Személyi hírek

9. szám. —823-—— ¹⁹³⁵

Személyi hirek. —— Nouvelles personnelles.

ÁKovács Alajos dr. h. államtitkárt, a M. kiír.

Központi Statisztikai Hivatal elnökét a M. kir. Val-

"lás- és Közoktatásügyi miniszter a szerzői jogi szakértöhizot—tság tagjává kinevezte.

Jahn (i., Norvegia pénzügynttinisztere erről a

méltóságról felmentes—ót kérte és a központi Sta- tisztikai Hivatal igazgatói munkakörét újból átvette.

A svéd királyi kereskedelmi

statisztikai hivatalának új vezetője, a nyugalomba vonult Junsson A. M. uttód—a Lilienberg A. lett.

A Magyar Statisztikai Szemle 1935, évf, 590.

lapján közölt hiradás holy—eshítésre szorul. Bohác A.

a cseh-szlovák köztársaság statisztikai hivatalának

adminisztráció

alelnökévé neveztetett ki.

Sazaailirück-en város Közlekedési, Sajtó. es Sta—

tisztikai Hivatala statisztikai osztályának vezetője

Blind A. lett.

A Rajtnatzirvtoma'tny tartományi szövetségi igaz—

gatása mellett létesített statisztikai hivatal első ve- zetöje Steiniger K. lett.

A Sztar-vidék (Sa—artlxand) új statisztikai hiv—ata-

l-ánaatk vezetésére Cartellieri WV. nyert megbízatást.

Schwarz Ph. 1' 1935 május 8—án autószeren—

csétlensóg következtében húnyt el Schwarz Ph., Riga város statisztikai hivatalának egykori igaz- gatója. Schwarz a világháború vége óta a bajor sta- tisztikai hivatalban teljesített szolgálatot és számos szép tanulmánnyal gazdagította a nxépességstattiszti—

kai irodalmat,

Chtarlier K. L. 'i' Az 1934 november 51-én 73 éves korban elhunytt Charlier K. L, a xmeimyiségttani statisztika egyik jeles tművelöje volt. llivatásántál fogva a csillagászattal foglalkozott, azonban nagy irodalmi munkásságában a csillagászati statisztikán

kívül a matematikai statisztika kérdéseivel is be—

h—uatótatn foglalkozott. ldtevágó legismertebb műve:

,,Vorlesungen über die Grundzwiige der mathetma- lischen Sttattistitk" cimen 1920-ban jelent meg.

Andréadés Andréas 1- (1876—1935).

A nemzetközi tudomz'myos világnak nagy gyászra

van. Andréas Andréadés, a nagy 'netmzelgaz—d'a, pénz—

ügyi politikus és statisztikus, az athéni egyetem

tanára, a Nemzetközi Statisztikai .Intézet tagja, a francia Acadtémie des Sciences mor—ales et polittigues levelező tagja és számos egyéb külföldi tudományos

társaság tagja meghalt.

Tüneményes tudományos munkásságával hazá—

ján messze túl szerzetthnagy tekintélyét elsősorban annak köszönhette, hogy művei nemcsak tárgyuk- nál fogva, de magas színvonaluk—kal is mindenkor

lekötötték a külföld figyelmét is.

Fiatal korában került az athéni egyetem tktathed- rájára, ahol nemcsak a modern tudománynak volt

terjesztője, hanem annak fejlesztése körül is csak—

hamar feltűnést és elösmerést keltett. Érdekes, hogy nagy elméleti és gyakorlati felkészültség-e dacára, a régi görög állampénzütgyeknek történetével, eredeti

kúlfők felhasználása mellett, legújabban is sokat foglalkozott.

Nevét ,,H—istoire de la Bvanone d'Angleterre" e.

1904-ben, Párisban megjelent nagy munkájával tette

östmertté. 1909—ben e művét angolra is lefordították.

Egymás után tette közzé az egyenes adóztatást Gö- rögországban, a görög államadósság történetét stl).

tárgyaló hatalmas műveit. Ezeknek nemzetközi je- lentőségét az biztosítja, hogy míg a különböző olasz, francia, német, angol pénzügyi történeti mun—

kák csak a középkorig mentek vissza, Andre'adés művei éppen az ókortól a középkor végéig terjedő,

tehát egyáltalán fel nem tárt pénzügyi viszonyok-at tették kutatásai tárgyává és a nemzetközi tudto-

mányban mutatkozó hiányt így megszüntették. Nagy-

jelentötsétgű műve: ,,llistoire des Finances grecgues.

.Altahen—es, 1930." (Csak az 1. kötet jelent meg eddig francia fordításban).

A. I. Sbarounis, a

egyenesadó—osztályá nak igazgatója Andrétadést jog—

gal nevezni ,,a pénzügyi tudományok megalapítója"—

sem görög pénzügyminiszté'riu m

navk. Joggal, mondjuk, mert egyetlen nemzet dicsekedhetik a pénzügyek történetének olyan széles alapon és behatóan történt feldolgozásával, mint

Görögország, nagy fiának. munkái alapján.

Nagy műveltsége, egyetemes tudása révén, nem.

csak történeti kútfőkböl merített, gazdag

anyagot gyüjtött felirásokból, politikai beszédekból,

a régi, klasszikus

színdarabokból is. Tthukydides és

Xenophón munkáiból is sokat merített.

Feltűne'st keltett Snowden angol pénzügyminisz-

amely 11 anem

bírósági tárgyalásokhól, de söt

Aristoteles,

terwröl írt magas színvonalú tanulmánya is,

egyben a legújabb angol állampónzügyeknek tudo- mányos szempontból is nagyon figyelemre méltó bí- rálatát adja.

.títndréadős 1924 óta a Nemzetközi Statisztikai

Intézetnek is tagja volt. A madridi ülés elé terjesz—

tett tanulim'mya: ,,lie montam du budget de l'ótnt r-isztus athénien aux Ve et IV? siecles av. i. (l.", a K

urunk elötti V-tílk és lV-ik században Athén költség—

vetését ösmerteti, bírálva az összegek realitását, ma-

gyarázva a bevételek természetét, rámutatva az ál- landóság hiányának okaim az idök során. A lon-

doni ülés elé terjesztett köztmnónye pedig; ,,Le

montant du budget (YAl—examlre le Grand", meg—

világítja számszerűen Nagy Sándor idejében til költ-

ségvetés mórvót és kritikai vizsgámdásainak ered—

9. szám. _

824 ——

1935

ménye, 15.000 lalenlumnál nem lehel kisebb. Ez az össz-eg megfel—el mintegy 90 millió

hogy az

arany í'ranknak (minlelgy 100 millió pengőnek), ami csekélynek tűnik fel ma, de ha figyelemmel vagyunk a pénz vász'lrló-erojl'inek Össxelmaonlíllmlallanul sok-

szorosára Kr. e. 323 körül, úgy ez hatalmas Összege!

jelenlell annak idején.

Andréaile's emlékét, aki hazánkban is járt, a

mag ar tudományos világ kegyelettel őrzi.

Fellner Frigyes dl:

Összefoglaló helyzetjelentés.

Résume' de la situation en Hongrie.

1935 augusztus. —— Aoüt 1935.

Népmozgalom. —— Munkapiac. —— 'l'ermelés. —— Kereskedelem és közlekedés. —— Átalakulás. —— Pénz és hitel.

Gazdasági jelzőtáblák.

Rajzok a gazdasági jelzőtáblához

rl/louoement de la population. — Marche" du iraoaíl. — Production. — Commerce el lransports. — Mouvemení des prix. — Monnaíe el crédil.

Tableau économigue. . Graphígues au tableau econongur.

Résume'. Nous prexenlons les documents Sla- Iistíanex relatifs au mois (l'aoül 1935:

[..a nuplia'lilé a été (le ()"8 pour 1.000, contre G'!) pour 1.000 au mois corresponrlanl de l'année der—

niere. La nalalilé ost lombee (: 21'8 pour 1.000 (—0'I%o). La mortalilé mon/a a 15000, aoeusaul une

augmenlalion (le 0'10/00 sur le ehífi're (le 1934. Le nombre (lex

a fort augmenlé; par rapport () 100 nes uívantx, leur pro—

(lüyülés (le moins (l'un on

portion (lopas-sa de 0'0 celle (ln mois d'aoúl 1934.

I,"aceroixsement nalurel rlz) la population a elé supe'rieur a celui du mois precédenl: eepenrlanl, on y com-late uno (liminulion de I'll/fm comparali—

vemenl au mois d'aoűl 1034.

])lapres les ehiffres (lex xynllieals social—demo—

erates el chréliens—socíalisles; le nombre des eho—

nzeurs élail de 18.632 () la [in (l'aoúl, aceusanl une

(liminulion (le 3.004 (-—M—'I'7o) pazr rapport () la (lonnee correxpondante de llwannee derniere. La pro- portion de la

dimínulion (( ele' la plus forte dans les illdllSlI'lCS du bois (——33'4%) el (111 ruir ('_.,29-/,%),

Le chónmge augmenla, pour (lex causes .s-aíxonnieres, dans llinrluslrie polygraphíoue (444770) el parmi les employe's (llhótel el de restaurant ("l—11370).

Dans le pays enlier, 2519 (: (les ehónz'eurs onl eu

*dn travail; () Budapest, ?!)'1%; en province, 202/1105.

'Sur 100 o/I'res (l'emploi, il y a en 309 (lmnana'os () Budapest el 421 en province.

La production (Io certaines matieres premieres x*éleua eonsiderablemenl (% 10'8% pour le lígnile,

Al— 241'570 pour le minerai de fer el la scorie de for,

—l— 32'4% pour la fonle () (ri/mer).

Amit Uxines Éleclriouex de la Ville (le Bulla—

pesl, la production aceusail une lég/ere, (liminulion

'saisonniére, a llareepl'ion (le lle'leelricite (lislríbuee eomme force moll-ice, (lui a aumneule' de plus (fun million de lcwh (% 9'8'72) par rapporl á juillet el de 1'8 million (le Icwh Hm I7'?%) par rapport au mois (17101?! 1934. Le nombm (les abonnés a monle

a 243190 (4—227).

Lo balance (ln (:onunerce erlérieur s'est Mlldée par un excérleut, les importations ayant represenlé

30 millions (le pongős et les exportations, 32 millions,

Pour l'imporialion, on constate, par rapport aux eliiíí'res de lannee derniere, une progression pour les [ils (le sole arli/ici'elle ("l— 58%) el le jule brut (% 175%). Lex in'zporlations a'e eoton brut

ont diminue (lo Ib'%; celles de filg de eolon, de

2.970: celles (le [ils de laine, (le 2400. Ouanl aux, nmlióres premiéres imporlées par l'imlustrie lourde, on voil' une nouvelle progression pour le minerai de fer el [.a ierraille, el une régression pour lex

metaur bruto. Lex ilnporlalions (le mm a papir/' ont continuo a iliminuer, baissanl de Ádi/(; par rapport au moix (l'aoűl 1034.

A l'erporlalion, on voil une réyrexxion (*onxi—

zllírable pour le fromenl (w—ő millionx de pengőxl la lainle brule ('-—— 2'1 millions de p,), le saindour,

le larrl, les plumes el le benrre. (Iomparaliuemenl a l'annee (lerniérr, il ;; eul une progresxion pour les porcsx les eheuaux el (;uelaues aulrex animrnm'

(le bouelreríe el de lraíl (%710 mille pangős), pour

la uolaílle, l'es _oraines oleaginenxes, les yraines (le tre/le el de luzerne ol los plantes merlieinolex. Les erporlalions de l'induslrie lourdo, aerusanl

880

pengős pour les machines et ,appareils oleelríanes

el de 530 mille [reng/ls pour les (lelni-prorluils

en fer.

une

*augmenlalion nolable, oni monte de mille

Le Ira/ic ferroviaire, reilétanl une amelioralion

(les eirconslances economíaues: a, par rapporl () Fannée (lerniére, augmenle de 13'0% pour les mar—

ehandises, de 9'0% pour les magons a marehamlixes charges el de G'7% pour les ooyageurx.

s erv ie e slesl eleve (le 469 p.ar rapport a juillel (4—915 pour les aulomobiles de ville el de tourisme, —Jr60 pour les eamions, -l—15/r pour les motor—yrlelles), Com- paratiuen'mnl au chiffoe de I'a'nnée derniere, on _a

noi! un accroissemenl de 2.286 uniífe's.

L'inrlice des prix (le (rros es! descemlu de 1 Le nombre dos uehieul'es a moteur en