Repülőink a világháborúban.

Repülőink a világháborúban.

I iz év mult el azóta! A harceszközök időközben tökéle- tesedtek. teljesítményeik növekedtek, kilátásaik jelentőseb- bek lettek, stratégiai és t a k t i k a i elveik több lényeges válto- zást szenvedtek.

A mai nézőpontból a cs. és kir. l é g j á r ó c s a p a t h á b o r ú s története stratégiai, taktikai, szervezési és technikai tekintet- ben e g y a r á n t t ú l h a l a d o t t n a k nevezhető. Fejlődésének és tel- jesítményeinek összefoglalása — ú g y vélem — mégsem ér- dektelen. A modern repülés ugyanis, f ő k é n t a h á b o r ú s múlt- n a k köszönheti sikereit, a m e l y n e k pedig a cs. és kir. légjáró- csapatok is t e v é k e n y részesei voltak. A jelen stratégiai és t a k - tikai elvei a mult tapasztalataiból szűrődtek le, a jelen tech- nikai tökéletessége a h á b o r ú v a s k é n y s z e r é n e k szintén sokat köszönhet.

A világháború o s z t r á k - m a g y a r r e p ü l ő i n e k f é r f i a s a k a r a t - ereje. törhetetlen bátorsága és példás tettei megérdemelnek n é h á n y késői szót, még a k k o r is, ha a sok viszontagság és ne- hézség közt derekasan k ü z d ő csapat a z ó t a m á r meg is szűnt, s az egykor egységes és a nehcz h a r c b a n önfeláldozóan k ü z d ő f e g y v e r n e m t a g j a i azóta m á r a világ minden t á j á r a szét- szóródtak.

Az elmúlt tiz év az emlékek elevenségéből sokat levont;

a világháború o k m á n y a i is csak részben m a r a d t a k meg, — viszont a megőrzött a d a t o k b ó l mégis többé-kevésbé össze- f ü g g ő k é p alkotható, a m e l y az idő t á v l a t á b a n előnyeivel- h á t r á n y a i v a l e g y a r á n t sok tanulságot n y ú j t . Az é r d e m e k mellett előtűnnek az elkövetett hibák, az elmulasztott a l k a l - m a k . a leküzdhetetlen nehézségek, amelyek az osztrák- m a g y a r r e p ü l ő k működését oly sokszor gátolták; á m d e a n n á l

i n k á b b kidomborodik a r e p ü l ő k sokszoros túlerővel harcoló kis c s a p a t á n a k érdeme, a m e l y az utolsó pillanatig, minden nehézség ellenére is, híven teljesítette kötelességét. Nem r a j - t u k múlt, hogy nem érhették el mindig a k í v á n t v a g y v á r t sikert.

A h á b o r ú s repülés történetének m e g í r á s á n á l csak teljes tárgyilagosság jogosult. Sem az érdemek kiszínezése, sem a h i b á k elhallgatása nem volna helyénvaló; emlékek és t a n u l -

ságok ezek. a m e l y e k utólagosan csak a k k o r foghatók k r i t i k a alá, ha ismeretesek az elősegítő v a g y gátló okok, amelyek az események fejlődését közvetve v a g y közvetlenül befolyá- solták.

*

1. A cs. és kir. légjárócsapatok helyzete a mozgósításkor.

A cs. és kir. l é g j á r ó c s a p a t o k a t a mozgósítás készületlenül találta. A repülőgép mindössze 8—10 éves m ú l t r a tekinthetett vissza, s ha megvalósulása óta sokat is fejlődött és katonai használhatóságát kiil- és belföldi gyakorlatokon, versenye- ken. körrepüléseken, sőt m á r h á b o r ú s viszonyok közt is iga- zolta, m o n d h a t j u k mégis, hogy — a f r a n c i a hadvezetőséget kivéve — egyetlen állam hadvezetősége sem t u l a j d o n í t o t t neki olyan fontosságot, a m i t mint a felderítés és a h a r c esz- köze megérdemelt volna. Megrögzött elvekhez való ragaszko- dás, a t e c h n i k a s a harcászat k ö l c s ö n h a t á s á n a k nem helyes mérlegelése, s t a l á n első sorban a n a g y és bizonytalan a n y a g i befektetés kétes k o c k á z a t a voltak azok az okok, amelyek az o r s z t á k - m a g y a r repülés fejlődését legjobban gátolták. Követ- kezménye ennek az lett, hogy a cs. és kir. lég j á r ó c s a p a t o k f e j l ő d é s ü k b e n a többi n a g y h a t a l o m mögött — szervezetben, a n y a g b a n , felszerelésben, kiképzésben és gyakorlati t a p a s z - t a l a t b a n e g y a r á n t — messze v i s s z a m a r a d t a k .

A Monarchiának 1915-ban mindössze 3 légha jója. 9 lég- gömbje. 15 repülőgépe, 5 repülőtere;¹ 1914-ben: 2 l é g h a j ó j a ,

10 léggömbje, 56 repülőgépe (6 ..D"' + 30 „B" gépe) és 9 r e - pülőtere volt.

A fenálló a l a k u l a t o k szervezete is igen kezdetleges volt.

A l é g j á r ó csapatok még csak egységes vezetés alatt sem ál- lottak. A „léghajósosztag" (Luftschifferabteilung) a ..közle- kedési d a n d á r " (Verkehrsbrigade), — a 9. „várléggömbosztag"

(Festungsballonabteilung) a v á r t ű z é r e z r e d e k és zászlóaljak kötelékébe tartozott.

A) A „léghajósosztag", a m e l y r e a lég járó-személyzet ki- képzése, az a n y a g beszerzése, átvétele, kipróbálása, gondo- zása és kezelése h á r u l t , az alábbi a l a k u l a t o k r a tagozódott:

1. Parancsnokság a törzsosztagokkal, a kísérleti osztag- gal, az anyagkezelőséggel, az anyagvizsgálóállomással, a számvevőséggel és a léghajós k ö n y v t á r r a l .

a) léggömbkeretre (Ballonkader),

b) repülőkeretre (Flugmaschinenkader) oszlott.

1 F i s c h a m e n d , W i e n e r - N e u s t a d t , Görz, Póla, Ö r k é n y .

2. A kiképző osztag,'² a m e l y a léghajós és r e p ü l ő személy- zetet képezte ki.

5. A műszaki osztag³ a g á z g y á r r a l , m ű h e l y e k k e l és a n y a g r a k t á r r a l .

A személyzet „ s a j á t " és „kiegészítő" állományból (Eigener u. Ergänzungsstand) állt, számát a h a d ü g y m i n i s z t é r i u m ren- deletekben állapította meg.

Az a n y a g i eszközök elégtelenségére jellemző, h o g y a költségvetés a l é g j á r á s c é l j a i r a 1912-ben a M o n a r c h i á b a n csak 600.000 koronát, mig pld. F r a n c i a o r s z á g b a n u g y a n a k k o r 25.000.000 f r a n k o t irányzott elő.

A „Légha jósosztag" h á b o r ú esetén — terv szerint — a a következő a l a k u l a t o k a t állította volna fel:

a) „Tábori léggömbosztagok" (Feldballonabteilungen) hadseregfőparancsnokság, minden h a d s e r e g p a r a n c s n o k s á g és hadtestparancsnokság részére; a léggömbosztagok I s á r k á n y - és 1 gömbballonnal, távbeszélő és t á v j e l z ő a n y a g g a l , t a r t ó k ö - telekkel és g á z p a l a c k o k k a l (Gasflaschen), 10 kincstári és 44 országos j á r m ű v e l felszerelve; állomány: 6 tiszt, 200 ember;

b) „Légha jós alakulatok" (Lenkballonformationen)⁴ 1 — 1 léghajóval, szükséges személyzettel, l é g h a j ó c s a r n o k k a l és a g á z g y á r r a l együtt a l k o t n a k egy egységet.

c) „Tábori repülő telepek" ( F l u g m a s c h i n e n p a r k s ) a h a d - sereg és h a d t e s t p a r a n c s n o k s á g o k részére; m i n d e n r e p ü l ő ala- k u l a t áll 4 repülőgépből, 4 sátorhangárbóí, 2 segélyautóból, törzs és szárnykocsikból ( R u m p f - u. Flügelwagen) és orszá- gos j á r m ű v e k b ő l .

B) A „várléggömbosztagok" (Festungsballonabteilungen) a vártűzérezredekhez és zászlóaljakhoz voltak beosztva, a n y a g i kérdésekben is függetlenek voltak, csak vitás esetek- ben k ü l d t e ki h o z z á j u k a h a d ü g y m i n i s z t é r i u m a „léghajós osztag" 1—1 tisztjét. Az osztagok 1 s á r k á n y és 2 gömbballon- nal, távbeszélő és távjelző eszközökkel és gáztöltőállomással voltak ellátva. Személyzetük 5 tiszt, 50 ember és 2 országos j á r m ű volt.

A r e p ü l ő a l a k u l a t o k „Etrich" és „Lohner" t í p u s ú g é p e k - kel voltak felszerelve, a m e l y e k 65, 90 és 120 HP. „Daimler", illetve 85 HP. „ H y e r o n i m u s " motorral m i n d e n t e l j e s í t m é n y tekintetében a k ü l f ö l d i gépek mögött állottak. F ő k é n t az

„Etrich" tipus volt az,amely, b á r kezdetben meglepő eredmé- nyeket m u t a t o t t (1912), a h á b o r ú b a n elsőként m o n d t a fel a szolgálatot.

2 l i i s t r u k t i o n s a b t e i l u n g . t e c h n i s c h e Abteilung.

4 A hadsereg f ő p a r a n c s n o k s á g és a h a d s e r e g p a r a n c s n o k s á g o k részére.

2. A cs. és kir. lég járócsapatok szervezete a világháborúban.

A c-s. és kir. l é g j á r ó c s a p a t o k fentiekben jelzett fejlesztése a világháború v á r a t l a n kitöréséig nem volt v é g r e h a j t h a t ó . A k i k é p z e t t személyzet és a rendelkezésre álló a n y a g elégtelen- sége miatt, a tábori a l a k u l a t o k száma a tervezettnél jóval ki- sebb m a r a d t .

Mozgósításkor mindössze 15 repülőszázad indult a harc- térre, a m e l y e k — egyes kivételeket leszámítva — a hadsereg- f ő p a r a n c s n o k s á g és a hadseregparancsnokságok rendelkezé- sére állottak. A r e p ü l ő k kevés száma és a r e p ü l ő k a l k a l m a - zására fenálló nézetek e g y a r á n t k ö z r e j á t s z o t t a k a b b a n , hogy a világháború kezdetén a repülőket szinte kizárólag távoli felderítésre a l k a l m a z t á k . A repülő közel- és harcfelderítést, a repülővel való tűzvezetést, — amelyet a f r a n c i á k m á r a há- ború előtt, m i k é n t azt a Monarchia had vezetősége is t u d t a volt, m á r sok sikerrel h a s z n á l t a k , — tel jesen elhanyagolták.

A tábori repülőszázadok közül a 7., 8., 9. számút az 1.

hadsereghez, az 1. és 11. s z á m ú t a 2. hadsereghez, a 5. és 15.

számút a 5. hadsereghez, a 2. és 13. számút a 4. hadsereghez osztották be. A 4., 5.. 6. és 12. tábori repülőszázadok beosztása

— a rendelkezésre álló a d a t o k b ó l — nem á l l a p í t h a t ó meg. Az a s p e r n i repülőszázad kiképzési célokra a hátországban ma- r a d t .

A várléggömbosztagokat, a cs. és kir. v á r t ű z é r e z r e d e k (zászlóaljak) kötelékében, a megerődített helyekre osztották be még pedig Bécsbe 1. K r a k a u b a 2, Przemyslbe 5. Pólába 2, C a t t a r o b a 1 várléggömbosztagot. A fischamendi léggömb- osztag a kiképzést f o l y t a t t a .

*

Az 1914. és 1915. évek a cs. és kir. légjárócsapatok szer- vezetében alig okoztak változást. A hiányos és hasznavehe- tetlen a n y a g pótlása, a m e l y az o s z t r á k - m a g y a r hadvezetősé- get m i n d j á r t 1914 a u g u s z t u s á b a n a r r a utalta, hogy az r i c h " gépek p ó t l á s á r a német „ A v i a t i k " és „ R u m p l e r " gépeket vásároljon, a n y a g i a k b a n a hadvezetőség kezét a n n y i r a lekö- tötte. hogy 1915. év közepéig ú j repülő a l a k u l a t o k a t nem ál- líthatott fel. A léggömbalakulatok szaporítását pedig az gá- tolta. hogy gömbballonok h á b o r ú s viszonyok közt — tehát g y a k r a n kedvezőtlen időben — nem voltak h a s z n á l h a t ó k és a z o k a t „ s á r k á n y " léggömbökre (Parseval-Siegsfeld-tipus!) kellett átcserélni. A léggömbosztagok létszáma sem emelke- dett 1915. év végéig.

Az 1915. év második felében indult meg a légjárócsapatok kezdetben lassúbb, m a j d egyre gyorsabb fejlesztése. Az állás- h a r c kényszere játszott ebben n a g y szerepet, hiszen a merev

h a r c v o n a l a k a földi felderítést j ó f o r m á n lehetetlenné tették s egyre több f e l a d a t o t h á r í t o t t a k a h á b o r ú s t ű z p r ó b á t m e g - állott légi felderítésre. Lassan k i f e j l ő d ö t t a légi harc is, s a légi felderítést — a vezetésnek most m á r legfontosabb eszkö- zét — működésében gátolni s így az ellenséges vezetőséget a helyzet helyes ismeretétől megfosztani igyekezett.

Míg tehát a repülő felderítésre nemcsak a távoli, h a n e m a közeli és a harcfelderítés egyre számosabb f e l a d a t a h á r u l t , míg a repülő a tűzvezetés és az összeköttetés egyre f o n t o s a b b eszköze lett: felmerült a n n a k szüksége is, hogy a repülő fel- derítők m u n k á j á t biztosítsák, viszont az ellenséges r e p ü l ő k tevékenységét lehetőleg z a v a r j á k . E r r e a célra kezdetben a felderítő századokhoz osztottak be egyes vadászgépeket, ame- lyek f ő f e l a d a t a a s a j á t felderítés t á m o g a t á s a lett, a m e l y e k egyébként az ellenséges r e p ü l ő k e l h á r í t á s á r a is szolgáltak.

Addig, míg a légiharc egyes gépek h a r c a m a r a d t , ez a r e n d s z a b á l y némi sikerrel is j á r t . később azonban, mikor a r a j o k h a r c a váltotta fel az egyes gépek harcát, önálló vadász- repülöszázadok felállítása m á r nem volt elkerülhető. A szá- z a d o k n a k ez a specializálódása, a m e l y a m á r a d d i g is túl- terhelt r e p ü l ő i p a r r a még ú j a b b feladatot hárított, s a j n o s későn, — csak 1917 elején — következett be, s építési nehéz- ségek miatt nem volt a k í v á n t m é r t é k b e n fejleszthető.

Még később h a t á r o z t a el magát a hadvezetőség a r r a , hogy a n y u g a t i harctéren oly sok sikerrel j á r ó bombaharcot alkal- mazza a r r a , hogy az ellenség védett területeit m e g t á m a d j a s ott neki é r z é k e n y k á r o k a t okozzon. A felderítő repülőszáza- dok — amelyek hosszú időn át, amig az i p a r „egységesítési"

elve a harcászat „speciálizálási" elvén uralkodott, még a bom- bázást is ellátták, — a légi harc hevességének fokozódása és a r e p ü l ő f e l a d a t o k állandó g y a r a p o d á s a miatt ezt — a gép természetével ellenkező, t e h e r b í r á s á r a túlzott — f e l a d a - tot később m á r meg nem oldhatták. 1917 közepétől kezdve a cs. és kir. légjáró csapatok keretében is állítottak fel német m i n t á j á r a s német gépekkel (Gotha) „ bombázó csoportokat"

(Fluggeschwader); de ezek felállítása lassan h a l a d t és na- gyobb számmal csak 1918 elején jelentek meg.

A lég j á r ó c s a p a t o k fokozatos fejlesztése egyre több r e p ü l ő kiképzését, egyre több gép építését követelte meg. Míg a ki- képzés a repülőkiegészítő alakulatokra h á r u l t , addig az a n y a g biztosítása (harctéri és kiképző a l a k u l a t o k számára) a g y á r a k a t terhelte.

A cs. és kir. l é g j á r ó c s a p a t o k fejlődéséről részletes képet a k a r v á n rajzolni, a n n a k részeit k ü l ö n - k ü l ö n kell ismertet- nünk. Nevezetesen a központi vezetésről, a tábori és h a d t á p - alakulatokról, a kiegészítő alakulatokról, időjelzőszolgálatról,.

a repülő figyelő szolgálatról, az a n y a g i ellátás központi veze- téséről és szerveiről (Flieger-Arsenal) és a repülő ipar fokoza- tos kifejlődéséről kell áttekintő képet a d n u n k .

a) A központi vezetés.

A repülő és léggömbalakulatok elkülönített alárendelése m i h a m a r célszerűtlennek bizonyult. A r e p ü l ő k m á r 1915-ben k i v á l t a k a „közlekedési d a n d á r " kötelékéből és önálló csapat- testet alkottak, a m e l y a es. és kir. h a d ü g y m i n i s z t é r i u m alá rendeltetett. A cs. és kir. légjárócsapatok parancsnoksága a r e p ü l ő k egységes szervezésének, felállításának, felszerelé- sének. kiképzésének és a n y a g e l l á t á s á n a k központi szerve lett. A r e p ü l ő k harctéri a l k a l m a z á s á t a felettes parancsnoksá- gokhoz beosztott repülő törzstisztek vezették, akik kezdetben ci hadsereg-, m a j d a hadtestparancsnokságokhoz voltak be- osztva, amikor a had seregparancsnokságoknál külön vezér- kari tiszteket b í z t a k meg az alárendelt repülő a l a k u l a t o k egységes vezetésével.

A lég járócsapat p a r a n c s n o k s á g n a k , sokágú hivatása be- töltésére, m i h a m a r két — e z r e d p a r a n c s n o k i hatáskörrel fel- r u h á z o t t — p a r a n c s n o k s á g lett alárendelve:

a) a cs. és kir. légjáró kiegészítő csapatok parancsnok- sága, a m e l y a repülő és a léggömbalakulatok személyi pót- lását l á t t a el és

b) a cs. és kir. légjáró arzenál parancsnoksága, amely az a n y a g i kiegészítés, a gyártás, az átvétel, a továbbfejlesztés, a felszerelés és fegyverzet stb. pótlása, v a l a m i n t a g y á r i p a r fejlesztése és felügyelete terén töltötte be hivatását.

A különböző harctereken beosztott tábori a l a k u l a t o k törzstisztjei is kezdetben a cs. és kir. légjárócsapatok parancs- noka alá voltak rendelve, m a j d 1917. év végén ezek felügye- letét tőle elvették, de hogy mégis az o l y a n n y i r a kívánatos egységes vezetés m e g m a r a d j o n , megszervezték a cs. és kir.

légi haderők felügyelőségét,⁵ a m e l y n e k

a) a hadsereg-repülőparancsnokok ú t j á n a tábori ala- k u l a t o k ,

b) a légjárócsapatok parancsnoksága ú t j á n a hátországi a l a k u l a t o k és az anyagellátás és ipar e g y a r á n t alá voltak rendelve.

A cs. és kir. légi h a d e r ő k parancsnoksága m a g á b a n a) technikai, b) tengerészeti, c) személyi és általános ügy- csoportra tagozódott. (Nr. 599 P.)

5 C e n e r a l i n s p e c t o r a t d. k. u. k. L u f t s t r e i t k r ä f t e .

REPÜLŐINK A VILÁGHÁBORÚBAN

b) A tábori- és hadtáp-alakulatok.

I. A t á b o r i r e p ü l ő-s z á z a d o k é s c s o p o r t o k . A cs. és kir. légjárócsapatok a háború kezdetén, — mi- ként fent m á r említettem. — mindössze 13 repülőszázaddal indultak harcba. Gyors elhasználódás, v a l a m i n t a kiképzés és a g y á r t á s terén m u t a t k o z ó nehézségek miatt s z á m u k

1915. éo végéig nem is változott, sőt a l á r e n d e l é s ü k is t ö b b n y i r e u g y a n a z m a r a d t , ami t e l j e s í t m é n y ü k r e nem is volt rossz ki- hatással. mert a hónapokig egy területen m ű k ö d ő századok, a terepnek m i n d e n részeletét és a szemben álló ellenséges erők helyzetét pontosan ismerték.

A századok szinte kizárólag felderítő gépekkel voltak felszerelve és ez az „egységes" gép végezte ú g y a felderítés, mint a harc és a bombázás f e l a d a t a i t .

Míg tehát a h á b o r ú első évei a r e p ü l ő s z á z a d o k tökéletesí- tésével és teljes ujjászerelésével teltek el. 1916. év elején — é p p e n az állásharc k é n y s z e r ű szüksége f o l y t á n — megindult a tábori repülőszázadok számszerű szaporítása is. Az ú j repülőszázadok a fennálló századok tehermentesítésére vol- t a k első sorban hívatottak. C s a k így volt a még mindig kis repülőcsapat a hadászati és harcászati vezetés s z e m p o n t j á b ó l e g y a r á n t fontos sokféle f e l a d a t r a sikerrel felhasználható.

Az 1916. év a repülőszázadok számát havonta 2 új szá- zaddal szaporította, ú g y , hogy az év végéig 56 tábori repülő- század állt m á r a harctereken. Gépeik száma átlag 4—6 volt századonkint. A gépek „ A v i a t i k " és „Albatros" t í p u s ú a k vol- t a k . t ö b b n y i r e 160 HP. „ D a i m l e r " és 145 IIP. „ H y e r o " moto- rokkal. .V századok az egyes hadseregekre a következőképen voltak elosztva: 1. hadseregnél a 15., 33.; a 2. hadseregnél a 3., 8.. 14.. 25.; a 3. hadseregnél a 7., 26.; a 4. hadseregnél a 10.. 20.. 27.; az 5. hadseregnél a 2., 4., 12., 19., 23., 28., 34., 55.;

a 7. hadseregnél az 1., 29. 50.; a 9. hadseregnél a 9., 11., 18.;

a 10. hadseregnél a 16.; a 14. hadseregnél az 5., 22.; a 16. had- seregnél a 51., 52.; a 19. hadseregnél a 6.; a T e r s t y á n s z k y - hadseregcsoportnál a 15., 17., 21., 24.; a Mackensen-hadsereg- csoportnál a 56. tábori repülőszázad.

A századokhoz, a felderítők közvetlen védelmére és az ellenséges felderítés gátlására, egyes „ F o k k e r " együléses

vadászgépeket osztottak be.

Az 1917. évben a repülőszázadok havonta 2—2 új század- dal való számszerű szaporítása tovább folytatódott. Főként az olasz harctéren növekedett erősen a századok száma, ahol a z ellenség n a g y o b b légi készültsége a r e p ü l ő k erősebb gya-

r a p í t á s á t m á r régen megokolttá tette. A légi h a r c k í v á n a l m a i - n a k megfelelően a felderítőszázadok mellett m á r önálló vadászszázadokat is állítottak lel. Ezek száma az év végéig

7-re emelkedik (41., 42., 45., 51., 55., 56., 60. „ J " század!). A v a d á s z s z á z a d o k a t m a j d n e m kizárólag az olasz harctérre kiil- dötték, ahol m ű k ö d é s ü k k e l az olaszok szinte n y o m a s z t á fölényét lényegesen enyhítették. U g y a n e z év közepén állí- tották fel az első „bombázócsoportot" (Fluggeschwader 1.

néven), a m e l y azonban — kellő t a p a s z t a l a t o k h í j á n — az éjjeli repülésben nem igen tudott még a fokozott követel- m é n y e k n e k megfelelni.

A háború utolsó éve, a m e l y az összes n a g y h a t a l m a k légi f ö l é n y é r t való küzdelme volt, a Monarchiát is „légi hadereje"

rohamos fejlesztésére sürgette. Valóban megindult a versen- gés, amelyben a Monarchia h á b o r ú b a n létesített i p a r a m á r nem állhatta meg a versenyt. A szép tervek, amelyeket a légi h a d e r ő korszerű követelményeinek teljesítésére kidolgoztak, a kiképzésben és a gyártáson csődött mondottak. A f e j - lesztés eddigi mértékét sem tud ják m á r betartani, miáltal az e n t e n t e - h a t a l m a k (olasz, f r a n c i a , amerikai, angol) r e p ü l ő i n e k számszerű és minőségbeli fölénye egyre n y o m a s z t ó b b lett.

A légi harcok most m á r nem az erős ellenséget, h a n e m s a j á t gyenge légi h a d e r ő n k e t apasztották, nem is beszélve arról, hogy sem a s a j á t gépek minősége, sem a repülők harci kedve nem volt m á r a h á b o r ú végén a régi.

A repülőszázadok száma 1918-ban az összeomlásig, m i n d - össze 14 ú j a b b századdal és 4 ú j a b b „bombázó csoporttal növekedett. Az ú j századok közül: 8 felderítő és 6 v a d á s z - század volt. U g y a n e k k o r specializálták a századokat f e l a d a - t a i k a l a p j á n , ami a z o n b a n — sajnos — nem a n n y i r a a szá- zadok gépeinek f e l a d a t o k r a való alkalmassága szerint (távoli, közeli felderítő, harci feladatok!), mint i n k á b b aszerint tör- tént. hogy azok mely parancsnoksághoz voltak beosztva, m i l y feladatot végeztek.

A századok számszerű szaporítása a veszteségek pót- lását is megnehezítette. Ezért az 1918-ban felállított ú j szá- zadok a gépek számát nem g y a r a p í t o t t á k lényegesen, hi- szen szinte az összes századok megszabott á l l o m á n y u k a l a t t állottak, azaz gépeiknek legfeljebb 50—60%-ával rendelkez- tek. Végeredményben a m á r a m ú g y is lassú fejlődés csak lát- szólagos volt, mert az új századokat a régiek rovására állí- tották fel.

A világháború utolsó évében, 1918. augusztus végén a lég j á r ó c s a p a t o k n a k összesen 74 tábori r e p ü l ő s z á z a d j u k (51 hadosztály közel-felderítő „ D " , 10 hadtest v a g y hadsereg távoli felderítő „ F " és 15 vadász „J"' s z á z a d j u k ) , ezenkívül 5 b o m b á z ó c s o p o r t j u k („G"') volt. Ezek, egyesek kivételével, az olasz harctérre kerültek, anélkül, hogy az olaszok bénító légi fölényét kiegyenlíthették volna, ami m á r a Piave-i t á m a -

l.ábra. A cs. és kir. légjárócsapatok tábori és hadtápalakulatai, 1917. július havában a keleti harctéren.

H a d t ö r t é n e l m i K ö z l e m é n y e k . — II. 4

elásnál, még i n k á b b az olaszok októberi t á m a d á s á n á l volt igen erősen érezhető. A rohamos fejlődés helyett tehát rohamos h a n y a t l á s állott be. O k a i a repülőgépek rosszabb minőségé- ben. kisebb s z á m á b a n , a személyzet hosszú, de hiányos ki- képzésben s ezzel a személyi és a n y a g i pótlás csődjében kere- sendők.

*

A repülőgépek és a repülőszemélyzet gyűjtésére, elosz- t á s á r a , átképzésére, gépek j a v í t á s á r a , minden hadsereg kere- tében „ h a d t á p - r e p ü l ő t e l e p e k " (Fliegeretappenparks) létesül- tek. Az első ilyen telepeket 1916. közepén állították fel Mar- b u r g b a n . Szegeden, K r a k a u b a n ( m a j d Lembergben), s S t r y j - ben. 1917-ben. a repülés fokozatos fejlesztésével kapcsolatban, a h a d t á p r e p ü l ő t e l e p e k száma is növekedett, s ezeket a külön- böző hadseregek alá rendelték. S z á m u k 7 volt és sorrendben:

a z 5., 19. a T e r s t y á n s z k y , a 2., 5., 4. a József főherceg had- seregeknek voltak alárendelve; — állomáshelyeik: Marburg, Szeged. Laibach, Lemberg, S t r y j . Lublin és Szamosfalva voltak.

U g y a n c s a k 1917-ben állították fel az első „repülő had- t á p m ű h e l y t " (Fliegeretappenwerkstätte) a 7. hadseregnél.

E n n e k h i v a t á s a a rongált repülőgépek gyors á t j a v í t á s a és ü z e m b e helyezése lett.

1918-ban a h a d t á p b e r e n d e z é s e k 5 ú j a b b „ r e p ü l ő - h a d t á p - t e l e p p e l " és 5 „ r e p ü l ő - h a d t á p m ű h e l l y e l " b ő v ü l t e k ; 1918 köze- p é n s z á m u k 10. illetve 4 volt, a m i k o r belőlük ú j a b b átszer- vezés ú t j á n az összes hadseregek részére külön „repülő had- t á p t e l e p e t " és „repülő m o t o r m ű h e l y t " rendszeresítettek.

Teljesség kedvéért meg kell említeni, hogy a világháború utolsó h ó n a p j á b a n , az Isonzó-hadseregnél „légi erők fegyver- m ű h e l y e " és a 11. és a Boroevics-hadseregnél 1—1 repülőtér- é p í t ő század létesült; f e l a d a t u k a t n e v ü k m u t a t j a .

II. A 1 é g g ö m b o s z t a g o k ( s z á z a d o k ) . A léggömbosztagok, miként békében, ú g y a világháború első két évében is (1915. decemberéig) a c-s. és kir. v á r t ű z é r - ezredek és zászlóaljak kötelékébe tartoztak, s őket ezek számai szerint nevezték.

Mí g a világháború kezdetén az erődített helyek megszálló c s a p a t a i közé számítottak, addig az állásharc kifejlődésekor a l k a l m a z á s u k r a a tábori hadseregnél is tág tér nvilott. 1915.

évben m á r n a g y o b b részük a tábori hadseregnél található, m í g 1916-ban m á r eredeti megjelölésük is megváltozott és sorszámot k a p t a k .

2. ábra.A es. ós kir. légjárócsapatok tábori és had tápalakulatai, l<)17. július havában a délnyugati és déli harctéren.

A M o n a r c h i á n a k 1914-ben még csak 11 léggömbosztag ja volt, s z á m u k a légi figyelés fontosságának felismerésével kez- detben lassan, m a j d a cs. és kir. légjárócsapatok keretében g y o r s a b b a n , növekedett. 1915 végén 16, 191? végén 27 volt a s z á m u k , a m e l y 1918-ban már részben a nagy veszteségek, részben a nehéz a n y a g p ó t l á s miatt m á r nem emelkedett.

A léggömbosztagokat 1917. szeptemberében léggömb- századokká alakították.

Beosztásuk a különböző hadseregeknél felmerülő szükség szerint volt változó:

1916 végén a 2. hadsereghez 4: a 5. hadsereghez 5; a 4. hadsereghez 5; az 5. hadsereghez 4; a 7. hadsereghez 5;

a 9 hadsereghez 2; a 12. hadsereghez 1; a 14. hadsereghez 2 léggömbosztag volt beosztva.

191? végén a következő elosztást l á t j u k : 1. hadsereg 1;

2. hadsereg 4; 5. hadsereg 4; 4. hadsereg 5; Isonso-hadsereg 3;

7. hadsereg 2; 8. hadsereg 1; 9. hadsereg 5; 12. hadsereg 1:

Pola h a d i k i k ö t ő 1 léggömbosztaggal rendelkezett.

1918 végén: Isonzo-hadseregnél 15; 6. hadseregnél 9 ; 10. hadseregnél 1, Németországban 2, Triestben 1 léggömb- osztag volt beosztva.

Szervezetük és a n y a g u k a h á b o r ú alatt szépen fejlődött.

A gömbballont a „sárkányléggömb", a háború végén pedig t ú l n y o m ó részben az „AE"-léggömb váltotta fel. A lóvontatású h a j t á n y t motoros h a j t á n y cserélte fel, amely a léggömb fel- bocsátását és bevonását meggyorsította, amit a gyakori repülő- t á m a d á s o k k í v á n a t o s s á tették. A szállóernyő, a m e l y igen sok léggömb figyelőjének életét mentette meg, a h á b o r ú végén általános h a s z n á l a t b a n állott. A gáz előállítására silicin m-el j á r á s t rendszeresítettek.

A k o r m á n y o z h a t ó l é g h a j ó k kezelését a személyzet Német- országban s a j á t í t o t t a el. Ezek azonban a l é g h a j ó k hadi liasz- navehetetlensége miatt soha sem j u t o t t a k szerephez.

c) A kiegészítő alakulatok.

A repülő személyzet kiegészítésére a világháború kezde- tén gondoskodás alig történt, ami érthető is. hiszen a háború évekig húzódó döntését előre senki sem sejtette. Az 1914-es évben a repülő személyzet kiegészítését visszamaradt repülő személyzet l á t t a el (kb. 80 fő).

A repülőszolgálatban beálló veszteségek — a m i k részben halál, sebesülés, ellenséges földön való leszállás, balesetek stb. f o l y t á n állottak be — a repülő személyzet pótlását mi- h a m a r szükségessé tették.

Az ú j személyzet kiképzésére a békében m á r fennállott repülőterek közül csak egyesek jöhettek számításba, amelyek

g y á r a k , jó t e l j e s í t m é n y ű v a s u t a k közelében, a harcterektől lehetőleg távol voltak. A v i l á g h á b o r ú előtt a Monarchia terü- letén a következő városok közelében voltak m á r katonai r e p ü l ő t e r e k : Fischamend, Wr.-Neutstadt, Görz, Mostar, Újvidék, K r a k a u , Przemysl, Graz, Aspern, Sarajevo. Ezek k ö z ü l csak 4 volt kiképzési célokra h a s z n á l h a t ó : Wr.-Neu- stadt, Fischamend, G r a z és Újvidék. Przemysl és Görz hábo- r ú s események f o l y t á n megszűntek, sőt egyideig K r a k a u sem volt kiképzési célokra használható. S a r a j e v o és Mostar a bosznia-hercegovinai v a s ú t a k kis teljesítőképessége miatt, a d d i g míg ezek sürgősebb k a t o n a i s z á l l í t m á n y o k k a l voltak megterhelve, nem jöhettek, mint teljes é r t é k ű e k számításba, Aspern g y á r i repülőtér lett.

A repülőkiképzés céljaira ezért új repülőterekről kellett gondoskodni, amelyek Szombathely, Szeged és Pandorf köze-

lében létesültek.

1915. év végén a nevezett repülőtereken 9 repülő kiegé- szítő század m ű k ö d ö t t : W r . - N e u s t a d t b a n 3 (2., 7., 9.). Újvidé- ken (1.), Grázott (5.), Szombathelyen (4.), Szegeden (5.), F i s c h a m e n d e n (6.) és P á n d o r f o n (8.) egy-egy század.

1916 elején a szervezet még K r a k a u , 1916 végén A r a d . Mostar, K l a g e n f u r t , S a r a j e v o , m a j d 1917-ben R a j l o v a c és Lúgos részben ú j o n n a n létesített, részben ú j r a üzembe vett repülőtereivel bővült.

A repülő kiegészítő századok sok embert vontak el hát- országi szolgálatra, hiszen á l l o m á n y u k m á r 1916-ban t ö b b mint 2600 fő volt; viszont teljesítményeik is egyre növekedtek.

S z á m b a kell venni, hogy a repülőszemélyzet — főként a piló- ták — kiképzése, bizonyos időn túl nem gyorsítható, mert a kiképzési idő mesterséges rövidítése a kiképzés a l a p o s s á g á n a k és a gépvezetők g y a k o r l a t á n a k r o v á s á r a esik. a m i sok bal- esetnek és sikertelenségnek lehet okozója. Szomorú t a n u l s á g volt erre a világháború végén, az ú j felállítások és a tetemes veszteségek miatt szükségessé vált gyorsított kiképzés, ami bizony sokban h o z z á j á r u l t az utolsó év szinte ijesztő módon felszökő veszteségi statisztikájához (lásd: utóbb!).

Az 1916. végéig fennálló 9 repülő kiegészítő század telje- sítményére felhozható, hogy m i n d e n veszteség ellenére is, a háború elején fennállott létszám lényegesen j a v u l t : a tiszti pilóták száma 89-ről 120-ra, az altiszti pilóták száma 4-ről 155-re, a megfigyelőtisztek száma 50-ról 78-ra növekedett s e z e n k í v ü l 26 tiszti és 273 altiszti pilóta, v a l a m i n t 100 meg- figyelőtiszt állott kiképzés alatt.

Az 1917. év elejétől kezdve, az ú j o n n a n kiképzett pilóták száma havonta átlag 50-re tehető, ami — tekintve, hogy hiva- talos a d a t o k szerint, a pilóták f o g y a t é k a átlagban évi 100% —

mintegy 5—600 f ő n y i összes pilótaállomány pótlására ele- gendő. Ez a szám nem nevezhető m a g a s n a k s oka a b b a n rej- lik. hogy az ú j repülő kiegészítő századokat a régiek gép- á l l o m á n y á n a k r o v á s á r a állították fel. s a s z á z a d o k n a k sem elegendő repülőgép, sem j ó motor nem állott rendelkezésére.

E n n e k f o l y t á n a repülésre a l k a l m a s időt s a kiképző személy- zet teljesítőképességét nem t u d t á k teljesen kihasználni. Bár minden repülő kiegészítőszázad részére 12 egykormányos és 12 k é t k o r m á n y o s gép volt rendszeresítve, a századok gépállo- m á n y a mindig lényegesen a megszabott létszám alatt m a r a d t .

1917. a u g u s z t u s egyik p r ó b a n a p j á n pld. a 16 repülő kiegészítő század együttes á l l o m á n y a 79 e g y k o r m á n y o s és 141 kétkor- mányos gép volt, viszont ebből j a v a r é s z t motorhiba miatt. — másrészt mert a gépek j ó k o r a száma (s épen a legjobb gépek) légvédelem esetleges céljaira volt f e n n t a r t v a — mindössze csak 25 e g y k o r m á n y o s és 92 k é t k o r m á n y o s gép repült.

A szükséges személyzet biztosítása 1918. évben f ő k é n t az erős veszteségek m i a t t még nehezebb f e l a d a t volt. A 100-ra tervezett r e p ü l ő s z á z a d o k felállítása csak ú g y lett volna lehet- séges, hogy ( 1000 fő harctéri, 250 f ő kiképző létszámot véve) a kiképzést havi 125 pilótára lehetett volna fokozni (decem- bert, j a n u á r t rossz idő miatt tel jesen számításon k í v ü l hagy- va!). Ez a létszám 25 repülő kiegészítő századdal lett volna elérhető, — á m d e az ilyen i r á n y ú tervek részben repülőterek, részben repülőgépek h í j á n nem voltak megvalósíthatók.

A hiányos a n y a g g a l a pilóták kiképzése sem lehetett tökéletes. A tábori a l a k u l a t o k p a r a n c s n o k a i emiatt számos kifogást tettek. — mert bebizonyosodott, hogy a gyorsított kiképzés, s a repülőtéren kívüli repülés (Überlandflug) gya- korlatának hiánya, nehéz viszonyok közt nagyon megbosszulta magat. A n a g y veszteségek épen a gyakorlatlan és t a p a s z t a - latlan r e p ü l ő k soraiban m u t a t k o z t a k .⁶

A megfigyelők kiképzése külön „repülő megfigyelő isko- lában' történt (Fliegerof'fizierschule), amely Wr.-Neustadton

1916. óta egyik t a n f o l y a m o t a másik u t á n tartotta. Egyszerre átlag 100—100 tisztet képeztek ki a megfigyelő szolgálatban, á m d e a kiképzés f ő k é n t elméleti volt, hiszen ily n a g y s z á m ú növendék gyakorlati repüléseinek végzésére, még a r.-Neu- s t a d t b a n állomásozó 5 repülő kiegészítő század gépei sem voltak elegendők. A t a n f o l y a m o k átlag 2—2 hónapig tartot- tak. A kiképzés — addig, míg a légi harc nem volt túlságosan heves (1916—17-ben) — a h á b o r ú s céloknak meg is felelt,

0 E b a j o n a hadseregeknél felállított külön harci repülőiskolák (Wr.-Neustadt, Udine, N e u m a r k t ! ) csak részben. — a pilóták tábori repülő- századoknál való u t á n k é p z é s e pedig alig segíthettek. A repülőkiképzés alapja volt hiányos!

á m d e a k k o r , midőn az entente számbeli fölénye egyre j o b b a n érvényesült (1918-ban), a t ú l s ú l y t csak a kiképzés tökéletes- sége révén lehetett volna ellensúlyozni. A g y a k o r l a t és a t a p a s z a l a t h i á n y a itt is megboszulta magát.

A régibb megfigyelők elestek, vagy pilóták lettek, s az újak a nehéz viszonyok közt csak szerencsével állhatták meg a helyüket. Már az első r e p ü l é s ü k alatt igen sokan keserű t a p a s z t a l a t o k a t voltak kénytelenek g y ű j t e n i .

..Die Beobachter sind nicht auf der g e w ü n s c h t e n Höhe.

Ihre Ausbildung u n d Disciplinierung in jedem Zweige des Flugzeigbeobachterdienstes dringend erforderlich."

„Piloten entsprechen im allgemeinen nicht. Ihre inten- zivste Ausbildung, wie bereits gemeldet, ist notwendig."7

A háború végén fennállott helyzet megvilágításához még a r r a kell utalnom, hogy nemcsak a személyzet kiképzése, hanem a n n a k helyes kiválasztása is s z á m t a l a n a k a d á l y b a ütközött. A kiváló s t a l á n épen azért a repülőszolgálathoz kí- vánatos tisztek és legénységi egyének, m á s u t t is kedveltek voltak, miért is a csapatok és p a r a n c s n o k s á g o k ezek kérvé- nyeit nem szívesen továbbították.8

U g y a n i l y e n nehézségek állottak fenn a r e p ü l ő s z á z a d o k földi szolgálatának ellátásához szükséges szakszemélyzet biztosításánál (fényképészek, r á d i ó m e c h a n i k u s o k , elektro- technikusok. motor- és gépszerelők, fegyvermesterek, hegesz- tők stb.). Ilyen s z a k m u n k á s o k a t v a g y az a m ú g y is túlterhelt üzemektől, a m e l y e k m a g u k is állandó m u n k á s h i á n y b a n szen- vedtek. v a g y a fennálló repülőszázadoktól kellett volna el- vonni. amelyek gyakorolt erőiket ú j o n n a n kiképzett (gyakor- latlan) m u n k á s o k ellenében nem szívesen cserélték el; a v a g y oly n a g y számban kellett volna kiképezni, hogy a f o g y a - tékok és az ú j felállítások szükséglete fedezhető legyen.

Mindezekből látható, hogy a személyzet h á b o r ú s célokra elégtelen kiképzésének, ezzel a repülő századok nem mindig hibátlan m ű k ö d é s é n e k oka, végeredményben az anyagi és ipari felkészültség h i á n y á b a n rejlett, amit m á r a bevezetés- ben említettem és amire még vissza fogok térni. Az egyesek áldozatkészsége és hősiessége le t u d t a u g y a n n é h a k ü z d e n i a m i n d e n ü t t feltornyosuló nehézségeket, de m a g á b a n nem volt elegendő, hiszen a repülés technikai harceszköz, amely- ben épen ezért a gép minden téren dominál. A lassan k i a l a k u l ó

7 6. A. K. O p . Nr. 1060.

8 E t é n y r e világít reá a es. és k i r . h a d ü g y m i n i s z t é r i u m a l á b b i r e n - delete: ,,Es w i r d allen K o m m a n d a n t e n z u r P f l i c h t g e m a c h t , G e s u c h e von O f f i z i e r e n u n d O f f i z i e r s a s p i r a n t e n u m die V e r w e n d u n g im D i e n s t e bei der Lft., d a n n persönlich v o r g e b r a c h t e Bitten der M a n n s c h a f t u m Aus- b i l d u n g z u m F l u g z e u g f ü h r e r n a c h g e w i s s e n h a f t e r B e g u t a c h t u n g unbe- d i n g t w e i t e r z u l e i t e n . " (K. M. Abt. 5/L. Nr. 8382. A m 29. O k t o b e r 1917.)

gazdasági krizis a repülés terén is ezer meg ezer helyen ütötte fel a fejét.

A kiegészítő a l a k u l a t o k ezt a nehéz szerepüket csak egy- séges vezetés alatt o l d h a t t á k meg.

Az egész kiképzés a légjáró kiegészítő p a r a n c s n o k s á g alatt egyesült a következő séma szerint,⁹

I. Cs. és kir. Repülő Kiegészítő Csapatok Parancsnoksága, az 1. Törzsszázacldal.

A) Repülő kiegészítő zászlóaljak.

1. Repülő kiegészítő zászlóalj. 11. Repülő kiegészítő zászlóalj.

(Wr.-Neustadt.) ' * S z á z a d a i :

2. Wr.-Neustadt.

3. Graz.

4. Szombathely.

6. Wr.-Neustadt.

7. P a n d o r f . 8. Wr.-Neustadt.

10. K r a k a u . 12. K l a g e n f u r t .

Repülő a n y a g r a k t á r a k . Felszerelőosztag.

B) Repülő tanzászlóalj.

1. Repülő tiszti iskola (Fliegeroffiziersschule).

2. Tüzérségi reptilő-tanszázad (Artilleriefliegerlehrkompagnie).

5. Egyéb iskolák: rádió-iskola (Radioschule).

fényképező-iskola (Photoschule),

géppuskalövésziskola (Mg. Schützenschule), repülőgépszerelő-iskola (Flugzeugwärter- schule).

2. és 5. Törzsszázad.

II. Cs. és kir. Léghajós Kiegészítő Csapatok Parancsnoksága.

1. A p a r a n c s n o k s á g a törzsszázaddal.

2. A léghajós kiegészítő zászlóalj (Luftschiffer-Ersaztbatail.).

3. A léghajós t a n z á s z l ó a l j (Luftschiffer-Lehrbataillon).

4. A honi légvédelmi zászlóalj (Heimatschutzbataillon).

5. Léghajós m ű h e l y ( L u f t s c h i f f e r w e r f t ) . 6. A gáztelep (Gazwerk).

Mint látható, ez a szervezet, a m e l y hosszas fejlődés u t á n a l a k u l t ki. a repülő- és léghajós-szolgálat minden ágát felöleli.

9 K. M. Abt. 5/L. Nr. 12.000.

1. Újvidék.

5. Szeged.

9. Arad.

11. Mostar.

13. Lúgos.

14. Sarajevo.

15. Arad.

cl) Az anyagellátás és a gyáripar.

A r e p ü l ő c s a p a t szorosan vett technikai fegyvernem, hi- szen harceszköze a gép, a m e l y n e k minősége és száma harc- erejéhez ép oly fontos, a k á r a személyzet egyéni r á t e r m e t t - sége. A r e p ü l ő c s a p a t t a k t i k a i értéke t e h á t a gép által közvet- lenül. a géppel kapcsolatos kiképzés révén pedig közvetve, a r e p ü l ő g é p g y á r t á s és a n y a g e l l á t á s f ü g g v é n y e .

A t a k t i k a az építés i r á n y í t ó j a , az építés a t a k t i k a támo- g a t ó j a v a g y gátlója. A gép természete szabja meg a taktikai elveket, a taktikai elvek irányítják a katonai gépek fejlődé- séi. A kör ezzel zárul. Miként m i n d e n lehetőséget a gép teremt meg, ú g y minden nehézségnek is ez lehet közvetett v a g y köz- vetlen okozója.

A cs. és kir. r e p ü l ő c s a p a t gépeinek, m o t o r j a i n a k , felsze- relésének. fegyverzetének, n y e r s a n y a g á n a k beszerzését, átvé- telét. k i p r ó b á l á s á t és elosztását a cs. és kir. repülőarzenál vé- gezte. a m e l y a léghajóscsapat műszaki osztagából m á r a világháború f o l y a m á n fejlődött ki. Noha s a j á t műhelyei, telepei és r a k t á r a i voltak, mi sem természetesebb, minthogy a háború előre nem sejtett fokozott követelményeinek, még kevésbé a repülés rohamos — soha nem remélt méretekben való — fejlődésének m a g á b a n meg nem felelhetett. (Személy- zete kezdetben 12 tisztviselő, 460 e m b e r : 1916-ban 210 tiszt- viselő és 4500 fő volt!)

A cs. és kir. repülőarzenálra nehezedett a legsúlyosabb feladat. Úgyszólván semmiből kellett m i n d e n t megteremtenie:

a repülőgép-, a motor- és a rokonipart megszerveznie, bőví- tenie. teljesítőképességében fokoznia, a m i n d i n k á b b súlyos- bodó gazdasági krizis — s z a k m u n k á s o k , szén. benzin, vas.

egyéb fémek, élelmezés terén m u t a t k o z ó nehézségek — h a t á - sát kellett kiegyensúlyoznia.

A r e p ü l ő g é p g y á r t á s , felszerelés és fegyverzés terén érde- kelt mintegy 50 különböző i p a r á g a t vezetni és i r á n y í t a n i igen nehéz feladat. F ő k é n t nehéz az elégtelen eszközökkel, a mindig változó és mindig növekedő k ö v e t e l m é n y e k n e k eleget tenni.

A repülőarzenál, a m e l y a r e p ü l ő i p a r különböző á g a i n a k megfelelően repülőgép, motor, gépfelszerelés, kísérletek, nyil- v á n t a r t ó , elosztó ügyosztályokra oszlott, az ipari üzemeket egy kézből irányította.

Első f e l a d a t a a gyárak fokozott termelés céljaira való fejlesztése és ú j g y á r a k bevonása, illetve létesítése volt.

A háború kezdetén fennálló Lohner. épülő Albatros és Aviatik g y á r a k — mintegy 5 millió korona befektetésével — erősen kibővítették üzemeiket. A Wiener Karosserie F a b r i k ,

az ö f a g , U f a g , a T h ö n e & F i a l a g y á r a k ú j o n n a n létesültek, amelyekhez a k a t o n a i kincstár ú j a b b mintegy 6 m i l l i ó ko- ronával járult. E r e p ü l ő g é p g y á r a k mellett: Daimler, Hiero, MÁG, MARTA, később a F I A T és Breitfeld & D a n e k . a repülőmotorok g y á r t á s á r a rendezkedtek be, mihez maga a Daimler-cég, mintegy 5 millió koronát használt fel. A segéd- i p a r : cső. tengely, csapágy, golyóscsapágy, vászon, műszer, f e g y v e r stb. g y á r t á s á r a külön rendezkedett be.

A gyárak üzemének központi vezetése és ellenőrzése, — a m e l y a személyzet teljesítményére, létszámára, m u n k a i d e - jére. a szén és a n y e r s a n y a g k i u t a l á s á r a , felhasználására, az átvétel és a felügyelet szabályozására, egyszóval a g y á r i ü z e m n e k szinte m i n d e n részletére k i t e r j e d t . — teljes sikerrel j á r t mindaddig, míg az ü z e m e k n e k a követelményekkel a r á n y o s bővítése lehetséges volt, amíg a m u n k á t a m u n k a e r ő , a szén és a n y e r s a n y a g h i á n y a meg nem zavarta.

Ámde m á r 1917-ben jelentkeztek a b a j o k , épen a k k o r , mikor a repülés gyorsabb fejlesztése egyre égetőbb lett;

1918-ban pedig, amikor az entente fölénye egyre nyilván- valóbb lett, valósággal k a t a s z t r o f á l i s gazdasági és ipari csőddé fejlődtek.

Az anyagellátás csődje a légi uralomért vívott h a r c b a n jelentkezett döntő tényezőként, ahol a gépek száma, minősége, a kiképzés ( ú j r a n a g y j á b a n a gépszámtól és minőségtől függő) minősége súlyos b a j a i n sem a r e p ü l ő k önfeláldozása, sem ügyessége nem tudott kellő eszközök hí ján segíteni.

A harctereken k ü z d ö t t légicsapatokról az alábbi össze- hasonlítás a d h a t hozzávetőleges k é p e t :

H a t a l o m :

; S z á z a d o k

R e p ü l ő g é p e k á m a

H a t a l o m : _{1 9 1 4 .} 1917. í 9 1 8 .

é v e k b e n F r a n c i a o r s z á g — — — — — —

A n g l i a — — — — — — — — O r o s z o r s z á g — — — — — —

25 158 15 166 6 56

152 1446 70 1665 65 300

258 4840 198 4500

O l a s z o r s z á g — — — — — — ^— 162

1600

200 2000 É s z a k a m e r i k a i E g y e s ü l t Á l l a m o k — ^— 4

55

45 700

B e l g i u m — — — — — — — 6

26

- 11

Í86

N é m e t o r s z á g — — — — — — 41

218

201 2110

450 4050 O s z t r á k - M a g y a r M o n a r c h i a — — — 13

42

61 600

82 800

A dolgok e végzetes fejlődését n é h á n y szóban össze lehet foglalni. 1916. év második felében a 7 r e p ü l ő g é p g y á r ( ö f a g , W. K. F., U f a g . Lloyd. Aviatik, Lohner, Albatros) 389 g é p e t :

1917. év első felében 478 gépet, összesen 867 gépet, azaz ha- vonta 72 gépet g y á r t o t t . 1917. év második felében havi t e l j e - sítményét m i n t e g y 150 gépre fokozta. Ami a gép elhaszná- lást (létszám Va-a) számítva, m i n t e g y 450 gépből álló r e p ü l ő - csapat állandó kielégítésére elegendő. A 6 r e p ü l ő m o t o r g y á r (Daimler, Hiero, MÁG, F i a t , M a r t a , Breitfeld) 1916. év m á - sodik felében 643 motort, 1917. év első felében 686 motort g y á r t o t t ; a h a v o n t a g y á r t o t t motorok száma á t l a g b a n 110 volt.

Ezt az 1917. év végéig m i n t e g y 125-re sikerült fokozni.

Ami m i n t e g y 450—500 gépből álló r e p ü l ő c s a p a t kielégítésére sem volt m á r elegendő. (Harcoló g é p á l l o m á n y + 1/3 motor- tartalék!)

A h a d s e r e g f ő p a r a n c s n o k s á g terve szerint, a cs. és k i r . légi h a d e r ő 1918. év végéig 1000 gépre lett volna növelendő, ami ú g y a motor, mint a r e p ü l ő g é p i p a r 2—2V2-szeres t e l j e - sítményével el lett volna érhető, sőt a g y á r a k a f e l á l l í t a n d ó ú j k i k é p z ő a l a k u l a t o k gép- és motorszükségletét is elláthat- t á k volna. A g y á r t á s 1918-ban havi 240 r e p ü l ő g é p r e , 175 mo- t o r r a volt csak fokozható, — ami csak iy2-szeres növekedést jelent.

A fejlesztés programmjának betartása nem a gyárakoii múlott. Azok m i n d e n e r e j ü k e t l a t b a vették, hogy a teljesít- m é n y e k e t fokozzák.

Az 1918. évi kimerülés okai egyrészt teknikai, másrészt gazdasági természetűek voltak. Az entente ú j gépei és motor-

jai minőségben és s z á m b a n a n n y i r a j a v u l t a k , hogy a h a r c - tereken levő r e p ü l ő g é p e i n k n a g y része h a s z n a v e h e t e t l e n n e k bizonyult. Kicserélésük ú j a b b f e l a d a t o t h á r í t o t t az a m ú g y is túlterhelt i p a r r a , m i n e k f o l y t á n a fokozott g y á r t á s sem növel- hette jelentékenyen a harcoló repülőerőt.

A gépek minőségbeli fejlődéséről az alábbi t á b l á z a t a d h a t á t t e k i n t é s t :

G é p - É v S e b e s s é g E m e l k e d é s f e l s ő h a t á r a

H a s z n o s t e h e r b í r á s

Ü z e m a n y a g óra

; Motor- t e l j e s í t m é n y

t í p u s k m / ó r a k m . q- h. H P .

F e l d e r í t ő 1915. 9 0 - 1 2 0 2 - 3 3 - 4 4 - 5 8 0 - 1 C 0 r e p ü l ő g é p 1918. 160—200 6 - 7 4 - 6 3 - 4 2 0 0 - 3 0 0 V a d á s z - 1915. 1 2 0 - 1 4 0 3 - 4 2 - 3 2 80—110 r e p ü l ő g é p 1918. 1 8 0 - 2 2 0 6 - 8 2 - 3 2 1 6 0 - 2 7 0 B o m b á z ó 1915. 1 1 0 - 1 2 0 2 - 3 6 - 1 0 4—5 2 0 0 - 3 0 0 r e p ü l ő g é p 1918. 140—170 4—5 8 - 1 5 4 - 8 4 5 0 - 6 0 0 Ó r i á s

r e p ü l ő g é p e k 1918. 1 3 0 - 1 4 0 4 - 5 30—42 7 - 8 1 0 0 0 - 1 8 0 0

Ké nyszer őségből a századok elavult gépeikkel is r e p ü l t e k , ami viszont a veszteségeket még i n k á b b fokozta és a gépek s z á m á t ú j r a csak apasztotta.

Az ipar fokozott munkát csak úgy teljesíthetett volna.

Ha ehhez kellő munkaerő, üzemanyag és nyersanyag áll ren- delkezésére. Az ü z e m e k programmszerű bővítéséhez — 1918-ban — mintegy 20.000 m u n k á s r a , kellő mennyiségű szénre, mintegy 1400 waggon vasra, kellő mennyiségű rézre, a l u m í n i u m r a stb. lett volna szükség.

Ezzel szemben ú g y a s z a k m u n k á s o k harcterekről való bevonása, az a c é l g y á r a k szénnel való ellátása — az általános gazdasági krizis f o l y o m á n y a k é n t — m e g a k a d t v a g y erősen csökkent. K ö v e t k e z m é n y e ennek természetesen gyártási pan- g á s lett. a m i n e k megint a tábori repülő a l a k u l a t o k l á t t á k ká- rát, a m e l y e k 1918. év közepén a rendszeresített gépeknek m á r körülbelül csak e g y h a r m a d á v a l rendelkeztek.

Az a n y a g i ellátás külső okokban rejlő csődje vitt oda, hogy a légi h a d e r ő kiépítése f e n n a k a d t és hogy fejlődés he- lyett visszafejlődés volt m i n d e n téren észlelhető.

Az ipari nehézségekről az alábbi n é h á n y szám ad teljes képet, m u t a t v á n előre a m i h a m a r bekövetkezett b u k á s t .

A Monarchia összes gép- és motortermelése a h á b o r ú b a n a következő:

A u s z t r i a M a g y a r o r s z á g Év S á r k á n y Motor M u n k á s S á r k á n y Motor Munkás

1914. 40 50 849 50 22 577

1915. 195 500 2558 145 140 1717

1916. 517 650 5824 414 204 5024

1917. 1050 900 5285 664 550 4100

1918. 1600 1500 7650 778 450 4500

összesen : 5402 5200 ^— 2029 1146 ^—

Ezzel szemben összehasonlítás végett álljon az entente n é h á n y a d a t a :

F r a n c i a o r s z á g S á r k á n y Motor

1917. 14.915 25.092 1918. 25.669 44.565

A n g l i a

S á r k á n y Motor

14.421 11.556 22.106 22.102

I t á l i a

S á r k á n y Motor

4.000 6.500 6.500 15.000 e) Az időjelző szolgálat.

A h á b o r ú t a p a s z t a l a t a i h a m a r beigazolták, hogy a repülő- g é p a felderítésnek igen hatásos, de — mert az időjárástól

f ü g g — nem teljesen megbízható, s kiszámítható eszköze.

A repülés s a v i l á g h á b o r ú végén egyre n a g y o b b a r á n y o k b a n k i f e j l ő d ő gázharc érdeke volt, hogy az i d ő j á r á s változásairól

J. ábra.A es. éskir. légjárócsapatok időjelző szolgálatú 1918-ban. Átszervezés után,

i d e j e k o r á n értesüljön. Evégből k i t e r j e d t időjelző szolgálat szervezése lett kívánatos.

A h á b o r ú kezdetén az osztrák és m a g y a r országos meteo- rologiai központok a d t a k csak ki jelentéseket, amelyeknek részletei a repülés k í v á n a l m a i n a k nem teljesen feleltek meg (pld. a magassági szél mérése!). N a p o n t a a d t a k idő jóslásokat, a m e l y e k a rendeltetési helyekre legtöbbször elkésve érkeztek.

1916-tól kezdve ezért tábori időjelző szolgálatot szerveztek, a m e l y a polgári állomásokat is bevonta figyeléseibe és töké- letesebb eszközeivel, f ő k é n t katonai szempontok szerint vé- gezte figyeléseit és tette jelentéseit. 1916. közepén a tábori időjelző szolgálat központi vezetősége a bécsi a r z e n á l b a n szé- kelt. Néki voltak a tábori időjelző központok (Lemberg, Belgrád, Laibach. Budapest) alárendelve, míg a tábori idő- jelző állom ások Luck, Brody, Czernovitz, Mitrovicza, Skutari,

Doberdo, Aisovizza, H a i d e n s c h a f t , Villach, Toblach, Trient, S t a n i s l a u és S t r y j - b a n voltak elhelyezve.

A tábori edőjelző szolgálat 1917. elején a cs. és kir. lég- j á r ó c s a p a t o k h o z lett beosztva. U g y a n e k k o r átszervezték és t ö b b csoportba foglalva lényegesen kibővítettek. Az átszer- vezés célja a jelentések g y ű j t é s é n e k megkönnyebbítése volt.

A jelentéseket állami távírón A u s z t r i á b a n díjazással, Magyar- országon d í j t a l a n u l továbbították.

1917. végétől kezdve a tábori időjelzőszolgálat a követ- kező helyekre t e r j e d t ki:

a) a tábori időjelzőszolgálat központi vezetősége Bécsben.

b) a tábori időjelző központok : Lemberg, Budapest, Adels- berg, Bozen. Trient és Udine,

c) az állandó tábori időjelző állomások : Lublin, Kielce.

Triest, Temesvár, Sarajevo, Nis, Belgrád, Mte. Maggiore.

Udine, Villach, Felixdorf, Kiew, Kolozsvár, Ungvár, Brassó.

Czernovitz,

d) a mozgó tábori időjelző állomások a hadseregek kör- letében 19 különböző helyen létesültek és tettek figyeléseket.

A széles a l a p o k r a épített szervezet jól betöltötte hivatását, n o h a a központi h a t a l m a k k ü l f ö l d i időjelzéseket nem k a p - h a t t a k és prognózisaikban csak hiányos a d a t o k k a l rendel- keztek.

Sok vállalkozás sikerében voltak csendes részesek!

5. A cs. és kir. légjárócsapatok teljesítményei.

A cs. és kir. lég j á r ó c s a p a t o k minden nehézség ellenére is híven teljesítették f e l a d a t u k a t .

A repülőket a hadvezetőség túlnyomó részben felderí- iésre a l k a l m a z t a , aminek bizonyítéka az is, hogy a századok

m i n t e g y 80%-a kétüléses felderítőgépekkel volt felszerelve, s azok a világháború végéig a felső vezetés p a r a n c s n o k s á g a i -

hoz szinte egyenletesen voltak elosztva. A r e p ü l ő k tehát a földi harc céljait szolgálták, s csoportosításukban csak na- g y o b b h a d m ű v e l e t e k idéztek elő változást, amikor a századok s z á m a a földi h a r c döntésének helyén növekedett, azaz a földi harc s ú l y p o n t j á t a légi felderítés s ú l y p o n t j a követte.

A világháború elején a Monarchia had vezetősége, é p ú g y , mint a f r a n c i á k kivételével az összes hadvezetőségek, a repülőgépet kizárólag a felderítés és elsősorban a távoli fel- derítés eszközének tekintették. A r e p ü l ő k az 1914. évi orosz és szerb, az 1915. évi orosz, szerb és olasz, az 1916. évi orosz, olasz és oláh. t o v á b b á az 1917. évi olasz harctéren vívott har- cokban. a távoli felderítést sikerrel végezték. Kezdetben a rossz anyag, később az entente légi fölénye gátolta u g y a n m ű k ö d é s ü k e t , kiváló egyéni t e l j e s í t m é n y e i k a z o n b a n a leg- teljesebb elismerést érdemlik, mert az ellenség általános hely- zetéről a hadvezetőséget mindig helyesen t á j é k o z t a t t á k . A távoli felderítés, a légi h a r c kifejlődésével, egyre több a k a - d á l y b a ütközött u g y a n , á m d e a n a g y m a g a s s á g b a n és kiváló fényképező készülékekkel m ű k ö d ő r e p ü l ő k ennek ellenére is megoldották f e l a d a t a i k a t .

Az állásharc kifejlődésével, a m e l y a földi felderítést szinte teljesen megbénította, a közeli és harcfelderítés, m a j d a tüzérségi és gyalogsági repülés is. a felderítő századok fel- a d a t a lett. A r e p ü l ő k e téren végzett jó m u n k á j á n a k bizonyí- téka az, hogy általános lett a r e p ü l ő k s z a p o r í t á s á r a vonatkozó ó h a j , mert a fennálló kevés repülőszázad a sokféle f e l a d a t n a k m á r csak minden erejje megfeszítésével tudott megfelelni.

Míg ugyanis a távoli felderítés, ha n a g y h a d m ű v e l e t e k a moz- gás megszűntével r i t k á b b a k is lettek, fontosságában hol nyert, hol meg veszített, de az egész h á b o r ú alatt folytató- dott. addig a közeli és a harcfelderítés, még i n k á b b a tüzér- ségi és gyalogsági repülés a repülőket az alsó vezetéssel és a harcoló c s a p a t t a l is közelebbi érintkezésbe hozta.

A sokféle és a t a k t i k a i vezetést részletekben érdeklő fel- a d a t következménye volt az, hogy a r e p ü l ő k kezdetben csak a felső vezetés, később a középső vezetés szerveihez lettek beosztva. A hadsereg-, a hadtest- és a hadosztály-repülő- századok k ü l ö n v á l t a k . Mivel tehát a taktikai a l k a l m a z á s egyre több parancsnokság kezébe került, a személyi és anyagi ellátás és igazgatás, a repülőtörzstisztek révén, a cs. és kir.

lég j á r ó c s a p a t o k parancsnoksága, m a j d a cs. és kir. légi had- erők felügyelősége (Generalinspectorat) kezében m a r a d t .

A repülök harci alkalmazására, olyan értelemben, mint azt a nyugati harctéren l á t j u k , a cs. és kir. légjárócsapatok-

nál csak a h á b o r ú utolsó másfél évében került, — de a k k o r is csak szerény keretek közt — a sor. A légi harc kifejlődése a r e p ü l ő k m ű k ö d é s e terén sok változást okozott. A f e l d e r í t ő n e k m i h a m a r h a r c á r á n kellett a betekintést kikényszerítenie, A légi harc célja kezdetben csak saját felderítés biztosí- tása s esetenkint az ellenséges felderítés gátlása volt, a m i t más eszköz h í j á n u g y a n c s a k az „egységes" felderítőgépek, v a l a m i n t a felderítőszázadokhoz beosztott egyes vadászgépek l á t t a k el. Később a s a j á t felderítők támogatása és az ellen- séges felderítők m e g t á m a d á s a különvált. Míg az a felderítő- századok egyes vadászgépeinek f e l a d a t a m a r a d t , addig ez a z ú j o n n a n felállított vadászszázadok hivatása lett.

Lassan megindult a harc a légi fölényért s a v a d á s z e r ő k számszerű növelésével egyidejűleg, azok a l k a l m a z á s á n a k e h ei is j o b b a n tisztázódtak. A légi t á m a d á s o k és a légvédelem fontossága — az entente egyre növekedő légi fölénye miatt — egyre világosabb lett. Hogy a v a d á s z e r ő k ennek ellenére sem érték el a sikeres működéshez oly kívánatos önállóságot, a n n a k okai a nyomasztó helyzetben keresendők. — a m e l y egyfelől a felderítők hatásos védelmét, tehát a v a d á s z e r ő k többé-kevésbé megkötött a l k a l m a z á s á t , másrészt a vadász- erők kizárólagos harcát, tehát ezeknek f ő k é n t felderítéstől független a l k a l m a z á s á t sürgette.

A vadászerők a l k a l m a z á s a terén tehát a mindenkori hely- zet volt m é r t é k a d ó . H a r c u k n a k lényegére kellő t a p a s z t a l a t o k még nem voltak, s ezért teljes h a t á s u k sem érvényesülhetett.

A felderítőgépek közvetlen kísérése, a m e l y a v a d á s z g é p sajátosságaival ellenkezik, egyes területek „légi z á r r a l " való megszállása, ami viszont a h a r c ideiglenes jellegével ellen- tétes, a vadászerőket fölényes ellenség t á m a d á s a i n a k tette ki.

ami a z o k n a k (minden önfeláldozás ellenére is) sok é r z é k e n y veszteséget okozott. A vadászerők földön való térbeli össze- vonása, m a j d az ezeknek alárendelt erők levegőben n a g y o b b egységekbe „osztályokba" (Geschwader) való összevonása, a fennálló helyzeten nem sokat segíthetett. O k a ennek egyrészt az entente erőinek számbeli és minőségbeli fölényében, más- részt s a j á t erők határozottan t á m a d ó alkalmazása helyett azok félig-meddig védő a l k a l m a z á s á b a n keresendő. A vadász- erők m ű k ö d é s é n e k javarésze az ellenséges repülők m ű k ö d é - sének e l h á r í t á s á b a n merült ki. Hogy v a d á s z r e p ü l ő k mind- amellett is sok sikert m u t a t t a k fel, az többnyire az egység ek p a r a n c s n o k a i n a k és a beosztott r e p ü l ő k n e k az érdeme.

A légi harc hevességét leginkább a veszteségi kimutatá- sok n é h á n y a d a t a v i l á g í t j a meg. A cs. és kir. légjárócsapatok veszteségei a világháború különböző éveiben a következők voltak:

Év Hónap H a l o t t S e b e s ü l t S é r ü l t E l t ű n t F o g s . - b a e s e t t

ö s s z e s e n

1914. 8—12. 8 6 4 17 55

1915. 1—12. 22 11 2 50 25

1916. 1—12. 60 24 58 8 46 176

1917. 1— 8. ^{— — — — — —}

1917. 9 12. 58 25 ^— 14 14 91

1918. 1— 8. 250 82 115 92 6 525

összesen 558 148 159 114 155 912

Ebből a számból még az 1917. évi j a n u á r — a u g u s z t u s hó nem ismeretes veszteségei h i á n y z a n a k , — az összes veszteség (kb. 2/3 ellenséges b e h a t á s folytán) cca 1000 emberre tehető.

Míg a s a j á t veszteségek nagysága elsősorban az ellen- ség fölényével, másodsorban a hiányos kiképzéssel m a g y a - rázható, addig a k é p helyessége miatt meg kell j e g y e z n ü n k , hogy a harcokban az ellenség is tetemes veszteséget szenve- dett, ami s a j á t gépeink kisebb száma és rosszabb minősége miatt, első sorban az egyes repülök egyéni kiválóságának t u d h a t ó be. A nevesebb r e p ü l ő k győzelmének s z á m a rohamo-

san növekedett. 1918. év végéig kivívott győzelmeikkel a z a l á b b i a k érdemelnek külön említést:

Brumovski Godwin (55), L i n k e — C r a w f o r d F r a n k f (27), lovag Fiala Benno (27), Arigi G y u l a (28), Kiss József f (19), F e j e s István (18), G r ä s e r Ferenc f (15), H e y r o v s k y Adolf (12), Bönsch Jenő (11), N a v r a t i l Frigyes (10), — továbbá kevesebb mint 10 győzelemmel: H a u t z m a y e r Lajos. Maier József. T a h y Sándor f . Rudorf er Ferenc "f, Risztics János, G r u b e r K u r t , H á r y László, Strohschneider Ernő f , Patzelt Károly, Kaszala Károly, Kentzian G y ö r g y , Salmon G u s z t á v , M a d a r á s z László, U d v a r d y Nándor, H a r t z e r Sándor, Magút Vince, C s e n k e y Géza stb. A repülök működéséről fogalmat alkotandó, az 1918.

év első hat h ó n a p j á n a k a délnyugati harctérre vonatkozó né- h á n y a d a t á t k í v á n o m még megemlíteni, meg jegyezvén, hogy az entente erős fölénye miatt, a helyzet itt erősen kiéleződött, míg az orosz- v a g y a b a l k á n i harctéren lényegesen k ö n y - nyebb volt:

Hónap

R e p ü l é s r e a l k a l m a s n a p o k s z á m a

V é g z e t t r e p ü l é s e k

s z á m a

L é g i h a r c o k

s z á m a

Ü t e g e k b e l ö v é s é - n e k s z á m a

K é s z i t e t t f é n y k é p - f e l v é t e l e k s z á m a

J a n u á r 17 1185 521 14 1979

F e b r u á r 17 1051 226 9 1405

Március 15 1515 292 26 2166

Április 9 629 146 11 770

M á j u s 12 1846 527 35 2813

J ú n i u s 11 2791 445 62 2884

Összesen 81 9017 1757 157 12017

H a d t ö r t é n e l m i K ö z l e m é n y e k . — II. 5