Referátumok - Folyóiratcikkek megtekintése

Figyelőszolgálat

REFERÁTUMOK K Ö N Y V E K

5/K/69

026(061.23/410/

Bsszámolő az A s l i b 1967. évi munkájáról /The work of A s l i b . Annual r e p o r t . /

Heport of the C o u n c i l f o r tho year ended 3 1^{s t} Eecember 1967, present- ed a t the tonnái General Heetlng, 1968. /Bv/ J . B l a c k w e l l ,

A.H. Holloway, fetaj London, A s l i b /196a/. 31 p.

Pénzügyi h e l y z e t

AB A s l i b / A s s o c i a t i o n of S p e c i a l l i b r a r i e s and Information Bu- reaux • Szakkönyvtárak és Tájékoztatási Irodák Szövetsége/ számotte­

vő pénzügyi támogatást kap munkája szélesítéséhez az OSTI-től /Office f o r S o l e n t l f i o and T e c h a i o a l Information = Tudományos és Műszaki Tá­

jékoztatási H i v a t a l / . E z t e s z i lehetővé, hogy bővitae kutatási tevé­

kenységét éa tanácsadási szolgáltatásalt. Az utóbbiakra költött k i ­ adások 21 618 fr-ről 37 808 i - r a emelkedtek, melyeknek 65 JÍ-át az OSTI

J

Kntatási tevékenyeég

A Kutatási Osztály 18 fős létszámmal f o l y t a t t a előző évi prog­

ramját, s ennek keretében a gépesítéssel, operációs tanulmányokkal, a felhasználók szükségleteivel, valamint a tájékoztatási és tanács­

adási szolgáltatásokkal f o g l a l k o z o t t . Hegy kutatási témát f e j e z e t t be:

1 . a p l a z m a f i z i k a szakirodalmát elemezték}

2* ezámbavették és rangsorolták Hagy-Britannia e r e d e t i /primer/

tudományos c i k k e k e t közlő folyóiratait;

3-4. vizsgálták a műszaki könyvtárak használatát és a társada­

lomtudományi szakirodalom felhasználását.

Hat ujabb kutatási témát vettek f e l a programba!

1. az egyetemi könyvtárak adminisztratív jellegű munkafolyama­

t a i n a k összehasonlító elemzése, amelynek közvetlen célja, hogy ezeket az eljárásokat tökéletesítsék, továbbá annak megvizsgálása, hogy mely munkafázisok alkalmasak a gépesítésre;

B Ő 16.éVf. 4.szám 1969.április

2. a bibliográfiai egysegek formájának ás használatának vizsgá­

l a t a , hogy ezeket a gépi tárolás és visszakeresés számára alkalmassá tegyek; ehhez több közművelődési, I p a r i és egyetemi könyvtár rendsze­

rét elemezték;

3. a könyvtári eljárások és munkafolyamatok gazdaságosságának tanulmányozása, különös t e k i n t e t t e l a könyvtárosi munka h e l y e s meg­

szervezésére;

4 . a computerek nyújtotta adattárolási módszerek felhasználási lehetőségei területi könyvtárakban;

5. computeres szedéssel k i i r t irodalomkutatás elkészítésének költségei és technikája / a kísérleti kiadvány az A s l i b disszertáció- indexe l e s z / ;

6. a j e l e n l e g i tájékoztatási szolgáltatások vizsgálata a fémfel­

dolgozás területén.

A kutatási osztály konzultációs tevékenységet i s végzett kUlsó s z e r v e k számára. P l . a S o c i e t y f o r A n a l i t i c a l Chemletry / A n a l i t i k u s Kémiai Intézet/ kérésére megvizsgálta a felhasználók észrevételeit az A n a l y t i o a l A b s t r a o t s - s z e l kapcsolatban.

Oktatási tevékenyBég

Az A s l i b a F I S megbízásából rendezte meg Londonban a tudományos tájékoztatási munka oktatási kérdéseivel foglalkozó konferenciát. E n ­ nek eredményeképpen elvállalta a dokumentációs és tájékoztatási tan­

könyvek nemzetközi jegyzékének összeállítását és kiadását I n t e p n a - t l o n a l l i a t o f textbpoks elmen.

Az A s l i b 1967-ben 12 tanfolyamot t a r t o t t mintegy 400 résztvevő­

nek. V^ kezdeményezés v o l t 2 tanfolyam indítása SkÓciábant az egyik a szabadalmak kezeléséről, feldolgozásáról, a másik könyvtárhaszná­

l a t i bevezető tanfolyam v o l t egyetemi hallgatók részére. Kiadtak egy brosúrát /Information work as a c a r e e r / , amely a tájékoztatási mun­

kát, mint hivatást és életpályát mutálja be, s választ ad a lehetsé­

ges oktatási és képzési formákról; a ffide horizons c . program, i l l e t ­ ve brosúra pedig az érdeklődést kivánta f e l k e l t e n i a tájékoztató mun­

ka iránt a könyvtárszakós hallgatók között.

Konferenciák és ülések

Az A s l i b által s z e r v e z e t t legfontosabb rendezvények a követke­

zők v o l t a k :

1 . Az első A e l i b Annual Lecture /évi felolvasó ülés/ a tájé­

koztató munka jövőjéről;

Figyelőszolgálat

2* A 41* Annual Conference /évi Konferencia/; előadások hang­

zottak e l a tájékoztatási munkáról, a gépesítés különböző szempont­

jairól, a műszaki ős természettudományok területén a s z a k i r o d a l m i ko­

operációról.

3. Egynapos továbbképzés a computer-szakemberek és dokumentalie- ták számára.

4. Egynapos k o n f e r e n c i a az i p a r i tájékoztatási szakemberek kép­

zéséről az újonnan létesített I n d u s t r i a l T r a i n i n g Boards / i p a r i Okta­

tási Testületek/ vezetői számára.

/Héasth £./

6/K/6 9 547.771/.772 Külföldi szabadalmi és védjegyjog

/Irtáki/ Bernauer Magda, Palágyi Tivadar / s t b . / Szerk. vida Sándor, 2. átd. k i a d .

Bp. Felsőokt. Jegyzetellátó V. 1968.

321 p.

/Mérnöki Továbbképző Intézet előadássorozatából; 4 6 1 4 . / A Mérnöki Továbbképző Intézet által kéziratként közrebocsátott Külföldi szabadalmi és védjegyjog cimü j e g y z e t e t a szabadalmi ügyvi¬

vőkön kivül előnyösen használhatják azok az i p a r i és külkereskedelmi dolgozók, akik külföldi szabadalmi éa védjegyjoggal foglalkoznak.

A kézirat két fő részt tartalmaz: I . általános részt I I . különöa részt.

Az Általános rész a külföldi szabadalmi jogok jellemzőit tár­

g y a l j a , kiemelve az egyes szabadalmi eljárások azonos őa megkülön­

böztető jellegét. I s m e r t e t i továbbá azokat a fontoaabb alapfogalma­

k a t , melyeket a szabadalmi törvények nem határoznak meg, vagy e s e t ­ l e g meg sem említenek. Ezek az alapfogalmak a gyakorlatban a hagyo­

mányoktól, a tételes jogtól, a joggyakorlattól s t b . függően egymás­

tól eltávolodtak éa ezért számos esetben bővebb magyarázatra s z o r u l ­ nak. I l y e n e k p l . a termékszabadalmak, melyeket azámoa országban nem ismernek e l .

További v i t a t o t t kérdés az újdonság, a azabadalomképesség, a haladó j e l l e g és a találmányi s z i n t meghatározása vagy adott esetben ennek eldöntése. A szabadalmi igénypontok meghatározásánál a külön­

böző jogrendszerek között már bizonyos fokú egységet tudnak f e l f e d e z ­ n i , melyeket különböző sémák bemutatásával a szerző részletesen meg­

magyaráz.

TMT 16.évf. 4.szám 1969.április

A kézirat f o g l a l k o z i k továbbá a szabadalom megsemmisítésánek, fenntartásának ás megszűnésinek feltételeivel. így röviden kitér a bejelentői, felszólalási, ujdonságvizagáló, vegyes, h a l a s z t o t t érde­

mi vizsgálati rendszerek Ismertetésére.

A kézirat külön részben tárgyalja a v e g y i p a r i találmányok szaba­

dalmazásának különleges problémáit. Ezen belül u t a l a termák-, az e l ­ járás- és a z alkalmazás-oltalomra, ami különösen az utóbbi időben a Hémtt Szövetségi Köztársaságban sok vitát váltott k i , p l . a közbenső termék ssabadalomkápeaaége.

Különleges elbírálást igényelnek az Ötvözetek és keverékek, v a ­ lamint az analóg eljárások és ezeknek o l t a l m i köre.

A kézirat további része "Bevezetés a külföldi védjegyjogba" cím­

mel csak a legfontosabb részeket tárgyalja, ezért kívánatos v o l n a a későbbiek során ennek kiegészítése. A védjegyek külföldön ma már o¬

l y a n fontos s z e r e p e t töltenek be, hogy nélkülük a kereskedelem e l sem képzelhető. Következésképpen a védjegyjog i s a n n y i r a k i f i n o m u l t , különleges g y a k o r l a t o t igényel, hogy a külkereskedelemben dolgozók részére elengedhetetlen feltétel ezeknek tUzetes ismerete. E r r e u¬

t a l egyébként "A fejlődés iránya" cirnü f e j e z e t n e k az európai védjegy­

g y e i , valamint a KGST országok védjegyjogával foglalkozó s z a k a s z a . A Különös rész a z egyee országokban érvényes iparjogvédelmi s z a ­ bály o k a t i s m e r t e t i , melyek különösen szabadalmi, védjegy vagy i p a r i minta bejelentésével foglalkozó szabadalmi ügyvivők vagy külkereske­

delmi dolgozók részére i g e n áttekinthető, jól összefoglalt tájékoz­

tatást nyújt. Nem t a r t a l m a z z a v i s z o n t a kézirat többek közt Bulgária, C h i l e , Indonézia, I r a k , Kuba etb. országok iparjogvédelmi előirása-

**' /Kollmann P./

FOLYÓIRATCIKKEK

29/69

Információ ég könyvtárügy az oktatásban. /Information und B i b - l i o t h e k s v e s e n lm U n t e r r l c h t / - SCaBZSBEBS) D. = Z I I D Z e i t s c h r i f t , 15.k. 5. az. 1968.okt. p.198-199.

A tudományos információk mennyiségi növekedése nemcsak az i n f o r ­ mációtárolás, -feldolgozás és -hasznosítás u j módszereinek és formál­

nak a kialakítását követeli meg, hanem a felhasználótól i s h e l y e s I s ­ mereteket k i v a n a z információról.

Az HDK-ban az egységes s z o c i a l i s t a képzési rendszerről szóló u - taoitás intézkedik a s z a k - és főiskolákon a tudományos sonka t e c h n i -

Figyelőszolgálat

kája, a tájékoztatási forrásismeretek ás a könyvtárhasználat oktatá­

sáról. 1 végrehajtás kezdeményezői elsősorban a könyvtárak, tájékoz­

tatási szervek munkatársai.

Számos folyóirat / Z I I D Z e i t s c h r i f t , D i a Fachechnle, Has Hoch- schulwesen/ i s szorgalmazza az oktatást, amelynek érdekében meg k e l l valósítani a koordinációt és k i k e l l alakítani az oktatási anyagot.

A képzést k i k e l l t e r j e s z t e n i a felsőiakolákra, a szakközépiskolákra és a továbbképzési formákra. Ugyanakkor a felhasználók oktatása t e ­ rén elmaradás mutatkozik a világszínvonaltól /Szovjetunió, USA, skan­

dináv államok/ i s .

A s z o c i a l i z m u s f e j l e t t társadalmi rendszerének kialakítása ma­

gas s s l n t U általános és szakmai képzést igényel. Szükséges, hogy a tudományok specializálódásának és integrációjának d i a l e k t i k u s köl­

csönhatása tükröződjék a tájékoztatás oktatásában i s i a " k l a s s z i k u s "

általános könyvtári ismeretek m e l l e t t a szakmai Információ ismere­

t e i t i s o k t a t n i k e l l . E téren sürgősen meg k e l l o l d a n i a következő­

k e t !

a tudományos munka módszere és technikája cimü stúdium /hodege- t i k a / bevezetését egységes t a n t e r v alapján a képzési rendszer minden szintjén. A t a n t e r v t a r t a l m i kialakításáért az érdekelt minisztériu­

mok felelősek. A hodegetlka részei:

a tudományos ismeretek a l a p j a i , pszichológiai alapismeretek, s t i l i s z t i k a és beszédismeretek, r e n d s z e r t e c h n i k a és kartotékolás, az irodalom feldolgozása,

a tanítás, tanulás és olvasás problémái, a tudományos kézirat.

A könyvkiadás támogassa a képzési rendszer minden szintjén a felhasználók /tanulók/ oktatását tudományos kézikönyvekkel, tanköny­

vekkel, népszerű bevezető kiadványokkal.

Esek segítségével érhető e l , hogy a hallgatók ésszerűen dolgoz­

zanak tudományos munkájukon, javítsák oktatási-tanulási ersdményei- ket és tudásuk saját szakmájukban világszinten álljon.

/Szepesváry T./

30/69

TáJékoztatáBtudomány és az i s k o l a , /informátionswissenschaft und Senule/ - Sött, "s. - ITÜTáefteehrTft, 15.k. 5.ez. 1968.okt.

p.199-200.

Hem először foglalkoznak az oktatók a tájékoztatás problémájá­

v a l az iskolákban. Aktualitását az u j tantervek bevezetése a d j a , a-

THT lő.Ővf. 4.8zam 1969.április

melyek különösen nagy követelményeket támasztanak a tanárokkal szem­

ben. Az a j oktatási t e r v e k hagyományos módszerekkel nem valósíthatók meg, a szórványos u j módszer-kisőrletek pedig keveset segítenek. E l ­ érkezett az idő, hogy a pedagógusok megbarátkozzanak a tájékoztatás és dokumentáció problémáival. Közelebbről: milyen nevelési célokhoz milyen t i p u s u információk t a r t o z n a k és milyen tájékoztatási módsze­

r e k segíthetik az oktatás-tanulás munkáját.

Az iskolák információs szükséglete feladattípusok s z e r i n t a kö­

vetkező:

1. a t a n t e r v teljesítésének irányítása és ellenőrzése, 2. a továbbképzés,

3. az oktatás, 4. a tanulás.

1. A tananyag l e l k i i s m e r e t e s oktatása a t a n t e r v teljesítésének csak egyik feltétele. Az elsajátítás mértékéről az érdemjegyek csak kevés információt adnak. Lényeges tájékoztatást /információt/ az nyújt, hogy az egyes tantárgyak a l a p e l v e i t a hallgató elaajátitotta-e és megértette-e, a megszerzett ismereteket r e n d s z e r e z n i és tudását a l ­ kalmazni t u d j a - e , azaz: a tájékoztatási műfaj s z e r i n t a lényeget ké­

pes-e v i s s z a a d n i .

2-5. A továbbképzés és az oktatás területén elsősorban az okta­

tóknak van szükségük szakmai, pedagógiai és pszichológiai ismeretek­

r e .

4. A tanulás folyamatában tulajdonképpen összekapcsolódik a konkrét tárgy ismeretanyagának elsajátítása a tudományos munka t e c h ­ nikájával, f i . a matematika órán a hallgatók kartoték-rendszert v e ­ zetnek. A k a r t o n r a az o k t a t o t t anyag, i l l e t v e anyagrész jellemzői ke­

rülnek. A tanulók a kartonokat saját maguk készítik tanári irányítás m e l l e t t , s azokat az osztálymunkában használhatják. T a p a s z t a l a t s z e ­ r i n t

a hallgatók « könnyítést nem értették félre /de "puskára" sem v o l t szükségük/;

a kartonokon tárolt információk folyamatos gyűjtése és használa­

t a segítségével egyes anyagrészeket könnyebben elsajátítottak, mint meghatározott mondatok, szabályok kívülről történő megtanulásával;

a tanulók megbarátkoztak a s z e l l e m i munka egyik t e c h n i k a i mód­

ezerével, amely potenciálisan egész s o r egyéb felhasználási lehető­

séget i s magában r e j t ;

végül a matematikában elért jobb eredmények i s bizonyítanak az alkalmazott módszer /dokumentációs t e c h n i k a / m e l l e t t .

• /Szepesváry T./

figyelőszolgálat

31/69 002.63i621.58/410/

E l e k t r o n i k a i Információs Központ. / E l e c t r o n i c Matériáié Informa t i o n f e n t r e / - BOYLE, A. - Is11b Proceedings, 20.k, l O . s z . 1968.

p.404-407.

AE E l e c t r o n i c M a t e r i a l s Information Centre - E l e k t r o n i k a i I n f o r máeiős Központ/ munkatervét az adott szakterület műszaki és gazdasá­

g i vonatkozásainak gondos tanulmányozásával alakították k i . Tapaszta­

l a t a i k s z e r i n t az e l e k t r o n i k u s iparban bárom, egymástál jól elkülö­

nítheti ás a gyakorlatban e l l a különült működési terület létezik:

az alapelemek - egykristályok - létrehozása;

a létrehozott alapelemek vizsgálata, értékelése;

a készülékterresás és gyártás.

A központ a f e n t i három csoport közötti kapcsolat kialakításá­

r a és erősítésére törekszik. Ez a tevékenysége különösen hasznos l e s z a k i f e j e z e t t e n e g y p r o f i l u k i s oégek számára.

A központ a következőképpen kapcsolódik be az i p a r területén f o ­ lyó munkába:

az e l e k t r o n i k a i anyagok gyártása bonyolult, költséges, időrab­

ló folyamat, v i s z o n t hiányzik az u j anyagokat létrehozó kutatócsopor tok munkáját elősegítő és munkájára vonatkozó tájékoztatási szért a központ jegyzéket kéezit a nagytisztaságu anyagokat gyártó oégekről, az újonnan k i f e j l e s z t e t t egykristályok tulajdonságairól és az a z t gyártó cégekről i s ;

gyűjti az u j technológiák leírását és tanácsadó szolgálatot szervez mind műszaki, mind gazdasági vonatkozásban.

Az első lépésként felépített részrendszer a kémiai képlet a l a p ­ ján tájékoztatást tud adni az alapanyag-ellátás területéről.

Ez i d e i g közel 1000 adatot gyűjtöttek össze 400 anyagról, kérdő i v e k segítségével. A kérdőiveket a gyártó cégekhez küldték ki.A v i s z szaküldött adatlapokat kémiai képlet s z e r i n t rendezve tárolják és ké résre xerox másolatot küldenek róluk.

Ugyanezt a szervezést bóvitik majd k i a dokumentáció területére i s . A bemenettel kapcsolatos s z e l l e m i munkát /indexelés atb./ a téma szakembere végzi, míg az információkeresést t e c h n i k a i személyzet lát j a e l .

A további bővítés eredményeképpen az adatok kereshetők l e s z n e k

•ég:

a f i z i k a i jsllemzők s z e r i n t ; a kristályszerkezet e z e r i n t ;

TMT 16.évi. 4.szám 1969.április

az alkalmazások s z e r i n t ;

a gyártási technológia s z e r i n t .

Vizsgálják annak lehetőségát i s , hogy egy újonnan megalkotott nyelv segítségével /Command Language f o r Computer - computervezérlő n y e l v / oomputsres r e n d s z e r t építsenek k i . / S o h l f f E /

32/69

A dokumentáció és információ korszerű problémái. /Probléma a c - t u a l e a l e documentSHi s i informáril/ - TOMESCU, M. = E e v i s t a B i b - l i o t e o i l o r , 21.k. 6.sz. 1968. p.334-337.

Romániában a XIX. század első felében kezdődött e l a bibliográ­

f i a i tevékenység. 1903-1944-ig készült e l a Bibliográfia románeascá veche 150B-1830 négy kötetben, 1908-ban a közgazdasági',' 33'21-ben a filológiai, 1930-ban a régi román kultúra, a folklór és a történelem elemző bibliográfiája s t b .

A s z o c i a l i z m u s építésének idején - amikor a tudomány és t e c h n i ­ ka rohamos fejlődésnek i n d u l t - a dokumentáció és tájékoztatás r o n - tossága növekedett.

Az u j társadalompolitikai és gazdasági körülmények között szük­

ségessé vált dokumentációs és információs egységek létesítése. 1948- ban megalakították a Centru de documentare s i p u b l i c a t i l tehnlce a l Miniaterülni Cáilor íerate-t /raautügyi minisztérium műszaki Dokumen­

tációs Központja/, 1949-ben pedig az IDT-t / I n s t i t u t u l c e n t r a l de do­

cumentare tehnloá • Központi Műszaki Dokumentációs Intézet/, melynek f e l a d a t a v o l t a műszaki szakdokumentáciő biztosítása minden terüle­

t e n . Rövidesen más dokumentációs központokat i s s z e r v e z t e k : a vegy­

i p a r i és kőolajipari /1956/, építésügyi / l 9 5 7 / társadalomtudományi /1960/, akadémiai /1964/ és mezőgazdasági műszaki-tudományos /1965/

dokumentációs központot.

1965-ben a Somán Kommunista Tárt I X . kongresszusának határozata alapján megalakították a C o n a i l i u l n a t l o n a l a l oercetáril s t i i n ^ i - f l c e - t /Tudományos Kutatás Országos Tanácsa/ és e z z e l megteremtették a dokumentáció és információ korszerűbb a l a p j a i t . Ennek hatáskörébe t a r t o z o t t ugyanis a dokumentáció és információ irányításának k o o r d i ­ nálása.

A Tudományos Kutatás Országos Tanácsa 1966-ban k i a d o t t egy t a ­ nulmányt 1 Az információ éa dokumentáció j e l e n l e g i helyzetéről a Ro­

mán Sépköztáraaaágban, a megfelelő intézkedéseket hozott az egysé­

ges dokumentáció1 éa tájékoztatás megteremtésére.

Ennek alapján a B i b l i o t e c a Centralá de S t a t /Országos Központi Könyvtár/ kiadásában megjelent a Bibliográfia S e p u b l l c i S o c l a l l s t e iíománia az országban megjelent könyvekről és az A r t l o o l e d i n p u b l i - o a ^ i i l e periodioe a l a e r i a l e o. folyőiratrepertórium.

figyelőszolgálat

1968. Január 1-től a C a r t i s t r a l n e i n t r a t e I n b l b l l o t e c i l o d i n r e p u b l i o l s o c i a l i a t e Románia c. szakosított kiadvány közli az orazág összes könyvtárába beérkezett külföldi könyvek Jegyzékét.

A dokumentáció és információ koordinálását a tudományos kutatás egységes programja követelményeinek szem előtt tartásával k e l l végez­

n i , kerülni k e l l a s átfedéseket. /Bárán D.-né/

33/59 0O2.66i681.51 A MIHSZKI 22 t i p u s u computer felhasználása a Sépjármükutató I n -

t + t e t ~ a e l l g t t w\'£(i-: ezakmai tájjkoatatáel központban. 1 t l tac'e Uinak 22 v OSlS V* E l p H P W - ZIZKA, 5. « Metodika a t e c h n i - ka Informaoi, 10.k. 3.sz. 1963. p.32-55.

A prágai Őetav pro vyzkum motorovych v o z i d e l /Gépjárműimtató Intézet/ m e l l e t t működő azakmal tájékoztatási központban két f e l a d a ­ t o t o l d o t t a k meg « MIHSZK 22 t i p u s u computeren egy megfelelőképpen módosított KWXO-módszer alkalmazásával. A módszer a z Index Radiohy- gienious előállítási módja révén vált ismertté.

Az Irodalomkutatások g GKI-ben 1958-1966 között oimü első f e l ­ adat köt részből áll. 'Az alaprész Í278 irodalomkutatás cimét hozza a j e l z e t e k sorrendjében. /Külön j e l z e t s o r a van a prágai központ és a j a b l o n e c i fiókvállalat irodalomkutatásainak./ Az irodalomkutatás e l ­ me a l a t t az irodalomjegyzékbe f e l v e t t dokumentumok számát l a feltün­

t e t i k .

A második rész a KWlC-mődszerrsl készített betűrendes index, mely 3400 I n d e x s o r t t a r t a l m a z . A eim elején + j e l , végén ./ j e l t a ­ lálható. A k u l c s s z a v a k betűrendben a lapok közepén helyezkednek e l . Egy-egy sorban 60 betűhely van: 24- a kulcsszó előtt, 36 a kulossző után. Az alaprészhez a j e l z e t v e z e t v i s s z a .

ETO-kivonat a gápkocsiipar számára cimen készült e l a három részből álló" második f e l a d a t , amelynek alaprésze - ETO s z e r i n t i s o r ­ rendben - 1138 gépkocsiipari s z a k j e l z e t e t közöl. Egy-egy a d a t c s o p o r t -

ának összetevői: sorszám / a rá való hivatkozás köti össze a második e a harmadik részt az elsővel/, a kurrens irodalomkutatás J e l z e t e / c s a k akkor, ha van i l y e n / , az E T O - j e l z e t megnevezésének t e l j e s szö­

vege, maga az E T O - j e l z e t . Az egyes adatcsoportok közé - a jobb átte­

kinthetőség kedvéért - a computer v o n a l a t húzott, amely - szűkség s z e r i n t - utalókkal végződhet.

A második rész a 3677 soros KWIC-indexet t a r t a l m a z z a . Minden sor végén sorszám s z e r e p e l , mely az alaprész megfelelő tételére u t a l . A harmadik rész a kurrens irodalomkutatások jelzeteiről az alaprész sorszámaira h i v a t k o z i k .

TMT 16.óVf. 4.szám 1969.április

A második f e l a d a t megoldása - az ETO bevonása révén - u j lehető­

ségeket mutat a EWIC-módszer - akár többnyelvű - alkalmazására. Ta­

p a s z t a l a t a i t dokumentációs tájékoztató kiadvány gépi előállításában kívánják hasznosítani. E kiadvány alaprésze - a t e r v e k s z e r i n t - a háromféle j e l e t /ETO-Jelzet, az irodalomkutatás j e l e , szabad deszk- r i p t o r o k / , az információk cseh elmét, bibliográfiai a d a t a i t , az i ¬ degen nyelvű elmet / a z e r e d e t i forrásban való gyorsabb keresés b i z ­ tosítására/, valamint az annotációt f o g j a t a r t a l m a z n i .

A computer az alaprészből elkészíti a cseh c i n e k betűrendes KTXC-indexét, a szerzői, a vállalati, a márka- és az ország s z e r i n t i indexeket, a bibliográfiai, valamint az E T O - j e l z e t és az irodalomku­

tatások j e l e s z e r i n t i i n d e x e t .

A CTIC-aódssernél a k u l c s s z a v a k kijelölését kétféleképpen végez­

ték e l . Az első feladatnál a k u l c s s z a v a k a t a lyukasztás előtt a kéz­

i r a t o n jelölték k i . A másodiknál azokat a szavakat, amelyek e l e v e nem lehetnek k u l c s s z a v a k /kötőszók, prepozíciók, névmások s t b . / be­

táplálták a computer memóriájába, és a l e i r t formájú betűrendet en­

nek alapján már maga a gép állította össze. Az első eljárás s z u b j e k ­ t i v e b b , de racionálisabb, a második eljárásnál - t e k i n t e t t e l a r r a , hogy a kulcsszóként szerepelhető szavaknak egyes vonatkozásokban n i n c s jelentőségük - fennáll a terjengősség vsszélye.

A s z a l a g lyukasztását EPT-tipusu p o s t a i távgépírón, CCITT kód­

ban végezték e l . Pontos a t e l j e s e n egyértelmű kézirat. A lyukasztás szakaszos v o l t : 20-20 adatósoportként u j zónát kezdtek. Ez a hibák kijavítását könnyítette meg, ami - p o s t a i távgépirőt alkalmazva -

•ég i g y i s nehézkes. Az u j tipusu,. szalaglyukasztó berendezéssel e l ­ látott C0NSÜX-tipusu elektromos Írógép, vagy a SIEMENS-tipusu gép­

távíró alkalmazása esetén ez sokkal könnyebbé válik. Az adatcsopor­

tok egyes a d a t s o r a i n a k végét a oomputer számára kérdőjelekkel j e l e z ­ ték.

Az első feladatnál a számítógépi kimenetet l y u k s z a l a g o s formá­

ban készíttették, melyből a szöveg kiírása távgépírón történt. A ezövegtükör Így jobb minőségű v o l t , de ez az eljárás időigényesebb.

A második feladatnál a kiírást közvetlenül az AHBLEI-tipusu sornyom­

tató végezte.

A KflC-aódszer a gyakorlatban eddig az angol nyelvterületen t e r ­ j e d t e l . A német nyelvterületen valószínűleg a n y e l v hosszú s z a v a i , a f r a n c i a területen pedig a d i a k r i t i k u s J e l e k miatt nem k e d v e l i k ,

•oha a cseh helyesírás i s használ d i a k r i t i k u s j e l e k e t , a két f e l a d a t végtermékeiben azok hiánya nem okos lényegesebb nehézségeket a f e l ­ használó szakembereknek,

A kiadványok 250 példányban készültök, a s z e l l e m i és a t e c h n i ­ k a i munka kb. 500 órát, a gépi sonka MII3ZZ 22 típusa computeren 14

órát v s t t Igényb.. f</

Figyelő az o1gálát

34/69

Milyen legyen a külföldi periodikát nyomtatott lelőhely-tattaló- gusa?'7Kakim dolzaen büt' azvodnüj pecaatnüj katalog i n o s z t r a n n o j "

p e r i o d i k i ? / - LI5ZIJEV3ZKAJA, L . I . - Szovetezkaja B i b l i o g r a f i j a , 1968.

2.ez. p.25-28.

Leningrád könyvtáraiba 16 OCO-fále külföldi p e r i o d i k a jár. Mi­

v e l az országos vállalkozások átfutási i d e j e hoeezu /legalább kát áv/ ás nem i s tárják f e l valamennyi leningrádi könyvtár külföldi f o ­ lyóiratait, a Szaltükov-Soeedrln Könyvtár irányításával 1966-ban megkezdték a városi lelőhely-katalógusok rendszeres közzétételét.

líig az országos lelőhely-katalógusok fő része betűrendes, a l e ­ ningrádlaké nagy szakcsoportok s z e r i n t r e n d e z e t t . Ezeken belül orszá­

gok s z e r i n t i bontás, i l l e t v e betűrend található. E z z e l a z t kívánták elérni, hogy meghatározott elmek meg- és hollétének megállapításán kivül a katalógusok a periodika-gyarapítás koordinálását, az egyes szakcsoportok elemzését, az áttétel nélküli tematikus keresést, a kölcsönzési ás könyvtárközi kölcsönzési kérések gyors kielégítését i s biztosítsák. E célokat szolgálják a katalógusok egyéb j e l l e g z e ­ tességei i s / a elmeket és a testületi kiadókat tartalmazó betűrendes mutató, a raktári j e l z e t és a beszerzés módjának feltűntetése az e- gyee címek m e l l e t t , a lelőhely-könyvtárak telefonszámának közlése/.

A kurrens katalógusok címleírásaiban néhány könnyítést alkalmaztak /nem tüntetik f e l a meglévő számokat, csak az évfolyamot és kötet­

számot, elhagyják a megjelenési h e l y e t / . E könnyítéseket r e t r o s p e k ­ tív katalógusok kiadása esetén nem alkalmazzák.

/ P u t a l a T./

35/69

Könyvtártudományi doktorátus. / B o c t o r a t n l ín s t l i n f a b i b l i o l o - g i c e / - SlMÓMBSCU, D. ° B e v i e t a B i b l i o t e c i l o r , 21.k, 5. s z . 1968.

p.269.

A Román Képköztársaságban az 1968 márciusi vizsgaidőszakban ve­

zették be először az egyetemi könyvtártudományi doktorátust.

Annak érdekében, hogy a jelöltek felkészülhessenek a doktori s z i g o r l a t r a , összeállították az Írás- és könyvtártörténet, könyvtár­

t a n és könyvészet, valamint más tudományágak lényeges problémáinak tematikáját. Legfontosabb témakörök: az Írás és nyomdászat fejlődése Romániában és néhány külföldi országban) a könyvtárak s z e r v e z e t e Ro­

mániában és külföldönt könyvtártörténeti a könyvtárak s z e r v e z e t e és társadalmi funkciója a különböző korokban) a katalogizálás és a k a ­ talógusfajták mint a könyvtárazervezes fontos eszköze és mint a t u ­ dományos tájékoztatás a l a p j a ; dokumentáció; tudományos és s z a k b i b ­ liográfiák, általános és szakbibliográfiák, témaszemlék; a könyvtár­

tudomány koordinálása nemzeti ás nemzetközi s i k o n ; a periodikák s t b . /Bárán D.-né/

TMT 16.évi. 4.szám 1969.április

36/6 9 025.343.H025.45 Kísérlet koordinált indexelésre az ETO felhasználásával. /Opüt

koordinainögo' i n d e k e z i r o v a n i j a m a t e r i a l o v po DDK/ - DUITKIEVSZKIJ, fi.N. • T e h n i c e e s z k i e B l b l i o t e k i SzSzSzfl, 1968. 4/66/.az. p.3-9-

Az ETO alkalmas a dokumentumok tartalmának megfelelően árnyalt és mély kifejezésére, Egyszempontu és lineáris sémája, párhuzamos jelzetalkotást lehetővé tevő r e n d s z e r e , valamint áttekinthető j e l z e t ¬ alkotási szabályainak hiánya azonban információ-veszteségeket okoz a v i as Bakere aé snél.

Ezért a leningrádi I n a z t i t u t i n f o r m a c i i s z u d o s z t r o i t e l ' n o j pro- müslennoszti * Hajóipari Információs Intézet/ a dokumentumokat - H. TAUBE uniterm módszerének továbbfejlesztésével - ETO-számok éB kb'

zöe alosztások elemein alapuló koordinált indexeléssel dolgozza f e l . Ennek az az előnye, hogy i t t - a n y e l v i problémák m i a t t korlátozot­

tan alkalmazható - tezauruszokat az ETO nemzetközi, f e j l e t t és immár hagyományos szám-nyelve helyettesíti. A c i k k réezletesen leírja az

Intézetben használt - egyelőre - manuális módszert. Az ETO-számok 1- l y e n alkalmazása magában r e j t i a sokszempontu gépi visszakeresés l e ­ hetőségeit i s . / P u t a l a T./

37/69

A s z o v j e t bibliográfia a számok tükrében. / S z o v e t e z k a j a b i b l l o - g r a f l j a ' v cifrán/ - NAGEL'-ARBATSZKIJ, K.Sz. 5 S z o v e t e z k a j a B i b l i o ­ g r a f i j a , 1967. 3/103/-sz- p.244-248.

A táblázatos formában közölt s t a t i s z t i k a i adatok szemléletes ké<

pet nyújtanak a háború után a SzU-ban megjelent bibliográfiai tercé­

kek számának dinamikus növekedéséről. 1946-1966 közötti időszakban a SzU-ban 29 405 bibliográfiai mutató látott napvilágot. Az 1966-ban k i a d o t t bibliográfiák száma az 1939. évivel egybevetve 67,5 Í> emelke' dést mutat, az 1946. évvel összevetve pedig 2 , 5 - s z e r e e t . Az 1966. év a d a t a i t a l a p u l véve megállapítható, hogy a bibliográfiai mutatók j e ­ lentős része /21 %/ a műszaki tudományokra vonatkozik. Az elmúlt 10 év során különösen megnőtt a könnyűipari, e n e r g e t i k a i és gépipari bibliográfiák mennyisége. Valamelyest J a v u l t a h e l y z e t az építőipar és a kémia területén. Ugyanakkor p l . a fémmegmunkálás, vaskohászat vonatkozásában csökkent az önálló bibliográfiai kiadványok száma.

Nagy a súlyuk a p o l i t i k a i és társadalmi-gazdasági bibliográfiáknak /21 */. A s t a t i s z t i k a i adatok felhívják a f i g y e l m e t a r r a a tendenciá­

r a , hogy az elmúlt két évtized a l a t t a műszaki tudományokat és az or­

vostudományt t e k i n t v e , az önálló bibliográfiai mutatók száma stagná­

lást matat, sőt bizonyos részterületeken visszaesést, ugyanakkor a könyvekben és oikkekben közölt bibliográfiai jegyzékek száma állandó-

Figyelőszolgálat

an n i . A mezőgazdasági vonatkozású bibliográfiák száma az ötvenes Él­

vekben a báboru előtti, i l l e t v e az első báboru utáni évekbea képest ugrásszerűen felszökött, majd csökkenési tendencia lépett f e l . Állan­

dóan nő a nyelvtudomány bibliográfiáinak a száma, az 1966-os s z i n t p l . a 10 évvel korábbinak kétszerese. Progresszív Irányú a könyvtár­

ügy áe a gyermekirodalom bibliográfiájának mennyisége. A másodfokú bibliográfiai kiadványok fokozatosan tért hódítanak, p l , 1966-ban öt­

ször annyi j e l e n t meg, mint 1939-ben. Az éltalános bibliográfiák ará­

nya fokozatosan j a v u l t 1966-ban az 1956. évhez képest kétszeres, az 1939. évhez viszonyítva háromszoros v o l t a növekedés. A könyvekben és cikkekben e l h e l y e z e t t bibliográfiai Jegyzékek száma 1966-ban a há­

ború előtti s z i n t e t 63 j t - a l h a l a d t a t u l .

/Szántó í./

38/69 681.327.4.06:025.343 A DP 100 lyukkártyás computeren előállított permutált index­

s z e l kapcsolatos t a p a s z t a l a t o k . /Poznatky z vyhotoveni permu-

"ftvanéSö_rejetríku déraoátitkovym pocítacem DP 100/ - POSTL, 7. = Metodika a t e c h n i k a l n f o r m a c l , 9.k. 11.ez. 1967. p . 5 5-63.

A ezerzŐ 1966 folyamán a prágai Státní technlcká knihovna /Ál­

lami Műszaki Könyvtár/ számára olyan programokat kéazitstt, amelyek alapján dokumentációs felvételek alaplyukkártyákra v i t t a d a t a i t az AEITKA DP 100 lyukkártyás computer segítségével k e l l e t t volna f e l d o l ­ gozni. Konkrétan a gyarapodási Jegyzék lyukkártya-gyüjtemónyének, i l ­ l e t v e vezér- éa tárgyszavas gyarapodási Jegyzéknek, valamint a ben­

ne alkalmazott vezér- és tárgyszavak indexének elkészítése v o l t a cél.

A programokat k i s mennyiségű /kb. 30 db/ alaplyukkártyával k i i s próbálták. Bebizonyosodott, hogy a programok lefuttatása a DP 100 computeren v i s z o n y l a g problémamentes.

A próba után ugy döntöttek, hogy a Könyvtár kb. 1500 db dokumen­

tációs leiráaát dolgozzák f e l i l y módon. De már a vállalkozás kezde­

tén áthághatatlan akadályba ütköztek! több gépi adatfeldolgozó állo­

más tagadta meg a lyukasztást a program nehézségére, az érvényes nor­

mák k e r e t e i b e n való teljesíthetetlen voltára való hivatkozással. E ¬ zért u j , egyszerűbb programokat dolgoztak k i .

A munka menete a következői

1. a dokumentaliata a gyarapodásról olyan dokumentációs felvéte­

l e k e t készít, amelyek a publikációk nyilvántartásához szükséges szám- s z e r i adatokat / a kiadványok sorszáma, kiadási éve, országa, szakmai kódja, műfaja/, valamint vezérszavát és tárgyszavait tartalmazzák.

Egy-egy felvétel vezérszavát és tárgyszavait ugy k e l l megválasztani, hogy azok összességükben rövid és kifejező annotációt adjanak a r e ­

gisztrált kiadványról. A vezérszó elé l - e s számjel kerül, melyet kü­

lön sorba k e l l Írni. A tárgyszavak - ugyancsak külön-külön sorba i r -

T8 - 2-99-ig terjedő számjeleket kapnak. A vezérsző és a tárgyszavak

IMT 16.éví. 4.szám 1969.április

terjedelme nem l e h e t több 56-36 betűhelynél. A vezér- éa tárgysza­

vasban előforduló számokat szavakban k e l l k i f e j e z n i . A felvételek mindegyike külön A/5-ÖS l a p r a kerül. A dokumentációs felvételeket a kiadványok növekvő sorszáma s z e r i n t r e n d e z i k .

2. A gépi adatfeldolgozó állomáson a dokumentációs felvételek­

ről elkészítik az un. alaplyukkártyákat, mégpedig ugy, hogy mind a vezérszót, mind a tárgyszavakat külön-külön kártyára lyukasztják. Az adatok egyszerű elrendezése következtében s z i n t e mechanikus a l y u ­ kasztás: egy-egy kártya felső részének 1-36. oszlopába a vezér-, i l ­ l e t v e a tárgyszó, 37-45. oszlopába a számjelzetek e g y i k f e l e , első részének 82-66. oszlopába a számjelzetek másik f e l e , 89-90. oszlopába pedig a vezérszó l - e s , vagy a tárgyszavak 2-99-ee számjele kerül. A 46-81. oszlopok üresen maradnak, A l y u k a s z t o t t adatok helyességéről ellenőrző gép segítségével feltétlenül meg k e l l győződni; 320-as t a - bulátoron való szövegklirás utján történő ellenőrzés kívánatos, de nem e l e n g e d h e t e t l e n .

A dokumentációs felvételek sorrendjét természetesen átveszik az alaplyukkártyák maximáljaan 99-99 kártyát tartalmazó c s o p o r t j a i i s . A többi munkát már az ARITMA DP 100 computer és az ARITltA 220-as r e n ­ dezőgép végzi.

3. A HP 100 computer mindenekelőtt a z t ellenőrzi, hogy az a l a p ­ lyukkártyák s o r r e n d j e hibátlan-e, i l l e t v e , hogy az egyes csoportokon belül az l - e s számjelü kártya a helyén van-e. /A 2-99* számjelü kár­

tyák egymásutánját nem k e l l ellenőrizni, minthogy az a feldolgozás szempontjából i n d i f f e r e n s . / A gép az ellenőrzést 48 000 kártya/óra sebességgel végzi. A f e l f e d e t t hibák javítása növeli az időszükség­

l e t e t .

A DP 100 további program alapján a kártyák Üresen maradt 46-81.

o s z l o p a i b a b e l y u k a s z t j a a megfelelő vezérszavakat. /Ez a művelet t u ­ lajdonképpen az alaplyukkártyák készítésekor i s elvégezhető lenne, de nagy mennyiségeknél a computeres megoldás gazdaságosabb./ Majd a lyukkártyagyüjteményt a vezérszavak s z e r i n t /46-81. oszlopokon/ s o r ­ barendezik, ezután a DP 100 a megfelelő tárgyszavakkal és számjelek­

k e l kiírja a betűrendes vezérsző-indexet. /Előzetesen i t t i s e l l e n ­ őriztetni k e l l , hogy az egyes csoportokon belül az l - e s számjelü kár­

t y a a helyén van-e./

A következő lépésben a lyukkártyagyűjteményt az 1-36. oszlopo­

kon a vezérszavak és tárgyszavak s z e r i n t r e n d e z i k , s utána a DP 100 kiírja a vezér- és tárgyszavak közös betűrendes indexét, mely első oszlopában betűrendben közli az összes vezér- és tárgyszót, második oszlopában a vonatkozó vezérszavakat, j o b b o l d a l i mezejében pedig a számadatokat.

Az e m i i t e t t indexeket a DP 100 computer 12 000 kártya/óra s e b e s ­ séggel i r j a k i .

/Futaim t . /

figyelőszolgálat

39/69

Mikrofilmezés utján szabadítanak f e l h e l y e t a műszaki r a j z o l o k tárnára. / M l c r o f i l m mákos room f o r more draughtaaen./ - Miorodoc, .k. 2.sz. 1968. p.50-51.

A Ilorth Thames Gas Board /Észak-theozei Gázmüvek/ londoni t e r v e ­ zőirodájában 6 műszaki rajzoló számára elegendő h e l y e t nyertek a mű­

s z a k i rajztár mikrofilmezese utján. Ebben a rajztárban 150 000 db, 1880 óta összegyűjtött r a j z o t őriznek. E z a gyűjtemény t a r t a l m a z z a a régi és a j épületekben lévő, s a föld a l a t t i gázvezetékek, valamint a gázellátó állomások r a j z a i t és leírását, amelyek a Gázmüvek éa az építkezők számára nélkülözhetetlen Információkat j e l e n t e n e k . A r a j z o ­ k a t 3 M kidolgozó-felvevő készülékkel napi 500 darabos teljesítmény¬

n y e l F i l m s o r t kártyára vették. Minden felvételről kontakt másoló ké­

szülékkel másolatot i s készítettek a tervezőintézet mindennapi munká­

jához. A munkahelyeken 5 M olvasó-másoló készülékeket h e l y e z t e k e l . Az e r e d e t i felvételeket egy másik épületben tűzbiztos raktárakban őr­

z i k . A férőhelynyerésen túl a tervezőiroda személyzete h a s z n o a i t j a a mikrofilm gyora válogatáaából eredő előnyöket, s a másolás gyorsasá­

gát. Korábban egy külső intézménynél fénymásolással kéazittstték e l a szükséges rajzmásolatokat, most v i s z o n t olvasó-másoló készülékek­

k e l másodpercek a l a t t saját maguk előállíthatják azokat.

/Tőkés L . /

REFERÁTUMOK AZ AHGOL KÖHYTTABflBPESITESI OSÉRLETEKRO'L*

4 0 / 6 9 001.815i025i681.5 Computer alkalmazása a könyvtári ügyvitelben és az információ­

feldolgozásban, /Computer a p p l i c a t l o n a i n thé f i a I d a o f l i b r a r v housekeeplng and information proceeslng/ - KXMBER, R.T. • Program.

Beffs of Computere i n Eritinó. U n l v e r a l t y L i b r a r i e s , l . k . 6.BZ. 1967.

j u l . p.5-25.

A oikk a kérdés nemzetközi szakirodalmi szemléjét, • az értékes bibliográfiában Idézett 64 publikáció, i l l e t v e kísérlet rövid ismer­

tetését a d j a . /Ebből következően sokszor egymásnak ellentmondó ada­

t o k k a l találkozunk./

Könyvtárunknak néhány hónapja sikerült b e s z e r e z n i a Program. Hewe of Computere I n B r i t i s h üniversltv L i b r a r i e s o. u j folyóiratot. A könyvtárgépesítés témájának időszerűsége i n d o k o l j a , hogy fontosabb cikkeiről az 1. számtól kezdve ismertetést adjunk.

308

TMT 16.évi. 4.szám 1969.április

Bár törtetitek már kezdeményezések, a könyvtári munkák computer­

r e vitelének kérdése csak nemrégen került előtérbe Nagy-Britanniában.

Ezáltal lehetővé válik nagyobb mennyiségű munka elvégzése, azonban azárnitani k e l l a r r a , hogy a jövőben i s növelni k e l l a dolgozók lét­

számát, elsősorban pedig képzettségét. O s z t o t t idejű computer caak akkor l e h e t hasznos, ha a könyvtár prioritását biztosítják.

A kézi és a gépi ügyvitel költségeinek összehasonlítása meglehe­

tősen nehéz. Általában a gépi megoldás költségesebb; ha a gépi prog­

ramcsomagok /aoftware/ készitéaét, fejlesztését és az adatszalagok e- lóállltását i s beszámítjuk, akár kétszeres i s l e h e t , de a gép által f e l d o l g o z o t t információk hasznossága - különösen s t a t i s z t i k a i vona­

lon - megéri a ráfordítást. Annál i s inkább, mert a gépóra ára egyre csökken, az élőmunka ára pedig nő. Egyetemeken, a h o l a könyvtárosi gépidőért nem k e l l téritéat f i z e t n i , mert a számitóközpontot az egye­

tem finanszírozza, a kézi és gépi rendszer költsége egyenlőnek mond­

ható.

A könyvrendelés és szerzeményezés terén M.F. LYNCH / S h e f f i e l d / árt e l jelentős eredményt. A rendszeresen s z a l a g r a l y u k a s z t o t t anya­

got computerrel dolgozták f e l , amely a megrendelt könyvekről rendelé­

s i szám, szerző, összegszerű és leltári szám s z e r i n t i jegyzékeket ké­

szít. Egyhangúlag a COBOL gépi n y e l v e t tartják a legalkalmasabb prog­

ramozási nyelvnek. A gépi r e n d s z e r t és annak kinyomtatott produktuma­

i t a könyvtárosok jobbnak tartják, mint a kartotékrendszert.

Minden könyvtári m m i i r r f n p V célja vagy kiindulópontja a katalógus.

Ezért a feldolgozás gépesítése az egész könyvtárra k i h a t . A f e l d o l g o ­ zási munka egyes területei intellektuális jellegüknél fogva j e l e n l e g még nem gépesithetők, de ezek a terűletek egyre szűkülnek.

Az adatokat a legtöbb helyen s z a l a g r a lyukasztják, de sok helyen alkalmaznak lyukkártyákat. Rendszer szempontjából a L i b r a r y of Cong- reea /Kongresszusi Könyvtár/ MARC /Machine Eeadable Cataloguing = Géppel olvasható katalogizálás/ terve látszik a legelőnyöaebbnek. Más t a p a s z t a l a t o k s z e r i n t /sTUABT-STUBBS, B./ a computeres kötetkatalő- gus-készités megfizethetetlenül drága. Költségfelméréskor mind a gép­

időt, mind a program- és adatszalagkészités költségét jelentősen alá­

becsülték.

Folyóiratok automatikus feldolgozásának kérdése azlntén n y i t o t t . A különböző kísérletek összehasonlitása után ugy tűnik, hogy a kézi ügyvitel p i l l a n a t n y i l a g egyszerűbb és olcsóbb. Qépeeitett lelőhely­

jegyzék készítése azonban nem bonyolult f e l a d a t és ugródeszkának t e ­ kinthető a t e l j e s automatizálás felé.

A kölcsönzés adminisztrációjának automatizálása ugyancsak sok kérdést v e t f e l . A géppel leolvastatható olvasójegy m e l l e t t szüksé­

ges, hogy a könyvtéskaban i s géprevihető karton legyen, ezek egyszer­

re történő elkészítése megválóslthatatlanul hosszú f e l a d a t . Kísérlet történt a r r a , hogy folyamatosan készítsék e l ezeket, amikor az u j rendezer bevezetése után a könyv először kerül olvasói kézbe. Ez kissé meghosszabbítja a kölcsönzési időt, de ez a későbbiek során megtérül. A Queen'e D n l v e r s i t y of B e l f a s t / B e l f a s t i Egyetem/ könyvtá-

Figyelőszolgálat

r a , a m e l y évenként 60 0 0 0 kötetet kölcsönöz, u g y t a p a s z t a l t a , hogy h a a gépidőt és a program- és adatézalagkészitést nem s z a m i t j a - és e r r e lehetősége v a n , m e r t a z egyetemen üzemelő gép elsődlegesen a z oktatást szolgálja - a f o l y t o n o s c o m p u t e r - k a p c s o l a t u gépesített köl­

csönzési r e n d s z e r költsége c s a k töredéke a z egyenértékű kézi r e n d ­ s z e r n e k .

Az informáclő-feldolgozás égető problémája computer alkalmazá­

sával megoldható. A fejlesztés kétirányút egyrészt különböző nyomta­

t o t t i n d e x e k e t és kötetkatalőgusokat gépi u t o n előállítani, a m e l y e k ­ ből a keresés hagyományosan kézi u t o n történik, másrészt a keresést 1B a géppel végeztetni i n d e x s z e l ellátott dokumentumgyűjteményből, v a g y akár i n d e x nélküli szöveg-, dokumentum- v a g y abstract-gyüjtö­

ményből.

Az első c s o p o r t b a t a r t o z n a k a MEDLABS / M e d i c a l L i t e r a t u r e A n a l - y s i s and B e t r i e v a l S y s t e m - Orvostudományi lrodalomelemző és v i s z - szakereső r e n d s z e r / t e r v egy részét képező I n d e x M e d l c u s , v a l a m i n t a KASA / B a t i o n a l A e r o n a u t i o s and S p a c e A d m i n i s t r a t l o n - H e m z e t i Lég- és Űrkutatási H i v a t a l / . STAfi / S c i e n t i f i o and T e c h n l o a l A e r o s p a o e R e - p o r t s / és IAA / I n t e r n a t i o n a l A e r o s p a c e A b s t r a c t s / cimü referélólap- j a i . / E z e k a n y a g a c o m p u t e r h e z csatlakoztatható mágnesszalagon i s k a p ­ ható, tehát a keresés i s megoldható géppel./ A S c i e n c e C i t a t i o n I n ­ d e x . a C h e m i c a l T i t l e e . a BASIC /Bíological A b s t r a c t s S u b j e c t I n C o n t e x t / legfőbb előnye, hogy a K.P. LUHH által 1959-ben j a v a s o l t K W I C - i n d e - x e t használja, a m e l y h e z n i n c s szükség fáradságos dokumentációs munká­

r a , de a visszakeresés eredményessége attól függ, hogy a szerző mun­

káját megfelelő, a témára jellemző cimmel látta-e e l .

A gépi keresés a k k o r rentábilis, h a e g y e z e r r e több / m i n t e g y 5 0 / igényt k e l l kielégíteni, a z eredmény o l y a n jó l e s z , a m i l y e n jó a z i n ­ dexelés v o l t . Természettudományi téma /különösen f i z i k a / esetén meg­

figyelhető, hogy a c i k k t a r t a l m a ás elme között általában s z o r o s a k a p c s o l a t , i g y a c i m s z e r i n t i keresés - beszűkítve a z i r o d a l m i h i v a t ­ kozásokkal BZemben támasztott igénnyel - jő eredményt h o z .

A távoli jövő rendszerét vetíti elénk a z INTREX / I n f o r m a t i o n T r a n s f e r E x p e r i m e n t s » Információátviteli kísérlet/, amely a h a l l g a ­ tók és a tudósok számára a z egyetemnek a r e n d e z e r b e b e v i t t bármely információforrását t e l e f o n o n , t e l e x e n , képernyőn v a g y nyomtatásban reprodukálva bocsátja rendelkezésre. Az információforgalmat o s z t o t t idejű computer irányltja, ahogy ma a távbeszélőforgalmat a t e l e f o n ­ központ.

/Csát J . / J

41/69 0 2 4 . 6 t 0 2 7 . 7 t 6 8 1 . 5 I C T 1 9 0 7 - e s computer alkalmazása a S o u t h a m p t o n l Egyetem könyvtá­

rában. /OBB o f a n I C I 1907 computer I n Southampton ünlverslty L i b r a - r y / - WOODS, R.ft. » P r o g r a m . News o f ComputerB i n B r i t i s h D n i v e r s i t y L i b r a r i e s , l . k . l . s z . 1966,márc. p.1-3.

A D n i v e r s i t y o f Southampton / S o u t h a m p t o n l E g y e t e m / könyvtárénak

TMT 16.évi. 4.szám 1969.április

önálló" tervében számító- ós adatfeldolgozó gáp beszerzése csak 15 é¬

ves távlatban s z e r e p e l t . Mintán az egyetem kapott egy ICT 1907-es gépet, a könyvtár távlati t e r v e i alapvetően megváltoztak. Több könyv­

táros részt v e t t az ICT által rendezett tanfolyamon. Megállapították, hogy milyen sorrendben fogják a könyvtári munkafolyamatokat gépi f e l ­ dolgozásra alkalmassá t e n n i . Elsőként a kölcsönzés gépesítését v e t ­ ték tervbe. A programozó munkáját a legelemibb l o g i k a i műveletig l e ­ bontott blokkvázlattal könnyítették meg, A t e l j e s rendszer a kölcsön­

zési adminisztráció elvégzése m e l l e t t a legkülönbözőbb olvasói / t a ­ nár, hallgató/ és könyvforgalmi statisztikák összeállítására i s a l ­ kalmas, s hathatósan támogatja majd a könyvtár vezetését és osztá­

l y a i n a k munkáját. / n_ - i , ,

42/69 024.61027.7i681.3 ICT 1907-es computer e g g i t ! a Southamptonl Egyetem könyvtárát.

2.jelentés* /Ose of an ICT 1907 computer i n Southampton O n l v e r s i t y L i b r a r y . Sepert 5o.£./ - WOODS, B.G. - Program. News of Computere i n B r i t i s h O n l v e r s i t y L i b r a r i e s , l . k . 3 . s z . 1966.okt. p.1-3.

A Program c . folyóirat első számában közzétett 1. jelentés h a ­ tására annyi érdeklődés érkezett, hogy indokolt az ujabb beszámoló a munkák állásáról. A gépssitésl munka négy egymást követő lépése a kö­

vetkező v o l t :

1. a gépbe beviendő adatok manuális felvétele;

2. a kölosönzéssel Járd adminisztráció automatizálásai 3. a dokumentum helyéről /raktárban, kölcsönözve, köttetésen s t b , / a z o n n a l i választ adó computeres rendszer bevezetése;

4. az előbbi, kiegészítve a z z a l a művelettel, mely s z e r i n t a kölcsönzésből adódó változások a gépben tárolt listákat azonnal mó­

dosítják.

A 2. fázist ugy képzelték, hogy az olvasó a d a t a i kölcsönzőkár­

tyájának a peremén, a könyv a d a t a i pedig a könyv táskájában lévő kártyán - a lyukszalaghoz hasonló módon - perforálva vannak, éa a kettő egyidejű gépbevitelével történik a kapcsolatba hozás. Azonban a kártyák tárolása és kezelése vastag, az olvasógép vékony p a p i r t kívánt meg, ezért ugy döntöttek, hogy a szabványos 80 oszlopos l y u k ­ kártyát használják f e l könyv-kártyának, a peremlyukasztott olvasó­

j e g y h e l y e t t pedig azonos magasságú, de csak 27 oszlop hoBszuságu műanyag olvasójegyet alkalmaznak.

Az 1. fázis 1966 október 10-én i n d u l t , a 2. beinditáeát egy év­

v e l későbbre tervezték, a 3. indulási időpontja mőg b i z o n y t a l a n v o l t . A könyvtár munkatársai bizonyosak abban, hogy meg fog valósulni a kölcsönző munkatárs m e l l e t t i állandó gépi kapcsolatú t e l e x - e s e t l e g vizuális jelző berendezés - a munkához szükséges információk megszer­

zésére és a kölcsönzési adatok o n - l i n e továbbítására.

/Csát J . /

Figyelőszolgálat

43/69 025:681.31 Computerek éa könyvtárak. /Computera and l i b r a r i e s / - DEVS, J.D.

m Program. Kews of Computera i n B r i t i s h D n i v e r s i t y L i b r a r l e a . l . k . 6.sz. 1 9 6 7 . j u l . p.25-34.

Az a kát tény, hogy egy computer-generáció élettartama öt év és kb. ugyanennyi idő szükségéé egy automatizált könyvtári rendszer k i ­ építéséhez, kétfajta hozzáálláara készteti

1. k i d o l g o z n i a r e n d s z e r t a legújabb gépi berendezéaekre, meg­

várni a beszerzést, Uzembehelyezéet és kockáztatni egy hosszabb kí­

sérleti időt, amíg a r e n d s z e r t bejátsazuk;

2. olyan gépet használni, amilyenhez hozzájutunk éa Igényeinket a lehetőséghez s z a b n i . így a "hardware" gyermekbetegségei nem befo­

lyásolják munkánkat éa csak a "software" elkészítése és bejátszása a feladatunk.

A könyvtári munka tetemes része abból áll, hogy a könyvet r e p ­ rezentáló cédulával dolgozunk. A cédula már a könyv beérkezése előtt megvan a gyarapítási osztályon, bár végleges formájától még eltérő információkat t a r t a l m a z . Kézi rendszernél gazdaságos l e h e t a különbö­

ző munkákhoz szükséges szempontok s z e r i n t mindannyiszor ujragépelni a cédulát, de a gépi rendszernél a géprevitel l a a s u és költséges, e- sért ennek a lehető legkorábbi stádiumban k e l l megtörténnie.

A kézi és a gépi rendszer összehasonlítása előtt szükséges há­

rom műszó meghatározásai

1. reoord: egy könyvtári egységre vonatkozó információ /címfel­

vétel/!

2. f l l e i v a l a m i l y e n l o g i k a i rend s z e r i n t eorbarakott felvéte­

l e k :

3. s u b f i l e : a file-ből meghatározott azempont a z e r i n t kiváloga­

t o t t felvételek.

A kési f i l e - o k előnye, hogy közvetlenül a k e r e s e t t hely környe­

zetéhez l e h e t hozzáférni /random aocess/, a rendszer és a k e r e s e t t tétel jellemzőinek ismeretében csak néhány tétel átnézése BZükséges a megtaláláshoz. Könnyű az anyag napi s z i n t e n tartása és szemmel könnyen áttekinthető a rendezer állapota. A computer e z z e l szemben minden alkalommal u j f i l e - t készít, i g a z , hogy 1000 sor/perc sebes­

eéggel. Ezek a programtól függően különböző szempontok e z e r i n t l e h e t ­ nek rendezve.

A könyvtári munka egyes területeit sorravéve, a szerzeményezés gépesítésének egyik lehetséges módja a z , hogy a computer mágnessza­

lag-memóriájában - előnyösen szerző s z e r i n t betűrendben - tárolja a rendelendő könyvekről az információkat, e z t hetenként kinyomtatják, de előtte a memóriát az u j tételekkel kiegészítik. A tételekben a kü­

lönböző Ínformációk egységesített rendszerben, megfelelő lrányltóje-

TMT 16.óví. 4.szám 1969.április

l e k k e l ellátva s o r a k o z n a k , hogy a computer e z e k alapján k i t u d j a v á ­ l o g a t n i a kívánt szemponthoz tartozó tételeket. A c o m p u t e r r e l Időkö­

zönként sokféle szempont e z e r i n t statisztikát i s össze l e h e t állít­

t a t n i .

A központi katalógus valószínűleg a t e l j e s gépesítés idején i s főszerepet f o g játszani. A computerben egy könyvtári egység c s a k e g y h e l y e n e z e r e p e i , de a computer o t t és a n n y i s z o r n y o m t a t j a k i , a h o l

és ahányszor szükséges. A d o t t időközönként k i n y o m t a t j a a kötetkataló­

g u s t , a m e l y h e z füzetenként csatolják a gyarapodási jegyzéket. A kö­

tetkatalógus a gyarapodási Jegyzékekkel kumulált a n y a g o t t a r t a l m a z z a . Az olvasószolgálat gépesítése jellegében eltér a fentiektől.

E z t a f i l e - t naprakész állapotban k e l l t a r t a n i , de szÜkségtBlen a könyvtári egységek Összes jellemzőit feltüntetni. Elegendő a z olvasó számát és a raktári j e l z e t e t l y u k s z a l a g o n közölni a géppel. Néhány - e s e t l e g a statisztikák szempontjából szükséges további - Jellemzőt a computer hozzáteszi a n a p i l a j s t r o m h o z . Előbb-utóbb a z o n b a n e z a 24 órás késéé i s eok l e s z , a k k o r majd közvetlen gépi kapcsolatú r e n d ­ s z e r t k e l l s z e r v e z n i , a m e l y b e n a kölcsönző könyvtaros t á w e z é r l i a c o m p u t e r t . A közvetlen gépi k a p c s o l a t biztosítja, hogy p l . a kiköl­

csönzött könyv olvasójáról, a lejárat időpontjáról s t b . információt l e h e s s e n kérni. Ugyanúgy, m i n t ahogy a szerzeményezésnél, i t t i s l e ­ hetőség nyílik - a kézi módszert s o k s z o r o s a n felülmúló részletessé­

gű - statisztikák készítésére, amely a szerzeményezés munkáját segí­

t i .

Legkönnyebben talán a folyóiratokkal k a p c s o l a t o s munkák gépesit- hetők. M i v e l a munka eléggé független a könyvtár többi munkaterületé­

től, i g e n a l k a l m a s a r r a , hogy a z első automatizálási kísérleteket i t t végezzük, Így nem z a v a r j u k meg a m e g s z o k o t t r e n d e t . S a j n o s , a folyó­

i r a t o k kiadása és szállítása terén uralkodó t e l j e s önkényesség a z egységes r e n d s z e r kialakítását nagyon megnehezíti. Lelőhelyjegyzék gépi készítése és n a p i s z i n t r e hozása v i s z o n y l a g egyszerű. Nem s o k ­ k a l b o n y o l u l t a b b a z előfizetői, kötési s t b . listák készítése sem.

L e v o n v a a következtetéseket, h a a könyvtárosnak c o m p u t e r t e m l e ­ g e t n e k , r e n d s z e r i n t a visszakeresés gépesítése j u t a z eszébe. E z e ¬ gyelőre még nem látszik elég ésszerűnek, a hagyományos módszer - p l . a géppel készült katalógust f e l l a p o z n i és a kívánt tételeket megke­

r e s n i - egyszerűbb. Másréezt a z i l y e n g y a k r a n használt kifejezéseket:

"... a computer képes a r r a , hogy ...", "... a computer a z t csinálja, hogy ..." Így k e l l érteni: "A c o m p u t e r t - e d d i g még meg nem h a t á r o ­

z o t t munkabefektetéssel p r o g r a m o z n i l e h e t a r r a , hogy...". A computer félelmetes következetességgel és sebességgel elvégzi, a m i r e p r o g r a ­ mozták, de semmi o l y a t nem várhatunk tőle - a m i t egyébként a legkép­

z e t l e n e b b kezdő munkaerő i s a "józan ész" s z e r i n t elvégez - a m i r e n i n c s p r o g r a m o z v a . H a r m a d s o r b a n : a gépesítési munkák m e g i n d u l t a k és feltartóztathatatlanul t e r j e d n e k . Ezért a könyvtárosnak okvetlenül s z e r t k e l l t e n n i e némi programozási g y a k o r l a t r a , m e r t c s a k Ő dönthe­

t i e l , hogy szokásos módszereiben m i k o r t e h e t engedményeket a köny- n y s b b géprevitel érdekében és m e l y e k a z o k a könyvtári hagyományok, a ¬ melyekből e n g e d n i e nem s z a b a d .

/Csát J . /

Figyelőszolgálat

44/69

A gyarapítási nyilvántartások ás a rutiniminta automatizálása a SewcaBtle-upon-Tyne'-i'Egyetem könyvtárában. /Automation of a o q u i B i - t i o n reoords and r o u t i n e i n the U n i v e r s i t y L i b r a r y , Newoastle upon

S

A U n i v e r s i t y of Hewcastle-upon-Tyne /Hewcaetle-upon-Tyne-i Egye­

tem/ könyvtárában az e d d i g i kézi peremlyukkártyás rendszer kapacltá- BB nem b i z o n y u l t megfelelőnek, ezárt 1965 őta a gyarapítási nyilván­

tartások gépesítésének gondolatával foglalkoznak. A program elkészí­

tése és bejátszása mintegy 7-8 hónapot v e t t igénybe.

Az ellenőrzött beszerzési j a v a s l a t o k a t s z a l a g r a lyukasztották / a h e t i mintegy 150 tétel 2,5 - 3 órai munkát igényel/, melyek né­

hány adatát kódolva v e t t e k f e l . A l y u k s z a l a g alapján a gép elkészí­

t e t t e a megadott szempont s z e r i n t a megrendeléseket, a betáplált a¬

datok alapján hetenként kinyomtatta szerzők s z e r i n t a beérkezett k i ­ f i z e t e t l e n könyveket, meghatározott időközönként a nem teljesített rendeléseket,és emlékeztetőt készített a könyvkereskedőknek a már várt, de még be nem küldött könyvekről. A lyukszalagon folyamatosan betáplált adatok alapján további listák készülnek: leltári számok s z e r i n t r e n d e z e t t leltárnapló, melyet utólag beköttetnek, u j s z e r z e ­ mények listája, körözésre küldött könyvek jegyzéke, ajándékba érke­

z e t t müvek jegyzéke. Ha a könyvek beérkezése után a szalagokat a könyvből v e t t pontos adatokkal kiegészítik, a felvételek a gépi k a ­ talógus alapját i s képezhetik. /Csát J /

Kísérleti folyóiratkatalógus. /An experimentál p e r i o d i c a l s cheok- i n g 11 s V - EHHIGHT, B.J1. - HARSON, ü.G. « Program. News of Computera i n B r i t i s h U n i v e r s i t y L i b r a r i e s , l . k . 7 . s z . 1967.okt. p.4-11.

Mielőtt a The C i t y U n i v e r s i t y , London, az egyetemi rangot meg­

kapta, átszervezték a könyvtárát és ennek részeként ICT 1905-ös com­

p u t e r r e l gépesítettek i s . A munkához mérten kevés munkaerő és az át­

szervezés sürgőssége miatt ceak olyan terület gépesítése v o l t kívá­

natos, ahol közvetlen munkaerő- ée időmegtakarításra v o l t kilátás.

Ezért e s e t t a választás a folyóirat-feldolgozásra. Tarható volt,hogy az 500 eimből álló gyűjtemény további 250 u j szerzeménnyel fog kiegá- azülni.

A tanszékek és a hallgatók a kurrens folyóiratok címjegyzékét Igényelték. Ennek gépi előállítása nem j e l e n t e t t v o l n a különösebb ne­

hézséget, de előnyösebbnek látták a z t , hogy a L a J o l l a - i U n i v e r s i t y of C a l i f o r n l a L i b r a r y / K a l i f o r n i a i Egyetem Könyvtára/ t a p a s z t a l a t a i alapján leíró katalógust készítsenek, amelyhez havonta kiegészítő listát nyomatnak k i a géppel. Ez utóbbi a könyvtáros munkáját könnyí­

t i meg, mert e z z e l egyszerű á beérkezés nyilvántartása.

45/69