Jigyelőszolgálat
7 0 L I Ú I R 1 J S Z S H L S
001.815:651.838.4
Számítógéppel készült Indexált t a p a s z t a l a t a i . - /Experience with compuíer^rödűcea" 1535x517 - 1VJWJELL, H.U. - É H E Proceedings, W-.k..
lO.ss. 1962.okt. 325-332.p.
i z English B l e c t r i o Co.-nál először DEUC3 számítógépet alkalmaz
tak a kutatási jelentések házi referáló l a p j a Indexének összeállítá
sához, á KVXC tipusu permutációs cím. Index azonban, nem rált be a kö
vetkező okok miatt: 1. sok semmitmondó c l a ; 2. a terminológiai e l lenőrzés lehetetlen v o l t a $ 3 . az általánosabb fogalmak hiánya. Mi
v e l a h e l y i referáló lap feladata kettős /Információ terjesztési és visszakeresési lehetőség/, magasabb színvonalú Indexelésre v o l t szükség.
Ezután kezdték meg a eég KDP 10 számítógépével készülő permutá
ciós láno~index programokat. Ennél a dokumentumok tartalmát egy spe
ciális kombinatív osztályozás alapján elemzik. Az i l y módon nyert tárgyszó-fogalmak sorát a lánc-index eljárásoknak megfelelően kiegé
szítik általánosabb fogalmakkal, másrészt pedig elhagyják abból az indexelésnél kiemelt fogalomtól baloldalra eső lánc-elemeket. Egy 7 elemből álló fogalom láncsor példája s z e r i n t a vonatkozó dokumentum U helyen szerepel az indexben.
1 KDP 10 adatfeldolgozó számitógép mágneses szalagjára került fogalom-láncok alapján a gép automatikusan készíti e l a betűrendes tárgyi Indexet, kimutatva a fogalmak összefüggéseit. Egy-egy tétel maximálisan 15Ő betűből áll. A számitógép segítségével kumulatív i n
dexeket i s összeállítanak. /B.3./
00213-96
i a««iHTv>dsiom mennyiségi növekedésének kihatásai.- /Probléma poaed oy an expanmng t s c n n l c a l l l t e r a t n r e / - auutuus, Ch.P. - HLE xransactions on Snglneering Wrlting and Speech, BWS-5.k. l . s z . 1962.
aug. 2-8.p.
Az elektronika szakirodalmi anyagát vizsgálták a körülbelüli mennyiség, a n y e l v i és országonkénti eredet megállapítása, valamint a dokumentáció és információ céljára történő feldolgozás megjavítá
sához szükséges szervezeti módosítások végrehajtása céljából. Figye
lembe vették a szakterület rendkívül gyors fejlődését, és igen szé
leskörű alkalmazását a tudomány és a technika számos területén. Meg
állapították, hogy szakirodalmi anyaga sokkal szétszórtat)tv és műfaji megoszlása I s sokkal heterogénebb, mint a rokonszakoké: feltűnően nagy a szabadalmak, a kutatási jelentések, továbbá a vállalati és a
kereskedelmi publikációk részaránya. Az elektronika irodalmi anyagá
r a szakosított központi adatgyűjtő és tájékoztató szervezet hiányá
ban jelenleg k i l e n c tájékoztató központ és 56 különféle referálólap
"fedi át" a szakterületet, ami a viaszakeresést igen nehézkessé t e s z i . Javasolja központi tájékoztató szervezet felállítását az e l e k t ronika t e l j e s szakirodalmi anyagára kiterjedő hatáskörrel, az IRE és az AD25 /az amerikai rádlómémökök és elektromérnökök egyesületei/
támogatásával.- láblázatok az irodalom struktúrájáról, n y e l v i és or
szágonkénti megoszlásáról, valamint a tájékoztatás szerveiről és k i adványaikról. " / ? . ! . /
002.513.5:5*1.61:681.177
Szerves vegyületek szerkezeti képleteinek kódolási és visszake- re8é8l"rendBzere a cyanamid vállalatnál.- /Ina cyanamid organio
atructuro oode end searcn system/ - ü'MkKER, L.N. - CQBDEHO, J.A. - Journal of Chemical Oooumentation, 2.k. l . s z . 1962.jan. 12-15.p.
Szerves vegyületek szerkezeti képleteinek nyilvántartása gépi lyukkártyákon egy nagy vegyipari vállalatnál. A szerkezeti képletek mindegyikéről mikrofilm készül, és lyukkártyát fektetnek f e l . Minden vegyületnek saját száma van, amely a mikrofilmen és a lyukkártyán i s szerepel. A szerkezeti képleteket a némileg módosított Merrel-kódo- lás s z e r i n t t e s z i k át a lyukkártyákra. A kártya egy-egy oszlopa a sajátosságoknak vagy féleségeknek egy-egy csoportja számára van l e foglalva. Az egyes jelhelyek pedig egy-egy tulajdonság hordozói. A bejelölés tehát közvetlen: minden jelhelynek saját külön értelme van.
A kódolási eljárást a cikk részletesen leírja. A kártyagyüjteményt az IBM 83 szortergéppel vagy a 101 s t a t i s z t i k a i adatfeldolgozógéppel lehet átválogatni. A 101-ea gép egyetlen menetben több j e l h e l y sze
r i n t tud keresést végezni, tehát a megválaszolás egyetlen menetben végezhető. A gép sebessége azonban csak 430 kártya percenként. A 83- as gép csak egyetlen j e l h e l y s z e r i n t i szelektálásra képes, viszont percenként 1000 kártyás sebességgel f u t . A kísérletek azt mutatták, hogy a mintegy 60 000 kártyát tartalmazó gyűjteménynek több szempont s z e r i n t i szelektálása az utóbbi géppel mégis hamarabb lefolytatható, mint a 101-essel. A második és következő menetekben ugyanis osak a megelőző menet szelekválási eredményeként kapott kártyamennyiséget futtatják, ez pedig menetről-menetre rohamosan csökken. A kiváloga
t o t t kártyák azonossági számai alapján szerkezeti képletük mikrofilm
j e előkereshető. /O.G./
002.513.5*5*1.61:681.177 Szerves vegyületek szerkezeti képleteinek programozott v i a s z a - keresése" lyukkártyákkal.- /A program r e t r i e v a i or organic structure information v'Ia puncned eards/ - GELBKRG, A. - HBLSOH, V. - ZEB, 8. - METOALF, S.A. - Journal, of Chemical Dooumentation, 2.k. l . s z . 1962.
jan. 7 - l l . p .
Szerves vegyületek szerkezeti képleteinek gépi lyukkártyába való 15*
Figyelőszolgálat
transzponálását Írja l e . A szerkezeti képleteket a Wiswesser-féle e l járás s z e r i n t alakítják át lineáris formációkká. Széknek alkotóit un.
direkt kódolással v i s z i k rá a lyukkártyára. Tehát a kártya minden e¬
gyes jelhelye egy meghatározott kémiai sajátság jelzetének felvételé
re szolgál. Minden jelhelynek saját jelentése van, t e k i n t e t nélkül a szomszédon jelhelyek jelentéseire. Természetesen a kártya egy-egy oszlopa lehetőleg egy-egy sajátosság-csoport adatai számára van i - génybevóve. A jelhelyek jelentéseit, i l l e t v e a s z e r k e z e t i képlet transzponálásának módját a közlemény behatóan ismerteti. A kártya- gyűjtemény feldolgozásához, i l l e t v e visszakereséshez az IBI! 82 szor- tergépet használjak, amelynek megvan a képessége, hogy a kártya bár
melyik jelhelye s z e r i n t i válogatást e l tud. végezni. A rendszer k i dolgozásánál a következő szempontok voltak irányadók: alacsony bérű berendezés használata, minimális személyzeti igény, gyors keresési lehetőség. A keresés irányulhat valamely vegyületre, amelynek neve vagy képlete, vagy sorszáma ismert; mindazon vegyületekre, amelyek
nek szerkezeti képlete bizonyos szempontból hasonló vagy azonos a l kotókat tartalmaz. Az eljáráshoz szabványos Hollerith-kártyát és standard lyukkártyagépeket használnak. A gépéken semmiféle változta
tást nem eszközöltek. A rendszer működése kielégítő. /O.G./
002.515.5:5*1.61:681.142-525.8 Gépi módszerek alkalmazása a Chemical Abatracts tájékoztató szolRaTátanAl.- /Ose or J a a c h i n e atethods at Chemical Absfcracts Ser
vice/ - flXSOlí, G.Jí. - B U E I , B.P. - Journal of Chemical Documenta- t i o n , 2.k. l . s z . 1962.jan. 19-22.p.
A Chemical Abstracts-nél néhány éve intenzív gépesítés f o l y i k . Cél az előállítási költségek csökkentése és az Indexek elkészítésé
nek gyorsítása. B cikk a vegyületképletek Indexének készítését Írja l e . A Chemical Abstracts-ben szereplő összes vegyületképletek v a l a mennyi előfordulási helyéről egysoros lyukkártyákat fektetnek f e l . A közlemény megírásáig 834 000 kártya készült e l . A különböző referá
tumokban szereplő azonos vegyületekről összesítő kártyák készülnek, amelyen r a j t a van a vonatkozó vegyület minden Chemical Abstracts- b e l i lelőhelye. B kőt peremlyukasztásu kártyágyüjtettény felhasználá
sával nyolc gépi lyukkartya sorozatot állítanak elő. Ugyanis külön- külön gépi lyukkártyára kerül
a vegyület t a p a s z t a l a t i képlete, neve,
f i z i k a i tulajdonságai, fiziológiai hatásai,
Chemical Abstraots-beli előfordulási h e l y e i . Chemical Abstracts-ban. ismertetett reakciói, szerkezeti képletének mikrofilmje,
Chemical Abstracts-beli referátumainak mikrofilm
j e i .
A mikrofilmek a gépi lyukkártya "ablakába" vannak erősítve. B nyolc kártyagyűjtemény a Chemical Abstracts-ben szereplő valamennyi vegyület Összes indexelhető adatait tartalmazza. A gépi lyukkártya-
sége, hogy egyrészt lehetővé t e s z i az egész képlet vagy annak bárme
l y i k alkotója s z e r i n t i keresések lefolytatását, másrészt a szelektá
lás! eredményt olyan formában adja, amelyet a vegyész dekódolás nél
kül közvetlenül használni tud. A szerkezeti képletet kockás papírra Írják át. Az elemeket betűvel jelölik, a kötéseket számjegyekkel.Az átírás során pontosan követik az eredeti képletet, de annak a l a k j a némileg módosul, p l . a benzol hatszögéből négyszög l e s z . A kockás papírra Írott képletet megfelelő elhatároló j e l e k k e l /zárójel,vesz- sző, pont/ látják e l . Az Így elkészített formulát gépi lyukkártyára i r j a k át, és Így juttatják a számítógépbe. Ugyancsak betáplálják a számítógépbe a vegyület t a p a s z t a l a t i képletét i s . Ennek alapján a gép ellenőrzi az a t i r t képlet helyességét, és csak a hibátlan képle
t e t tárolja memóriájában. Ha a gépnek megválaszolandó kérdést t e s z nek f e l , abban p r e c l z i r o z n i k e l l az elemeket, a kötést, a csatlako
zási pontokat. Ezek figyelembevételével a gép a memóriájában levő szerkezeti képletek közül a megfelelőket nagy sebességgel automati
kusan k i k e r e s i . A kérdések i l y e n típusúakt melyek a gyűjteményben található fenolok, vagy mely vegyületek tartalmaznak két h i d r o x l l
csoportot. . /O.G./
002.513.5«5*1.61*681.177 Egyetemes gépi kereső rendszer.- /Generic mechanized aearch
evetem/ - TRRSSE, 3. - Journal of onemioal Documentation, 2.k. l . s z . 1962.jan. 15-lB.p.
Az amerikai szabadalmi h i v a t a l több különböző gépet használ I n formáció-visszakeresési célra. Egy részük elektronikus számitógép,a továbbiak speciális lyukkártyagépek. Ezért a kémiai szerkezeti kép
letek átkódolására olyan rendszert dolgoztak k i , amely bármelyik géphez egyaránt használható. A rendszerrel szemben a kővetkező köve
telményeket állították f e l : legyen egyaránt alkalmas vegyületek, e l járások, biológiai vonatkozások adatainak tárolására és visszakere
sésére, mégpedig mind generikus, mind specifikus szinten} az átkó
dolás során a szerkezeti képletek alkatelemei oly mértékben j u s s a nak kifejezésre, hogy visszakeresési szempontként szerepelhessenek}
kártyagyűjteménye könnyen legyen alcsoportokra tagolható} szótárá
nak kapacitása korlátlan legyen; akár a végigkutatásos, akár a "ráa
dom acceas" szelektálás kivitelezhetővé váljék. Ez a közlemény a z t Írja l e , miként használták a rendszert a soronkénti leérzékelő s z e r kezettel biró IBM 101 adatfeldolgozó géphez. A szerkezeti képletet felbontják összetevőire. Minden összetevőt külön kódolnak át, s kód-
Í
a a kártya egyik sorába kerül. A kódok felvételére a kártyákon 8, l l e t v e 11 függőleges zónát vesznek f e l . Minden vegyületről külön -kártya készül, amelynek egymásalatti soraiban a szerkezeti képlet összetevőinek kódjai vannak. Egyetlen kártya tehát a maximálisan 12 összetevőből álló szerkezeti képletek számara elegendő. Ennél komplexebb vegyületek pót-kártyát kapnak a további összetevők részére.
' /O.G./
157
í m 1963.márc. X.évf . 2.szám Lineáris formula-jelzetek alkalmazása a kémiai s z e r k e z e t i kép- letek**lndexeieaén6l.- /Application or a i l n e rormuia notation i n á n index or cnemlcal structures/ - BONNETT, H.T. - CAIHOUN, D.W. - Journal of Chemical Documentation, 2.k. l . s z . 1962.jan. 2-6.p.
Szerves kémiai laboratórium s z e r k e z e t i képleteket tároló gépi lyukkártyarendszerének ismertetése. A rendszert a standard IBM lyuk- kartyagépparkhoz tervezték. A s z e r k e z e t i képleteknek lineáris formu
lává való alakítására az un. Wiswesser-féle eljárást alkalmazzák né
mi módosítással. A kódeljárást a közlemény behatóbban I s m e r t e t i . A szerkezeti képlet kódja a kártyának csupán 40 oszlopát f o g l a l j a l e . Ha a bejelölendő kódkép ennél terjedelmesebb, egy másik kártya meg
felelő zónájában folytatják. A kártyán szerepelnek még más adatok i s i a szerző nevének kezdőbetűi, az ország j e l e , a képletet tartalmazó irodalmi közlemény irodalmi adatainak kódja, továbbá a vegyületnek négyszámjegyű osztályozó-száma, amelynek minden jegye a vegyület lé
nyeges sajátságát jelölő kód. A kártyagyűjtemény alapján hót külön
böző indexet állítanak elő /szerzői index, s z e r k e z e t i képletek i n dexe, a vegyületeknek az osztályozó-számok s z e r i n t i indexe, gyürüin- dex, heteroatomindex stb./. Az u j vegyületekről Időnként külön index készül. Az indexeket közvetlenül a kártyákból tábellálógéppel Írat
ják k i . Tehát azok a kártyán levő kódjelzeteket tartalmazzák.Bzek a- zohban a kódolási eljárás egyszerűsége folytán közvetlenül i s értel
mezhetők, s i g y külön visszakódoló művelet fölösleges. /O.G./
002.513.5*681.142-523.8:778.14 A Walnut-rendszer: egy nagykapacitású dokumentum-tároló és v i s z - szakeresö rendszer.- /Tae walnut System: a large capaclty documente storage and r e t r l e v a l system/ - BRADSHAW, P.D. - American Documenta
t i o n , 13.k. 3»sz. 1962.július 27o-275.p.
Uj elgondolásokon alapuló dokumentációs gép, amely mind az ere
d e t i dokumentumokat, mind a dokumentációs adatok indexét tárolja, és v i s s z a k e r e s i . A berendezés két főrészből áll: a dokumentációs adato
kat tároló ós visszakereső készülékből és a dokumentumokat fotokópi- kus formában tároló és másolatban kiadó készülékből. A dokumentumok
ról lyukszalagon címleírást és desoriptor-listát készítenek, s i g y adják be az adatokat egy mágneses tárolásu elektronikus adatfeldol
gozó berendezésbe. Bz végzi ugyancsak lyukszalagon beadott kérdés nyomán a tárolt anyag átválogatását. Ennek eredményeként áz érdeklő
dő jegyzéket kap, amely a kívánt dokumentumok adatait tartalmazza. A berendezés másik része a dokumentumtároló. Az eredeti dokumentumról
előbb normál mikrofilmet készítenek, a z t egy berendezés további k i csinyítéssel filmlapokra másolja, ugy hogy a végső filmkópia az ere
detinek kb. ezredrésze. A filmlapok ötvenenként cellákba vannak töltve. Egy tárolóberendezés 200 cellát, i l l e t v e 990 000 o l d a l f i l m - kópiáját tartalmazza. E tárolók anyagáról - a reference jegyzéken eszközölt kijelöléseknek megfelelően - a gép automatikusan készit másolatokat gépi lyukkártyák testébe i k t a t o t t filmkockákra, s adja k i a kutatónak. E másolatok akár leolvasókészülékkel használhatók, akár nagyítva tovább másolhatók, akár nyomólemez előállításához ve-
hetők igénybe.- A berendezés mindkét része modulrendszerű, azaz t o vábbi egységek hozzákapcsolásával bővíthető, ugy hogy a mágnesesen tárolt index információmennyisége a 3 billió betűjegyet, a fotókópi
ák oldalszáma a 100 milliót i s elérheti. /O.G./
002.6:623.113
Szakirodalmi tájékoztatószolgálat a VOLVO gépkocsigyárban.- A o l v o s U t t e r a t u r t j a n a V - GRAMfllNSOg, B . - g i a s k r i f t r S r Sokumen- tation, 18.k. 5 . s z . 1962. 61-65.p.
A VOLVO gépkocsigyárban a j e l e n l e g i létszám 2750 havibéres és több mint 5500 órabéres. A könyvtári költségek a következőképpen a¬
lakultak 1961-re: folyóirat előfizetés: 37 000,- , könyvbeszerzés:
29 000,- , személyi kiadások: .25 000,- , szabadalmak: 2000,- , szab
ványok: 4000,- sv.kr. A folyóiratokat körözik, ennél a sorrend ösz- szeállitása lyukkártyás rendszerrel történik. A körözés során az o l vasók j e l z i k igényeiket /fotókópia, hirdetésoldal, regisztrálás, be
szerzés, kikölcsönzés/. A könyvtári szolgálatban nagy szerepet ját
s z i k az a tény, hogy közelben van a Chalmers T.H. /göteborgi műegye
tem/ könyvtára.- A beérkezett anyag a "szakirodalom-mérnökökhöz"
/litteraturingenjörer/ kerül, akik bizonyos megállapított jelzéseket tesznek a könyvtári alappéldányon /regisztrálandó, ismertetendő, be
szerzendő/. A körözésben folyóiratonként 17 személy v e t t részt, e¬
gyénként 5 nap olvasási idővel, ami később megnőtt. Szert áttértek egy kevert rendszerre /részben kötött, részben külön igény alapján történő körözés/. A referált irodalmat h e t i sokszorosításban közlik, 200 példányban, ETO rendszerben. S h e t i irodalmi tájékoztatás Bem kivonatot, sem fordítást nem tartalmaz. S h e t i tájékoztató az i r o dalmi anyagon kívül híreket közöl a sajtóból és az üzemi életből. E h e t i tájékoztató kiadvány egyúttal felhasználható kölcsönzési igény nyilvánítására, ha a z t megfelelő jelzéssel visszaküldik a könyvtár
nak. A cikk közli a könyvtár alaprajzát. /P.P./
016:021.6
A műszaki irodalomkutatások koordinálása.- /Koordinacija szpra- vocsno-bibliograficseszkogo o b s z l u z s l v a n i j a v o b i a s z t i t e h n i k i / - KBEMEHECKAJA, A.V. - Tehnicseszkie B i b l i o t e k i SzSzSzR, 2.k. 4.sz.
1962. 19-24.p.
1959-ben 2781 műszaki irodalomkutatási igény jelentkezett,1961- ben már 5700. A tájékoztatási átfedések elkerülésére a GPHTB SzSzSzR 1959-től kezdve évenként k i a d j a a publikálatlan irodalomkutatások jegyzékét. A Lenin Könyvtár 1957-tól szintén közzétesz i l y e n j e l l e gű, kéthetenként megjelenő kiadványt, amelynek 50 százaléka műszaki irodalomkutatásokat tartalmaz.
A GPBTB SzSzSzR katalógust állított f e l , amelybe az egyes - az irodalomkutatás szempontjából már profilírozott - könyvtárak rend
szeresen elküldik az általuk összeállított tájékoztatási anyagokat.
• 159
TMT 1963.máro. X.óvf. 2.szám Sz igen nagy segítséget j e l e n t a később jelentkező Igények kielégí
tésénél. Például 1961-ben a GPNTB SzSzSzR-en keresztül 842 irodalom
kutatás került a vállalatokhoz, s ebből 245 esetben elég v o l t a már meglévő irodalomjegyzék. Sok esetben csak a legújabb Irodalommal k e l l kiegészíteni a már meglévő bibliográfiát; vagy egy régebbi bib
liográfiának egy része adja meg a kért tájékoztatást, vagy fordítva, több meglévő anyagból együttesen adható meg a kívánt f e l e l e t .
Az irodalomkutatások koordinálását a Szovjetunióban legcélsze
rűbb a Bzovnarhozi központi műszaki könyvtarakon /CHTB-ken/ keresz
tül végrehajtani. /B.S./
021.7 ;
Felhívás a Szovjetunió minden műszaki könyvtárosához, a műszaki könyvtarak minden olvasópaüoz, az I p a r , az épités és a közlekedés minden dolgozójához.- /Obraacaenie ko vszem rabotnlkam telmlcseszkih bibilotek Szóvetszkogo Szojuza, ko vszem c s i t a t e l j a m tehnicseszkih bibliotek, ko vszem rábotnikam promüslennoszti, s z t r o i t e l ' s z t v a 1 transzporta./ - Tehnicseszkie B i b l i o t e k i SzSzSzR, 1962. 5.sz. 21- 22.sz.
A GPOTB és a VDHH 1962 tavaszán szemináriumot rendezett a mű
szaki könyvtárosok számára olvasószolgálati kérdésekről. A szeminá
rium felhívásában a következő feladatok megoldását szorgalmaztat 1.
A XXII. kongresszus határozatainak propagandája, közreműködés a szov
j e t emberek kommunista tudatának és kulturális-műszaki színvonalának emelésében; 2. az ipar, az épités és a közlekedés minden dolgozójá
nak bevonása a műszaki irodalom olvasásába; 3* az irodalompropagan
da haladó módszereinek további fejlesztése: 4. a könyvek eljuttatá
s a az üzemekbe - fiókkönyvtárak, kölcsönzőállomások és rendszeres tematikai kiállítások utján; 5* a könyvtári állomány komplex kihasz
nálásának biztosítása, minden kiadványtípus és minden szak anyagá
nak olvastatásával; 6. az egyéni és a könyvtárközi kölcsönzésnek - mint az olvasók kiszolgálása legfontosabb eszközének - minőségi t o vábbfejlesztése; 7* a könyvpropaganda összekapcsolása a tudományos- műszaki információ és propaganda egész rendszerével; a műszaki könyv
tárak és az információs szervek munkájában jelentkező párhuzamossá
gok ós átfedések kiküszöbölése; 8. a mérnökök és egyéb műszakiak
minA szélesebb bevonása a könyvtári munkába, a könyvtári tanácsok munkájának aktivizálása; 9. a munka összehangolása a szakszervezeti
és az állami közművelődési könyvtárakkal. /B.S./
023.4:002
Könyvtáros és dokumentallsta.- /Bibliothekar und Dokumentar/ - SFTBGÜJJ, a . - pokumentation FacEEIbliothek Werksbücherei, l l . k . 2.sz.
1962.dec. 39-40.p.
A megváltozott tudományos helyzetben a könyvtárosok hagyományos pályája mellett a dokumentalista hivatás önállóságát e l k e l l ismerni.
A könyvtáros egy meghatározott könyvgyűjtemény gondozója, h i v a tása az állománnyal kapcsolatos célkitűzésekkel jelölhető megt gyara
pítás, raktározás, katalogizálás, tájékoztatás, közreadás stb. Az e¬
gyes tevékenységek mindig az adott állománnyal, a gyűjtemény céljá
v a l és az olvasóval függenek össze^
A dokumentalista i s az irodalom feltárásával foglalkozik, de csak egy bizonyos szükséges kérdés /igény/ szempontjából, t e k i n t e t nélkül a könyvtár meglévő állományára, annak gondozási, katalogizá
lási stb. kérdéseire.
A könyvtárosok és a dokumentalisták közötti együttműködés nélkü
lözhetetlen: a könyvtáros felhasználhatja munkájában a dokumentalis
ták által k i f e j l e s z t e t t módszereket /lyukkártya rendszer/, és a doku
mentalista a könyvtárosi tapasztalatokra épit /irodalomössseállitás/.
A könyvtárosok számos osztályozási rendszert f e j l e s z t e t t e k k i az ál
lomány feltárására. Bgy megfelelő osztályozási rendszer a dokumentá
ciós munkának i s feltétele, ennek híján a mechanikus és automatikus
gépi berendezések használata nem lehetséges. /Sz.T./
025.3*
A katalógusok helyzete a német tudományos szakkönyvtárakban.^
/Dia Katalogsituation der deutschen vlssenschaftiienenspezialbiölio- theken/ - 8EICHARDT, G. - LZBRI International Library Review and XFLA- Oommunications-FIAB, 12.k. 2.ss. 1962. l*9-153«p.
A betűrendes katalógusok helysetével foglalkozó nemzetközi kon
ferencián a német katalógusviszonyok rendezésére a következő két á- lapelv figyelembevételét javasoltak:
1. A vezérszavak rendezése mechanikus szórend alapján}
2. A testületi szerzőség elismerése.
A század folyamán a szakkönyvtárak éppen a dokumentációs törek
vések folytán izolálódtak az általános tudományos könyvtáraktól, és mindegyik kialakította a saját katalógustipusét. A különbség és as
ebből adódó bizonytalanság k i t e r j e d a kiadó, nyomda, annotáció, meg
jegyzés rovat adataira, /amelyek különösen jellemzik a disszertációt, reportot, vállalati irodalmat, fotókópiát, mikrokártyát és filmet/, továbbá a transzliterálás sokféle változatára.
A Fémet Könyvtárosok Szövetsége bizottságot hozott létre a po
rosz katalogizálási e l v és az LFLA javaslatának közös nevezőre hozá
s a céljából. Szervezetük kidolgozott egy j a v a s l a t o t az ábécés kataló
gusok számára - ezideig minden eredmény nélkül. Helyette a következő kompromisszumos j a v a s l a t o t ajánlották: porosz instrukciók alkalmasa¬
sát. és as intézeti könyvtárakban a mechanikus rendezés elvét, v a l a mint a testületi szerzőség elismerését.
ugyanakkor a Német Szabványügyi Hivatal által kiadott c i m l eÍrási .előírásokat sok szakkönyvtár figyelembe vette.
161
TMT 1963.márc. X.évf. 2.szám Az általános kép azt mutatja, hogy az intézeti szakkönyvtárak hamarabb át fognak térni az u j katalogizálási szabályok alkalmazásá
r a , mint a főiskolai, egyetemi könyvtarak, amelyek hagyományokkal terhes szemlélet alapján dolgoznak, jóllehet a történelem és a szak
mai feladatok speciális katalógus-típusok létrehozására késztették őket, mintegy elkülönítvén őket az*általános könyvtári törekvések
től.
Szerző s z e r i n t az egységes rendezés egyelőre nem lenne hasznos, csak az egységes Németország létrehozásával lehetne megvalósítani az
egységes német katalógushelyzetet. /D.É./
023.4:608.3
Szabadalmak osztályozása.- /Patentklassifikation/ - HILLBO, G.- T i d s k r i f t för Dokumentatlon, 18.k. 4.ez. 1962. 53-54.p., 60.p.
A szabadalmi osztályozórendszerek közül az első az 1872-ből származó amerikai v o l t . Minden ország külön-külön f e j l e s z t e t t e k i saját rendszerét, és igy mind más és más elgondolásokat tükröznek v i s s z a . Svédországban 1914-ben a német szabadalmi rendszert fogad
ták e l . Ez egyszerű, tulajdonképpen ABC rendszerű. Erről egy svéd kiadás készült /"ELaaaförtechn ing. Patentklasserna och deras i n d e l - ning." 1948/. Ugyancsak a német rendszert fogadták e l a többi skan
dináv államokban, Hollandiában, Svájcban,Ausztriában i s . Ónálló rend
s z e r t fogadtak e l Angliában és az Egyesűit Államokban. Az USA az 1872-08 rendszert 1898-ban egy másikkal h e l y e t t e s i t e t t e , amely a j e lenleginek alapját képezi. Ez utóbbi v o l t eredetileg a német rend
szer gondolata i s , de már Hágában, 1948-ban, a FID konferencián meg
állapítást nyert, hogy e célra az BTO nem alkalmas. A rendszer j e l e n leg kidolgozás a l a t t van, és a számítások s z e r i n t 1965-re használha
tó állapotban l e s z . A nemzetközi rendszer svéd kiadása 1962-ben j e
l e n t meg. /P.B./
025.49
Könyvtári állomány ujraoaztályozása.- / R e c l a s s i f i c a t i o n of a l i b r a r y öollection/ - GOPINAIH, M.l. - Annales of Library Science, 9.k. 2.sz. 1962.szept. 108-114.p.
Az egyik i n d i a i könyvtárban a kb. 30 000 kötetnyi könyv- és u¬
gyanannyi kötet folyóiratállomány BTO-rendszerü szakrendi osztályozá
sáról a kettőspontos /Colon C l a s s i f i c a t i o n ; továbbiakban KO/ osztá
lyozására térnek át. Az áttérést gondos tervezés alapján, előbb kí
sérleti menetben próbálják k i . A kísérleti menet célja részben a személyzet begyakorlása, részben a munkaerő- és a munkaidőszükség
l e t minél pontosabb megállapítása. A kísérleti menet utáni munka menetrendjét a következőkben állapították meg: 1. a kb. 30 000 kö
t e t n y i f o l y ó i r a t á l l o m á n y ujraoaztályozása, 2. meg
határozott Időponttól kezdve m i n d e n u j anyag ujrendszerü osz
tályozása valamennyi szakban, 3 . a r é g i könyvállomány ujraosz-
tályozása valamennyi szakban, 4. minden u j anyag katalogizálása a CCC / C l a s s i f i e d Catalogue Code/ s z e r i n t , 5. a katalógusok ujraósztá- lyozásával mindaddig várni k e l l , amig a gyakran használt könyvek ED s z e r i n t i ujraoaztályozása meg nem törtónt.
A dr.RANGANATHAN irányításával indult kísérleti menetben két szakozó, egy gyakorló szakozó, egy gépíró és egy kezelő vesz részt.- Táblázatok a kísérleti munka tényleges munkaidő- és költségráfordí
tásáról, valamint a t e l j e s ujraosztályozás várható munkaerő-, munka
idő- és költségigényeiről. / F . I . / 025.7
Folyóiratok kötése az Országos Kölcsönző Könyvtárban.- /Binding of p e r i o i i c a l s i n the National Lending Library/ - BUflű, H.M. - Jour
nal of Doeumentation, 18.k. l . s z . 1962.márc. 20-24.p.
A londoni National Lendlng Library /NLL/ munkája legnagyobb
részt a tudományos irodalom kölesönzésére, azon belül pedig a műsza
k i folyóiratok postai kölcsönzésere irányul. Éppen ezért - gondos mórlegeléssel - folyóiratállományuk jelentős részét az alábbi elvek s z e r i n t köttetik:
. 1. Az erős használatnak k i t e t t folyóiratokat számonként kötik, elől áttetsző PVC lapba.
2. A folyóiratokat évenként más-más színnel jelölik.
3. A kötésgerincre évfolyamonként 45 fokos szögben alulról f e l felé emelkedő vonal-jelölést alkalmaznak.
4. Az indexeket 5-10 éves csoportokba köttetik.
5. A nem erősen használt anyagokat általában 3 fontnál kisebb sulyu kötetekbe kötik, hogy azok levélpostai küldeményként legyenek továbbithatók.
S. A referáló lapoknál nincsenek t e k i n t e t t e l a súlyhatárra, ál
talában 7,6 centimétert meg nem haladó gerincvastagságú kö
tetekbe köttetik.
A folyóiratok számonkénti kötése nagyban hozzájárult ahhoz,hogy az NLL gyors és eredményes kölcsönzési szolgálatot bonyolíthasson l e . Az egyes számok beérkezésüktől számított 2-3 hét a l a t t kerülnek köt
ve a polcokra. /B.S./
061.4
A reprográfia a német i p a r i vásáron. Hannover 1962v» /Dia Repró- graphie aur der Deutscnen industriemesse Hannover 1962.'/ - áeprogra- phle, 4.82. 1962. 77-80.p.
A hannoveri i p a r i vásáron sok reprográfiai újdonság szerepelt.
A cikk ezeket Ismerteti a következő felosztás s z e r i n t :
163
SUT 1963.márc. X.évf. 2.szám Másolási eljárások:
diffúziós eljárások fénymásoló eljárások hőhatásu másoló eljárások elektromos másoló eljárások Sokszorosítási eljárások: -
átnyomásos eljárás magasnyomásos eljárás k l s o f s z e t eljárás
A diffúziós eljárások közül az Agfa Copyrapid és Gevaert Gvaeo™
py papír továbbfejlesztése a Copyrapid Reversal és Carborapid papír, amelyek k l s o f s z e t nyomáshoz i s használhatók.- A fénymásolásnál az ammóniás és nedves elöhivási módokon kivül hőhatáson alapuló előhí
vás i módot i s alkalmaznak, amelynek különösen az i r o d a i gépeknél van nagy jelentősége.
A hőhatásu ós elektromos másolási eljárásokat i s tökéletesítet
ték, és a bemutatott gépeken ofszetfóliák i s előállíthatók. Ezáltal aránylag olcsó másológépeken i s lehet fényképészeti utón nyomófóliát előállítani. A bemutatott eljárások közül a cikk a következőket i s merteti:
Agf a-Carborapid, Gevaert-Carbocopy, Ditto-Masterfax,
Bichner-Drycopy-Spirit,
Ormig-Fotosplrit. /G.A./
378.900.2/485/
Í
okumentátorok kiképzése.- /Dckumentalistutbildning/ - HBLLSTBOM, i d s k r i f t i'ör Dokumentation, 18.k. 4.sa. 1962. 49-52.p.A Svéd Mérnöki-Tudományos Akadémia 1961-ben bizottságot hozott létre a dokumentátorok kiképzésével kapcsolatos kérdések feldolgozá
sára. Jelen tanulmány e bizottság megállapításait i s m e r t e t i . As első feladat az v o l t , hogy a dokumentátor-szükségletot megállapítsák. Egy 1961-es adat s z e r i n t az üzemi könyvtárakban 360 könyvtáros és doku- mentátor v o l t alkalmazva. A bizottság feltételezése s z e r i n t kb. 200 személyre l e s z szükség minden további 5 éves periódusban, ami 1980- ban 1150 főnyi szükségletet j e l e n t . As XVA kérdőíves vizsgálatot vég
zett annak megállapítására, hogy milyen szükséglettel lehet számolni csak dokumentátorok tekintetében. S s z e r i n t 1961-ben 107 dokumentá- tor működött, és 1970-re ez valószínűleg 200-ra nő. A szabadalmi ku
tatási igényeket i s figyelembe véve, a bizottság a r r a az eredményre j u t o t t , hogy 1970-re 400-450 dokumentátorra l e s z szűkség. Egy doku
mentációs intézet felállítását javasolták, amelynek' célja dokumentá
torok képzése ós dokumentációs kutatások végzése lenne. A stockholmi egyetemen a dokumentáció számára tanszék létesítése i s szóba került.
Ami a tananyagot i l l e t i , az általános filozófiai s z a k i kiképzésen k i vül műszaki és társadalomtudományi ismeretek, valamint nyelvismeretek
jönnek számításba. Felmerült a j a v a s l a t , hogy egy központi dokumen
tációs intézményt hoznának létre, amely irodaiomkutataai feladatokat vállalna. A számítások s z e r i n t e dokumentációs intézet az első három évben 1 230 000,- korona kiadást tesz szükségessé. Ehhez járul
150 000,- korona egyszeri kiadás a berendezésre és bútorokra. /P.F./
378.902
Toborzás és a szakkönyvtár.- /Recruiting and the s p e c i a l l i b r a - r a / - WÖÖDS, B.li. - Library Journal, 87.k. 13.sz. 1962. j u l . 2485- 2487.p.
A toborzás legeredményesebb u t j a : a tanulókkal való személyes kapcsolatok létesítése, általában nem járható a szakkönyvtárak ré
szére. A képzett szakkőnyvtárosok iránti igények fokozódnak, de a lé
tező könyvtaros iskolák hallgatóiknak csak 17 százalékát tudják a szakkönyvtárak rendelkezésére bocsátani. A szakterület szakembere pe
dig csak nagy nehézségek utján találja meg számítását a könyvtári munkában.
A szakkönyvtárosok jelentős része k i f e j e z e t t könyvtárosi kép
zettség nélkül f o g l a l j a e l munkaterületét. Egy 1959* évi s t a t i s z t i k a i felmérés azt mutatta k i , hogy 2180 szakkönyvtáros közül 47 szá
zaléknak nem v o l t könyvtárosi szakképesítése.
Sok cég, amely szakkönyvtárost alkalmaz - nem i s tud a könyvtá
ros iskolák és az amerikai Szakkönyvtárosok Egyesületének /SLA/ lé
tezéséről, s ha a közművelődési könyvtárakhoz fordul, nem kap megfe
lelő útbaigazítást. /B.S./
651.78
Formai irányvonalak a jelentések készítői számára.- /Formella r i k t l i n j e r íör rapportförfattare/ - TÜLL, 2. - Tidsfcrirt för Doku- mentation, 18.k. 5.sz. 1962. 66-70.p.
Egy kutatási vagy fejlesztési feladat lényeges alkotóeleme az annak eredményeit közlő zárójelentés. Megállapítható, hogy a svéd kutatás egyik hiányossága as, hogy igen keveset publikálnak az ered
ményekről. Ez ugy látszik, nagy mértékben tudható be annak, hogy szakembereiknek nincs kellő Írói adottságuk. E tekintetben azonban inkább a formai kialakítón terén k e l l nehézségekkel megküzdaniök, mi
v e l magának a tudományos értékelési résznek a megszerkesztése több
nyire nem jelentene nehézséget. A Műszaki Kutatási Tanács bizonyos szabványok és tájékoztató irányvonalak kidolgozását kezdeményezte e- sért, és a munkát a Tekniska Litteratursállskapet / S I S / keretén be
lül végezték e l . Kiindulási alapul Skank kézikönyvét /Bibliography of teohnical w r i t i n g / választották. E z z e l egyidejüleg_dolgozott k i egy hasonló munkát a Svenska Metallverken i s , amely "Biktlimjer för undersökningsrapportern cim a l a t t j e l e n t meg /Vasteroas, 1962/. A TLS hasonló munkája mappa formájában, ideiglenes j e l l e g g e l j e l e n t meg. A tervezet hat mintalapot tartalmaz, amelyek elmet szöveg, r e f e -
165
no 1963.márc. X.évf. 2.szám rátum, tartalomjegyzek, táblázatok, diagramok ás ábrák, irodalom / h i vatkozások/. A lapokat egyelőre az AB Atomenergl-nél vatták haszná
latba. /P.F./
651.838.4
Az lnformáoió gépesítése.- /Avtomaticseszkaja szisztéma i n f o r — macii/ - JUUUWXÖV, V . - Ekoaomicseszkaja Gazeta, 36.sz. 1962.szept.l.
36.p.
Az egész népgazdaság számára o l y fontos komplex gépesítés során a vasúti szállítás területén egységes információs rendszert kellene kidolgozni. I l y módon k i lehetne küszöbölni a felesleges szállításo
kat, össze lehetne egyeztetni az egyes üzemek nyersanyagigényeinek ellátását stb. A fuvarlevelek kiállításánál például 16 millió munka
órát lehetne megtakarítani.
A feladat megvalósításához elsősorban számítógépeket k e l l f e j l e s z t e n i . Az Ural-4 tipusu gép például kb. 8 millió tizedes j e l l e l dolgozik, a vasút igényeinek kielégítésére pedig 16-20 millió j e l e s gép kellene. Elavultnak tekinthető a penzai gyár a n a l i t i k u s számító
gépe i s , amely 80 oszlopos lyukkártyákkal dolgozik.
A szovjet iparnak olyan betű- ós számkombinációs lyukkártya gó¬
t
eket kellene gyártania, amelyek a szövegeknek kartonokra nyomását s sokszorosítását i s automatikusan végzik. A gépesítési és elektrotechnikai bizottságoknak éppen ezért támogatniok k e l l a gyárak s z e r
kesztőirodáit az u j géptípusok kidolgozásában. /B.S./
651.838.4
A Goodyear cég automata adatkeresése.- /Goodyear automatás f a c t finding./ -Hubber World, 146.k. 4.sz. 1962.jul. 66-70.p.
A Goodyear cég műszaki tájékoztató központjában 1960 óta IBM gépeket használnak a szakirodalmi információ-visszakereséshez. /A be
rendezést havi 430 dollárért bérelik./ A gépi visszakeresés a l a p j a a 12 000 kulcsszót magában foglaló tárgyszó katalógus, amelyből megál
lapítható az egyes fogalmak betű- és számösszetételeiből álló kód
j e l e i s .
Az egy-egy folyóiratcikkről f e l v e t t IBM /G 46303-8/ kártyára 26 tárgyszó és a megfelelő kódjeleks a folyóirat elme, évfolyama és szá
ma, a cikk lapszáma és terjedelme; a szerző neve stb. kerül - megfe
lelő lyukasztással.
Az Irodalomkutatásokat a gépek a kővetkező menetben végzik:
1. Egy IBM 101 elektronikus s t a t i s z t i k a i gép percenként 450 kár- l y a sebességgel szétválogatja a lyukkártyákat, a beállított kulcssza
vaknak megfelelően.
2. A kiemelt kártyákat IBM 26 gépbe t e s z i k , amely a lyukasztáso
kat "leolvassa". Ez a gép egy elektromos Írógéppel van összekötve, a-
mely legépeli a kiválasztott dokumentumok adatait. /Egy dokumentum adatait 8 másodperc a l a t t . /
Rendszeresen. 350 folyóirat c i k k e i t tárják f e l gépi visszakere
sés céljaira. Az irodalomkutatásokat kétféle módon állítják össze, a/ rendszerező /hierarchikus/ módszerrel, ami azt j e l e n t i , hogy fon
tossági sorrendben Írja l e a gép az adatokat, a s z e r i n t , hogy azokban x, x-1, x-2, x-3 stb. keresett tárgykör fordul elő, és b/ ABCD mód
s z e r r e l , amely 4 kulcsszóig aszerint csoportosítja a bibliográfiai címleírásokat, hogy azokban 1-2-3-4 vagy 1-2-3 vagy 1-2-4 vagy 1-2 vagy 1-3 vagy 1-4 vagy 2-3 vagy 2-4 s t b . kulcsszó fordul elő. /j j 3 /
651.838.4
Információ-kutatás gépi rendszere.- /Hachine Information search system/ - CHESHISR, 5.5. - B u l l e t i n of the Medical Library Associa- tions, 50.k. 3.sz. 1962.jul. 481-486.p.
A Boeing Gompany Alkalmazott Matematikai Részlegéhez tartozó Tájékoztató Központ HISS rendszeréhez IBM 7090 elektronikus számi
tógépet használnak, induláskor három - egyenként 14 millió j e l t hor
dozó - 2400 láb hosszú szalaggal. Az információkat az ASTIA tárgy
szavai / d e s c r i p t o r a i / alkalmazásával helyezik e l a rendszerben, k i e gészítve azokat a h e l y i l e g szükséges fogalmakkal. Változtatások ese
tén a rendszert megkérdezik a kérdéses descriptorra vonatkozó v a l a mennyi tételre nézve, majd azokat újra indexelik, és újra elhelyezik.
Használatkor a megfelelő szakember fontossági sorrendbe szedi a tárgyköröket, amiket a kutató keres. Hosszabb vagy rövidebb Időhatá
rokat állapit meg, vagy egy évszámot használ descriptorként, ós ak
kor csak az abban az évben megjelent tételekre korlátozza a kutatást.
A kinyomtatás a oim első betűje s z e r i n t rendezett betűrendben törté
nik, de ez kiterjesztés a l a t t áll a hatodik betűig. A forrásokat e l sődlegesnek, másodlagosnak stb. határozzák meg a kielégített kérdés
ben szereplő fontos desoriptorok számának megfelelően. Hasonlóan
"elitkutatások" i s végezhetők egyetlen általános deseriptor alkalma
zásával. /B.S./
651.926.011
Gépi f ordítás.-/Machlne t r a n s l a t i o n / - REIFLER, B. r- B u l l e t i n of the Hedical Library Association, 50.k. 3.sz. 1962.jul. 472-480.p.
A szerző a s e a t t l e i Washington Egyetem kinai-angol és orosz-an
gol gépi fordítási t e r v igazgatója.A gépi fordítás 1949, «utáni f e j lődésének rövid történeti áttekintése, valamint az összehasonlító szemantika jelentőségének hangsúlyozása után néhány olyan nyelvésze
t i problémát f o g l a l össze, amelyek még megoldásra várnak, mielőtt a mérnökök tökéletesíthetik a fordítógépeket.
A homofónok / p l . to, too, two/ és a homográfok / p l . the bow, to bowj the wind, t o wind/ részére már egyszerű gépi megoldás született.
167
THT 1965.márc. X.évf. 2.szám
Ezenkívül vannak a többszörös nyelvtani értelmezések / p l . I conside- red, my eonaidered opinion/ ás a többszörös nem nyelvtani értelmezé
sek / p l . a date f r u i t , a date time/. A morfológiai rendellenességek / p l . boot-boots, de foot-feet; aink-sank-sunk, de think-thought és l i n k - l i n k e d / i s nagy nehézséget Jelentenek, bár - az érthetőség ha
tárai között - megoldás található as output-ba táplált mondattani kü
lönbségek utján.
á gépi fordítás utáni emberi után-saerkesztóst komplexebb beren
dezésekkel helyettesíteni lehet / a gyakorlatiasság határain belül/, és a kutatásokat az elő-szerkesztői munka egyszerűsítésére k e l l f o r
dítani. /B.S./
651.928
A kulcsszó. - /The keyword/ - BLACK, J.B. - A s l i b Proceedings, 14.x. löTiz. 1952.okt. 515-321.p.
As állandóan megjelenő u j műszaki fogalmakat nem lehet besorol
n i a meglévő tárgyszavak közé. Az egyetlen lehetőség egy fogalom l e írására az az elnevezés, amit a vonatkozó tudományág szakemberei használnak. Ez az a szó, amit LUHN nyomán "kulcsszónak" vagy j e l e n tős szónak neveznek.
A kulcsszónak a dokumentum elméből való kiemelésén a l a p s z i k a KffiC Indexelés, amit különböző gépi eljárásoknál alkalmaznak. Mivel az összes jelentős szavak jegyzékeinek összeállítása lehetetlen, as IBM gyakorlatában a számitógépekbe a jelentéktelen szavakat tárolják, s igy a gép a cim összes szavalt e z z e l a jegyzékkel hasonlítja ösz- sze, s az o t t nem találtakat emeli k i indexelés céljára, a szöveg ér
telmi összefüggésében. A elmek i l y e n feldolgozása után a kulcsszava
kat a gép betűrendbe s o r o l j a , és kinyomtatja. /A CHEMICAL TITLBS I s ezen az eljáráson alapszik, és felfogható a CHEMICAL ABSTRACTS KWIC indexeként./
A KWIC indexelést használják a gyakorlatban még az IBM labora
tóriumokban alkalmazott SDI /az információk válogatott terjesztése/
gépi módszernél i s . Ennek alapelve, hogy a gépekben az egyes tárgy
szavak és érdeklődési témák összetalálkoznak, s i l y módon kész kiér
tesítések születnek automatikusan.
A számítógépek alkalmazása a jövőben a következőkre t e r j e d k i : 1. gépi kivonat készítési
2. indexkészités a kulcsszavak alapján;
3. referátum kartonok kinyomtatása a kulcsszavak és a használók érdeklődési körének összehasonlítása után;
4. referáló lapok szerkesztése mutatókkal;
5. tematikus bibliográfiák készítése.
/B.S./
Figyelőszolgálat
657.*7«002.6
As üzemen kívüli dokumentációs és információs szolgáltatások.- /Überbetrlebliche Dokumentations- und informationsdlenste/ - KüIUS- HAAR - Dokumentation Fachbibliothek Werksbücherei, 11.k . l . s s . 1962.
okt./nov. 17-19.p.
1 szakember a szükséges információt leggazdaságosabban saját vállalatától kaphatja meg. E z t a célt szolgálja a vállalati dokumen
tációs osztály bö forrásanyaga /enciklopédiák, kézi-, szakkönyvek, folyóiratok/, a gépi berendezések /lyukkártya, válogatóberendezés, sokszorosítógépek/, a speciális érdeklődési területnek megfelelő f e l tárási és publikációs rendszer, valamint a képzett dokumentalista szakember-gárda. Mindezek költsége igen magas, ezért csak nagyüzemek, kutatóközpontok tudják ezt fedezni.
Az információ igények a kisüzemeknél, szabadfoglalkozásuaknál, egyéni érdeklődőknél i s megtalálhatók. Kétségtelenül az 6 igényeiket i s k i k e l l elégíteni.
Az i l y e n szolgáltatások gondozói általában speciális - üzemen kívüli - dokumentációs vállalatok. Tevékenységüket a technikai-, gaz
dasági-, tudományos élet egészét feldolgozó dokumentációs bázisra é- p i t i k . Eredményeiket térítés ellenében az érdeklődő személyek, k i s üzemek rendelkezésére bocsátják. Legfontosabb szolgáltatásaik1
- találmányok és szabadalmak figyelemmel kisérése,
- adott időhatárokon belül k r i t i k a i válogatása egy tudományág vagy probléma irodalmának,
- piackutatások összeállítása,
- bel-és külföldi gazdasági intézkedések és szerződések f i g y e lése,
- tanácsadás az üzemszervezés egyes kérdéseiben stb.
/Sz.T./
6 8 1 . 1 7 7
Javaslat az automatizálásra.- /A seggested f i r s t step toward automation/ - ISOTTA, H.E.C. - Aalib Prooeedlngs, 14.k. 10.sz. 1962.
okti 333-5*1.?.
Az Információ tárolására alkalmas közegek összehasonlításakor a következőket állapíthatjuk meg.
lyukkártya lyukszalag mágneses szalag j e l e k száma négy
zethüvelykként
sebességi olvasás jel/másodperc Írás
feljegyzések terjedelme
270^Í300
135 M
Igen korlá
tozott
4 0 0 - 1 0 0 0 10 6 0 - 2 4 0 korlátlan
400+
1500-7000+
1500-7000+
korlátlan 1 6 9
TIST 196$«márc. X.évf, 2.szóm Az igények és a lehetőségek egybevetése a 250 ezer dokumentum
mal és több mint 1 millió referátum kartonnal dolgozó angol Légügyi Minisztérium könyvtárában a lyukszalag alkalmazását helyezte előtér
be. /Egy-egy referátum kartonon ugyanis átlagban 110 szót, azaz 660 j e l e t használnak, amelyhez 9 db -60 hasábos H o l l e r i t h vagy IBM kártya szükséges./ A lyukszalag alkalmazása mellett szél annak olcsóbb v o l t a i s , amit az alábbi két adat igazol:
költség jel-kapacitás papírszalag 1000 láb 8 s 120 000
lyukkártya 1000 db 81 s 80 000 A legjobb eredményeket hozták a lyukszalag Írógépek és a számí
tógépek kombinált alkalmazásai. Négy lyukszalag Írógép üzembeállítá
sával oldották meg évi 20 000 dokumentum referátumkartonjainak, az uj beszerzések jegyzékeinek és az index kartonoknak megfelelő pél
dányszámú előállítását. E z t sokszorosító eljárással kombináltan i s
alkalmazzák. /B.S*/
681.177
Dokumentáció vizuális lyukkártyákkal.- /Zur Dokumentation mit Sichtlobhkarten/ - DB hBAUULAia. w. - Automatik, 7*k. 9*az. 1962c szept. 560-361.p.
A tárgyszavak kombinációjára /fogalmak-szempontok stb./ épülő irodalomkutatás igen bevált formáját alkotják a vizuális lyukkar-
S
ák« Közepes nagyságú gyűjteményig maximum 500 tárgyszó általában égendő, ezek egy-egy vizuális lyukkártyán szerepelnek, ahol a vonatkozó dokumentumoknak /vagy általában referátum kartonoknak/ meg
felelő számhelyeket k e l l kilyukasztani. Ha összetett fogalmakat ke
resünk, akkor minden olyan vizuális kártyát elő k e l l venni, amelyen a fogalmat összetevő tárgyszavak szerepelnek, s összesítés után a fény csak azokon a lyukhelyeken /számokon/ hatol keresztül, amelyek
nek ^megfelelő dokumentációs kartonjai a tárgyszavakkal együttesen A vizuális lyukkártyákkal való keresést azonban a vállalaton belüli szakemberek részére közvetlenül i s lehetővé k e l l tenni. En
nek két lehetősége van:
1. A kutatók részére H o l l e r i t h vagy IBM kártyákon megküldjük a vizuális lyukkártyákon jelentkező és őket érdeklő tárgyszavaknak megfelelő referátum kartonok számát. /Egy-egy i l y e n kártyára kb.
500 szám helyezhető e l . /
2. A szakembereket érdeklő tárgykörök vizuális lyukkártyáiról fénymásolatok készíthetők, s ezekről - megfelelő kartonra helyezés után - leolvashatók a vonatkozó dokumentációs kartonokat jelölő szá
mok. /B.S./
681.177t025.34
Dokumentációs katalógus kiépltéae lyukkártyákkal.- /Zum Aufbau von Literaturkartelen mit LocbJnrfcen/ - SOHARHIIBBOJL. On. - Chemische Technik, 14.k. 7.sz. 1962.jul. 432-457.P.
A peremlyukasztásos kártyák alkalmazási lehetőségét a nyilván
tartandó fogalmak és adatok száma határozza meg. Az ETO alkalmazása esetén legkevesebb hatjegyű tizedes szamokra / j e l z e t e k r e / van szük
ség, amelyek jelöléséhez viszont 4 x 2 x 6 lyukhely, azaz 24 lyukpár k e l l , s ez igen sok helyet f o g l a l e l . Az ennél i s össztettebb f o g a l mak jelöléséhez és több j e l z e t alkalmazásához a kártyák kapacitása általában már nem elegendő. I g y az ETO általában nem alkalmas a pe
remlyukasztásos kártyák tárgyköri megjelöléséhez.
Szűkebb szakterületen - p l . egy a n a l i t i k a i laboratóriumban a peremlyukasztásos kártyák i s . eredményesen alkalmazhatók olyan komp
l e x kérdések megválaszolásához /irodalomkutatásokhoz/ i s , amelyre a hagyományos könyvtári katalógusok mar alkalmatlanok.
A peremlyukasztásos kártyák egyik hátránya, hogy bármely kuta
tásnál as összes kártyákat meg k e l l "kérdezni" /szelektálni/. Vizu
ális lyukkártyák esetében erre nincs szükség, csupán a keresett komp
lex fogalmak tárgykori k a r t o n j a i t k e l l átvilagiteni, és az i l y módon kiválasztott számú dokumentumokat / p l * referátum kartonokat/ azonnal elővehetjük. A különböző tipusu dokumentumok számalt a vizuális lyuk
kártya bizonyos részelnek fenntartásával jelölhetjük. / P l . 1-5000
kartonok, 5001-6000 mikrofilmek, 6001-7000 könyvek./ /B.S./
771*43
Fixlrelőhivás mikrofilmeknél - egy u j eljárás.- /Fixierentwick- lung fur Mikrofilmé - ein neuer Weg/ - SUBULZÉ, A. - Heprograpbie,
4. S Z . 1962.jun. 87-88.p.
A fényképészeti anyagokat kidolgozáskor előhívják, öblítik, fixálják, és mossák. Ha az előhívást és fixálást egyesítjük, akkor az un. fixirelőhivást nyerjük, miáltal a 4 tálas előhívást 2 tálra redukálhatjuk. Hogy ez a rendszer eddig nem t e r j e d t e l , annak az a magyarázata, hogy csak bizonyos filmfajtáknál használható, és sok
szor rossz eredményt adott. A kísérletek kimutattak, hogy megfelelő
en összehangolt f i l m fixirelőhívással jő eredményt nyújthat. Erre na
gyon alkalmasak a mikrofilmezés területén használt dokumentum filmek.
Fixlrelőhivás esetében a hivás egy bizonyos ponton megáll,tehát tulhívás nem történhetik. Nem befolyásolja az előhívás gradációját az előhívó hőmérséklete sem, mint a normál előhívásnál, i g y az elő
hívás technikája nagyon leegyszerűsödik.
A fixlrelőhivás módot ad a r r a , hogy az előhívást az első 3 perc után világos helyiségben folytassuk tovább. Az i l y módon kidolgozott filmek ugyanúgy használhatók archiválási célokra, mint a normál elő
hívással kezelt filmek. A tioszulfát ugyanolyan gyorsan kimosható ezekből a filmekből, tehát tartósságuk éppen ugy biztositható. I g y
1*1
THT 1963.márc. I.évf. 2.szám
ugyanolyan eredmény érhető e l egyszerűbb munkafolyamattal, racioná
lisabb munkával és néhány hibaforrás t e l j e s kikapcsolásával. /G.A./
778.14
Rajzok archiválása és filmezése.- /Archivierung und Veriilmung von Zeichnungen und StücklisteiJ/ - ROSS, W. - Reprographie, 4.sz.
1962.jun. 73-76.p.
Rajzok filmezésénél egy próba visszanagyitás készítése szüksé
ges az élesség ellenőrzésére. A nagyítás történhet kisebb méretre i s , csak az fontos, hogy jól olvasható legyen.
Ha a rajzok helyett mikrofilmet raktározunk, elég 3-10 %-os rakterűiét. A kicsinyítés mértéke l t l 9 ós 1:26 között van. Ha A 4—
es filmet használunk, akkor kontakt kópiát készíthetünk, fénymáso
lási eljárással.
A Ilicromat átfutó rendszerű felvevőgéppel 70 és 35 mm-es f i l m mel felvételeket lehet készíteni Din A 0-ás rajzokról l t l 9 - e s k i c s i - nyitéssal.- A Micronat 35/16 mm-es felvevő Din A 3-as rajzok felvé
telére alkalmas. Ezeken a felvevőgépeken mind a filmtovábbitás,mind a rajzok továbbítása elektronikus vezérlésű. Ezért a fényképezendő rajzok bármilyen szélességüek lehetnek. Napi 8 órás munkaidővel 3500-4000 r a j z felvételezhető i l y e n módon, A 0-ás méretben.
Filmezés esetén az eredeti rajzok megsemmisíthetők, a filmezés!
költségek a rajzok értékéhez képest csekélyek, másodpéldányok pedig az eredeti filmek 60 $-os költségével készíthetők. Filmezés előtt a rajzarchivumot rendezni k e l l . Helyes, ha a rajzokat megfelelő számo
zással látják e l . /G.A./
