546
STATISZTIKAI iRODALMl FIGYELÓfüggő változó a tervteljesítés mértékét repre—
zentálá index.
A magyarázó változók nagy száma kétlép- csős elemzési módszer alkalmazását teszi szükségessé. Ennek első lépése a független változók számának mérséklése faktoranalízis segitségével. Ez a művelet egyúttal lehetővé teszi olyan (az eredeti változók egymással szo- ros összefüggésben ható csoportjait össze—
foglaló) magyarázó változók létrehozását.
amelyek a függő változóval valóban szoros sztochasztikus kapcsolatban vannak. A mása—
dik lépésben az így konstruált különböző vál- tozók segítségével végezhető el a regresszió—
elemzés.
A szerző által elvégzett gyakorlati számítá—
sok azt mutatják, hogy az elméletileg kívána- tosnak látszó elemzési módszer nem alkal- mazható, mert a faktoronalizis a diszkrét vál- tozók nagy száma miatt nem ad megbízható eredményeket. Ezért kerül sor a stepwise reg- ressziós módszer alkalmazására. Ez az eljá- rás 10 olyan magyarázó változót mutat ki, amelyek valóban szignifikáns kapcsolatban
vannak a tervteljesítési indexszel.
A magyarázó változók közül a következő öt van pozitív hatással a gazdasági tervek megvalósulására:
az államfőnek közvetlenül alárendelt önálló tervező—
szervezet;
a tervezés alapadatainak jó minősége;
a gazdasági tervezést kiegészitő ágazati tervezés;
az ágazati tervezőszervek döntő szerepe az ágazat!
tervezésben :
a központi tervezőszerv koordináló szerepe a nem- zeti költségvetés elkészítésében.
Negatív hatást gyakorol a gazdasági tervek megvalósulására:
ha a központi tervezőszerv tanácsadó testületében csak a gazdasági miniszterek vesznek részt;
ha a regionális tervezést végző intézmények nem kapcsolódnak szervesen a tervezés egész rendszeré- hez. s önállóan. koordinálatlanul végzik el a regio-
nális tervezést;
ha a gazdasági terv a pénzügyi és hiteltervet is magában foglalja:
ha a központi tervezőintézmény készíti el a nemzeti költségvetést.
A szerző összefoglalásként megállapítja, hogy a tervezés hatékonyságának javításához az ágazati tervezés kiszélesítésére és a terü- leti tervezés szűkítésére van szükség. Pozitív hatással van a gazdasági tervek megalapo—
zottságára az erősen központosított, nagy be—
folyással bíró tervezési intézményrendszer, ugyanakkor nem tanácsos ennek kizárólagos hatáskörébe utalni a pénzügyi tervezést. Az alapadatok minőségének javulása hozzájárul- hat a tervezés hatékonyságának emelkedé—
séhez, a tervezés módszertanának tökéletesí- tésével azonban nem mutatható ki hasonló
összefüggés.
(ism.: Kuti Éva)
EULER, M.:
KIVÁLASZTOTT MAGANHÁZTARTÁSOK KÖLTSÉGVETÉSE 1977-BEN
(Budget: ausgewöhlter privater Haushalte 1977.) -—
Wirtschaft und Statistik. 1978. 5. sz. 271—278. p.
A Német Szövetségi Köztársaság Statiszti- kai Hivatala — a népgazdasági elszámolá—
soktól eltekintve — két forrásból rendelkezik a lakosság jövedelmeire és a jövedelmek fel—
használására vonatkozó adatokkal. Az egyik a lakosság minden rétegére kiterjedő, 3—5 éves időközökben végrehajtott nagymintájú reprezentatív jövedelmi és fogyasztási adat- felvétel. A másik forrás a folyamatos háztar—
tási költségvetési adatgyűjtés, amely csak há- rom kiválasztott háztartástípus jövedelmi és fogyasztási viszonyait reprezentálja. A tanul- mány e folyamatos megfigyelés legutóbbi
eredményeit ismerteti.
A háztartások kiválasztása több, meglehe- tősen szűk határok között definiált ismérv alapján történik. Az egyes csoportokba tarto—
zó háztartások viszonylagos homogenitása kö—
vetkeztében ez a kismintájú adatgyűjtés jól jellemzi a legfontosabb háztartáscsoportok fogyasztási szerkezetének, megtakarítási há- nyadainak, tehát fogyasztói magatartásának hosszú távú (részben 1958 óta bekövetkezett) változását. Az adatok részletezettsége lehe- tővé teszi. hogy a magasabb fogyasztási szintre jellemző olyan részterületeket is ele- mezni lehessen, mint a gépkocsifenntartásra, a szabadidő-felhasználásra fordított kiadások vagy a családok üdülésének körülményei. Az adatgyűjtés kiterjed az érintett háztartások lakásviszonyainak és tartós javakkal való el- látottságának vizsgálatára is.
1977-ben a 982 adatszolgáltató háztartás a következőképpen oszlott meg:
—1. típus (kéttagú, alacsony jövedelmű nyugdíjas és járadékos háztartások): 161 háztartás,
-—-2. típus (négytagú, közepes jövedelmű, bérből és fizetésből élő háztartások): 389 háztartás,
—-3. típus (négytagú. magasabb jövedelmű tisztvi- selő és alkalmazotti háztartások): 432 háztartás.
E háztartások mintegy kétharmada egész éven át szolgáltatott adatot, egyharmadát _ különböző okok miatt — másik, hasonló típu- sú háztartással kellett helyettesíteni.
Az egyes csoportokba tartozó háztartások részletesebb ismérvei 1964 óta változatlanok, csupán az egyes háztartástípusok jövedelem- szintjét definiáló jövedelemhatárokat módo- sítják évente az átlagos nyugdíj-, illetve kere- seti szintnek megfelelő mértékben. Ezek a jö- vedelemhatárok 1977—ben a következőképpen
alakultak:
_az 1. típusú háztartásoknál csak a felső jövedelmi szint adott; ennek értéke 1200 márka volt:
-— a 2. típusú háztartások kritériumaként nem a ház- tartás bruttó jövedelme szerepel, hanem az egyedüli kereső háztartósfő havi bruttó keresete, ami 1977—ben 1900 és 2850 márka között mozgott;
STATlSZTlKAl lRODALMl FlGYELÓ
547
—a 3. típusú háztartások havi bruttó jövedelme 3600 és 4800 márka között volt.
Az egyes háztartástípusokban — a fő jöve- delemforrósokon felüli egyéb jövedelmek hoz- záadása és az aktív keresővel rendelkező ház- tartások adóinak és kötelező társadalombiz—
tosítási hozzájárulásainak levonása után — 1977-ben a következő jövedelmek voltak: 1090, 2460, illetve 4200 márka. Az első két lakos—
sógcsoport jövedelmeinek 85, a harmadik csoport jövedelmeinek 78 százalékát fordítot-
ta fogyasztásra.
A fogyasztás túlnyomó részét mindegyik háztartástípusnál három kiadási csoport adta:
az élelmiszerek (31, 25, illetve 19 százalék);
a lakbérek (22, 16, illetve 15 százalék), a nyugdíjasoknál a háztartási cikkek (9 száza- lék), a másik két háztartástípusban a közle—
kedési—hírközlési cikkek (15. illetve 17 száza- lék). A lakbérek a saját lakásokból befolyt
bért is tartalmazzák.
A tanulmány a fogyasztás szerkezetét 10 , rendeltetés szerinti csoportban mutatja be 1976—ra és 1977-re vonatkozóan, majd a ki- adásokat csoportosítja tartós, rövid haszná—
latú javak. valamint szolgáltatások szerint is.
A szerző a továbbiakban az emelkedő jö- vedelmek hatására átalakuló életmód főbb
jellemzőit elemzi.
A személygépkocsi fenntartásának egyre növekvő kiadásait a következő csoportokra vonatkozóan vizsgálja: üzemanyag, nagy érté- kű alkatrészek, kisebb értékű alkatrészek, mo- torolaj és kenőolaj, egyéb gépkocsival kap- csolatos áru, garázsbér, a jogosítvánnyal kapcsolatos kiadások. őrzési és parkolási díj.
javítási díjak, gépkocsiadó, gépkocsi-biztosí- tások. E kiadásoknak természetesen az aktív keresővel rendelkező háztartásokban van je- lentősége. Ezeket a költségeket csak a gép—
kocsival rendelkező háztartásokra vetítik. ily módon a gépkocsi fenntartásának költségei a közepes jövedelműeknél (2. típus) 210 márkát, a magasabb jövedelműeknél 283 márkát tet—
tek ki havonta.
Úgyszintén az aktív háztartásokban jelen- tősek — és a munkaidő fokozatos csökkenésé- vel mind nagyobb összeggel jelentkeznek —- a szabadidő felhasználásával kapcsolatos ki- adások. E kiadások között a következő téte—
lek szerepelnek: könyvek, újságok, folyóira—
tok; rádió— és televíziókészülékek vásárlása és előfizetési díja: a gépkocsival kapcsolatos ki- adások 30 százaléka; sportolásra és kempin- gezésre fordított kiadások; kertápolás és hob- bi állattartás; játékok; kulturális és szórako- zóhelyek belépői; fényképezés és filmezés:
egyéb szabadidővel kapcsolatos kiadások;
üdülési kiadások.Aszabadidő-eltöltéssel kap- csolatos kiadások a három háztartástípusnál 1977—ben 75, 330, illetve közel 600 márkát tet—
tek ki, ami az összkiadás 8, 16, illetve 18 szó—
zaléka volt.
7—
A megfigyelés keretében nemcsak az előbb már említett kiadásokat tudakolják, hanem az üdülési utazások számát. időtartamát és külön azokat az utazásokat is. amelyekben az egész család együttesen vett részt. 1977—ben az adatszolgáltató háztartások 42, 75, illetve 88 százalékának egy, több vagy minden tagja üdült. Udülésnek a felvétel során a legalább ötnapos időtartamú utazásokat tekintik, hogy ebben a körben a hétvégi pihenések ne sze- repeljenek.
Az életmód jellemzését célozza a háztartá- sok tartós fogyasztási cikkekkel való ellátott- ságának bemutatása. A tartós javakkal ren—
delkező háztartások aránya és a tartós javak állománya a felvételből 42 cikkel kapcsolat- ban ismerhető meg. Érdekes vizsgálat az adatszolgáltató háztartások lakáshasználati jogcím (bérlakás és saját lakás) szerinti meg- oszlása, a lakások átlagos nagyságának és bérének számbavétele. Mindezek az adatok a tanulmányban 1976-ra és 1977—re vonatko- zóan szerepelnek.
(ism.: Nádas Magdolna)
HIRSCH. A. A. —- HYMANS. 5. H. — SHAPIRO, H. T.:
AZ ALTERNATIV KULTSÉGVETÉSl ÉS PÉNZUGYI POLlTlKÁK UKONOMETRIAI ÁTTEKlNTÉSE (Econometrlc review of alternative fiscal and mone—
tary policies.) — The Review of Economics and Sta- tístics. 1978. 3. sz. 334—345. p.
A tanulmányban első ízben kerül sor az Egyesült Államok hét viszonylag ismertebb makroökonometriai modelljével végzett kísér- letek segítségével az 1971—1975. évi adó-.
költségvetési. bank- és pénzpolitikai intézke—
dések hatásainak áttekintésére annak meg—
állapítása céljából, hogy milyen hatékonyabb gazdaságpolitikai eszközök segítségével le- hetett volna könnyíteni a gazdasági helyze- ten (különös tekintettel az inflációra és a munkanélküliségre). A vizsgálat eszköze eb- ben az esetben a modellekkel végzett ex post előrejelzés és a szimulációs technika mellett
egy veszteségfüggvény volt.
A tanulmány bázisát képező hét ismertebb modell a következő: a Kereskedelmi Minisz—
térium Gazdaságelemző Hivatalának (BEA), a Data Resources-Társaságnak (DR!) a mo- delljei, a FAlR-modell, a pennsylvániai MPS- modell, a Michigani Egyetem modellje (MGEM), a St. Louis-modell, valamint a- Wharton Mark—Ill. modell.
A tanulmány mindenekelőtt az alkalmazott módszert mutatja be. Mint ismeretes, a mo- dell prediktív tesztje segítségével az előrejel- zett endogén változó értékek (Vic) és ezeknek tényszámai (Y ) hasonlíthatók ex post össze.
amikor is az ,,előrejelzés" sikerét az Y:; és az
A
Yi: értékek különbségének nagysága ha-
