• Nem Talált Eredményt

Hozzászólás dr. Györe Pál „A kutatási jelentések dokumentációja” című cikkéhez megtekintése

N/A
N/A
Protected

Academic year: 2022

Ossza meg "Hozzászólás dr. Györe Pál „A kutatási jelentések dokumentációja” című cikkéhez megtekintése"

Copied!
2
0
0

Teljes szövegt

(1)

nál p l . a hosszában történő felírás a helyesebb, a 3 oin-ea és vastagabb könyveknél már keresztbe irhatnók az aranybetiket/. Hu a könyv magassá­

ga 2o cm., akkor p l . az aranybetüknek a felülről számított 4-5 cm-re kellene elhelyezkedniük. Az évfolyamot az alulról számítolt 7-8 oui-re, a kötetszámot pedig ez a l a t t 1 cm-re tüntethetnek f e l .

Ha a könyv magassága meghaladja a 3o cia-t,éu legalább 3-4 cin. vas­

t a g , akkor a cinét felülről számítva ennyi és ennyi cm-re kellene f e l ­ tüntetnünk atb. Fölöslegesnek tartom részletekbe bocsátkozni, a szab­

ványalkotás szakemberek dolga lenne. Ugy gondolom, hogy a részletes szabványok kidolgozásút a Szabványügyi H i v a t a l végezhetné c l megfelelő szakemberek bevonásival.

Ugyanakkor a használható betűtípusokat i s meg kellene szabnunk. Ne történhessék meg az a l e h e t e t l e n h e l y z e t , hogy 14 azonos tárgyú kötet­

nél nem találunk két azonos betűtípust.

Arra i s kötelezni kellene a könyvkötőket, hogy már tanuló-korukban legalább oroszul éa némotill tanuljanak meg o l v a a n i . Abszurdum, hogy az egyik kiváló győri könyvkötő a StrasBsnverkehr cimü folyóirat cimét 3 t r a b e n v e r k e h r -nek o l v a s t a , és aranyozta.

Szabvány bevezetése esetén összetartozó könyveink és folyóirataink bekötése egyforma lenne, nemo3ak akkor, ha egy évben adunk azonos tár­

gyú éa nagyságú könyveket köttetni, hanem akkor i s , ha folyamatosan év­

ről-évre köttetjük be az egyes évfolyamokat.

Bekötött könyveink és folyóirataink egységesek, sokkal mutatósab­

bak és szebbek lennének, mint ma!

dr.Módi Mihály

• + +

HOZZÁSZÓLÁS dr.OYÜRB PÁL. "A KUTATÁSI JELENT&EK DOKUMEI.'TÁCIÓJA"

CIMÜ CIKKÉHEZ*

001.891i002 Dr.Györe Pál cikkében számos értékes és megszívlelendő gondolatot vet f e l . Egyetértek a probléma széleskörű felvetésével, aggodalmam csupán az, megvannak-e a lehetőségek a megoldásra. Kissé félek a maxi­

mális követelményektől, S Györe Pál maximális programot ad. Véleményem s z e r i n t először o l d j u k meg a magyar nyelvi! és hozzáférhető kutatási Jelentések, disszertációk dokumentációját, azután próbálkozzunk azzal a kérdóasel, hogy mi a t i t k o s anyag, elővül-e ez a titkosság idővel atb.

J/ l U g j e l e n t t MKT, I96O. 5.ez. p. 2 7 - 4 0 , /

65

(2)

A f e n t i cikkhez kapcsolódóan röviden i s m e r t e t n i szeretném, ho­

gyan o l d o t t u k meg a Papíripari Kutatóintézetben az intézeti beszámo­

ló Jelentések nyilvántartását.

A könyvtárban tárol valamennyi intézeti beszámoló Jelentés un*

támpéldánya , amelyre rávezettük, hogy a Jelentés hány példányban készült, ezeket k i k kapták. K Jelentések külön gyűjteményt alkotnak a külföldi utibeszámolÓkkal, külföldről kapott kézirat Jellegű doku­

mentációkkal együtt. Ezekről a jelentésekről az egyéb könyvtári anya­

goktól elkülönített, betűrendes-, deoimális és időrendi katalógusunk van. Az időrendi katalógusnak különösen az elmúlt években v o l t Jelen­

tősége, amikor egy-egy téma hosszabb i d e i g v o l t aktuális, és arról az egyes beszámolási időszakokban - esetleg éveken át - több jelentés i s készült. Ma csak a téma befejezésekor adnak a kutatók jelentést.

Ha azután valamely munka nyomtatásban i s megjelenik - akár a szak­

lapban, akár intézeti kiadványként -, akkor a különlenyomat vagy k i a d ­ vány természetesen könyvtári anyagot a l k o t , a mint i l y e n kerül f e l d o l ­ gozásra. Folyóiratcikket l e a szokásos módon, dokumentációs kartonon dolgozunk f e l .

A KGST keretén belül a papíripari kutatóintézetek munkájának szé­

leskörű összehangolása van folyamatban} ez természetesen felöleli a kölcsönös tájékoztatást, a beszámoló Jelentések kivonatának vagy szük­

ség esetén a t e l j e s Jelentésnek a kölcsönös megküldését i s .

A f e n t i problémák ugy oldhatók meg, ha a l e g t e l j e s e b b összhang u r a l k o d i k az egyes munkaterületek között - mint p l . intézeti adminiszt- ráalő - kiadványszerkesztés - külföldi kapcsolatok - könyvtár -, va­

g y i s Jó szervezéssel. Minden műszaki jellegű, nem t i t k o s anyagnak a könyvtárba kerüléséről természetesen az intézmény vezetőjének k e l l gondoskodnia.

Kalmár Vera + • +

KÖNYVKIÁLLÍTÁS

021.71027.6 AZ ÉPÍTŐANYAGIPARI KÜZPONTI KUTATÓ INTÉZET műszaki könyvtárában 1960. szeptember 12-én és 15-án könyvkiállítást rendeztünk. Bemutat­

tuk műszaki dolgozóinknak az Intézet profiljába vágó, legújabban meg­

j e l e n t műszaki könyveket.

Intézetünk sajátossága, hogy több tagozat egymástól és a központ­

tól igen távol eeík, de maga a központ i s messze van a könyvbeszerzé­

s i helyektől. Ezért a könyvrendelés néha nagyon körülményes. A megte­

kintésre beküldött könyveket e l k e l l j u t t a t n i a távoli részlegekhez.

66

Hivatkozások

KAPCSOLÓDÓ DOKUMENTUMOK

Tehát akár a költségvetésből, akár más forrásból fedezik a felhasznált termelési eszközök értékét, azt annál a nép- gazdasági ágnál és annál a szektornál kell

pitja, hogy bár a tíz ország között igen nagyok az eltérések a népsűrűség, az energiaforrások gazdagsága és az egy főre jutó energiafogyasztás terén, az országok

A mezőgazdasági üzemek két nagy csoportjában —-— az állami gazdaságok- ban és a termelőszövetkezetekben —— a tervezés és a könyvvitel gyakorlatában az

Ha igaz, hogy nemcsak a minőséghez képest bekövetkező árváltozások (fogyasztói szemlélet), hanem a költségekhez képest bekövetkező árváltozások (termelői szemlélet)

Hogy néha ezért rossz, hogy direkt ne olyan legyen, mint ami ki van kiált- va jónak, etalonnak?” Ezt követően Hazai egykori irodalmi helyzetét írja le: „Hazai kétségkí- vül

Kutatási jelentések és megvédett disszertációk rendszere. Csehszlovákiában, a Szövetségi Műszaki és

GYÖRE Pál: A műszaki tájékoztatás és propaganda szervezése a kohó- és gépiparban.. - Műszaki Könyvtárosok Tájékoztatója,

/1960-ban 29 kutatóintézeti könyvtárba összesen 448 külfölai folyóirat járt, ebből 60 alapvető folyóirat járt 3 vagy annál több intézetbe/... /Az annotálést a