és a' Honnyi katonai fő kormány is; továbbá — van egy fő Gyimnáziuma, Nemzeti oskolája, a' 420 lábnyi magasságú Sz. Gellért hegyen igen jó rendű Egész-tornya (csillagvisgálása) , híres meleg ferdője, neve-zetes rézedény, hintó, és egyébb Fabrikáji, selyem fílatoriuma (ó Budán), 33,000 lakosa ó Budával. — b) Visegrád (altum Castrum, ^linten&urg) , mező vá.

vas, hajdani királlyainknak, kiváltt i-ő Mátyásnak dicsőséges lakása. — c) Margit', másképp' Nyulak' szigette , igen gyönyörű , mint egy 3 fertálynyi ke-rületű sziget Pest, és Budánál , mellyben 4ik Béla Királyunk' leánya Margit apáczáskodott. — d) Sz. An-drás' 8zigettye, Vácznak által ellenében 3 mértföld-nyi h08zszu £ mértföldmértföld-nyi széles. — e) Csepel, Duna sziget; Budán alól mint egy 5 mértföldnyi hoszszusá-g u , i — a mértföldnyi szélesséhoszszusá-gű, Ráczkevé derék mező varassal. — f) Tetény, falu, jószappar.földel

2) Váczi Járásra, hol: a) Vácz (Vacium. SBaijen), püspöki váras , a' T . T. Piáristák' Gyiirnáziumával, egy Nemzeti*oskolával, ismét Süketnémák' kegyesin-t é z e kegyesin-t é v e l . — b) G ö d ö l l ő , mező váras, Grassalkovics Herczeg' fényes kastéllyával. — c) Palota, falu, jeles posztó Fabrikával.

3) Pesti Járásra, h o l : a) P e s t , szabad k i r á l y i , és Országunkban leg n a g y o b b , leg s z e b b , első ke-reskedő v ára s , a' Duna' bal parttyán, Budának elle-n é b e elle-n , vaelle-n 4 külső várasa, egy Uelle-niverszitása , melly közönségesen jjoo Ifjak' oktatásával neveli a' Haza' Reménnyét, egy Gyimnáziuma, mellyben a' T. T. Piá.

risták fáradoznak; pénz — régiségbeli gazdag gyűj-teménnyé , 70,000 darabokból álló könyvtára , jeles fuvéez kerttye, Nemzeti Játékszíne, egy igen derék Kaszárnyája , több jótevő intézettyii, kettős tornyú pompás temploma, 's a' t. Továbbá e' várasban talál-tatnak : a' fő törvényszékek , úgymint, a' királyi, é«

Septemvirálisi tábla; selyem, mesterséges virág, poszr

tó, bőr , pordohány, és más jó rendű Fabrikák , é«

') terra Fullonum. SBűícfoerJ

— C 135 ) —

46,000 lakók. E' várasnak, mellyhez keletre Rákos mezeje terjedel , 372 holdnyi erdősége van. — b ) Soroksár, nagy német mező váras.

4) Kecskeméti Járásra, h o l : a) Kecskemét

In document Rövid Földírás (Pldal 125-137)