Rrszámnlcik, s z e m l é k , referátumok
P E R E S Z T R O J K A A T U D O M Á N Y O S E S M Ű S Z A K I T Á J É K O Z T A T Á S B A N
Átalakítás és a szovjet tudományos-műszaki információs rendszer
A szovjel népgazdaság gyökeres átalakítása az in
formációs tevékenység hasonlóan gyökeres átalakí
tását követeli meg, miközben a tudományos-műsza
ki ínformáció) nemzeti erőforrásként kell kezelni és hasznosítani. A feladat lényege, hogy először a meg
lévő formát kell megtölteni új tartalommal, majd a formát fokozatos változtatásokkal hozzáigazítani az új tartalomhoz. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy ki kell dolgozni az új gazdasági feltételek által megkö
vetelt új információs technológiát, azt a meglévő szervezeti-funkcionális struktúrába organikusan be
vezetni, kiépítve így az új, célirányos technológiát.
Ezután kerülhet sor a szervezeti felépítés átalakítá
sára a technológiai igények szerint.
Az adminisztratív gazdasági módszerek nem tá
masztottak különösen szigorú követelményeket az információs tevékenységgel szemben, mivel a rendszer alapja az az elv volt, hogy a termelő diktál a felhasználónak. Az információs rendszer így maga választotta meg a forrásokat és a szolgáltatási m ó d o kat, nem sokat törődve azzal, hogy a kiválasztott források mennyire fedik az igényeket, a szolgáltatá
sok megfelelnek-e az új technika kifejlesztésének.
Ennek k ö v e t k e z m é n y e k é n t a látszólagos gazdaság mellett "hiánycikkek" keletkeztek. Sok, időnként túl sok volt az információ, de az nem volt igazán szükséges, s ha pedig szükséges volt, nem a megfe
lelő m ó d o n szolgáltattuk.
A z irányítás gazdasági módszerei sokkal informá
ciói gényesebbek. A váltalatoknak a belső és külső igényekről, a fogyasztókról (a vállalatokról és a la
kosság k ü l ö n b ö z ő társadalmi rétegeiről), a közvei- len kapcsolatok kialakításáról stb. kell mindenek
előtt az információ. A minisztériumoknak ezenkívül szükségük van a termelés szervezéséről és technoló
giai hátteréről szóló tájékoztatásra is. Nevezetesen az ágazat tudományos-műszaki potenciáljáról, a több ágazattal való munkamegosztásról és kooperá
cióról kell sok mindent és időben tudniuk. Minisz
tertanácsi szinten a fenti információkat ki kelt egé
szíteni az ágazatközi együttműködési döntésekhez szükséges adatokkal. A területi irányító szervek el
sősorban a saját területükre vonatkozó információt
igénylik. Végül a Tervhivatalnak és a T u d o m á n y o s - Müszaki Állami Bizottságnak egyaránt szüksége van az ágazati és regionális információkra az or
szágos színtű fejlesztési programok megalapozá
sához.
Tehát: a tudományos-műszaki vívmányokról szó
ló hagyományos tájékoztatást ki kell egészíteni a népgazdaság működéséről szóló operativ tájékozta
tással. E kétféle összetevő együtt alkotja a gazdaság
irányítás információs hálterét. Ebből adódik az or
szágos tudományos-műszaki információs rendszer átalakításának egyik fő iránya.
Az átalakítás másik fő irányát a tudományos- műszaki haladás technológiájában bekövetkező vál
tozások határozzák meg, mivel a jelenlegi fejlődést a korszerűsítésről a generációváltásra való áttérés jellemzi. Ez az információs technológiával szemben is teljesen új igényeket vet fel. A korszerűsítés korá
ban elegendő volt a legutolsó eredményekről tájé
koztatni, a többi a fejlesztő dolga volt. Az elődök eredményei — a sokévi tapasztalat szerint — elégsé
gesnek bizonyultak a továbblépéshez. Szokássá vált, hogy a tájékoztatót nem érdekelte, mit kezd a fejlesztő a kapott információval, az információs te
vékenység legfeljebb csak az ún. visszacsatolási kár
tyák alapján módosult. A generációváltás korában az új döntést nem lehet az utolsó e r e d m é n y e k életé
nek "meghosszabbításával" elérni. Itt minőségileg új technika jelentkezik, vagy ha korábbi e r e d m é n y r e épül, akkor is teljesen új megközelítés alapján. Ez olyan új kutatási irányok, műszaki fejlesztések meg
indulását feltételezi, amelyek nem hasonlítanak a szakirodalomban leirt legjobb megoldásra sem.
Ebben a felhasználók számára is szokatlan helyzet
ben a fejlesztők elsősorban módszertani segítséget igényelnek, ami az információszolgáltató számára azt jelenti, hogy a továbbiakban — igenis — be kell avatkoznia a szakemberek tájékozódási-felkészülési gyakorlatába. Az információtudomány figyelmének középpontjába óhatatlanul a szakember, az irányí
tásban dolgozó tájékozódási szokásai kerülnek. A haladás mai szakaszát jellemző törvényszerűségek
nek megfelelően kell kidolgozni az információs "tá-
366
T M T 3 5 . ívf. I9HK. H. s í .
m o g a t á s " módszereit, és rájuk alapozva kell ál- alakítani az egész információs infrastruktúrát.
A szovjet információs tevékenység ma még a
" m e n n y i s é g r e " épül. Az automatizált adatbázisok létrehozásakor egyetlen cél lebeg a szemek elölt:
minél több adatbázis épüljön, minél m o n s t r u ó z u - sabb tartalommal. Pl. a négy, k ü l ö n b ö z ő gazdasági struktúrájú baltikumi köztársaság azonos feladatot kapott: adatbankjában kétmillió egységnyi ínformá
ció legyen. Ennek e r e d m é n y e k é n t — érthetően — adatbázisaik 90%-a bibliográfiai adat, míg a világon a bibliográfiai adatbázisok száma csökken a faktogra- flkus és a teljes szövegű adatbázisok számának egy
idejű n ö v e k e d é s e mellett.
Még egy példa a mennyiségi törekvésekre: a VINITÍ műszaki jellegű adatbázisai nagyrészt szaba
dalmi dokumentumokat tartalmaznak, amelyek gyűjtésével és feldolgozásával a POISK egyesülés foglalkozik. A VINTICentr adatbázisa olyan K + F munkákról is tartalmaz információt, amelyek talál
m á n y o n k é n t is megjelentek, tehát megvannak mind a V I N 1 T I , mind a POISK egyesülés adatbázisá
ban. Mit tesz a felhasználó? Ha a különböző adatbá
zisokban talált dokumentumok bibliográfiai leírását nem tudja azonosítani, kéri a f o r r á s d o k u m e n t u m o t (ez eléggé időigényes), és végül rájön, hogy ugyan
azt a dokumentumot kapta több helyről.
A mennyiségi szemlélet a szolgáltatások tekinte
tében oda vezetett, hogy a témafigyelés lett a d ö n t ő forma. Ez é r t h e t ő , mivel ez az előállító, azaz az in
formációs rendszer számára a legkényelmesebb. És a felhasználó? Ha az információs rendszer az adott szakaszban nem adott neki aktuális adatokat, maga kereste ki őket.
A t u d o m á n y o s munkát is a mennyiségi szemlélet jellemzi. Gyakorlatilag valamennyi össz-szövetségi, regionális, központi ágazati információs intézmény részt vesz az országos automatizált rendszer kidol
gozásában, ami nagy vívmánynak számít. S az ered
m é n y ? Mindegyik intézmény saját feltételeitől és le
hetőségeitől független, ugyanolyan rendeltetésű és jellegű rendszert dolgozott k i , hogy aztán tovább fej
lessze, majd módosítsa ezt a rendszert immár 15 — 20 éve. Régen szükség lett volna olyan típuster
vek kidolgozására, amelyek különböző alkalmazási lehetőségekre adaptálhatók.
Rengeteg a szimpózium és az értekezlet. Van a szakmának saját szakfolyóirata, továbbképző inté
zete. De úgy tűnik, a vihar minduntalan egy pohár vízben dühöng. A kifejlesztett információs techno
lógia lényegében a népgazdaságtót, az előtte álló fel
adatoktól függetlenül jött létre.
Az információs erőforrás - nemzeti kincs. A hasznosítására irányuló tevékenységet országos szintű feladattá kel! tenni, az információs rendszere
ket pedig a gazdaságirányítási rendszer részévé.
Ezzel szemben számos ágazatban csökkent az infor
mációs intézmények és szakemberek száma. A Szovjetunió T u d o m á n y o s Akadémiájának Informa
tikai, Számítástechnikai és Automatizálási Osztálya megalakulásától kezdve nem nagyon vett tudomást az információs tevékenység t u d o m á n y o s alapjainak létrehozására irányuló erőfeszítésekről.
Fontos szerepe van annak is, hogy az információs szakembereknek milyen a kapcsoltuk az általuk lét
rehozott termékekkel. Hiszen az információ olyan áru, amelynek értékét n e h é z pénzben kifejezni. És a Szovjetunióban ezt az árut gyakorlatilag ingyen osz
togatják. Az új gazdasági szemlélet ezt nem engedi meg, tehát a szakmának olyan árul kell előállítania, amelyért fizetnek.
Az új információs technológia alapintézménye az információs e l e m z ő központ lesz. amelyben első
rendű szakembereknek kell dolgozniuk. E közpon
tok tevékenysége az új tendenciák feltárására, az új kiindulási pontok megtalálására irányul majd.
Sok olyan vezető és szakember akad, aki szerelné megtanulni az információ felhasználási módszereit.
Ezért elsősorban módszertanra van szükség, ehhez pedig a már meglévő kezdetek mobilizálására, első
sorban az új technika létrehozását és értékelését irá-- nyitó munka információs támogatására. Ezen a téren már vannak olyan formalizált módszerek, amelyek a nemzetközi bevizsgáláson túl vannak (pl.
a KORTER m ó d s z e r ) .
Az IPKIR (Információs Dolgozók T o v á b b k é p z ő Intézete) tevékenységét az irányítási szférában dol
gozók, a vezető szakemberek információs képzésére kell irányítani, a Naucno-tehniceskaá informaciá ( N T I ) c. szaklapban pedig, amelyet össz-szövetségi o r g á n u m r a kellene fejleszteni, "zöld u t a l " kell adni az ilyen jellegű anyagoknak.
Az intellektuális információs tevékenységet aktu
alizáló módszereket először néhány olyan intéz
m é n y b e n (tudományos-műszaki k ö z p o n t b a n , tudo
mányos-termelési egyesülésben) kell kipróbálni, amelyek vezetői készek az információs e l e m z ő köz
pont létesítésére.
Az információs e l e m z ő központoktól, mint a rendszer alapegységeitől a fejlődés átvezet az egész információs infrastruktúrához — a forrásokhoz, az adatátviteli csatornákhoz, az adatbázisokhoz.
Emelni kell a követelményekéi az információke
reső, a bibliográfiai és faklografikus, az információt clemzö-szinteltzáló rendszerekkel szemben. Ezzel párhuzamosan foglalkozni kell az országos informá
ciós rendszer műszaki bázisával is: elsősorban az in
formációs elemző központokat kell ellátni személyi számítógépekkel, adatátviteli csatornákkal. Meg kell gondolni, hogy ki irányítsa ezt a m u n k á l . A
367
Res/ámnliik, s z e m l é k , referátumok
V1N1T1 egyedül nem képes erre, hisz az ő fö feladata a világirodalom feldolgozása.
Úgy tűnik, hogy az információs technológia három szakaszára kell irányító szervet találni. Így a V1NITI a felfelé áramló információ feldolgozását irányítaná: ebben van a legnagyobb tapasztalata és a legképzettebb szakembergárdája.
Az egész információs ciklusban a fö helyre az in
formáció felhasználása kerül. Itt is szükség van egy irányító szervre, ez a legnagyobb tapasztalatokkal és tekintéllyel rendelkező ágazati információs intéze
tek egyike lehetne.
A gazdaságirányítás átalakítása magában foglalja az irányítás regionális és ágazati elveinek összehan
golását. A regionális szervek új funkciójukhoz meg
felelő információs támogatást igényelnek. Ezért
megfontolandó, hogy a regionális információs szer
vek közül melyik kapjon felhatalmazást e terület irá
nyítására.
Végül át kell alakítani az országos automatizált információs rendszer programját. Elfordulva a mennyiségi szemlélettől, az erők Összpontosítására kell törekedni. A programnak az országos informá
ciós rendszer átalakításában felmerülő aktuális prob
lémákat kell megoldania, a fent említett irányító szervek közreműködésével.
/ S U M A R O K O V . L . N . : Pcreslrojka i sistema nauCno- tehniceskoj informacii. = NaiiCrto-tehniceskaa in
formaciá. Ser. 1 . 9 - 1 0 . sí. 1987. p . 2 - 5 . /
(Viszocsekné Péteri Éva)
A gazdasági mechanizmus reformja Csehszlovákiában is megköveteli a
tudományos-műszaki-gazdasági információs tevékenység átértékelését
Hasonlóan más szocialista országokhoz. Cseh
szlovákiában is megérett a helyzet a gazdasági me
chanizmus reformjára, vagy ahogy ők nevezik: átala
kítására. Itt ugyancsak az a fö feladat, hogy a vállala
tok önállóvá váljanak, illetve ami ezzel jár: a piac közbejöttével és szabályozó erejénél fogva saját fele
lősségükre működjenek.
Az információs szolgáltatások szempontjából ebben az átalakulásban kél mozzanatot kell különös figyelemben részesíteni:
1. A központi irányító szervek funkcióinak köre várhatóan beszűkül, ám ez a beszűkülés egy
szersmind tevékenységük elmélyülésével fog járni. Másként szólva: e szervezetek munkájának
középpontjába a népgazdaság fejlődésének kon
cepcionális és stratégiai kérdései kerülnek majd.
2. Az egyre önállóban gazdálkodó vállalatoknak "tá
jékozódó k é p e s s é g r e " kell szert tenniük.
Az információs tevékenység egyik elsődlegesen preferált fejlődési irányának a prognóziskészílö és az e l e m z ő tevékenységet kell kijelölni. Az utóbbi néhány évben bebizonyosodott, hogy az informá
ciós rendszer tud ilyen produktumokkal szolgálni.
Mindazonáltal e produktumok többségére bizonyos
" g y e r m e k b e t e g s é g e k " a jellemzők. Így — egyebek mellett — nem eléggé szisztematikusak, nem hasz
nosítják komplexen a hozzáférhető információkat.
különféle — esetleges és mellékes szempontokat előtérbe toló - megközelítésekkel élnek. Némely információs központ egyenesen igen kevéssé ismeri az ország fejlődését és tényleges szükségleteit. Hogy a felsorolt hiányosságok m e g s z ű n h e s s e n e k , nem
csak belátásra van szükség, hanem fejlesztésre is.
Világosan kell látni: a prognosztizálás és az elemzés (mennyiségileg és minőségileg egyaránt fokozódó) követelményeinek csak a kellően felfejlesztett ága
zati és szakosított információs központok és opcia- tív adatbázis-vállalkozások tudnak megfelelni.
A vállalati tájékozódás kibővítésében és kor
szerűvé lételében a helyi információs szervezeti egységek megerösiiése vagy - néhol - éleire hívása ugyan nem kis feladat, de semmi esetre sem a legnagyobb, a legnehezebb. Ahhoz, hogy ezek a helyi szervezeti egységek e r e d m é n y e s e n te
vékenykedhessenek, a vállalati információellátó rendszereket kell nem is annyira életre hívni, mint inkább modernizálni. Ebben mindenekelőtt a meg
lévő iparági központok válnak érdekeltté. Nekik a j ö v ő b e n , ellentélben a mai szokással, nem bibliográ
fiai információkkal kell " b o m b á z n i u k " a vállalato
kat, hanem - különféle szakosítón és faktografikus szolgáltatásokat létesítve - e l e m z ő tanulmányok
hoz felhasználható információkkal.
A vállalatokhoz eljultatandó információ jellegé
ben ís változásoknak kell bekövetkezniük. Úgy tűnik ugyanis, hogy a vállalati szféra holnapjaiban az alábbi információs válfajokra lesz mindenekelöil szükség:
368
