STATlSZTlKAl lRODALMi FIGYELÖ
771
3. az életkeret,
4. a gazdasági vonatkozások.
Az élettérre vonatkozó felvételek kiterjed- nek a földhasználat és a táj mutatóira (a Mezőgazdasági Minisztérium együttműködé- sével), továbbá a nyilvántartott természeti tájak számbavételére. ide tartozik a regioná—
lis vagy megyei szintű ökológiai adatgyűjtés- ben való részvétel is.
A természet körében két felvétel van folya—
matban a fészekrakó madarakról és a sza- bad állatkertekről, illetve a védett területek- ről. A Természeti Múzeum most megalakuló ,,Fauna-Flóra" titkárságára bizzák a növény—
és állatvilág fontosabb és fenyegetett fajaira vonatkozó, eddig hiányos adatok kiegészíté—
sét és egy adatbázis szervezését.
Eddig csak kisérleti felvételek folytak az életkeretről (például Rouenban, valamint az OECD keretében a városi környezet jelző- számairól). A minisztérium Környezetstatiszti—
kai főosztálya részt vett az INSEE felvételé- ben a lakáskörülményekről, valamint a Terv- bizottság és a Credoc együttes felvételének
munkálataiban, mely a francia lakosság ter—
veit, törekvéseit tudakolta.
A hetedik nemzetgazdasági terv előkészí- téseként megközelítő becslések készültek a környezetügyi hatóságok kiadásairól a kör- nyezetügyi tevékenységhez nyújtott hitelekró'l, továbbá kísérleti felvétel folyt az iparügyi
Minisztériummal közösen. a vállalatoknál.
A Környezetstatisztikai főosztály centrali- zálja a minisztérium összes környezeti vonat- kozású információját, és nyilvántartás for- májában bocsátja rendelkezésre. Ezekből az adatokból 1978-ban két kiadvány készült:
— egy összefoglaló füzet a környezet állapotáról szóló éves jelentés (Rapport annuel sur l'état de l'environnement. Documentation irancaise) mellékle—
teként,
— egy részletes tanulmány ..A környezet és élet—
keret — Statisztikai dosszié" cimmel (Environnement et cadre de vie - dossier statistlaue), szintén a Do-
cumentation francaise kiadásában.
Ezeket a kiadványokat előreláthatóan a következő években újabbak fogják követni.
(Ism.: Szomor Kornélné)
GAZDASÁG STATlSZTl KA
CHARRAUD, A. — CHASTAND. A.:
A FRANCIA CSALÁDOK TÁMOGATÁSA 1977-BEN
(L'aide ;: la famille en 1977: prestations familia- les et réduction d'impőt.) -—- Économie e! Statistiaue.
1978. okt. 21—34. p.
A francia családpolitika főként két módon segíti a gyermekes családokat annak érde- kében, hogy bizonyos mértékig ellensúlyozza a gyermekek eltartásóból adódó kiadási többletet. A támogatás egyik módja a pénz- beli juttatások folyósítása. másik módja pe- dig az adókedvezmény.
A pénzbeli juttatások közül a családi pót—
lék az egyetlen, amelynek folyósítása nem függ a szülők jövedelmének nagyságától. A többinek feltétele, hogy a családi jövedelem egy adott — időnként változtatott —— felső ha- tárt ne haladjon meg.
Családi pótlékot azoknak a családoknak folyósítanak, akiknek legalább két ellátatlan gyermekük van. Havi összegének kiszámítá- sánál negyedévenként megállapított alapösz- szegből indulnak ki (ami feltehetően egy gyermek átlagos eltartási költségének felel meg). Ez az összeg 1977. lll. negyedévében 768 frank volt. Ennek az összegnek bizonyos százaléka jár egy-egy gyermek után, éspedig a második gyermekre 22 százalék, a harma—
dikra és a negyedikre 37-37 százalék, az ötödiktől kezdve gyermekenként 33 százalék.
Ezenkívül a 15 éves és fiatalabb gyermekek- re 9 százalék, a 15 évnél idősebbekre pe- dig 16 százalékos kiegészítés jár a családi
?
pótlék összegére, amennyiben a családban kettőnéljtöbb gyermek van.
A következő három juttatási forma 1977 decemberéig volt érvényben. 1978—ban eze- ket a ,,családi kiegészitő juttatás" váltotta fel.
Az egyedüli keresőnek nyúitott pótlékot azoknak a családoknak folyósították, ame- lyeknek legalább egy ellátatlan gyermekük volt, a házasfelek egyike nem dolgozott, és a család adóköteles jövedelme nem hala- dott meg egy bizonyos maximumot. ami 1977- ben évi 34 560 frank volt. E pótlék összege a gyermekek kora és száma szerint változott:
megállapitása meghatározott összeg — 1977- ben havi i94.50 frank -— alapján százalékos kulccsal történt.
Az egyedüli keresőnek nyújtott kiegészítő pótlékot azoknak a családoknak fizették, akiknek jövedelme 1977-ben nem haladta meg az évi 27 420 frankot, és akiknek egy há—
rom éven aluli vagy összesen legalább négy ellátatlan-gyermekük volt. Összege 1977-ben
havi 433 frankot tett ki.
Gyermeke/látási pótlékot azok a családok kaphattak, ahol mindkét szülő aktív kereső volt, de összkeresetük bizonyos meghatáro- zott maximumot —— 1977-ben az évi 54 840 frankot — nem haladott meg. Ez a pótlék a bölcsődei díjhoz, illetve az esetleges szop- tatási díjhoz való hozzájárulásui szolgált a három éven aluli gyermekeket eltartó csalá- doknól. A folyósításnak azonban — a gyer—
mekellátás formáját tekintve — igen szigorú
772 STATISZTIKAI IRODALM! FIGYELÓ
feltételei voltak, és csak kevés család része—
sült a havi 314 frankos pótlékban.
lskalakezdési segélyt minden szeptember—
ben folyósítanak azoknak a családoknak.
amelyeknek legalább egy iskolás gyermekük van. és jövedelmük nem haladja meg azt a szintet. amely az egyedüli keresőknek nyúj- tott kiegészítő pótlék folyósításának feltéte- le. Az iskolakezdési segély a családipótlék- alap 20 százaléka iskolás gyermekenként.
A Iakbérpót/ék kiszámítása meglehetősen bonyolult. Kiszámításának alapja a jövede—
lemtől és a családnagyságtól függő .,mini- mális" lakbér és a család által fizetett bér közötti különbség.
Tanulmányi ösztöndíjat a középiskolás ko- rú gyermekkel rendelkező családok kapnak.
A családok támogatásának másik módja az adókedvezmény. Az adó megállapításá- nál ugyanis egyrészt a családi jövedelem nagysága, másrészt pedig a családi jövede- lemből élő felnőttek és gyermekek száma ját- szik szerepet. A családnagyság oly módon érvényesül, hogy az adóköteles jövedelmet el kell osztani a család adófizetőinek számá- val, minden felnőttet egy egész és minden gyermeket egy fél adófizetőnek tekintve. Az egy adófizetőre jutó évi jövedelemrészhez kapcsolódnak a progresszíven megállapított adókulcsok: 6725 frank jövedelemrész alatt 0 százalék. 6725—7050, franknál 5 százalék, míg 17 576—22 150 franknál 25 százalék és
113 450 frank felett 60 százalék.
A francia Állami Statisztikai és Gazdaság-
kutató lntézet (INSEE) számításokat végzett arra vonatkozóan. hogy az előzőkben ismer- tetett családi támogatások hogyan hatnaka bérből és fizetésből élőkön belül a különbö- ző gazdasági aktivitású és összetételű csa—
ládok jövedelmének nagyságára, illetve jö- vedelemkűlönbségeire.
Az összehasonlításhoz olyan — csak bér- ből, illetve fizetésből élő —- különböző csa- ládtípusokat alakítottak ki (összesen több mint százat), amelyek a népességen belül a leggyakrabban előfordulnak. Ezekre vonat- kozóan kiszámították egy feltételezett csalá- di keresetet, hozzáadták a család összeté- telének és kereseti szintjének megfelelő jut- tatások összegét, és levonták azt az adó- összeget. amennyivel kevesebbet kell az adott összetételű családnak fizetnie egy gyermek- telen családhoz viszonyítva. A családi kere- set meghatározásánál számításba vették, hogy csak a férj áll-e alkalmazásban, vagy a feleség is kereső tevékenységet folytat, a kereset nagyságára vonatkozóan pedig a kereső(k) társadalmi—gazdasági csoportján (munkás, alkalmazott. tisztviselő, vezető szel- lemi) belüli nemenkénti átlagkeresetet vet- ték figyelembe. A családi juttatások össze—
gét különböző számú és korú gyermekek fel—
tételezésének variációival számították ki. Az
adókedvezmény mértéke adott családi jöve- delmi szint mellett, az egyes családtípusok gyermekszámának. illetve családi létszámá- nak ismeretében könnyen kiszámítható volt.
Az eredmények azt mutatták. hogy a csa- ládi juttatások és az adóügyi rendelkezé—
sek kombinációja meghatározott kereseti szint mellett — a gyermekek számától és ka- rától függően — meglehetősen nagy különb—
ségekhez vezethet a család rendelkezésére álló jövedelme tekintetében, különböző ke- reseti szintek mellett pedig a családi ked- vezmények változó súlyát és szerkezetét idéz- heti elő. Megállapították. hogy a viszonylag alacsony keresetű, egykeresős. gyermektelen munkásházaspárok családi jövedelme (kere—
set —l— juttatás —- adó) közel azonos a kere—
settel. Az ugyancsak egykeresős nagy jöve- delemmel rendelkező vezető szellemieknél vi- szont a juttatások és a fizetendő jövedelem- adó különbsége csak a negyedik gyermektől
kezdve pozitív előjelű.
A fennálló családpolitikai intézkedések a kedvezmények szerkezetét oly módon befo- lyásolják, hogy az alacsony keresetűeknél a pénzbeli juttatások dominálnak. a jól kere- sőknél viszont az adókedvezmények.
Az egykeresős, háromgyermekes munkás- családban például a családi támogatás évi összege 14140 frank, ugyanilyen összetételű ,,vezető szellemi" foglalkozású családban 12 750.ÁAz előbbinek azonban 94 százaléka pénzbeli családi juttatásból származik. az utóbbinak pedig közel 60 százaléka adóked-
vezmény. *
A családi juttatások és az adóügyi intéz- kedések rendszere a bérből és fizetésből élő családok jövedelmi skálájának szűkülését idézik elő a keresetek skálájához képest. lgy egy egykeresős. kétgyermekes családban az 1977-re számitott nettó jövedelem a munká—
soknál 40 460 frank, a vezető szellemi fog—
lalkozásúaknál pedig 105 800 frank. ami 2.6- szerese az előbbinek. míg a megfelelő kere- setek aránya eredetileg 3.6-szoras. Több gyermek esetén a családpolitika újraelosztó hatása még hangsúlyosabb. Ha azonban a feleség is kereső tevékenységet folytat, ak- kor az újraelosztás hatása már kevésbé ér—
vényesiil.
(ism.: Nádas Magdolna)
ROEMER, P.:
AZ 1977. ÉVI KlSlPARl FELVÉTEL A NÉMET SZÖVETSÉG! KUZTÁRSASÁGBAN
(Handwerkszöhlung 1977.) — Wirtschaft und Sta- tistík. 1978. 8. sz. 481—488. p.
A kisipar szerteágazó tevékenységet tölt be az árutermel'éstől a javító és szolgáltató te- vékenységen át a kereskedelemig. Mivel igen
