• Nem Talált Eredményt

Új fejlesztési szakasz előtt a lengyel tudományos-műszaki-gazdasági információs rendszer megtekintése

N/A
N/A
Protected

Academic year: 2022

Ossza meg "Új fejlesztési szakasz előtt a lengyel tudományos-műszaki-gazdasági információs rendszer megtekintése"

Copied!
2
0
0

Teljes szövegt

(1)

Beszámolók, szemlék, referátumok

Szovjet adatbázisok mint trendelemzési inputok. Csehszlovákiai kísérlet

Csehszlovákiában több mini ötven szovjet adat­

bázist lehet online módon (is) elérni. E V1N1TI- bcn, INION-ban és N T M I K - b a n lokalizált adatbázi­

sok többsége jelenleg már öt-hat évre tekint vissza.

Tekintélyes az a forrásmennyiség is, amelyet feldol­

goznak (kb. a világ évenkénti termelésének egyne­

gyedét). Mindez egyre inkább alkalmassá teszi Őket arra, hogy segítségükkel a tudományos-műszaki fej­

lődés trendjeinek elemzéséhez különféle inputokat lehessen előállítani. Egyebek mellett olyanokat, amelyek az irányításban dolgozók számára alkalmas formában, azaz gráfként jelenithetök meg.

A szóban forgó adatbázisok ilyetén felhasználását rekordjaiknak bibliográfiai elemekben és különféle kódokban való gazdagsága (a forrás elmének feltün­

tetése eredeti és orosz nyelven, a szerző neve ere­

deti formában, az adott forrást tartalmazó dokumen­

tum feltüntetése, rövid orosz nyelvű referátum, a forrás nyelvi kódja, rubrikátorjelzete, orosz nyelvű deszkriptorai) — mondhatni — különlegesen Ösz­

tönzi.

Az Ú V T E I - b e n a fenti célú és e r e d m é n y ű hasz­

nosításra - kísérleti szinten - megfelelő módszert dolgoztak k i . Ennek jegyében mindenekelőtt a kér­

dések tartalmilag és formailag egyaránt gáncstalan megfogalmazására van szükség. Ez azonban koránt­

sem könnyű feladat: az elemzésre kijelölt szakterü­

letet az egzakt kérdésmegfogalmazás érdekében először alapvető elemekre kell felbontani, majd a ki­

választott adatbázisok "nyelveivel" a lehető leggon­

dosabban leírni. A kérdés alapvető elemei részint a

kijelölt területet pontosan megnevező "magok­

k é n t " , részint pedig specifikáló " m a g o k k é n t " (ilye­

nek: innovációs, termelési, kereskedelmi, szabvá­

nyosítási stb. szempont) jelennek meg.

A feltett kérdésre — több adatbázissal dolgozva - a megbizható választ több lépésben lehet csak megkapni, ami a sokféle ellenőrzéssel tarkított eljá­

rást — egyelőre legalábbis — meglehetősen időigé­

nyessé teszi ( 3 - 5 h ó n a p egy-egy elemzés átfutási ideje).

A cikk a "személyi számítógép" kérdésének megválaszolását leírva mutatja be tüzetesen a kísér­

leti eljárásmódot, miközben a szakirodalom ellen­

őrző anyagának felvonultatásával azt is bizonyítja:

az adatbázisok tárgyba vágó rekordjainak számából kirajzolódott retrospektív görbék híven tükrözik a személyi számítógépek fejlesztésében és gyártásá­

ban ténylegesen megvalósult trendeket. Ha a m ó d ­ szer helytálló volta retrospektívért igazolható, nem lehet kétséges folyamatos alkalmazásának helytálló volta sem.

A módszer kifejlesztőinek célja napjainkban a

"csiszolás", illetve róla olyan instrukciók kimunká­

lása, amelyek lehetővé teszik közhasználatba bocsá­

tását. (Ennek é r d e k é b e n 1986 tavaszán m á r szemi­

náriumot is szerveztek.)

/VANÉK, Z . : Vyhodnocování trendü vWy a techniky pomocí sovetskych bází dat. = Ceskoslovenská infor­

matika, 28. köt. 10. sz. 1986. p. 276-280./

(Futala Tibor)

Új fejlesztési szakasz előtt a lengyel

tudományos-műszaki-gazdasági információs rendszer

A lengyel tudományos-műszaki-gazdasági infor­

mációs rendszer keretében 1,4 ezer (országos, ága­

zati, iparági, üzemi-intézményi, üzem- és intéz­

ményközi, vajdasági és regionális) információs köz­

pont, 3,14 ezer szakkönyvtár, 219 tudományos könyvtár, illetve 11 szakosított és 19 ágazati infor­

mációs rendszer működik.

Ahhoz, hogy ez a rendszer meg tudjon felelni az ezredforduló információs feladatainak, jelentős mérvű korszerűsítésre szorul. A fejlődésnek — összhangban a világtendenciákkal - a nagyrészt centralizált, dokumentalista módszereken alapuló rendszermodellektől el kell jutnia az adat- és tudás­

bázisokkal jellemezhető, nagyrészt decentralizál i , i l ­ letve a centralizált és decentralizált komponensek elv- és ésszerű kapcsolatát megvalósító rendszermo- dellekig.

Az 1986 és 1990 közötti időszak tennivalóit min­

denekelőtt ez a felismerés határozza meg. K o n k r é ­ tan a következő feladatokat kell elvégezni:

• k i kell munkálni a programozás univerzális esz­

köztárát, hogy a különféle felhasználói kategóriák önállóan létesíthessenek és m ű k ö d t e t h e s s e n e k adatbázisokat;

• az érdekelt szervezeteket mini- és mikroszámító­

gépekkel kell ellátni;

392

(2)

TMT34. évf. 19S7. 8. sz.

• ösztönözni kell az adatbázisok létrehozását;

• módszertani konzultációs lehetőségeket kell te­

remteni az érdekelt intézmények számára.

A fentiekkel párhuzamosan, sőt: már a fenti fej­

lesztési időszak első t i z é v é b e n , nem utolsósorban a centralizált és a decentralizált komponensek együt­

tesének m e g t e r e m t h e t ö s é g e érdekében a meglévő rendszert is fejleszteni kell:

• be kell fejezni a szakosított és ágazati információs rendszerek kiépítését;

• egy sor faktografikus adat- és tudásbázist kell lé­

tesíteni a jelenlegi rendszer keretein belül;

• a különböző típusú információs rendszereken belül meg kell honosítani a számítógépes kom­

munikációt;

• a CDS ISIS rendszer felváltására (ez jelenleg Lengyelországban széles körű használatnak örvend) új programcsomagot kell kidolgozni;

• a természetes és grafikai nyelveket alkalmassá kell tenni az e m b e r — g é p dialógusra;

• egyénileni kell a használók kiszolgálásának esz­

közeit és formáit;

• bővíteni kell a részvételt a nemzetközi munka­

megosztásban.

A kitűzött célok csak egy sor " m ö g ö t t e s " — sok­

szor nem is látszó — kutatási és fejlesztési részfel­

adat elvégzésével érhetők el. E feladatok kutatási részét ráadásul célszerű a fejlesztési időszak első öt évében elvégezni, különben a tényleges fejlődés­

fejlesztés n e m k í v á n a t o s zavarokat is okozhat.

A kutatásoknak a következő tematikai csoportok köré kell koncentrálódniuk:

• A tudásanyag gyűjtése és megjelenítése az infor­

mációs rendszerekben. E csoport keretében ab­

szolút prioritást kaptak azok a munkálatok, ame­

lyek elvégzése n y o m á n megszületik az egyetemes lengyel tematikus osztályozás és tezaurusz.

• A z információfeldolgozás technológiája. Ennek keretében mindenekelőtt a CDS ISIS felváltásá­

nak és a m i n i - és mikroszámítógépek rendelte­

tésszerű használatának előfeltételeit kell megte­

remteni.

• Az információterjesztés kérdései. Itt a különféle felhasználók, köztük is elsősorban a k ü l ö n b ö z ő rangú és rendű irányílószervek információellátá­

sának optimalizálása a tét.

• A z információellátás különféle jogi, szervezési és finanszírozási kérdései. Közülük az információs rendszer egészének és egyes i n t é z m é n y e i n e k működését tökéletesíteni tudó modellkísérletek a legfontosabbak, minthogy jogszabályi és meto­

dológiai döntés-előkészítő anyagoknak kell tekin­

teni őket, s ezáltal sok tekintetben befolyásolhat­

ják a rendszer jövőjét. Nem kevésbé fontosak az információs szakemberek " p á l y a k é p é n e k " kor­

szerű meghatározását szolgáló kutatások.

• A tudományos-műszaki-gazdasági információs rendszerben folyó tevékenységek szabványosí­

tása. Ezt a tematikai csoportot különösen fon­

tossá teszi, hogy az elkövetkező időszakban az in­

formációügyben sok minden változni-módosulní fog, nem is beszélve arról, hogy sok mindennek az előttünk álló é v e k b e n kell megszületnie. Ezért a szabványosításban való elmaradás igencsak komoly veszélyekel rejtene magában.

• A szakosított ( d o k u m e n t u m t í p u s r a orientált) és ágazati információs rendszerek továbbfejlesztése.

A z e téren szerzett tapasztalatok alapján kel!

majd a későbbiek során a nemzeti információs rendszert és alrendszereit kialakítani.

• A mini- és mikroszámítógépek használatát felté­

telező adat- és tudásbázisok létrehozása. Ehhez kapcsolódóan ki kell dolgozni az adatbázisrend­

szerek kiépítésének módszerét és egységes prog­

ram-eszköztárát.

/ B A N K O W S K I , J . - M U R A S Z K I E W I C Z , M . : Novyj etap razvitiá nacional'noj in formáción noj sistemy.

= Mezdunarodnyj fórum po informacii i dokumenta- eii, 11. köt. 2. sz. 1986. p. 1 7 - 2 1 . /

(Futala Tibor)

Made in Poland-adatbázisok

Lengyelországban eddig 19 hazai fejlesztésű mik­

roszámítógépes adatbázis keletkezett. Ezek a követ­

kezők: APARATURA (kutatáshoz szükséges műszerek-berendezések országos információs rendszere), BDKWMK (szerkezeli anyagok korró­

ziós tulajdonságainak adatbázisa), CKPL (jogi iro­

dalom központi katalógusa), CZAS (nyugati folyó­

iratok lelőhelyjegyzéke), KLS (iskolai kötelező és ajánlott olvasmányok számítógépes katalógusa), LEKINBAD (a könnyűipari K + F ágazati informá­

ciós rendszere). LS (törvényhozási információs rendszer), PAWRIN (a szabványosítás- és m é r é s ­ ügyi információs rendszer számítógépes információ­

kereső alrendszere), SABINA (a Nemzeti Könyvtár

393

Hivatkozások

KAPCSOLÓDÓ DOKUMENTUMOK

• nemzeti adatbázisok, amelyeket a nemzeti tudományos-műszaki információs rendszerekben egyes KNSZ-ek állítanak elő, és az

A csehszlovák tudományos, műszaki és gazdasági információs rendszer sajátosságai abban rejlenek, hogy az ország nem a magas szintű koncentráció útját követi

A célok pontos kitűzését mindig alapos mennyiségi és minőségi állományelemzés előzi meg, mely a VGBIL-en kívül kiterjed annak felmérésére is, hogy milyen a

A második szakasz külső tényezőiként azokat a társadalmi, gazdasági és tudományos-műszaki tényeket kell elemezni, amelyek kihatnak az országos információs rendszer, így

mokat, bibliográfiai adatokat a szóban forgó referáló- lapban, akár úgy, hogy az OMKDK a Papír- és Nyomdaipari Műszaki Egyesülettel közösen jelentetné meg a

Koncepció a csehszlovák tudományos, műszaki és gazdasági információs rendszer információkereső nyelveinek egységes gyűjteményéhez és e nyelvek kompatibilitásának

Koncepció a csehszlovák tudományos, műszaki és gazdasági információs rendszer információkereső nyelveinek egységes gyűjteményéhez és e nyelvek kompatibilitásának

re, az információkereső nyelvek központi nyilvántartását szolgáló útmutató elkészítésére, a rendszer makroteza- uruszának és rubrikátorainak cseh változatban való