Az importigényesség hullámzása

AZ IMPORTIGÉNYESSÉG HULLÁMZÁSA

DR. BODA GYÖRGY — DR. FORGON MÁRIA

A gazdasági fejlődés trendvonaláro'l írott munkájában ]ánossy Ferenc a gaz—

dasági fejlődést végső soron a szakmastruktúra fejlődésére és ezzel az emberi té- nyezőre vezette vissza. A külkereskedelemmel a mű terjedelméhez képest keveset foglalkozik, és a róla szóló rövid fejezetben is csak olyan termelési tényezőként említi, mely fontos, nem elhanyagolható hatású. de az elemzés szempontjából fi—

gyelmen kívül hagyható éppúgy, ahogy csaknem szótlanul mellőztük a gaz—

daságföldrajzi adottságokat is".1

Jánossy Ferenc helyesen itéli meg a külkereskedelem szerepét. A merkantiliz- mus egyoldalú túlzásait a közgazdaságtudomány már régen leküzdötte. Alighanem senki sem vonja ma kétségbe, hogy a gazdasági fejlődés tartalmát jelentő új érté- ket kizárólag az emberi munka hozza létre és ebben a folyamatban a külkereske-

delem csak módosító hatású. Manapság azonban ez az értékítélet ingadozni lát-

szik. A külkereskedelmi folyamatok néha olyan nagy hangsúlyt kapnak. mintha minden ezek hatékonyságától függne. Erre jó példa a romló cserearányok meg- ítélése. az időnként fellobbanó nyitottsógi vita stb.2 Nem arról van szó. hogy az

alaptételt elfelejtettük volna, hanem az történt, hogy bizonyos okok miatt a kül-

kereskedelmi problémák olyan erővel merültek fel. hogy hatásuktól gyakran nem tudunk szabadulni. és gyakran nincs erőnk tisztázni a jelenségnek az alaptételhez való viszonyát.

Ha egy szervezet normálisan működik. akkor aligha gondol valaki is arra. hogy a máj az ember legfontosabb szerve. De ha valamilyen okból ez a nemes szerv

tönkremegy — esetleg magunk tesszük tönkre —, akkor alighanem nagyon nagy

fontosságot fogunk neki tulajdonítani, és annyira gondolkodásunk központjába

kerülhet, hogy sok minden más fontosabb háttérbe szorul.

Jánossy Ferenc másik alapvető munkája, az 1969—ben megjelent .,Gazdasá- gunk mai ellentmondásainak eredete és felszámolásuk útja", már döntően a kül—

kereskedelmi problémák körül forog.3 Az erőltetett iparosítás következtében kiala—

kuló, az exportképességünket meghaladó mértékű importigényesség központi je—

lentőséget nyer gazdaságunk .,mai" ellentmondásainak magyarázatában. A .,mai"

* lánossy Ferenc: A gazdasági fejlődés trendvonaláról. Magvető Könyvkiadó. Budapest. 1966. 271 old.

" 1960 és 1981 folyamán a Külgazdaság című folyóirat hasábjain igen élénk és magas színvonalú vita folyt. mely a nyitottsági problémákat látszólag helyre tette. Hogy csak látszólag, azt az mutatja. hogy ez a vita 1986—ban újra fellángolt. Korábban Kozma Ferenc (A népgazdaság optimális nyitottsága. Külgaz—

daság. 1980. évi 11. sz. 38—47. old.), most pedig Hoch Róbert elevenítette fel a problémát (A gazdasag nyitottsága és a belső felhasználás. Közgazdasági Szemle. 1986. évi 7—8. sz. 769—779. old.). A magunk részéről leginkább Nagy András mindkét vitára utaló ősszefoglalójával értünk egyet (Nyitni kék! Közgaz- dasági Szemle. 1986. évi 12. sz. 1489—1504. old.)

* ]ánossy Ferenc: Gazdaságunk mai ellentmondásainak eredete és felszámolásuk útja. Közgazdasági

Szemle. 1969. évi 7—8. sz. 806—829. old. —

860 DR. BODA GYÖRGY _ DR. FORGON MÁRIA

szót azért tettük idézőjelbe, mert noha 18 éve írták le, változatlanul érvényesnek tartjuk napjaink valóságára is.

Véleményünk szerint Jánossy mindvégig helyesen látja a külkereskedelem sze-

repét. A külkereskedelmi folyamatok túlhangsúlyozását kritizáló megjegyzéseinket

nem neki címeztük. Ó azt az okot kutatja. hogy mitől betegedett meg a máj, miért

billent ki a gazdaság egyensúlya, azaz miért váltak a külkereskedelmi folyamatok

ennyire meghatározóvá. Ezt a szakmastruktúrának és a munkahelyi struktúrának az erőltetett iparosítási politika következtében megbomlott viszonyában látja. Ha ez az egyensúly felbomlik. akkor exportunk nem tudja megfelelően alátámasztani az

erőltetett iparosítás következtében fellépő magas importigényt, így ez a folyamat

az iparosítás és ezen keresztül a gazdasági növekedés lendületét is megtörő nega—

tív spirálba torkollik. A világpiac ezt a folyamatot erősítheti, gyengítheti de a lé—

nyegén nem változtat. mint ahogy a földrajzi adottságok sem.

Tanulmányunkban az importigényességnek a Jánossy által említett növeke- dését, majd a hetvenes évtizedben megfigyelhető hullámzását vizsgáljuk. Ezt a ter-

melési függvény jellegű kapcsolatot az utóbbi időben a gazdaságirányítás megkü- lönböztetett figyelemmel kísérte. Nem véletlen. hogy a gazdaságpolitika úgy érez—

te, itt szorít a cipő. Ugyanis a növekedés itt ütközött az egyik legkeményebb kor—

látba. Ettől a termelésifüggvény-viszonytól alapvetően függ jövőbeli gazdasági nö-

vekedésűnk.

Az egységnyi bruttó nemzeti termelésre jutó importfelhasználás 1978 óta csök—

kent. Mint az 1. ábra mutatja, ez ellentétes a korábbi időszakok tendenciájával.

amikor is ez a hányados többnyire növekedett.

1. ábra. A bruttó nemzeti termelésre íutó importíelhasználós 1970 és 1986 között*

% Pálfi ipar És.?z'i/IIM/II/TÚ zim/v aa

21; l A

J vk.—l "V

ra ! ._.—__M__—__

alllllllll_llllllllllíilYÉ'l ljlllllll.l4ill

[950 95370 1985 1785 7970 792137 7485

itt és a továbbiakban változatlan áron 1970 és 1979 között az 1976. évi összehasonlító árat. 1979

és 1986 között pedig az 1981. évi összehasonlító árat értjük. , , !

Megiegyzés. Az ábrában szereplő fajlagosok értékeit a 4.lóbla í/x oszlopa, :: fajlagosok kiszamita- sához szükséges alapadatokat az 1—3. táblák tartalmazzák a fejrevatok jelölései szerint.

A fizetési mérlegre nehezedő nyomás miatt nagyon fontos annak a kiderítése.

hogy mi húzódik meg e változás mögött: az importtal való hatékonyabb gazdál- kodós vagy egyéb tényezők. E kérdés megválaszolása alapján arra is következtet- hetünk. hogy ez a tendencia a jövőben folytatódik—e, vagy az importigényesség

újabb növekedése várható.

A NÉPGAZDASÁGI lMPORTlGÉNYESSÉG USSZETEVÖI

A népgazdasági importígényesség mérőszáma a fentiek alapján:

5

"" Ill

X

ahol:

i -— a népgazdaság összes importja adott évben, x - az adott évi bruttó nemzeti termelés.

'lMPORTlGÉNYESSEG

861

A népgazdasági importigényeSség összetevőit az ágazati kapesolatok mérle- ge alapján kétféleképpen is felbonthatjuk. Az alapmérlegből adódik az import és a termelés közvetlen felbontása:

ixi-eiFéi-i'l. /2/

illetve

x:xT—l—xleA—ele—xo. /3/

itt

iT — a termelő célú importfelhasznólás, iF — a közvetlen fogyasztói célú import,

iA —— a közvetlen felhalmozási (akkumulációs) célú import.

Ugyanígy a bruttó nemzeti termelés is felbontható:

xT— az anyagfelhasználási célú hazai termelőtevékenységre, xF— az ágazati termelésből fogyasztásra jutó részre,

míg

xA— az ágazati termelés akkumulációs. azaz felhalmozási rendeltetésű része.

A bruttó nemzeti termelésnek van még további két komponense, a rubel— és nem rubelelszámolású export. xR és xD. A /2/ és a l3/ egyenletek segitségével a nép—

gazdasági importigényességi hányados felbontható néhány közvetlen összetevőre.

így

1 xT ir xF iF _ XA í'll

?: x '*;f*";*7*'x"'xi W

ami azonos az

. -r .F .A

L— : sT- líf Jr SF . % 71 SA - %A /5/

egyenlettel. ahol

ST " xT/x ; SF : xF/x

és

sA : xÖx

Itt az íT/xT hányados közvetlen termelési függvény jellegű kapcsolat. az lF/XF és az iA/xA az egységnyi hazai eredetű fogyasztásra, illetve beruházásra jutó köz—

vetlen importot mutatja. Ez utóbbi két fajlagos hányados nem közvetlen termelési kapcsolatot mér. pusztán az összes fogyasztáson. illetve az összes felhalmozáson belüli hazai importarányokat fejezi ki.

A 2. ábra szerint a népgazdasági szintű importigényességi hányados mozgása mögött főleg a felhalmozási — nem közvetlenül termelési kapcsolatot kifejező — ili/xA fajlagos elmozdulása tapintható ki. A hazai termelés importigényességét mé- rő iT/xT fajlagos hányados — különösen változatlan áron vizsgálva —— meglehe- tősen stabil.

862 DR. BODA GYÖRGY _ DR. FORGON MARIA

A termelőfelhasználás azonban túl nagy tétel. melynek végső rendeltetését

csak további vizsgálatokon keresztül lehet valószínűsíteni.

2. ábra. A népgazdasági ímportígényesség közvetlen összetevőinek alakulása

1970 és 1986 között

% rozm' ipar: (Mmmm/rá im

0

30 — '*' r— ', "

l.—. ' *," -

l s __ [" M

20 ;;' 5.1 / v

1"**. ..---'-..----... ,. '*'-. _...__ ....

olllllllllxlllll llllllllllllllf

0

fozni 755/3145 roz yi rip/57550"

20 ffi/IISZMLIJ' fil NMEA/4145

,L'. Ji

( x ) Á )

40 — —

___/__-

rasmszm's , moncsak

30 -— X, l' I'

(T 7")

% MM

; m maz/r

ao 4: x 75le *

:xpm :: er

(x'—x") (x ur")

1001vvrTllrlHHl Illllllxlllllll

1.070 ; Im um ; 7935

" —— Terme/50176 hiper/Igényes?!

-— - — falba/mazás/ cél:/' impanh'yényesség

' --- fogyasz/ásicá/z/impaprén/esmy

Megjegyzés. Az ábrábon szereplő fajlagosok értékeit lásd a 4. és az 5. táblában.

Az lmportígényességi folyamatok megértéséhez szükség van a termelőfelhasz-n nálás végső célokhoz rendelésére is mind az import, mind a termelési oldalon.

Ezen ún. ,,végső felosztás" után a /2/ és a /3/ egyenlet a következőképpen módo—

sul:

": É—riF—H'lnhiuil—H? ló/

és

x::xg-ávxF—l—x4%xA—l—x§—%xR—l-x?—i—XD. ]7/

Ebben a két egyenletben az alsó T indexszel megjelölt tagok a termelőfelhasz—

nálás megfelelően felbontott elemei. lgy x;- a termelőfelhasználásból a fogyasz—

tás előállítása érdekében lekötött rész. Az x'; ——l— xF összeg együttesen alkotja a fogyasztás előállításához szükséges teljes termelést. Mindez igaz az importra is.

lgy például 55- "'*'— iF a fogyasztás teljes lmporttartalma, mely az iF közvetlen im- portból és az i'; termelésen keresztül begyűrűző részből áll. Ez a felbontás az ún.

teljestartalom-számítások segítségével elvégezhető. Ennek módszertanára itt nem térünk ki.

IMPORTIGENYESSÉG

863;

A ló] és c: [7/ egyenlet felhasználásával, valamint az

x-Frerrsz, x§foAzxÓ, x§lszx5, xg—l—xoxxe egyszerűsítésekkel /4/ a következőképpen módosul:

.— :: (Gw) x: (il—HA: x'ó :? "xe :?

,,, : __e. . F .., . A .); . R "f— . D la]

X X XV X XV X XV X XV

3. ábra. A népgazdasági importigényesség végső összetevőinek alakulása 1970 és 1986 között 32 folyók—aa: éksszJM/í'a' Áru

Za _ — .

lmwafx

10 W ÉW,—_um mFMr/stwfssász

al!!! Yllllll'l lllllllllllllll

aa ——

" " A " ,_ Mining/: ,

A x'" x__ "'*' ——.-_,_ /MPO:?7/$€Afrisff€

70 ;I' s——— ,:

vlllllllll]'l'l'l"ll lllllllllllllll

20 _ , - ,

mamam: fasmszrns *

(x:) (Sí) ,

"0 * ' 1760/5155!

JYEIA'EZEIE

.ra/amon; FflMlMaZAs

6" — m': - ML/

" " man * [van

(ff—S:) (Ha?)

1mllllllTll llllllllll'llll

7.970 7 80 7286 7570 7 0 7986 ... . fgpyzfás/c'á/ű/Wad/ge'nyasség

———- fe/áa/mazáá célú IMpan/igÉ/yes'ség

—— [xm/f Wpa/v/zyénypssége

Megjegyzés. Az óbróban szereplő fajlagosok értékeit lásd a 6. és a 7; táblában.

Az egyenletet érdemes tovább egyszerűsíteni:

. .F 5; .A 'A i'R ' FD

: 'T : : 1

pzs; Ji:; %S? %d.—7 lsrig-as'LD— :9/

X XV XV XV XV XV Xy

ahol a megfelelő súlyok:

4.ábra.Aközvetlenimportigényességalakulásaágazatonként [y'/UAMÚSENERÉM—Nlkomisz"GÉP/pmÉP/rőA/VVúG—IMRVEGY/PHRMMM/pm%Bit/705707 50r 40 30W

M

2 0 70 [ V

''J allllllllllj..x—xxuzon!lillíll1111lexlnlIlllIAIIIIIInu....111.III! 7.9707.90470707.904 áfAM/ssz/pm

7.9707.984 Mfzőslzmslk

7770,79 500004700170005007539,MIőAW/PIA? 50r

8 4 7 0 7 0 , 7 0 0 0 0 7 0 7 ( E ü M / S Z E F :

07777mim);) 7770,,7034 EPIfő/Pll?

7 9 7 0 " " 7 7 az ; m z a — a m u z m s f g s . ' a n n y a / 0 0 0

170 .30 20"j.-67..............____." 10_§,"'"__—x__ 0111!)Ile::11Jlxllll

. . , — Á

11111111IIIIlllllllinninnunznxn1111

.xxun:... 777070,'.0479707004 50rffmímam/mszáz/%c,Men—0773

79707084 !EU'ERESA'ÉWEZE/W

70707004 KÚZA'f/PESÁ'fűflE/W

79707.904 www/270001;

4 0 F d i ó v a l / m ? n i x - s z a n a " 1

797079 _00700000/_ 5701077270777'007'

047.970

_ 7 7 0 4

300770;_ 770/0027070'50/7 30 20 Par........................ 70W"— liílllilaluleAJAllxlun; 7970798470707984 5070707772/7707002747'- 40

79707904 (Slűíűilflflfs'ú'zf'_

W I/W'lő/

111711!111ALx—r'x11

xxxxxIll

[11.111xxx!xiii 79707984 ATMlA/Vlő/ r5701002747'0'500"

79707984 570100270702907 ússzam1

7970,70 050002005'00 0352?st30.41702/00700703" 30

2 0 J K ) x ; ?. M 7 0

Mw- lillllixlux

liAAIlllLiliW LlllllllHuIllllil!0li-LllllL1111 79707984707070647970798470707904707079

81/-7977.904 75047050077

864

^{DR. BODA ovonsv _ DR;} F'dRG'o'N MARIA

! Statisztikai Stemle

5.ábra.Ahalmozottimportigényességalakulásaágazatonként 7/1[IMÚSENE'REM'IPA?Ka/M'sur000704;Énü'lmMő-IPJRVE0V/Pl/PMMM/pu

%., 50MNK—782777 —— 40 A/v 30 20

70 a

H H I J

líl'llilIII!111!!!llLlíl-JlllllllllLillbllliill]HIILHI[illilllllllliLl 79707007 50700,M1047V/P49 7.9707984 [lilM/S'ZER/PÁR 797079a Mais/720450

479707.984 5000042042/(00016 50 40

79707904 IPIR/ÉEZM/SZBP— 7040Méz/(02)

797070 50/7074)? j0479707.904 Mfzíjfmimzmmg rÉlilM/SZíR/PIR 30A......— 20[X,- M 70 lillliillli]llllllllllllllllil1111LillílljlJilllik!thllilllllllll11110111111!un 7.9707984 rffwa/fzá'iy/ű 0—., 5lwzapammzam

4 0

7.9707904 5102/7740///7?A'02'153

7.9707984 BIIKERÉJKEDHEM

79707904 KÚZA'tWiMíDiAE/v 79707984 Magam/0043 797079 04704010/ rszam-12másak

847.9707984 5200/1275 "SZÚZÉAZMTÁSÚA' 30 20

M k

70

j i n - w V N

M

a11111]!!!IlllllIlll

___/ [LllxlllkillllllllllIll!lllljll]!!!!llillllllíililliillllll 7070798479707084 fááMif/fzauímrí- 50307:Mé'/041506_

707079 407407 752010427477'00!

047.9707904 0571477007 Fsz0zm'zmrism

7 9 7 0 [ 7 9 8 4

57010477070304' ákfzfmy

7.9707.9 vákuum/0 Fússzam 40 30Ar' A20VX ", 70 LIIXIIII1111llllllllill!LllllllIll!illlllllIll]0lllllll!lux 79707984797079047970790479727790479707984

0479707984 04700000 000240050/7/770' 0000

IMPORTIGÉNYESSÉG

865

866 DR. BODA GYÖRGY - DR. FORGON MÁRiA

Az így kapott egyenletben az importigényességi fajlagosok csak végső fel—

használási célokhoz kapcsolódnak, továbbá elkülönülnek a fogyasztás és a felhal— , mozás importigényességi fajlagosai a szerint, hogy közvetlen vagy termelésen ke—

resztüli importfelhasználásról van-e szó. A 3. ábra jeleníti meg a /9/ egyenletből

kibontakozó képet, miszerint Magyarországon a népgazdasági importigényességi

hányados alapvetően három változás eredőjeként alakul. Ezek:

-— a termelés importigényessége lényegében változatlan,

— a közvetlen importigényesség a fogyasztásban és a felhalmozásban csökken,

—- a termelés szerkezete eltolódik az egyre importigényesebb exporttevékenységek irá- nyába.

A termelés importigényességének vóltozatlonságát már a 2. ábrán láttuk. A termelő célú importigényesség (iT/xT) ingadozása változatlan áron nem haladta meg a 3 százalékot. Lényegében ugyanezt mutatja a 3. ábra is, azzal a különbség—

gel. hogy az egyes végső felhasználási célok eltérő importigényességét is érzé- kelteti. Magyarországon a nyolcvanas évtizedben a gazdaság végső felhasználási célok szerinti importigényességének rangsora: legkevésbé importigényes a fo—

gyasztás, ennél valamivel importigényesebb a felhalmozás, majd a legimportigé- nyesebb terület az export (ezen belül is a nem rubelelszámolású export jóval im- portigényesebb, mint a rubelelszámolású export). A nagyságrendek stabilak. A rangsor az ágazati importigényesség alapján jól magyarázható. (Lásd a 4. és az 5. ábrákat.)

A fogyasztás legnagyobb .,szállítója" a nem anyagi szféra, melynek import- igényessége nagyságrendileg kisebb. mint a termékelőállító szektoroké. Ezért a fo- gyasztás a legkevésbé importigényes terület. A felhalmozásnak két nagy ,,szállí—

tója" van, a gépipar és az építőipar. E kettő közül az utóbbi importigényessége alacsony. a gépiparé viszont nagyobb. Ez emeli a felhalmozás importigényes- ségét kicsit a fogyasztásé fölé. Az export döntően a magas importigényességű ágazatok kibocsátása, így a gépiparé, a vegyiparé, a kohászaté és a mezőgazda—

ságé. (Az utóbbinak csak a közvetlen importigényessége alacsony. Ha a mezőgaz- daság kibocsátásoinál az ipari termékfelhasználásokat is figyelembe vesszük, ak-

kor ezen ágazat teljes importigényessége már igen tekintélyes.)

A hetvenes és nyolcvanas évek folyamán a gazdaságpolitika érdemben nem tudott hatni az egyes ágazatok egymáshoz viszonyított importigényességi arányai- ra. Azok között érdemi nagyságrendi változás nem volt. Ezért a termelés import—

igényessége a népgazdasági import/termelés hányados 1. ábrán látható mozgá—

sára nem hatott. A gazdaságpolitika ez időszak alatt inkább a közvetlen import- felhasználásra hatott. Döntéseivel —— ezek olykor hibásnak bizonyultak —- alátá—

masztotta, finanszírozta a 3. ábrán látható felhalmozási importigényességi növeke—

dést. majd az 1978. évi csúcs után visszafogta azt. A visszafogás eszköze főleg a restriktív gazdaságpolitika volt, ami a beruházási kereslet visszafogásán keresztül mérsékelte mind a beruházási. mind a fogyasztói célú közvetlen importot, amely csökkentette az 1. ábra népgazdasági import/termelés hányadosát.

Mivel a restriktív gazdaságpolitika egyik legfontosabb célja a fizetési mérlegre nehezedő nyomás számottevő mérséklése volt, ugyanez a gazdaságpolitika kény- telen volt minden eszközzel előmozdítani az export növekedését. Ez eredményes is volt. Az export célú termelés aránya több mint 10 százalékkal nőtt, ami jelentős változásnak tekinthető. Ez a változás viszont — figyelembe véve a fogyasztás. a fel- halmozás és az export fent bemutatott importigényességi rangsorát — eltolódást jelentett egy magasabb importigényességű terület felé, és a népgazdasági import]

termelés hányados növekedését segítette elő.

3.

1.tábla Azimportésahazaitermeléselsődlegeselosztása (milliárdforint) Innentőllamwm-lhul Rum!!!lanya-z-bfunú.(elmúló!n-hmMGut-c E'dl"mmhlhnlmazóvuam...":Ólru1223.-lolholmaxóun"nem:51"-" 51a!;;;,:i.;§,;;x::4,.n!. Folyóúton 1970...76.616315.11107534182004594310027N.! 1971...90,$W.!2051305372.0219.41134108.48112 1971...91315,420.128.6397.32372996133.48615 1973...104517.5215"4.343.16254.7101,81639954,0 1974..."9.62353162064747152769122718631057,8 *1975...170.620.1135.42341531430543141,9198.1Hm,? 1976...16122553732214594,7339,8149,42014512814 1977...185.729.149.5ZólJ655936221624238214116 197!...204532.761.6298.7"8.8396.01928241.01548J 1979...22-1633246.313032750342131816279171634,7 1980...221.0325416"7.48812467,7174.7ZBOJ18042 1981...2431MJ402316,596145117156.73071919757 1982...237.6315439315.010621547,0194232132125,2 1983...2725318352"3.6112935845198.536022273,1 1984...2910392395371,l1221562448208240192460! 1985...SZÓ,!465(1.1"4.81272)672,8211.7435625938 1986'...350050.6"A"7.014073689.122054311627495 1976.év:ősuehasonmoáron 1970...112.022117,8151.8443,7 1971...129.6.27.02331841546447 1972...nem20224517144816 1973..."2.720.623.61763519.ó 1974...141824.434.7207.8559,6 1975...156326935!218,6587,1 1976...161225.537.7ZZJA594.7 1977...171.526348524696505 1978...189330.659.2719681.4 1979...191629.1Al.—526727003

1023119.692.18 121,912829880 101315251030.6 103.017S.110948 1224318121178,6 138.1188912429 "9.4201,512124 147,5230413823 171,7234514533 1535261141494"? 1981.éviösszehason 1919...234.133946.7SMB9542 1900...231.734.445.59311.49465 1981...2431MA402316!974.8 1982...229.532.842.2304.510295 1993...2423325325307.110355 1984...243133.834.63111510985 1985...2610BSA33.15334.710925 1986'...260539.435.5343,7!116.31

181928991917,5 1782291219109 177,630791977J 169.1318.420413 1635339.120718 156.336232139,6 1493381521463 165.4373.72195,5 'lt!ésatovábbiakbanelőzetesadatok. Forrás:ittésatovábbiakbanazÁgazatikapcsolatokmérlege:.kiadványmegfelelőkötetei.1970—1985.KözpontiStatisztikaiHivatal.Budapest.

IMPORTIGENY£SSÉG

867