Automatizált tennék információs rendszerek szer lehetővé leszi az adatok feldolgozását kötegek
üzemmódban, az információk szelektív terjesztését, a válaszadást egyszeri kérdésekre. A z adatok táblá
zatos formájú kinyomtatása is lehetséges szabványo
sított transzformációk felhasználásával (statisztikai átlagok számítása, képletek átalakítása, maximális és/vagy minimális értékek, átlagok számitása stb.).
A z intézet szakemberei jelenleg a rendszer máso
dik szakaszán dolgoznak. Ezt az adatbázis-építés j e l lemzi. A z adatbázis logikai szerkezete a műszeripari termékek sajátosságait tükrözi; az egyedeknek, t u lajdonságaiknak és a köztük levő kapcsolatoknak a neveit tartalmazza. Elvégezték az adatstrukturálási módszerek elemzéséi az adatok közötti kapcsolatok modellezése végeit. Ezek az adaimodellek hálós, hierarchikus, relációs típusúak lehelnek.
A strukturált adatok szervezéséi adatbázis-kezelő rendszerek osztályába tartozó programokkal végzik.
A z adatbázis konceptuális sémájának grafikus ábrá
zolása elölt osztályozták a tárgykör információs egyedeit, specifikálták ezeket az egyedeket, neveket adtak n e k i k , azonosítókkal látták el az adatcsoporto
kat, megállapították az elsődleges és a másodlagos rekordkulcsokat és az adattípusok közötti kapcsola
tokat ( 1 : 1 , 1:N, M : N ) . Ezenkívül a konceptuális séma meghatározásakor megállapították az adatok státusát is a tiltott hozzáférés megakadályozása céljá
ból az adatbázis különböző szintjein (adatbázis, az egyes fájlok, rekordok és rekordmezők szintjein).
A faktografikus információkereső rendszer egyedattribútum típusú információkereső, osztályo
zási, adatleíró és adaimanipuláló nyelvet alkalmaz.
Az egyedattribútum típusú nyelv alapjául az "egyed- attribútum" séma szolgál, azaz m i n d e n egyedet attribútumok (tulajdonságok) és azok értékei írnak le. A lexikai egységek osztályai az egyedek, az attri
bútumok (attribútumcsoportok) és értékeik megne
vezéseit tartalmazzák. A lexikai egységek osztályai az egyedek, az attribútumok (attribútumcsoportok) és értékeik megnevezéseit tartalmazzák. A lexikai egységek szótárának az alapja az a terminológia, amely az input d o k u m e n t u m o k lexikai egységeiből képződik. A szótár lexikáját a stabil ( n e m osztható) szóösszetételek megléte j e l l e m z i . Az attribútumok minőségi értékeit kódolják. Ezért lokális osztályozó
kai dolgozlak k i , s alkalmazzák a műszaki-gazdasági információk össz-szövetségi osztályozó rendszereit is.
A második szakasz szoftverét a SETOR adatbá
zis-kezelő rendszer alkolja, amelyhez új alkalmazói programokat is kidolgoztak a rendszer által n e m biz
tosított, speciális funkciók ellátására. A SETOR adatbázis-kezelő rendszer hálós adatszerkezeteket támogat, a m i lehetővé leszi a kölcsönösen össze
függő fájlok halmazából álló integrált műszeripari adatbázis kiépítését és üzemeltetését.
Kémiai és vegyipari termékek automatizált faktografikus információkereső rendszere
A kémiai és vegyipari lermékek automatizált fak
tografikus információkereső rendszere az NTM/R Kémiai és Vegyipari Nemzetközi Ágazati Tudományos és Műszaki Információs Rendszer része. A rendszeri a szakirodalmi és a faktografikus információk egysé
gének az elve alapján dolgozták k i . A tényadatok gyűjtése és feldolgozása beletartozik az információs d o k u m e n t u m o k a t elemző és feldolgozó technológiai folyamatba, hiszen a szakirodalmi forrásból merítik, indexelik a faktografikus adatokat. A bibliográfiai adatokat a Kémiai és Vegyipari Nemzetközi Ágazati Tudományos és Műszaki Információs Rendszer szakirodalmi alrendszerébe, a faktografikus adatokat pedig a faktografikus alrendszerébe viszik be. Ily módon a rendszerbe bevitt m i n d e n tényadatot do
k u m e n t u m támaszi alá, és szükség esetén lehelöség van a primer d o k u m e n t u m másolatának a szolgálta
tására is.
A rendszerbe a hazai és a külföldi berendezések adaiait (vegyi és vegyigépipari berendezésekről, szi
vattyúkról, kompresszorokról, papír- és cellulózipa
ri berendezésekről stb.) viszik be. A kifejlesztés alatt álló faktografikus információkereső rendszer elsődleges rendeltetése, hogy a kibocsátott berende
zések modernizálásával, az újak előállításával foglal
kozó szakembereket (mérnököket, konstruktőrö
ket, kutatókat) információkkal lássa el. A felhaszná
lók e kategóriájának a rendszer lehetőséget nyújt az analóg berendezések kiválasztására, a fejlesztendő vagy a kibocsátandó berendezések tudományos- műszaki színvonalának a meghatározására, a beren
dezések tökéletesítési lehetőségeinek a feltárására, korszerű műszaki döntések információs alátámasz
tására. A berendezések üzemeltetőinek a rendszer segít az optimális berendezés kiválasztásában, egy berendezésnek megfelelőbb másikkal való lecseré
lésében. N e m helyettesíti azonban az ágazati ipari katalógusok terén működő információs r e n d szert. Legfonlosabb feladata összehasonlítható adaiok szolgáltatása, amelyek alapján a felhasználó elemezheti ennek vagy annak a berendezésnek az előnyben részesítését a paramétersorok alapján.
A rendszer jelenlegi változatának a kidolgozása
kor először az egyedek nómenklatúráját határozták meg, amely alapján a faktografikus adatokai gyűjtik, ezután mindegyikre meghatározták a paraméterek összességét. A rendszerbe bevitt adatok rendszere
zésének alapjául a ténycsoporlok profiljai szolgál
nak, ezeket az AIDOS programrendszer dolgozza fel. Gyakorlatilag m i n d e n berendezésfajtának egy önálló ténycsoportprofil felel m e g , amely felöleli annak paramétereit és jellemzőit. A berendezések
76
TMT35. kwf. 1988.1-2. sz.
azonosítói ötjegyű kódból állnak: az első h á r o m — a ténycsoportprofíl sorszáma, az utolsó kettő — a pa
raméter sorszáma a ténycsoportprofilon belül. For
málisan tehát egy és ugyanazon berendezésfajta minden p a r a m é t e r é n e k van azonosítója.
A paraméterek meghatározása során minden ténycsoportprofíl összetételét pontosították. Egy ténycsoportprofilon belül azonban csak azokat a be
rendezésfajtákat lehet egyesíteni, amelyek paramé
terei a m e g n e v e z é s ü k alapján teljesen egybeesnek.
A ténycsoportprofílok létrehozása során a berende
zések paraméterei differenciálhatók és rendszerez
hetők. Rendszerezésen olyan paramétercsoport
kijelölést é r t e n e k , amely közös minden berendezés
fajtára, így a paraméterek kétszintű rendszerezését határozták meg: a minden berendezéstípusra közö
sét és a rokon b e r e n d e z é s e k r e közösét. A hatékony rendszerezés lehetővé tette, hogy stabil azonosító rendszert hozzanak létre, amelyben az általános is
m é r v e k n e k egységes numerikus megfelelőjük van, ami az információkeresést kényelmessé teszi, és segíti az információszolgáltatás k ü l ö n b ö z ő formái
nak a kialakítását.
A z AIDOS programcsomag a paraméterek tény
csoportprofilon belüli felépítésének a következő sé
máját teszi lehetővé:
• azok a paraméterek, amelyek egy és ugyanazon információs egyedre több értéket is felvehetnek (pl. tányéros koronák típusa — szétszedhető, nem szétszedhető, ugyanakkor sík, hullámos stb.);
• paraméterek, amelyek egy és ugyanazon egyedre csak egy értéket vesznek fel (pl. a tányér elhe
lyezkedése; vízszintes vagy ferde).
Olyan paramétercsoportokat is kialakítottak, amelyek csak numerikus értékeket vehetnek fel. A paraméterek m e g n e v e z é s é r e gyakran a paraméterek rövidített megnevezéseit használják. Lehetséges azonban az egyes tények egyesitése is, és feltételes m e g n e v e z é s e k bevezetése.
Az adatbevitel a rendszerbe gép előtti f o r m á t u m ról történik, az információkiadás pedig kártya-, i l letve táblázatos formában valósul meg. A tényada
tok kiadása mellett a rendszer közli a primer doku
mentumok bibliográfiai leírását is, amelyekből az adatokat indexelték és a rendszerbe bevitték.
Állami automatizált berendezésregisztráló és információs rendszer
A b e r e n d e z é s e k r e vonatkozó információk szol
gáltatására a Szovjetunióban létrehozták a Berende
zések Össz-szö vetségi Információs Központját.
Fő feladatai a következők:
• a gyártandó, a tervezett és a megszüntetett beren
dezések állami regisztrálása és számontartása,
• a legfontosabb berendezések műszaki színvona
lának rendszeres elemzése és javaslatok előkészí
tése az Állami Tudományos és Műszaki Bizottság ( G K N T ) részére,
• információk előkészítése és az érdekelt vállala
tok, intézmények információellátása a berende
zések műszaki-gazdasági adatairól.
Egy sor minisztériummal és főhatósággal közösen a központ dolgozza ki és üzemelteti az állami beren
dezéskatasztert és információs rendszert, amely együttműködik a termékek műszaki színvonalát és a kibocsátott t e r m é k e k minőségét ellenőrző auto
matizált alrendszerekkel, az ágazati és a köztársasági automatizált vezetési és t u d o m á n y o s - m ű s z a k i infor
mációs rendszerekkel.
A berendezéseket nyilvántartó információs rendszer keretében a hazai és a külföldi b e r e n d e z é sekről faktografikus adatbankot építenek k i . Az adatbank sajátossága, hogy dinamikus, tartalma ál
landóan változik mind az adatok mennyiségét, mind szemantikai tartalmát tekintve. Ennek oka a gyártott berendezések nómenklatúrájának változá
sában, a modernizáció és a technika megújulásában rejlik. Az adatbank ágazatközi jellegű, koncepciójá
ban igazodik az állami regisztrálási folyamat osztott jellegéhez.
A központban létrehozandó automatizált infor
mációs rendszer mind az irányító szervek, mind az érdekelt intézmények számára k ü l ö n b ö z ő típusú fel
adataik megoldásához fog információkat adni.
Műszakiszínvonal- és Termékminőség- értékelési Nemzetközi Automatizált Információs Rendszer
A Nemzetközi Tudományos és Műszaki Informá
ciós Rendszer ( N T M I R ) keretében folyik a vizsgá
lat, hogyan lehetne az N T M I R egyik alrendszerét, az Ipari Katalógusok Nemzetközi Specializált Informá
ciós Rendszerét ( I K N S I R ) átalakítani Műszakiszin- vonal- és Termékminőség-értékelési Nemzetközi Auto
matizált Információs Rendszerré ( M S Z T É N A I R ) , Ebben folytatódna az ipari katalógusokról az infor
mációgyűjtés, a -feldolgozás és a -terjesztés, e m e l lett azonban kialakítanának egy adatbankot a K G S T keretében közösen létrehozandó technikáról, tech
nológiákról és anyagokról, a Nemzetközi T u d o m á nyos és Műszaki Információs Központ ( N T M I K ) műszaki programeszközei alapján. A következők
ben összefoglaljuk a tervezett rendszerrel kapcso
latos elgondolásokat.
77