Kutatási főirányok a lengyel
tudományos-műszaki információs rendszer felzárkóztatására az ezredfordulóig
C i k k ü n k szerzői mondanivalójukat igen sötét szí
nekkel vezetik be, amikor megállapítják: " A z ország jelenleg m ű k ö d ő t u d o m á n y o s - m ű s z a k i infor
mációs rendszere nem biztosítja elégséges mérték
ben, kiterjedésben és formában az információknak a felhasználókhoz való továbbítását. Ez a tény egyike azoknak az akadályoknak, amelyek megne
hezítik a műszaki haladás népgazdasági érvényesü
lését. A teljes, hiteles és aktuális információ hiánya azt is megakadályozza, hogy akár makroszinten is megbízhatóan lehessen értékelni a fejlesztési folya
matokat. Az ország központi gazdasági irányítása nincs abban a helyzetben, hogy tényleges értékük szerint ítélje meg a javasolt és a létező megoldáso
kat, illetve hogy a világon létező hasonló megoldá
sokkal összevesse ő k e t . "
E k é p m é g sötétebbé válik, amint a szerzők fölraj
zolják m ö g ö t t e az ú n . információs társadalmak fényes majdnem-valóságát, azt, hogy "az információ jelenleg m i n d i n k á b b olyan szerepet kezd játszani,
mint a múltban a tőke j á t s z o t t " , "az információt és az ismeretet az energia, a nyersanyagok és a demog
ráfiai készletek szintjén é r t é k e l i k " , illetve hogy az ipari társadalomból az információs sokkal gyorsab
ban (kb. húsz év alatt) fejlődik k i , mint annak ide
jén az íparí a földművesből.
A kialakulófélben levő információs társadal
makra — a m i n i - és mikroszámítógépek általános el
terjedésének k ö s z ö n h e t ő e n — az információs adat
bázisok és az ún. intelligens információs rendszerekái- namikus térhódítása a jellemző. Lengyelországban ezzel szemben a (helyesen) központosított doku
mentációs rendszerek kiépítése folyik.
A k ö v e t k e z ő ötéves tervciklusban - 1986 és 1990 között - ezért legalábbis az alábbi "lépéskö
v e t ő " fejlesztéseknek kellene megvalósulniuk a tudományos-műszaki információs rendszerben:
• Létre kellene hozni azokat a programeszközöket, amelyek segítségével a különböző felhasználói kategóriák ö n t e v é k e n y e n alakithatnák k i adatbá
zisaikat, illetve tarthatnák fenn őket. {E tekintet
ben a decentralizált megoldások a célravezetöek.)
• El kellene látni az érdekelt i n t é z m é n y e k e t m i n i - és mikroszámítógépekkel, mégpedig olyan konfi
gurációban, amely lehetővé teszi az adatbázisok hasznosítását.
• Meg kellene kezdeni a rendszerek kiépítését.
• Meg kellene teremteni az érdekelt intézmények számára a módszertani konzultáció lehetőségeit.
Ha a lengyel tudományos-műszaki információs rendszer fejlődését 2000-ig képzeljük el, a célállapot
Beszámlált, siemlék, referátumok
idejére a következő e r e d m é n y e k elérése r e m é l h e t ő :
• Befejeződik a specializált és a tudományági
ágazati információs rendszerek kiépítése.
• Létrejön egy sor faktografikus és intelligens in
formációs rendszer.
• A különféle típusú információs rendszerek köl
csönös használatához kiépülnek a számítógépes rendszerek.
• Sor kerül a programeszközök új generációjának kifejlesztésére (pl. a CDS ISIS felváltása).
• A természetes és ikonografikus nyelvek alapve
tővé válnak az ember-rendszer dialógusában.
• Kiterebélyesednek az automatikus indexeléssel kapcsolatos erőfeszítések.
• Individualizálódnak a felhasználók kiszolgálásá
nak formái és formátumai.
• Megnövekszik az ország részvétele a nemzetközi információs munkamegosztásban és együttmű
ködésben.
A jövőt azonban nemcsak eszközoldalról és a pénzügyi feltételek oldaláról kell megalapozni, hanem a k u t a t ó m u n k a szempontjából is. A célok is
m e r e t é b e n mindenekelőtt a következőkre kell kon
centrálni a nemegyszer interdiszciplináris összefo
gást kívánó k u t a t ó m u n k á t : .
• a specializált és tudományági-ágazati információs rendszerek tervezése,
• faktografikus és intelligens információs rendsze
rek tervezése mini- és mikroszámítógépes bá
zisra,
• szabványosítási feladatok,
• az ismeretgyüjtés és reprezentáció módszerei az információs rendszerekben,
• az információátalakítás technológiája,
• tájékoztatási formák és információterjesztés,
• az információs tevékenység jogi, szervezeti és f i nanszírozási vonatkozásai.
E szándékok megvalósításához a feltételek rész
ben (potenciálisan) adva vannak (pl. a rendelkezés
re álló erők koncentrálása, tervezési-koordinálási mechanizmusok k i m u n k á l á s a ) , részben — az infor
mációpolitika akaratából és erőfeszítései révén — meg kell teremteni őket (központi pénzügyi alap, külföldi szakirodalommal és információs szolgáltatá
sokkal való ellátás, az információs dolgozók életkö
rülményeinek javítása, számának növelése, nagyvo
nalú ellátás reprográfiai és számítástechnikai eszkö
zökkel, a nemzetközi e g y ü t t m ű k ö d é s fokozása).
/BANKOWSKI, J. - MURASZKIEWICZ, M . : Glówne kiérünk! prac naukowo-badawzych w zakre- sie informacji naukowej i technicznej do roku 2000 i
» latach nastepnych. = Aktualne problemy infor
macji i dokumentacjl, 1985. 2. sz. p. 5—9./
(Futala Tibor)
44
