• Nem Talált Eredményt

Hozzászólás Jakó Géza "Irányelvek a statisztikai ügyrend folyamatos vezetéséhez" című cikkéhez

N/A
N/A
Protected

Academic year: 2022

Ossza meg "Hozzászólás Jakó Géza "Irányelvek a statisztikai ügyrend folyamatos vezetéséhez" című cikkéhez"

Copied!
2
0
0

Teljes szövegt

(1)

HOZZÁSZÓLÁS ;

Hozzászólás Jakó Géza ,,Irányelvek a statisztikai , ügyrend folyamatos vezetéséhez" című cikkéhez*

Az alábbi két vélemény közlésével a Statisztikai Szemle szerkesztősége nem

kívánja az ügyrend feletti vitát lezárni. További hozzászólásokat, javaslatokat vár az

üzemi statisztikusoktól, hogy az ügyrendet a statisztikai adatszolgáltatás operatív alá—

támasztásának eszközévé lehessen kifejleszteni.

A gyáripari adatszolgáltatás pontossá- gának, gyorsaságának és megbízhatósá- gának kérdése kétségtelenül az üzemek.—

ben dől el, de csak részben múlik rajtuk.

Ez főként az üzemek közvetlen felügye—

leti hatóságain múlik, melyek ugyan fölös számmal kérnek adatokat, de annál keveSebb gondot fordítanak az üzemi

statisztika szervezettségére. Ezen a téren alig van kezdeményezés. Apró—cseprő

feldolgozásokkal pedig az üzemi statisz—

tikát aligha fejleszthetjük gyorsított ütemben a tervgazdaság által megköve—

telt színvonalra.

Az üzemi .statisztika munkaterülete sincsen egységesen körvanalazzva: üzemen

belüli helyzete, illetékességi határai

bizonytalanok, kötelességei és jogai sza- bályozatlanok. Jó működésére nem for—

dítanak kellő gondot, mert még nem tart—

ják a'vezetés eszközének. A statisztika és az operatív számvitel sem működik

együtt, lazák a kapcsolataik. Igen sok üzemben a statisztikus élelmességén mú-

lik, hogy legalább a kifelé menő ada—

tokat jól rosszul ,,öszszekoldulja".

A Statisztikai Szemle június—júliusi

számában megjelent ,,Irányelvek a sta—

tisztikai ügyrend folyamatos vezetésé—

hez" cimű cikket azért kezdtük érdek—

lődéssel olvasni, mert címe arra utalt,

hogy a cikk az üzemi statisztika rende—

zetlen szervezési problémáival kiván fog—

lalkozni. A cikk elolvasása után azonban

csalódottságot érzünk, mert az ,,ügy—

' Statisztikai Szemle, 1950, 6—7. sz., 328—

333. old.

rend"—nek bevezetésétől nemigen—Várható az üzemi statisztika legfőbb problémái-

nak megoldása, hiszen a cikk csak egy

szerény nyilvántartási kérdéssel foglal—

kozák.

A nyilvántartás leltárszerüen felsorolja

az üzem adatszolgáltatási kötelezett—

ségeit, lerögziti a határidőket, előírja a

*példányszámokat, az expediálás módját

és .más olyan iratkezelési tennivalókat, ' melyek inkább az üzemi statisztikával kapcsolatos segédhivatali teendők elvég—

zését szabályozzák és segítik elő, mint

az érdemi statisztikai munkát.

Nem kétséges, hogy az üzemekben ilyen emlékeztetőre is nagy szükség van. Azon—

ban ez nem oldja meg; a statisztikai ügy-—

rend szervezési hiányosságának kérde—

sét.

A cikkíró ,,ügyrend" fogalma alatt annak szabályozását érti, hogy a vállalat— — vezető rendelkezésére, — vállalaton be—

lül, bizonyos határidőre —— egyik üzemi

szerv köteles valamilyen adatot átadni

egy másiknak, s ezekért az átadása-kért

egyes személyek felelősek.

Ha az ügyrend fogalmát a munka- fegyelem szemszögéből nézzük, a cikk-'—

irónak vitathatatlanul igaza van. Ha azonban az ügyrend célja a vállalati

statisztika minőségi megjavítása, a vál—

, lalatok által kidolgozandó adatok meg-—

? bizhatóságának fejlesztése, akkor a cikk—

_íróva1 nem érthetünk egyet.

A vállalati statisztika szervezésénél

mindenekelőtt azt a célkitűzést kell

irányelvként elfogadnunk, hogy a sta-

tisztikát önálló számviteli ággá kell tie-u'-

(2)

HOZZÁSZÓLÁS

493

;

leszteni. Tudni kell azt is, hogy ennek a számviteli tágnak az a különös sajá—

tossága, hogy a többi számviteli ágtól

—- elsősorban az operatív számviteltől ——

kapja adatait. Tehát az üzemi statisztika

szervezésénél elsődlegesen az operatív

számvitellel kell foglalkoznunk. Meg

kell néznünk másrészt melyik számviteli

ág, milyen üzemgazdasági kérdésben, mi—

lyen operatív célra milyen számanyaxgot

'produkál és a statisztika mit használhat fel ebből? Tehát a szervezési munka lényege az operatív célból összegyűjtött számanyagnak a statisztika területére

való tudatos irányítása. így ennek kell

az ügyrend lényegét is alkotni. Ezt azon—

ban Jakó Géza cikkében nem találtuk

meg határozott formában. Ez pedig nem megoldhatatlan feladat, hiszen a vállala—

toknál az operatív számvitel részfunk-

ciói teljesen azonosak. Igy a felügyeleti

hatóságnak módjában áll az egyes rész- funkciókat végző osztályok által az ada- tokat — a bizonylati elv alapján — a statisztika számára kidolgoztatni. Nem

különösen nehéz meghatározni, hogy mi

legyen a bérelszámolás, raktárkönyvelés, állománynyilvántartás, üzemkönyvelés, stb. osztályok feladata. Milyen adatot , milyen bizonylatok alapján kell ezeknek

feldolgozni, hogy kooperáljanak az egyes

számviteli osztályok, stb. Meg kell álla—

pítani továbbá, hogy a statisztika és a

Örömmel olvastam a statisztikai ügy-

rend bevezetésére történst intézkedést, mert a statisztikai ügyrend _meg fogja szüntetni azokat a hiányosságokat, ame—

lyek a vállalat statisztikai adatszolgál—

tatás-ának megszervezésénél még fenn- állanak. A statisztikus pontosabban fogja tudni a jelentés tárgyát, az elküldés határidejét, az elrendelő szerv rendelke- zésének számát és a felelős készítő nevét Nem fog előfordulni, amint napjainkban előfordult, hogy a bérelszámoló osztály feldolgozatlanul dobta oda a statisztikus—

nak a heti bérjegyzéket és így a statisz-

tikusnak nem marad ideje arra, hogy a

vállalati termelékenységet és termelést

ki tudja értékelni. Azonkívül nem fog

előfordulni, hogy a lakatosmühelyünk—

többi számviteli ág hol határolható el

egymástól; mi képezi a- statisztika nyers számanyagát, és így meghatározni azt is, hogy hol kezdődik a statisztika mint önálló számviteli ág.

A cikk mint ügyrendi szempontot meg—

említi többek között, ,,a feldolgozás technikájának és menetének lerögzítését", de ezzel kapcsolatban nem tesz említést sem a Központi Statisztikai Hivatal által

rendszeresített munkalapokról, sem egyéb

feldolgozási táblákról,_ jóllehet mindezek- nek egyöntetű szabályozása szintén fon- tos ügyrendi kérdés.

A cikk mellékleteként közölt nyomtat—

ványminták alapján felfektetett kartoték-

nyilvántartás ' kétségtelenül megfelelő

fegyver a vadstatisztikák és statisztikai kettősségek ellen folytatott harcban.

Azonban félő, hogy ez a fegyver is köny-

nyen kicsorbul és a cikkben is említett

kampányszerüség következik be, ha sür- gősen nem követi a nyilvántartási ,,ügy—

rendet" egy másik, amely a fentebb

vázolt irányelvek szem előtt tartásával , az érdemi statisztika szervezési problé—

máinaxk egyöntetű megoldását tűzi ki célul.

Bács György

osztályvezető

Központi Statisztikai Hivatal

ben a felelős szaktársak a megadott

határidőre ne küldjék be a jelentéseket.

A statisztikai ügyrend kartotékján

.minden szerepel, amiből nemcsak a vál—

lalat statisztikusa, hanem a vállalat veze- tősége is tisztán fogja látni, hogy sok esetben nem a statisztikus, hanem az illető szaktársak hanyagságán múlik az.

hogy az adatok nem érkeznek be pontos időre. Remélem, hogy a statisztikai

ügyrend bevezetése az egyéni felelősség

érzését is magával hozza.

A Népgazdasági Tanács határozata óta

eltelt időben látjuk és tapasztaljuk, hogy

a statisztikai adatszolgáltatásba'n lénye- ges javulás mutatkozott. Hogy vannak még hibák, azt látjuk a megbüntetett vállalatvezetőkön és statisztikai felelősö—

Hivatkozások

KAPCSOLÓDÓ DOKUMENTUMOK

Az olyan tartalmak, amelyek ugyan számos vita tárgyát képezik, de a multikulturális pedagógia alapvető alkotóelemei, mint például a kölcsönösség, az interakció, a

A CLIL programban résztvevő pedagógusok szerepe és felelőssége azért is kiemelkedő, mert az egész oktatási-nevelési folyamatra kell koncentrálniuk, nem csupán az idegen

A pszichológusokat megosztja a kérdés, hogy a személyiség örökölt vagy tanult elemei mennyire dominán- sak, és hogy ez utóbbi elemek szülői, nevelői, vagy inkább

Nagy József, Józsa Krisztián, Vidákovich Tibor és Fazekasné Fenyvesi Margit (2004): Az elemi alapkész- ségek fejlődése 4–8 éves életkorban. Mozaik

A „bárhol bármikor” munkavégzésben kulcsfontosságú lehet, hogy a szervezet hogyan kezeli tudását, miként zajlik a kollé- gák közötti tudásmegosztás és a

először a történeti és elméleti kérdésekről és a sta- tisztikát a tudományok között megillető helyről írott dolgozatokat, azután a német statisztika szer- vezetét

B) Külső kötelezettségek jegyzéke a jelentés legfontosabb ismérvének feltüntetésével (II. függelék: ,,Külső szervek felé kötelező rendszeres adatszolgáltatások

Javasolnám, hogy ne csak a rendsze—x res adatkéréseket kössük a minisztérium, vagy a Központi tatisztikai Hivatal engedélyéhez, hanem minden rendkívüli adatkérést is;