TMT32. érf. 1985/11.
muliit, hogy ;i s z é l e s s p e k t r u m ú , nii^y n e m z e t k ö z i
;ul;tibii/isnk k ü l ö n ö s e n jól szolgálják a n ö v e k v ő s p e c i a l i z á l ó d á s t és a vele p á r h u z a m o s a n j e l e n t k e z ő m t c r d i s z c i p l i n a r i t á s t .
\ fcjlíídús t e n d e n c i á i
Az NDK-ban a W l / a VIN1TI é l e t t u d o m á n y i adaih L/IS ii o n l m e haszn il il-in ik a mekv ilnsii is\ra t ö r e k s z i k a/ S D I - s z o l g á l t a t á s é s a v i s s z a m e n ő l e g e s k e r e s é s , m i n i s z o l g á l t a t á s i i p u s o k f e n n t a r t á s a m e l lett. A k e r e s ö p r o f i l o k k i a l a k í t á s i szakasza v á r h a t ó a n l é n y e g e s e n l e r ö v i d ü l az a d a t b á z i s h o z való k ö z v e t l e n , p á r b e s z é d e s h o z z á f é r é s k ö v e t k e z t é b e n , Ez a k o r s z e r ű t e c h n o l ó g i a ugyancsak l e c s ö k k e n t i az adat- b i / i s o k v á l a s z i d e j e ! a m e g k e r e s é s e k r e cs felgyorsuld az o p t i m á l i s k e r e s é s i e r e d m é n y e l é r é s é n e k folyama
tát.
Irodalom
t. IIALBACIt. V.: Schwerpunkl biologische Information und Dokumemaiion = Naiurwissenschartliche Rund
schau, 36. köt. 2.sz. 1983. p. 1361-1364.
2. RICII 1~ER, W ; Die Umwálzung in der wissenschafilichen Information in den 80er Jahren und Schlussfolgerungen fúr die Arbeil im Bereich der Grundlagenforschung. In: 4 Wiss Symposium des Wiss. Inf-zenlrums des AdW der DDR. Wamemünde - Berlin. W1Z, 1983. p. 21 -48.
3. Der Zugang zu US-Informalionsnetzwerken über den rYNINET-KnoIen. In: Inlernalionale Informalionsnelz- werke: 3 Österreichischer Dokumcnlarlag, Graz, 1979.
230. p.
4. LAMPRECHT. I I . : lnformations- und Kommunikaiions- lechnologie, fechnische Grundlagen. Hniuicklungssfand.
Nuizung. = Lil. Ber Berlin, 1983. p. 167-168.
5. BAR TH, Ch.: Sland und Probleme beim Aufbau Siaaili- cher Informaiionsdienste zu volkswirtschafilichen Schwerpunkigebieien: Dokumemaiion/lnformaiion,
1982.52 sz p. 12-17.
6. PÉTER. W -GARRELS. B : Zur Nuizung der Magnel- banddienste des V1N1TL Informalik, 29. kol. 6. sz. 1982.
p- 7 - 10¬
7. CERNYJ. A. I . : Das integrierte auinnialisiene Informa- lionssysiem des V1NIT1 ASSISTENT = Dokumema
iion/lnformaiion, 1981. 32. sz. p. 50-67.
8. LAMPRECHT, H.: Eigenschaften und KennzifTern des Informationsfonds BIOLOGIE des VINIT1 und Schluss- foigerungen fúr die Recherche = Informalik. 30. köl. 3.
sz. 1983. p. 11-14.
9. LAMPRECHT. H.-EBNER, A.: Prinzipien zur Aufstel- lung von Anfrageprofilen in einem System mii freier In- dexierung am Beispiel der Informaiionsfonds B10LOG1E desVINlTI = Informalik, 30. köl. 3. sz. 1983. p. 3 - 6 .
/EBNER, A.: Die Dalenbasen des VINITI zu den Biowissenschaften — Entwicklungsstand und -perspekíiwit = Informalik, 32. kör. 3. sz.
1985. p. 8-1U
(Papp István)
A C S S Z S Z K t u d o m á n y o s , m ű s z a k i é s g a z d a s á g i i n f o r m á c i ó s rendszere
A V I I , ötéves terv utolsó é v é b e n , 1985-ben ösz- szegez-nl'- a CSKP X V I . kongresszusa által kitűzött feladatok teljesítését, befejezték az ország társa
dalmi, politikai, szociális és gazdasági fejlesztési programjának, ezen belül a népgazdaság valamennyi területével kapcsolatban álló nemzeti t u d o m á n y o s műszaki információs rendszer fejlesztési programjá
nak előkészítéséi.
A tudományt és a technikát szolgáló nemzeti i n formációs rendszer feltételezi, hogy az információs tevékenység jelentős gazdasági eredményt ad. Ez a követelmény összefügg a rendszer fejlesztésére és m ű k ö d t e t é s é r e fordított kiadások emelésével, így a társadalmi és gazdasági hatékonyság értékelése a rendszer egyik főbb elemévé és irányításának ösz
tönző erejévé válik.
A KGST-titkárság és az N T M I K "A KGST-
tagorszagok ludományos-miiszaki információs együttműködésének további fejlesztése és tökéletesítése"
c. közös dokumentuma alátámasztja, hogy ez a probléma - más-más formában — a nemzetközi in
formációs rendszerekei is érinti. Az e g y ü t t m ű k ö d ő országok jól szervezett, anyagi, műszaki és személy
zeti szempontból jól ellátott információs rend
szerének létrehozása — egyike azoknak a feltételek
nek, amelyek nemcsak a nemzetközi e g y ü t t m ű k ö dést, hanem az országok népgazdasága hatékonysá
gának fokozását is elősegítik.
A csekély nyersanyagbázis és a j e l e n t ő s mértékű külkereskedelmi függőség az oka annak, hogy Cseh
szlovákia számára nagyon fontosak a tudomány és a technika terén külföldön elért e r e d m é n y e k r ő l szóló
587
információk. A csehszlovák t u d o m á n y o s , műszaki és gazdasági információs rendszerben feldolgozott információs források több mint 80%-a külföldi ere
detű. A jobb gazdasági helyzettel rendelkező orszá
gokkal összehasonlítva, Csehszlovákia tudományos, műszaki é s gazdasági információs rendszerének sa
játossága éppen ebben rejlik. Csehszlovákia infor
mációs termékei a világ információs rendszerében kb. 2%-ot, a KGST-tagországok NTMIR-ében
12-20%-ot tesznek k i .
A világ minden tájáról áramló hatalmas informá
ciómennyiség, amely elsősorban a tudományos, kutató és a tervező munkát segíti,
• az információs bázis rendszeres ellenőrzését,
• a teljes információmennyiség megszerzéséhez és a nyelvi nehézségek leküzdéséhez szükséges módszerek és eszközök fejlesztését és alkalmazá sát
igényli.
A rendszer gazdaságossága mindenekelőtt a j ó munkaszervezéstől és irányítástól, a számítástechni
ka, a távközlési és reprográfiai eszközök ésszerű fel
használásától, a nemzetközi együttműködés és munkamegosztás hatékony formáinak alkalmazásá
tól függ.
A csehszlovák tudományos-műszaki rendszer te
vékenysége során az erős ágazati és alágazati köz
pontokra támaszkodik, amelyeket a specializált infor
mációs intézmények támogatnak. A rendszert kiegé
szítik az ún. kooperáló rendszerek, amelyek az ország egyes részein m ű k ö d n e k a területi tudományos könyvtárak irányításával. A munkamegosztást az in
formációs rendszerben részt vevő valamennyi intéz
mény információs munkájának tartalma és az intézmények specializálódása határozza meg.
Az ágazati központok száma 37, az alágazati köz
pontok száma meghaladja a 300-at, 6 specializált in
formációs intézmény működik. Az információs rendszerben kb. 10 ezer munkatárs dolgozik, ebből 24% felsőfokú végzettségű.
A tudományos, műszaki és gazdasági információs rendszer egyes funkcionális alrendszerei (azaz az ágazati és specializált rendszerek) az illetékes köz
ponti irányító szerv (minisztérium) hatáskörébe tar
toznak. Az egész rendszert az Országos T u d o m á nyos-Műszaki és Beruházási Bizottság irányítja.
1985-ben adták át a csehszlovák tudományos, műszaki és gazdasági információs rendszerre vonat
kozó új jogszabályokat, amelyek rögzítik az irányító szervek és az információs intézmények kötelezettsé
geit. A jogi előírások módosítása maga után vonja az információs intézmények finanszírozásának, a szá
mítóközpontok működési feltételeinek megváltoz
tatását; érvénybe lép az információs szakemberek besorolásának és bérezésének új rendje és megte-
Beszámolók, szemlék, referátumok remtik az új, bonyolultabb információs technológiák bevezetésének feltételeit. A fenti intézkedések az
1995-ig szóló fejlesztési program kiinduló pontját képezik; a program tartalma szorosan összefügg a KGST-tagországok NTMIR-ének ugyanerre az idő
szakra érvényes programjával.
Csehszlovákiában célraorientált információs poli
tikáról az 1970-es évektől kezdődően lehet beszélni, bár már az 1960-as években hoztak intézkedéseket a tudományos, műszaki és gazdasági információs rendszer létrehozása érdekében. Lényeges változá
sok azonban csak az 1971 - 7 5 . évekre szóló tudományos-műszaki fejlesztési terv kidolgozása során történtek. Ebben az időszakban a következő feladatokat végezték el kísérleti jelleggel:
• a tudományos-műszaki és gazdasági információs rendszer, valamint ágazati é s specializált alrend
szereinek műszaki-szervezési tervei;
• az automatizálás alapelvei (az automatizált tudo
mányos, műszaki és gazdasági információs rend
szer terve);
• az információs szakemberek oktatásának és to
vábbképzésének hosszú távú programja.
Az 1 9 7 6 - 8 0 . évekre az alábbi három fő célt tűzték k i ;
• az információs bázis tökéletesítése;
• az egységes automatizált rendszer főbb alrendsze
reinek bevezetése;
• az információs tevékenység magasabb szintű for
máinak kialakítására vonatkozó módszertan k i dolgozása.
Ezen időszak eredménye volt a bibliográfiai és d o k u m e n t u m á l l o m á n y o k kötegelt ü z e m m ó d ú fel
dolgozása. Az információs bázis kiszélesítését előse
gítette a saját, géppel olvasható állományok kialakí
tása és a külföldi mágnesszalagos adatbázisok beszer
zése. Az információs munka magasabb szintű for
máinak bevezetése e r e d m é n y e k é n t létrejöttek a fak- tográfiai információs állományok kialakításának felté
telei. Ebben az időszakban jelentős mértékben megerősödött a tudományos, műszaki és gazdasági információs rendszer szervezeti és funkcionális fel
építése és a műszaki-szervezési tervek bevezetése révén biztosított volt minden ágazati rendszer egyenlő mértékű fejlődése.
Az 1980-as években mind a rendszerben, mind az egyes információs intézményekben fokozatosan differenciálták a munkát aszerint, hogy milyen mér
tékben fejlődtek a konkrét információs igényeknek megfelelő speciális tevékenységfajták. E téren je
lentős szerepet játszik a megfelelő alágazatok tudományos-műszaki fejlődésének dinamikája,
1982-ben, az automatizált t u d o m á n y o s , műszaki és gazdasági információs rendszer további fejleszté
sének keretében két kísérletet kezdtek:
588
T M T 3 I . évf. 1985/12.
• az első csehszlovák adatbázis-központ üzemelte
tése;
• külföldi adatbázis-központokban található infor
mációs állományok felhasználása.
A kísérletek eredményei kiindulási pontul szol
gálnak a már meglevő adatbázis-központok üzemel
tetéséhez.
A másodlagos állományok felhasználási lehetősé
geinek lényeges bővülésével felmerült az elsődleges állományokhoz való hozzáférés problémája. A tudo
mányos, műszaki és gazdasági információs rendszert irányító szervek és az egyes könyvtári rendszer között megállapodás jött létre, melynek alapján k i dolgoztak egy közös hosszú távú programot.
Részintézkedésként növelték az időszaki kiadványok központi katalógusával kapcsolatos m u n k á k intenzi- lását, létrehozták 15 reprográfiai üzem kooperációs
rendszerét stb. Figyelembe kell venni, hogy az el
sődleges dokumentumokra beérkező igényeknek csak 70—75%-át lehet a hazai állományokból kielé
gíteni, a többi megrendelés teljesítését a nemzetközi együttműködés segítségével kell megoldani.
A t u d o m á n y o s , műszaki és gazdasági információs rendszer intézményei az N T M I R 31 ágazati alrend
szerében vesznek részt, közülük négy a vezető szerv funkcióját tölti be. A vezető szerv jelentős m é r t é k b e n felelős a rendszer színvonaláért, ezért biztosítják a csehszlovák fél részvételét az N T M I R - alrendszerek műszaki fejlesztési terveinek ösz- szeállításában.
Csehszlovákia legfontosabb e g y ü t t m ű k ö d ő part
nere a Szovjetunió. 1973-ban fogadták el a csehszlo
vák és a szovjet tudományos-műszaki információs rendszer integrálásának programját, mint hosszú távú programot, amelyet 5 éves időtartamra dolgoz
tak ki. A program egyeztetése érdekében közös szervet — állandó munkacsoportot — hoztak létre.
E program keretében két nemzetközi szerződést kö
töttek.
A hagyományos szovjet partnereken (pl.
VIlNi >;, GPNTB) kívül az együttműködésben fontos szerepet játszanak az ágazati tudományos
műszaki információs központok.
1983-ban bővítették a BNK-val folytatott közvet
len tudományos-műszaki együttműködésről szóló megállapodást, jelenleg készítik elő a Kubai Köztár
sasággal és' más szocialista országokkal folytatandó együttműködésre vonatkozó bővített megállapodá
sokat, amelyek célja a géppel olvasható információs állományokhoz való közvetlen hozzáférés kölcsönös biztosítása. Itt meg kell jegyezni, hogy az e g y ü t t m ű k ö d ő országokban kialakult információs bázis jelenleg nem felel meg a korszerű műszaki követelményeknek.
A CSSZSZK t u d o m á n y o s , műszaki és gazdasági
:nformációs rendszerének fejlődéséi 1986-95-ben külön állami tudományos-műszaki program fogja biztosítani. E program előkészítése szoros összefüg
gésben áll az állami célprogramok, az állami tudományos-műszaki programok és az alapkutatási programok tartalmával. Ez eleve meghatározza az információs munka célját — a tudományos-műszaki haladás fő irányainak időben történő és komplex információellátását.
A t u d o m á n y o s , műszaki és gazdasági információs rendszer 1986 — 90-re szóló feladatait 6 területen tűzték ki (információs bázis és adatbázis kidolgo
zása, módszer- és eszközkutatás, műszaki infra
struktúra létrehozása, oktatás, nemzetközi együtt
m ű k ö d é s és információfelhasználás); a feladatok teljesítéséhez a tudomány és technika fejlesztésére vonatkozó állami és főhatósági tervek témái szolgál
tak.
Az információs bázis és adatbázis kidolgozása során a legtöbb figyelmet a faktográftai információál
lományok létrehozására fordítják; a bibliográfiai és d o k u m e n t u m á l l o m á n y o k fejlesztése már nem mennyiségi növekedést igényel, hanem korszerűbb és hatékonyabb feldolgozási formákat.
Az állományok létrehozására és üzemeltetésére vonatkozó főbb gazdasági mutatók figyelembevéte
lével 1983-tól folyik az egyes állományok kísérleti kipróbálása, nemcsak tartalmi, hanem hardver és szoftver szempontból is. Az információs állomá
nyokhoz szükséges távlati módszerek és eszközök tanulmányozása és kipróbálása a jelenlegi kísérlete
ken alapul, amelyeknek az a célja, hogy értékeljék az állomány és a módszerek " é l e t k é p e s s é g é l " . A módszerek kidolgozása az ötödik generációs számító
gépek alkalmazására irányul a következő területe
ken:
• a nagy d o k u m e n t u m á l l o m á n y o k és a vegyes típusú adatbázisok létrehozásának és tárolásának eszközei;
• a nagy adatbázisok felhasználásához szükséges távközlési és modellezési eszközök;
• a természetes nyelvű m u n k á h o z és a képátvitel
h e z s z ü k s é g e s műszaki eszközök;
• többnyelvű terminológiai adatbázisok kísérleti üzemeltetése különböző célú felhasználásuk ér
dekében;
• a speciális igények kielégítéséhez a matematikai
statisztikai és a logikai-szemantikai módszerek fejlesztése;
• videoszövegek; elektronika bevezetése a szö
veges információfeldolgozásba; számítástechni
ka.
A tervezett műszaki infrastruktúra az egységes kétszintű automatizált információs rendszer kon-
589
Beszámolók, szemlék, referátumok
cepciójára épül. Első szinten létrehozzák az adatbázis-központok rendszerét, az ágazatközi felhasz
nálásra szánt információs állományokhoz szükséges ESZ—1055 számítógép-hálózatot és biztosítják a há
lózatférést miniszámitógépek és terminálok segítsé
gével. 1990-ig előreláthatóan 4 adatbázis-központot helyeznek ü z e m b e , többek között a tudományos könyvtárak adatbázis-központját.
Az automatizált t u d o m á n y o s , műszaki és gazda
sági információs rendszer második szintjén a fakto- gráfiai informáciöállományokat decentralizáltan fogják feldolgozni, minél közelebb az információfel
használóhoz.
Az intenzív társadalmi fejlődés, a tudomány és a technika vezető szerepe szem előtt tartásával az alábbi területek igényelnek fokozott mérték (í információellátást:
• energetika (a hazai tüzelőanyag- és energetikai források felhasználása, a tüzelőanyag- és ener
giaszükséglet racionalizálása);
• nyersanyagok (a hazai nyersanyagbázis és a má
sodlagos nyersanyagok felhasználása, hulladék
mentes technológiák);
• mezőgazdaság és élelmezésügy (élelmiszer
gyártás, növénytermesztés);
• gépgyártás (kiegészítő alágazatok, gépesítés és automatizálás, beleértve a robotokat és manipu
látorokat; elektronika);
• egészségügy, a tudomány és a technika távlati irá
nyai (biológia), környezetvédelem, vegy- és gyógyszeripar.
A csehszlovák tudományos, műszaki és gazdasági információs rendszer sajátosságai abban rejlenek, hogy az ország nem a magas szintű koncentráció útját követi (nagy információs intézmények létreho
zása), hanem ehelyett bővítik a már meglevő infor
mációs központok tevékenységi körét, felhasználják a tudományos kutatóintézetek és felsőoktatási intéz
mények információs bázisait. Egyidejűleg megerősí
tik az állami információs rendszer infrastruktúráját (specializált intézmények, ágazati és alágazati köz
pontok), erősítik a kapcsolatokat a statisztikai infor
mációs rendszerrel és az automatizált irányítási rendszerekkel.
/VITKOVA, G.: Sistema nauínoj, tehnic'eskoj i ekonomiceskoj informacii. = Nauího-Teh- nicískaa Információ, Ser. 1. 5. sz. 1985. p.
7-10./
(Jankovics Anna)
K i a d v á n y o k e l ő á l l í t á s a s z á m í t ó g é p s e g í t s é g é v e l
A kiadás és a kiadványok előállítására minden munkafolyamatban alkalmazhatók a számítógépek, ideértve a kis szövegszerkesztőket is. Az egyes munkafázisokban a számítógéppel a következő fel
adatokat végezhetik el.
A kiadványok tervezése. Az információs forrada
lom arra készteti a kiadókat, hogy egyre nagyobb súlyt fektessenek kiadványaik tervezésére. A ter
vezés magában foglalja mind a szerkezeti és tar
talmi, mind pedig a formai kialakítást. Az ideális publikációs rendszer révén hozzá lehet férni a fej
lesztési dokumentációhoz, ugyanakkor az olvasók
tól jövő információkhoz is. A kiadványtervezés során határozzák meg az olvasók információigényét is.
Leírás. A számitógépre alapozott kiadványké
szítés nagy előnye, hogy csökkenti a leírás költsége
it, a minőséget viszont javítja. Az információs forra
dalom korában hátrányba kerül, aki nem tud gé
pelni, hisz a gépírók fokozatosan eltűnnek az iro
dákból. Néhány éven belül a legtöbb kiadvány sze
dését maga a szerző viszi be a publikációs rend
szerbe. A fáradságos és sok hibalehetőséget adó má
solást teljesen fölöslegessé teszik a majd minden asztalon megtalálható képernyős terminálok.
Szerkesztés. Sokak szerint a képernyős terminálon nem lehet szerkeszteni. Ez talán helytálló, ha a szer
kesztésen csak a kisebb helyesírási, mondatszerke
zeti és nyelvtani hibák javítását és a formai szabá
lyokhoz való igazítást értjük. De ha a szerkesztő át
dolgozza az anyagot, akkor a képernyős terminál ideális eszköz, mivel lehetővé teszi, hogy a javítás után a szerkesztő a terminálon összehasonlítsa az eredeti szöveget a javítottál. A számítógép bizonyos esetekben átveszi a szerkesztő munkáját, de általá
ban csak kéri a vele dolgozót, hogy fogadja el javas
latait. Két szerkesztői munkát azonban teljes egé
szében átvállalhat a számítógép: a helyesírás ellenőr
zését egy betáplált szótár segítségével és a standardi
zált nyelv ellenőrzését.
Ábrák. Az ábrák és az írott szöveg egysége egyre fontosabbá válik a jövőben két okból is; egyrészt, mert a számítógép megkönnyíti, másrészt, mert az emberek egyre inkább képorientáltak lesznek. A jö
vőben a szerző a terminálon rögtön megrajzolhatja az ábrákat is. Az elkészült ábrákat könnyen lehet át-
590
