• Nem Talált Eredményt

Folyóiratszemle

N/A
N/A
Protected

Academic year: 2022

Ossza meg "Folyóiratszemle"

Copied!
2
0
0

Teljes szövegt

(1)

1—3. számi —63-—— 1944

Recenseamento geral da populagao, 1940. IV.

köt. Distriio de Braga. 328 l. lnsrbitutvo n'acional de estatísüca. Lisboa. 1948.

Situacáo banca'ria, 1942, 36 l. Instituto nacio- nal de estatissttica. Lisboa. 1943.

Románia. (Hoznnaníe) Nordwestrumr'inien.

Die Grenzbezirke Satu Mare, Sűlaj und Bihar.511.

Miniissberium für auswártige 1940. (Denkschriften Königlich—rumánisseheus

Angelegenhelt'en. Bu'cureshi.

und Dokumente.)

Svájc. '(Suísse.) —— Sacrificio per la difeSa nazionale. 1940. Cantnne Ticino. 35 l. Amnmirnistra—

zione federal'e delíle contribuzioni. Bernxa. 1943.

(Stzmtrilsiiehe della Svizze'ra. 132.)

Unterrichtsstatistik, 1940. 367—3831.Eidgenöas- sischos slatzismisches Amt. Bern. 1943 (Kluny. a Sta—

tistrisches .lahrbuch der Schweiz 1940. évi köt.-éhől.) Untersuchungen über die Rentabilitái der

srhmriz, Landwirtschait im Erntejahr 1940/1. Be-

richt des sclnvoizeriseheii Bauernsekretari—aites an das Eidg. Volkswirtschafls-Departeme'n't. I. rész, 73 l. Bern. 1942.

, Svédország. (Suéde)

reconnues, 1941. 691. Direction royxaale des pensions (nationales. Stockholm. 1943. (Shatistigue officielle de la Suede )

Caisses de maladie

Hygie'ne e! service médical á llarmée, 1942.

734—9-l—29 l. Direction de l'administrawtlion médi- cale de llarmée. Stockholm. 1943. (Staitistfigue offi—

cielle de la Suede.)

Hyg'iéne et service vétérinaire civil en Suédc, 1942. 55) l. Conseil supérieur de l'administralüion médíca'le de l'État. Stockholm. 1943. (Statistigue offi'oielwle de la Suéde.)

lmpositions, 1943. 26 ]. Bureau central de sila—

lsisticlue. Stockholm. 1943. (Stafbist'igue tollficielwle de la Suede.)

La récolte, 1943. Rapport préüminaire. 211.

Burceau central de statistigue. Stockholm. 1943.

(Shatilsutigue officielfle de la Suede.)

Riksgáldskontoret. Ársbok, 194213. 111 1. Riiks—

gáldskontorets rarkenskapsbyrá. Stockholm. 1943.

Riksstaí 103 1. Stock-

holmi. 1943.

Stutistisk űrsbok för Göteborg, 1943. XXII—l—244 l. S—t-ads srtatistiska byra. Göteborg. 1943.

Tables de morlaliie' et de survie, 1931/1940. 63 l. Bureau cenrtml ae stahis'uigue. Stockholm. 1944.

(Stahishigue oí'ficielle de la Suede.)

Ven'e ses boissous alcooligues, etc., 1942,46*-1'- 12 l. Administration de contrőle. Stockholm, 1942.

(Statistigue oi'fieieltle de la Suédm för budgetaret 1943/4.

Folyóiratszemle. — Les revues.

Allgemeines Stutislist'hes Archiv (32. köt. ]. sz., Jcn'a 1943, ném.). —-— Gaedirke H.:

A statisztika mint a hadigazdálkodási kérdések tükre. A mai gazdaságstatiszbika tárgya. —— Lorenz Ch.: A fogyasztásstatiszbika a magylttérgazdaaságban.

— Klezl-Norberg F.: A statisztika ke'tltős arculata.

—— Flaslcc'imper P.: A becslés szerepe a statisztiká- ban. —— Grávell W.: Az új [német] külkereskedelmi statisztika. —— Buhrow K.: Nemzetközi vároststabisz- tikai intézm.

Berichte über Landwirtschaft (28.

köt. 3. sz., Berlin 1942, ném.). ——- Walter A.:

Európai mezőgazdasági együttműködés. '— Mielck O.: Európa és a li'öldköziitenger államainak éleleun- gazdaságra az 1935—1938. évek átlagában. —— Weye—

ner C. A.: Az európai tej— és zsírgazdaság. — (2.9.

Icőt. ]. sz ). —— Sieuers A.: A trelepülésformák befo- lyása a falu gazdasági és szociális strukturájára.

—— Papageorgiou E.: Adalék a mezőgazdasági üzem statisztikai vizsgálatához. —— Zimmermann W.:

Nagylkeletáizsia agrárgazdasága. — (2. sz.). ——

Sagawe B.: A gazdasági életet alakító erők.

Deutsche Volkswirischa/t, Die (12.

évi. 17. sz., Berlin 1943, ném.). Schuhwerk F.—

Svájc az önellátás útján. —— (18. sz.). — Ol'ajnövé- nyek termelése Európában. —— (19. sz.). —— V.

Musa H.: Ausztria vas- és acélipara. —— Az Egye- sült Államok nemzeti jövedelme. — (20. sz.). -—

A lakáskérdés a háborúban. Ahlfeld H.: Az európai cukortermelés állása a (folyó évben,. _, (26. sz.). —— Dánia nemzehi jövedelme és nemzeti vagyona. —— (28. sz.). -—— A délkeleteeiii'ópmi rizs,

(30. sz.). —— Petersen N.:

négy háborús évben.

Honi Ipar (.a, évf. 1. sz.,

A vilag gumilermelóse Budapest 1945, m.). —— gr. Teleki A.: Magyarország ipaxpirloosipara.

—— Helle L.: Lakásépítési gondok. — Tanonckér-- dés és a magyar gyáripar. —— (2. sz.). —— Knob S.:

Ipar és hitelszervezet. Sipos S.: A gyapot jelen-

tősége a háborús ipari termelésben. —— (3. sz.). ——

Vér T.: A magángazdaság (és ipar feladatai a tech—

nikai fejlődés nyomán. (4. sz.). —— vitéz Goutli-

falvy—Dornei Z.: Ipari termelésünk problémái.

Journal de 'la Société Hongroise d e S ! atis t i (1 11 e (20. évf. 3—4. sz., Budapest 1942, ném.-fr.). — Ihrig K.: Konkoly Thege Gyula

"l' (ism—1942). — Dobrovits S.: Magyar prob- lémáik hivatalos siatiszti'kánk dáön'ténetélhen. ——

Vaochini A.: Az olasz kormány—zat újalblb népesedési politikája. —— Szádeczky-Kardoss T.: A magyar pénzügyi politika a családvédelem szolgálatában.

—— Thirring L.: Az 1941. évi magyar népszámlálás és kérdésköre. —— A Magyar Statisztikai Társaság, 1922—1942. ——A Journal de la Société Hangroisc de Sftatiiastigue második tíz éve. Magyarország hely—

zete az 1941. évben.

Kárpátmedence (4. évf. 1, sz. Budapest 1944, m.). _— Ruísz R.: Nagy-Budapest ldalaikivlasá- nak tervei. —— Vértesy M.: Fiume és a magyar külkereskedelem. _ Fülöp S.: Törökország agrár- politikája,

Kisebbségi Körlevél (7. évf. 6. sz., Pécs 1943, m.). _ Béu'i I.: A beavatkozás gondola- tánfalk változása a nemzetiségi kérdés fejlődése te—

(2)

1—3. szám — 64 —— 1944

Pén. — Barabás E.: A magyar iskolaügy helyzete Borka I.: Mármmarosvármegyei tapasztalatok a Romániában.. (II.). —— Boda I.: Nemzetiségi lelki — kiütéses prhussal kapcsola/tban. —— (3. sz.). ——

típusok vizsgálatának módszerei. (II.) —- Zsolt Zs,: Horváth Z.: A rákmegelőzésről, különös bekinitetlel A pécsváradi járás népi viszonyai a honfoglalástól

napjainkig. (8. évf. 1. sz.) Flachhbart E.: A német—román jegyzőkönyv. .

Kisebbség/védelem (6. évf. 5 6. sz., Budapest 1943, m.). —— Egyed l.: Nemzetiségi tör- vényünlc megalkotás—ának három—negyedszázados fordulóján. —— Bálint B.: A vend kérdés. —— Karl J.: Nemzetiségeixnk sajtója.

Monatsberichte des Wiener Insti- tuls fiir Wirtschaflsforschung (16.

évi. 10—12. sz., Wien 1943, ném.). -— Az árfejlő—

dés Romániában a háború folyamán. — A délkelet- európai államok gazdasági adatai.

Nép és Családvédelem (4. évf. 1. sz., Budapest 1944, m.). Csizmadia A.: A városigaz- gatás szociális kérd—éseinek alapja. —— Szabadi ["..

Takarétkosság ——— családvédelem.

Népegészségügy (25. évf. 1. sz., Buda- pest 1944, m.). Faragó P'.—Kne/fel P.: Székely—

föld üdülőlhelyeinek közegészségügyi helyzelképe 1943 nyarán. — Sós J.: A magyraroszági grolyva- endémia elterjedtsége. —— (2. sz.). —- Sós J.: A magyarországi golvmendémia kómkl'ulna. ——

a rák nőgyógyászati előfordulására.

Stalistik der Karpathenlánder

(4. évf. 1. sz., Budapest 1944, ném.). —— Románia erdőgazd—asága. —- (6. sz.). —- Finn—ugor népek az orosz népszámlálások tükrében.

Városi Szemle (29. évi. 5. sz., Budapest 1943, m.). — Bene L.: Budapest székesfőváros*

idegenforgalmi slra'tilszlikája. —— Prüclcler A.: A m.

kir. belügyminiszter—nek gyámügyekben követett gyakorlata az 1942. évben. (I.). — Márkus A.:

Adalékok Budapest nagyvárosias kialakulásához 1880—1940. között. —— Saághy F,: Budapest székes- főváros közegészségügye, Nagyvárosi agglome- rációk statisztikai problémái. —— Közület'típusok részvételre a közlehervi—selésbeln. —— Az elvetélésetk slatlsztikája.

Volkswírlschaft, Die (16. évf. 11. sz., Bern 1943, ném.). —- Az ipar helyzete 1943. honna- dik évnegyedéhen. —— A külkereskedelem 1943. év októberében. — ( 12. sz.). —— Be- és kivándorlás 1943. harmadik évnegyedében. -— A külkereskede- lem 1943, év novemberében.

19-13. év augusztusában.

—— Né pmozgalom

KÚLÖNFÉLE

Összefoglaló helyzetjelentés.

Re'sume' de la situation en Hongrie.

1943. december havi adatok. —— Chiffres de décembre 1943.

Népmozgalom. —— Vetésjelentés. —— Munkapiac. —— Külkereskedelem. Közlekedés. Pénz és hitel.

Gazdasági jelzőtábla.

Rajzok a gazdasági jelzötáblához.

Mouvemml de la population. Rapport sur les cultures. Marche du travail. Commerce extérieur. Trans ports. Monnaíe :! crédit.

Tableau économigue.

Graphígues au tableau economigue.

Extraít. En décembre 1943, il y a eu, en Hongrie, 9.414 nouveaux mariages, 23.802 naissan- ces vivanles el 16.677

7'5, 18'9 el 13'4 pour mille habiiants, el l'accroisse- meni dit nature] élaií de 6925 unités (5'5%.,). Par rapport á décembre précédeni, la nuplialile' (: un peu augmenle', la nataliié a grandi, et la moriolité décés, soit respectivemenl

monlrait Daccroissemeni

nature! a bien dépassé celui de décembre de l'année dlavanl (Flo/00).

En décemxbre dernier, il

plató! doux, faoorisant Pagriculture.

agricoles ont pu continuer. car le sol n'élail pas gelé. Mais il y avail peu de fourrage, et le bétaíl en a souffert.

Le lrafic ierrom'aire, guí diminuait considé- rablement pour les marchandises, a augmenté pour le nombre des voyageurs.

Le trwiic posta] éiait en augmentation, sauf les communications lélépllom'gues inferurbuines.

une grande régression.

faisait un temps Les travaux

Le nombre des correspondanccs et des mandats- paste aecusait une augmentaiion saisonníére par. [_

iiculiérement notable.

Notre commerce extériour a grandi tant pour , les impoortations gue pour les exporlalions. Ces derniéres oni surlout augmenie' en valeur. A cause _;

de cela, la balance de notre commerce exte'rieur, , oui s'étaít soldée au mois précédenl par un excé— , dem de 24'6' millions de pengős, montrail un excé—

dent de 776 millions.

Diaprés la Banoue Nationale de Hongrie, la circulation des billets de bangue, s*accroissant de 5'3%, e'leve'e a 4.392 millions de pengó's.

Eencaisse mélallioue a également grandi, car L' Peifectif des

augmenlé.

s*esl

deviSes el monnaies étraugéres (! *

Les dépóts en bangue ont grandi de 5'59/0. ?"

élé dű surtout aux dépóls d'épargne. 1

A la Bourse de Budapest l'indlce officiel des "

,

Hivatkozások

KAPCSOLÓDÓ DOKUMENTUMOK

Indices relatifs a la crise économioue de Hongrie pendant les deux derniéres années Les caisses d'épargne de Slovaguie en 1930. Les oeuvres de prévoyance sociale pour

Le tableau 9 fait connaítre les sacri/ices gut la vitte de Kecskemét a fait: pour les en/ants pendant les 10 derníéres années. Szállóigévé azonban csak akko vált, mikor

s erv ie e slesl eleve (le 469 p.ar rapport a juillel (4—915 pour les aulomobiles de ville el de tourisme, —Jr60 pour les eamions, -l—15/r pour les motor—yrlelles), Com-

Ces changements ont été dus princípalement () Pextensíon de la production en tettes labouréex et jardins, aux progrés réalisés ces derniers temps pour les cultures fruitiéres

Pour [es 3 premiers trimestres de 1937, les importations représentent 344 millions de pengős et les exportations 43232 millions, par suite de guoi notre balance commerciale accuse

Les asiles d'État pour enfants en Hongrie dans Pannée

Pour ces trois pays, notre balance commerciale est active, mais elle ne se solde pour la période envisagée gue par un excédent de 22'3 millions de pengős, contre 40'7 millions de

Les exportations des produits de notre industrie agricole ont baisse', comparatiuement a 1937, de 6 millions de pengős pour la farine, de 27 millions pour le sucre, de 19 million