A nemzetgazdasági miniszter k ö z l e m é n y e

(1)

T A R T A L O M J E G Y Z É K

I. PÉNZÜGY 5322–6090

II. GAZDASÁG 6091–6108

III. FOGLALKOZTATÁSPOLITIKA, MUNKAÜGY 6109–6234

(2)

I. PÉNZÜGY

JOGSZABÁLYOK 2011. évi

CXLVII. törvény

Az otthonvédelmi intézkedésekkel kapcsolatos egyes tör- vények módosításáról ... 5323 2011. évi

CXLVIII. törvény

A kölcsönök kamatai és a teljes hiteldíj mutató korlátozása, valamint az átlátható árazás biztosítása érdekében az egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról ... 5332 2011. évi

CLVI. törvény

Egyes adótörvények és azzal összefüggõ egyéb törvények módosításáról¹... 5334 2011. évi

CLXVI. törvény

Magyarország 2012. évi költségvetését megalapozó egyes törvények módosításáról²... 5517 2011. évi

CLXVII. törvény

A korhatár elõtti öregségi nyugdíjak megszüntetésérõl, a korhatár elõtti ellátásról és a szolgálati járandóságról ... 5586 256/2011. (XII. 6.)

Korm. rendelet

A lakásépítési támogatásról ... 5611

257/2011. (XII. 6.) Korm. rendelet

A lakáscélú állami támogatásokról szóló 12/2001. (I. 31.) Korm. rendelet módosításáról ... 5624 17/2011. (XI. 29.)

MNB rendelet

A jegybanki alapkamat mértékérõl ... 5628

24/2011. (XI. 10.) PSZÁF rendelet

Az ISIN azonosítóról ... 5628

25/2011. (XI. 17.) PSZÁF rendelet

Az önkéntes nyugdíjpénztárak adatszolgáltatási kötele- zettségérõl³... 5631 26/2011. (XI. 24.)

PSZÁF rendelet

A hitelintézetek és pénzügyi vállalkozások által forgalma- zott termékek meghatározott körére vonatkozó adatszol- gáltatási kötelezettségrõl⁴... 5632 27/2011. (XI. 30.)

PSZÁF rendelet

A magánnyugdíjpénztárak adatszolgáltatási kötelezettsé- gérõl⁵... 5633 28/2011. (XII. 5.)

PSZÁF rendelet

A hitelintézetek befektetési szabályzatáról ... 5634

A NEMZETGAZDASÁGI MINISZTER A felszámolók névjegyzékét érintõ változásokról ... 5636

KÖZLEMÉNYEI Az államháztartásért, a pénz-, tõke- és biztosítási piac sza-

bályozásáért, valamint a számvitel szabályozásáért felelõs miniszter ágazatába tartozó felsõfokú szakképzés kereté- ben oktatott szakképesítéseknek a pénzügyminiszter ha- táskörébe tartozó szakképesítések szakmai és vizsgaköve- telményeirõl szóló 23/2008. (VIII. 8.) PM rendeletben elõírt szakmai és vizsgakövetelményei alapján átdolgozott aján- lott szakképzési programokról⁶... 5639

EGYÉB KÖZLEMÉNYEK A Dimenzió Önkéntes

Kölcsönös Egészségpénztár közleménye

A 2010. évi pénzügyi beszámoló közzétételérõl ... 6080

Az Országos Betétbiztosítási Alap közleménye

A Díjfizetési Szabályzatának módosításáról ... 6087

HIRDETMÉNYEK 6089

1A törvény szövegét a Nemzetgazdasági Közlöny 15. számának CD-melléklete tartalmazza.

2A törvény szövegét a Nemzetgazdasági Közlöny 15. számának CD-melléklete tartalmazza.

3A rendelet mellékletei a Magyar Közlöny 134. számában találhatóak.

6A közlemény mellékleteit a Nemzetgazdasági Közlöny 15. számának CD-melléklete tartalmazza.

(3)

2011. évi CXLVII. törvény

az otthonvédelmi intézkedésekkel kapcsolatos egyes törvények módosításáról*

1. A központi hitelinformációs rendszerrõl szóló 2011. évi CXXII. törvény módosításáról

1. § A központi hitelinformációs rendszerrõl szóló 2011. évi CXXII. törvény (a továbbiakban: Khrtv.) 1. §-a és az azt megelõzõ cím helyébe a következõ rendelkezés lép:

„1. A központi hitelinformációs rendszerben nyilvántartott adatok kezelésének célja

1. § A központi hitelinformációs rendszerben (a továbbiakban: KHR) nyilvántartott adatok kezelésének célja a hitelképesség megalapozottabb megítélése, valamint a felelõs hitelezés feltételei teljesítésének és a hitelezési kockázat csökkentésének elõmozdítása az adósok és a referenciaadat-szolgáltatók biztonságának érdekében.”

2. § (1) A Khrtv. 2. § (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

„(1) E törvény alkalmazásában

a) nyilvántartott személy: valamennyi olyan természetes személy, illetve vállalkozás, akinek, vagy amelynek referenciaadatait a KHR-t kezelõ pénzügyi vállalkozás kezeli;

b) befektetési hitel: a befektetési vállalkozásokról és az árutõzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhetõ tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Bszt.) 4. § (2) bekezdés 7. pontja szerinti hitel;

c) pénzügyi szolgáltatás:a hitelintézetekrõl és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény (a továbbiakban:

Hpt.) 3. § (1) bekezdés b)–c) és f)–g) pontjában foglalt tevékenységek, ideértve a biztosítókról és a biztosítási tevékenységrõl szóló 2003. évi LX. törvény 3. § (1) bekezdés 29. pontja és 5. § (6) bekezdés d) pontja szerinti jelzáloghitelezést és a közraktárakról szóló 1996. évi XLVIII. törvény 28. §-a szerinti kölcsönnyújtást is;

d) értékpapír-kölcsönzés: a tõkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény (a továbbiakban: Tpt.) 5. § (1) bekezdés 44. pontjában foglalt tevékenység;

e) referenciaadat:bármely olyan adat, ideértve a nyilvántartott személy személyazonosító adatait is, amelyet a KHR-t kezelõ pénzügyi vállalkozás törvény alapján kezelhet;

f) referenciaadat-szolgáltató:

1. a pénzügyi szolgáltatások legalább egyikét végzõ pénzügyi intézmény, pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény, biztosító, közraktár

2. a Diákhitel Központ Zrt.,

3. a befektetési hitelt nyújtó hitelintézet, befektetési vállalkozás,

4. az értékpapír-kölcsönzést végzõ befektetési vállalkozás, befektetési alap, befektetési alapkezelõ, elszámolóházi tevékenységet végzõ szervezet, önkéntes kölcsönös biztosító pénztár, magánnyugdíjpénztár, pénzügyi intézmény, központi értéktár és biztosító, valamint

5. a határon átnyúló szolgáltatást végzõ, az Európai Unió másik tagállamában székhellyel rendelkezõ hitelezõ, ha a KHR-hez csatlakozott.

g) vállalkozás:a gazdasági társaság, fióktelep, az európai részvénytársaság, a szövetkezet, az európai szövetkezet, az európai gazdasági egyesülés, a lakásszövetkezet és az egyéni vállalkozó, ide nem értve a referenciaadat-szolgáltatót.”

(2) A Khrtv. 2. § (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

„(2) E törvény alkalmazásában az írásban történõ adatátadás, tájékoztatás és egyéb kommunikáció alatt

a) a referenciaadat-szolgáltató és a KHR-t kezelõ pénzügyi vállalkozás között kizárólag az elektronikus úton történõ közlést;

b) a referenciaadat-szolgáltató, illetve a KHR-t kezelõ pénzügyi vállalkozás és a nyilvántartott természetes személy között a postai úton való közlést és – a nyilvántartott személy elõzetes hozzájárulása esetén – az elektronikus kézbesítésrõl szóló külön jogszabály szerint megvalósuló elektronikus kommunikációt;

c) a nyilvántartott vállalkozás esetében a postai úton való közlést, a Bszt. 4. § (2) bekezdés 65. pontja szerinti tartós adathordozón való közlést és – a nyilvántartott vállalkozás elõzetes hozzájárulása esetén – az elektronikus kézbesítésrõl szóló külön jogszabály szerint megvalósuló elektronikus kommunikációt és

d) a referenciaadat-szolgáltató és a nyilvántartott személy közötti közvetlen, személyes találkozásakor történõ, írásos dokumentumátadást

kell érteni.”

* A törvényt az Országgyûlés a 2011. november 7-i ülésnapján fogadta el.

(4)

3. § (1) A Khrtv. 4. § (1) bekezdése a következõ c) ponttal egészül ki:

[(1) A Felügyelet a KHR kezelésére vonatkozó engedélyt visszavonja, ha]

„c) a pénzügyi vállalkozás nem felel meg a 3. § (2) bekezdésében foglaltaknak.”

(2) A Khrtv. 4. § (2) bekezdés b) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép:

[A Felügyelet a KHR kezelésére vonatkozó engedélyt a Hpt. 29. §-ában foglalt eseteken kívül akkor is visszavonhatja, ha]

„b) a pénzügyi vállalkozás – az arra jogosult szerv határozatával megállapított módon – súlyosan vagy ismételten megsérti az adatvédelemre vonatkozó jogszabályok elõírásait,”

„(2) A referenciaadat-szolgáltató a pénzügyi szolgáltatásra vonatkozó szerzõdés, a befektetési hitel nyújtására vonatkozó szerzõdés, valamint az értékpapír-kölcsönzésre vonatkozó szerzõdés, továbbá a jogszabályban meghatározott hallgatói hitelszerzõdés (a továbbiakban együtt: az adatszolgáltatás tárgyát képezõ szerzõdés) megkötését követõen írásban átadja a KHR részére

a) a természetes személynek a melléklet II. fejezetének 1.1 pontja és 1.2 pontjának a)–d) alpontjai szerinti referenciaadatait,

b) a vállalkozásoknak a melléklet II. fejezetének 2.1 pontja és 2.2 pontja a)–d) alpontja szerinti referenciaadatait.”

(2) A Khrtv. 5. § (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép.

„(3) A referenciaadatok KHR-be történõ átadását megelõzõen a referenciaadat-szolgáltató beszerzi a természetes személy ügyfél írásbeli nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy hozzájárul-e az adatai KHR-bõl történõ, más referenciaadat-szolgáltató általi – a (7) bekezdés szerinti – átvételéhez. Ezt a hozzájárulást a természetes személy ügyfél – az adatok KHR-ben történõ nyilvántartásának idõtartama alatt – bármikor megadhatja. Nem szükséges az ügyfél hozzájárulása a 11–13. § alapján kezelt adatok átvételéhez. Ha az ügyfél nem járul hozzá adatai KHR-bõl történõ átvételéhez, úgy a KHR a melléklet II. fejezetének 1.1 pontja és 1.2 pont a)–d) alpontjai, valamint az 1.5 pontja szerinti adatokat tartalmazza.”

(3) A Khrtv. 5. §-a következõ (3a) bekezdéssel egészül ki:

„(3a) A természetes személy ügyfél (3) bekezdés szerinti írásbeli nyilatkozata vonatkozik a természetes személy ügyfél valamennyi adatszolgáltatás tárgyát képezõ szerzõdésére. Ha az ügyfél adatszolgáltatás tárgyát képezõ szerzõdései vonatkozásában a (3) bekezdés szerinti írásbeli nyilatkozata tartalmán a késõbbiekben változtat, és írásbeli hozzájárulását visszavonja vagy megadja, úgy minden esetben a természetes személy idõben legkésõbb keletkezett írásbeli nyilatkozata lesz irányadó minden adatszolgáltatás tárgyát képezõ szerzõdésére.”

(4) A Khrtv. 5. § (6)–(8) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

„(6) A KHR adatkezelése automatizált módon történik. A referenciaadat-szolgáltatók által megküldött, az azonos természetes személyekre vonatkozó referenciaadatok a KHR-ben a referenciaadat-szolgáltató általi adatátvétel céljából összekapcsolhatók.

(7) Az adatszolgáltatás tárgyát képezõ szerzõdés megkötését megelõzõen a referenciaadat-szolgáltató a KHR-t kezelõ pénzügyi vállalkozástól átveszi:

a) természetes személy ügyfél esetében – ha a (3) bekezdés szerinti írásbeli nyilatkozatában ahhoz hozzájárult – a (2) bekezdés szerinti, a melléklet II. fejezetének 1.1–1.4 pontjai szerinti referenciaadatokat,

b) természetes személy ügyfél esetében – ha a (3) bekezdés szerinti írásbeli nyilatkozatában nem járult hozzá adatai lekérdezéséhez – a melléklet II. fejezetének 1.5 pontja szerinti, továbbá a 11–13. §-ban foglaltak alapján a KHR-ben nyilvántartott referenciaadatokat [melléklet II. fejezet 1.2 pont e)–g) alpont, 1.3–1.4 pont],

c) vállalkozások esetén a melléklet II. fejezetének 2.1–2.4 pontjai szerinti referenciaadatokat.

(8) A KHR-t kezelõ pénzügyi vállalkozás megkülönböztetés-mentesen köteles biztosítani a KHR-hez történõ csatlakozás lehetõségét az Európai Unió másik tagállamában székhellyel rendelkezõ hitelezõ (a továbbiakban: más tagállambeli hitelezõ) számára, ha az Magyarországon határon átnyúló szolgáltatást végez.”

5. § A Khrtv. 6. § (3) és (4) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép, továbbá a 6. § a következõ (5)–(7) bekezdéssel egészül ki:

„(3) Az e törvényben foglalt feltételek fennállása esetén a referenciaadat-szolgáltató – az ügyfélvédelmi szabályok figyelembevételével – két munkanapon belül köteles az általa kezelt referenciaadatokat a KHR-t kezelõ pénzügyi vállalkozás részére írásban átadni. A határidõ számításának kezdete

a) az 5. § (2) bekezdésében meghatározott szerzõdések megkötésének idõpontja,

(5)

b) a 11. § (1) bekezdésében és a 14. § és 14/B. §-ban meghatározott idõtartam letelte,

c) a 12. § a) pontjában meghatározott esetben az okirati bizonyíték rendelkezésre állásának idõpontja,

d) a 12. § b) pontjában és a 13. §-ban meghatározott esetekben a jogerõs bírósági határozat tartalmáról való tudomásszerzés idõpontja,

e) a 14/A. §-ban meghatározott esetben a készpénz-helyettesítõ fizetési eszköz elfogadására irányuló szerzõdés felmondásának vagy felfüggesztésének idõpontja.

(4) A referenciaadat-szolgáltató adatátadási kötelezettsége a már átadott referenciaadatok módosulása esetén is fennáll. Ebben az esetben a referenciaadat-szolgáltató az adatot az arról való tudomásszerzést követõ két munkanapon belül írásban átadja a KHR-t kezelõ pénzügyi vállalkozás részére.

(5) A referenciaadat-szolgáltató a tárgyhót követõ ötödik munkanapig átadja a KHR-t kezelõ pénzügyi vállalkozás részére a melléklet II. fejezet 1.2 pontjának j) alpontja, illetve 2.2 pontjának k) alpontja szerinti adatot.

(6) Amennyiben a nyilvántartott személy az adatszolgáltatás tárgyát képezõ szerzõdés hatálya alatt elõtörlesztést teljesít, a referenciaadat-szolgáltató az elõtörlesztést követõ két munkanapon belül átadja a KHR-t kezelõ pénzügyi vállalkozás részére a melléklet II. fejezet 1.2 pont i) alpontja, illetve 2.2 pont j) alpontja szerinti adatot.

(7) Ha a KHR-t kezelõ pénzügyi vállalkozás adatot szolgáltat a Magyar Nemzeti Bank és a Felügyelet részére, a továbbított adatok érintettel való kapcsolatának megállapítását véglegesen lehetetlenné teszi.”

6. § A Khrtv. 8. § (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

„(2) Az (1) bekezdésben meghatározott határidõ számításának kezdete:

a) a 11. § szerinti esetben, ha a tartozás nem szûnt meg, a 11. § (1) bekezdés szerinti adatátadás idõpontjától számított ötödik év vége,

b) a 14. § szerinti esetben, ha a tartozás nem szûnt meg, a 14. § szerinti adatátadás idõpontjától számított ötödik év vége,

c) az adat átadásának idõpontja a 12. §, a 13. § és a 14/A. § szerinti esetben, d) a követelések sorba állításának megszûnési idõpontja a 14/B. § szerinti esetben,

e) a vállalkozásnak a pénzügyi szolgáltatásra vonatkozó szerzõdése megszûnésének idõpontja.”

7. § A Khrtv. 10. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép:

„10. § Az adatszolgáltatás tárgyát képezõ szerzõdés megkötését megelõzõen a referenciaadat-szolgáltató a természetes személlyel – a megalapozott döntés érdekében – megismerteti a KHR-bõl átvett adatokat és az abból a természetes személy hitelképességére vonatkozóan megállapítható következtetéseit, valamint szükség esetén figyelmezteti a természetes személyt a hitelfelvétel kockázataira.”

„(1) A referenciaadat-szolgáltató a KHR-t kezelõ pénzügyi vállalkozás részére írásban átadja annak a természetes személynek a melléklet II. fejezetének 1.1–1.2 pontja szerinti referenciaadatait, aki az adatszolgáltatás tárgyát képezõ szerzõdésben vállalt fizetési kötelezettségének oly módon nem tesz eleget, hogy a lejárt és meg nem fizetett tartozásának összege meghaladja a késedelembe esés idõpontjában érvényes legkisebb összegû havi minimálbért és ezen minimálbérösszeget meghaladó késedelem folyamatosan, több mint kilencven napon keresztül fennállt.”

„12. § A referenciaadat-szolgáltató a KHR-t kezelõ pénzügyi vállalkozás részére írásban átadja annak a természetes személynek a melléklet II. fejezetének 1.1 és 1.3 pontja szerinti referenciaadatait, aki az adatszolgáltatás tárgyát képezõ szerzõdés megkötésének kezdeményezése során

a) valótlan adatot közöl és ez okirattal bizonyítható, illetve

b) hamis vagy hamisított okirat használata miatt a bíróság jogerõs határozatában a Büntetõ Törvénykönyvrõl szóló 1978.

évi IV. törvény (a továbbiakban: Btk.) 274–277. §-ában meghatározott bûncselekmény elkövetését állapítja meg.”

„13. § A referenciaadat-szolgáltató a KHR-t kezelõ pénzügyi vállalkozás részére írásban átadja annak a természetes személynek a melléklet II. fejezetének 1.1 és 1.4 pontja szerinti referenciaadatait, akivel szemben a készpénz-helyettesítõ fizetési eszköz használata miatt a bíróság jogerõs határozatában a Btk. 313/C. §-ában meghatározott bûncselekmény elkövetését állapítja meg.”

(6)

11. § (1) A Khrtv. 14. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép:

„14. § A referenciaadat-szolgáltató a KHR-t kezelõ pénzügyi vállalkozás részére írásban átadja annak a vállalkozásnak a melléklet II. fejezetének 2.1–2.2 pontja szerinti referenciaadatait, aki az adatszolgáltatás tárgyát képezõ szerzõdésben vállalt fizetési kötelezettségének oly módon nem tesz eleget, hogy a lejárt és meg nem fizetett tartozása több mint harminc napon keresztül fennállt.”

(2) A Khrtv. a 14. §-t követõen a következõ 14/A. § és 14/B. §-sal egészül ki:

„14/A. § A referenciaadat-szolgáltató a KHR-t kezelõ pénzügyi vállalkozás részére átadja annak a vállalkozásnak a melléklet II. fejezetének 2.1 és 2.4 pontja szerinti referenciaadatait, amely készpénz-helyettesítõ fizetési eszköz elfogadására irányuló szerzõdésben vállalt kötelezettségét megszegte, és emiatt a készpénz-helyettesítõ fizetési eszköz elfogadására irányuló szerzõdését a referenciaadat-szolgáltató felmondta vagy felfüggesztette.

14/B. § (1) A referenciaadat-szolgáltató a KHR-t kezelõ pénzügyi vállalkozás részére átadja annak a vállalkozásnak a melléklet II. fejezetének 2.1 és 2.3 pontja szerinti referenciaadatait, amelynek fizetési számlájával szemben – fedezethiány miatt – harminc napot meghaladó idõszak alatt, megszakítás nélkül egymillió forintnál nagyobb összegû sorba állított követelést tartanak nyilván.

(2) E § alkalmazásában referenciaadat-szolgáltató a 2. § (1) bekezdés f) pontjában meghatározottakon túl a pénzforgalmi szolgáltatást [Hpt. 3. § (1) bekezdés d) pont] nyújtó pénzforgalmi intézmény vagy hitelintézet.”

„(1) Az adatszolgáltatás tárgyát képezõ szerzõdés elõkészítése során a referenciaadat-szolgáltató írásban tájékoztatja a szerzõdés megkötése ügyében eljáró természetes személyt a KHR-re irányadó szabályokról, a nyilvántartás céljáról, a nyilvántartott személyt megilletõ jogokról, arról, hogy a KHR által kezelt adatokat csak a törvényben meghatározott célra lehet felhasználni, arról, hogy adatai az 5. § (2) bekezdése szerint átadásra kerülnek, valamint a 11–13. § szerint átadásra kerülhetnek.”

(2) A Khrtv. 15. § (6) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

„(6) A referenciaadat-szolgáltató a 6. § (5) bekezdés szerinti referenciaadatot kivéve, valamennyi e törvény szerinti, a KHR-t kezelõ pénzügyi vállalkozás részére történõ adatátadást követõen legfeljebb öt munkanapon belül írásban tájékoztatja a nyilvántartott személyt az adatátadás megtörténtérõl.”

„(5) Ha a referenciaadat-szolgáltató a kifogásnak helyt ad, haladéktalanul, de legkésõbb öt munkanapon belül köteles a helyesbített vagy törlendõ referenciaadatot – a nyilvántartott személy egyidejû értesítése mellett – a KHR-t kezelõ pénzügyi vállalkozás részére átadni, amely a változást két munkanapon belül köteles átvezetni.”

„(4) A bíróság a keresetlevelet a Pp. 124. § (1) bekezdésében meghatározottak tekintetében haladéktalanul, de legkésõbb a bírósághoz érkezéstõl számított három munkanapon belül megvizsgálja és – amennyiben a keresetlevél a tárgyalás kitûzésére alkalmas – intézkedik a tárgyalási határnap kitûzésérõl. A tárgyalást úgy kell kitûzni, hogy a keresetlevélnek az alperes részére történõ kézbesítése a tárgyalás napját legalább három nappal megelõzze. Az elsõ tárgyalást legkésõbb a keresetlevélnek a bírósághoz érkezésétõl számított nyolcadik munkanapra kell kitûzni. Ha a keresetlevél csak a bíróság intézkedése alapján válik alkalmassá a tárgyalás kitûzésére [Pp. 124. §], a tárgyalás kitûzésére elõírt határidõ kezdõ idõpontját ettõl az idõponttól kell számítani. A tárgyalás elhalasztása esetén a folytatólagos tárgyalást nyolc munkanapon belül kell megtartani.”

15. § (1) A Khrtv. 22. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép:

„22. § (1) Az e törvény hatályba lépésétõl számított kilencven napon belül a referenciaadat-szolgáltató írásban tájékoztatja a természetes személy ügyfeleit az általa vezetett szerzõdések tartalmáról [melléklet II. fejezet 1.2 pont a)–d) és i)–j) alpont], az adatátadási kötelezettségérõl, a KHR-re irányadó szabályokról, a nyilvántartás céljáról, az ügyfelet megilletõ jogokról, valamint arról is, hogy a KHR által kezelt adatokat csak a törvényben meghatározott célra lehet felhasználni.

(2) A referenciaadat-szolgáltató az e törvény hatálybalépésétõl számított száznyolcvan napon belül átadja a KHR-t kezelõ pénzügyi vállalkozás részére a fennálló szerzõdéseinek természetes személy ügyfeleire vonatkozó, a melléklet II. fejezet 1.1–1.2 pontja szerinti referenciaadatokat. A KHR-t kezelõ pénzügyi vállalkozás az e bekezdés alapján kapott adatokat a 9. §-ban meghatározott idõpontig kezeli.

(7)

(3) A (2) bekezdés nem érinti a referenciaadat szolgáltatók azon kötelezettségét, hogy a 11–14/B. § szerinti referenciaadatokat a KHR-t kezelõ pénzügyi vállalkozás részére a törvény hatálybalépésétõl átadja.

(4) A természetes személy az (1) bekezdésben meghatározott tájékoztató kézhezvételétõl számított tizenöt napon belül kérheti adatainak pontosítását.

(5) A referenciaadatok (2) bekezdés szerinti KHR-be történõ átadásukat követõen csak akkor adhatók át a KHR-bõl más referenciaadat-szolgáltatónak, ha a KHR-bõl adatot kérõ referenciaadat-szolgáltató beszerzi az ügyfél 5. § (3) bekezdés szerinti hozzájáruló nyilatkozatát. Ha az ügyfél nem járul hozzá adatai KHR-bõl történõ átvételéhez, úgy a nyilatkozattal kapcsolatban a KHR a melléklet II. fejezetének 1.5 pontja szerinti adatokat tartalmazza, mely adat a referenciaadat-szolgáltató részére kiadható.

(6) Az e törvény hatálybalépésekor a Hpt. szerinti Központi Hitelinformációs Rendszerben kezelt, az e törvény alapján a KHR-ben nyilvántartandó adatokat a KHR-ben kell kezelni.”

„(3) A jelzáloghitel nyújtására jogosult biztosító és a zálogkölcsönzéssel foglalkozó közraktár esetében a 22. § (1)–(2) bekezdésében meghatározott határidõ a KHR-hez történõ csatlakozás napjától számítandó.”

17. § A Khrtv. 23. §-t követõ címe az alábbiak szerint módosul, és a Khrtv. az alábbi 24. §-sal egészül ki:

„Átmeneti rendelkezések

24. § A az otthonvédelmi intézkedésekkel kapcsolatos egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXLVII. törvény (a továbbiakban: Módtv.) hatálybalépését megelõzõen a Khrtv. alapján átadott és nyilvántartott, de a Módtv.-vel megállapított rendelkezések alapján átadásra nem kerülõ referenciaadatokat a KHR-t kezelõ pénzügyi vállalkozás a Módtv. hatálybalépését követõ két munkanapon belül visszaállíthatatlanul törli.”

18. § A Khrtv.

a) 3. § (1) bekezdésében az „az üzleti titok és banktitok” szövegrész helyébe az „az üzleti titok, a banktitok és a fizetési titok” szöveg, az „a hitelintézetekrõl és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény (a továbbiakban:

Hpt.)” szövegrész helyébe az „a Hpt.” szöveg,

b) 5. § (5) bekezdésében a „15. § (7) bekezdésében” szövegrész helyébe a „15. § (8) bekezdésében” szöveg, c) 7. § (1) bekezdésében az „A 11. §-ban foglalt” szövegrész helyébe az „A 11. és 14. §-ban foglalt” szöveg, d) 7. § (2) bekezdésében a „feladat” szövegrész helyébe a „referenciaadat-szolgáltatás” szöveg,

e) 9. § (1) bekezdésében a „haladéktalanul” szövegrész helyébe az „egy munkanapon belül” szöveg,

f) 9. § (2) bekezdésében az „5. § (2) bekezdés a) pontja szerinti” szövegrész helyében az „az adatszolgáltatás tárgyát képezõ” szöveg, a „tájékoztatja” szövegrész helyébe az „írásban tájékoztatja” szöveg,

g) 15. § (2) bekezdésében a „a Felügyelet által jóváhagyott tájékoztató kiadvány” szövegrész helyébe az

„a Felügyelet által a honlapján megjelentetett mintatájékoztató” szöveg,

h) 15. § (5) bekezdésében a „14. §-ban” szövegrész helyébe a „14–14/B. §-ban” szöveg,

i) 15. § (8) bekezdésében az „a tájékoztatás iránti kérelmet” szövegrész helyébe az „a (7) bekezdés szerinti tájékoztatás iránti kérelmet” szöveg,

j) 15. § (9) bekezdésében a „(7) bekezdés” szövegrész helyébe a „(6)–(7) bekezdés” szöveg, k) 16. § (2) bekezdésében a „nyújthatja be” szövegrész helyébe az „írásban nyújthatja be” szöveg,

l) 16. § (3) bekezdésében a „haladéktalanul” szövegrész helyébe az „annak kézhezvételét követõ két munkanapon belül” szöveg,

m) 16. § (4) bekezdésében a „három munkanapon belül” szövegrész helyébe az „öt munkanapon belül” szöveg, n) 18. § (2) bekezdésében a „haladéktalanul” szövegrész helyébe a „két munkanapon belül” szöveg,

o) 23. § (4) bekezdésében a „14. §-ban meghatározott” szövegrész helyébe a „14–14/B. §-ban meghatározott”

szöveg lép.

19. § A Khrtv. melléklete helyébe e törvény melléklete lép.

20. § Hatályát veszti a Khrtv. 3. § (3) bekezdése.

(8)

2. A devizakölcsönök törlesztési árfolyamának rögzítésérõl és a lakóingatlanok kényszerértékesítésének rendjérõl szóló 2011. évi LXXV. törvény módosítása

21. § A devizakölcsönök törlesztési árfolyamának rögzítésérõl és a lakóingatlanok kényszerértékesítésének rendjérõl szóló 2011. évi LXXV. törvény 5. § (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

„(2) A devizakölcsön fedezetéül kikötött, ingatlanon alapított jelzálogjog törlésére vonatkozó engedélyt a pénzügyi intézmény akkor köteles kiadni a zálogkötelezettnek, ha a hiteladós a devizakölcsönbõl és a gyûjtõszámlahitelre vonatkozó hitelkeret-szerzõdésbõl eredõ tartozását maradéktalanul megfizette.”

3. A hitelintézetekrõl és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény módosítása

22. § (1) A hitelintézetekrõl és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Hpt.) 200/B. § (1) bekezdés helyébe a következõ rendelkezés lép:

„(1) A Magyar Köztársaság területén lévõ lakóingatlanon alapított zálogjog vagy a Magyar Köztársaság 2005. évi költségvetésérõl szóló 2004. évi CXXXV. törvény 44. §-a alapján vállalt állami készfizetõ kezesség fedezetével fogyasztóval kötött deviza alapú kölcsönszerzõdés alapján teljesített teljes elõtörlesztés, illetve a fogyasztóval kötött deviza alapú, lakóingatlanra vonatkozó pénzügyi lízingszerzõdés alapján fennálló teljes finanszírozási összeg és maradványérték megfizetése (a továbbiakban: végtörlesztés) esetén a kölcsönszerzõdésbõl, illetve pénzügyi lízingszerzõdésbõl (a továbbiakban együtt: kölcsönszerzõdés) eredõ pénzkölcsön nyújtásból vagy pénzügyi lízingbõl eredõ követeléssel (a továbbiakban: kölcsön) rendelkezõ pénzügyi intézmény – amennyiben a (2) bekezdésben meghatározott feltételek teljesülnek – a végtörlesztés forint összegének meghatározásakor svájci frank esetén 180 HUF/CHF, euró esetén 250 HUF/EUR, japán jen esetén 200 HUF/100 JPY árfolyamot alkalmaz.”

(2) A Hpt. 200/B. §-a a (3) bekezdést követõen a következõ (3a)–(3c) bekezdésekkel egészül ki:

„(3a) A hitelfelvevõ tartozásigazolásra vonatkozó kérelmét, valamint a (2) bekezdés c) pontja szerinti írásbeli igénybejelentést követõ 3 munkanapon belül a pénzügyi intézmény köteles az érintett ügyfelet postai úton vagy más, a szerzõdésben meghatározott közvetlen módon is tájékoztatni – az (1) bekezdés szerinti végtörlesztés legvégsõ lehetséges idõpontjának figyelembevételével – a végtörlesztés várható összegérõl devizanem és jogcím szerinti bontásban.

(3b) A hitelfelvevõ tartozásigazolásra vonatkozó kérelme önmagában nem minõsül a (2) bekezdés c) pontja szerinti igénybejelentésnek.

(3c) A pénzügyi intézmény a tartozásigazolás kiállításáért és kiadásáért semmiféle díjat, egyéb költséget nem számíthat fel.”

(3) A Hpt. 200/B. §-a a (4) bekezdést követõen a következõ (4a) bekezdéssel egészül ki:

„(4a) A hitelfelvevõ – ha az (1) bekezdés szerinti pénzügyi intézménnyel szemben eleget tesz a végtörlesztéssel kapcsolatos valamennyi fizetési kötelezettségének – a lakóingatlanát terhelõ (1) bekezdés szerinti zálogjogról való lemondást követelheti a zálogjoggal rendelkezõ pénzügyi intézménytõl. A zálogjoggal rendelkezõ pénzügyi intézmény a lemondást tartalmazó jognyilatkozatát az erre irányuló követelés érvényesítése esetén a végtörlesztés teljesítésének igazolását követõ 8 napon belül kiadni köteles.”

(4) A Hpt. 200/B. §-a a (7) bekezdést követõen a következõ (7a) bekezdéssel egészül ki:

„(7a) Lakás-elõtakarékossági szerzõdéssel vagy életbiztosítási szerzõdéssel kombinált deviza alapú kölcsön végtörlesztése esetén a lakás-elõtakarékossági szerzõdés alapján járó megtakarítást, illetve felvett áthidaló vagy lakáskölcsönt, továbbá az életbiztosítási szerzõdés alapján járó megtakarítást a végtörlesztésnél az (1) bekezdésben meghatározott árfolyamon kell figyelembe venni.”

(5) A Hpt. 200/B. § (8) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

„(8) E § alkalmazásában

a) deviza alapú kölcsönszerzõdésnek minõsül az a kölcsön is, ahol a törlesztés is devizában történik azzal, hogy ebben az esetben a végtörlesztést a fogyasztó forintban teljesítheti;

b) lakóingatlannak minõsül a lakás céljára létesített és az ingatlan-nyilvántartásban lakóépület, lakóház vagy lakás, társas üdülõ és üdülõ megnevezéssel nyilvántartott vagy ilyenként feltüntetésre váró épület, továbbá építési engedéllyel épült, de még használatba vételi engedéllyel nem rendelkezõ lakóépület, lakóház vagy lakás, valamint az ingatlan-nyilvántartásban tanyahelyként, tanyaként feltüntetett lakás céljára szolgáló épület;

c) a lízingbevevõ is hitelfelvevõnek minõsül.”

(6) A Hpt. 200/B. § (2) bekezdés a) pontjában a „folyósításánál” szövegrész helyébe a „folyósításakor” szöveg lép.

(9)

23. § A Hpt. 210. § (5a) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

„(5a) A fogyasztóval kötött deviza alapú hitel-, vagy kölcsön szerzõdések esetében a pénzügyi intézmény kizárólag azokat a költségeket és díjakat számíthatja fel devizában, amelyek az adott szerzõdés teljesítésének és fenntartásának érdekében a deviza forrás megszerzésével közvetlenül kapcsolatban állnak, ide értve a kamat jellegû kezelési költséget és a deviza alapú hitel- vagy kölcsöntartozás mindenkori összegéhez igazodó hitelfedezeti biztosítási szolgáltatással kapcsolatos költséget, amennyiben a hitelintézetet terhelõ biztosítási díj is deviza alapú. Nem számolható fel a fogyasztó számára devizában a szerzõdéskötéssel, a levelezéssel, a kimutatások és igazolások elõállításával, az ügyfelek látogatásával, a hitel monitoringgal, a felmondással, a fedezet értékbecslésével és cseréjével, a szerzõdés módosításával, a nem a deviza alapú hitel- vagy kölcsöntartozás mindenkori összegéhez igazodó hitelfedezeti biztosítási szolgáltatással, továbbá a hitelszerzõdés ügyintézésével és a kapcsolódó hitelszámla lezárásával kapcsolatos díj és költség.”

24. § A Hpt. 234/F. § (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

„(1) A pénzügyi intézmény az otthonvédelemmel összefüggõ egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXI. törvény 4. § (2) bekezdésével, valamint az otthonvédelmi intézkedések kiterjesztése kapcsán a hitelintézetekrõl és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény módosításáról szóló 2011. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Módtv.) 1. és 2. §-aival, valamint az otthonvédelmi intézkedésekkel kapcsolatos egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXLVII. törvény 22. §-ával megállapított 200/B. §-nak és az otthonvédelemmel összefüggõ egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXI. törvény 4. § (3) bekezdésével megállapított 210. § (5a) bekezdésének való megfelelés érdekében egyoldalúan is módosíthatja a rendelkezések hatálybalépését megelõzõen kötött deviza alapú kölcsönszerzõdés, illetve deviza alapú pénzügyi lízingszerzõdés végtörlesztésre, valamint a költségek és díjak felszámítására vonatkozó rendelkezéseit az üzletszabályzat vagy az általános szerzõdési feltételek módosításával. Ebben az esetben az üzletszabályzat vagy az általános szerzõdési feltételek vonatkozó rendelkezése válik a szerzõdés részévé.”

4. Az illetékekrõl szóló 1990. évi XCIII. törvény módosításáról, valamint a hiteles tulajdonilap-másolat igazgatási szolgáltatási díjáról szóló 1996. évi LXXXV. törvény módosítása

25. § Az illetékekrõl szóló 1990. évi XCIII. törvény módosításáról, valamint a hiteles tulajdonilap-másolat igazgatási szolgáltatási díjáról szóló 1996. évi LXXXV. törvény (a továbbiakban: Díjtörvény) 32/C. § (1) bekezdése a következõ l) ponttal egészül ki:

(32/C. § (1) Tárgyánál fogva díjmentes:)

„l) a lakóingatlanon alapított zálogjog fedezetével kötött, deviza alapú kölcsönszerzõdésbõl származó követelés törvényben rögzített árfolyamon történõ végtörlesztése során megszûnt jelzálogjog, végrehajtási jog, továbbá az elidegenítési és terhelési tilalom törlésére irányuló eljárás, valamint a hitelszerzõdésbõl eredõ kötelezettségeinek eleget tenni nem tudó természetes személyek lakhatásának biztosításáról szóló törvény alapján

la) a Magyar Állam javára történõ lakásvásárlással megszûnt jelzálogjog, végrehajtási jog, továbbá az elidegenítési és terhelési tilalom törlésére irányuló eljárás,

lb) a visszavásárlási jog bejegyzésére irányuló eljárás,

lc) a Nemzeti Eszközkezelõ Zrt. javára történõ vagyonkezelõi jog bejegyzésére irányuló eljárás.”

5. A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény módosítása

26. § A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) a következõ 84/S. §-sal egészül ki:

„84/S. § Az 1. számú mellékletnek az otthonvédelmi intézkedésekkel kapcsolatos egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXLVII. törvénnyel megállapított 7.20. pontjában foglalt rendelkezés az otthonvédelemmel összefüggõ egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXI. törvény hatálybalépésének napjától alkalmazható.”

27. § Az Szja tv. 1. számú melléklet 7.20. pontja helyébe a következõ rendelkezés lép:

(Egyéb indokkal adómentes:)

„7.20. lakóingatlanon alapított zálogjog fedezetével kötött, deviza alapú kölcsön (ideértve a deviza alapú, lakóingatlanra vonatkozó pénzügyi lízingszerzõdésbõl származó követelést is) adósa által teljesített, törvényben rögzített árfolyamon történõ végtörlesztés miatt megszûnõ kötelezettség;”

(10)

6. Az illetékekrõl szóló 1990. évi XCIII. törvény módosítása

28. § Az illetékekrõl szóló 1990. évi XCIII. törvény 17. § (1) bekezdés s) és t) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép:

(Mentes az ajándékozási illeték alól:)

„s) lakóingatlanon alapított zálogjog fedezetével kötött, deviza alapú kölcsönszerzõdésbõl, illetve deviza alapú, lakóingatlanra vonatkozó pénzügyi lízingszerzõdésbõl származó követelés, ha az a törvényben rögzített árfolyamon végtörlesztõ magánszeméllyel szemben végérvényesen megszûnik;

t) a pénzügyi intézmény által elengedett, lakóingatlanon alapított zálogjog fedezetével kötött, deviza alapú kölcsönszerzõdésbõl, illetve deviza alapú, lakóingatlanra vonatkozó pénzügyi lízingszerzõdésbõl származó követelés feltéve, hogy

ta) a magánszemély kötelezett (adós) és a vele közös háztartásban élõ hozzátartozójának egy fõre esõ jövedelme – a kötelezett nyilatkozata alapján, a nyilatkozattétel hónapját megelõzõ három hónap átlagában – nem haladja meg a mindenkori öregségi nyugdíjminimum összegének kétszeresét vagy

tb) a követelés biztosítékául szolgáló, a magánszemély tulajdonában álló lakásra a követelés elengedését megelõzõen végrehajtási eljárás keretében árverést folytattak le.”

7. Záró rendelkezések

29. § (1) Ez a törvény a kihirdetését követõ napon lép hatályba, és a hatálybalépését követõ napon hatályát veszti.

(2) Hatályát veszti a Díjtörvény 32/C. § (1) bekezdés aa)–ac) pontja.

Dr. Schmitt Páls. k., Kövér Lászlós. k.,

köztársasági elnök az Országgyûlés elnöke

Melléklet a 2011. évi CXLVII. törvényhez I. Az azonosító adatok

1. Természetes személy személyazonosító és lakcím adatai: név, születési név, anyja neve, születési hely, idõ, állampolgárság, lakcím, postacím, személyi igazolvány (útlevél) száma, egyéb, a személyazonosság igazolására a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény szerint alkalmas igazolvány száma.

2. A referenciaadat-szolgáltatót azonosító adatok: név, rövidített név, székhely, telephely és fióktelep címe, adószám, a képviseletre jogosultak neve és beosztása.

II. A központi hitelinformációs rendszerben az ügyfelekrõl nyilvántartható adatok

1. Természetes személyekkel kapcsolatban nyilvántartható adatok:

1.1. Azonosító adatok:

a) név,

b) születési név, c) születési idõ, hely, d) anyja születési neve,

e) személyi igazolvány (útlevél) szám vagy egyéb, a személyazonosság igazolására a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény szerint alkalmas igazolvány száma, f) lakcím,

g) levelezési cím,

h) elektronikus levelezési cím.

(11)

1.2. Az adatszolgáltatás tárgyát képezõ szerzõdés adatai:

a) a szerzõdés típusa és azonosítója (száma),

b) a szerzõdés megkötésének, lejáratának, megszûnésének idõpontja, c) ügyféli minõség (adós, adóstárs),

d) a szerzõdés összege, a szerzõdéses összeg törlesztõ részletének összege és devizaneme, valamint a törlesztés módja és gyakorisága,

e) a 11. § (1) bekezdésében meghatározott feltételek bekövetkezésének idõpontja,

f) a 11. § (1) bekezdésében meghatározott feltételek bekövetkezésekor fennálló lejárt és meg nem fizetett tartozás összege,

g) a lejárt és meg nem fizetett tartozás megszûnésének módja és idõpontja,

h) a követelés másik referenciaadat-szolgáltató részére történõ átruházására, perre utaló megjegyzés, i) elõtörlesztés ténye, ideje, az elõtörlesztett összeg és a fennálló tõketartozás összege, pénzneme, j) fennálló tõketartozás összege és pénzneme.

a) az igénylés elutasításának idõpontja, indoka, b) okirati bizonyítékok,

c) jogerõs bírósági határozat száma, az eljáró bíróság megnevezése, a határozat rendelkezõ részének tartalma.

1.4. A készpénz-helyettesítõ fizetési eszköz használatával kapcsolatos adatok:

a) a készpénz-helyettesítõ fizetési eszköz típusa és azonosítója (száma), b) a letiltás idõpontja,

c) a letiltott készpénz-helyettesítõ fizetési eszközzel végrehajtott mûveletek idõpontja, száma, összege, d) a jogosulatlan felhasználások száma,

e) az okozott kár összege,

f) a bírósági határozat jogerõre emelkedésének idõpontja, g) perre utaló megjegyzés.

1.5. A hozzájárulás megtagadásával kapcsolatos adatok:

a) a nyilatkozat kelte (hely, dátum),

b) a referenciaadat-szolgáltató azonosító adatai, c) az ügyfél azonosító adatai,

d) a hozzájárulás megtagadására utaló megjegyzés.

2. Vállalkozásokkal kapcsolatban nyilvántartható adatok:

2.1. azonosító adatok:

a) cégnév, név, b) székhely,

c) cégjegyzékszám, egyéni vállalkozói igazolvány szám, d) adószám.

a) a szerzõdés típusa és azonosítója (száma),

b) a szerzõdés megkötésének, lejáratának, megszûnésének idõpontja, c) a szerzõdés megszûnésének módja,

d) a szerzõdés összege a szerzõdéses összeg törlesztõ részletének összege és devizaneme, valamint a törlesztés módja,

e) a 14. §-ban meghatározott feltételek bekövetkezésének idõpontja,

f) a 14. §-ban meghatározott feltételek bekövetkezésekor fennálló lejárt és meg nem fizetett tartozás összege, g) a lejárt és meg nem fizetett tartozás esedékességének idõpontja és összege,

h) a lejárt és meg nem fizetett tartozás megszûnésének idõpontja és módja,

i) a követelés másik referenciaadat-szolgáltató részére történõ átruházására, perre utaló megjegyzés, j) elõtörlesztés ténye, ideje, az elõtörlesztett összeg és a fennálló tõketartozás összege, valamint pénzneme, k) fennálló tõketartozás összege és pénzneme.

2.3. Azon pénzforgalmi számlákkal kapcsolatos adatok, amelyeken sorba állított követeléseket tartottak nyilván:

a) a pénzforgalmi számla vezetésére vonatkozó szerzõdés azonosítója (száma), b) a sorba állított követelések összege és devizaneme,

(12)

c) a követelések sorba állításának kezdõ és megszûnési idõpontja, d) perre utaló megjegyzés.

2.4. A készpénz-helyettesítõ fizetési eszköz elfogadására irányuló szerzõdésre vonatkozó adatok:

a) a szerzõdés megkötésének, lejáratának, megszûnésének, felfüggesztésének idõpontja, b) perre utaló megjegyzés.

2011. évi CXLVIII. törvény

a kölcsönök kamatai és a teljes hiteldíj mutató korlátozása, valamint az átlátható árazás biztosítása érdekében az egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról*

1. A Polgári Törvénykönyvrõl szóló 1959. évi IV. törvény módosítása

1. § (1) A Polgári Törvénykönyvrõl szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 232. § (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

„(3) A kamat mértéke – ha azt a felek nem határozták meg és jogszabály kivételt nem tesz – megegyezik a jegybanki alapkamattal. A magánszemélyek egymás közötti viszonyában kikötött kamat – ha jogszabály eltérõen nem rendelkezik – a jegybanki alapkamat 24 százalékponttal növelt mértékét meghaladó részében semmis. A fizetendõ kamat számításakor az érintett naptári félévet megelõzõ utolsó napon érvényes jegybanki alapkamat irányadó az adott naptári félév teljes idejére.”

(2) A Ptk. 301. § (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

„(3) Ha a jogosultnak a késedelembe esés idõpontjáig kamat jogszabály vagy szerzõdés alapján jár, a kötelezett a késedelembe esés idõpontjától e kamaton felül – ha jogszabály eltérõen nem rendelkezik – a késedelemmel érintett naptári félévet megelõzõ utolsó napon érvényes jegybanki alapkamat egyharmadával megegyezõ mértékû kamatot, de összességében legalább az (1) bekezdésben meghatározott kamatot köteles megfizetni. A magánszemélyek egymás közötti viszonyában kikötött késedelmi kamat – ha jogszabály másként nem rendelkezik – a jegybanki alapkamat 24 százalékponttal növelt mértékét meghaladó részében semmis.”

(3) A Ptk. a következõ új 689. §-sal egészül ki:

„689. § A kölcsönök kamatai és a teljes hiteldíj mutató korlátozása, valamint az átlátható árazás biztosítása érdekében az egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2011. évi CXLVIII. törvény 1. § (1) bekezdésével megállapított 232. § (3) bekezdést és az 1. § (2) bekezdésével megállapított 301. § (3) bekezdést a hatálybalépését követõen megkötött szerzõdésekre kell alkalmazni.”

2. § Hatályát veszti a Ptk. 201. § (3) bekezdése és 685. § f) pontja.

2. A hitelintézetekrõl és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény módosítása

3. § A hitelintézetekrõl és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Hpt.) 199. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép:

„199. § (1) A pénzügyi intézmény – a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel – fogyasztónak nem nyújthat olyan kölcsönt, amelynek a teljes hiteldíj mutatója meghaladja a jegybanki alapkamat 24 százalékponttal növelt mértékét.

(2) Hitelkártya-szerzõdéshez vagy fizetési számlához kapcsolódó, vagy a mindennapi élet felszerelési tárgyainak, tartós fogyasztási cikkeinek (ide nem értve a gépjármûvet) megvásárlásához, szolgáltatások igénybevételéhez nyújtott kölcsönre, valamint a kézizálog fedezete mellett nyújtott kölcsönre vonatkozó teljes hiteldíj mutató nem haladhatja meg a jegybanki alapkamat 39 százalékponttal növelt mértékét.

kínálhat korlátozott idõtartamra kedvezményes kamatot.

* A törvényt az Országgyûlés a 2011. november 7-i ülésnapján fogadta el.

(13)

(3) E § alkalmazásában az érintett naptári félévet megelõzõ utolsó napon érvényes jegybanki alapkamat irányadó az adott naptári félév teljes idejére.”

4. § A Hpt. a következõ 210/B. §-sal egészül ki:

„210/B. § (1) Fogyasztóval, ingatlanon alapított jelzálogjog – ideértve az önálló zálogjogként alapított jelzálogjogot is – fedezete mellett kötött kölcsönszerzõdésre (a továbbiakban: jelzáloghitel-szerzõdés) a 210. § (3)–(5), (6)–(7) és (9) bekezdésétõl eltérõen a (2)–(10) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni.

(2) Jelzáloghitel-szerzõdés esetén a pénzügyi intézmény a fogyasztó szerzõdésszerû teljesítése esetén nem számíthat fel a kamaton felül rendszeresen fizetendõ kamat jellegû díjat vagy költséget, és a szerzõdés megkötésekor nem (3) A jelzáloghitel-szerzõdés megkötésekor a pénzügyi intézménynek – ha jogszabály másként nem rendelkezik – a kamat változását az alábbi módszerek egyikével kell meghatároznia:

a) referencia-kamatlábhoz kötve, vagy

b) a kamat mértéke a kölcsönszerzõdésben meghatározott 3 éves, 5 éves vagy 10 éves kamatperiódusok alatt rögzített.

(4) A kamaton felül nem rendszeresen fizetendõ egyéb díjat, költséget a pénzügyi intézmény már megkötött szerzõdések vonatkozásában évente legfeljebb a Központi Statisztikai Hivatal által közzétett elõzõ évi éves fogyasztói árindex mértékében emelheti.

(5) A (3) bekezdés a) pontjában meghatározott esetben a fogyasztó által fizetendõ kamat és a referenciakamat különbségét (a felárat) a pénzügyi intézmény egyoldalúan a fogyasztó számára kedvezõtlenül kizárólag az alábbi esetekben módosíthatja:

a) a fogyasztó egyhavi törlesztõrészlettel 45 napot meghaladó fizetési késedelembe esik, vagy

b) a fogyasztó a fedezetül szolgáló ingatlanra kötött, a pénzügyi intézményre engedményezett vagyonbiztosítást a pénzügyi szolgáltató postai úton vagy más, a szerzõdésben meghatározott közvetlen módon történõ értesítése ellenére legalább két hónapon keresztül nem fizeti.

(6) Az (5) bekezdésben meghatározott feltételek változásának felárra gyakorolt hatását a pénzügyi intézmény belsõ szabályzatában rögzíti.

(7) A (3) bekezdés a) pontjában meghatározott esetben a referencia-kamatláb

a) forinthitelnél a 3 havi, a 6 havi vagy a 12 havi BUBOR, vagy a lakáscélú állami támogatásokról szóló kormányrendeletben meghatározottak szerint az Államadósság Kezelõ Központ Zrt. által havi rendszerességgel közzétett 3 éves vagy 5 éves állampapír átlaghozam,

b) euróhitelnél és euró alapú hitelnél a 3 havi, a 6 havi vagy a 12 havi EURIBOR,

c) svájci frank hitelnél és svájci frank alapú hitelnél a 3 havi, a 6 havi vagy a 12 havi CHF LIBOR.

(8) Referencia-kamatlábhoz kötött jelzáloghitel-szerzõdés esetén a kamat mértékét a választott referencia-kamatláb futamidejének megfelelõ idõközönként kell a fordulónapot megelõzõ hónap utolsó munkanapja elõtt 2 nappal érvényes referencia-kamatlábhoz igazítani.

(9) A (3) bekezdés b) pontjában meghatározott kamatozás esetén az új kamatperiódusokban alkalmazott kamat mértékét annak hatálybalépését megelõzõen legalább kilencven nappal hirdetményben közzé kell tenni.

A módosításról és a módosítást követõen várhatóan fizetendõ törlesztõrészletrõl az érintett ügyfeleket postai úton vagy más, a szerzõdésben meghatározott közvetlen módon értesíteni kell. A közvetlen értesítés elküldésének legalább 90 nappal meg kell elõznie a módosítás hatálybalépését. A módosítással kapcsolatos tájékoztatást elektronikus kereskedelmi szolgáltatás nyújtása esetén az ügyfelek számára folyamatosan és könnyen hozzáférhetõ módon, elektronikusan is elérhetõvé kell tenni.

(10) A (3) bekezdés b) pontjában meghatározott kamatozás esetén az új kamatperiódus kezdetét megelõzõ kilencven nap alatt – a 210. § (10) bekezdésben meghatározott eltéréssel – az ügyfél jogosult a szerzõdés díjmentes felmondására. Az ügyfél felmondása hatályát veszti, ha a kamatperiódus végéig a felmondással érintett szerzõdésbõl eredõ tartozás teljes összegét a hitelezõ részére nem fizeti meg.”

5. § A Hpt. a következõ új 234/G. §-sal egészül ki:

„234/G. § A kölcsönök kamatai és a teljes hiteldíj mutató korlátozása, valamint az átlátható árazás biztosítása érdekében az egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2011. évi CXLVIII. törvény 3. §-ával megállapított 199. §-t a hatálybalépését követõen megkötött szerzõdésekre kell alkalmazni.”

(14)

6. § A Hpt. a következõ új 234/H. §-sal egészül ki:

„234/H. § (1) A kölcsönök kamatai és a teljes hiteldíj mutató korlátozása, valamint az átlátható árazás biztosítása érdekében az egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2011. évi CXLVIII. törvény 4. §-ával megállapított 210/B. § rendelkezéseit a hatálybalépését követõen kötött szerzõdésekre kell alkalmazni.

(2) A 2012. január 1. elõtt fogyasztóval kötött egy évnél hosszabb hátralévõ futamidejû jelzálog-hitelszerzõdés esetében – ha az nem felel meg a kölcsönök kamatai és a teljes hiteldíj mutató korlátozása, valamint az átlátható árazás biztosítása érdekében az egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2011. évi CXLVIII. törvény 4. §-ával megállapított 210/B. § rendelkezéseinek – a fogyasztó 2012. május 31-ig egy alkalommal kérheti a szerzõdés – számára hozzáférhetõvé tett feltételeknek megfelelõ – módosítását, újrakötését vagy kiváltását, hogy az megfeleljen a kölcsönök kamatai és a teljes hiteldíj mutató korlátozása, valamint az átlátható árazás biztosítása érdekében az egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2011. évi CXLVIII. törvény 4. §-ával megállapított 210/B. § rendelkezéseinek azzal, hogy az új hitel

a) forinthitel lehet, ha az eredeti hitel forinthitel,

b) euróhitel, euró alapú hitel vagy forinthitel lehet, ha az eredeti hitel euró alapú hitel, euróhitel vagy más – a c) pontban meg nem határozott – devizahitel,

c) svájci frank hitel, svájci frank alapú hitel, euróhitel, euró alapú hitel vagy forinthitel lehet, ha az eredeti hitel svájci frank hitel vagy svájci frank alapú hitel.

(3) A már fennálló jelzáloghitel szerzõdés a (2) bekezdés szabályai szerinti módosítására, újrakötésére vagy kiváltására az a fogyasztó jogosult, aki az átalakításra vonatkozó írásbeli kérelme benyújtását követõ 60 napon belül a jelzálog-hitelszerzõdés módosításához, újrakötéséhez vagy kiváltásához szükséges dokumentumokat a pénzügyi intézmény számára hiánytalanul benyújtja.

(4) A (2) bekezdés szerinti jelzáloghitel-szerzõdéssel rendelkezõ fogyasztó módosításra, vagy újrakötésre vonatkozó igénybejelentését a követeléssel rendelkezõ pénzügyi intézmény nem utasíthatja el és a szerzõdés módosításáért, újrakötéséért vagy annak kiváltásával kapcsolatos elõtörlesztéséért díjat, költséget, jutalékot nem számíthat fel.

(5) A szerzõdés (2) bekezdésben meghatározott módosításának, újrakötésének vagy a kiváltásának és az ehhez kapcsolódó egyéb pénzügyi szolgáltatásoknak a közvetítésére, valamint egyéb közremûködõi feladatok ellátására, továbbá egyéb együttmûködés részeként történõ részvételre közvetítõ nem jogosult akkor sem, ha a váltás más szolgáltatások értékesítése részeként vagy ehhez kapcsolódóan történik.”

7. § A Hpt. 210/A. § (5)–(6) bekezdésében „az (1) bekezdésben meghatározott szerzõdés” szövegrész helyébe

„a fogyasztóval kötött, lakáscélú hitel- és kölcsönszerzõdés vagy pénzügyi lízingszerzõdés” szöveg lép.

8. § Hatályát veszti a Hpt. 210/A. § (1)–(4) bekezdése.

3. Záró rendelkezések

9. § Ez a törvény 2012. január 1-jén lép hatályba.

Dr. Schmitt Páls. k., Kövér Lászlós. k.,

köztársasági elnök az Országgyûlés elnöke

2011. évi CLVI. törvény

egyes adótörvények és azzal összefüggõ egyéb törvények módosításáról *

* A törvény szövegét a Nemzetgazdasági Közlöny 15. számának CD-melléklete tartalmazza.

(15)

2011. évi CLXVI. törvény

Magyarország 2012. évi költségvetését megalapozó egyes törvények módosításáról *

* A törvény szövegét a Nemzetgazdasági Közlöny 15. számának CD-melléklete tartalmazza.

(16)

2011. évi CLXVII. törvény

a korhatár elõtti öregségi nyugdíjak megszüntetésérõl, a korhatár elõtti ellátásról és a szolgálati járandóságról*

1. Általános rendelkezések

1. § E törvény alkalmazásában a) biztosítással járó jogviszony:

aa) a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetérõl szóló 1997. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Tbj.) 5. § (1) bekezdés a), b) és e)–g) pontja szerinti biztosítással járó jogviszony,

ab) a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról és annak végrehajtásáról szóló uniós rendeletek hatálya alá tartozó személy esetén EGT-államban fennálló, a Tbj. 5. § (1) bekezdés a), b) és e)–g) pontja szerinti biztosítással járó jogviszonynak megfelelõ jogviszony,

ac) a szociálpolitikai (szociális biztonsági) egyezmény hatálya alá tartozó személy esetén – ha az egyezmény eltérõen nem rendelkezik – a szerzõdõ államban fennálló, a Tbj. 5. § (1) bekezdés a), b) és e)–g) pontja szerinti biztosítással járó jogviszonynak megfelelõ jogviszony;

b) EGT-állam: az Európai Unió tagállama és az Európai Gazdasági Térségrõl szóló megállapodásban részes más állam, továbbá az az állam, amelynek állampolgára az Európai Unió és tagállamai, valamint az Európai Gazdasági Térségrõl szóló megállapodásban nem részes állam között létrejött nemzetközi szerzõdés alapján az Európai Gazdasági Térségrõl szóló megállapodásban részes állam állampolgárával azonos jogállást élvez;

c) korhatár elõtti öregségi nyugdíj: az öregségi nyugdíjkorhatárt be nem töltött személynek járó ca) elõrehozott öregségi nyugdíj,

cb) csökkentett összegû elõrehozott öregségi nyugdíj, cc) korkedvezményes nyugdíj,

cd) bányásznyugdíj,

ce) korengedményes nyugdíj,

cf) az egyes mûvészeti tevékenységeket folytatók öregségi nyugdíjra jogosultságáról szóló 5/1992. (I. 13.) Korm. rendelet alapján megállapított öregségi nyugdíj,

cg) a polgármesteri tisztség ellátásának egyes kérdéseirõl és az önkormányzati képviselõk tiszteletdíjáról szóló 1994. évi LXIV. törvény 2012. január 1-jét megelõzõen hatályos rendelkezései alapján megállapított öregségi nyugdíj,

ch) az Európai Parlament magyarországi képviselõinek jogállásáról szóló 2004. évi LVII. törvény 2012. január 1-jét megelõzõen hatályos rendelkezései alapján megállapított öregségi nyugdíj,

ci) az országgyûlési képviselõk javadalmazásáról szóló 1990. évi LVI. törvény 2012. január 1-jét megelõzõen hatályos rendelkezései alapján megállapított öregségi nyugdíj,

cj) szolgálati nyugdíj;

d) korhatár elõtti öregségi nyugdíj, korhatár elõtti ellátás, illetve szolgálati járandóság kezdõ napja: az a nap, amelytõl kezdõdõen a korhatár elõtti öregségi nyugdíjat, a korhatár elõtti ellátást, illetve a szolgálati járandóságot megállapítják;

e) nyugdíjban, korhatár elõtti ellátásban, illetve szolgálati járandóságban részesülõ személy: az a személy, akinek nyugdíjat, korhatár elõtti ellátást, illetve szolgálati járandóságot folyósítanak, vagy akinek a nyugdíj, a korhatár elõtti ellátás, illetve a szolgálati járandóság folyósítását szüneteltetik;

f) öregségi nyugdíjkorhatár: a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban:

Tny.) 18. § (1) bekezdése szerinti öregségi nyugdíjkorhatár;

g) rendszeres pénzellátás: a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 4. § (1) bekezdés i) pontja szerinti rendszeres pénzellátás az özvegyi nyugdíj, a baleseti hozzátartozói nyugellátások, a hadigondozottak és nemzeti gondozottak pénzbeli ellátásai, a nemzeti helytállásért elnevezésû pótlék, valamint az uniós rendeletek alapján külföldi szerv által folyósított, ezekkel azonos típusú ellátások kivételével.

* A törvényt az Országgyûlés a 2011. november 28-ai ülésnapján fogadta el.

(17)

2. § (1) A korhatár elõtti ellátást és a szolgálati járandóságot a jogszabályokban meghatározott nyugdíjmegállapító szervek állapítják meg és a nyugdíjfolyósító szerv folyósítja.

(2) Ha e törvény vagy a végrehajtására kiadott kormányrendelet másként nem rendelkezik, az igényérvényesítésre, a korhatár elõtti ellátás és a szolgálati járandóság megállapítására, folyósítására, a szolgálati idõ meghatározására és számítására, a korhatár elõtti ellátás igénybevételéhez szükséges, foglalkozáshoz kötött kedvezményre jogosító idõ, korkedvezményes idõ megállapítására, a jogorvoslatra, az eljárási költségek viselésére, a jogalap nélküli ellátás visszafizetésére és megtérítésére, a késedelmi kamat megtérítésére, a tartozás elengedésére, mérséklésére és fizetési kedvezmény engedélyezésére, a végrehajtásra, valamint az adatkezelésre az öregségi nyugdíjra vonatkozó szabályokat kell megfelelõen alkalmazni azzal, hogy ahol az öregségi nyugdíjra vonatkozó szabály nyugellátást vagy nyugdíjat említ, azon korhatár elõtti ellátást, illetve szolgálati járandóságot kell érteni.

(3) A korhatár elõtti ellátást és a szolgálati járandóságot a Tny. 62. §-ában foglaltak szerint kell emelni.

(4) Ha e törvény vagy kormányrendelet másként nem rendelkezik, a korengedményes nyugdíj és a helyébe lépõ korhatár elõtti ellátás folyósítására és megszüntetésére, valamint a munkáltató fizetési kötelezettségére és a visszatérítésre az öregségi nyugdíjra vonatkozó szabályokon túl a korengedményes nyugdíjazásról szóló 181/1996. (XII. 6.) Korm.

rendelet és a korengedményes nyugdíjba vonulás lehetõségének meghosszabbításáról szóló 283/2009. (XII. 11.) Korm. rendelet 2011. december 31-én hatályos rendelkezéseit is megfelelõen kell alkalmazni.

(5) A 3. § (2) bekezdése, a 4. § (1) és (3) bekezdése, az 5. § (1) és (4) bekezdése, valamint a 18. § (1) és (2) bekezdése szerinti esetekben a nyugdíjfolyósító szerv hivatalból jár el, és a továbbfolyósításról, illetve a korhatár elõtti ellátás, szolgálati járandóság folyósított összegének módosításáról nem hoz külön döntést.

2. A korhatár elõtti öregségi nyugdíjak továbbfolyósítása

3. § (1) Korhatár elõtti öregségi nyugdíj 2011. december 31-ét követõ kezdõ naptól nem állapítható meg. A 2012. január 1-jét megelõzõ kezdõ naptól megállapításra kerülõ korhatár elõtti öregségi nyugdíjak megállapítására a korhatár elõtti öregségi nyugdíj kezdõ napján hatályos szabályokat kell alkalmazni.

(2) 2012. január 1-jétõl – a 2012. januári nyugdíjemelés mértékével növelt összegben – öregségi nyugdíjként kell továbbfolyósítani

a) az 1949. évben vagy azt megelõzõen született, az 1. § c) pont ca)–ci) alpontja szerinti nyugdíjban részesülõ személynek ezt a nyugdíját,

b) az 1954. évben vagy azt megelõzõen született, szolgálati nyugdíjban részesülõ személynek a szolgálati nyugdíja csökkentések nélküli teljes összegét,

c) annak a korhatár elõtti öregségi nyugdíjban részesülõ nõnek a korhatár elõtti öregségi nyugdíját, aki 2011. december 31-én rendelkezik a Tny. 18. § (2a)–(2d) bekezdésében meghatározott jogosultsági idõvel, az öregségi nyugdíj szüneteltetésére vonatkozó szabályok figyelembevételével.

(3) Ha a (2) bekezdés b) pontja szerinti esetben a jogosult 2011. december 31-én a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Hszt.) vagy a Magyar Honvédség hivatásos és szerzõdéses állományú katonáinak jogállásáról szóló 2001. évi XCV. törvény (a továbbiakban: Hjt.) szerinti szolgálati viszonyban áll, a szolgálati nyugdíj összegét a Hszt., illetve a Hjt. 2011. december 31-én hatályos szabályai szerint 2011. december 31-ével újra meg kell állapítani, és ha ez az összeg magasabb, mint a szolgálati nyugdíj 2011 decemberére járó havi összege, ezt az összeget kell 2012. január 1-jétõl – a 2012. januári nyugdíjemelés mértékével növelt összegben – öregségi nyugdíjként továbbfolyósítani az öregségi nyugdíj szüneteltetésére vonatkozó szabályok figyelembevételével.

(4) A (2) bekezdés c) pontja szerinti feltétel fennállásáról a nyugdíjmegállapító szerv értesíti a nyugdíjfolyósító szervet.

(5) A Tny. 18. § (2a)–(2d) bekezdése alapján megállapított öregségi nyugdíjat e törvény rendelkezései nem érintik, azt továbbra is öregségi nyugdíjként kell folyósítani.

4. § (1) 2012. január 1-jétõl – a 3. § (2) bekezdés c) pontja szerinti eset, a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 49/B. § (2) bekezdése szerinti eset és az elõadó-mûvészeti szervezetek támogatásáról és sajátos foglalkoztatási szabályairól szóló 2008. évi XCIX. törvény 43/A. § (2) bekezdése szerinti eset kivételével – az 1950. évben vagy azt követõen született,

a) az 1. § c) pont ca)–ch) alpontja szerinti korhatár elõtti öregségi nyugdíjban részesülõ személynek a korhatár elõtti öregségi nyugdíját a 2012. januári nyugdíjemelés mértékével növelt összegben,

(18)

b) az 1. § c) pont ci) alpontja szerinti korhatár elõtti öregségi nyugdíjban részesülõ személynek a korhatár elõtti öregségi nyugdíját a (2) bekezdés szerint számított és a 2012. januári nyugdíjemelés mértékével növelt összegben,

korhatár elõtti ellátásként kell továbbfolyósítani az 5. alcímben foglaltak figyelembevételével.

(2) Az 1. § c) pont ci) alpontja szerinti korhatár elõtti öregségi nyugdíj helyébe lépõ korhatár elõtti ellátás továbbfolyósított összegét úgy kell meghatározni, hogy a jogosultnak 2011 decemberére járó, az 1. § c) pont ci) alpontja szerinti korhatár elõtti öregségi nyugdíj havi összegét csökkenteni kell a személyi jövedelemadó mértékével.

(3) Ha a személyi jövedelemadó mértéke megváltozik, a (2) bekezdés szerint csökkentett korhatár elõtti ellátás folyósított összegét módosítani kell.

(4) Ha a (2) bekezdés szerint csökkentett korhatár elõtti ellátásban részesülõ személy a személyi jövedelemadóról szóló törvényben meghatározott családi kedvezmény igénybevételére, illetve – a jogosultat megilletõ családi kedvezmény – megosztással történõ érvényesítésére jogosult vagy összevont adóalapba tartozó jövedelem szerzése esetén jogosult lenne, de a családi kedvezmény az összevont adóalapba tartozó jövedelem adóalapja terhére – házastárssal, élettárssal megosztva sem – nem vagy csak részben érvényesíthetõ, az állami adóhatóság igazolása alapján a családi kedvezményre vagy annak adóalap-kedvezményként nem érvényesíthetõ részére az adó mértékével megállapított összeg a korhatár elõtti ellátás (2) bekezdés szerinti csökkentésével szemben érvényesíthetõ.

5. § (1) 2012. január 1-jétõl – a 3. § (2) bekezdés c) pontja szerinti eset kivételével – az 1955. évben vagy azt követõen született, szolgálati nyugdíjban részesülõ személynek a szolgálati nyugdíját a (2) és (3) bekezdés szerint számított és a 2012. januári nyugdíjemelés mértékével növelt összegben szolgálati járandóságként kell továbbfolyósítani az 5. alcímben foglaltak figyelembevételével.

(2) A szolgálati járandóság továbbfolyósított összegét úgy kell meghatározni, hogy a jogosultnak 2011 decemberére járó szolgálati nyugdíj havi összegét – a (3) bekezdésben foglalt kivételekkel – csökkenteni kell a személyi jövedelemadó mértékével. A szolgálati járandóság összege nem csökkenhet a 2011. december 31-én hatályos kötelezõ legkisebb munkabér 150 százaléka alá, ha a jogosultnak 2011 decemberére járó szolgálati nyugdíj havi összege – a 2012. január 1-jét megelõzõen hatályos szabályok alapján csökkentett mértékben folyósított szolgálati nyugdíj kivételével – ezt az összeget meghaladta.

(3) A (2) bekezdés alapján nem csökkenthetõ a szolgálati járandóság összege, ha

a) a szolgálati viszony megszüntetésére egészségi, pszichikai, fizikai alkalmatlanság miatt került sor és az alkalmatlanság megállapítását megalapozó baleset, betegség szolgálati kötelmekkel összefüggõ jellegét a jogviszony megszüntetésekor a Hszt. 180. §-a vagy a Hjt. 201. §-a alapján minõsítõ határozattal megállapították, b) a 2011 decemberére járó szolgálati nyugdíj – a 2012. január 1-jét megelõzõen hatályos szabályok alapján csökkentett mértékben folyósított szolgálati nyugdíj kivételével – nem haladta meg a 2011. december 31-én hatályos kötelezõ legkisebb munkabér havi összegének 150 százalékát, vagy

c) a jogosult önkéntes tartalékos szerzõdést kötött, a szerzõdés megkötését követõ hónap elsõ napjától a szerzõdés megszûnése hónapjának utolsó napjáig.

(4) Ha a személyi jövedelemadó mértéke megváltozik, a (2) bekezdés szerint csökkentett szolgálati járandóság folyósított összegét módosítani kell.

(5) Ha a (2) bekezdés szerint csökkentett szolgálati járandóságban részesülõ személy a személyi jövedelemadóról szóló törvényben meghatározott családi kedvezmény igénybevételére, illetve – a jogosultat megilletõ családi kedvezmény – megosztással történõ érvényesítésére jogosult vagy összevont adóalapba tartozó jövedelem szerzése esetén jogosult lenne, de a családi kedvezmény az összevont adóalapba tartozó jövedelem adóalapja terhére – házastárssal, élettárssal megosztva sem – nem vagy csak részben érvényesíthetõ, az állami adóhatóság igazolása alapján a családi kedvezményre vagy annak adóalap-kedvezményként nem érvényesíthetõ részére az adó mértékével megállapított összeg a szolgálati járandóság (2) bekezdés szerinti csökkentésével szemben érvényesíthetõ.

6. § Aki korhatár elõtti öregségi nyugdíj mellett 2012. január 1-je elõtt a Tny. 22/A. §-a alapján nyugdíjnövelésre jogot szerzett, ezt a jogát korhatár elõtti ellátás, illetve szolgálati járandóság esetén is érvényesítheti az öregségi nyugdíjra vonatkozó szabályok megfelelõ alkalmazásával.