Minő polgári alkotmánnya van Erdélynek ? Erdély ország határazolt monarkiai, független,

örökös Státus. — Határazott; mert az Uralkodó és Fő Rendek meg oszttyák a' törvényhozó hatalmat. Mo-narkiai : mert a' törvények' megerősítése, és végrehaj-tása az Uralkodó mellett van. Független: mert sem-mi más Státusalá nincs vetve. Örökös: mert 17440I.

fogva az Uralkodónak férjfi , és (ennek fogyatkozá-sában) leányi maradékira szál. Az Uralkodó 1765ŐI.

fogva Nagy Fejedelem (Magnus Princeps) nevvel tisz-teltetik, ki is az Austriai Császár , és Magyar Király Első Ferencz.

7. Mennyire megy a' Státus' jövedelme ?

Négy millió forintokra, mellyek az ország' adó-j á b ó l , harminczad , vám, pósta, tized , s ó , feadó-jedel- fejedel-mi jószágok, és bánnyák' jövedelméből kerülnek, g. Menniböl ál mostani hadi ereje ?

Egy huszár , két g y a l o g , ismét ét határőrző Re-gementekből.

- (

173

)

-9» Mellyek Erdélynek nevezetesebb hegyei ?

A* Kárpáti bérez, melly éjszak keleti részről dél.

nek, azután pedig nyúgottnak fordul, és ágait az or-szágban szerte szétt eregeti; a' leg magasabb hegyek ezek :

l ö r Retyezát, Iíunnyad Vármegyében a* Hátszegi környékben , 7,800 lábnyival magasabb a' földközi tengernél.

2-or Szurul, Fogarasi v i d é k b e n , Szebentől dél-r e , 7122 lábnyi a' lóldközi tengedél-r felett. '

3-or Budsets , Brassó vidékében 8160 lábnyira emelkedik a' földközi tenger' síkjához hasonlítva.

4 er Büdöshegy, Háromszékben' Alsó Csernátoni Járásban, több kénköves barlangokkal , mellyekből olly ártalmas göz fejlődik k i , hogy a' felette röpülő madarak megfúlnak miatta ; e' hegy lábából egy kén-köves ferdó, és i5 savanyú források buzognak.

10. Mellyek a? jelesebb folyó vizek Erdélyben ? Ezek: lör. Maros (Marusius), Gyergyó határában Csík székben , Magos, és Fekete réz hegyek között e r e d , és llunnyad Vármegyét át folyván, Magyar or-szágba lép , hajó kázható , 600 mázsányi terhet is hordoz.

2-or Szamos (Samusius) , n a g y o b b , és kissebb Szamos nevü, Gyalunal egyesülő két folyókból tárnod, és Magyar országban a' Tiszába foly.

3-or Ólt (Aluta), Fekete réz hegynek keleti olda-lából fakad , és a' vörös toronyi szoros útnál Olah országba jut.

4-er Aranyos (Auratus , Auraria) , nagyobb , és kissebb Aranyos nevü Topárfalvánál egyesülő két fo-l y ó k b ó fo-l tárnod , és Sós Sz. Mártonynáfo-l a' Marosba s z a k a d ; fövénnyé közölt arany szemeket hord.

5-ör. Kükülő , melly a' n a g y o b b , és kissebb Kü-külőnek Balásfalvánál .lévő öszve folyásából tárnod, és Maros' vizébe ömlik.

11. Mellyek a' nevezetesebb tavak Erdélyben ? E z e k : i-ör. Hodos, Doboka Vármegyében, három.

mértföldnyi hoszszuságu.

2-or. Sz. Anna' tava , -Tusnádnál, a' Csiki bérczen egy óra járásnyi kerületben terjedel, és 300 ölnél mélyebb.

( 74 )

-3-or. Piricskei tó, hasonlóképp' a' Csiki székbea, mellynek kigőzölgése ártalmas.

4er. Pokolsár, Háromszékben, a'Kovásznai tem-plomtól nem meszsze, csekély területű, de igen mélytó.

12, Minő éghajlat tya van Erdélynek ?

Erdélynek éghailattva az egymást fe! váltó he-gves , lapályos, erdős tájékok miatt külömböző , és változó ; a' magasabb v i d é k e k , úgymint: Gyergyó , és Csik , h i d e g e k ; a' déli tájékokra pétiig, kivált a*

Maros' k i folyása felé igen nyájas, kellemetes éghaj.

lat mosolyog.

13, Mellyek Erdélynek terméseit

A7 állati országból: szép szarvas marhák, riagy számú l o v a k , j u h o k , mellvek szebb gyapjat hordoz, nak a' Magyar országiaknál; sertvések, szelid házi állatok, medvék, farkasok, selyem b o g a r a k , méhek, r á k o k , h a l a k , 's a' t.

A' plánta országból: b u z a , rozs (kevesebb), ár-pa , köles, z a b , török b ú z a , len, kender, sáfiány, m á k , dinnye, fölrlialma, dohány, bor (Csik , Gyer-gyó, Háromszék' hideg vidékeit ki vévén), gyümölcs, rengeteg erdők külömbféle fa nemekkel, 's a' t.

Az ásványos országból; arany (22 bánnyákból, és több helyeken a' folyóvizekből esztendőnkint mint egy 12 mázsányi nyeretik, tehát több, mint Magyar országban) , ezüst , veres réz , v a s , ólyom , kéneső, kősó pedig felette nagy bőséggel találtatik , úgy , hogy maga Erdély ország ezer esztendeig is ki elégít-hetné sóval egész Európát; továbbá, kőszén, festő, és porczellán föld, ásványos vizek; ismét: k r i z o l i t , ametiszt, o p á l , gránát, karneol k ö v e k , 's a' t.

14, Miképp' osztatik fel Erdély ország ?

Erdély ország három fő részekre, tudni i l l i k : a' Magyarok"', Székelyek, és Szászok' földére osztatik.

E' fő részek ismét fel osztatnak, még pedig a' Magyar föld 11 Vármegyékre , és 2 kerületekre ; a' Székely föld 5 fő kerületekre, mellyek Székeknek neveztet-n e k , és még 4 kisebb székekre (sedes filiates) j a' Szász föld o székekre, éi 2 kerületekre.

— (175) — M a g y a r o k ' F ö l d e ,

15. Mellyek a1 ji Magyar Vármegyék, és kerületek 1 E z e k : 1) Felső Fejér. 2) Alsó Fejér. 3) Küküllő.

4) Torda. 5) Kolos 6) Doboka. 7) Hunyad. 8) Belső Szolnok. Közép Szolnok. 10) Kraszna 11) Zaránd, Vármegyék. A' Magyar kerületek e z i k : K ő v á r i , és Fogarasi vidék.

F e l s ő F e j é r V á r m e g y e .

(Comit. Albensissuperior. Sie Oberalíxnfer ©efpanftyaft).

Felső Fejér Vármegyében, mellynek részei szana szétt fekszenek, és öszveséggel 3o négyszegű mérU « földnyiek , ezek a' jelesebb h e l y e k :

1) Hév víz, falu Olt folyó mellett, két nevezetes forrásokkal.

2) Arápatak , falu, tőle egy órányira híres sava-nyú víz buzog.

3) Almakerék, falu, mellyben II. Apafi Mihály-n a k , ki a' Nemzeti Fejedelmek között utolsó v a l a , síremléke láttatik.

A 1 8 ó F e j é r V á r m e g y e .

(Comit. Albensis inferior. Sie Untcraí&enfer @efpanfd;aft).

Alsó Fejér Vármegye 76 négyszegű mértföldnyi.

Leg nevezetesebb helyei ezek:

1) Gyula Fejér Vár (Alba Julia, s. Carolina), sza-bad királyi erősített váras, a' Maros vize mellett; la-kása az Erdélyi kath. Püspöknek , egy Gyimnázium.

mai , pap nevelő házzal , csilíagvi8gálással , könyv-tárral , a' Sz. Mihály Széki templom jeles epület, mellyben a' Hősnek , Hunyadi Jánosnak , és László fiának , ismét ; Isabella Királynénk , és Martinusius Kárdinálisnak koposóik láttatnak.

2) Aranyos, vagy is Offenbánnya , mező váras, hajdan gazdag ón, ma pedig arany, ezüst bánnyával.

3) Abrudbánnya (Auraria major) , szépen épült mező váras; arany , ezüst bánnyával, és bánnyászi törvényszékkel, ide tartozik ama' Verespatak n«vü, éa érczcirtl igen híres falu is.

— (

176

) —

4) Bisztra , és Kerpenyes , arany bánnyáshely-ségek.

5"),Zalatns (Auraria m i n o r , s. Auropolis) , igen nevezetes mező váras , a' bánnyászi fő tisztségnek helye , arany , és czinnobriom bánnával , ez utó só.

ból esztendőnkint mint egy 6o mázsányi kéneső esep-peltetik.

6) Balásfalva (Villa S. Blasii) , a' két Küküllő folyók' egyesülésénél, a'Fogarasi egyesült Görög Püs-pöknek lakóhelye,

7) Maros Újvár , s ó b á n n y á v a l , mellyben 1817 , Aug. 27 Ferencz Királyunk élete' párjával 2 óráig mulatott.

8) Nagv Enyed, népes mező váras, a' Maros mel.

lett Reformát. fő oskolájával.

K ü k ü l l ő V á r m e g y e .

(Comitatus Kükülensis. X>ie $oíeíí>urger ©efpanfd;aft).

Küküllő Vármegye 28 négyszegű mértföldnyi.

Nevezetesebb h e l y e i :

1) Küküllővár, mező váras, mellytől a' Vármegye nyerte nevezetét, Vidéke igen jóbort terem.

2) Ebesfalva, vagy Erzsébet váras (Elisabetho-polis) , szabad királyi váras.

3) Radnót falu , melly Erdély ország' közép ponttyának tartatik.

T o r d a V á r m e g y e . (Comitatus Torderisis. Die Sorbaer ©efpanfd;aft}.

Torda Vármegye 65 négyszegű mértföldnyi. Em-lítést érdemlő h e l y e i :

1) Torda mező váras, Aranyos vize mellett, az Unitáriusok' Gyimnáziumával, nevezetes sóbánnyák-kal , mellyekből esztendőnkínt mintegy harmadfél száz ezer mázsányi só kerül, e' bánnyákban való tar-tózkodás , ha elegendőképp' ki vanak világosítva, ki«

mondhatlan gyönyörűséget o k o z ; az ember tudni il-lik gyémántból vágott tündér polotában képzeli ván-dorlását. Tordán feliül esik ama' híres Tordai hasa.

d é k , melly több barlangokat formály. —

2) K i s b á n n y a , f a l u e z ü s t , é s ó n b á n n y á v a l . —

- (

177

)

3) T o r o c z k ő , mező váras, vasbánnyával, és há-morral, itt olly királyi tiztek is vannak, kik az Ara-nyos folónak fövénnyei közül mosott aranyot bevált-tyák,

4) Görgöny Sz. Imre, falu, bősaváról, és papi-ros malmáról híres.

5) Szász Régen mező váras, mellyben igen szor-galmatos Szászok laknak.

K o l o s V á r m e g y e .

(Comitatus Kolosiensis. s. Claudiopolitanus. S i c ^tau*

fen&urger ©ef|>anfd;aft.)

Kolos Vármegye mint egy 60 négyszegű mértföld-nyi. Jelesebb helyei:

1) Kolosvár, (Claudiopolis), szabad királyi váras, Szamos mellett, mint egy 14,OOO lakókkal. Kolosváf egész Erdély országban leg nevezetesebb váras azért, mert a' Fejedelmi kormányszéknek, és a' tudományos fő intézetnek, helye tudni illik egy Akadémiának, is-mét egy kath. Gyimnáziumnak, és Nemes Convictus-nak , Reform, és Unitáriusok' CollegyiumáConvictus-nak helye ; Magyar Játékszínnel, és könyvnyomtatással. —

2) Kolos, mező váras; só, és kőszén bánnyával.

3) Jegenye (Sannenborf) falu, igen hasznos fer-dővel.

4) Oláh Köblös, és Sólyom telke , hol kőszén ésatik.

D o b o k a V á r m e g y e . (Comitatus Doboeensis. £>it 2>obofaer @efpanfd;aft).

Doboka Vármegye 36 négyszegű mértföldnyi. Ne-vezetesebb h e l y e i :

1) Doboka mező váras , innen nyerte nevét a' Vármegye.

2) Nagy Borgo, igen hoszszú falu, só nagy bő;

Régben találtatik mellette.

3) Apafalva, az Apafiak, Erdélynek Fejedelmei, ettől neveztettek.

M

- (

178

)

H u n y a d V á r m e g y e ,

(Comitatus Hunyadensís. 2)ie Jpunpabcr @efpa«|*(í;aft).

Hunyad Vármegye 77 négyszegű mértföldnyi. Je-lesebb helyei:

1) Déva (Dacopolis) mező váras Maros vize mel-lett, itt rézbánnya is van.

2) Hunyad (Vajda Hunnyad) mefő várán, hajdan Hunyadi Jánosnak birtoka. Itt van az Erdélyi vas lerakás. —

3) Gyalár , falu Hunyadhoz közel ; itt van Kr-dély országnak leg híresebb vasbannyája , mellyel már a' Romaiak is ösmértenek, 's talán ezek az innen nem meszsze lévő szoros utat V a s k a p u n a k (por-ta ferrea) nevezték.

4) Boicza, arany bánnyával.

,5) Magura, arany ezüst bánnyával.

6) Szekeremb, arany, ezüst bánnyával, hol ama' mostanában fel fedezett Tellur érez is találtatik.

B e l s ő S z o l n o k V á r m e g y e .

(Comitatus Szolnok interior. 2>te tnnere ®joínofer @e-fpanfd;aft).

Belső Szolnok Vármegye 42 négyszegű mértföld-nyi. Jelesebb h e l y e i :

1) Déés (Desium. s. Dionysiopolis) derék mező váras, a' kissebb, és n a g y o b b Szamosnak egyesülésé-n é l , Reform. Gyimegyesülésé-náziumával, iegyesülésé-negyesülésé-neegyesülésé-n egyesülésé-nem kevés só jön Magyar országba. —

2) Szamos Ú j v á r , szabad királyi váras, Szamos vize mellett, hol egy erősség á l , mellyben foglyok tartatnak. —

3) Lapos Bánnya , és Oláh Lapos , faluk , vas bánnyával.

K ö z é p S z o l n o k V á r m e g y e .

(Comitatus Szolnokiensis medius. £>ie mittlere ®jol--norftr @efpanfd;oft\

Közép Szolnok Vármegye 27 négyszegű

mértföld-nyi. Említésre méltóbb h e l y e i : >

— C 179 ) —

1) Ziláh mező varas. Reform. Gyimnáziumával.

2) Tasnad, valaha népes mező váras, egy várral, melly ma pusztán ál.

K r a s z n a V á r m e g y e .

(Comitatus Krasznensis. £>íe ^rafjnacr ©efpanfd;aft).

Kraszna Vármegye i3 négyszegű mértföldnyi.

Megjegyzést érdemlő helyei:

1) Zovány, savanyú vizzel. —

2) Somlyó mező váras, innen irá magát a' Báthori F a m i l i a , savanyu víz is találtatik itt.

3) Kraszna falu, ettől veszi nevét a' Vármegye.

Z a r á n d V á r m e g y e . (Comitatus Zarandensis. Sie Saranber ©efpanfd;aft).

Zaránd Vármegye i5 négyszegű mértföldnyi. Ne-vezetesebb helyei :

1) Zaránd, falu: mellytől a' Vármegye nevét köl-csönözi. — '

2) Kőrösbánnya, Ruda, Tresztia , Kurety, Kriszt-sor , 's a' t. részint a r a n y , részint ezüst bánnyáik-ról nevezetesek.

K ő v á r i V i d é k . (Districtus Kővárensis. &ön>arer SBejírf).

A' Kővári vidék 12 négyszegű mértföldnyi. Ne-vezetesebb helye :

1) Kővár , pusztult épület Berkesz' táján , melly-től az egész vidék neveztetik.

2) Kapnik Bánnya, mező váras, arany, ezüst, és ón bánnyával.

F o g a r a s i V i d é k . (Districtus Fogarasiensis. gogarafd;cr 23ejírf).

A' Fogarasi vidék 22 négyszegű mértföldnyi. Je-lesebb helyei:

l ) Fogaras (Fogarasinum. s. Cignopolis) , népes mező váras, Ólt folyonál, melly felett egy igen mes-terséges, és cseréppel fedett 144 ölnyi fahid

építte-M 2

( 80 )

tell ; innen neveztetik a* Balásfalván lakó egyesült Görög Püspök.

2) Felső Porumbak, üveghutával; lakósi polgá-r i a k , , / » hatápolgá-rőpolgá-rzők.

3) Sárkány, falu, hol igen híres len terem.

S z é k e l y e k ' F ö l d e . (Terra Siculorum. £><t$ £anb ber (Sjefler).

In document Rövid Földírás (Pldal 174-182)