T M T 3 5 . W . lflfts. S. sz.
• I n f o r m á c i ó k k a l kell megalapozni a váNalalok i n novációs programjai!. E h h e z olyan információk k e l l e n e k , a m e l y e k tükrében a vállalatok megbi
z o n y o s o d h a t n a k termékeik mihzaki-gaziiasagi színvonaláról.
• Információs segítséget kell adni a vállalatoknak g h h o z , hogy technológiai színvonaluk javításával is korszerűsíthessék termelésükéi.
• Nagyon fontossá válnak az. anyagukkal kapcso
latos információk. E lércn r o h a m o s a fejlődés, ezért e l e n g e d h e t e t l e n , hogy a vállalati konst
ruktőrök és technológusok informáltsága napra
kész legyen.
• A vállalatok - különösen a nemzetközi piacokra lépők - a j ö v ő b e n m é g s e m m o c c a n h a t n a k keres
kedelmi-közgazdasági információk nélkül.
A z önálló információs intézmények jogi státusá
nak c s c l l c g e s megváltozása eddig n e m kerüli napi
rendre. Á m a z elökészülelbcn lévő vállalati törvény előbb-utóbb e n n e k végiggondolását is szükségessé leszi. A törvénytervezet egyik, a " k ö z h a s z n ú válla
l a t o k a t " elrendelő c i k k e l y e m i n d e n e s e t r e alkalmas
nak látszik arra, hogy hatálya a z információs köz
pontokra is kiterjedjen. E z — e központok munkájá
nak jellegéből következően — " t e s t h e z á l l ó " m e g o l dásnak látszik.
N e h e z e b b n e k tűnik annak megoldása, hogy az új k ö r ü l m é n y e k közepette a központi információs i n tézmények miként c s miből " é l j e n e k m e g " , k ü l ö n ö sen a m i a devizális esz.közökhöz való hozzáférésű- kei illeti M i k ö z b e n hangsúlyozni kell " ö n f e n n t a r t ó k é p e s s e g ü k " fokozásának szükségességet, hiba l e n n e , ha kizárólag önfinanszírozás alapján kellene m ű k ö d n i ü k . A h h o z , hogy funkcióiknak a kívánt m é r t é k b e n c s színvonalon tudjanak eleget t e n n i , a z állami dotálásnak is " m e g h a t á r o z o t t szerepel kell játszania".
/ K l ' B Í K , .).: V T E l > podminkách pfcslavby hnspii- dárského mechani/mu. = í'eskoslnvenská informa
tika. 29. köt. I I . s/. 1987. p. 3 0 5 - 3 0 7 . /
( F u l a l a T i b o r í
H o g y a n t o v á b b a l e n g y e l
t i i d n m á n v o s - m í i s / a k i i n f o r m á c i ó s r e n d s z e r f e j l e s z t é s é b e n ?
Lengyelországban még mindig nagy reményeket lüznek a tudományos-műszaki információs rendszer törvényi szintű szabályozásához, rl lel ve ennek alap
ján a rendszer központosított irányításához és fej
lesztéséhez. Ennek bizonyítéka, hogy a Tudomá
nyos és Műszaki Fejlesztési llizottság (Komilet do spraw Nauki i Postepu Technicznego) 1986 végén tartott plenáris ülésére három információügyi doku
mentumot is előterjesztettek. Ezek a következők vollak:
• a lengyel információpolitika alapelvei.
• az információs törvény tervezete.
• a tudományos-műszaki információs rendszer 2000-ig szóló fejlesztésének irányelvei.
Az információpolitikai alapelvek az információs tevékenységet a társadalmi-gazdasági fejlődés szerves részeként és a termelékenység növekedésé
nek elengedhetetlen feltételeként kezelik.
Az információs törvény tervezele az országos i n formációs rendszer kialakításának és működésének, az információs tevékenység finanszírozásának, t o vábbá a tájékoztató szakemberek társadalmi státusá
nak legfontosabb kérdéseire lesz rendezési javasla
tot.
A rendszerfejlesztési irányelvek a legkonkrétab- bak. Abból indulnak k i . hogy a tudomány os- müszaki információs rendszer elmaradottsága m i n d a potenciális szükségletekhez, m i n d a ncmzclkö/i színvonalhoz mérve akkora, hogy feltéllenül fejlesz
tési prioritást kell számára biztosítani. A nyolcvanas évek elején álélt társadalmi-gazdasági válságot az i n formációs rendszer az átlagosnál jobban szenvedte meg. így: az információs intézmények és munkahe
lyek 22%-a megszüni, több mint háromezer infor
mációs munkatárs hagyta el a pályát. A rendszer fej
lesztésének és irányításának feladatai továbbra is az államnak kell magára vállalnia: a " m i n d e n k i a maga informáltságáért felel" jelszó nem állja meg a helyét. Ez utóbbival minden fejlett ország gyakorlata ellentétes.
Szelektív (sőt: nagyon szelektív) fejlesztéssel 2000-ig hél nagy programot keü a tudományos- műszaki információs rendszer keretében megvalósí
tani:
I. A z NTMIR-rel való együttműködésben, vele harmonizálva ki kell alakítani az országos adatba- zisközponlot. Ehhez - a rendelkezésre álló felté
telek gondos hasznosításával — már 1987-ben hozzá lehel kezdeni.
.169
Bfsíámnliik. v/emlf k. refrritiimiik 2. A tudományos-műszaki információs rendszer 30
alrendszere közül 16-ban (közülük az élelmiszer
gazdaság, az egészségügy, a könnyűipar, a gép
ipar, az építőipar, a szabadalmi tájékoztatás prio
ritást fog élvezni) lényegesen gyorsabb ütemre kell kapcsolniaaz informatizálásnak.
3. Intenzifikálni kell a lengyel adatbázisok létrejöt
tével kapcsolatos munkálatokat. Ezeken belül a hagyományos lengyel szakterületek faktografikus és szakértői adatbázisainak létrehozására kelt koncentrálni. A külföldi érdeklődés reményében onlinc elérhetőségükre kell törekedni, illetve le
hetővé kell tenni bennük az angol és orosz nyelvű használatot.
4. Általánossá kell tenni a mini- és a mikroszámító
gépek használatát, mégpedig elsősorban a lengyel adatbázisokat építő intézetekben, a nagyvállala
toknál, az ország vezető könyvtáraiban és infor
mációs központjaiban.
5. Egyebek mellett a mikroformák közhasználatúvá tételével is. országosan ütőképessé, gyorssá kell lenni a másolatszolgáltatásl.
6. Wrocrawban, Gdanskban és Szczecinben 1990-ig korszerű regionális információs központot kell lé
tesíteni.
7. A párt- és állami vezetés információellátásának korszerűsítése érdekében folytatni kel! a központi számítógépesítést, illetve biztosítani kell a ritka és a nehezen hozzáférhető források beszerzését is ebből a célból. Itt a C I N T E Osrodck Informacji Centralnej (Központi Információs Intézet) nevü részlegének kell a főszerepet játszania.
A felsorolt programok végrehajtását számos kuta
tásnak kell megelőznie. Erre megtörténlek a megfe
lelő intézkedések.
Az információs törvény tervezete — a Tudomá
nyos és Műszaki Fejlesztési Bizottságban folyt vitái kövelöcn — eljutott a tárcaegyeztetés stádiumába.
A tervek szerint 1987 második negyedében kerüli a szejm elé.
/ B O H 1 A T Y N S K I . Z.: Slan i kierunki prac riad krajo- wym sistemem informacji naukowej i tcclinic/nij.
=s Aktualne problemy informacji i dokumrntaeji. 32.
köt. 1. si. 1987. p. 3 - 7 . /
(Futala Tibor)
A n e m z e t i k ö n y v t á r a k s z e r e p e a k i a d v á n y o k e g y e t e m e s h o z z á f é r h e t ő s é g é b e n
A kiadványok egyetemes hozzáférhetőségének (Universal Availability o f Pubticaiions = U A P ) programját 1974-ben hirdette meg az I F L A , mint
egy az egyetemes bibliográfiai számbavétel, az UBC (Universal Bibliographic Control) bevezetésének következményeként. Azóta az U A P az I F L A egyik fö, az U N E S C O által is teljes mértékben támogatott programjává váll, amelyet a British Library Docu- ment Supply Centre (BLDSC) gondoz. A már közis
mertté vált kifejezés értelme egyszerű, de lélegzet
elállító: bármilyen feljegyzett információ, akárhol, akármikor és akármilyen formában publikálták is, legyen bárhol, bármikor, bárkinek elérhető.
A z UAP-ről rendezett sok konferencia közül a legfontosabb a Párizsban 1982 májusában tartott UNESCO/1FLA nemzetközi kongresszus volt.
Azóta világszerte több mint 80 tanulmány foglalko
zott a témával; 1983 januárjától egy időszakos kiad
vány, az UAP Nensicttcr is a szolgálatába állt. ( A z itt referált cikkhez a vonatkozó irodalom bö jegy
zéke csatlakozik hivatkozások formájában. — A ref.)
Könnyen belátható, hogy a program végrehajtása csakis számos - ha ugyan nem valamennyi — könyvtár együttműködésén alapulhat. Különösen nagy szerep jut azoknak a könyviáraknak, amelyek
nek kiterjedt vagy speciális gyűjteményeik vannak, valamint azoknak, amelyeket az állam tart fenn, és vezető, koordináló, tervező feladatok is hárulnak rájuk. Mindez a nemzeti könyvtárak meghatározó jelentőségére mutat: bekapcsolásuk nélkül bárme
lyik ország lehetőségei korlátozottak maradnak a hozzáférhetőség megteremtésében. Másfelöl egyet
len nemzeti könyvtár sem háríthatja el magától az U A P keretében ráeső funkciókat.
370
