• Nem Talált Eredményt

Műszeripari automatizált faktografikus információkereső rendszer megtekintése

N/A
N/A
Protected

Academic year: 2022

Ossza meg "Műszeripari automatizált faktografikus információkereső rendszer megtekintése"

Copied!
2
0
0

Teljes szövegt

(1)

T M T 35. évf. 1988.1—2. H .

A rendszeri az információkeresés széles körű le­

hetőségei jellemzik. K e r e s h e t ü n k explicite meg­

adott ismérvek alapján (pl. ismert paraméterek alap­

ján kell t e r m é k e k e t keresni, vagy fordítva, ismert t e r m é k t í p u s alapján kell kikeresni a p a r a m é t e r e k e t ) ; implicite megadott paraméterek alapján (pl. adott termékkel analóg t e r m é k e t / t e r m é k e k e t kell vissza­

keresni); az ismérvek tetszőleges kombinációjával Az elektrotechnikai termékek faktografikus infor­

mációs rendszere elősegíti a vállalatok információel­

látását. Fényszedögépek alkalmazásával lehetővé válik továbbá olyan információs kiadványok előállí­

tása, mint a gyártmány katalógusok termékfajták szerint; az információs állományok sokszorosítha­

tók, m e g k ü l d h e t ö k más automatizált információs rendszerben történő továbbfeldolgozásra stb.; az ágazat vezetésének elemzö-szintetizáló jelentések készilhelök.

Mindez lényegcsen megkönnyíti az elektrotech­

nikai műszaki e r e d m é n y e k bevezetését a népgazda­

ság minden ágazatába, jelentősen csökkenti az infor­

mációs kiadványok elkészítésének az idejét és mun­

kaigény ességél, javítja a különböző tevékenységi te­

rületek információellátását. Az információs bázis felhasználható az automatizált tervezési rendszer­

ben is.

Műszeripari automatizált faktografikus információkereső rendszer

A műszeripar jelentős szerepet játszik a tudományos-technikai haladás előmozdításában, ezért megfelelő fejlesztése a többi népgazdasági ágazat szempontjából is fontos. Az ágazat alapvető sajátosságai: a kutatási és fejlesztési irányzatok sok­

félesége, a kibocsátott termékek széles k ö r e , a ter­

mékmegújulás gyors ü t e m e (3 — 5 é v ) , a t e r m é k e k bonyolultsági fokának állandó n ö v e k e d é s e , a nagy termelési mennyiségek. Következésképpen az ága­

zati fejlődés hatékony irányítása nagy tömegű infor­

máció feldolgozását teszi szükségessé a kutatási és fejlesztési irányok időben való meghatározásához, a változások előrejelzéséhez, olyan új t e r m é k e k elcál lítási idejének lényeges c s ö k k e n t é s é h e z , amelyek műszaki színvonaluk alapján megfelelnek a legjobb hazai és külföldi analóg t e r m é k e k n e k , vagy túlszár­

nyalják őket.

E feladatot csak automatizált faktografikus infor­

mációkereső rendszerek és adatbázisok létrehozásá­

val lehet megoldani. A faktografikus adatbázisok az ágazati t e r m é k e k r e vonatkozó ismereteket tartal­

mazzák a t e r m é k e k életciklusának különböző sza­

kaszaira, hazai és külföldi analóg t e r m é k e k r e egy­

aránt. Az automatizált faktografikus információke­

reső rendszer rendeltetése a különböző szintű fel­

használók differenciált információellátása egyszeri kérdések alapján és szelektív információszolgáltatási ü z e m m ó d b a n .

A moszkvai Központi Műszeripari Tudományos és Gazdasági Információs Kutató Intézet ( I N F O R M - PRIBOR) a Referál ágazati t u d o m á n y o s és műszaki információs rendszer keretében végzi a műszeripari termékekről szóló információk automatizált faktog­

rafikus információkereső rendszerének a kidolgozá­

sát. A rendszer információs bázisának alapja az elsa­

játított és a szériában gyártott, gyártásra javasolt, i m ­ portálandó t e r m é k e k r e , továbbá a hazai és a külföldi analóg t e r m é k e k r e vonatkozó információkból tevő­

dik össze. Az adatállományok a t e r m é k e k rendelte­

téséről, műszaki jellemzőikről, megbízhatóságuk­

ról, szabadalmi-jogi, termelési-gazdasági és cím jel­

legű mutatóiról tartalmaznak információkat.

A rendszer kidolgozása során az egyik legnehe­

zebb feladat az információs bázis m e g t e r v e z é s e volt, amelyre támaszkodva végezhető az informá­

ciós munka, az analóg termékek keresése, az egytí­

pusú termékek összevetése és értékelése, a prog­

nosztizálás. Meg kellett oldani az információs egye­

dek optimális leírását az egyszerű érzékelőktől a bo­

nyolult számítástechnikai komplexumokig. A ter­

mékek információs leírásának két ellentétes köve­

telményt kellett kielégítenie a műszaki jellemzők szempontjából - biztosítania kellett a t e r m é k e k r e vonatkozó ismeretek teljességét és a maximális i n ­ formációtömörítést. Ezeknek a k ö v e t e l m é n y e k n e k csak a műszeripari termékek olyan osztályozásával lehet megfelelni, amely figyelembe veszi a megol­

d a n d ó információs feladatokat, a termékleírás szab­

ványosítását, az egytípusú t e r m é k e k osztályozásá­

hoz szükséges m u t a t ó k kiválasztását.

Ebből a célból a műszeripari ágazatban számitó­

gépre orientált munkalapot dolgoztak k i , amely a gyártott, modernizált és elsajátított termékekről minden szükséges ismeretet tartalmaz. A munkalap kitöltését a termékek műszaki színvonalának és m i ­ nőségének a bizonyítványa alapján végzik. A t e r m é ­ kek leírásába bevonják azokat a m u t a t ó k a t is, ame­

lyek a t e r m é k e k e t életciklusuk többi szakaszában is jellemzik, s amelyeket szabályozott jelleggel az

ASU-Pribor ágazati irányítási rendszerből kapnak meg. Ezeket a mutatókat az adatbázis karbantartá­

sára használják fel. A külföldön gyártott t e r m é k e k r e vonatkozó ismeretek bemutatása céljából a hazai termékek munkalapja tartalmának maximálisan megfelelő információs kártyát dolgozlak ki és vezet­

tek be, ez biztosítja az elemzett t e r m é k e k összeha­

sonlíthatóságát. A faktografikus információs rend­

szer első szakaszát a PEGAS alkalmazói program­

csomag alapján hozták létre, amelynek funkcióit speciális programokkal bővítették. A programrend-

75

(2)

Automatizált termékinformációs rendszerek

szer tehetővé teszi az adatok feldolgozását kötegelt ü z e m m ó d b a n , az információk szelektív terjesztését, a válaszadást egyszeri kérdésekre. Az adatok táblá­

zatos formájú kinyomtatása is lehetséges szabványo­

sított transzformációk felhasználásával (statisztikai átlagok számítása, képletek átalakítása, maximális és/vagy minimális é r t é k e k , átlagok számítása stb.).

Az intézet szakemberei jelenleg a rendszer máso­

dik szakaszán dolgoznak. Ezt az adatbázis-építés jel­

lemzi. Az adatbázis logikai szerkezete a műszeripari termékek sajátosságait tükrözi; az egyedeknek, tu­

lajdonságaiknak és a köztük levő kapcsolatoknak a neveit tartalmazza. Elvégezték az adatstrukturálási módszerek elemzését az adatok közötti kapcsolatok modellezése végett. Ezek az adatmodellek hálós, hierarchikus, relációs típusúak lehetnek.

A strukturált adatok szervezését adatbázis-kezelő rendszerek osztályába tartozó programokkal végzik.

Az adatbázis konceptuális sémájának grafikus ábrá­

zolása előtt osztályozták a tárgykör információs egyedeit, specifikálták ezeket az egyedeket, neveket adtak nekik, azonosítókkal látták el az adatcsoporto­

kat, megállapították az elsődleges és a másodlagos rekordkulcsokat és az adattípusok közötti kapcsola­

tokat (1:1, 1:N, M : N ) . Ezenkívül a konceptuális séma meghatározásakor megállapították az adatok státusát is a tiltott hozzáférés megakadályozása céljá­

ból az adatbázis különböző szintjein (adatbázis, az egyes fájlok, rekordok és rekordmezök szintjein).

A faktografikus információkereső rendszer egyedattribútum tipusú információkereső, osztályo­

zási, adatleíró és adatmanipuláló nyelvet alkalmaz.

Az egyedattribútum típusú nyelv alapjául az "egyed- a t t r i b ú t u m " séma szolgál, azaz minden egyedet attribútumok (tulajdonságok) és azok értékei írnak le. A lexikai egységek oszlályai az egyedek, az attri­

b ú t u m o k (attribútumcsoportok) és értékeik megne­

vezéseit tartalmazzák. A lexikai egységek osztályai az egyedek, az attribútumok (altribútumcsoportok) és értékeik megnevezéseit tartalmazzák. A lexikai egységek szótárának az alapja az a terminológia, amely az input dokumentumok lexikai egységeiből képződik. A szótár lexikáját a stabil (nem osztható) szóösszetételek megléte jellemzi. Az attribútumok minőségi értékeit kódolják. Ezért lokális osztályozó­

kat dolgoztak k i , s alkalmazzák a műszaki-gazdasági információk össz-szövetségi osztályozó rendszereit is.

A második szakasz szoftverét a SETOR adatbá­

zis-kezelő rendszer alkotja, amelyhez új alkalmazói programokat is kidolgoztak a rendszer által nem biz­

tosított, speciális funkciók ellátására. A SETOR adatbázis-kezelő rendszer hálós adatszerkezeteket támogat, ami lehetővé leszi a kölcsönösen össze­

függő fájlok halmazából álló integrált műszeripari adatbázis kiépítését és üzemeltetését.

Kémiai és vegyipari termékek automatizált faktografikus információkereső rendszere

A kémiai és vegyipari termékek automatizált fak­

tografikus információkereső rendszere az NTMIR Kémiai és Vegyipari Nemzetközi Ágazati Tudományos és Műszaki Információs Rendszer része. A rendszert a szakirodalmi és a faktografikus információk egysé­

gének az elve alapján dolgozták k i . A tényadatok gyűjtése és feldolgozása beletartozik az információs dokumentumokat elemző és feldolgozó technológiai folyamatba, hiszen a szakirodalmi forrásból merítik, indexelik a faktografikus adatokat. A bibliográfiai adatokat a Kémiai és Vegyipari Nemzetközi Ágazati T u d o m á n y o s és Műszaki Információs Rendszer szakirodalmi alrendszerébe, a faktografikus adatokat pedig a faktografikus alrendszerébe viszik be. Ily m ó d o n a rendszerbe bevitt minden tényadatot do­

kumentum támaszt alá, és szükség esetén lehetőség van a primer dokumentum másolatának a szolgálta­

tására is.

A rendszerbe a hazai és a külföldi berendezések adatait (vegyi és vegyigépipari berendezésekről, szi­

vattyúkról, kompresszorokról, papír- és cellulózipa­

ri berendezésekről stb.) viszik be. A kifejlesztés alalt álló faktografikus információkereső rendszer elsődleges rendeltetése, hogy a kibocsátott berende­

zések modernizálásával, az újak előállításával foglal­

kozó szakembereket ( m é r n ö k ö k e t , konstruktőrö­

ket, kutatókat) információkkal lássa el. A felhaszná­

lók e kategóriájának a rendszer lehetőséget nyújl az analóg berendezések kiválasztására, a fejlesztendő vagy a kibocsátandó berendezések tudományos- műszaki színvonalának a meghatározására, a beren­

dezések tökéletesítési lehetőségeinek a feltárására, korszerű műszaki döntések információs alátámasz­

tására. A berendezések üzemeltetőinek a rendszer segít az optimális berendezés kiválasztásában, egy berendezésnek megfelelőbb másikkal való lecseré­

lésében. Nem helyettesíti azonban az ágazati ipari katalógusok terén m ű k ö d ő információs rend­

szert. Legfontosabb feladata összehasonlítható adatok szolgáltatása, amelyek alapján a felhasználó elemezheti ennek vagy annak a berendezésnek az előnyben részesítését a paramétersorok alapján.

A rendszer jelenlegi változatának a kidolgozása­

kor először az egyedek nómenklatúráját határozták meg, amely alapján a faktografikus adatokat gyűjtik, ezután mindegyikre meghalározták a paraméterek összességét. A rendszerbe bevitt adatok rendszere­

zésének alapjául a t é n y c s o p o n o k profiljai szolgál­

nak, ezeket az AIDOS programrendszer dolgozza fel. Gyakorlatilag minden berendezésfajtának egy önálló ténycsoporlprofil felel meg, amely felöleli annak paraméterei! és jellemzőit. A berendezések

76

Hivatkozások

KAPCSOLÓDÓ DOKUMENTUMOK

Ebből következik egyik legfontosabb feladatunk, hogy összhangban a Nemzetközi Tudományos Műszaki Információs Rendszer (NTMIRj és a hazai szakirodalmi.. információs

Koncepció a csehszlovák tudományos, műszaki és gazdasági információs rendszer információkereső nyelveinek egységes gyűjteményéhez és e nyelvek kompatibilitásának

Koncepció a csehszlovák tudományos, műszaki és gazdasági információs rendszer információkereső nyelveinek egységes gyűjteményéhez és e nyelvek kompatibilitásának

tése is, amely a rendszer követelményeit, szerkezetét és az információs tevékenység költségeit hivatott dokumen­.. tálni. b) Az információs bázis létrehozásának szakaszai

zált ASZINIT rátér a próbaüzemre, s az NTMIR-ben (Nemzetközi Tudományos és Műszaki Információs Rendszer) részt vevő országok elhatározzák, hogy saját nemzeti rendszereiket

A tervek szerint az angol postaigazgatóság Viewdata- nak nevezett kétirányú házi információkereső rendszeré­.. be a 80-as évek közepére már mintegy 4-5 millió

koordinációs értekezlete A KGST tagállamok Nemzetközi Tudományos és Műszaki Információs Rendszerének (NTMIR) speciális és ágazati alrendszerei közötti

Így a rekordok halmazát kell annyiszor végigvizsgálni, ahány különböző szó, kifejezés szerepel a listában.. Az így előállított listát