A faktografikus információk gyűjtése és feldolgozása során felhalmozott tapasztalatok megtekintése

A F A K T O G R A F I K U S INFORMÁCIÓK GYŰJTÉSE ÉS FELDOLGOZÁSA S O R Á N F E L H A L M O Z O T T T A P A S Z T A L A T O K

O. Stanya- V. TalaSek-J. ZahradniCek

Műszaki Fejlesztési és Információs Imézei ( U T R 1 N ) . Csehszlovákia

A csehszlovák Műszak Fejlesztési és Információs Intézet ( U T R I N ) , a Szovjet Tudományos Akadémia Géptant Intézete, a Nemzetközi Tudományos és Műszaki Információs Központ ( N T M I K ) és több, a KGST-iagországok nemzetközi gépipari informá­

ciós rendszerében részt vevő nemzeti szerv közötti e g y ü t t m ű k ö d é s eredményeit ismertetjük.

Szervezési előzmények

1975-ben a csehszlovák Tudományos-Műszaki és Beruházási Fejlesztési Állami Bizottság megbízta inté­

z e t ü n k e t a tudományos-műszaki és gazdasági infor­

máció ágazati információs központja funkcióinak el­

látásával. Egyidejűleg intézetünk a gépipar decent­

ralizált, szervezetileg szabályozott információs rendszerének koordinációs és módszertani köz­

pontja is lett. Ez a rendszer a következő részekből áll:

• alágazati vezető információs központok, amelyek az ipari-gazdasági egységek (vállalatok) szintjén m ű k ö d n e k ;

• alágazati információs központok, amelyek a fon- tosabb t u d o m á n y o s - k u t a t ó és termelő szerveze­

tek szintjén m ű k ö d n e k ;

• információs alapközpontok, amelyek a kisebb vállalatoknál és ü z e m e k b e n m ű k ö d n e k .

A decentralizáció igazolta önmagát, mint intenzív szervezeti felépítés, amely lehetővé teszi a informá­

ciós munka egységesítését és modernizálását az egész ágazatban. I n t é z e t ü n k n e k az elmúlt tiz évben meg kellett újítania szervezeti felépítését, munkájá­

nak tartalmát és mennyiségét. Az átalakítások össz­

hangban voltak a tudományos-műszaki és gazdasági információk rendszere fejlesztésének fö irányaival, ami elsősorban a d o k u m e n t á l i s információfeldolgo­

zásról a faktografikusra való áttérést jelentette. A faktografikus információfeldolgozás jobban kielégíti a felhasználók, elsősorban az irányítás és a d ö n t é s ­ hozatal szintjén dolgozók igényeit. Ezért az említett időszakban a csehszlovák gépipar igényeivel össz­

hangban munkacsoportokat hoztunk létre a követ­

kező feladatok megoldására:

• faktografikus információk kutatása és fejlesztése, beleértve a termékek műszaki-gazdasági színvo­

nala nemzetközi összehasonlítási módszereinek kidolgozását;

• olyan specializált faktografikus információs rendszerek létrehozása, amelyek adatokat tárol­

nak a műszaki normák és méréstan tartalmáról és fejlődéséről, beleértve a gépipari termékek m i n ő ­ sége komplex irányítását biztosító faktografikus információs rendszereket;

• olyan ágazatközi információs rendszer kifejlesz­

tése, amely adatokat tartalmaz a megreklamált se­

lejtes vagy hibás e x p o r t t e r m é k e k r ő l , valamint e reklamációknak a külkereskedelem eredményei­

re és a termelésre gyakorolt hatásáról;

• olyan bibliográfiai és szabadalmi információs kül­

földi adatbázisok felhasználása, amelyeket min­

denekelőtt a kutatás és a gyártmányfejlesztés te­

rületén dolgozók alkalmaznak;

• a gépipari tudományos-kutató bázis állapotáról és fejlesztéséről, a licencekről, a nemzetközi tudományos-műszaki e g y ü t t m ű k ö d é s r ő l , a talál­

mányokról és az újításokról szóló faktografikus információk fejlesztése;

• az ipari formatervezés módszertani rendszeré­

nek, az é v legjobb t e r m é k e pályázat kiértékelése módjának kialakítása;

• a miniszámítógépekböl álló számítóközpont lét­

rehozása és ellátása megfelelő programokkal, pe­

rifériaegységekkel;

TMT 35. évf. 1988.1—2. sz.

• a t e r m e l é s előkészítését végző részlegek ellátása vállalati irodalommal;

• ötletadó mintapéldányok beszerzése a gépipari közszükségleti t e r m é k e k gyártásán dolgozó k o n s t r u k t ő r ö k és technológusok számára.

I n t é z e t ü n k kidolgozta azokat a módszertani anya­

gokat, amelyek lehetővé teszik a fontosabb gépipari alágazatok faktografikus információinak egységes összegyűjtését, osztályozását és feldolgozását. Az el­

végzett munka e r e d m é n y e k é p p e n javult a faktogra­

fikus információ kidolgozási minőségének színvo­

nala, gyorsult a feldolgozás sebessége. Minthogy a t e r m é k e k e t nemcsak a mértékegységekben kifejez­

h e t ő információk, hanem a gazdasági-kereskedelmi mennyiségi adatok (ár) is jellemzik, kidolgoztuk az ilyen típusú faktografikus információk létrehozásá­

nak módszertanát.

A faktografikus információk létrehozásának módszere

Kezdetben a faktografikus információk forrásai újságok, vállalati prospektusok, útijelentések, kuta­

tási jelentések, normák, szabadalmi bejelentések és egyéb anyagok voltak. Ezek az anyagok nem rend­

szerezett formában tartalmazzák az információkat, ezért alacsony a szükséges adatok elökeresésének hatékonysága. A faktografikus információs blokkok létrehozása az adatok információs értékének egy­

idejű növelésével jár. A gépipari termékekről szóló faktografikus információ informatikai feldolgozásá­

nak fő formája a termék kártya.

A termékkártyán szereplő rendszerezett és funk­

cionálisan rangsorolt adatok alapján jön létre a kata­

lóguskártya, amelyben az adatokat tartalmuk és je­

lentésük szerint információs szavakba, mondatokba osztályozzák és értékelik, a konkrét felhasználói igénynek megfelelően. E szakaszban az információs részlegek, valamint a felhasználói, kutatói vagy irá­

nyítási intézmények szakértőinek rendkívül aktív e g y ü t t m ű k ö d é s é r e van szükség. Nem teljes vagy elégtelen e g y ü t t m ű k ö d é s esetén csökken az adat­

blokknak az a képessége, hogy a szükséges informá­

ciót szolgáltassa. A nagyobb blokkokat számítógé­

pekbe kell betáplálni; innen a k ü l ö n b ö z ő lekérdezé­

sek alapján lehet lehívni őket, értékelésükhöz ö k o - nometriai, statisztikai vagy matematikai-logikai módszerek alkalmazhatók. Ezen alapul a t e r m é k e k műszaki színvonala nemzetközi összehasonlításá­

nak m ó d s z e r e is. Az információs munka magas fokú objektivitást t ü k r ö z ő , hatékony m ó d s z e r e lehe­

tőséget ad az adatok közvetlen számítógépes kiíratá­

sára t u d o m á n y o s - m ű s z a k i és gazdasági információs blokkok formájában. Ezek a következők:

• A termékek célszerűen rangsorolt jellemzőinek és paramétereinek összehasonlítható blokkjai:

— az innovációs kapacitás vagy az innováció megvalósításának szükségessége,

— hasznossági paraméterek, minőségi és megbíz­

hatóságijellemzők,

— külkereskedelmi versenyképesség stb.

• A minőség, a műszaki-gazdasági színvonal, a konkrét hazai vagy nemzetközi piacon való hasz­

nálati értékek sokoldalú értékelése.

• Idögrafikonok és fejlődési trendek extrapolációja.

• A legfontosabb termelök t e r m é k s z e r k e z e t é n e k elemzése, gyors, j ó minőségű jelzések a termelési program, a kereskedelempolitika és a gazdasági stratégia szerkezeti változtatásához.

• Elvi és prognosztikai elemzések, rendszerek mo­

delljeinek és mintapéldányainak fejlesztése, a piaci és az eladási fellételek modellezése stb.

A t e r m é k - p a r a m é t e r faktografikus információs rendszerek mellett a nemzetközi összehasonlítás során nemcsak a műszaki, hanem a komplexebb műszaki-gazdasági és kereskedelmi-gazdasági infor­

mációs blokkokat is alkalmazzák, melyek meghatá­

rozhatják az áruk és szolgáltatások belföldi és kül­

földi piacokon való realizálása körülményeit és felté­

teleit. (Az input dokumentumot az 1. ábra mutatja be.)

A műszaki-kereskedelmi-gazdasági információ­

kat négy csoportba lehet sorolni:

• Tárgyi (áru) információ — jellemzi a t e r m é k e t , főbb funkcionális és használati paramétereit, fizi­

kai és kémiai tulajdonságait, normáit, szabadal­

mait, anyag- és energiaigényeit.

• Területi információ — adatokat tartalmaz az adott terület nemzetközi m u n k a m e g o s z t á s á r ó l , külkereskedelméről, az export-import mennyisé­

géről és struktúrájáról, a kereskedelmi és fizetési mérlegek helyzetéről, változásairól. E körbe tar­

toznak az export-import erősítésére és korlátozá­

sára irányuló intézkedések, a kiviteli és behoza­

tali engedélyek kiadási rendjére, a v á m o k r a , a földrajzi és demográfiai k ö r ü l m é n y e k r e , a főbb kereskedelmi módszerekre v o n a t k o z ó informáci­

ók.

• Céginformációk — összefogottan tartalmazzák az adott piacon m ű k ö d ő termelési és kereske­

delmi konkurencia adatait (a konkurens cégek számát és struktúráját, a termelési kapacitások mennyiségét és felhasználását, a jelenlegi és táv­

lati termelési programokat, az innovációs politi­

kát, az integrációs és kooperációs kapcsolatokat).

A versenytársak tevékenységének e l e m z é s e lehe­

tővé teszi a saját hiányosságok és lehetőségek fel­

tárását, beleértve a versenytársak j e l l e m z ő keres­

kedelmi módszereinek és leltételeinek meghatá­

rozását.

Stanya, O.-Talatek, V.-Zihradnitek, J . : A faktogrtflkus...

un

Fémmegmunkáló gépek világtermelése 1960-ban

| IZHSE, 1980, 6, c.7 FINANCIAL TIMES

American Machinist értékeli a fémmegmunkáló gépek világ­

termelését 1980-ban (milliárd dollárban) USA

NSZK 4.6

Japán SZU

3.8 3,1

Olaszország Nagy-Britannia

1.6 U Jellemző tendencia a termelési költségek csökkentése és az új technika felhasználása

A számjegyvezérlésű gépek részaránya a termelésben : Japán 50% NSZK 16% Nagy-Britannia 13%

Megnevezés

Elsődleges hivatko­

zás

Másodlagos hivatko­

zás

Szöveg

Fémmegmunkáló gépek Számjegyvezérlésű fémmeg­

munkáló gépek Világtermelés

Világ USA NSZK Japán SZU

Olaszország Nagy-Britannia 1980

UTRIN

12. I 1985 Szerv adatok

Dátum, aláírás

/. ábra Kereskedelmi-gazdasági információs feljegyzés mintapéldánya

• á r i n f o r m á c i ó — a legfontosabb kereskedelmi- gazdasági adat, minthogy a nemzetközi Összeha­

sonlítás egyik kiindulópontja. A z adatokat nagyon óvatosan kell felhasználni, különös tekin­

tettel az idötrendekre és az átszámításra az össze­

hasonlítható valutákra.

A kereskedelmi-gazdasági információk felhasz­

nálói körét a műszaki-gazdasági vezetők, a külkeres­

kedelmi szakemberek, a távlati tervezéssel, nemzet­

közi együttműködéssel foglalkozó munkatársak al­

kotják. Ilyen adatbázist a kül- és belkereskedelem­

mel foglalkozó intézmények információs rendszere­

iben is létre kellene hozni és a felhasználók rendel­

kezésére kellene bocsátani.

Szerkezeti felépítés szempontjából a kidolgozás alatt álló adatbázisokat h á r o m csoportba lehet sorolni:

A ) Összesített rendszerek központosított célbázisokkal, amelyekbe célirányos jelölési rendszert építünk be. Ez tölti be a faktografikus információs rendszer regiszterének feladatát. A rendszer adatai bármely felhasználónak teljes áttekintést nyújtanak a gépipari automatizált faktografikus információs rendszerek blokkja fejlődéséről és

TMT3S. évf. 1988.1-2. s í .

tevékenységéről, amelyre m i n d e n e k e l ő t t a rendszerek magasabb szintű fejlődése során van szükség. A metarendszer egyidejűleg biztosítja a faktografikus információs rendszerek össze­

kapcsolását intézményi vagy ágazati szinten.

B) Ágazatközi és ágazati rendeltetésű vegyes rendsze­

rek, amelyek az egész gépiparra vonatkozó, vagy ennek kereteit meghatározó tematikákra irányulnak. Ezek az alábbiak:

B. 1. szabványosított konstrukciós anyagok, szerszámanyagok és műanyagok informá­

ciós rendszere,

B.2. a 10—16 osztályú acélok nem szabványos adatainak információs rendszere,

B.3. az élenjáró technológia fejlesztésének fak­

tografikus információs rendszere a robot­

technológia példáján,

B. 4. a gépipari faktografikus információs rend­

szerek kutatása a technológia területén és információs cél-adatblokkok létrehozása a gépipar termelési bázisáról.

C) Ágazati automatizált faktografikus rendszerek, amelyek ágazatközi és alágazatközi jelentősé­

g ű e k , egyidejűleg ellátják a termelési és a fel­

használói területet információval. A csehszlo­

vák gépipart bekapcsolják a nemzetközi munka­

megosztásba. Az automatizált faktografikus in­

formációs rendszereket főként az alábbi terüle­

teken dolgozták k i :

C. 1. számvezérlésű f é m m e g m u n k á l ó gépek, C.2. az agráripari komplexumok fejlesztését

szolgáló mezőgazdasági gépek és traktor rok,

C.3. a textilipari gépgyártás és a textilipari anya­

gok fejlesztését szolgáló textilipari gépek.

A faktografikus információk felhasználása a termékek minősítésében

Csehszlovákiában a gépipar területén megfelelő figyelmet fordítanak a faktografikus információs rendszerek funkcióinak kutatására és őptimalizálá- sára. E rendszerek azért készülnek, hogy több krité­

rium alapján fel lehessen Őket használni a gépipari t e r m é k e k nemzetközi színvonala összehasonlítá­

sára. A faktografikus információs rendszerek létre­

hozására irányuló kutatás mellett megfelelő figyel­

met fordilanak a t e r m é k e k nemzetközi összehason­

lítási módszereinek fejlesztésére, amelyek közül in­

tézetünk legalaposabban a KORTER módszert* dol-

• Lásdp.22-26.

gozta k i . E módszer mellett használjuk a hosszú évek óta ismert, a pontozásos értékelésből kiinduló módszereket is, amelyeknél lényegesen magasabb az objektivitás foka és az automatizálás lehetősége.

A t ö b b k r i t é r i u m o s értékelési módszer előnyei:

• alkalmas bármely hasznos mennyiség, paraméter feldolgozására, beleértve az árakról szóló adato­

kat is,

• analitikus kiinduló anyagokat biztosít nemcsak az árak képzésére és alkalmazására, hanem a műszaki fejlesztési döntések meghozatalára is,

• lehetőséget nyújt a párbeszédes ü z e m m ó d r a , a megfelelő következtetések és hierarchikusan rendszerezett paraméterek gyors elérésére a ter­

m é k e k használati értékére v o n a t k o z ó a n ,

• a sokoldalú értékelés és egyéb e l e m z ő anyagok alapján a felhasználók e g j n e m ü adatbázisból komplex döntés-előkészítő anyagokat kapnak.

Egy 1984-ben kiadott rendelet leszögezi, hogy a csehszlovák termékek műszaki-gazdasági értékelé­

sét a KORTER és az ú n . pontozásos módszer alkal­

mazásával lehet végrehajtani. A KORTER m ó d s z e r alkalmazásához az adatokat számítógéppel kell elő­

készíteni. A csehszlovák t e r m e l ő vállalatok és kül­

kereskedelmi szervezetek közös gazdaságpolitikai feladata a csehszlovák termékek versenyképességé­

nek növelése a külföldi piacokon. Ennek egyik esz­

köze a műszaki-gazdasági paraméterek, a hasznos­

sági paraméterek, a hazai és a külföldi konkurens termékek árának összehasonlítása. Ez lehetővé teszi a csehszlovák termékek versenyképességét csökkentő fő tényezők tisztázását, amelyek kiküszö­

bölése vagy megváltoztatása esetén javíthatók a csehszlovák t e r m é k e k exportfeltételei. Ezért a módszert nemcsak az eddig exportált t e r m é k e k árának, technikai jellemzőinek értékelésére alkal­

mazzák, hanem olyan t e r m é k e k e t is vizsgálnak vele, amelyeknél már a gyártás előkészítési szaka­

szában felmerül a külföldi értékesítés lehetősége. A nemzetközi összehasonlítás során intézkednek a külföldi piaci k ö r ü l m é n y e k n e k megfelelő szállítás) fegyelemről, a szerviz, az alkatrészellátás, valamint a kereskedelmi tevékenység tökéletesítéséről. Egy­

idejűleg felülvizsgálják az árpolitikát, állandó fel­

ügyelet alatt tartják a piacot és az értékesítési m ó d ­ szereket, az export társadalmilag hasznos szerkeze­

tének kialakításával minimalizálják a termelési költ­

ségeket és elősegítik a gazdaságilag indokolt hazai árak megállapítását.

Az elmúlt két évben ( 1 9 8 4 - 1985. - A szerk.) a KORTER módszert elsősorban az általános gépipar területén alkalmazták.

Az értékelendő t e r m é k e k kiválasztásánál elsősor­

ban az alábbiak j ö h e t n e k szóba:

Stanyi, O.-TalaSek, V.-Zihridnliek, J . : A faktografikus..

• termelésük vagy műszaki-gazdasági tökéletesíté­

sük szerepel a termelő vállalatok és a külkereske­

delem közös exportterveiben;

• exporthatékonyságuk alacsony vagy a hatékony­

ságuk c s ö k k e n , stagnál, vagy romlanak az eladási lehetőségeik;

• értékelésük eredményeit célszerűen fel lehet használni műszaki színvonaluk minőségének megvitatására az ártárgyalások során, a műszaki fejlesztési, beruházási döntések stb. előkészítésé­

nél.

A z értékelésnek minden esetben tartalmaznia kell:

1. Az összehasonlitott csehszlovák és külföldi termék paramétereire vonatkozó megállapodáso­

kat, az arányok javítására irányuló intézkedése­

ket.

2. A konkrét műszaki-gazdasági és kereskedelmi in­

tézkedésekre tett javaslatokat, amelyeket mindig a részt vevő szervezetek dolgoznak ki a feladatok névre és határidőre való meghatározásával a) a termelő részéről elsősorban:

• a termék részleges vagy komplex megújítá­

sára vonatkozó elképzeléseket, intézkedé­

seket a technológia javítására, vagy elgon­

dolásokat az import hazai termékkel való helyettesítésére;

• olyan intézkedéseket, amelyek a külső piac igényeinek megfelelően módosítják a szállí­

tási határidőket, javítják a kiszolgálás szín­

vonalát, csökkentik a meghibásodások számát, javítják a kidolgozás minőségének és ellenőrzésének színvonalát, biztosítják a folyamatos alkatrészellátást stb.;

• intézkedéseket, amelyek ésszerűsítik a ter­

melési költségeket.

b) a külkereskedelmi szervezet részéről elsősorban:

• az áruszállítás kereskedelmi útvonalainak ésszerűsítésére, a kereskedelmi munka javí­

tására, a közvetlen külkereskedelmi kiadá­

sok csökkentésére irányuló intézkedéseket;

STANYA, O.-TALASEK, V -

ZAHRADNlCEK, J.:A faktografikus információk gyűjtése és feldolgozása során felhalmozott tapasztalatok

A csehszlovák gépipari ágazat információs rend­

szerének átszervezését követően új alapokra helyez­

ték a gépipari t e r m é k e k r e vonatkozó információk gyűjtését, rendszerezését. Az új s z e m p o n t ú fak-

• intézkedéseket az export területi szerkeze­

tének célszerű megváltoztatására, amely biztosítja a csehszlovák kereskedelmi és f i ­ zetési mérleg kedvező változását.

3. Közös javaslatokat a tervezés, a finanszírozás, az árképzés, a műszaki fejlesztés anyagi ösztönzése, a p r ó b a ü z e m , az importszabályozás stb. javítá­

sára.

A termékminősítési munka állami támogatása

A Szövetségi Általános Gépipari Minisztérium 1984/5. utasításában a vezérigazgatókra, valamint a Műszaki Fejlesztési és Információs Intézetre bízta a fenti feladatok végrehajtását. Az utóbbi időben (1986-ban - A szerk.) Csehszlovákiában a Népi El­

lenőrzési Bizottság ellenőrizte a tudományos­

műszaki haladás irányításának, valamint a t u d o m á ­ nyos, műszaki és gazdasági információs rendszer m ű k ö d é s é n e k hatását az adott t e r m é k e k műszaki, gazdasági színvonalára a kiválasztott iparágakban. A kiadott rendeletek azt bizonyítják, hogy a csehszlo­

vák központi szervek törekednek a műszaki haladás irányítási hatékonyságának növelésével és a t e r m é ­ kek minőségének javításával kapcsolatos feladatok komplex megoldására. Mindezek bonyolult és egy­

mással kölcsönösen összefüggő feladatok. Hatékony központi támogatás nélkül azonban a legjobbnak tartott módszert sem lehet a gyakorlatban alkalmaz­

ni.

Összefoglalva: az információnak termelnie kell.

A megfelelő módon rendszerezett, a szükséges módszerekkel értékelt információ olyan eszköz a felhasználói a l k o t ó m u n k a és gondolkodás számára, amely elősegíti feladatainak megoldását: a munka ésszerűsítését, a költségek és a fejlesztésre fordított idő csökkentését.

Fordította: Varga Zoltánné

STANYA, O.-TALASEK, K -

ZAHRADNIÍEK, J.: Experiences with the acquisition and processing offactual Information

In accordance with the reorganization of the in¬

formation system of mechanical engineering in Cze- choslovakia, an improvement of the acquisition and classification of information on mechanical engi­

neering products was introduced. Factual informa-

T M T 3 5. Í Y Í . 19*8.1-2. n .

tograflkus információk a termékek műszaki színvo­

nala nemzetközi összehasonlításának is legfonto­

sabb információforrása lett. A termékek összeha­

sonlító színvonalmérésénél végzett minősítő munka eredményei a gazdaság minden ágában fel­

használhatók. Lényeges a minősítendő termék, az összehasonlításba bevont termékek köre, és megha­

tározandók azok a követelmények, amelyeket az ér­

tékelésnek tartalmaznia kell. E z a munka csak fon­

tosságának megfelelő súlyú kormányzati elhatáro­

zással végezhető eredményesen.

* • *

CTAHÍI, O. — TAJ1A1HEK, B. — 3AXPAÜ.HK-

^íEK,

B

UHH MaIIIHHOCT pOHTe-TbHOH OTpaCJIH MeXOCJIOBaKHH :sa.in>Ken H O B M H rpy H j a > i c n T J I J I H c ú o p a H C H C H - . M U -

TH3aUHH HHCpOpMaUHR o npozrysmnH MaiUHHOCTpOe-

H H H. HoBaa dpaKTorpadpifiecKaH mupopMauHH c r a - 13 T a j O K e OCHOBHblM HHCpOpMailHOHHIiIM H C T O ' Í H H -

K O M HJIS . M e j K a y H a p o j H o r o c p a u H C H K H T e x H M i e c - K o r o y p o B H f l npoayKUHH. Pe3yjibTaTbi paőoTbi, npoBejeKHhie no c p a B HH TeJ I B H OM y anaJirny Ka^ecr-

s a n p o a v K U H H , M o r y r ö b i r b n p H M e n e H b i B O B c e x

oxpacjiax Hapoütioro xo3smcTBa. B a a c H t i M aBnsie-

T C H K p y r onpeae^aeMOtí npoflytuuiH, B J K T O Ü una

c p a n M e i i H H , H y c x a H O B J i e H H e x e x T p e 6 o B a H H Ü , n o K O T O p b i M HeofjxoflHMO n p O B O a H T b O U C H K y.

3xa

6 o T a M o m e T ó i . m , ycneurao npOBeaeiia T O J I B K O

npM c o o T B e T C T B y i o r n e « n p a B H T e j i b C T B e i r a o M pe-

meHHH.

tion based on the new system became the most i m - portant source of the technological levet of products for international comparison. Qualifícation results of comparative levél assessment can be utilized in any industry. The products to be qualified, the group o f products subjected to international com­

parison, and the criteria for assessment should be determined. This project can be completed satisfac- torily on by an approprtate government directive.

* * *

STANYA, O. - TALASEK, V. - ZAHRADNlCEK, J.: Im Laufeder Sammlung und Verarbeitung der

faktographischen Informationen aufgespeicherten Erfahrungen

Nach der Umorganisierung des Informatíonssy- stems des tschechoslowakischen Maschinenbauz- weigs wurden die Sammlung und die Systematisie- rung der Informationen über die maschinenindu- striellen Produkte auf eine Grundlage gestellt. Die von neuem Standpunkt aus zusammengestellten faktographischen Informationen wurden auch die wichtigsten lnformationsquellen des internationa- len Vergleichs des technischen Niveaus der Pro­

dukte. Die Ergebnisse der Qualifízierungsarbeit bei der vergleichenden Niveaumessung der Produkte können in jedem Wirtschaftszweig angewandt werden. Das wesentliche ist das zu vergleichende Produki, der Kreis der in den Vergleich einbezoge- nen Produkte, und es sind diejenige Erforderungen zu bestimmen, die die Bewertung enthalten muss.

Diese Arbeit kann nur mit einem solchen Regie- rungsbeschluss erfolgreich durchgeführt werden, der über ein seiner Wichtigkeit entsprechendes Ge- wicht verfügt.