HADTÖRTÉNELMI K Ö Z L E M É N Y E K
É V N E G Y E D E S F O L Y Ó I R A T A M A G Y A R H A D I T Ö R T É N E T Í R Á S
F E J L E S Z T É S É R E
A MAGYAR T U D O M Á N Y O S A K A D É M I A
H A D T Ö R T É N E L M I B I Z O T T S Á G Á N A K ES A MAGYAR KIR. H A D T Ö R T É N E L M I L E V É L T Á R N A K M E G B Í Z Á S Á B Ó L
S Z E R K E S Z T I :
G Y A L Ó K A Y J E N Ő
1 9 2 8 . É V F O L Y A M ( X X I X . K Ö T E T )
K I A D J A A M A G Y A R T U D O M Á N Y O S A K A D É M I A B U D A P E S T , 1 9 2 8
T A R T A L O M .
Oldal
B Á R T F A I S Z A B Ó Gróf S z é c h e n y i I s t v á n k a t o n a i p á l y á j a 3 8 L Á S Z L Ó :
D R , E R D É L Y I Ü j a b b a d a t o k N a g y L a j o s t ü z é r s é g é h e z 1 3 7 G Y U L A :
F O L L A J T Á R J Ó Z S E F : G a l g ó c eleste 1 6 6 3 - b a n 1 4 1 F ü S P Ö K J Ó Z S E F : A c-s. és kir. 4. l o v a s h a d o s z t á l y h a r c a i Jaroslavi-
cenél (1914 aug. 21.) 458
G Y A L O K A Y J E N Ő : Hol lepte meg D a m p i e r r e a t ö r ö k ö k e t és Bethlen
G á b o r t 1604-ben 3 A b i h a r m e g y e i h a d j á r a t 1604-ben 259
D R . IVÁNYI B É L A : A tüzérség t ö r t é n e t e M a g y a r o r s z á g o n , kezdetétől 1711-ig 18. 152. 325. 419
D R . J ANICSEK Keleti k r ó n i k á k a t ö r ö k - m a g y a r világról 3 1 9
I S T V Á N :
M A D A R Á S Z L Á S Z L Ó : R e p ü l ő i n k a v i l á g h á b o r ú b a n 177
M A R K Ó Á R P Á D : Eger v á r a 1 7 5 3 - b a n 3 4
N A G Y A U R É L : A c-s. és kir. 4 . h u s z á r e z r e d 4 . s z á z a d á n a k tevé-
kenysége, 1914 aug. 12—15 69
D R . POGRÁNYI- T o r n a v á r a 391
N A G Y F É L I X :
SZÁSZ ÁGOST : A d a t o k a s z e n t - g e l l é r t h e g y i f e l l e g v á r történe-
téhez 454
D R . S Z E N D R E I (Nekrolog) 1
J Á N O S
T Á R C A .
BERKÓ ISTVÁN: Melyik h á t a l e g k ü l ö n b k a t o n a ? 342
G Ö R G E Y V I K T O R : M e g h i u s u l t m e r é n y l e t II. Vilmos német császár
ellen, 1917-ben 83 MARKÓ ÁRPÁD: Zaporogi k o z á k o k b e v á n d o r l á s a M a g y a r o r s z á g r a ,
1785-ben 474
—Y. : B á r ó L a k o s J á n o s (1776—1843) 205
H A D T Ö R T É N E L M I O K M Á N Y T Á R . G R Ó F B E T H L E N n a p l ó j e g y z e t e i a z 1 8 0 9 - i e r d é l y i n e m e s f e l k e l é s -
ELEK ről. (Közli dr. L u k i n i c h Imre) 88, 212
A V. Kl ft. Oft 8Z. LEVtlîM
KÖNYVTÁRA.
O l d a l
F E J E S MÁRTON h a d i p r a k t i k á j a 1 8 0 5 - b ő l 347 B Á R Ó M Á R I Á S S Y t á b o r s z e r n a g y jellemzése egy m a g y a r gránátos-
A N D R Á S h a d n a g y ö n é l e t r a j z á b a n . (Közli M a r k ó Á r p á d ) 228
S C H W E I D E L J Ó Z S E F t á b o r n o k n a p l ó t ö r e d é k e (184-Q szept. 3—21.) ... 102 A szabadságharc utolsó napjai Erdélyben (Paget János f e l j e g y z é -
sei: 1849 j ú n . 13.—ang. 27.) Közli dr. H o r v á t h
Jenő) 349,482
H A D T Ö R T É N E L M I I R O D A L O M .
B Á R Ó B A L Á Z S Bem József. (Ism. Gy. J.) 1 0 8
G Y Ö R G Y :
D A N I L O F F I . N . : D e m Z u s a m m e n b r u c h entgegen. (Ism. A. E.) ... 255
Feldeisenbahnmesen (Das deutsehe) I. (Ism. S—y.) 114
F R A N T Z G . : Die V e r n i c h t u n g s s c h l a c h t in kriegsgeschichtli-
chen Beispielen. (Ism. S—y.) 249
G I E S L . Zwei J a h r z e h n t e im n a h e n O r i e n t . (Ism. S—y.) 251
G O T T L ÉS M O J Z E R : H a d s e r e g ü n k ellátása a v i l á g h á b o r ú b a n . (Ism.
S u h a y Imre.) 517
G R Ó F G Y U L A I n a p l ó j a , 1703—4. (Ism. Sz—ő.) 244
F E R E N C
Hadtörténelmi Levéltár (M. kii.) i r a t a n y a g á n a k áttekintése. (Ism.
Sz.) 535
H A J N A L I S T V Á N : ^ Kossuth-emigráció T ö r ö k o r s z á g b a n . (Ism. Hor-
v á t h Jenő.) 242
H E I G E L F . : T a s c h e n b u c h der T a n k s . (Ism. S—y.) 115 Honvédség (A m. kir.) története, 1868—1918. (Ism. P.) 510
J Ó Z S E F KIR. HERCEG: A v i l á g h á b o r ú , a m i l y e n n e k én l á t t a m . II. (Ism.
Kispalóc.) 497 Kavallerie (Die) 1927—1928. évf. (Ism. Sz.) 253,525
KLSS LAJOS: ( M a r j a l a k i ) : Zalatna és A b r u d b á n y a p u s z t u l á s a
1848/49-ben. (Ism. A. E.) ; 370
Luftflotten. (Isin. S u h a y Imre.) 523
D R . L U K I N I C H A Bethleni Gróf Bethlen család története. (Ism.
I M R E : A . E . ) 2 3 5
MACH R . V. : Aus bewegter Balkanzeit. (Ism. S—Y.) 371
M A R G U E R I T T E V . : Die Verbrecher. (Ism. A. E.) 120
MISKOLCZY G Y U L A : A h o r v á t kérdés. (Ism. B. Szabó L.) 363 Moupdru O. : 'Oùvuabriç Kai r\ UTTÓ Muioíueö B TOCJ IROPONTOO TOÖ
Be\rfpabíou TÚJ 1456 (Ism. Sz—ő.) 257
NOWAK K . F . : V e r s a i l l e s . ( I s m . A . E.) 119 P A L E O L O G U E M . : A cár országa a n a g y h á b o r ú b a n . II. TIT. (Ism.
—ch.) 124,380
P I L C H J E N Ő : A v i l á g h á b o r ú története. (Ism. A. E.) 107 H o r t h y Miklós. (Ism. A. E.) 499
P O I N C A R É : Memoiren. (Tsin. A. E.) 530
Oldal
Revue des Etudes Hongroises et Finno-Ougriennes. 1928. I. (Ism.
Suchter István.) 531 RIEDL LAJOS : A es. és k i r . V I . h a d t e s t a g o r l i c e i c s a t á b a n ,
1915 m á j u s 2. (Ism. Gy.) 570
S A S A N O V : Sechs schwere Jahre. (Ism. S—y.) 134
ScHMlDTKE H . : Völkerringen um die Donau. (Ism. S—y.) 574 Schuld und Schicksal. Die Tragoedie Wilhelm II. (Ism. A. E.) 521
S o ó s E L E M É R : ó n o d - v á r története. (Ism. —ő.) 248
S P I N D L E R C H A R L E S : L'Alsace p e n d a n t la guerre. (Ism. Sadlon Cyrill) 576
S Z A B Ó I S T V Á N : Debrecen 1848—49-ben. (Ism. J.) 246 SzÁDECZKY- A székely nemzet története és a l k o t m á n y a . (Ism.
K A R D O S S L A J O S : J a n c s ó Benedek.) 1 1 1
TAUBERT ERNŐ : A k a t o n a s á g elszállásolása és ellátása Somogy- inegyében, a XVIII. század első felében. (Ism.
Gy.) 246 TAYSEN F . V. : Das jugoslawische Problem. (Ism. S—y.) 117
A világháború 1914—1918. (Ism. G a b á n y i János.) 507
H A J N A L I S T V Á N : Megjegyzések egy könyvismertetésről 555
Tájékoztató a m. kir. H a d t ö r t é n e l m i Levéltárról 588
Dr. Szendrei ]ános
(1857—1927)
S z a k a d a t l a n m u n k á b a n eltöltött hosszú élet u t á n . v á r a t - lanul és h i r t e l e n r a g a d t a el k ö z ü l ü n k a halál, h a d t ö r t é n e t - i r o d a l m u n k e g y i k é r d e m e s ú t t ö r ő j é t , S z e n d r e i J á n o s n y u - galmazott m i n i s z t e r i tanácsost, a múlt év n o v e m b e r 25-én.
A l e l k i i s m e r e t e s e n dolgozó, h a n g y a s z o r g a l m ú régi g á r d a e g y i k t a g j a dőlt k i vele, a k i élete a l k o n y á n t ö b b mint 50 éves írói p á l y á r a pillanthatott vissza.
írói m ű k ö d é s e t ö b b o l d a l ú volt. M e g í r t a s z ü l ő v á r o s á n a k , Miskolcnak, részletes m o n o g r a p h i á j á t , m a j d a m a g y a r vise- let t ö r t é n e t é t . D e l e g n a g y o b b k e d v v e l a h a d t ö r t é n e l e m e g y i k n a g y o n íontos, de n á l u n k b i z o n y eléggé e l h a n y a g o l t s e g é d t u d o m á n y a , a h a d i r é g é s z e t f e l é f o r d u l t . N e m c s a k itt- hon, d e a k ü l f ö l d i m ú z e u m o k b a n is, l a n k a d a t l a n t ü r e l e m - mel k u t a t t a f é n y e s h a d i m u l t u n k szerteszóródott e m l é k e i t . A m i l l e n i u m i országos kiállítás h a d t ö r t é n e l m i c s o p o r t j á n a k e l ő a d ó j a , m a g á n a k a h a d t ö r t é n e l m i k i á l l í t á s n a k p e d i g r e n d e z ő j e lett.
A H a d t ö r t é n e l m i K ö z l e m é n y e k - n e k , k e z d e t t ő l f o g v a , e g y i k l e g s z o r g a l m a s a b b dolgozótársa s k é s ő b b a z o k n a k e g y i k e volt, a k i k s z ü n t e l e n a g i t á c i ó j u k e r e d m é n y e k é n t , 1910-ben ú j é l e t r e k e l t e t i é k 12 év óta szünetelő f o l y ó i r a t u n - k a t . Ő lett a n n a k s z e r k e s z t ő j e s e g y ú t t a l a M a g y a r T u d o m á - nvos A k a d é m i a 1909-ben a l a k u l t H a d t ö r t é n e l m i Bizottságá- n a k e l ő a d ó j a is.
N é g y évig töltötte be a szerkesztői állást s csak meg- r e n d ü l t egészségi á l l a p o t a m i a t t v á l t m e g tőle. De t o v á b b r a is hűséges d o l g o z ó t á r s u n k m a r a d t s „ M a g y a r h a d t ö r t é n e l m i e m l é k e k a k ü l f ö l d i m ú z e u m o k b a n " című sorozatos t a n u l - m á n y a , életével e g y s z e r r e végződött be. A múlt n y á r o n m e g í r t a D i ó s g y ő r v á r á n a k t ö r t é n e t é t , a m e l y szintén folyó-
i r a t u n k b a n látott n a p v i l á g o t .
N a g y szomorúságot okozott neki, h o g y alig másfél évvel ezelőtt b e v é g z e t t n a g y m u n k á j á t , „A m a g y a r címer
Hadtörténelmi K ö z l e m é n y e k 1
és h a d i l o b o g ó t ö r t é n e t e " címűt, m á r nem l á t h a t t a a k ö n y v - piacon. Bíztatást k a p o t t u g y a n eleget, de m i k o r a k ö n y v k i a d á s á r a k e r ü l t v o l n a a sor, a sok ígéretből semmi se valósult m e g s í g y ez az a l a p v e t ő fontos m u n k a k é z i r a t b a n m a r a d t . „ H a b e n t sua f a t a libelli."
írói é r d e m e i t m á r 1903-ban m e g j u t a l m a z t a a M a g y a r T u d o m á n y o s A k a d é m i a , azzal, h o g y levelező t a g j á v á vá- lasztotta. M a g y a r o r s z á g k o r m á n y z ó j a a II. o s z t á l y ú M a g y a r Érdemkereszttel t ü n t e t t e ki 50-éves írói j u b i l e u m a alkal- m á v a l , s z ü l ő v á r o s a p e d i g h a l á l a előtt alig két héttel ü n n e - p e l t e őt, u g y a n e b b ő l az a l k a l o m b ó l .
F o l y ó i r a t u n k e g y k o r i s z e r k e s z t ő j é n e k és m i n d e n k o r igaz b a r á t j á n a k e m l é k é t k e g y e l e t t e l f o g j u k megőrizni.
Hol lepte meg Dampierre a törököket és Bethlen Gábort 1604-ben?
Nem szokatlan, sőt elég g y a k o r i jelenség, hogy régibb h a d t ö r t é n e l m ü n k egyik-másik eseményének színhelyét nem t u d j u k pontosan kijelölni, ú g y hogy a n n a k ilyen v a g y olyan alapon történt e l h a t á r o l á s á b a n , t ö b b kilométerre r u g ó eltérés m u t a t k o z i k .
E n n e k okát régibb és ú j a b b k ú t f ő i n k e g y a r á n t bizony- talan h e l y m e g h a t á r o z á s á b a n kell — legalább részben — k e r e s n ü n k . Nein szorul b i z o n y í t á s r a u g y a n i s , hogy a ma- g y a r embernek nemcsak a történelmi, h a n e m a f ö l d r a j z i érzéke is á l t a l á b a n v é v e nagyon fogyatékos. í g y a z u t á n ért- hető, hogy a k á r h á n y s z o r még egy-egy ú j a b b hadiesemény színhelyéről is olyan leírást k a p u n k , amelyen sehogyan se t u d u n k eligazodni.
Azonban D a m p i e r r e és a törökök 1604-i h a r c á r a ez az állítás nem v o n a t k o z h a t i k . Itt t. i. azzal a különös és szo- katlan esettel v a n dolgunk, hogy a régi okleveles és elbe- szélő k ú t f ő k feltűnően azonosan m o n d j á k meg, hogy hol
folyt le ez az ü t k ö z e t ; de mindamellett, hogy semmi k é p - telenséget se t a r t a l m a z n a k , merőben m á s e r e d m é n y r e jutot- t a k az ú j a b b feldolgozók. Ez a korábbitól eltérő ú j hely- meghatározás több közkézenforgó történelmi és hadtörté- nelmi m u n k á b a n is olvasható.
Meg kell tehát k í s é r e l n ü n k , hogy világosságot derít- s ü n k erre a szükségtelenül összezavart kérdésre, b á r h a tapasztalásból t u d j u k , hogy az ilyenféle p r ó b á l k o z á s több- nyire m e d d ő m a r a d . Nem a n n y i r a a b i z o n y í t á s hiányos volta miatt, h a n e m f ő k é n t azért, mert ha valami tévedés a köz- t u d a t b a n m á r gyökeret vert. v a j m i nehéz, sőt néha lehetetlen azt onnan kiirtani.
*
Az előzményekből elég a n n y i t t u d n u n k , hogy a török, mióta L i p p á t elvesztette,1 folytonosan azon mesterkedett, hogy ezt az a k k o r a n n y i r a fontos marosmenti v á r a t ú j r a h a t a l m á b a kerítse. R á k ó c z y L a j o s lippai k a p i t á n y m á r 1604 j ú l i u s 28.-án aggódva jelenti Belgiojoso f e l s ő m a g y a r -
i 1595.
Í*
országi f ő h a d p a r a n c s n o k n a k , hogy a török feltűnően moz- golódik s ha a gyönge és rosszul ellátott őrség gyors támoga- tást nem k a p , nem t u d j a a v á r a t a Temesvár alatt egyre sokasodó török seregtől megvédeni.
Belgiojosoban meg is volt a jó szándék s a L i p p a meg- mentésére mozgósított h a d a k a t R a k a m a z o n g y ű j t ö t t e össze, ahova szeptember 8-án ő maga is elindult Kassáról. Nehogy a z o n b a n a segítség későn j ö j j ö n , m á r jóval előbb L i p p á r a i r á n y í t o t t a egy kisebb lovascsapat élén D a m p i e r r e ezredest.
D a m p i e r r e — nagyon helyesen — ú g y vélte L i p p á t leg- j o b b a n megvédhetni, hogy megelőzi és r a j t a ü t é s s z e r ű é n meg- r o h a n j a az ellenséget. Magához vette tehát a környékbeli h a j d ú s á g o t , t o v á b b á R á k ó c z y Lajost is és 5000 főnél erősebb h a d á v a l v á r a t l a n u l m e g t á m a d t a s nagyon h a m a r szét és ugrasztotta a becskereki p a s a 4000 f ő n y i seregét, amelyhez
— n é h á n y száz erdélyi m e n e k ü l t élén — Bethlen Gábor is csatlakozott.
Mielőtt most a h a r c színhelyére vonatkozó vélemé- n y ü n k e t k i f e j t e n ő k , lássuk, hogy a leginkább ismert és leg- többször idézett XVII. századbeli k ú t f ő k szerint hol történt D a m p i e r r e győzelme; a z u t á n pedig vizsgáljuk meg, hogy megbízható alapon állanak-e azok, a k i k régi forrásainktól eltérő e r e d m é n y r e j u t o t t a k ? í m e :
a) Szamosközy: „Temesvár alá vitt volt D a m p i e r r a ötezer kétszáz negyven h a j d ú t . . . Bethlen Gábor csak alig szaladt Temesvárba az hostátból"2
„Non secus accidit cum H a i d u n e s f a c t a ad Temesvariim excursione . . . redirent'"3
„ D a m p i e r r a . . . ott talált szerencsére Tömösvár mellett az Bethlen G á b o r h a d á r a "4
„Davallus5 comes mikor Temesvárra ütött volna"0
„ I n d u l t meg az erdélyiekre Tömösvár alá Horváth Á b r a h á m és L i p p a i Bálás . . . (Bethlenék) m i n d n y á j a n az tömösvári kapuban f u t o t t a k "7
b) I s t v á n f f y : „ T u r c a e . . . communicato cum Betlenio . . . h a u d procul castra ad fluvium Temesum metarentur."8
c) G y u l a f f i : „Tömösváratt ütötték meg iiket az h a j d ú k "
„Kiütöttek éjjel Tömösvárról az törökök '"
2 Történelmi Maradványai IV. (Mon. Hung. Hist. Script. XXX. 228.1.)
3 U. o. 237. 1.
4 U. o. 243. 1.
s Helyesen: Du Val (T. i. Heinrich Du Val, Graf von Dampierre, F r e i h e r r von Mondrovillia.)
0 U. o. 245. 1.
7 U. o. 270. 1.
8 História. 1622-i kiadás, 809. 1.
9 Tört. Maradványai. (Mon. Hung. Hist. Script. XXXIII. 33. 1.)
d) Ortelins: „ . . . (Bethlen) an den fluss Themes gela- gert hatte"1 0
e) Bethlen F a r k a s : „Postquam Tömösuárum appulisset, Bethlenius11 pascendi a q u a n d i q u e Equos commoditate ductus, extra Ciüitatem secundum fluvium Tömös suos d i s p o n i t . . .
Duvallns et R a k o t z i u s . . .12 Temesváró p r o p i n q u a n t . "1 3
f ) A Bécsbe hívott m a g y a r t a n á c s u r a k 1604 november 20-án kelt jelentése: „Circa initium mensis Septembris d u m haidones ad Tömösvarum p r o f u g i s T r a n s y l v a n i s profligatis a m p l a retulissent spolia" . . .14
L á t h a t j u k , hogy az idézett k ú t f ő k mindenikében v a g y Temesvárról, v a g y a Temes folyóról, v a g y mindakettőről esik szó. Az ütközet helye tehát — bizonyos h a t á r o k között
m á r ezek a l a p j á n is alig lehet kétséges.
10 Ortelius red. et cont. T. 361. 1.
11 Gábor.
12 Lajos.
13 História ele rebus Transsyloanicis: VI. 116. és k. 1.
" Magyar Országgyűlési Emlékek: XI. 34. 1.
Vegyük elő most az ú j a b b feldolgozóknak ettől eltérő helymeghatározásait s á l l a p í t s u k meg, mi szól mellettük és mi vall ellenük:
a) M á r k i Sándor egy kevéssé ismert forrásra, t. i. Beth- len G á b o r n a k G y u l a f e h é r v á r o n , 1627 szeptember 14-én — vagyis 23 évvel az ütközet u t á n — kelt levelére hivatkozik,1 5
a m e l y b e n t ö b b e k között ezt is o l v a s h a t j u k : „ H a r m a d s z o r Érdéit az n é m e t n e k Zsigmond ezelőtt 23 esztendővel hogy u g y a n többire erővel adá, szegény u r a d a t itt Váradgyánál megvereté véllek."1 0
„Zsigmond'" nem más, mint Báthory Zsigmond erdélyi fejedelem, Váradgya pedig — Márki szerint — az a r a d - megyei Várad j á v a i — vagyis a mai T ó t v á r a d d a l — azonos, a m e l y tudvalevőleg a Maros jobb p a r t j á n van. Lippától 49 kilométernyire kelet felé.
b) R ó n a i - H o r v á t h Jenő „Magyar H a d i k r ó n i k a ' ' eímű művében1 7 t u d n i véli, hogy az ütközet Lippától délre, a Temes partján folyt le. Azonban az idézett könyvhöz csa- tolt „ H a d t ö r t é n e l m i Helységnévtár "-ban m á r csak Lippát mond.1 5
c) G i n d e l y Antal, minden d á t u m nélkül, ezt í r j a Bethlen G á b o r r ó l : „! tóbb jelen volt Lippa ostrománál, mely v á r a t gróf D a m p i e r r e védte a m a g y a r elégedetlenek és a törökök ellen. E g y k i r o h a n á s a l k a l m á v a l , melyet a németek é j n e k idején az ostromlók t á b o r á r a tettek. Bethlen mindenét el- vesztette."1<J
d) Acsádi I g n á c szintén Lippára teszi az ütközetet.2 0
de nem Giudelyre, hanem G ö m ö r y G u s z t á v r a hivatkozva.
e) G ö m ö r y is írt t. i. erről az ütközetről egy cikket ezen a c í m e n : „A h a j d ú k L i p p a alatt 1604-ben."21 Ámde ha elolvassuk ezt a leírást, azt l á t j u k belőle, hogy címe a t a r - talommal nem egyezik, mert a harc. a szerző szerint, valahol a Temes partján zajlott le. holott minden d i á k g y e r e k n e k t u d n i a kell, hogy L i p p a a Maros mellé épült.
A fentebbi idézetek eléggé t a n ú s í t j á k , hogy D a m p i e r r e r a j t a ü t é s é n e k színhelyét Temesvártól b i z o n y jó messzire keresik a felsorolt ú j a b b történetírók.2 2
15 A tizenötéves h á b o r ú történetéhez. (Hadtört. Közlemények: 1894.
évf. 482., 483. 1.)
16 Történelmi Tár: 1882. évf. 48. 1.
17 TI. 154. 1.
18 37. 1.
18 Bethlen Gábor és udoara: 8. 1.
20 M a g y a r o r s z á g h á r o m részre oszlásának története. (Szilágyi: A ma- g y a r nemzet története. V. 583. 1.)
21 Hadtört. Közlemények: 1892. évf. 118—120. 1.
22 M á r k i : 109 km., R ó n a i — H o r v á t h : 30—60 kin., Gindely, A c s á d y : 60 km. G ö m ö r y m e g h a t á r o z á s a teljesen bizonytalan. (1. vázlat.)
A Temesvár ellen szóló állítások közül kétségtelenül Bethlen Gáboré látszik l e g n y o m ó s a b b n a k . Ezzel kell t e h á t legelőször végeznünk.
Nyilvánvaló, hogy ha v a l a k i n e k ú g y Bethlennek jól kellett t u d n i a k u d a r c a színhelyét. í g y h á t M á r k i Sándorn a k feltétlenül igaza v a n a b b a n , hogy ennek a kérdésnek el- döntésére G á b o r fejedelem a leghivatottabb. Levele t e h á t fontos bizonyság A á r a d ja (Tótvárad) mellett. Ez is igaz, ámde csakis abban az esetben, ha az idézett sorok valóban Dampierre támadására vonatkoznak.
De é p p e n itt v a n a b ö k k e n ő ! Bethlen ugyanis azt í r j a , hogy a vereség „itt V á r a d g y á n á l " esett meg r a j t a . Minthogy azonban a levél Gyulafehérváron kelt, kétségtelen, hogy az ottani „ V á r a d g y a " nem lehet a f e j e d e l m i székvárostól lég- vonalban is 112 kilométernyire eső T ó t v á r a d , h a n e m csakis a G y u l a f e h é r v á r közelében. Marosportussal szemben levő Marosváradja.23 Már pedig ezt a f a l u t sehogy se k ö t h e t j ü k a Lippa megmentésére k ü l d ö t t D a m p i e r r e r a j t a ü t é s é v e l össze. Ebből m á r is g y a n í t h a t ó , hogy Bethlen összezavarta az eseményeket, amikor ezt a levelet írta.
Ez még i n k á b b abból a k ö r ü l m é n y b ő l világlik ki, hogy a fejedelem B á t h o r y Zsigmond személyét is belekapcsolja.
Hiszen t u d j u k — és t u d t a Bethlen is —, hogy B á t h o r y 1602 n y a r á n végképen e l h a g y t a E r d é l y t ; e n n é l f o g v a nem k ü l d - hette két évvel későbben Bethlen n y a k á r a D a m p i e r r e t . Az utolsó hadiesemény, a m e l y B á t h o r y Zsigmond ottléte alatt Erdélyben történt, az 1602 j ú l i u s 2-án G y u l a f e h é r v á r és Tövis között vívott s Basta d i a d a l á v a l végződött ü t k ö z e t volt.
Anachronismus tehát, h a Bethlen egy 1604-ben lezajlott h a r c értelmi szerzőjéül Báthory Zsigmondot t ü n t e t i fel.
Annál is i n k á b b , mert G y u l a f e h é r v á r szomszédságában 1604 őszén semmiféle csata v a g y ütközet se volt; ennélfogva nyilvánvaló, hogy Bethlent c s e r b e n h a g y t a az emlékező- tehetsége, a m i k o r a „25" számot p a p í r r a vetette, mert a levél kelte és B á t h o r y eltávozása között nem 23, h a n e m 2">
év telt el.
M a r o s v á r a d j á t t e h á t feltétlenül el kell e j t e n ü n k . Azon- ban még így is felvetődhetnék az a kérdés, hogy nem volt-e az a r a d m e g y e i T ó t v á r a d a t á r g y a l t ütközet színhelye, ú g y a m i n t azt Márki Sándor hitte? Nos hát ez ellen is van per-
döntő a r g u m e n t u m u n k , még pedig M á t y á s főhercegnek Bastához intézett — eddigelé t u d t u n k k a l ki nem adott —
23 Most Alsó- és F e l s ő - M a r o s v á r a d ja. Az előbbi csak 4 k i l o m é t e r n y i r e v a n G y u l a f e h é r v á r t ó l .
levelében,24 a m e l y 1604 szeptember 30-án, vagyis az ütközetnél csak két héttel későbben kelt. Idevágó része szórói-szóra ez:
„Wir halten d a r í ü r du werdest a u s O b e r h u n g e r n vor diesem Bericht sein worden, das d e r Conte D a m p i e r die
l u r g g e n u n d m a i n a y d i g e n Sibenburger bei Tenießwar a u v s h a u b t geschlagen: u n d das Turggische Lager zertrennt
habe, zur V e r w i r r u n g des feindts w ä r e guett das solches in dem Turggischen Lager spargiert w ü r d e wie d u disfalls der Sachen zu t h u e n wirdest wissen."
L á t h a t j a belőle m i n d e n k i , hogy Mátyás főherceg, aki kétségkívül magától a t á m a d á s t vezető Dampierretől k a p o t t jelentést az ügyesen és olcsón szerzett diadalról, a törökök temesvári vereségéről ad h í r t Bastának.
D a m p i e r r e — Rákóczy L a j o s előtt — lippai k a p i t á n y volt;2 5 ennélfogva ismernie kellett a székhelyével szomszé- dos török erősségeket, többek között Temesvárt is. De ismerte azt a hozzácsatlakozott R á k ó c z y L a j o s is. aki még kevéssel azelőtt barátságos viszonyt tartott f e n n a Lippával határos török terület pasáival s így Temesvár környékén is többször m e g f o r d u l h a t o t t .
Nincs t e h á t semmi o k u n k kételkedni a b b a n , hogy D a m - pierre. az ütközetről szóló jelentésében, megbízhatóan hatá- rozta meg a n n a k színhelyét. Ezt a Bécsbe hívott m a g y a r t a n á c s u r a k n a k csak 3 h ó n a p p a l az ütközet u t á n készült s előbb m á r idézett jelentése is erősen t á m o g a t j a .
D e az a r a d m e g y e i V á r a d j a (vagyis Tótvárad) ellen bizonyít több m á s nyomós k ö r ü l m é n y is. Elsősorban az, hogy három XVII. századbeli k ú t f ő n k nemcsak Temesvár- ról, h a n e m a Ternes folyóról is szól.20 Már pedig Tótvárad a Maros p a r t j á n van.
Szamosközy és Bethlen F a r k a s várról, városról, a város k a p u j á r ó l és „hostát'Vról ír.27 A most t á r g y a l t esetben ez is csak T e m e s v á r r a vonatkozhatik. T ó t v á r a d o n állott u g y a n e g y kisebb váracska,2 8 még pedig a mostani falutól keletre, a Marosra k ö n y ö k l ő magaslaton, de megerősített város, a m e l y n e k k ü l v á r o s a is lett volna. T ó t v á r a d nem volt soha.
24 Kriegs Archiv Wien: Felflucten 1604. fasc. TX. ad Nr. 16.
as 1599—1604.
20 Istvánffi: i. h.
Ortelius: i. h.
Bethlen F.: i. h.
27 /. h. — „ H o s t á t " a n n y i mint „Vorstadt", vagyis „külváros".
28 L i p p á v a l e g y ü t t 1595-ben foglalta vissza a töröktől Borbély G y ö r g y .
A v i l á g j á r ó Eolia Cselebi leírásából következtetve, hosszúkás négy szögalakú, p a l á n k s z e r ű erősség volt. amelynek közepén szilárd a n y a g b ó l épiilt torony állott. (Magyarországi utazásai, 1660—1664. 22. 1.
Nem kevésbbé bizonyít az u t ó b b i hely ellen az is. hogy a temesvári pasa, a r a j t a ü t é s r ő l értesülve, még a harc teljes elűlése előtt közbevághatott, holott az egész csetepaté, a velejáró n a g y meglepetés és r i a d a l o m következtében, igen rövid lehetett. T ó t v á r a d nagyon messze — 109 kilométer- nyi le — v a n m a n a p s á g Temesvártól. A h a j d a n i ú t i n k á b b hosszabb volt a mostaninál, semmint rövidebb, í g y hát Hasszán pasa segítsége csak n a p o k multával érkezhetett volna meg az ütközet színhelyére.
Végül nagyon fontos k ö r ü l m é n y m a g a az a k k o r i helyzet is. amely a leghatározottabban k i z á r j a azt. hogy a becs- kereki pasa. Bethlennel együtt, T ó t v a r a d r a j u t h a t o t t volna.
Az egykorú t u d ó s í t á s o k a T e m e s v á r n á l gyülekező török seregről számolnak be. amelytől L i p p a v á r á t féltették.
Temesvár és L i p p a között erősen j á r t h a d i ú t volt, a m e l y az előbbitől a Beregszó p a t a k völgyén vitt fel a Maros bal-
p a r t j á t kísérő alacsony f e n n s í k r a s o n n a n le a folyó mellé.
Természetes, hogy a L i p p a elleni t á m a d á s . T e m e s v á r felől, csakis ezen az ú t o n indulhatott meg. El se gondolható, hogy a törökök előbb felmentek a Béga völgyén Facsetig, a z u t á n a vízválasztón átkelve, valahol K á p o l n á s t á j á n leereszked- tek a Maros völgyébe, o n n a n pedig, T ó t v á r a d o n át v o n u l t a k L i p p a ellen. Vagyis, hogy a temesvár—lippai (most) 60 kilo- méternyi út helyett, legalább is h á r o m s z o r a k k o r á t j á r t a k volna be.29
Még azzal se h o z a k o d h a t u n k elő, hogy a török — valami oknál fogva — t a l á n a keleti oldalról a k a r t a L i p p á t meg- t á m a d n i . mert az ottani vár, a mellette levő h u s z á r v á r r a l együtt, a p a l á n k k a l kerített város nyugati oldalán állott, t e h á t é p p e n erről lehetett legkönnyebben hozzáférkőzni. De különben is azért, hogy L i p p á t keletről t á m a d j a meg. nem kellett volna a t ö r ö k n e k az imént említett n a g y v a r g a b e t ű t leírnia.
E r d é l v b e n a k k o r kevés német, továbbá a császár és k i r á l y zsoldján élő n a g y o b b s z á m ú m a g y a r k a t o n a s á g t a n y á -
zott, a m e l y — D a m p i e r r e L i p p á n á l összegyűlt h a d á v a l e g y ü t t — k ö n n y e n megszoríthatta volna a Maros völgyébe Kápolnás v a g y T ó t v á r a d t á j á n b e f u r a k o d ó törököt. Míg ellenben az egyenes úton menve L i p p a felé. a t ö r ö k kézen
levő T e m e s v á r fedezte a t á m a d ó csoport hátát.
Nem a k a r j u k ezt a kérdést t o v á b b boncolgatni, mert ú g y v é l j ü k , eléggé bebizonyítottuk, hogy az ütközet színhelyéül se Marosvárad j á t , se T ó t v á r a d o t el nem f o g a d h a t j u k .
De míg ezt a helymeghatározást, legalább látszólag,
28 1. v á z l a t .
Bethlen levele t á m o g a t j a , addig R ó n a i - H o r v á t h állítása mel- lett, hogy t. i. az ütközetet Lippától délre a Temes partján v í v t á k , még ennyi bizonyíték se szól. Itt tehát semmivel alá nem t á m a s z t h a t ó puszta feltevéssel van dolgunk.
Az a völgy, amelyben a Béga és a Temes folyik, torony- i r á n y á b a n mérve is, csaknem 35 kilométernyire esik Lippától délre. E n n é l f o g v a ez a v á r és város egy a Temes p a r t j á n vívott ü t k ö z e t h e l y h a t á r o z ó j a nem lehet.
Lippától délfelé haladva, előbb a Bégához j u t u n k s csak a z u t á n é r j ü k el a lernest. Minthogy a szerző a mai t é r k é p a l a p j á n áll, a h a r c n a k — az ő meghatározása szerint — a Béga és Temes közötti k e s k e n y sávon kellett volna történnie, még pedig hozzávetőleg azon a területen, a m e l y n e k n y u g a t i h a t á r á t Nagytopoly, keleti h a t á r á t pedig Bélinc jelzi. Ez a vidék a z o n b a n , a k k o r i állapotánál fogva, t á b o r h e l y n e k is u g y a n c s a k rossz volt.
Arra se g o n d o l h a t u n k , hogy a Temes, v a g y a vele régente többszörösen összefüggő Béga, h a j d a n á b a n L i p p a alá k a n y a -
rodott. mert a Marost délről kísérő vízválasztó sehol se sza- kad meg. minélfogva a két völgy között b i f u r c a t i o se lehetett.
De m e g c á f o l j a R ó n a i - H o r v á t h véleményét az a m á r előbb említett k ö r ü l m é n y is, hogy a temesvári p a s a segítsége még a h a r c megszűnte előtt érkezett. Ez, ha a fenti helymeg- határozást e l f o g a d j u k , képtelenség volna. Ugyanis N a g y - topoly k ö r n y é k e 30—35 kilométernyire van Temesvártól;
Hasszán p a s a t e h á t csak órák m ú l t á v a l k a p h a t o t t hírt a harc- ról, amelyhez i l y e n f o r m á n segítséget se küldhetett volna.
U g y a n c s a k el kell v e t n ü n k R ó n a i - H o r v á t h m á s i k állítá- sát is, a m e l y az ütközetet Lippához köti. Ezt u g y a n támo- g a t j a egy kevéssé ismert k ú t f ő , csahogy erről a szerző nem tud. Ennélfogva világos, hogy itt is c s u p á n feltevés a l a p j á n tűzi ki a csatateret.
Az említett k ú t f ő Strassburg Pál svéd követnek egyik m u n k á j a , a m e l y n e k egyetlen m e g m a r a d t töredékét Szilágyi Sándor a d t a ki.30 Minket érdeklő része pedig így szól:
„Hinc nova c u m r e r u m et vindictae cupiditate ad Lip- pain arcem munitissimam contendit,3 1 q u a m tum D a m p i r i u s comes valido praesidio tenebat, U n g a r i ac T u r c a e o p p u g n a - bant. Ibi secure ágens f a c t a per D a m p i r i u m eruptione noc- t u r n a . et dissipatis U n g a r o r u m Castrum f a m u l i t i u m . equos, suppellectilem denuo amisit, et in prioréin n u d i t a t e m redac- t u s est. soins ac pedis f u g a sibi consulens.'"
30 „Relatio P a u l i S t r a s b u r g de motibus n u p e r r i m i s Transylvaniae.'1
( D a t u m nélkül.) Törienelmi Tár: 1882. évf. 276—278. 1. (Ezt követi (iindely i. h.)
31 Bethlen Gábor.
Strassburg — mint e m l í t e t t ü k — Svédország követe volt, aki a X V I I . század első felében ismételten m e g f o r d u l t Erdélyben. Sokfélét hallhatott, de — mint f e n n e b b i sorai t a n ú s í t j á k — össze is z a v a r t mindent. Elég m e g j e g y e z n ü n k azt, hogy L i p p á t 1604 szeptemberében se az erdélyi mene- kültek, se a t ö r ö k ö k nem ostromolták, így hát D a m p i e r r e se rohanhatott ki belőle. Ezzel megdűl egyszersmind R ó n a i - H o r v á t h második feltevése is.
Amit eddig Márki Sándor és R ó n a i - H o r v á t h állítása ellen f e l s o r a k o z t a t t u n k , u g y a n a z szól Acsádi, G i n d e l y és G ö m ö r y helymeghatározása ellen is. Nem a k a r u n k hosszas ismétlésekbe bocsátkozni; ennélfogva c s u p á n a n n a k megem- lítésére szorítkozunk, hogy G ö m ö r y a L i p p a és T e m e s v á r közötti távolságot 37-9 kilométerre s z á m í t j a , holott az — a mai úton mérve — 60 kilométer. H a j d a n á b a n i n k á b b több, mint kevesebb lehetett. L i p p á r ó l Temesvár felé h a l a d v a , 38 kilométernyi út u t á n Hidasliget (Brückenau) községet t a l á l j u k , de e mellett nem a I eines, hanem a Beregszó p a t a k folyik.3 2
Végiil nem h a l l g a t h a t j u k el azt se, hogy G ö m ö r y Rákóczy Zsigmondot — a későbbi fejedelmet3 3 — lippai k a p i - t á n n y á teszi, unokatestvérével, Lajossal, tévesztve őt össze.
Az elmondottak a l a p j á n az a meggyőződésünk, hog\ az idézett ú j a b b feldolgozók egyike se t u d t a megdönteni régi k ú t f ő í r ó i n k n a k azt az a d a t á t , hogy D a m p i e r r e T e m e s v á r közvetlen közelében kergette szét a t ö r ö k ö k és az erdélyi m e n e k ü l t e k egyesült h a d á t . Nincs tehát semmi o k u n k , hogy az előbb t á r g y a l t ú j helymeghatározásokon k a p v a , a lián- színterét a k á r L i p p a , a k á r T ó t v á r a d t á j á n , a k á r pedig Nagy- topoly és Bélinc körül keresgéljük. Ivizárja ennek lehető- ségét — mint azt szintén k i f e j t e t t ü k — a k a t o n a i helyzet is.
Most még csak arról lehet szó, hogy T e m e s v á r n a k melyik oldalán történt ez a csúfos éjjeli meglepetés?
H a , egyes k a t o n a í r ó i n k rossz szokása szerint, a mai tér- képen keresnők az ütközet g y a n í t h a t ó színhelyét, b i z o n y á r a nagyon m e g z a v a r n a egy fontos k ö r ü l m é n y . Az t. i.. hogy a f e m e s , a m e l y n e k p a r t j á n a törökök táboroztak, m a n a p s á g — a legrövidebb i r á n y b a n mérve is — 12 kilométernyire van Temesvártól, amelyen át a Béga folyik.
Ebből tehát az következnék, hogy a h a r c v a g y nem
32 1. v á z l a t .
33 1607. f e b r . II. — 1608. m á r c . 6.
Temesvár közelében, v a g y nem a Temes p a r t j á n zajlott le.
Ámde ez a z ű r z a v a r tüstént eloszlik, mihelyt nem a mostani v í z r a j z i viszonyok a l a p j á n ítélünk, hanem a folyók szabá- lyozása előtti vízhálózatot igyekszünk rekonstruálni.
Legelőször is t u d n u n k kell, hogy a Faeset felől jövő Béga s a Lúgos felől a l á f n t ó Temes völgye G r u i n n á l egy- másba torkollik s a két folyó — minthogy a vízválasztó tel-
jesen e l t ű n i k közülök — közös és T e m e s v á r alatt teljesen szét- terülő t ö r m e l é k k ú p o n f o l y i k t o v á b b n y u g a t és d é l n y u g a t felé.31 A folyóágak, völgyeik egyesülésétől kezdve, össze- vissza keresztezték egykor egymást, ami nemcsak a X V I I I . századbeli térképekből, hanem a most is meglevő elhagyott medrekből is k ö n n y e n m e g á l l a p í t h a t ó . E n n e k a bonyolódott vízrendszernek legészakibb folyása az Ó-Béga, legdélibb medre pedig a mostani Temesnek 7sebely alatt l á t h a t ó Birda nevű mellékága lehetett. Ezt a széles sávot a sok keresztül- kasul csavargó lomha v í z f o l y á s h a t a l m a s mocsárrá változ- tatta, a m e l y n e k járhatósága az évszaktól és attól az időről- időre változó vízmennyiségtől függött, amelyet a Temes és a Béga ömlesztett bele.35 E b b e az i n g o v á n y b a torkollott a Lúgos és Bogsán közötti domb- és hegyvidékről alászálló Poganis.
S u r g á n y és Temesina is.3C
Nagyon valószínű, hogy h a j d a n á b a n Temesvár t á j á n nem voltak teljesen k i a l a k u l t , szabályos f o l y ó m e d r e k , h a n e m a víz — tömegéhez, sebességéhez és az ú t j á t álló a k a d á l y o k - hoz képest — hol erre, hol a r r a f o r d u l v a hömpölygött tovább.37
Maga Temesvár ennek a m i a z m á s m o c s á r v i d é k n e k északi szélére épült. í g y m u t a t j a az Ortelius k r ó n i k á j á b a n l á t h a t ó 1596-i r a j z , t o v á b b á az 1716-ban készült, az előbbinél sokkal pontosabb felvétel is.38 Természetesen t u d n u n k kell, hogy ez az utóbbi r a j z tótágast áll, ami m á r első r á p i l l a n t á s r a is kitű- nik, mert a karánsebesi út nyugatra, a.belgrádi pedig északra tart r a j t a . A város neve kétségtelenül azt m u t a t j a , hogy közAretlen közelében volt h a j d a n á b a n az a víz, amelyet a k k o r
a i A „Théâtre de la Guerre dans le Banat de Teniesoar" c í m ű , 1758-ban készült térképen a (névtelen) Béga Bélinctől délkeletre egyesül a Temessek
Winkler-nek a XVIII. század második feléből való részletes térké- pén a „Beglia" G r a i n t á j á n torkollik a Temesbe. A z u t á n ú j r a szétágazik, m a j d ismét egyesül a két folyó, t ö b b szigetet alkotva.
Riedl térképén (1789.) a Bégának nincs neve.
liomann 1790-i t é r k é p e szerint a „Temissel" néven szereplő Béga Bélinc és N a g y t o p o l y között ömlik a Temesbe.
83 Evlia Cselebi, aki a XVII. század második felében többször meg- fordult azon a vidéken, azt í r j a Temesvárról, h o g y : „a t e n g e r n y i víz és mocsár m i a t t nem lehet megközelíteni, a k ö r n y e z ő i n g o v á n y m i a t t nein lehet ostromsáncokba menni." (/. m. 10. 1.) T o v á b b á azt is m o n d j a , h o g y :
„Ha a v á r o s b a n eső esik, a k k o r a városon k í v ü l levő süppedékes helyen még egy e l e f á n t is elmerül." (U. o. 14. 1.)
36 1. vázlat.
37 Dr. Temesi Győző szíves közlése szerint a víz legnagyobb része h a j d a n á b a n is, az 1751 és 1753 között ásott Béga-csatorna, v a l a m i n t a mai Temes i r á n y á b a n h ú z ó d h a t o t t le .
88 fíubics: Magyarországi v á r a k és v á r o s o k n a k a Nemzeti Múzeum k ö n y v t á r á b a n levő metszetei. 539. sz.
. . f e m e s ' - n e k hívtak,3 9 a m e l y azonban m á r az előbb mondot- t a k a l a p j á n se lehet a mai Temes, minthogy ez most Ság alatt folyik. Ellenben a mostani Temesvár u g y a n o t t van. ahol a h a j d a n i állott.
A m i n d e n f e l é k a n y a r g ó , egymással sokszorosan össze- f ü g g ő á g a k s a k ö z ö t t ü k elterülő mocsarak útvesztőjében n a g y o n b a j o s lehetett eligazodni; nevüket csak a legközelebbi k ö r n y é k lakói t u d h a t t á k , míg a viszonyokat nem ismerő idegenek legtöbbnyire „Temes" néven foglalták össze a Temesvár és Zsebely közé esett egész vízrendszert.4 0 H a tehát XVII. századbeli f o r r á s a i n k Temes folyóról beszélnek, azt nem szabad c s u p á n a szorosan vett mai mederre vonatkoz- t a t n u n k . hanem ki kell t e r j e s z t e n ü n k ezt a nevet a r r a az egész széles sávra is, amelyet a Temes és a Béga látott el vízzel.
A t ö r ö k ö k t á b o r á t Temesvártól délre, az ingoványok között, nem k e r e s h e t j ü k . E n n e k nemcsak a térszín alakulása mond ellent, hanem az ütközet lefolyása is. Az éjjeli r a j t a - ütés t. i. nem sikerülhetett volna olyan könnyűszerrel, ha az a l v ó t á b o r t nehezen átgázolható mocsarak környezik.
Sokkal v a l ó s z í n ű b b tehát, hogy a törökök száraz terüle- ten, azaz a vártól északra, a lippai ú t közelében t a n y á z t a k s a k ú t f ő i n k említette Temes, t u l a j d o n k é p e n a mostani Béga őse volt. Vagyis a t á b o r helye ú g y volt megválasztva, hogy háiamögé esett a vár, a m e l y b e a szétugrasztott had valóban iiienekült is.
Az is bizonyosra vehető, hogy a lippa—temesvári úton közeledő D a m p i e r r e nem ezen haladt egészen Temesvárig, h a n e m az utolsó d a r a b o n letért v a l a m e r r e róla. Csakis így volt lehetséges, hogy k i k e r ü l t e a lippai ú t r a kétségtelenül kiállított vigyázók figyelmét. A most is meglevő m a r a d v á - nyokból4 1 következtetve, Temesvártól közvetlenül északra és n y u g a t r a is nagyobb, összefüggő erdőségnek kellett h a j d a n á - b a n lennie, a m e l y az álombamerült törökök á t k a r o l á s á t v a g y megkerülését megkönnyítette.4 2 Másként alig képzelhető, hogv a n a g y s z á m ú h a j d ú s á g észrevétlenül lopózhatott volna a t á b o r közelébe.
*
39 „Temesuarium u r b s et a r x celeberrima a fluuio Teinesso, qui ex a l p i b u s ad Seuerinum U r b e m h a n d procul ab Istro seu D a n u b i o sitis p r o f l u i t , urbemque et arcéin praeterlabitur. n o m i n a t a est." ( I s t o á n f f i : i m. 1622. kiad. 324. 1.)
40 Az 1716-i felvételen a v á r mellett m á r a Béga folyik.
41 Csókaerdő, Vadászerdő.
42 Szamosközy szerint megkerülés történt. (I. m. IV. 228. 1.)
Néni tartozik ugy an szorosan t á r g y u n k h o z , de mindamel- lett f o g l a l k o z n u n k kell a temesvári ütközet általánosan elfo- gadott d á t u m á v a l is. a m e l y n e k m e g b í z h a t ó voltában nem ok nélkül kételkedünk.
T ö r t é n e t í r ó i n k 1604 szeptember 19-ét jelölik meg az ütközet n a p j á u l ,4 3 még pedig G ö m ö r y nyomán,4 4 aki ezt mint végképen leszűrt igazságot közli s azt á l l í t j a , hogy D a m p i e r r e szeptember 17-én érkezett L i p p á r a ; 18-án R á k ó c z y Lajossal és a h a j d ú k k a p i t á n y a i v a l h a d i t a n á c s o t tilt, 19-én h a j n a l b a n pedig felverte a t ö r ö k tábort.
Itt most nem k ö v e t h e t j ü k a b i z o n y í t á s n a k v a g y a cáfo- lásnak azt a m ó d j á t , amelyet a h a r c helyének megállapításá- nál a l k a l m a z t u n k , mert a keresett d á t u m körül, előbb idézett XVII. századbeli k ú t f ő i n k is f e l m o n d j á k a szolgálatot.
Szamosközy u g y a n i s előbb azt í r j a , hogy: „2. Septembris k e r ü l t é k meg éjjel a h a j d ú k I ömösvárat":4 5 a z u t á n pedig azt olvassuk, hogy D a m p i e r r e d i a d a l á n a k híre csak szeptember 21-én jutott el Kolozsvárra;4 6 vagyis a h í r m o n d ó csigaháton j á r t , 19 n a p r a lévén szüksége, hogy a temesvár—kolozsvári ú t a t megtegye. Itt tehát v a g y az egyik, v a g y a másik d á t u m feltétlenül hibás.
G y u l a f f i szerint: „Tömösváratt circa VII. Septembris éjjel é f é l v k o r " történt a rajtaütés,4 7 míg a Bécsbe hívott m a g y a r t a n á c s u r a k — jóval h a t á r o z a t l a n a b b u l — „circa initium mensis Septembris" szókkal jelölik meg az ütközet időpontját.4 8
Bethlen F a r k a s , a k i n a g y o b b á r a Szamosközy n y o m á n j á r . ú g y t u d j a , hogy Bethlen G á b o r „sub initium Mensis Septembris" érkezett Temesvárra4 9 s az erre következő h a j - nalban történt volna az ütközet.6 0
Mint l á t j u k . G ö m ö r y meghatározása Szamosközyétől 17 n a p p a l , G v u l a f f i é t ó l m i n t e g y 12 n a p p a l tér el. M e l y i k ü k n e k van igaza?
E n n e k eldöntésében nagyon fontos D a m p i e r r e egyik jelentése, a m e l y arról szól, hogy L i p p a felé v o n u l t á b a n szeptember 9-én h a g y t a el kis c s a p a t á v a l Varadot.5 1 Ennél-
43 Rónai—Horváth: i. h.
Márki i. h.
Acsádi: i. h.
Komáromi/: Rhédey Ferenc (Hadtört. Közlem.: 1894. évf. 175. 1.)
44 Hadtört. Közi. 1892. évf. 118. és k. 1.
45 I. m. IV. 228. 1.
48 U. o. 230., 231. 1.
47 /. h.
48 Magyar Országgyűl. Emi. i. h.
49 /. m. VI. 116. 1.
50 U. o. 118. 1.
51 Kriegs-Archiv Wien: Feldacten 1604. Fase. IX. ad Nr. 12.
fogva — ha nagyon sietett — 12-én. lassabban h a l a d v a 13-án.
kellett L i p p á r a érkeznie. Ebből máris kétségtelen, hogy se 2-án. se 7-én nem csaphatott össze a törökkel Temesvár alatL de viszont az se következik belőle, hogy G ö m ö r y oldalán van az igazság.
Ugyanis Lippához Temesvár csak két normális menetre van, a t á m a d á s tehát — a h a j d ú k összeszedése végett okvet- lenül szükséges p i h e n ő n a p p a l is számolva — 15-én, vagy 16-án m á r megtörténhetett. Azt t. i. nem h i h e t j ü k , hogy a nagyon mozgékony D a m p i e r r e szeptember 9-étőí 17-éig rótta volna a v á r a d — l i p p a i (most) 135 kilométernyi ú t a t . hiszen sietnie kellett, nehogy a törökök megelőzzék.
A szeptember 19-i d á t u m o t tehát későinek t a l á l j u k s így mindaddig. míg azt valami e g y k o r ú hiteles a d a t nem támo- g a t j a , nem is f o g a d h a t j u k el.
A k é t k e d é s r e az is feljogosít, hogy — mint Szamosközy á l l í t j a — szeptember 21-én. vagyis G ö m ö r y d á t u m á t ó l szá- m í t v a h a r m a d n a p r a , m á r Kolozsvárra jutott az ütközet híre.
Az előbb azt m o n d o t t u k , hogy Szamosközy idézett két idő- meghatározása (szept. 2. és 21.) közül az egyik okvetlenül hibás. Ezt az elsőről az imént ki is m u t a t t u k ; a m á s o d i k n a k megbízható voltában nincs o k u n k kételkedni. Azt ugyanis e l h i h e t j ü k , hogy a Kolozsvárott tartózkodó k r ó n i k á s jól t u d - hatta, mikor ért oda a temesvári r a j t a ü t é s postása.
Temesvártól Kolozsvárig, n a p j a i n k b a n 420 kilométer a távolság. Ha azonban a XVII. századbeli — a m o s t a n i a k n á l jóval k a n y a r g ó s a b b — u t a k a t vesszük a l a p u l s az így beálló hosszabbodásra, n a g y o n alacsony kulcs szerint, csak 10 szá- zalékot s z á m í t u n k : 460 kilométer lesz az eredmény. A hír- m o n d ó n a k tehát 150—155 kilométernyi ú t a t kellett volna n a p o n t a m e g f u t n i a , hogy szeptember 21-én m á r Kolozsvárott lehessen. Minthogy azonban ekkora napiteljesítménnyel nem s z á m o l h a t u n k , az ü t k ö z e t n e k — m á r ennél az oknál fogva is
— 19-e előtt kellett történnie.
A pontos n a p i d á t u m o t nem m o n d h a t j u k meg, de D a m p i e r r e Váradról való i n d u l á s á n a k és a vészhír Kolozs- v á r r a j u t á s á n a k i d ő p o n t j á b ó l következtetve, az a meggyőző- désünk, hogy a temesvári rajtaütés se szeptember 15-e előtt, se l?-e után nem történhetett.
Persze ez is nagyon eltér Szamosközy és G y u l a f f i a d a - tától. E r r e az eltérésre legyen szabad m e g k o c k á z t a t n u n k egy m a g y a r á z a t o t , amelynek helytálló voltáról azonban nem ke- zeskedünk.
T u d j u k , hogy a XVII. század elején még elég nagy volt a z o k n a k a száma, a k i k a Gergely-féle n a p t á r t ó l húzódozva.
még a z u t á n is a Julius Caesar-féle időszámításhoz ragasz- kodtak.5 2 A kétféle n a p t á r között akkor 10 n a p volt a k ü l ö n b - ség. I I a feltesszük, hogy az, akitől a két k r ó n i k á s az adatot k a p t a , az ó - n a p t á r szerint számított, a k k o r az ú j n a p t á r r a áttérve, Szamosközy d á t u m a szeptember 12-ére, G y u l a f f i ó
pedig 17-e t á j á r a tolódik el.53 Az előbbi így is képtelenség, d e mégis csak közelebb jár a valószínűséghez szeptember 2-ánál.
Ellenben szeptember 17-e egyezik azzal, a m i t az imént állítottunk. Lehet, hogy a Bécsbe hívott m a g y a r t a n á c s u r a k jelentése is az ó - n a p t á r o n alapul, mert a 15-e és 17-e k ö z é eső időt m á s k é n t alig a z o n o s í t h a t t á k volna a h ó n a p elejével.
Azt azonban nem t u d j u k m e g m a g y a r á z n i , hogy Szamos- k ö z y és G y u l a f f i d á t u m a között h o g y a n van, még a fenti fel- tevés mellett is, v a g y öt n a p i eltérés. T a l á n toll- v a g y s a j t ó - h i b á r a lehet gondolnunk Szamosközy szövegében, de ezt is csak puszta feltevésként h a n g o z t a t j u k .
*
Nemrégen azt a meglepő kijelentést hallottuk, hogy a ma- g y a r hadtörténelem régebbi eseményei m i n d fel v a n n a k m á r részletesen dolgozva, így hát nem is érdemes többé foglal- kozni velük. Ámde a valóság nagyon is r á c á f o l erre a merész állításra, mert p é l d á u l a most t á r g y a l t temesvári ütközet is egyike a n n a k a temérdek részletkérdésnek, a m e l y n e k kellő megoldása nélkül eredményes synthesishez nem is f o g h a t u n k .
Gjjalókay .Jenő.
a- Szentpétery: Chronologia. 38., 39. 1.
Tóth László szerint Magyarországon és E r d é l y b e n 1625-ig v a n n y o m a az ó - n a p t á r szerint való időszámításnak, míg a hódoltság területén még 20 évvel későbben is t a l á l k o z u n k vele. ( G a r a m p i bécsi nuncius jelen- tése a Gergely-féle n a p t á r r e f o r m r ó l . — Turul: 1927. évf. 13. 1.)
53 Maga Szamosközy és G y u l a f f i az ú j n a p t á r szerint számított.
HacHörléuelmi K ö z l e m é n y e k 2
A tüzérség története Magyarországon kezdetétől 1711-lg.
(Kilencedik közlemény.)
i
1859-ben Eger v á r á n a k tűzmestere H e y m a n n Tóbiás. 73 1590-ben É r s e k ú j v á r k i r á l y i v á r b a n , a h e l y fontosságá- nál f o g v a a r á n y l a g n a g y t ü z é r s é g e t t a r t o t t a k , s e k k o r a k ö v e t k e z ő n e v ű t ü z é r s z e m é l y z e t e t t a l á l j u k itt (bombar- d a r i i ) : G r u b m i l l e r J a k a b , P a w m a n n H e n r i k , De Weiss
P é t e r , Steigentass G y ö r g y , R e g a l a t o C a e s a r , W a y l l e r G y ö r g y , Roys G á s p á r , Groff János, Strobell G y ö r g y , Cas- t e n h o f f e r János, G l a u e r P é t e r , P o l e i n t h a l Miklós, K i t t h e e r M e n y h é r t , T a u f h o f f e r Mátyás, Stiller Kristóf, G e y s s l e r Má- tyás, K e w b e r G y ö r g y és N a c h t r o b János. í m e 18 t ü z é r közt még csak véletlenül sem a k a d egyetlen m a g y a r nevű.574
1594-ben h a z á n k l e g f o n t o s a b b k i r á l y i v é g v á r a i b a n ilyen n e v ű t ü z é r e k e t t a l á l u n k :
Szendró v á r a : Finkhisch O r b á n . H a u g g János, Stock 1 U l r i k és Wich Benedek.
Tokaj: H a u g g J a k a b . „Diesem succedirt Jonas Freiden- berger gewester Zeugwartt au ff K r a s z n a h o r k h a und Filekh vom I. Juli anno 95.'"
kalló: P a u e r János.
Szatmár (Saggmär): Stöckhll Ulrik. Linzen Ádám és H u e b e r Miklós.
Eger: H e y m a n n F á b i á n . U g y a n i t t „Püxengiesser '-ek:
Fleischmann Frigyes és Khörner György.5 7 5 Kivétel nélkül c s u p a n é m e t név.
1597-ben É r s e k ú j v á r t ü z é r e i a zsold j e g y z é k b e n m á r m i n t : ,.Germanorum b o m b a r d a r i i " v a n n a k elkönyvelve s e n n e k a német tüzérségnek f e j e nemes Stanner Simon, aki
„ m a g i s t e r a r t e l l a r i a e " , aki alatt 17 n é m e t b o m b a r d á r i u s
573 H a d t ö r t . K ö z l e m é n y e k I. évf. (1888.) 420. 1.
574 Magy. Nemz. M ú z e u m : Fol. lat. 1373.
~'7" Orsz. L e v é l t á r : L y m b n s 11. soroz. 25,a. csomó, 1594.
szolgál.570 l">98-ban Bástának t ü z é r e k r e lévén szüksége, i l y e n e k é r t t e r m é s z e t e s e n Bécsbe f o r d u l , a h o n n a n azt v á l a - s z o l j á k neki. h o g y n a p o n t a v á r j á k Bécsben 16 t ü z é r é r k e - zését. n y i l v á n v a l ó a n v a l a h o n n a n német v a g y olasz f ö l d r ő l s amint ezek megérkeznek, azonnal t o v á b b í t j á k hozzá.577
1598—99-ben Bécsben az „ o b r i s t e r Z e u g m a i s t e r " E g g e r - oergi R u p r e c h t , a k i n e k h a d n a g y a „ l e u t n a n t " - j a : m o n s i e u r de la H a y . u g y a n e k k o r K a s s á n a k i r á l y i „ z e u g l e u t e n a m b t ' "
W e i d e n f e l d e r Miksa. 1600-ban Galgócz és S e m p t e v á r a k közös t ü z é r e A n g e l o R y k a r d u s . U g y a n e z e n e s z t e n d ő b e n gróf Sulcz K á r o l y L a j o s e l ő t e r j e s z t é s t tesz Rudolf k i r á l y - nak ..das Veldzeugwesen b e t r e f f e n d ', s eszerint tüzéreket (puchseii maister) ..die Statt A u g s p u r g h a t d e r e n 12 und die von N ü r n b e r g 14 geschickt."578
Ha végig t e k i n t ü n k a M a g y a r o r s z á g o n m ű k ö d ő XVI századi t ü z é r e k névsorán, ebből azt a t é n y t minden- e s e t r e m e g á l l a p í t h a t j u k , hogy a m a g y a r n e m z e t i s é g ű tüzé- rek az ekkori m a g y a r királyi tüzérségben álláshoz, k e n y é r - hez nem igen j u t o t t a k . Itt-ott, e l v é t v e a l k a l m a z n a k a k i r á l y i v á r a k b a n e g y - e g y m a g y a r t ü z é r t is, d e a XVI. századi ma- g y a r k i r á l y i t ü z é r s é g b e n az idegen, s első s o r b a n a n é m e t elem d o m i n á l , m e l y e t m á r csak bizalmi szempontból is szívesen l á t n a k . A n é m e t n e m z e t i s é g ű c s a p a t p a r a n c s n o k o k
l e g f e l j e b b a m a g y a r o r s z á g i n é m e t v á r o s o k b ó l s z á r m a z ó n é m e t a j k ú , t e h á t s z e r i n t ü k m e g b í z h a t ó t ü z é r e k e t v e s z n e k v a g y e n g e d n e k m a g u k mellé v e n n i . E k k o r t e h á t ú g y a v á - r a k b a n . mint a h a r c m e z ő n a m a g y a r t ü z é r , b á r m i l y e n lele- m é n y e s . ügyes és t a l á l é k o n y l e g y e n is, v e z e t ő s z e r e p h e z
l e g f e l j e b b m a g y a r p a r a n c s n o k a l a t t j u t h a t , m i n t a h o g y pl.:
Bornemissza G e r g e l y E g e r 1552. évi o s t r o m a k o r csak D o b ó p a r a n c s n o k s á g a a l a t t é r t é k e s í t h e t t e t ü z é r t u d o m á n y á t , mert hiszen idegen p a r a n c s n o k alatt, idegen k a t o n a s á g g a l olyan h e v e s e l l e n t á l l á s r a , m i n t a m i l y e n t a t ö r ö k ellen D o b ó és e m b e r e i k i f e j t e t t e k , s ezzel k a p c s o l a t b a n a tiizéri fogások és l e l e m é n y e s s é g é r v é n y e s í t é s é r e a l i g h a k e r ü l t v o l n a a sor.
\z idegen p a r a n c s n o k o k a t és c s a p a t a i k a t a m a g y a r v á r a k t ö r ö k k é z r e k e r ü l é s e h i d e g e n h a g y t a s nem é r d e k e l t e és persze s e m m i r e sem a m b i c i o n á l t a . A S z o n d y a k , a D o b ó k , a Lossonczyak n e m is hivatásos, p é n z é r t v e r e k e d ő idegen c o n d o t l i e r é k v o l t a k , h a n e m h a z á j u k m i n d e n rögét i m á d ó m a g y a r o k .
576 1597. m á j u s 10. Gem. F i n a n z a r c h i v , Bécs, H u n g a r n : 14.397. csomó.
877 Veres: Basta G y ö r g y levelezése I. k. 73. 1.
878 Kriegsarchiv. Bécs: Feldacten 1598. Fasc. 9. p. 2*A. — Orsz. Le vél- ttár: L y m b u s 11. sor. 1. cs. vegyes militaria. — F e l d a c t e n 1600. fasc. 6. p. II.
A s z ű k e b b é r t e l e m b e n v e t t M a g y a r o r s z á g o n ez a h e l y - zet a XVII. s z á z a d b a n sem változott, m e r t hiszen a császári s e r e g b e n , a m e l y n e k l e g f ő b b h a d u r a ú g y m e l l é k e s e n m a g y a r k i r á l y is volt, és a m a g y a r k i r á l y i v á r a k b a n e z u t á n is a német elem m a r a d t az u r a l k o d ó a t ü z é r s é g n é l . H o g y e r r e csak n é h á n y példát említsünk, Kassán 1607—1608-ban még m i n d i g W e y d e n f e l d e r Miksa a „ z e u g l e u t t e n a m b t " , mellette van 15 főből álló t ü z é r s z e m é l y z e t s ezek közt csak e g y m a g y a r volt, t. i. P a p F e r e n c z „ z e u g r e u t t e r . " 1610-ben a kassai „ A r t h o l l e r e y P e r s h o n e n " között e g y e t l e n m a g y a r sincs, 1622-ben É r s e k ú j v á r z e u g w a r t h - j a W e n i n g e r János.
1680-ban egész F e l s ő m a g y a r o r s z á g z e u g l e u t n a n t - j a F r e u n d - lich Mátyás. 1685-ban M a g v a r ó v á r t ü z é r e i : H e l s z i n g e r Márton, P a w e r M á r t o n és L e c h n e r Simon. A XVII. század f o l y a m á n K a s s á n a k ö v e t k e z ő n e v ű t ü z é r e k e t t a l á l j u k : Bekisch (talán Békés) G y ö r g y , Pol Máté, Thill Tamás.
D e r n d l G y ö r g y , Stain Boldizsár, S o n n i k s Ottó, M a h l e r János, Scheider A n d r á s , Meier János, B r a n d e n b u r g i Lőriucz, H ä m e r l e Pál, Eiders H e r m a n , Schönpöckh Gáspár.3 7 9
A XV11. s z á z a d b a n a m a g y a r t ü z é r e k k e n y e r e t és elhe- l y e z k e d é s t i n k á b b E r d é l y b e n , a f e j e d e l m i t ü z é r s é g b e n t a l á l n a k , b á r itt is a l k a l m a z n a k német, olasz, svéd. s külö- nösen II. Rákóczi Ferencz t ü z é r s é g é b e n — f r a n c i a tüzérekel.' ( omen XVII. századi „ G e n t i s Felicitas" című r ö p i r a t a ezt rossz néven is veszi és az idegen t ü z é r e k n e k Magyarorszá- gon való f a v o r i z á l á s á t ő is a H a b s b u r g u r a l k o d ó k n a k t u l a j - d o n í t j a . k i k n e k „ n e m áll é r d e k é b e n a m a g y a r s á g t ú l s ú l y á t emelni."580
E r d é l y b e n s z e r v e z e t t e b b t ü z é r s é g e t k ü l ö n ö s e n 1. Rá- kóczi G y ö r g y t a r t o t t , s tud juk, h o g v e n n e k f ő f e l ü g y e l ő j e Mikes Mihály,581 míg a szertüzérek főnöke a svéd Maxvell v a g y M a x f e l d B e r t a l a n volt. Rákóczi Zsigmond f ő p a t t a n - t y u s a e g y Kristóf n e v ű , tüzérségi s t r á z s a m e s t e r e e g y Kon- rád n e v ű n y i l v á n n é m e t e m b e r volt, a z u t á n két J a k a b nevű és A n g y a l Simon m a g y a r o k mellett Ágoston és P a t t a n t y ú s F r i d i i k nevű tüzérlegényeit i s m e r j ü k , a k i k Danczkából jött németek voltak.582
II. Rákóczi F e r e n c z t ü z é r s é g e „ t ö b b n y i r e v i d é k i e k b ő l , n é m e t e k b ő l , városi elemből volt a l a k í t v a , jeles f r a n c i a
878 Orsz. Levéltár: L y m b u s II. sor. 1. csomó. 14. b. és 25 a. csomó — Miscellanea Nr. 7., Militaria 1. és 3. csomó. — Archaeologiai Értesítő XXIII. (1903.) évf. 219. 1.
580 H a d t ö r t é n e l m i Közlemények I. évf. 177. 1.
581 U. o.: 1917. évf. 108. 1.
582 U. o.: 1907. évf. 108. 1.; 1918. évf. 149. 1.
