• Nem Talált Eredményt

HADTÖRTÉNELMI K Ö Z L E M É N Y EK

N/A
N/A
Protected

Academic year: 2022

Ossza meg "HADTÖRTÉNELMI K Ö Z L E M É N Y EK"

Copied!
279
0
0

Teljes szövegt

(1)

HADTÖRTÉNELMI K Ö Z L E M É N Y E K

É V N E G Y E D E S F O L Y Ó I R A T

A M A G Y A R H A D I T Ö R T É N E T Í R Á S F E J L E S Z T É S É R E

A MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA HADTÖRTÉNELMI BIZOTTSÁGÁNAK MEGBÍZÁSÁBÓL

SZERKESZTI:

G Y A L Ó K A Y J E N Ő

( 1 9 3 0 . É V F O L Y A M . X X X I . K Ö T E T ) .

K I A D J A A M A G Y A R T U D O M Á N Y O S A K A D É M I A B U D A P E S T , 1 9 3 0.

(2)
(3)
(4)

T A R T A L O M .

O l d a l

P R FLORIO BANFI: Filippo Scolari és Hunyadi János 125 BERKÓ ISTVÁN: M a g y a r önkéntes csapatok az 1859-i há-

borúban 55, 207 D R . FEKETE LAJOS: A hódoltságkori törökség Magyarországra

vonatkozó földrajzi ismeretei J, 154 GYALOKAY JENŐ: A nagyszebeni és vöröstoronyi harcok 1849

március havában 161 MARKÓ ÁRPÁD: A romhányi csata (1710 jan. 23.) ..' 13

D R . NAGY JULIA: Kiadatlan térkép Érsekújvár 1621-i ostro-

máról 155

T Á R C A .

JURKOVICH EMIL: Hozzászólás Zechenter Antal származásához. 98

KOVÁCS JÓZSEF: Emlékeim a világháborúból 92

H A D T Ö R T É N E L M I O K M Á N Y T Á R . Egv arab szemtanú Belgrád 1521-i megvételéről (Közli: Dr. Janicsek

István) 100 Az utolsó Bercsénvi minősítő táblázata 1850-ból 256

H A D T Ö R T É N E L M I I R O D A L O M . Budapest volt háziezredének, a cs. és kir. 32. gyalogezrednek

története. (Ism. Sz.) 114 C s . SEBESTYÉN KÁROLY: A szegedi vár legrégibb története és

Szeged középkori vára. (Ism. —v.) 109 D R . ERDÉLYI GYULA: A magyar katona. (Ism. Markó Árpád) 105

FELDKAMERAD, HI. évf. 1—9. sz. (Ism. Sz.) 269

(5)

LuDOVIKÁS LEVENTE, 1930. jún. (Ism. Kispalóc) 26S MAGGIOROTTI LEONE ANDREA: Gli architetti militari italiani

in Ungheria e specialmente ad Agria.

(Ism. Gy. J.) 266 D R . MÁLNÁSI Ö D Ö N : Erdődi Gróf P á l f f y János nádor. (Ism.

Marko Árpád.) 107 MARKO ÁRPÁD: Két mozgalmas év a magyar nemestestőrség

életéből. (Ism. D. J.) 117 D R . ÓVÁRI-AVARY KÁROLY: Báró Mednyánszky Cézár emléke-

zései és vallomásai az emigrációból.

(Ism. —ő.) 263 D R . PóKA-PLVNY BÉLA: Csonkafranciaország két integritási

liarca és Szent Jeanne d'Arc. (Ism.

Kispalóc.) 259 RÁTZ K Á L M Á N : A Z oroszországi cseli-szlovák légió története.

(Ism. M. • Á.) 262 RÓZSÁS JÓZSEF: Magyarosan, katonásan. (Ism. —y.) 264

SCHÖN JÓZSEF: Sabac. (Ism. Suhay Imre.) 118 Világháború, 1914—1918. (Ism. Knrtz Sándor.) 110 WEGENER WOLFGANG: Die Seestrategie des Weltkrieges. (Ism.

Suliav lmre.) 121

Pálvázat 123

D U N Á N T Ú L K Ö N Y V K I A D Ó ÉS NYOMDA R.-T. P É C S E T T

(6)

A hódoltság-kori (örökség

Magyarországra vonatkozó földrajzi ismeretei.

(Első közlemény.)'

A hódoltság m a g y a r s á g a a t ö r ö k u r a l o m berendezkedése következtében szinte átmenet n é l k ü l kiszakadt a n y u g a t i ke- resztény közösségből, melynek m á r ötszáz év óta t a g j a volt s a régi keretek helyén, melyek k o r á b b a n összefogták és a N y u g a t h o z kapcsolták, p á r év alatt ú j a k a t talált maga körül.

A hódító török f a j itt is kiépítette s a j á t intézményeit, me- lyeknek a m a g y a r s á g é v a l közös eredetű politikai és k a t o n a i része a m a g y a r s á g előtt ekkor m á r ép oly idegen volt, mint arab-perzsa szellemmel táplált lelki világa.

Kis és n a g y dolgok e g y a r á n t ú j politikai korszakot, gyö- keres változást jeleztek. Az ú j közigazgatási és k a t o n a i be- osztás megváltoztatta az országrész belső térképét, módosí- totta v a g y á t a l a k í t o t t a gazdasági és szellemi életét. Egyes helyek a változott viszonyok mellett h a d i jelentőséget nyer- tek, mások a régit elveszítették; feleslegessé vált' régi n a g y k ő v á r a k á t a d a t t a k a p u s z t u l á s n a k , viszont v á r a k é p ü l t e k ott, ahol azelőtt a r r a nem volt szükség. Kereskedelmi és ipari gócpontok áthelyeződtek s ú j színt n y e r t e k , ú j ízlések, keleti igények kielégítésére rendezkedtek be. Még a folyók folyása is megváltozott. Az ú j birtokosok várvédelmi célból több v á r - n a k régebben jól megművelt k ö r n y é k é t m é r f ö l d e k r e t e r j e d ő körzetekben víz alá merítették, elmocsarasították, miáltal e helyek mezőgazdaságát területileg összevonták, lakosságát elköltözésre kényszerítették s itt és m á s u t t , ennek ú j lakó- helyén, e t h n o g r a p h i a i változásokat idéztek elő. A tervszerűen előkészített v a g y h a n y a g u l megengedett mocsarasodás a ré- gebbi idők útrendszerét, távolságait is megváltoztatta. H a d - seregek ép úgy, mint kereskedők k a r a v á n j a i ú j ú t a k a t ke- resnek s esetleg csak kerülő úton hosszabb idő alatt érnek el oda, ahová régebben vagy ú j a b b a n egyenes úton rövidebb idő alatt el lehetett érni; esetleg nem vállalkoznak egy ú t r a , mert az az ő k o r u k b a n v a g y az ő ismereteik szerint nehezen j á r h a t ó volt: — csak példák a r r a , hogy útleírások, f ö l d r a j - zok a d a t a i a hadtörténelemnek is milyen fontos szolgálatot tehetnek.

H a d t ö r t é n e l m i K ö z l e m é n y e k . — 1—II. 1

(7)

A hódoltság szinte kétszáz éven át s z a k a d a t l a n u l tartó h a r c a i n a k követésénél, k u t a t á s á n á l föltétlenül szükségünk v a n az e g y k o r ú a k f ö l d r a j z i ismereteire, leírásaira. Az osz- m á n - t ö r ö k irodalom több idevágó m u n k á t tud felmutatni, melyek köziil Evliä Celebi útleírását szemelvényes m a g y a r f o r d í t á s b a n is i s m e r j ü k .1 Evliä Celebi kétségkívül a törökök legnagyobb u t a z ó j a s a török birodalomról készült legrészle- tesebb török útleírás szerzője, kinek m u n k á j a k ö n n y e d elbe- szélő f o r m á b a n egyesítette s a j á t k o r á n a k legfontosabb és legszükségesebb ismereteit. Műve azonban, elsősorban terje- delme miatt, nem volt a l k a l m a s arra, hogy szélesebb körök- ben e l t e r j e d j e n s az általános f ö l d r a j z i ismereteket közve- títse. E r r e a f e l a d a t r a más, kisebb t e r j e d e l m ü k miatt köny- n y e b b e n másolható s egyben szakszerűbb m u n k á k vállal- koztak.

Az a l á b b i a k b a n az oszmán-törököknek a m a g y a r hódolt- ság területére és idejére vonatkozó egykorú ismereteit teszem vizsgálat t á r g y á v á s az egyik l e g t a r t a l m a s a b b f ö l d r a j z i mun- kát bő szemelvényekben közvetlenül is ismertetni fogom.

Köztudomású, hogy az európai g y ű j t e m é n y e k — ide- számítva a k o n s t a n t i n á p o l y i a k a t is — az idevágó török föld- r a j z i m u n k á k n a k v a g y negyven kézirati p é l d á n y á t őrzik. E p é l d á n y o k b ó l a konstantinápolyi, bécsi, berlini és drezdai g y ű j t e m é n y e k b e n összesen tizenkét p é l d á n y n a k m a g y a r vo- natkozású2 a n y a g á t vettem át. Bár a különböző p é l d á n y o k a t az egyes — főleg a k o n s t a n t i n á p o l y i — kézirat-katalogusok önálló m ű v e k n e k , íróikat pedig önálló szerzőknek tüntetik fel, m á r szövegüknek egyszerű áttekintése által kétségtelenné válik, hogy legalább a Magyarországra vonatkozó részeket egyetlen ős-szerzőre lehet visszavezetni, kinek m u n k á j á t .aztán a későbbi másolók v a g y „ í r ó k " a törökség ú j a b b há- borúi f o l y a m á n megismert v a g y aktuálissá vált f ö l d r a j z i a d a t o k közbeszúrásával tették teljesebbé.

Az az ős-szerző, kinek nevéhez e f ö l d r a j z i m u n k á k tá- volabbi eredete f ű z ő d i k , 'Asik Mehmecl bin Häfiz Omer er- rümi, röviden Äsik Meluned. Mint m u n k á j á b a n ő maga em- líti, T r a p e z u n t b ó l származik, ahol a p j a t a n á r (miiderris) volt.

Sokat vándorolt s hosszabb-rövidebb ideig különböző váro-

1 Evlia Cselebi török világutazó magyarországi utazása, ford.

Karácson Imre, kiadta a M. Tud. Akadémia, Budapest, 1904. és 1908.

2 Egész terjedelmükben való feltárásukat és méltatásukat Franz Taeschnertől várjuk. Ide vonatkozó eddigi értekezései: Die geogra- phische Literatur der Osmanen (Zeitschrift der Deutschen Morgen- ländischen Gesellschaft 1923. 50—80., 14-1. 1.); Zur Geschichte der Dzihännumä (Mitteilungen des Seminars für Orientalische Sprachen, 2. Klasse, 1926. 99. 1. (összefoglalva 1. Franz Babinger: Die Geschichts- schreiber der Osmanen und ihre Werke, Leipzig, 1927. 200. 1.)

(8)

sok bíróságainál teljesített szolgálatot. U t o l j á r a , 1596-ban, D a m a s z k u s z b a n állapodott meg s négy évvel később, 1600 k ö r ü l itt halt meg.

F ö l d r a j z i m u n k á j a , a Menäzir-ul- avälim3 ('A világok képe'), mint a legtöbb hasonló t á r g y ú m o h a m e d á n m u n k a , csillagászati f ö l d r a j z z a l kezdődik és csak ennek letárgyalása u t á n fog a leíró f ö l d r a j z b a . Elsőnek a Föld folyóvizeit veszi sorra, először természetesen a Kelet, a z u t á n a N y u g a t fo- lyóit. A következő fejezetet a hévizek ismertetésének szenteli;

itt a tatai, b u d a i és a b u d a i mezei gyógy vizekrőlf. . s a h r u1

Buciin) szól.

A t o v á b b i a k b a n Kelet és N y u g a t hegyeinek leírása u t á n , a 95. b. lapon3 3 kezdi el az egyes országok leírását, az a r a b f ö l d r a j z í r ó k — hellén eredetű — felfogása szerint iklimekbe (zónákba) osztván azokat. Az első íkllmbe Arábia, a máso- d i k b a Egyiptom, a t o v á b b i a k b a A f r i k á n a k és Ázsiának Ará- biához közelebb, a z t á n a m o h a m e d á n világnak Arábiától tá- volabb eső részei: Andalúzia, Anatolia, a K a u k á z u s . Havä- rezm. Turkesztán, végül Róma és az egyes e u r ó p a i országok t a r t o z n a k .

Az egyes országok leírása f o l y a m á n ismételten foglalko- zik a Balkánnal s P a l á n k á h o z érve — melyet az 1594-ik évi győri h a d j á r a t f o l y a m á n menet is jövet is érintett — áttér Magyarország leírására (279a-—284^ 11.). E z u t á n n é h á n y or- szág (Tatárország, Oroszország) ismertetésével m u n k á j á n a k

leíró f ö l d r a j z i részét befejezi.

Befejező részében megint az égitestekről, m a j d az ás- vány-, növény- és állatvilágról szól (az u t ó b b i a k egyedeit a r a b u l , perzsául, t ö r ö k ü l és esetleg mongolul is megnevezi) s m u n k á j á t az e m b e r f a j o k képességeinek és az emberi test, szerveinek t á r g y a l á s á v a l zárja.4

Asik Mehmed, úgy látszik, csak egyszer, az 1594-ik évi

3 Kéziratai köziil ismerem a berlini Staatsbibliothek, a konstanti- nápolyi Aja Szófia- és a Nür-i 'osmanije-könyvtár példányait.

3a A berlini Staats-bibliothek kézirata szerint.

4 A berlini kézirat, kolofonja szerint, 'Äslk Mehmed 1005/6.-ik években ( = 1596. aug. 25.—1598. aug. 3.) készült munkájának egy máso- lata, melynek lemásolása 1036. zí-l-hidzdze elején (1627. aug. 13.-án vagy pár nappal később) fejeztetett be. A kézirat 268. lapján olvasható szöveg- rész alapján arra lehet következtetni, hogy a munkának legalább egy része vagy tíz évvel a fenti dátum előtt fogalmaztatott meg; itt ugyanis ez áll: „most, azaz a 994.-ik é v b e n . . . " (ez az év az 1585. dec. 23—

1586. dec. 11.-e közti időnek felel meg). Viszont igaz, hogy egy másik ilyen idő-megjelölése — „Konstantinápoly elfoglalása óta (munkája írásának idejéig) 149 (mohamedán) esztendő telt el" — a munka meg- írásának fent megjelölt időpontjával vág egybe.

l*

(9)

győri h a d j á r a t i d e j é n j á r t Magyarországon. P á r t f o g ó j a , Kínaii-zäde kíséretében, a hadsereg rendes o r s z á g ú t j á n ha- ladva jutott T a t a alá, „melynek ostroma alatt a f a t i h á t imád- kozta", m a j d S z e n t m á r t o n b a s' végre G y ő r alá, a h o n n a n , a v á r elfoglalását be nem v á r v a , Székesfehérváron, B a r a n y á n , Zomboron és Péter v á r a d o n át Szendrőbe ment. A hódoltság más útvonalait és török k ö z p o n t j á t , Buda v á r á t nem látta, Magyarországra vonatkozó m u n k á j a tehát csak részben a l a p - szik közvetlen megfigyelésen.

A m e n n y i r e az idevágó, ismert kéziratokból megállapít- ható, Asik Mehmed munkájúnak fejlesztője vagy folyta- tója jó félszázadon át nem a k a d t , míg végül a XVII. század második felében rövid e g y m á s u t á n b a n két író t ű n i k fel, akik azt a s a j á t m ű v ü k b e n , egyes részeiben szószerint, átvették.

Ezek: Ebü Bekir bin Behräm ed-dimiski (teljes nevén Ebű Bekir Abd-ullä bin Mehmed bin Mehmed bin Behräm), rövi- den (Behräm) Dimiski és El-miiterdzim.5

Behräm Dimiski D a m a s z k u s z b a n született és nevelke- dett (innen mellékneve: Dimiski 'damaszkuszi'). Felnőtt ko- r á b a n került K o n s t a n t i n á p o l y b a , ahol Köprülíi Ahmed támo- gatásával különféle h i v a t a l o k a t n y e r t el. Aztán a keleti vé- geken szolgált, A l e p p ó b a n kadískodott, 1102-ben ( = 1690. okt.

5.—1691. szept. 25.) halt meg.

M u n k á j a két f o g a l m a z á s b a n ismeretes. Az egyik rész- földrajz, csak az európai országokat ismerteti s ilyenképen K j ä t i b Celebi6 f ö l d r a j z i m u n k á j á n a k , a D z i h ä n n u m ä n a k kiegészítőjéül tekinthető;7 a másik teljes és — keleti értelem- ben véve — önállóan fogalmazott, befejezett kozmografia.

5 Egy harmadikat is említeni lehetne: Sehri-zäde Mehmed bin Miizehliib Saidot (meghalt 1178 = 1764/5), aki Ibrahim miiteferrika nyomdája számára 1740 táján írt egy földrajzot, de ez célunk, a hódolt- ság török földrajzának ismertetése szempontjából érdektelen.

6 Élt körülbelül 1600-tól 1658.-ig. Rövid életrajzát 1. Karácsounál (Török Történetírók, III. k. 197.—199. 11.).

7 így állapította ezt meg — a törökök földrajzi irodalmának álta- lános kutatása alapján — F. Taeschner (i. h.). Én azonban ezt a mun- kát, a rész-földrajzot, —- igaz, hogy pusztán a magyar vonatkozású részek vizsgálata alapján — egy másik személynek volnék hajlandó tulajdonítani. Erre két okom van. Az egyik az, hogy e munka 111. Fer- dinánd és IV. Mehmed békekötését, — ami pedig a Dimiski működésének általában tulajdonított időpontnál jóval korábbi keletű — mint egy- korú eseményt említi. A másik ok pedig az, hogy e munka egy igen lényeges részben, épen szerkezetében különbözik állítólagos testvér- munkájától. A „rész-földrajz" nem az útvonalak, hanem a kerületi beosztás alapján, tehát jobb szerkezettel és rendszeresebb fogalmazással adja Magyarország leírását. Igaz ugyan, hogy a kevésbbé jelentékeny

(10)

A D z i h ä n n u m ä n a k azt a részét, mely a Boszporustól keletre fekvő földek leírását foglalja m a g á b a n , m á r az első török n y o m d a , I b r a h i m m ü t e f e r r i k a n y o m d á ja k i a d t a (Sztam- bnl, H. 1145 — Kr. u. 1732); a most szóbanforgó rész, a m e l y

— állítólag az előbbinek kiegészítése k é p e n — E u r ó p a leírá- sát tartalmazza, m i n d m á i g k i a d a t l a n .

Kéziratai közül ismerem azokat, melyeket 1924-ben a konstantinápolyi Nür"1 fosmänIje-, a z ' U m f i m i - , a Millet- (vagy Ali Emir!-) és a Rägib p a s a - k ö n y v t á r a k b a n őriztek.

Említésre érdemes, hogy a legtöbb p é l d á n y mellett tér- képeket is t a l á l u n k . A t é r k é p e k változó n a g y s á g ú a k és lép- t é k ű e k és különböző nagyságú területeket ölelnek fel. A k o n s t a n t i n á p o l y i k ü t ü b h ä n e1 "umünlje p é l d á n y a a hódolt- sági területről nyolc t é r k é p e t közölt, ú. m. Szeréin, Pozsega, Szekszárd, Buda, G y ő r , Kanizsa, Temesvár és Eger vidéké- ről („memlekel").

E r d é l y t e kéziratok se szöveggel, se t é r k é p p e l nem is- mertetik.

B e h r ä m D i m i s k i teljes f ö l d r a j z i m u n k á j á n a k Terdzüme:1

dzografja4 kebír ('A n a g y atlasz f o r d í t á s a ) a címe. A m u n k a IV. Mehmed szultán f e l h í v á s á r a készült. K o n s t a n t i n á p o l y i kéziratai közül ismerem a K ö p r ü l ü - k ö n y v t á r és a H a m i d ! je- k ö n y v t á r8 p é l d á n y a i t .

A m u n k a beosztása a következő:

A bevezetés az elméleti ismereteket loglalja össze; általá- b a n szól a világmindenségről, a f ö l d r ő l , ennek a Naphoz való viszonyáról, az ebből kialakuló égövekről. A m e r i k a fel- fedezésének és az ú j k o r i n a g y u t a z á s o k n a k elbeszélésével tér át a leíró f ö l d r a j z b a , a föld hegyeinek, folyóinak, m a j d E u r ó p á n a k leírásába.

E u r ó p a leírását Norvégián kezdi s D á n i a , J ü t t l a n d , Finn- ország és a német t e n g e r p a r t ismertetése u t á n átcsap Erdélyre, m a j d a következő f e j e z e t e k b e n Magyarország, Szlavónia, Horvátország, Bosznia stb. ismertetését a d j a .

Hosszadalmasan í r j a le S z t a m b u l t és vidékét. A város 'történelmének ismertetésében visszamegy a l a p í t á s á n a k ko- ráig; egyenkint e l m o n d j a a császárok, m a j d K o n s t a n t i n á p o l y meghódítójától, II. Mehmedtől kezdve az oszmán-török szul- adatok a két munkában azonosak, de a fent említett dátum és a szer- kezetbeli eltérés szerintem oly fontos, hogy a két munkának ugyan- azon személytől való származását kétségessé teszi.

8 Az utóbbit Karácson Imre is látta s róla a Századokban (1908.

455. 1.) rövidebb ismertetést is közölt. Karácson a munkát Sejli mehmed bin Hasan „kéziratának" (eredeti munkájának ? másolatának ?) mondja s Dzihannuma-i Evropa ('Európa képe, földrajza') néven nevezi.

(11)

t á n o k történetét s ennek k a p c s á n részletesen ismerteti az n d v a r i ceremóniákat, a hadsereg szervezetét és a török tör- v é n y k ö n y v e k e t .

Ezek u t á n a török birodalom a f r i k a i és ázsiai hűbér- államait, a z t á n ismét E u r ó p a egyes országait, a n y u g a t i álla- mokat, m a j d a krimi t a t á r o k és kozákok f ö l d j é t veszi sorra s végül Erdély, Magyarország és Szlavónia ismételt leírásá- val fejezi be m u n k á j á t .

Asik Mehmeddel ellentétben, B e h r ä m Dimiski m u n k á j a Erdélyi és a független Magyarországot is ismerteti. Erdély ismertetésénél a három nemzet (magyar, székely és szász), meg a hét v á r fogalma zárt keretet szolgáltat előadásához;

a fejedelemségnek az általa is kiemelt f ö l d r a j z i egysége meg- ó v j a attól, hogy leírása itt is ú g y szétfolyjon, a h o g y a hódolt- sági területé v a g y a független Magyarországé szétfolyik.

E r d é l y u t á n röviden szól Felső (Jokari)- és Közép (Orta)- Magvarországról, aztán egy-egy önálló fejezetet szentel Szlavóniának (Isklavön), H o r v á t o r s z á g n a k (Horvát memle- keti) és a t e n g e r p a r t n a k . E f e j e z e t e k b e n csak Szerem, Verőcze és Pozsega k ö r n y é k é t ismerteti részletesebben; a n y u g a t i részekről kevés m o n d a n i valója van, Horvátország és a ten- g e r p a r t leírása n é h á n y helységnek és f o l y ó n a k megemlítésé- ből áll.

Térképek ennek a f ö l d r a j z n a k szövegét is kisérni szok- ták. A H a m i d i j e - k ö n y v t á r p é l d á n y á b a n folio-lapokon h á r o m n a g y o n szép t é r k é p van, az egyik Erdélyt, a másik M a g y a r - ország középső és n y u g a t i részét, a h a r m a d i k a D r á v a - S z á v a közét s az ezzel szomszédos n y u g a t i és déli területeket á b r á - zolja.

A s i k Mehmed másik f o l y t a t ó j a , El-müterdzim9 (,a for- dító, tolmács') az 1094-ik évben (= 1682. dec. 31—1683. dec.

19), t a l á n Bécs utolsó török ostromának előkészületei a l k a l m á - val, megbízásból, sietve állította össze m u n k á j á t . Egyedül a drezdai Landesbibliothekban őrzött p é l d á n y á t ismerem.X[>

A m u n k a , mely csak Magyarország leírását t a r t a l m a z z a , ú j a b b és mégis hézagosabb, mint b á r m e l y i k eddig ismer- tetett kézirat. Szerzője sehol sem említi, hogy az általa leírt helyeket személyesen is látta volna. Eredeti részletei ellenére lépten-nyomon m e g á l l a p í t h a t ó róla, hogy a f e n t e b b ismerte- tett m u n k á k egyik-másik p é l d á n y á t használta s hogy azok- ból több részt szórói-szóra átvett. A drezdai kézirat egyéb-

8 Eredeti nevét ismerem; ő így nevezi meg magát.

10 Babinger (i. m. 226. 1.) ezt a munkát Behräm Dimiski földrajza (Terdziime-í dzografja-í kebir) egy részének tartja.

(12)

ként szintén későbbi, h i á n y o s a n másolt p é l d á n y ; h i á n y z a n a k belőle a t é r k é p e k , m e l y e k r e több h e l y ü t t hivatkozik (süretcle mestür dir .a térképen fel v a n tüntetve"). Vagy az is meglehet, hogy egy teljesen önállótlan „átdolgozással" á l l u n k szemben, melynek szerzője ezeket a kifejezéseket is átvette forrásai- ból. C s u p á n egyetlen kijelentése érdemel különösebb figyel- met, az t. i., hogy Budát és tartozékait egy önálló — ezidő szerint ismeretlen — m u n k á b a n írta le.

A f e n t e b b érintett török f ö l d r a j z o k forrásai á l t a l á b a n h á r o m csoportra oszlanak. A keleti országoknak s ezek ré- gebbi történetének ismertetésénél a r a b és perzsa, a n y u g a t i a k - nál latin és esetleg görög, a török birodalom t ö r ö k ö k - l a k t a részeinek és e u r ó p a i b i r t o k a i n a k — s ezek között a hódoltság területének — leírásánál pedig f ő k é p e n török n y e l v ű m u n k á k szolgálnak forrásul.

A mi szemünkben, a hódoltság történetének k u t a t á s á n á l e f ö l d r a j z i m u n k á k forrásmunkáknak tekinthetők. Ebből a szempontból h á r m a s v o n a t k o z á s b a n j ö h e t n e k szóba, ú. m.

f ö l d r a j z i , történelmi és e n t h n o g r a p h i a i v o n a t k o z á s a i k b a n . Általában vizsgálva e m u n k á k Magyarországra vonat- kozó földrajzi részeit, azt t a l á l j u k , hogy azok m á r az alap- fogalmak értelmezésénél is h a t á r o z a t l a n o k és nem egysége- sek. A b b a n egyetértenek, hogy E r d é l y t sohasem s z á m í t j á k Magyarországhoz, de m á r a „Magyarország" (Madzaristän, madzar memleketi stb.) elnevezés alatt u g y a n a z o n m u n k á k is különböző helyeken hol c s u p á n a független, királyi M a g y a r - országot, hol pedig (Erdély nélkül) a S z á v á n á l kezdődő tör- ténelmi Magyarországot értik.

Az ország további felosztásánál és imertetésénél kétféle- kép j á r n a k el; Magyarországot, a D u n á t véve alapul, északi déli részre o s z t j á k s az egyes részeket külön ismertetik; v a g y pedig végighaladnak a f ő b b ú t v o n a l a k o n s ezek egyes pont- jait aszerint í r j á k le, a m i n t azokat útközben érintik v a g y megközelítik.

Az előbbi leírási módszer, amelynél a Duna szolgál a fel- osztás alapjául, a b b a n leli m a g y a r á z a t á t , hogy a D u n a folyá- s á n a k V á c - d r á v a f o k i észak-déli i r á n y ú szakasza e korszak térképein n y u g a t r ó l keletre h a j l ó ferde vonalat m u t a t , mely- nek a l a p j á n Magyarország — a török birodalom fővárosából tekintve — a D u n á t ó l délre és északra fekvő két részre oszlik.

Zavar csak ott kezdődik, a m i k o r e f ö l d r a j z i felosztás követ- keztében Magyarország f ö l d r a j z i l a g és politikailag különálló egységeit összekeverik és például egy fejezetben, a D u n á t ó l északra eső Magyarország fejezetében Temesvárt együtt t á r - g y a l j á k Nógráddal, esetleg Pozsonnyal. Szemléletük és át- tekintésük még homályosabb és k ú s z á b b lesz a XVII. század

(13)

f o l y a m á n , mikor a m á r á l t a l u k is t u d o m á s u l vett kerületi k a p i t á n y s á g o k — s z e r i n t ü k vazallus-országocskák — és a k u r u c fejedelmek „Középső M a g y a r o r s z á g á n a k " fogalmával is dolgozni kezdenek. Középső Magyarország (Oria madzar) fogalma a X^ II. század írói között Dimisklnél jelenik meg először. Ez az ú j h a t a l m i egység a Eelvidék keleti részét, fő- k é p e n pedig a Thököly1 1 u r a l m a alá tartozó \ i d é k e k e t jelen- tette.

A másik módszer a b b a n áll, hogy a m u n k a menetéhez a hadsereg rendes országútjait oették alapúi, melyeket sok- szor m a g u k az írók is m e g j á r t a k . Végighaladva ezeken az ú t v o n a l a k o n , l e í r j á k ezek egyes állomásait s alkalomszerűen j o b b r a - b a l r a kitérve, ezek szomszédait. Ez a módszer az író- k a t állomásról-állomásra jól elvezeti. Amint azonban e rész- szel elkészülnek és vezérfonálul szolgáló n a g y útvonalaik n e m m a r a d n a k , b i z o n y t a l a n u l ide-oda cikáznak, sokszor csak puszta helynevekért, melyekről alig van m o n d a n i v a l ó j u k . Hogy a leíráshoz a k a t o n a i és közigazgatási kerületek m á r megszervezett egységei n y ú j t a n á k a legjobb keretet, csak kevesen veszik észre.

A k ö v e t k e z ő k b e n az a kérdés merül föl, hogy a f ö l d r a j z - írók az egyes f ö l d r a j z i f o g a l m a k k a l kapcsolatosan mit tar- t o t t a k érdekesnek és mit találtak fel jegyzésre méltónak.

Megállapítható, hogy elsősorban a katonai és h a d i szem- pont vezeti őket. A csatatereket és a v á r a k a t m i n d e n eset- ben megemlítik s az u t ó b b i a k n a k fekvéséről, erődbeli értéké- ről. őrseregéről, a v á r a k és városok jelentősebb épületeiről, a v á r a k kapuiról, a dzami'król is t á j é k o z t a t n a k , de megbíz- ható t o p o g r á f i á i r é s z l e t a d a t u k mégis kevés.

Sok a d a t o t t a l á l u n k b e n n ü k a hódoltsági terület katonai és közigazgatási beosztására vonatkozólag. Ezek között ki- emelem a t ö r ö k ö k legnagyobb közigazgatási egységeinek, a b e j l e r b e j s é g e k n e k s z á m á r a vonatkozó tudósítást, amelyből lényeges ú j ismereteket m e r í t h e t ü n k . Eddigi t u d o m á s u n k szerint a bejlerbejségek száma a hódoltság f o l y a m á n csak ötre emelkedett fel, még pedig a k k é p , hogy 1541-ben a budai bejlerbejség, 1552-ben a temesvári, 1596-ban az egri. 1600-ban a kanizsai. 1660-ban a v á r a d i szerveztetett meg. A t á r g y a l t kéziratok ezeken k í v ü l még két rövidebb életű bejlerbejség-

11 Thökölyt a törökök orta madzar kralínak ('a középső magyar föld királya') nevezték és szerintük maga Thököly is így nevezte magát (1. Karácsoni Imre: Török-magyar oklevéltár, 315. 1.). Levéltári anyag segítségével azonban az orta madzar fogalmat jóval régebbi időkbe, már I. Rákóczi Györgynek a linczi békét megelőző hadműveleteinek korába

^ issza lehet vezetni. (A herceg Esterházy-levéltár török iratai).

(14)

ről, ú. m. a győriről és a pápairól1 2 és két hosszabb életűről, a jenőiről és az ú j v á r i r ó l emlékeznek meg. Az első két bejler- bejség f e n n á l l á s á t m a is csak elbeszélő k ú t f ő k k e l t u d j u k valószínűvé tenni, de az u t ó b b i kettőét m á r n a g y s z á m ú levél- tári a d a t is bizonyítja.1 3

A keleti í r ó k n a k az az általános jellemző t u l a j d o n s á g a , hogy előttünk jelentéktelen dolgokat túlozva híresnek, külö- nösnek szeretnek feltüntetni, s hogy ilyenekkel a n y u g a t i í r ó k n á l sokkal részletesebben foglalkoznak, a t ö r ö k f ö l d r a j z - í r ó k n á l is m e g á l l a p í t h a t ó . Valószínű, hogy ez a vonás idegen h a t á s alatt fejlődött ki n á l u k . Az a k ö r ü l m é n y , hogy a jelen- tősebb helyeket, épületeket stb. kiemelik, még nem szorulna m a g y a r á z a t r a , mert f ö l d r a j z í r ó k n á l ez természetes. Egyes dolgoknál, t á r g y a k n á l a z o n b a n f e l t ű n ő e n hosszasan időznek, így különösen egyes vidékek vizeinek, terméseinek, főleg gyümölcseinek t á r g y a l á s á n á l .

Már az a r a b geográfusokról megállapítható, hogy a lakos- ság vízbeli ellátására, a vidékek gyümölcstermésére figyel- m ü k mindig k i t e r j e d . E n n e k oka n á l u k k ö n n y e n megtalál- ható. Az a r a b sivatagok és p u s z t á k m o h a m e d á n hitű írói számára m i n d a két dolog, ú g y a víz, mint a gyümölcs, érté- ket és nevezetességet jelentett: ők, az ivóvízben és hévízben szegény forró égöv lakosai, kellemes l a k ó h e l y n e k tartot- t á k azt a vidéket, ahol b ő v e n a k a d t jó ivóvíz és a rituális mosakodás s z á m á r a folyóvíz v a g y é p e n természetes hévíz;

s u g y a n c s a k sokra értékelték a forró égöv egyik legfontosabb élvezeti- és élelmicikkét, a gyümölcsöt és az ezt termő g y ü - mölcsfát, n á l u k az ingatlan é r t é k a d ó j á t és sokszor a v a g y o n fokmérőjét.

Az a r a b p é l d á k és a m o h a m e d á n vallási nevelés hatása alatt a t ö r ö k f ö l d r a j z í r ó k is különös gondot, f o r d í t a n a k e k ö r ü l m é n y e k kiemelésére. Szólnak a vidékek vizéről, mert őket, a sztambuli irókat is érdekelte, hogy a vallásos és a testi élet e fontos feltétele az egyes f ö l d r a j z i pontokon milyen m é r t é k b e n t a l á l h a t ó fel. és szólnak gyümölcseiről is, b á r ezek az ő szemükben m á r aligha jelentettek oly becses értéket, mint az a r a b o k n á l . Itt viszont egy másik ok hatott közre:

a törökségnek egyszerű, kisigényű lelkülete, m o n d j u k , naivi- tása, amely m i n d e n ü t t talál valami rendkívülit, csodálatra- méltót. Az egyszerű, szűkebb l á t ó k ö r ű ember szemlélete ez.

amely kis dolgokat megcsodál, n a g y o k a t pedig nem vesz észre v a g y nem ért meg.

12 Győr 1594. aug.-tól 1598. márc.-ig, Pápa 1594. októbertől 1597.

aug.-ig volt török kézen; 1685-ban történt ideiglenes török megszállásuk nem kerülhet szóba.

13 L. beszámolómat a berlini és drezdai gyűjtemények török nyelvű levéltári forrásanyagáról (Levéltári Közlemények VI. 259., VII. 55. 1).

(15)

Részletesebb történelmi visszapillantást, t á g a b b politikai szemléletet, ethnographiai vonatkozásokat egyedül Behräm Dimiski m u n k á j á b a n t a l á l u n k . A m a g y a r s á g őstörténetére vonatkozó elbeszélése keleti mesékkel kevert n y u g a t i forrá- sokra megy vissza s ezért különösebb értékkel nem bír.

Azonban k ú s z a ismeretei és zavaros chronológiája dacára kiemelkedőnek tartom a magyar-tatár rokonságra vonatkozó közléseit, melyek azt b i z o n y í t j á k , hogy e felfogást Dzelälzäde Sälih mellett e korszak írói és olvasói közül többen vallották.

A m a g y a r földről s az a k k o r i magyarság jelleméről B e h r ä m Dimiski szól legrészletesebben. Kitérései, melyekkel a m a g y a r o k szokásait, jellemét, vallási életét, politikai viszo- n y a i t v i l á g í t j a meg, figyelmet érdemelnek. Tisztán l á t j a a korabeli m a g y a r s á g politikai helyzetét, a m a g y a r s á g n a k királyához, illetve a bécsi k o r m á n y h o z való viszonyát. Hogy ezt, v a l a m i n t a m a g y a r s á g h a n g u l a t á t közvetlen tapasztalat- ból v a g y hallomásból ismerte-e, egyelőre nem lehet megálla- pítani. Mindkét eset lehetséges. A m a g y a r s á g n a k fékezheteí- lenségét és a k i r á l y i a k ellen érzett ellenszenvét a törökök nagyon jól ismerték s azt, amint a politikus b u d a i p a s á k n a k a k i r á l y i emberekhez intézett leveleiből t u d j u k , a m a g y a r s á g iránti b i z a l m a t l a n s á g fokozására felhasználni igyekeztek.

Behräm Dimiski idevágó közlése pedig azt m u t a t j a , hogy ez a vélemény a török hivatalos k ö r ö k ö n kívül, szélesebb körökben el volt t e r j e d v e .

Behräm Dimiski az erdélyi fejedelemség helyzetét is el- fogulatlanul ítéli meg: elismeri szabad fejedelemválasztó- jogát, mely a szultán részéről csak megerősítésre szorul.

Fontosnak t a r t o m még a n n a k megemlítését, hogy az oláhokat (Róma halki ,Róma népe) a r ó m a i a k l e s z á r m a z o t t j a i n a k m o n d j a , de azt í r j a róluk, hogy csak a fejedelemség (keleti és déli) h a t á r a i n t a l á l h a t ó k .

A f ö l d r a j z o k azon történeti adatai, melyeket az egyes f ö l d r a j z i helyek leírásával kapcsolatosan t a l á l u n k b e n n ü k feljegyezve, á l t a l á b a n csekélyebb értékűek. íróik az elmon- dott eseményeknek nem voltak közvetlen tanúi, s amit közöl- nek, azt n á l u k n á l közvetlenebb elbeszélő k ú t f ő k b ő l rendsze- rint m á r i s m e r j ü k .

Mindent összevetve kétségtelen, hogy egyedül Behräm Dimiski volt az, a k i Asík Mehmednek a XVI. század végén írott m u n k á j á t , t ö b b e k n e k lényegtelen átírása és módosítása u t á n , jelentékenyen fejlesztette. Nélküle Asík Mehmed k ö n y v e és a törökség f ö l d r a j z i ismerete a hódoltság végén is az ma- r a d t volna, ami a XVI. század végén volt s ezért az, mint a

(16)

legterjedelmesebb és legszakszerűbb török f ö l d r a j z i m u n k a , kétségkívül figyelemre méltó.

Az a l á b b i a k b a n tehát közölni fogom e m u n k a M a g y a r - országra vonatkozó részeinek f o r d í t á s á t , a j e g y z e t e k b e n ki- egészítve azt a különböző — k o r á b b i és későbbi — f ö l d r a j z i kéziratok jelentősebb eltéréseivel. A l a p u l a k o n s t a n t i n á p o l y i K ö p r ü l ü - k ö n y v t á r b a n 1924-ben 173. sz. alatt őrzött p é l d á n y t vettem. Ez a kézirat lapszámozatlan vaskos folio, m e l y n e k l a p j a i 12X24 emes keretben a d j á k a n e s i h - t í p u s b a n s ű r ű n írt szöveget. Az írás egészen végig egy kéztől, bizonyos J ü s u f - tói való, aki a másolatot, mint azt a másolat záró f o h á s z á - b a n m e g m o n d j a , az 1108-ik ( = 1696. júl. 31.—1697. f ú 1. 19.) évben készítette.

Behräm Dimiski Magyarországra vonatkozó leírása.

Hungaria szultánság leírása.

M a g y a r o r s z á g n a k régen ez volt a neve. Azért nevezték H u n g a r i á n a k , mert, a 900. évben, egy Hunerik n e v ű k i r á l y foglalta el.

H a t á r a i : n y u g a t o n Moravia, Stiria, Isztria, m e l y földe- ket régebben Felső P a n n o n i á n a k nevezték: északon Lengyel- ország, keleten Erdély, délen Szlavónia és Szemendre.

Ez az ország régen h e t v e n h á r o m részből állott, most h a t v a n részből áll; ezekből huszonhét rész a m o h a m e d á n o k é , huszonöt a németeké.1 4 a többi hét pedig az erdélyi bejé.

Más szempontból az ország két részre, ú. m. felső és alsó részre oszlik. A felső a Duna túlsó p a r t j á n terül el, Erdéllyel és Lengyelországgal h a t á r o s ; az alsó a D u n a innenső része.

Mindakettő részben a m o h a m e d á n o k , részben a m a g y a r o k kezén van.

Az ország régi székhelye Székesfehérvár15 volt; itt koro- n á z t á k a királyt. Mikor a m o h a m e d á n o k e várost elfoglalták, a m a g y a r o k a koronát Pozsonyba1,5 vitték s k i r á l y a i k a t azóta ott koronázták. Jelenleg Pozsony városa, melvet Preszberg- nek17 is neveznek, a m a g y a r o k fővárosa. Bécstől tíz mii távol- ságra,18 a D u n a p a r t j á n épült kellemes város. Mikor Nemsze1*

14 Több konstantinápolyi és a drezdai kéziratban: harmincnyolc az iszlám pädisäh, huszonkettő a nemese király uralma alatt áll.

15 A kéziratokban: Istülni Belgrad.

16 „ „ Pözon.

17 „ „ Presberk.

18 A drezdai kézirat szerint: Bécstől, Üjvártól két-két konaknyira, Janiktól két, Esztergomtól három menzilnyire. — összefoglalva e helyütt adom a közleményben sűrűn előforduló hosszmértékek rövid magya- rázatát:

(17)

k i r á l y a első alkalommal vezetett ide hadsereget, a várost fallal vette körül és n a g y v á r r á tette. Pompás építkezésű város, a k á r Itália városai: levegője kellemes, k ö r n y é k e hegy és szőlőskert: számtalan g y ü m ö l c s f á j a , a D u n a mentén sok kedves lugasa van, ú g y hogy egész vidéke csupa p a r k és kert.

Amellett forgalmas kereskedő-város. Itáliából és Nemszéből sok kereskedő j ö n ide és itt n a g y vásárt csap. A városban németül és. m a g y a r u l beszélnek.2 0

Felső Hungaria Dároseiinak leírása.

H u n g a r i a egyik v á r o s á n a k Neuhau sei,21 egyik k a s a b á j á n a k Nyitra22 a neve. Ez a kasaba Ü j v á r t ó l hat óra j á r á s n y i r a é s z a k n a k fekszik. Jóllehet Nyitra a k ö r n y é k n e k tekintélyes helye, vidékének védelmére erős v á r a régebben nem volt; de idő m u l t á v a l e k a s a b á n a k és a v i l a j e t n e k védelmére az Üj- vár- nevű erős v á r a t építették. Az elhunyt és Istenben bol- dogult K ö p r ü l ü Mehmed p a s a nagyvezér fia, Fadil Ahmed pasa nagyvezér a hidzret 1073-ik évében2 4 Nemsze ellen h a d a t indított s 1074-ben25 Ú j v á r r a l n é h á n y v á r a t elfoglalt és meg- hódított. Ü j v á r Komáromtól h a t ó r á n y i r a van.26 A két város

arsuti = 24 újj, körülbelül egy rőf; hossza a mérés alá vett anyagtól függ: különböző anyagok (selyem, szövet, hajó) mérésére különböző hosszúságú arsunt használtak:

f er sah = lóval egy óra alatt megtehető út; a mérték perzsa ere- detű; náluk modern átszámítás szerint kb. 6230, az araboknál kb. 5760 méterrel volt egyenlő;

konak = egy nap alatt (nyolc órai menettel) megjárható távolság;

állomás; pihenőhely;

menzil = konak;

merhale = konak:

mii = kb. ii fersah;

zirä1 = kb. rőf; hossza 65—765^ cm. között ingadozik.

19 Nemsze vagy Nemce: a Habsburg dinasztia, illetőleg ennek birodalma; e birodalom alattvalója.

20 A drezdai kéziratban még: Közelében a Dunán egy híd van, melyen a komáromi szigetre lehet átmenni.

21 A kéziratokban: Nólwsel.

22 „ „ Neíria.

23 „ „ Üjoär.

24 1662. aug. 16—1665. aug. 4.

25 1665. aug. 5—1664. júl. 24.; Üjvár 1665. szept. 25.-én esett török kézre.

26 A drezdai kéziratban még: Bécstől négy, Pozsonytól két merhalére.

(18)

között folyik a D u n a . Hála Istennek, ebben a h á b o r ú b a n én, ezen sorok szerény í r ó j a is részt vettem.27

Egy másik v á r o s á n a k neve 7 irnaoa.26 Ez a város az érsek-püspök székhelye. Ez régebben Esztergomban székeit, de mikor a m o h a m e d á n o k Esztergomot elfoglalták, ezt a várost tette székhelyévé és most is itt székel. E b b e n a v á r o s b a n egy nagyszerű medrese van. A város a Weissberg, azaz Fehér hegy néven ismert hegy közelében, a Moraviába vezető úton épült.

Trencsén29 városa a Vág p a r t j á n f e k s z i k ; a l u t h e r á n u s o k székhelye.

Eperjes30 v á r o s á n a k v a n egy v á r a , Sárosnak31 ne- vezik. Ez a város Rákóczi b i r t o k á b a n v a n s a Tarcal " folyó- tól egy mii távolságra fekszik. H á r o m nyelvet beszélnek b e n n e : a m a g y a r t , németet és lengyelt. Népe L u t h e r vallását követi.

Egyik városát Laukaskának33 h í v j á k . Lakossága nyel- vére nézve t ö b b n y i r e német, vallására nézve l u t h e r á n u s . Itt egy n a g y s z e r ű templomot és az utasok s z á m á r a szállóházat építettek.

Galgóc34 városa a \ ág p a r t j á n fekszik. Közelében egy magaslaton erős v á r áll. Régebben I hurzó3 5 népe lakott itt, jelenleg Forgách népe b í r j a . Itt is h á r o m nyelvet beszélnek.

Innen egy mii távolságra k ü l ö n f é l e b a j o k a t gyógyító hévizek v a n n a k .

Kasau városa a H e r n á d közelében fekszik. K a s s á n a k is nevezik. Felső H u n g a r i á n a k fővárosa. P a r a n c s n o k á t Nemsze küldi, de tüzérei m a g y a r o k s az összes hadiszer ezek kezében van. I b r a h i m pasa b u d a i vall 1093-ban30 ezt a várost elfoglalta és a k u r u c b e j n e k a d t a ; most is ennek k o r m á n y z á s a alatt áll.

Népes kereskedőhely. E g y i k oldala szőlő, kert és mező, a másik egy n a g y hegy. A izeit ezerféle virág díszíti. A város egyik oldalán egy n a g y folyó folyik. Vára háromszoros.

A város házai kőből épültek, m i n d e g y i k n e k k ü l ö n forrás-

27 Ugyanígy több konstantinápolyi és a drezdai kéziratban is.

28 A kéziratban: T irnaoä.

29 „ „ Tränskin.

30 „ „ Eberls.

31 „ „ Zäros.

32 „ „ Tarsä.

33 „ „ Lbkaskä.

34 „ „ Kolködz.

35 „ „ Torzon.

36 1682. jan. 10.—dec. 30. Kassa fellegvárát Thököly hadai 1682.

júl. 20.-án, városát ugyanazok, török segítséggel, aug. 14.-én kerítették hatalmukba.

(19)

vize van. összes utcái kővel v a n n a k burkolva. Közepén egy t e m p l o m áll, ennek tetején egy n a g y óra van.

Tokaj v á r o s á n a k , mely a Tisza és Bodrog közelében épült, szintén kellemes szőlőhegye és látképe van.37

Várad, erős vár, í l u n g a r i a és Erdély kulcsa. Tőle egy mii távolságra hévizek v a n n a k , melyek k ü l ö n f é l e b a j o k ellen szolgálnak orvosságul. K ö r n y é k é n e k lakosai azt t a r t o t t á k , hogy ez a v á r a m o h a m e d á n o k ellen Iszkender-szeríí védő- b á s t y a ; ezek az emberek nem t u d t á k , hogy az 'Osmfin-dinasz- tia, Mohamednek — üdvözlet neki — különös kegyeltje, m á r a n n y i r e n d k í v ü l erős v á r a t hírnevétől megfosztott és u r a l m a alá h a j t o t t . V á r a d r ó l azt hitték, hogy a m o h a m e d á n o k n a k ellenáll — s a sehinsähnak egy szolgája, cAll serdär-pasa, a p ä d i s ä h p a r a n c s á r a , 1070-ben38 negyven n a p i ostrommal be- v e t t e s a hitetlenek k o r m á n y a alól vidékével e g y ü t t felmen- tette. E v á r n a k hét varosa van, v a l a m e l y i k b e n a hét minden n a p j á n v á s á r van. A város belsejében, bő folyóvízzel, a Sárga Kőrös39 folyik, előtte terjedelmes mező, sok kert és szőlő van.

A város összes varosaiból4 0 20.000 k a t o n á t soroztak.

Ungvár, az U n g folyó mellett fekszik. Közelében van (Cartik?) és Zemplén4 1 v á r a .

Szatmár, a Szamos p a r t j á n erős vár.

Fülek,42 m a g a s hegy t e t e j é n álló vár.

Szeged,43 a Tisza p a r t j á n , v á r a van. A m o h a m e d á n o k 1596-ban foglalták el.

Eger44 v á r a az Eger folyó közelében áll. Vára erős, leve- g ő j e jó, városa virágzó.4 5 A közelében fekvő Erla4 6 v á r á t 1500-ban a m o h a m e d á n o k elfoglalták s a b b a egy pasát helyez- t e k ; s hogy Nemsze a keresztényeknek segítséget ne küld- hessen, az oda vezető u t a k a t elzárták. Eger a mohamedán

37 A drezdai kézirat, hasonlóan rendszertelenül, felsorol még néhány észak-magyarországi helységet, de szintén különös értékű adatok nélkül.

38 1659. szept. 18.—i 660. szept. 5. — Várad 1660. aug. 27.-én került török kézre.

39 A kéziratokban: Sari Keres.

40 A perzsa eredetű sehir szót a magyar 'város' szóval fordítom, a magyarból átvett varos ('várkerület, külső város') szót a fordításban is török alakjában (páros) használom.

41 A kéziratokban: Zemlln.

42 „ „ Filek.

43 „ „ Segedin.

44 A kéziratokban: Egri vagy Egre.

45 A konstantinápolyi kiitübháne-í 'amümlje példánya még: Aki Konstantinápolyhoz van szokva, itt jól érzi magát, mert a mezőt egy kedves patak szeli, olyan, mint Kjägid-häne patakja.

46 Ügy látszik, Erlant külön helynek gondolta. Az évszám is téves:

Eger elestét fentebb helyesen jelölte meg.

(20)

h a t á r v o n a l o n álló, művelt m a g y a r város. Vára erős. Egy kis folyó, mely a mezején folyik, a v á r falához k a n y a r o d i k . — Budától négy menzilnyire fekszik. A v á r kerülete n a g y o b b , mint G a l a t á é ; a k k o r a , mint Findiklítől' Tersáne.4 7 A várat III. Mehmed, a „győzelem a t y j a "4 8 foglalta el.49

Debrecen is n a g y város, de v á r a nem igen szilárd.50 Temesvár v á r a á Temes p a r t j á n fekszik. K a s a b á j a két részre oszlik; a keletit fehér mesdzidnek (ak mesdzid), az északit T e m e s v á r n a k nevezik. Vára mély á r k ú , ú g y h o g y szigetnek látszik: k ö r n y é k e megközelíthetetlen n á d a s és mocsár. Belső v á r a mögött a Temes vizéből tó képződött.

E fölé h i d a t építettek. A v á r n a k h á r o m k a p u j a van, ú. m.

a belgrádi, n y u g a t felé a n y u g a t i k a p u és egy a mezők felé.

E r r e a n a g y t e r j e d e l m ű mezőre Belgrádból, a D u n á n átkelve, h á r o m n a p alatt lehet eljutni. Egy b e j l e r b e j székel benne, aki a m o h a m e d á n o k r acä j ä i r a v i g y á z ; az a d ó ü g y és a többi dolog intézésével is ő v a n megbízva.

Bandzakta,51 Temesvár alá tartozó kis k a s a b a .

Arad, p a l á n k Temesvártól egy menzilnyire keletre, a hegyek között; a g y u l a i k a d a h o z tartozik; mellette folyik el, Becskerek felé, a Maros folyó.

De?űa, p a l á n k Temesvártól délre, a Berzava folyó mellett.

Abaron (?), p a l á n k Versectől és Dentától dél felé, egy menzilnyire.

Harämdzedid, az előbbitől egy menzilnyire. Dzedid-et (,ó, öreg') az u g y a n a z o n vidéken f e k v ő Haräm"1 ' a t i k t ó l ('atik:

.új') leendő megkülönböztetés végett írtam.

Dzakova,52 kadä-központ Pancsova és Versec között.

Lippai sandzak, L i p p a Temesvártól h á r o m menzilnyire, Jenőtől n y u g a t r a , a Maros közelében E r d é l y h a t á r á n fekszik.

Jenői sandzak, Temesvártól északra fekszik. Jenő v á r á t 1068-ban53 K ö p r ü l ü Mehmed pasa nagyvezér foglalta el.

47 Findifcll és Tersäne, Konstantinápoly perai, illetőleg galatai részének egy negyede, egymástól vagy tizenöt percnyire fekszik.

48 Ezt a jelzőt (eb-ul-feth) Eger megvételéért kapta. Egy másik mellékneve Egri fätihi ('Eger megvívó ja').

49 A vár ostromának érdektelen leírását elhagytam.

50 A drezdai kéziratban és több konstantinápolyiban még: A város a haremejn-í serífejn [t. i. a két szent város, Mekka és Medina] vakfja.

51 Pancsova ? Pankota ?

52 A mai Csákovár.

53 1657. okt. 9.—1658. szept. 28. Jenő vára 1658. szept. 2.-án került török kézre.

(21)

Becskerek54 Belgrádból l á t h a t ó s a D u n á n átkelve, Temes- v á r felé menet, egy n a p alatt elérhető. A l emes vizében, egy szigeten áll; mellette a folyó kétfelé ágazik és sárga-virágos n a g y mocsarat képez. Föléje két helyen függő h i d a t építet- tek. A Tiszán leúszó h a j ó k ez alatt j á r n a k el.

Csanád Mehmed p a s á n a k kegyelemre megadta magát, m a j d ismét a hitetlenek kezére j u t v a , 1007-ben55 Saturdzi p a s a által foglaltatott el újból.5 3 K ö r n y é k é n e k N a g y l a k , F e n l a k . C s a k o v a és Szemlak5 7 nevű v á r a i Temesvártól egy napi ú t r a , Szeged i r á n y á b a esnek.

A gyulai sandzak. Gyula v á r á t a közelében f e k v ő (Bánya?) és Világos nevű v á r a k k a l együtt Pertev pasa fog- lalté el 974-ben.58 A tőle keletre, egy m e n z i l n v ' r e fekvő Arad (?) p a l á n k o t a Kőrös nevű folyó veszi körül. Népe többnyire b o s n y á k .

Szolnok, k a s a b a , erős v á r a van. Mellette folyik el a Tisza és a Zagyva, mely a H a t v a n nevű v á r és k a s a b a mellett is elfolyik. Szolnok vára a Belgrád-egri útvonaltól egy ó r á n y i r a áll. 3600 oszlopon álló e r ő d í t m é n y e van. Tnnek két k a p u j a van, az egyiknek egri kapu a neve.59 A Zagyva folyó a v á r a t n y u g a t r ó l érinti, k ö r ü l f o l y j a s a z u t á n a v á r alsó részén tóvá szélesedik.

Heves, k a s a b a Szolnoktól egy menzilnyire, Egertől há- rom óra j á r á s n y i r a .

5i A Níir-i 'osmanlje-könyvtár egyik kéziratában még: Moclaoa sandzak Szendrőtől délre a Dunának Temesvár felé eső oldalán, innen fél merhalére, a parton fekszik. Alatta szemközt áll Güverdzinlik [ = G a l a m b ó c ] . Lika, Modava alá tartozó palánk. Minthogy hegyei és szőlei a Dunától távolabbra esnek, vize kútvíz. Alatta fél-merhaléra áll Nakoa, egy rombadőlt vár. Vaskapu, innen egy menzil. Ez a Dunának egy sziklás része, melyen a hajó csak egy ponton tud áthaladni. Irsooa a Duna temesvári oldalán egy kadá. A Vaskapu [keleti] nyílásán van a havasalföldi határ sandzakbeje, keleti része ezen sandzak alá tartozik.

Mehádiának Cérna nevű folyója, mely a Dunába folyik, ezt metszi.

Erdélvtől Abd-el-mu'emin hódította el.

55 1598. aug. 4.—1599. júl. 23. — A vár 1598. szept.-ben került török kézre.

56 A konstantinápolyi kütübhane-í 4 umümíje példánya szerint:

független (müstakill) sandzak .

57 A kéziratban: Näk, Fenlak, Sakva és Semlok.

58 1566. júl. 19.—1567. júl. 7. Gyula vára 1566. szept. 1.-én került török kézre.

59 A konstantinápolyi kütübhäne_i "umümíje példánya szerint még:

A másiknak belgrádi kapu a neve. Ez kőkapu, Murtedä pasa építette;

tetejére egy erős hangú órát t é t e t e t t . . . Bektas pasa a városban egy dzami't és egy fürdőt építtetett. A város lakossága a Zagyva vizét hasz- nálja ivóvízül.

(22)

Bács,60 Buda és Szeged közé esik. 1620-ban a mohamedá- nok foglalták el s azóta m i n d m á i g ők k o r m á n y o z z á k .

Pest, Budával szemközt, a D u n a p a r t j á n , kellemes sík- ságon épült, de m a félig r o m o k b a n hever.

Kalocsa is kellemes k a s a b a . Területe sziget, Der ja n a k nevezik.

Titel a Tisza p a r t j á n Szeréin alá tartozó v á r ; a folyótól egy menzilnyire, magas hegyormon épült.

Zombor61 egy merhaléra észak felé, a D u n a p a r t j á n f e k - szik. Belgrádból Eger felé menet, a D u n á n átkelve Bácska síkságán víz között épült városka. A kasaba földből v a n építve, v á r f a l a nincs, de a hitközség számára i m a h e l y ü l szol- gáló dzämi", t o v á b b á f ü r d ő és v á s á r t é r v a n benne.6 2 Bácstól Zombor. Zombortól Szeged, ettől Csongrád, ettől Szolnok egy- egy merhale távolságra fekszik.

Csongrád Szolnokhoz tartozik.

E felső résznek még n é h á n y k a s a b á j a van. de ezek emlí- tését rövidség okából mellőztük.

Dr. Fekete Lajos.

00 A drezdai kéziratban: Bücka.

61 A kéziratban: Sombor.

62 A konstantinápolyi kütübháne-' 'umnmije példányában még:

Hogy ivóvize keserű, Gäzi G i r ä j gazelje bizonyítja.

Hadtörténelmi K ö z l e m é n y e k . — I—II. 2

(23)

A romhányl csata.

1 7 1 0 . j a n u á r 2 2 .

I .

E l ő z m é n y e k .

II. Rákóczi Eerenc felkelésének hadműveleti eseményei az 1705—6. években érték el t e t ő p o n t j u k a t . A z u t á n megkez- dődött a lassú h a n y a t l á s . A trencséni veszedelemnél (1708.

a u g u s z u s 3.), a f e j e d e l e m szavaival élve, „gyalázatosabb, nyo- m o r ú s á g o s a b b s következményeiben; gyászosabb csatavesz- tés soha sem volt."1 Érthető tehát, hogy gyászos emléke ki- törölhetetlen képet h a g y o t t m i n d e n k u r u c katona lelkében.

A vitézlő r e n d e k ezt a csorbát azóta kiköszörülni nem tud- ták. D e nem is igen volt reá a l k a l m u k , mert e hadászatilag oly n a g y k i h a t á s ú esemény u t á n , a h a d m ű v e l e t e k b e n mind- két részről n y u g a l o m következett. Az 1709. esztendőt, kato- n a i szemmel nézve, a tespedés idejének n e v e z h e t j ü k . A k u r u c hadsereg n a g y o b b h a d m ű v e l e t e k r e nem volt képes. H á r o m hadszíntéren, a Felvidéken, D u n á n t ú l és Erdélyben m ű k ö d ő csapatai közül egyiknek sem volt sem kedve, sem a l k a l m a döntést kierőszakolni. A császári seregek, Heister t á b o r n a g y p a r a n c s a alatt, az ország elfoglalását f o l y t a t t á k u g y a n , de — b á r itt-ott ellenállásra t a l á l t a k — a szövetséges rendek h a d - seregét megsemmisíteni és az egész országot megszállni még sem voltak képesek. A magyarországi hadszínterek közül a Felvidék játszotta a főszerepet, ezért Heister erre a területre helyezte h a d m ű v e l e t e i n e k s ú l y p o n t j á t . Ez év f o l y a m á n sorra foglalta el a b á n y a v á r o s o k a t , Árva- és Liptómegyét, Honr, Nógrád- és G ö m ö r megyének nagyrészét: benyomult Szepes- megyébe is. A D u n á n t ú l r ó l kiszorította Esterházy Antal tá- bornagyot, a k i lovasságával a fejedelem p a r a n c s á r a a D u n á n átkelve, É r s e k ú j v á r b a szállott.2 Károlyi c s a p a t a i a Tiszántúl, E r d é l y h a t á r á n á l , szintén tétlenül állottak. Rákóczinak nem volt többé m ó d j á b a n h a t a l m á t E r d é l y r e is kiterjeszteni.

1 Rákóczi Emlékiratok: V. kötet. 460. lap. Eredeti francia kiadása.

1795-ban jelent meg Hágában.

2 Rákóczi Emlékiratai: YI. kötet 5. és 10. lap.

(24)

A császári seregek t é r h ó d í t á s á t a z o n b a n nem nevezhet- j ü k fényes győzelmeknek. A k u r u c o k h á t r á l á s a — n é h á n y kisebb fegyveres ellenállást leszámítva — a Savoyai J e n ő i s k o l á j á b a n nevelkedett császári vezérek tervszerű hadmoz- d u l a t a i n a k volt a következménye. E z e k n e k célja, az ellen- ségnek lehetőleg n a g y o b b kockázat n é l k ü l való kimanövri- rozása volt.

Ez a h a r c e l j á r á s , épen ilyen sereggel szemben, amilyen- nel a vezérlő f e j e d e l e m a k k o r rendelkezett, n a g y o n is célra- vezető volt. 1710 elején a k u r u c hadsereg szereplésének utolsóelőtti felvonását j á t s z o t t a ; a bomlás kétségtelen jeleit még a leglelkesebb vezetők sem leplezhették többé. A tren- cséni csata u t á n felbomlott felvidéki sereget — mely pedig a fejedelem hadseregének legértékesebb részét alkotta — csak nehezen lehetett ú j b ó l összeszedni. Az ország lakossága b e l e f á r a d t a m á r 7 év óta t a r t ó s m i n d reménytelenebbé váló küzdelembe. A h a d m ű v e l e t e k a r á n y l a g kis területeken ját- szódtak le és ismételten g y a k r a n egy és u g y a n a z o n a helyen.

Érthető, hogy a lakosság, még ha a k a r t a volna sem t u d t a a k u r u c sereget élelmezni, de nem is n a g y o n a k a r t a . U n t á k az állandó bizonytalanságot, s az emberi természetben gyöke- rező a m a t u l a j d o n s á g szerint, a m e l y szívesebben segít az erősebbnek, híveinek mindig n a g y o b b s z á m a f o r d u l t el Rá- kóczitól. A fejedelem t á b o r á b a n lakozó felvidéki nemesek vérző szívvel l á t t á k , hogy a császári csapatok kezében levő trencséni. liptói, turóci f ö l d b i r t o k a i k a t m i k é p e n a d o m á n y o z z a a bécsi u d v a r nemcsak m a g y a r l a b a n c vezetőknek, h a n e m osztrák császári tiszteknek is. Hogy ilyen k ö r ü l m é n y e k kö- zött a sereg a m ú g y is gyenge fegyelme folytonosan lazult, azon nem lehet csodálkozni. Reguláris katonasága folyton a p a d t , a mezei h a d a k r a , mint a több évi t a p a s z t a l a t bizonyí- totta, nem számíthatott, ezért s z á n d é k á b a n volt ezeknek szá- mát csökkenteni s h e l v e t t ü k zsoldos c s a p a t o k a t felfogadni.

N a - yon k a p ó r a jött neki gróf Potoczki Mihály kiewi palatí- n u s kérelme, hogy a vezérlete alatt XII. Károly svéd k i r á l y seregétől a p u l t a w a i csata u t á n elszakadt c s a p a t á t — ame- lyet az oroszok üldöztek — Magyarországba beengedje. Rá- kóczi e kérést csk olyan feltétellel volt h a j l a n d ó teljesíteni, ha e svédekből és lengyelekből álló csapat az ő hűségére fel- esküszik. A palatínus csapata ezt a feltételt teljesítette. De a svéd, lengyel segédcsapatok (a k u r u c írások svécusoknak, lengyelségnek, auxiliaris h a d a k n a k í r j á k őket) úgylátszik, vegyes érzelmekkel szegődtek Rákóczi zászlaja alá. Ezt kö- v e t k e z t e t h e t j ü k Kolinovics feljegyzéseiből,3 aki leírja, hogy

3 Kolitiooics: Commentarium de rebus Ungaricis libri XIII. ab anno 1701—1720.

(25)

a m i k o r a lengyel p a l a t í n u s c s a p a t a i és Züllich svéd ezredes d r a g o n y o s a i az oroszok elől Magyarországba voltak kényte- lenek menekülni, Züllich hevesen k i f a k a d t (graviter expos- tulans) Rákóczi előtt, hogy a császáriak ellen k ü l d i őket h a r c b a . A f e j e d e l e m azzal védekezett, hogy ő ezeket a külső h a d a k a t se nem hívta, sem vissza nem t a r t j a , hanem mint- egy cserébe veszi a svéd királytól, aki 3 év előtt a császáriak- hoz á t p á r t o l t m a g y a r dragonyos c s a p a t o k a t s a j á t ezredeibe beolvasztotta.

A r o m h á n y i c s a t á b a n ez a segédcsapat volt az egyedüli zsoldos k ü l f ö l d i sereg, mert olyan egységes f r a n c i a köteléke- ket, mint amilyenek pl. még a trencséni c s a t á b a n vitézül ve- r e k e d t e k (Fierville, Bonnefous gránátosai) a k u r u c o k sorai- b a n itt nem t a l á l u n k . A f e j e d e l e m a f r a n c i a segítségből k ü - lönben is m á r régebben k i á b r á n d u l t , s h a még remélhetett volna is v a l a m i t tőlük, ez a r e m é n y e is végleg eloszlott az 1709 szeptember 11-én vívott m a l p l a q u e t i csata óta, amely a f r a n c i á k vereségével végződött. Egyedüli reménysége Péter orosz cár volt még, de segédcsapatokat, a n y a g i segélyt innen sem v á r h a t o t t .

A Felvidék és a D u n á n t ú l elvesztése f o l y t á n mindig ki- sebb lett az a terület, amely felett Rákóczi u r a l k o d h a t o t t . Szűk f ö l d r a j z i h a t á r o k közé szorítva, a felkelés lassan, de f e l t a r t ó z t a t h a t a t l a n u l kezdett visszaszorulni oda, a h o n n a n J 703-ban kiindult — a Duna-Tisza közére.

A szövetséges rendek hadi helyzete m i n d j o b b a n hason- lítani kezdett egy ostromlott v á r helyzetéhez, amely körül az ostromzár mind j o b b a n szűkül. Külső segítséget, a szoronga- tott helyzetből való felmentést, kívülről m á r sehonnan sem remélhettek. Nem m a r a d t más mentség, mint a császári vo- n a l a k a t egy érzékeny helyen áttörni s evvel levegőt, tér r nyerni. C é l j á n a k megvalósítására, nagyon helyesen, ismét csak a felvidéki hadszínteret választotta a fejedelem. Ez a terület volt az, a m e l y n e k esetleges visszafoglalása n a g y er- kölcsi sikerre] j á r h a t o t t volna, s h a b á r azt nem igen remél- hette, hogy a k u r u c p o r t y á z o k újból elérik a bécsi Favoritát, v a g y a morva határszéleket, a császári vonalak áttörése n y u - gati i r á n y b a n nem m a r a d h a t o t t volna hatás nélkül a bécsi u d v a r r a . Még egy m á s ok is volt, ami a fejedelmet a r r a indí- totta, hogy 1710. évi hadműveleteit n y u g a t felé irányítsa. O t t f e k ü d t É r s e k ú j v á r k i t ű n ő e n megerősített v á r a . amely — h á l a De Riviére ezredes m ű s z a k i t u d á s á n a k — az akkori kor kívá- n a l m a i n a k megfelelő erődítményekkel rendelkezett és még a k u r u c o k kezében volt. Erre támaszkodott Rákóczi, a m i k o r elhatározta, hogy Heister felvidéki arcvonalát valahol ezen a vidéken fogja m e g t á m a d n i .

(26)

A Heister t á b o r n a g y p a r a n c s a alatt álló felvidéki csá- szári sereg helyzete sem volt k a t o n a i szempontból v a l a m i na- gyon kedvező. A k u r u c h a d j á r a t o t az u d v a r i h a d i t a n á c s egyéb európai, n a g y o b b h a d i g o n d j a i mellett, m á s o d r e n d ű f e l a d a t n a k tekintette. Minden figyelmét a R a j n a mellékén és Spanyolországban lejátszódó események kötötték le. Ezért a Magyarországon harcoló csapatok felfrissítésére, kicseré- lésére nem igen volt g o n d j a . J ó f o r m á n v a l a m e n n y i császári lovas ezred m á r 5—6 év óta verekedett u g y a n e z e n a helyen.

E n u e k megvolt u g y a n az az előnye, hogy ellenfelüket és a terepet alaposan megismerhették, de megvolt az a h á t r á n y a is, hogy úgy a tisztek, mint a legénység belefásult a j ó f o r m á n n a p - n a p u t á n ismétlődő csetepatékba, a m e l y e k sohasem vég- ződtek n a g y o b b döntő eredménnyel. Nagy, győzedelmes üt- közetek, csaták helyett, az aprólékos és g y a k r a n u n a l m a s

„Kleinkrieg" őrölte meg a vezetők t e t t v á g y á t . A k u r u c o k elleni h a d a k o z á s a császáriak oldalán is n a g y o n kezdett ha- sonlítani egy olyan idültté vált betegséghez, a m e l y n e k végét előre nem lehetett látni, de amelyen csak egy erélyes döntő beavatkozással lehetett volna segíteni. D e ezt a bécsi u d v a r nem is a k a r t a .

A Rákóczi Ferenc személyében megtestesült nemzeti eszme érdekében folytatott k ü z d e l e m iránti érdeklődés, a kül- földi n a g y h a t a l m a k n á l 1710 elején nemcsak hogy ellanvhult, h a n e m közönnyé vált. A bécsi u d v a r i h a d i t a n á c s , felvilla- nyozva Savoyai J e n ő m a l p l a q u e t i diadalától, teljes figyelmét n y u g a t r a i r á n y í t o t t a . A k u r u c h a d j á r a t sürgős leverése neki m á r nem volt fontos. Heister és Rákóczi csak v e r e k e d j e n e k tovább, hogy meddig fog t a r t a n i ez a lassú küzdelem, az nem volt fontos. A k u r u c felkelés végső a g ó n i á j á n a k kétségtelen jelei m u t a t t á k , hogy a nemzeti ü g y n e k el kellett b u k n i a . Rá- kóczi Ferenc küzdelme a n y u g a t e u r ó p a i n a g y b o n y o d a l m a k - b a n fontosságát elvesztette, ez a m a g y a r kérdés az e u r ó p a i d i p l o m á c i á b a n , ebben az időben m á r csak egy „ q u a n t i t é négli- geable" szerepét játszotta.

A felkelésnek i l y e n f o r m á n elszigetelt helyzetében külső n a g y h a t a l m a k segélyét várni meddő r e m é n y lett volna. De a szövetséges rendek helyzete, az ország n a g y nyomorúsága, a pestis, a hadsereg tétlen tespedése, m i n d olyan aggasztó tünetek voltak, amelyeket orvosolni kellett. A mindenkitől cserbenhagyott f e j e d e l e m n e k ezek u t á n nem m a r a d t más vá- lasztása, mint az „ultimo ratio" — a k a r d .

Hivatkozások

KAPCSOLÓDÓ DOKUMENTUMOK

Látom, hogy az Isten igeié hirdetése által ez fetéktől magokat el nem szoktattiák az latrok, de hüdgyed hogy elő rantia Isten az ő vesszőiét az Törököt, Tatárt auagy

pontja és - véleményünk szerint - valódi háttere is, az, hogy nem csupán „költői versengés"-ről van szó, ahogy eddig gondoltuk. A korábbi álláspont szerint Huszti

Hadd iktatok ide még néhány parányi példát arra, hogy is értem én a Móricz-átdolgozásban a távlatok elmaradását, illetve elmellőzését: „Ki hitte volna, hogy a sors, mint

sabb értelmében, azokban a kollégiumokban, ahol mint diák tanult, s ahol később mint tanár tanított. Csak míg ezek a tapasztalatok Szerdahelyinél az első magyar dramaturgia

Például Hannulik lefordította 1776-ban Metastasio versét: „La deliziosa imperial residenza di Schönbrunn". Azaz: Laudes regii Vindobonensis secessus Schönbrunn, quas Abbas

mivel pedig Szilágyi fordítása csak 1789-ben jelent meg nyomtatásban, így ez az átvétel is csak úgy magyarázható, hogy a kiváló tanító, Háló Kovács, aki oly

Karácsounál (Török Történetírók, III. Én azonban ezt a mun- kát, a rész-földrajzot, —- igaz, hogy pusztán a magyar vonatkozású részek vizsgálata alapján — egy

Acélból készült golyókat a rendelkezésünkre álló forrá- sok csak egy ízben említenek, t. sorozat 17a csomó.. I iz év mult el azóta! A harceszközök időközben