A Nemzetgazdasági Miniszter k ö z l e m é n y e

(1)

T A R T A L O M J E G Y Z É K

I. PÉNZÜGY 2858–2946

II. GAZDASÁG 2947–2984

III. FOGLALKOZTATÁSPOLITIKA, MUNKAÜGY 2985–3064

(2)

XLVII. törvény szóló 2007. évi CLXXXI. törvény módosításáról ... 2863

2011. évi LI. törvény Az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény módosítá- sáról ... 2863

74/2011. (V. 2.) Korm. rendelet A lakáscélú állami támogatásokról szóló 12/2001. (I. 31.) Korm. rendelet módosításáról ... 2864

79/2011. (V. 12.) Korm. rendelet Az életüktõl és szabadságuktól politikai okból megfosztottak kárpótlásáról szóló 1992. évi XXXII. törvény végrehajtásáról szóló 111/1992. (VII. 1.) Korm. rendelet módosításáról ... 2869

17/2011. (IV. 19.) NGM rendelet A Nemzeti Adó- és Vámhivatal megalakulásával összefüggõ egyes rendeletek módosításáról ... 2870

18/2011. (IV. 19.) NGM rendelet A vámmentes vámkezelésre jogosultak körérõl ... 2894

19/2011. (V. 6.) NGM rendelet A pénzügyminiszter irányítása alá tartozó nyomozó ható- ságok nyomozásának részletes szabályairól és a nyomozási cselekmények jegyzõkönyv helyett más módon való rögzí- tésének szabályairól szóló 17/2003. (VII. 1.) PM–IM együttes rendelet módosításáról ... 2895

20/2011. (V. 10.) NGM rendelet A helyi önkormányzatokat és a többcélú kistérségi társulá- sokat 2011. évben egyes központi költségvetési kapcsola- tokból megilletõ forrásokról szóló 4/2011. (I. 31.) NGM rendelet módosításáról ... 2897

KÖZJOGI SZERVEZETSZABÁLYOZÓ ESZKÖZÖK 14/2011. (V. 6.) NGM utasítás A Magyar Államkincstár Szervezeti és Mûködési Szabályza- táról szóló 2/2011. (I. 14.) NGM utasítás módosításáról ... 2914

15/2011. (V. 6.) NGM utasítás A Nemzetgazdasági Minisztérium kötelezettségvállalási és utalványozási szabályzatáról ... 2917

A NEMZETGAZDASÁGI MINISZTER KÖZLEMÉNYEI A felszámolók névjegyzékét érintõ változásokról ... 2931

AZ ÖNKÉNTES KÖLCSÖNÖS EGÉSZSÉG- ÉS ÖNSEGÉLYEZÕ PÉNZTÁRAK KÖZLEMÉNYEI Az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló 1993. évi XCVI. törvény 40. §-ának (6) bekezdése és az önkéntes köl- csönös egészség- és önsegélyezõ pénztárak beszámolóké- szítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 252/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet 36. §-ának (1) be- kezdése alapján a 2010. évi beszámoló részét képezõ mér- leg és eredménykimutatás, valamint a könyvvizsgálói je- lentés közzététele ... 2933

Herendi Porcelánmanufaktúra Rt. Egészségpénztára ... 2933

Jószolgálat Önsegélyezõ Pénztár... 2938

MKB Egészségpénztár... 2939

Vitalitás Egészségpénztár ... 2942

HIRDETMÉNYEK 2946

(3)

(2) Az Áht. 18/B. § (1) bekezdése a w) pontot követõen a következõ wa) ponttal egészül ki:

(A kincstár feladatai különösen:)

„wa) a kincstári egységes számla terhére, annak forrásaiból – jogszabályban meghatározott feltételekkel – kamatmentes megelõlegezési kölcsönt nyújthat a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentõ Alapnak a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentõ Alapról, és a szabad nyugdíjpénztár-választás lebonyolításával összefüggõ egyes törvénymódosításokról szóló 2010. évi CLIV. törvény 7. § c) pontjában meghatározott kifizetések teljesítéséhez.”

A magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény módosítása

2. § (1) A magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény (a továbbiakban: Mpt.) 24. § (11) bekezdésének helyébe a következõ rendelkezés lép:

„(11) A pénztár a függõ tételként nyilvántartott tagdíjbefizetéseket és azok hozamait, valamint a visszalépõ tagok 2011. május 31-ére mint fordulónapra vonatkozó piaci értékelés szerint számított követeléseinek értékét egy tételben, a tagok portfóliójában a fordulónapon meglévõ eszközökben 2011. június 12-ig adja át a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentõ Alap részére. Az eszközöket – jogszabály ellenkezõ rendelkezése hiányában – a visszalépõ tagok portfólióján belüli eszközök arányának megfelelõen kell átadni.”

(2) Az Mpt. 24. § (12) bekezdés b) pontjának helyébe a következõ rendelkezés lép:

(A pénztár)

„b) a függõ tételekbõl beazonosított, pénztártagot illetõ tagdíjbefizetések és ahhoz kapcsolódó hozamok összegét havonta, az adott hónapot követõ hónap 8. napjáig”

(igényli vissza a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentõ Alaptól.) (3) Az Mpt. 24. §-a a következõ (13) és (14) bekezdéssel egészül ki:

„(13) A pénztár 2011. május 31-én jogosult a visszalépõ tag egyéni számláját 795 Ft-tal csökkenteni és azt a mûködési tartalék javára jóváírni. A pénztár a mûködési tartalék javára jóváírt összeget a 2011. május 30-án meglévõ mûködési és likviditási tartalék kimerülését követõen használhatja fel. A pénztár a fel nem használt összeget 2011.

szeptember 15-ig átutalja a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentõ Alap pénzforgalmi számlájára.

(14) A visszalépõ tagi kifizetések megállapításánál a hozamgarantált tõke összegét a 3. számú mellékletben szereplõ képlet alkalmazásával kell számítani azzal, hogy

a) a számítás fordulónapjaként 2011. május 31-ét,

b) 2011. május hónapra a KSH által közzétett, 2011. áprilisra vonatkozó inflációs rátát kell alkalmazni.”

A Nyugdíjreform és Adósságcsökkentõ Alapról, és a szabad nyugdíjpénztár-választás lebonyolításával összefüggõ egyes törvénymódosításokról szóló 2010. évi CLIV. törvény módosítása

3. § (1) A Nyugdíjreform és Adósságcsökkentõ Alapról, és a szabad nyugdíjpénztár-választás lebonyolításával összefüggõ egyes törvénymódosításokról szóló 2010. évi CLIV. törvény (a továbbiakban: Tv.) 1. §-a a következõ (2) bekezdéssel egészül ki, amellyel egyidejûleg a jelenlegi szöveg jelölése (1) bekezdésre módosul:

„(2) A Nyugdíjreform és Adósságcsökkentõ Alap (a továbbiakban: Alap) a részére átadott eszközök felett az átadással tulajdonjogot szerez.”

* A törvényt az Országgyûlés a 2011. május 2-i ülésnapján fogadta el.

(4)

b) az értékesítési döntések végrehajtásában közremûködõnek, így különösen befektetési vállalkozásnak, hitelintézetnek, ingatlanértékelõnek, ingatlanforgalmazónak, befektetési alapkezelõnek.

(2) Az a személy, aki esetében az elõzõekben meghatározott összeférhetetlenség merül fel, köteles azt haladéktalanul a Testület elnökének bejelenteni és az összeférhetetlenséget haladéktalanul megszüntetni.

(3) Amennyiben a Testület tagjai megbízatásával kapcsolatban vagy személyére nézve összeférhetetlenségi ok jut a tagok tudomására, úgy õk kötelesek az ok tudomására jutásáról haladéktalanul jelentést tenni a Testület elnökének.

A Testület elnökét érintõ összeférhetetlenség esetén az államháztartásért felelõs miniszter részére kell bejelentést tenni. Az összeférhetetlenséget a felmerülést követõ 5 napon belül kell bejelenteni, és 15 napon belül kell az összeférhetetlenségi okot megszüntetni. Amennyiben az összeférhetetlenségi ok megszüntetésére 15 napon belül nem kerül sor, a Testület elnöke kezdeményezi az érintett tag visszahívását, illetõleg a Testület elnökére nézve felmerült összeférhetetlenség esetén az elnököt az államháztartásért felelõs miniszter visszahívja.

(4) Amíg az összeférhetetlenné vált személyre nézve fennáll az összeférhetetlenség, addig az összeférhetetlenséggel érintett személy a testületi döntéshozatalban nem vehet részt.

(5) Az Alap mûködtetésében részt vevõ személy a tudomására jutott minõsített adatot, banktitkot, értékpapírtitkot és üzleti titkot megõrzi.

(6) Az (1)–(5) bekezdésben az összeférhetetlenségre vonatkozó elõírásokat az ÁKK és az általa igénybevett harmadik személy esetén is alkalmazni kell.”

(4) A Tv. 7. §-a a következõ e) ponttal egészül ki:

(Az Alap vagyonát képezõ eszközökbõl származó bevételt)

„e) a kincstári egységes számla terhére nyújtott megelõlegezési kölcsön törlesztésére kell fordítani.”

4. § Ez a törvény a kihirdetését követõ 3. napon lép hatályba.

Dr. Schmitt Páls. k., Kövér Lászlós. k.,

köztársasági elnök az Országgyûlés elnöke

2011. évi XLVI. törvény

az egyes gazdasági és pénzügyi tárgyú törvények megalkotásáról, illetve módosításáról szóló 2010. évi XC. törvény módosításáról*

1. § (1) Az egyes gazdasági és pénzügyi tárgyú törvények megalkotásáról, illetve módosításáról szóló 2010. évi XC. törvény (a továbbiakban: Egptv.) 9. §-a a következõ (1a) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) Különadó fizetésére köteles

a) az országgyûlési képviselõ, ha megbízatása megszûnésével összefüggésben az országgyûlési képviselõk javadalmazásáról szóló 1990. évi LVI. törvény alapján vagy más jogcímen,

b) a polgármester, a fõpolgármester, a megyei közgyûlés elnöke (a továbbiakban együtt: polgármester), az alpolgármester, a fõpolgármester-helyettes, a megyei közgyûlés alelnöke (a továbbiakban együtt: alpolgármester), ha e jogviszonyának megszûnésével összefüggésben a polgármesteri tisztség ellátásának egyes kérdéseirõl és az önkormányzati képviselõk tiszteletdíjáról szóló 1994. évi LXIV. törvény alapján vagy más jogcímen,

(5)

nem értve a jogviszony 2010. január 1-jét megelõzõ megszûnése jogellenességét megállapító bírósági határozatban megállapított összegeket, illetve a felmentési (felmondási) idõnek a munkavégzési kötelezettséggel járó idõszakára fizetett munkabér, illetmény összegét, továbbá a szerzõdéses katonák leszerelési segélyét, de ideértve a Munka Törvénykönyvérõl szóló 1992. évi XXII. törvény (a továbbiakban: Mt.) 3. § (6) bekezdése alapján megállapodás szerint kikötött ellenérték címén kifizetett bevételt – a (3)–(4) bekezdésben foglaltak figyelembevételével megállapított összeg.

(3) A (2) bekezdésben foglaltaktól eltérõen nem minõsül a különadó alapjának:

a) az állami vezetõk, országgyûlési képviselõk, polgármesterek, alpolgármesterek, európai parlamenti képviselõk, (fõ)jegyzõk, a köztulajdonban álló gazdasági társaságok vezetõ tisztségviselõi és felügyelõbizottságának tagjai esetében a (2) bekezdés szerinti bevétel kétmillió forintot meg nem haladó része;

b) más foglalkoztatott esetében a (2) bekezdés szerinti különadó alapba tartozó bevételnek a hárommillió-ötszázezer forintot meg nem haladó része, valamint a jogviszony megszûnésének évében esedékes szabadság megváltása címén kifizetett bevétel, illetve a jogviszony megszûnésekor a magánszemélyt megilletõ jubileumi jutalom."

2. § Az Egptv. a következõ 12/A–12/B. §-sal egészül ki:

„12/A. § A 8–12. § rendelkezéseit – a 12/B. §-ban meghatározottak figyelembevételével – a 2010. január 1-jén vagy azt követõen megszerzett jövedelmekre kell alkalmazni.

12/B. § (1) Az országgyûlési képviselõ, az alpolgármester, az európai parlamenti képviselõ tekintetében a 9. § az egyes gazdasági és pénzügyi tárgyú törvények megalkotásáról, illetve módosításáról szóló 2010. évi CX. törvény módosításáról szóló 2011. évi XLVI. törvénnyel megállapított (1a), (2) és (3) bekezdésének rendelkezéseit a 2011. január 1-jén vagy azt követõen megszerzett, e fejezet rendelkezései szerint adóköteles bevételekre a (2) bekezdés figyelembevételével, a 2010. január 1-je és 2010. december 31-e között megszerzett, e fejezet rendelkezései szerint adóköteles bevételekre a (3) bekezdés figyelembevételével kell alkalmazni.

(2) Az országgyûlési képviselõ, az alpolgármester, az európai parlamenti képviselõ tekintetében a 9. § az egyes gazdasági és pénzügyi tárgyú törvények megalkotásáról, illetve módosításáról szóló 2010. évi CX. törvény módosításáról szóló 2011. évi XLVI. törvénnyel megállapított (1a), (2) és (3) bekezdése rendelkezéseinek hatálybalépése elõtt megszerzett különadó-köteles jövedelmek után az adófizetési kötelezettséget a következõk szerint kell teljesíteni:

a) a magánszemély a 2011. évrõl benyújtandó személyi jövedelemadó bevallásra elõírt határidõig a különadó-kötelezettségét megállapítja, és az adóhatóság által erre a célra rendszeresített külön nyomtatványon bevallja, és az adót megfizeti;

b) a magánszemély az a) pont szerinti bevallásában megfizetett különadóként veszi figyelembe a különadó-alapba tartozó jövedelmek után a jövedelem megszerzése évében hatályos szabályok szerinti valamennyi közteher-kötelezettségét;

c) a jövedelem megszerzése évében hatályos szabályok szerint a magánszemély valamennyi közteher-kötelezettségét úgy kell meghatározni, hogy a magánszemély a különadó-köteles jövedelem megszerzése évére megállapított valamennyi közteher-kötelezettségébõl levonja a különadó-köteles jövedelmek nélkül – annak figyelembevételével, hogy a különadó-köteles jövedelmeket a magánszemély összes jövedelmébe az adóévben ekkor is be kell számítani – kiszámított közteher-kötelezettségét;

d) az országgyûlési képviselõnek, az alpolgármesternek, az európai parlamenti képviselõnek különadó-köteles bevételt juttató szervezet (a továbbiakban: kifizetõ) 2012. március 31-ig magánszemélyenkénti bontásban adatot szolgáltat az állami adóhatóságnak az általa kifizetett különadó-alapot képezõ összegrõl, valamint jogcímenként megbontva, az abból levont, a különadó-fizetésére kötelezett magánszemélyt terhelõ közterhekrõl;

(6)

b) a magánszemély az a) pont szerinti bevallásában megfizetett különadóként veszi figyelembe a különadó-alapba tartozó jövedelmek után a jövedelem megszerzése évében hatályos szabályok szerinti valamennyi közteher-kötelezettségét, azzal, hogy ha a magánszemély a 2010-ben õt törvény alapján megilletõ végkielégítést kapott, arra a személyi jövedelemadóról szóló törvény rendelkezésétõl eltérõen az évek közötti megosztást nem alkalmazhatja;

c) a jövedelem megszerzése évében hatályos szabályok szerint a magánszemély valamennyi közteher-kötelezettségét úgy kell meghatározni, hogy a magánszemély a különadó-köteles jövedelem megszerzése évére megállapított valamennyi közteher-kötelezettségébõl levonja a különadó-köteles jövedelmek nélkül – annak figyelembevételével, hogy a különadó-köteles jövedelmeket a magánszemély összes jövedelmébe az adóévben ekkor is be kell számítani – kiszámított közteher-kötelezettségét;

d) az országgyûlési képviselõnek, az alpolgármesternek, az európai parlamenti képviselõnek különadó-köteles bevételt juttató szervezet (a továbbiakban: kifizetõ) a 9. § (1a) bekezdése hatálybalépését követõ hónap utolsó napjáig magánszemélyenkénti és a jövedelem juttatásának éve szerinti bontásban adatot szolgáltat az állami adóhatóságnak az általa kifizetett különadó-alapot képezõ összegrõl, valamint jogcímenként megbontva, az abból levont, a különadó fizetésére kötelezett magánszemélyt terhelõ közterhekrõl;

e) a magánszemély kérésére a kifizetõ a d) pontban említett adatokról és a rendelkezésére álló, a különadó-fizetési kötelezettség teljesítéséhez szükséges adatokról a kérés beérkezését követõ 30 napon belül tájékoztatja a magánszemélyt.”

3. § Az Egptv. 9. § (4) bekezdésében a „2005. január 1-jét követõ” szövegrész helyébe a „2010. január 1-jén vagy azt követõen történõ” szöveg lép.

4. § (1) Az adózás rendjérõl szóló 2003. évi XCII. törvény 124/C. §-a helyett a megfizetett, az egyes gazdasági és pénzügyi tárgyú törvények megalkotásáról, illetve módosításáról szóló 2010. évi XC. törvény e törvénnyel megállapított rendelkezései alapján a magánszemélyt nem terhelõ különadó visszatérítésére a (2)–(4) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni.

(2) A magánszemély által az egyes gazdasági és pénzügyi tárgyú törvények megalkotásáról, illetve módosításáról szóló 2010. évi XC. törvény II. fejezetének rendelkezései alapján a 2005–2009. évekre bevallott és megfizetett különadót az állami adóhatóság az e törvény hatálybalépését követõ 30 napon belül visszatéríti.

(3) Az adóhatóság az e törvény hatálybalépését követõ 30 napon belül visszatéríti a magánszemély által az azon jövedelem után bevallott és megfizetett különadót, amely jövedelem az egyes gazdasági és pénzügyi tárgyú törvények megalkotásáról, illetve módosításáról szóló 2010. évi XC. törvény – az egyes gazdasági és pénzügyi tárgyú törvények megalkotásáról, illetve módosításáról szóló 2010. évi XC. törvény módosításáról szóló 2011. évi XLVI. törvénnyel megállapított – 9. § (2) bekezdése alapján nem esik különadó fizetési kötelezettség alá.

(4) A (2) és (3) bekezdés alkalmazásában megfizetett különadón a különadó összegének és a jövedelmet a megszerzése idõpontjában hatályos szabályok szerint terhelõ – a különadó-fizetési kötelezettség figyelembevétele nélkül számított – összes köztehernek a különbözetét kell érteni.

5. § E törvény a kihirdetését követõ napon lép hatályba.

(7)

tekintetében az elõzõek mellett olyan gazdasági társaság, egyház vagy szakszervezet pályázzon, amelyben a pályázati eljárásban döntés-elõkészítõként közremûködõ vagy döntéshozó személy, vagy ennek közeli hozzátartozója vezetõ tisztségviselõ, az alapítvány kezelõ szervének, szervezetének tagja, tisztségviselõje, a társadalmi szervezet, az egyház vagy a szakszervezet ügyintézõ vagy képviseleti szervének tagja.”

(2) A Tv. 6. §-ának (4) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:

„(4) Ha a (3) bekezdés szerinti pályázatról a döntést a Nemzeti Civil Alapprogram kollégiuma hozná, a Tanács elnöke a pályázat elbírálására olyan kollégiumot jelöl ki, amely tekintetében nem áll fenn az (1) bekezdés e) pontja szerinti kizáró ok. Ha a (3) bekezdés szerinti pályázatról a döntést a Nemzeti Kulturális Alap kollégiuma vagy a Nemzeti Kulturális Alapról szóló 1993. évi XXIII. törvény (a továbbiakban: NKA tv.) 2. §-ának (6) bekezdése szerint a bizottság hozná, a 6. § (1) bekezdés e) pontjában meghatározott valamely körülmény fennállása az érintett kollégiumi vagy bizottsági tag NKA tv. 2/A. § (5) bekezdésében meghatározott összeférhetetlenségét alapozza meg.”

2. § Ez a törvény a kihirdetését követõ nyolcadik napon lép hatályba.

2011. évi LI. törvény

az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény módosításáról**

1. § (1) Az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény (a továbbiakban: Vtv.) mellékletében foglalt táblázat a következõ sorral egészül ki:

„ Herendi Porcelánmanufaktúra Zrt. 25%+1 szavazat ”

(2) Hatályát veszti a Vtv. 69. § (3) bekezdése.

2. § Ez a törvény a kihirdetését követõ napon lép hatályba.

Dr. Schmitt Páls. k., Lezsák Sándors. k.,

köztársasági elnök az Országgyûlés alelnöke

** A törvényt az Országgyûlés a 2011. május 16-i ülésnapján fogadta el.

(8)

„(1) Az e rendeletben foglalt feltételek alapján állami támogatás vehetõ igénybe a központi költségvetésbõl a Magyar Köztársaság területén lévõ lakás építésére, vásárlására, bõvítésére, korszerûsítésére, a lakóépületek közös használatú részeinek felújítására, valamint a társulati úton megvalósuló közcélú víziközmû beruházásokra. Állami támogatást vehetnek igénybe továbbá a települési önkormányzatok bérlakás-állományuk növelésére, garzonház, nyugdíjasház vagy idõsek otthona létesítésére, lakóépületek energiatakarékos korszerûsítésére, felújítására, városrehabilitáció keretében lakóépülettömbök korszerûsítésére, felújítására, lakbértámogatásra, megyei önkormányzatok idõsek otthona, az egyházak nyugdíjasházak vagy idõsek otthona létesítésére, valamint a lakhatást szolgáló egyházi ingatlanok korszerûsítésére és felújítására. Nem minõsül új lakás felépítésének vagy bõvítésének meglévõ épület, épületrész vagy építmény átalakítása. A Lakóépületek és környezetük felújításának támogatása programon belül a 28. §-ra, valamint a 32/C. §-ra vonatkozóan közvetlenül is nyújthatnak be pályázatot a lakásszövetkezetek és a társasházak is.”

(2) Az R. 1. § (4) bekezdése a következõ 14–16. ponttal egészül ki:

(E rendelet alkalmazásában az egyes fogalmak jelentése a következõ:)

„14. mozgáskorlátozott személy: a súlyos fogyatékosság minõsítésének és felülvizsgálatának, valamint a fogyatékossági támogatás folyósításának szabályairól szóló 141/2000. (VIII. 9.) Korm. rendelet [a továbbiakban:

141/2000. (VIII. 9.) Korm. rendelet] 1. § (5) bekezdésében meghatározott mozgásszervi fogyatékosnak vagy a súlyos mozgáskorlátozott személyek közlekedési kedvezményeirõl szóló 164/1995. (XII. 27.) Korm. rendelet [a továbbiakban:

164/1995. (XII. 27.) Korm. rendelet] 1. számú mellékletében meghatározott súlyos mozgáskorlátozott személynek minõsülõ személy;

15. akadálymentesítés: a mozgáskorlátozott személy fogyatékossága jellegébõl fakadó, a lakáshasználattal összefüggõ életvitel nehézségeit csökkentõ, a rendeltetésszerû használatot biztosító mûszaki akadálymentesítési munkák elvégzése új lakóépületen, vagy új lakáson, illetve meglévõ lakóépületen vagy használt lakáson;

16.miniszter:a 28. §-ban, valamint a 32/C. §-ban foglalt elõirányzatok esetében a fejlesztéspolitikáért felelõs miniszter, a 27/A. §-ban, valamint a 27/B. §-ban foglalt elõirányzatok esetében a fejlesztéspolitikáért felelõs miniszter és a lakásgazdálkodásért és lakáspolitikáért felelõs miniszter közötti külön megállapodás szerint a fejlesztéspolitikáért felelõs miniszter a lakásgazdálkodásért és lakáspolitikáért felelõs miniszterrel egyetértésben, egyéb esetben a lakásgazdálkodásért és lakáspolitikáért felelõs miniszter.”

2. § Az R. 9. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép:

„9. § (1) Mozgáskorlátozott személy részére akadálymentes lakás építéséhez vagy vásárlásához, valamint az akadálymentesítés többletköltségeire vissza nem térítendõ állami támogatás nyújtható.

(2) Az akadálymentesítési támogatás

a) akadálymentes új lakás építéséhez, új lakás vásárlásához legfeljebb kétszázötvenezer forint, ha az építtetõ vagy a vásárló, illetve az építtetõvel vagy a vásárlóval együtt költözõ – a Ptk. 685. § b) pontja szerinti – közeli hozzátartozó vagy élettárs a mozgáskorlátozott személy,

b) meglévõ lakáson, lakóépületen végzett akadálymentesítéshez legfeljebb százötvenezer forint,

ba) ha a lakás tulajdonosa, illetve a tulajdonossal közös háztartásban élõ – a Ptk. 685. § b) pontja szerinti – közeli hozzátartozó vagy élettárs a mozgáskorlátozott személy,

bb) ha az önkormányzati lakásra határozatlan idejû bérleti jogviszonnyal rendelkezõ személy vagy vele közös háztartásban élõ – a Ptk. 685. § b) pontja szerinti – közeli hozzátartozó vagy élettárs a mozgáskorlátozott személy.

(3) Amennyiben a támogatást igénylõ a lakásnak, lakóépületnek nem tulajdonosa, az akadálymentesítési munkák elvégzéséhez a lakás, lakóépület tulajdonosának magánokiratba foglalt írásbeli hozzájárulása szükséges, amit a hitelintézet részére a támogatási kérelemmel egyidejûleg kell benyújtani.

(9)

a korábbi támogatásból elvégzett akadálymentesítés nem eredményezte más mozgáskorlátozott személy akadálymentes lakáshasználatát. A támogatás kizárólag a mozgáskorlátozott személy számára eredményezhet használati elõnyt, de nem szolgálhatja a lakás forgalmi értékének növekedését.

(7) Az akadálymentesítési támogatás iránti kérelmet a hitelintézethez kell benyújtani.

(8) A mozgásszervi fogyatékosságot, illetve súlyos mozgáskorlátozottságot a következõ módon kell igazolni, a támogatásra irányuló kérelem benyújtásakor:

a) a 164/1995. (XII. 27.) Korm. rendelet 2. § a), b), c) pontjában meghatározott támogatásokra vonatkozóan a súlyos mozgáskorlátozottságot megállapító, a lakhely vagy tartózkodási hely szerint illetékes települési önkormányzat jegyzõje, illetve a fõvárosi és megyei kormányhivatal által hozott jogerõs határozattal,

b) az orvosszakértõi szervnek a 141/2000. (VIII. 9.) Korm. rendelet szerinti, a súlyos fogyatékosság minõsítését tartalmazó szakvéleményével vagy szakhatósági állásfoglalásával arról, hogy az igénylõ mozgásszervi fogyatékos vagy súlyos mozgáskorlátozott,

c) az a) és b) pont szerinti igazolások hiányában a lakóhely szerint illetékes rehabilitációs szakrendelés orvosának szakvéleményével arról, hogy a magánszemély a 164/1995. (XII. 27.) Korm. rendelet 1. számú mellékletében meghatározottak alapján súlyos mozgáskorlátozott.

(9) A támogatási kérelemhez az akadálymentesítési munkák mûszaki leírását, valamint azok építési költségét tartalmazó költségvetést mellékelni kell.

(10) E § alkalmazásában akadálymentesítési munka:

a) lépcsõt helyettesítõ feljáró, rámpa kialakítása,

b) elektromosan távirányítható nyílászárók, nyitó berendezések, távnyitó szerkezetek beépítése, c) kaputelefon beszerelése,

d) korlátok, kapaszkodók beépítése, felszerelése,

e) ajtó kiszélesítése, küszöbök megszüntetése, padlóburkolat csúszásmentesítése, járda kialakítása, f) beépített bútorok áthelyezése, különleges elhelyezése, kialakítása,

g) különleges fürdõszobai és konyhai berendezések elhelyezése, átalakítása, áthelyezése, kialakítása, csaptelepek, szerelvények, eszközök felszerelése, kialakítása a fogyatékosság jellege által indokolt módon és mértékben,

h) higiéniai helyiségek kialakítása és átalakítása, méreteinek növelése, kádak, zuhanyzó tálcák kiegészítõ berendezésekkel történõ kiváltása,

i) felvonó, lépcsõjáró emelõszerkezet létesítése,

j) elektromos szerelvények, aljazok, kapcsolók áthelyezése,

k) lakás komfortfokozatának növelése céljából gáz, illetve egyéb, szilárd tüzelõanyag mozgatását nem igénylõ közmû bevezetése, illetve belsõ hálózatának kialakítása, központosított fûtés kialakítása vagy cseréje, beleértve a megújuló energiaforrások alkalmazását is.

(11) Az akadálymentesítési munka része a (10) bekezdés szerinti munkákhoz közvetlenül kapcsolódó helyreállítási munka is, az akadálymentesítés közvetlen költségeinek legfeljebb 40%-áig.”

3. § Az R. 10. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép:

„10. § (1) Az akadálymentesítési támogatásra való jogosultság elbírálását a hitelintézet végzi, melynek során figyelembe veszi a Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetsége (a továbbiakban: MEOSZ) álláspontját.

(2) A hitelintézet a MEOSZ-nak a támogatásra való jogosultság megalapozottságával kapcsolatos álláspontjának kikérésére köteles, de a hitelintézetet a támogatás elbírálásakor a MEOSZ álláspontja nem köti.

(3) A mozgáskorlátozott személy vagy a vele egy háztartásban élõ közeli hozzátartozó, illetve élettárs hozzájárulása szükséges ahhoz, hogy a támogatás elbírálásához szükséges iratokat a hitelintézet a MEOSZ részére megküldje.”

(10)

korszerûsítésére, bõvítésére, felújítására, valamint önkormányzati tulajdonú nem lakáscélú ingatlan lakáscélra történõ átalakítására az a települési önkormányzat, amelynek a közigazgatási területén 2011. január 1-je és 2013. december 31-e között legalább 100 újonnan létesített munkahely létrehozásával járó beruházás kezdõdik vagy kezdõdött meg.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott jogcímekre támogatást a települési önkormányzat csak a közigazgatási területén lévõ, illetve felépítendõ ingatlanra igényelhet.

(3) A pályázó települési önkormányzatnak a pályázat tárgyát képezõ bérlakások létesítésérõl, valamint késõbbi üzemeltetésérõl együttmûködési megállapodást kell kötnie az (1) bekezdés szerinti beruházást megvalósító gazdálkodó szervezettel.

(4) Az új lakóépület építésére, használt lakás vásárlására és e lakások korszerûsítésére, bõvítésére, felújítására, valamint önkormányzati tulajdonú nem lakáscélú ingatlan lakáscélra történõ átalakítására fordított beruházási költség nem haladhatja meg a Melléklet alapján megállapított összeget.

(5) Az (1) bekezdésben meghatározott jogcímre a települési önkormányzat a támogatás szempontjából elismerhetõ beruházási költség legfeljebb 60%-át igényelheti.

(6) A pályázó települési önkormányzat saját forrásának lehet tekinteni a tulajdonában lévõ pénzügyi eszközöket (amely lehet saját forrásból származó pénzeszköz, illetve kölcsön), valamint a tulajdonában lévõ olyan ingatlant, amely a pályázatban megjelölt cél megvalósításához szükséges.

(7) A beruházás megvalósításához felhasznált ingatlant a támogatás szempontjából elismerhetõ beruházási költség 20%-ának megfelelõ értéken kell beszámítani.

(8) A pályázó települési önkormányzat részére – a támogatási szerzõdés megkötése elõtt elõterjesztett kérelemre – a támogatott tevékenység elindításához, valamint a likviditás biztosításához támogatási elõleg nyújtható a támogatás 50%-ának megfelelõ mértékig. Támogatási elõleg folyósítására egy alkalommal kerülhet sor. A támogatási elõleggel nem érintett támogatási részösszeg folyósítása az elõleggel történõ elszámolást követõen, a 41. §-ban meghatározottaknak megfelelõen történik.

(9) Az (1) bekezdésben meghatározott jogcímen csak akkor igényelhetõ támogatás, ha a települési önkormányzat vállalja költségelvû lakbér alkalmazását.

(10) Nem nyújtható támogatás olyan lakás megvásárlására, amelyet a települési önkormányzat 2001. január 1-jét követõen idegenített el, függetlenül az idõközben esetleg bekövetkezett tulajdonosváltozásoktól.

(11) A pályázat részletes feltételeit, valamint az elbírálása során alkalmazandó, a nyertes pályázók kiválasztását elõsegítõ szempontrendszert a pályázati útmutató tartalmazza.”

6. § Az R. a következõ 27/B. §-sal egészül ki:

„27/B. § (1) A központi költségvetés bérlakásállomány növelését szolgáló Állami Bérlakás Program elõirányzatából, a települések népességmegtartó képességének növelése érdekében,

a) szociális elhelyezés alapján történõ bérbeadás céljából, vagy b) költségelven történõ bérbeadás céljából,

pályázat útján vissza nem térítendõ támogatást igényelhet használt lakás vásárlására, illetve e lakások korszerûsítésére, bõvítésére, felújítására, valamint önkormányzati tulajdonú nem lakáscélú ingatlan lakáscélra történõ átalakítására az a települési önkormányzat, amelynek közigazgatási területén a bejelentett lakóhellyel rendelkezõ lakosok száma 2011. január 1-jén nem haladja meg a 2000 fõt.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott jogcímekre támogatást a települési önkormányzat csak a közigazgatási területén lévõ ingatlanra igényelhet.

(3) Településenként legfeljebb 4 bérlakás létesítése támogatható, azzal, hogy a támogatás mellett létesíthetõ bérlakások számát a pályázati útmutató határozza meg.

(11)

(7) A beruházás megvalósításához felhasznált ingatlant a támogatás szempontjából elismerhetõ beruházási költség 20%-ának megfelelõ értéken kell beszámítani.

(8) A pályázó települési önkormányzat részére – a támogatási szerzõdés megkötése elõtt elõterjesztett kérelemre – a támogatott tevékenység elindításához, valamint a likviditás biztosításához támogatási elõleg nyújtható a támogatás 50%-ának megfelelõ mértékig. Támogatási elõleg folyósítására egy alkalommal kerülhet sor. A támogatási elõleggel nem érintett támogatási részösszeg folyósítása az elõleggel történõ elszámolást követõen, a 41. §-ban meghatározottaknak megfelelõen történik.

(9) Az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott jogcímen csak akkor igényelhetõ támogatás, ha a települési önkormányzat vállalja költségelvû lakbér alkalmazását.

(10) Nem nyújtható támogatás olyan lakás megvásárlására, amelyet a települési önkormányzat 2001. január 1-jét követõen idegenített el, függetlenül az idõközben esetleg bekövetkezett tulajdonosváltozásoktól.

(11) A pályázat részletes feltételeit, valamint az elbírálása során alkalmazandó, a nyertes pályázók kiválasztását elõsegítõ szempontrendszert a pályázati útmutató tartalmazza.”

7. § Az R. 32/C. § (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

„(2) Az állami támogatás mértéke a támogatás szempontjából elismerhetõ bekerülési költség maximum 40%-a, de legfeljebb lakásonként 150 000 forint. A pályázónak saját erõként a bekerülési költség legalább 60%-át kell biztosítania. Az önkormányzat mint támogató – az adott épület esetében – részben vagy egészben átvállalhatja a pályázót terhelõ saját részt.”

8. § Az R. 32/D. § (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

„(1) Az állam a központi költségvetés Lakbértámogatás elõirányzatából a lakbér megfizetéséhez vissza nem térítendõ központi lakbértámogatást nyújt az önkormányzat által felvett hitel felhasználásával a tulajdonába került bérlakásban, továbbá a nem önkormányzati vagy nem állami tulajdonban lévõ bérlakásban lakó, a 2. § (2), (3) bekezdése szerinti feltételeknek megfelelõ, jövedelmi helyzetük alapján rászoruló, gyermeket nevelõ személyek részére – a bérlakás fekvése szempontjából illetékes települési önkormányzat útján – az e §-ban meghatározott feltételek szerint.”

9. § Az R. 33. § (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

„(1) A 26. §-ban, a 27/A. §-ban, a 27/B. §-ban, a 28. §-ban, a 30. §-ban, a 32/A. §-ban, a 32/B. §-ban, a 32/C. §-ban, valamint a 32/D. §-ban meghatározott elõirányzatokat (a továbbiakban: Elõirányzat) a miniszter kezeli.”

10. § (1) Az R. 34. § (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

„(1) Az Elõirányzatból kizárólag önkormányzatok, egyházak, társasházak és lakásszövetkezetek részére nyújtható támogatás.”

(2) Az R. 34. § (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

„(3) A lakóépületben elhelyezkedõ nem lakáscélú helyiségek – üzlet, iroda stb. –, valamint a jogi személyiségû, illetve jogi személyiség nélküli gazdasági társaság tulajdonában lévõ ingatlanok tulajdonosaira jutó költségek fedezetére állami támogatás nem vehetõ igénybe, kivéve a 26. §-ban, a 27/A. §-ban, valamint a 27/B. §-ban foglaltak alapján önkormányzati tulajdonú nem lakáscélú ingatlan lakáscélra történõ átalakítása esetén.”

(12)

lakásszövetkezetek nyújthatnak be.”

„(4) A pályázók – a közbeszerzésre vonatkozó jogszabályi rendelkezések betartásával – írásban megállapodást köthetnek olyan természetes személyekkel, illetve a Ptk. 685. § c) pontja szerinti gazdálkodó szervezetekkel, egyesületekkel, alapítványokkal, továbbá egyházi jogi személyekkel (a továbbiakban együtt: együttmûködõ szerv), amelyek támogatóként vagy vállalkozóként szerepet vállalnak a pályázat tárgyát képezõ és a létesítéstõl számított legalább húsz évig teljes mértékben a pályázó tulajdonában maradó bérlakás üzemeltetésében.”

13. § (1) Az R. 38. § (2) bekezdés b) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép:

(A pályázó írásbeli nyilatkozatot köteles csatolni:)

„b) arról, hogy köztartozásmentes, és nem áll adósságrendezési eljárás alatt,”

„(3) A 26. § (1) bekezdése, a 27/A. § (1) bekezdése, továbbá a 27/B. § (1) bekezdése szerinti jogcímekre benyújtott pályázat esetén a pályázónak írásban vállalnia kell, hogy a létesítéstõl számított legalább 20 évig tulajdonában maradó lakásokat bérlakásként, illetve a garzonházat, nyugdíjasházat, idõsek otthonát a pályázott jogcímnek és a rendeltetésének megfelelõen hasznosítja, továbbá a lakóépületet, valamint annak berendezéseit karbantartja, szükség esetén felújítja.”

„(1) A miniszter vagy megbízottja a támogatói döntés meghozatalától számított 12 hónapon belül támogatási szerzõdést köt a nyertes pályázóval.”

„(4) A támogatás visszavonása esetén a már igénybe vett támogatás egészét, az igénybevétel napjától a Ptk. 301/A. § (2) bekezdése szerinti kamattal növelt összegben kell visszafizetni.”

15. § Az R. 41. § (4) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

„(4) A támogatás kifizetése csak akkor rendelhetõ el, illetve teljesíthetõ, ha az önkormányzat, társasház, lakásszövetkezet, illetve egyház köztartozásmentesnek minõsül, amelyrõl minden számla benyújtása esetén a pályázónak nyilatkoznia kell. Az utalványozó köteles felfüggeszteni az esedékes támogatások folyósítását a köztartozás fennállásáig.”

„(1) A miniszter vagy megbízottja a támogatási szerzõdés betartását és a támogatás rendeltetésszerû felhasználását, illetve a szerzõdésben foglaltak teljesítését a helyszínen is ellenõrizheti.”

(2) Az R. 43. § (3) és (4) bekezdése helyébe a következõ rendelkezések lépnek:

„(3) A pályázat útján elnyert támogatással létrehozott, az önkormányzat tulajdonát képezõ bérlakásra, garzonházra, nyugdíjasházra, idõsek otthonára a miniszter vagy megbízottja kérelmére 20 éves idõtartamra elidegenítési és terhelési tilalmat kell feljegyezni a Magyar Állam javára az ingatlan-nyilvántartásba. A tilalmat a miniszter vagy megbízottja által kiadott törlési engedély alapján kell az ingatlan-nyilvántartásból törölni.

(4) Az elidegenítési és terhelési tilalom lejáratát követõen a bérlakás értékesítése esetén az annak eladásából származó bevételt az önkormányzat csak a tulajdonában lévõ lakóépületek üzemeltetésére, karbantartására, korszerûsítésére, felújítására és új bérlakások létesítésére használhatja fel.”

(13)

(2) Hatályát veszti az R. 35. § (2) bekezdése.

Orbán Viktors. k.,

miniszterelnök

1. melléklet a 74/2011. (V. 2.) Korm. rendelethez

Az R. Mellékletében foglalt táblázatot megelõzõ nyitó szövegrész helyébe a következõ rendelkezés lép:

„A 3. § (4) bekezdése szerinti méltányolható lakásigény alkalmazásához a lakásépítés (lakásvásárlás) – telekárat nem tartalmazó – költségei (árai), valamint a 27/A. § (4) bekezdése és a 27/B. § (4) bekezdése szerinti beruházás tekintetében a – telekárat nem tartalmazó – költségek (árak) a következõk:”

A Kormány 79/2011. (V. 12.) Korm. rendelete

az életüktõl és szabadságuktól politikai okból megfosztottak kárpótlásáról szóló

1992. évi XXXII. törvény végrehajtásáról szóló 111/1992. (VII. 1.) Korm. rendelet módosításáról

A Kormány az életüktõl és szabadságuktól politikai okból jogtalanul megfosztottak kárpótlásáról szóló 1992. évi XXXII. törvény 21. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az Alkotmány 35. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következõket rendeli el:

1. § Az életüktõl és szabadságuktól politikai okból megfosztottak kárpótlásáról szóló 1992. évi XXXII. törvény végrehajtásáról szóló 111/1992. (VII. 1.) Korm. rendelet 7. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép:

„7. § (1) A Tv. 7. § (1) bekezdésében említett alapösszeg 2011. évben 75.994 forint.

(2) Az életüktõl és szabadságuktól politikai okból megfosztottak kárpótlásáról szóló 1992. évi XXXII. törvény végrehajtásáról szóló 111/1992. (VII. 1.) Korm. rendelet módosításáról szóló 79/2011. (V. 12.) Korm. rendelettel megállapított, az (1) bekezdésben meghatározott alapösszeg figyelembevételével kiszámított életjáradék 2011.

január 1-jétõl illeti meg a kárpótlásra jogosultakat. A kárpótlás folyósított és megemelt összege közötti különbözet kifizetésére hivatalból, legkésõbb 2011. július 31-ig kerül sor.”

2. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követõ 5. napon lép hatályba, és a hatálybalépését követõ napon hatályát veszti.

(2) Hatályát veszti az életüktõl és szabadságuktól politikai okból megfosztottak kárpótlásáról szóló 1992. évi XXXII. törvény végrehajtásáról szóló 111/1992. (VII. 1.) Korm. rendelet módosításáról szóló 203/2010. (VI. 28.) Korm.

rendelet.

Orbán Viktors. k.,

miniszterelnök

(14)

CXXVII. törvény 129. § (2) bekezdés a)–e), g)–l) és n) pontjában kapott felhatalmazás alapján,

az 58–80. § tekintetében a közösségi vámjog végrehajtásáról szóló 2003. évi CXXVI. törvény 82. § (1) bekezdés b)–l) pontjaiban kapott felhatalmazás alapján,

a 81–83. § tekintetében a közösségi vámjog végrehajtásáról szóló 2003. évi CXXVI. törvény 82. § (3) bekezdés c) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezetõ államtitkár feladat- és hatáskörérõl szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 94. § a) pontjában foglalt feladatkörében eljáró vidékfejlesztési miniszterrel egyetértésben, a 88–89. § tekintetében a pályakezdõ fiatalok, az ötven év feletti munkanélküliek, valamint a gyermek gondozását, illetve a családtag ápolását követõen munkát keresõk foglalkoztatásának elõsegítésérõl, továbbá az ösztöndíjas foglalkoztatásról szóló 2004. évi CXXIII. törvény 17. § (2) bekezdés a) és b) pontjaiban kapott felhatalmazás alapján,

a 90–92. § tekintetében az illetékekrõl szóló 1990. évi XCIII. törvény 100. § (1) bekezdés e) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a 95–96. § tekintetében a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 2003. évi CXXVII. törvény 129. § (2) bekezdés f) pontjában és a pálinkáról, a törkölypálinkáról és a Pálinka Nemzeti Tanácsról szóló 2008. évi LXXIII. törvény 15. § (3) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján,

az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezetõ államtitkár feladat- és hatáskörérõl szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm.

rendelet 73. § c) pontjában foglalt feladatkörömben eljárva, valamint

a 84–87. § tekintetében a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény 82. § c) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezetõ államtitkár feladat- és hatáskörérõl szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 37. § n) pontjában foglalt feladatkörében eljáró belügyminiszterrel egyetértésben,

a 93–94. § tekintetében a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény 82. § e) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezetõ államtitkár feladat- és hatáskörérõl szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 37. § n) pontjában foglalt feladatkörében eljáró belügyminiszterrel egyetértésben,

a kormányhivatalokat felügyelõ miniszterek kijelölésérõl szóló 5/2010. (XII. 23.) ME rendelet 1. § e) pontjában foglalt feladatkörömben eljárva

a következõket rendelem el:

1. A jövedéki termékek veszteségnormáiról szóló 43/1997. (XII. 30.) PM rendelet módosítása

1. § A jövedéki termékek veszteségnormáiról szóló 43/1997. (XII. 30.) PM rendelet (a továbbiakban: R1.) 1. § (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

„(3) A Nemzeti Adó- és Vámhivatal engedélyt kiadó vámszerve kérelemre, illetve hivatalból elõírhatja az e rendeletben meghatározott veszteségnormától eltérõ mértékek alkalmazását, amennyiben azt a mûszaki-technológiai feltételek indokolják, a helyszíni mérések adatai, valamint szakértõi vélemény alátámasztják. A veszteségnormától eltérõ mértékek alkalmazásának hivatalból történõ elõírásának a hatósági felügyeletet ellátó vámszerv kezdeményezésére is helye van, amennyiben az az engedélyt kiadó vámszervvel nem azonos.”

2. § Az R1. 1. § (4) bekezdésében az „a – regenerálás helye szerinti – regionális ellenõrzési központ” szövegrész helyébe az „a regenerálás helye szerinti alsó fokú vámszerv” szöveg, 1. § (5) bekezdésében az „a – felhasználás helye szerinti – regionális ellenõrzési központ” szövegrész helyébe az „a felhasználás helye szerinti alsó fokú vámszerv” szöveg, 1. § (6) bekezdésében az „a regionális ellenõrzési központ” szövegrész helyébe az „az alsó fokú vámszerv” szöveg lép.

3. § Az R1. a következõ alcímmel és 6/A. §-sal egészül ki:

„Az egyéb bor veszteségnormája

6/A. § (1) A raktározásnál figyelembe vehetõ veszteségnorma: a hordós kiszerelésû egyéb bor esetén az elszámolási idõszak nyitókészlete és az elszámolási idõszakban bevételezett mennyiség együttes összegének 0,8 %-a.

(15)

4. § Az adójegy igénylésére, visszavételére, alkalmazására vonatkozó részletes szabályokról szóló 14/1998. (IV. 30.) PM rendelet (a továbbiakban: R2.) 1. § (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

„(1) A dohánygyártmány adóraktár engedélyesének (a továbbiakban: adóraktári adójegy-felhasználó), a bejegyzett kereskedõnek (a továbbiakban: kereskedõi adójegy-felhasználó), illetve a dohánygyártmány importálójának (a továbbiakban: importõr adójegy-felhasználó) (a továbbiakban együtt: adójegy-felhasználó) az adójegyeket az adójegy-megrendelésre a vámhatóság által rendszeresített, a 2. számú mellékletben meghatározott adattartalmú kérelem (a továbbiakban: megrendelés) elektronikus úton való, a jövedékiadó- és energiaadó-bevallási, valamint a jövedéki adatszolgáltatási kötelezettségek elektronikus úton történõ teljesítésének szabályairól szóló pénzügyminiszteri rendelet rendelkezései szerinti megküldésével kell a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Kiemelt Ügyek és Adózók Vám- és Pénzügyõri Igazgatóságánál (a továbbiakban: KAVIG) megrendelnie.”

5. § Az R2. 3. § (7) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

„(7) Ha az adójegy-felhasználó a 2. § (1) bekezdése szerint visszaigazolt adójegyeket az átvételre megjelölt idõpontot követõ 10. munkanapig nem veszi át, vagy a visszaigazoltnál kisebb mennyiségben kívánja átvenni, illetve a KAVIG-hoz nem minõségi hiba miatt küld vissza adójegyet, köteles az át nem vett, illetve visszaküldött adójegyek és a felmerült többletköltségek után, ezen adójegyek elõállítási költsége két és félszeresének megfelelõ, de legalább 1000 forint összegû költségtérítést fizetni. A költségtérítést a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Költségvetési elõirányzat keretszámla elnevezésû számlájára átutalással kell megfizetni.”

6. § (1) Az R2. 1. § (3) bekezdésében, 2. § (1)–(2), (4)–(5), (7) és (9) bekezdésében, 3. § (5) és (10) bekezdésében, 6. § (7) bekezdésében, 7. § (5) bekezdés b) pontjában és (6) bekezdésében, 8. § (2) bekezdésében, 10. § (2) bekezdésében, 11. § (5), (7) bekezdésében, 12. § (5) bekezdésében a „Hivatal” szövegrész helyébe a „KAVIG” szöveg, 2. § (7) bekezdésében a „Hivatalt” szövegrész helyébe a „KAVIG-ot” szöveg, 3. § (2) bekezdésében, 9. § (3) bekezdésében a „Hivatalnak” szövegrész helyébe a „KAVIG-nak” szöveg, 11. § (1) bekezdés a) és b) pontjában, (3) bekezdésében, 4. és 5. számú melléklet III. pontjában a „Hivatalhoz” szövegrész helyébe a „KAVIG-hoz” szöveg, 11. § (2) bekezdésében a „Hivataltól” szövegrész helyébe a „KAVIG-tól” szöveg lép.

(2) Az R2. 6. § (8) bekezdésben, 9. § (3) bekezdésben, 11. § (1) bekezdés d) –f) pontjaiban, (2) és (8) bekezdésében, 12. § (4)–(5) bekezdésében a „hatósági felügyeletet ellátó vám- és pénzügyõri hivatal” szövegrész helyébe a „vámszerv”

szöveg, 7. § (2) bekezdésében a „hatósági felügyeletet ellátó vám- és pénzügyõri hivatalt” szövegrész helyébe a „vámszervet” szöveg, 7. § (4) bekezdésében, 9. § (4) bekezdésében, 12. § (4) bekezdésében a „hatósági felügyeletet ellátó vám- és pénzügyõri hivatalhoz” szövegrész helyébe a „vámszervhez” szöveg, 11. § (3) bekezdésében a „hatósági felügyeletet ellátó vám- és pénzügyõri hivatalon” szövegrész helyébe a „vámszerven” szöveg lép.

(3) Az R2. 10. § (1) bekezdésében „az országos parancsnokság által külön e célra” szövegrész helyébe az „a külön e célra”

szöveg lép.

3. A pénzügyi szabálysértésekre vonatkozó eljárási szabályokról szóló 23/2000. (V. 18.) PM rendelet módosítása

7. § A pénzügyi szabálysértésekre vonatkozó eljárási szabályokról szóló 23/2000. (V. 18.) PM rendelet (a továbbiakban: R3.) 1. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép:

„1. § (1) A rendelet hatálya a belföldön vagy – ha törvény a külföldön történõ elkövetést is büntetni rendeli – külföldön elkövetett pénzügyi szabálysértések felderítése és elbírálása során a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (a továbbiakban:

NAV) vámszerveire terjed ki.

(16)

„(2) Pénzügyi szabálysértések esetén a felettes közigazgatási szerv alatt a NAV vámszerveinek, mint szabálysértési hatóságoknak a közvetlen irányítását és felügyeletét ellátó regionális vám- és pénzügyõri fõigazgatóságokat, illetve a NAV Központi Hivatalát kell érteni.”

„(2) A pénzügyi szabálysértések megelõzése, megakadályozása, elkövetésének felderítése, a bizonyítékok biztosítása és a tényállás tisztázása érdekében a NAV szolgálati jogviszonyában álló tagját megilletik azok a jogosítványok és terhelik azok a kötelezettségek, amelyek az Sztv. a NAV vámszerveinek, mint szabálysértési hatóságoknak biztosít.”

„(1) A NAV vámszerveinek hatáskörébe tartozó szabálysértések gyanúja vagy észlelése esetén a NAV szolgálati jogviszonyban álló tagja a jogsértés megszüntetése, mértékének felderítése és a bizonyítékok biztosítása érdekében köteles a szükséges intézkedéseket megtenni.”

„(1) Pénzügyi szabálysértés miatt folyó eljárásban – amennyiben az eljárás alá vont személy vagy a tanú szabályszerû idézés ellenére nem jelent meg és távolmaradását alapos okkal nem mentette ki – a szabálysértési hatóság határozata alapján az elõvezetést a NAV – érintett lakóhelye szerint illetékes – megyei (fõvárosi) vám- és pénzügyõri igazgatóságának, illetve a NAV Járõr Igazgatóságának kell foganatosítania.”

„(1) A NAV vámszerve, mint szabálysértési hatóság által kiszabott pénzbírságot és egyéb pénzösszeget a szabálysértési hatóság által megadott számlaszámra banki átutalással vagy postai befizetési lap felhasználásával kell teljesíteni.”

13. § (1) Az R3. 6. § (4) bekezdésében, 7. § (2) bekezdésben, 8. § (1) bekezdésében „vámszervezet” szövegrész helyébe a „NAV”

szöveg, valamint 6. § (4) bekezdésében a „közalkalmazottja” szövegrész helyébe „kormánytisztviselõje vagy munkavállalója” szöveg lép.

(2) Az R3. 8. § (1) bekezdésében „VPtv. 8. §-a” szövegrész helyébe „NAV tv. 38. §-a” szöveg, „VPtv.-ben” szövegrész helyébe

„NAV tv.-ben” szöveg lép.

4. A hordós és kannás borra elõírt hivatalos zár alkalmazásának, valamint elszámolásának részletes szabályairól szóló 41/2002. (XII. 6.) PM rendelet módosítása

14. § A hordós és kannás borra elõírt hivatalos zár alkalmazásának, valamint elszámolásának részletes szabályairól szóló 41/2002. (XII. 6.) PM rendelet (a továbbiakban: R4.) 1. § d) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép:

[1. § Hivatalos zárnak e rendelet alkalmazásában a hordós, illetve kannás kiszerelésû bor edényzetére (a továbbiakban:

hordó, illetve kanna) felhelyezésre kerülõ olyan eszköz minõsül, amely]

„d) az alsó fokú vámszerv (a továbbiakban: vámszerv) által kiadott a 3. § (6) bekezdése szerinti engedéllyel került elõállításra.”

„(9) A vámszerv a (6) bekezdés szerinti engedély kiadásáról az erre vonatkozó határozat egy példányának megküldésével – a határozat kiadásával egyidejûleg – tájékoztatja a Hegyközségek Nemzeti Tanácsát. A NAV

(17)

(3) Az R4. 4. § (4) bekezdésében a „jövedéki adóügynek nem minõsülõ jövedéki üggyel, továbbá a jövedéki adóügyek közül a hatósági felügyelet keretében végzendõ adóztatási feladat, illetve a Jöt. 15. §-ának (1) és (2) bekezdése és a 65. §-a (1) bekezdésének d) pontja szerinti adófizetési kötelezettséggel kapcsolatos adóztatási feladat ellátására külön jogszabályban hatáskörrel és illetékességgel felruházott vámszerv (a továbbiakban: hatósági felügyeletet ellátó vám- és pénzügyõri hivatal)” szövegrész helyébe a „vámszerv” szöveg, a „hatósági felügyeletet ellátó vám- és pénzügyõri hivatal” szövegrész helyébe a „vámszerv” szöveg lép.

(4) Az R4. 5. § (8) bekezdésében a „vám- és pénzügyõri hivatal” szövegrész helyébe a „vámszerv” szöveg lép.

17. § Hatályát veszti az R4. 3. § (4) bekezdés c) pontja és (10) bekezdése, valamint 3. § (3) bekezdés b) pontjában az „a regionális ellenõrzési központ,” szövegrész.

5. A jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 2003. évi CXXVII. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 8/2004. (III. 10.) PM rendelet módosítása

18. § A jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 2003. évi CXXVII. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 8/2004. (III. 10.) PM rendelet (a továbbiakban: JötR.) 2. § (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

„(3) A kérelmezõnek az (1) bekezdés j) pontban foglalt okiratot eredetiben, az egyéb bizonylatokat eredetiben vagy hiteles másolatban kell csatolni.”

19. § A JötR. 3/A. § (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

„(2) A kérelmezõnek az (1) bekezdés e) pontban foglalt okiratot eredetiben kell csatolnia.”

20. § A JötR. 4. § (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

„(1) A hatósági felügyelet keretében végzendõ adóztatási feladatot, illetve a Jöt. 15. § (1)–(2) bekezdése, valamint 65. § (1) bekezdésének d) pontja szerinti adófizetési kötelezettséggel kapcsolatos adóztatási feladatot ellátó alsó fokú vámszerv (a továbbiakban: hatósági felügyeletet ellátó vámszerv) az adóraktári engedély iránti kérelem benyújtását követõ 30 napon belül – a kísérleti elõállítást végzõ üzem esetében 15 napon belül – az adóraktárban helyszíni szemlét tart. Ha az engedélyt kiadó és a hatósági felügyeletet ellátó vámszerv nem ugyanaz, az engedély kiadására jogosult vámszerv a helyszíni szemle megtartása érdekében az adóraktárra vonatkozó valamennyi okiratot, bizonylatot az adóraktári engedély iránti kérelem benyújtásától számított 8 napon belül megküldi a területileg illetékes hatósági felügyeletet ellátó vámszervnek.”

„(4) A kérelmezõnek az (1) bekezdés j) pontban foglalt okiratot eredetiben, az egyéb okiratokat, bizonylatokat eredetiben vagy hiteles másolatban kell a keretengedély iránti kérelemhez csatolnia.”

„(3) A kérelmezõnek az (1) bekezdés f) és m) pontjaiban foglalt okiratokat eredetiben, az egyéb okiratokat, bizonylatokat eredetiben vagy hiteles másolatban kell a felhasználói engedély iránti kérelemhez csatolnia.”

„(1) A hatósági felügyeletet ellátó vámszerv az engedélyezési eljárás során az adóraktár, az adómentes üzem, a felhasználó üzem üzemi berendezéseirõl, tárolótartályairól és az alkalmazott hivatalos zárakról mûszaki leírást készít.

(18)

„(3) Kötelezõ érvényû vámtarifa-besorolást a vámhatóság részérõl az engedélyt kiadó és a hatósági felügyeletet ellátó vámszerv egyaránt kezdeményezhet. Ha a kötelezõ érvényû vámtarifa-besorolást a vámhatóság kezdeményezte, a jogosult köteles a (2) bekezdésben foglalt információkat a besoroláshoz a Szakértõi Intézet rendelkezésére bocsátani.”

25. § A JötR. 19. § (2) bekezdés d) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép:

(Fogadóhelyként az engedélykérelemben olyan hely jelölhetõ meg és engedélyezhetõ)

„d) amely egyéb ellenõrzött ásványolaj felhasználói engedélyes részére történõ beszerzése esetében a felhasználói engedélyes engedélyében feltüntetett olyan telephely, amelyet az (1) bekezdés j) pontja szerinti nyilatkozatban az egyéb ellenõrzött ásványolaj átvételére (fogadására) a felhasználói engedélyes megjelöl, továbbá a legfeljebb 1000 liter ûrtartalmú kiszerelt egyéb ellenõrzött ásványolaj esetében az a) pont szerinti, átmeneti tárolásra alkalmas telephely, székhely is.”

„(3) A kérelmezõnek az okiratokat eredetiben vagy hiteles másolatban kell a kérelemhez csatolnia.”

„(2) A kérelmezõnek az (1) bekezdés c) pontban foglalt okiratot eredetiben, az egyéb okiratokat, bizonylatokat eredetiben vagy hiteles másolatban kell a bejegyzett feladói engedély iránti kérelemhez csatolnia. Nem kell csatolni az (1) bekezdés c) pontja szerinti okmányt, bizonylatot, ha a kérelmezõ a kérelem benyújtásakor jövedéki engedéllyel rendelkezõ importálóként jövedéki engedéllyel, illetve adóraktár-engedélyesként adóraktári engedéllyel rendelkezik, vagy a kérelmezõ egyidejûleg import jövedéki engedély, illetve adóraktári engedély iránti kérelmet is benyújtott és az import tevékenységére, illetve az adóraktári engedélyéhez nyújtott jövedéki biztosítéka meghaladja a bejegyzett feladói engedélyhez nyújtandó jövedéki biztosíték összegét.”

„(3) A kérelmezõnek a (2) bekezdés e) pontban foglalt okiratot eredetiben, az egyéb okiratokat, bizonylatokat eredetiben vagy hiteles másolatban kell az (1) bekezdés szerinti kérelemhez csatolnia.”

29. § A JötR. 26. § (1) bekezdés j) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép:

(A jövedéki engedély iránti kérelemhez csatolni kell)

„j) az önálló vállalkozás, illetve fióktelep alapítási kötelezettség nélkül végezhetõ raktározási és árukiadási tevékenység esetén a külföldi székhelyû vállalkozás részére az állami adóhatóság által kiadott adószámot tartalmazó okiratot.”

„(2) A kérelmezõnek az (1) bekezdés c) és i) pontjaiban foglalt okiratokat eredetiben, az egyéb okiratokat, dokumentumokat eredetiben vagy az azokról készített hiteles másolatban kell a jövedéki engedély iránti kérelemhez csatolnia.”

31. § A JötR. 28. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép:

[A Jöt. 35. § (1) bekezdés g) pontjának gb) alpontja szerinti]

„b) szakmai végzettségnek a Vám- és Pénzügyõri Iskola, illetve a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Képzési, Egészségügyi és Kulturális Intézete által kiállított bizonyítvánnyal elismert középfokú szakmai végzettség [az a) és b) pont a továbbiakban együttesen: szakképesítés],”

(19)

benyújtani az engedélyt kiadó vámszervhez, amely azt – a benyújtástól számított 5 napon belül – jóváhagyja vagy elutasítja, jóváhagyás esetén hitelesíti. Az engedélyt kiadó vámszerv – amennyiben nem azonos a hatósági felügyeletet ellátó vámszervvel – a jóváhagyott manuális nyilvántartást – a jóváhagyással egyidejûleg – megküldi a hatósági felügyeletet ellátó vámszervhez, amely azt 8 napon belül hitelesíti.”

„(1) Ha az engedélyt kiadó és a hatósági felügyeletet ellátó vámszerv nem azonos, az adóraktár engedélyesének az adóraktári engedély átvételét követõ 5 munkanapon belül a termelés megkezdésének idõpontját a hatósági felügyeletet ellátó vámszervhez írásban kell bejelentenie.”

„(3) Az adóraktárban tárolt adózott jövedéki termékrõl a vámszerv által jóváhagyott és hitelesített, ha az engedélyt kiadó és a hatósági felügyeletet ellátó vámszerv nem azonos, az engedélyt kiadó vámszerv által jóváhagyott és a hatósági felügyeletet ellátó vámszerv által hitelesített külön nyilvántartást kell vezetni, az adózott jövedéki terméket a 28. számú melléklet, illetve a 28/A. számú melléklet szerinti termékmérleg-nyilvántartás nem tartalmazza.

A nyilvántartás vezetésére az engedélyt kiadó vámszerv által elõzetesen jóváhagyott számítógépes nyilvántartás is alkalmazható.”

„(2) Az (1) bekezdésben foglalt desztillálóberendezést a vámszerv által kiadott engedély megszerzéséig hivatalos zár alatt kell tartani. Az (1) bekezdés szerinti desztillálóberendezéssel folytatott tevékenység szüneteltetése esetén – annak idõtartamára – a desztillálóberendezést a hatósági felügyeletet ellátó vámszerv hivatalos zárral látja el.”

„(5) A szeszfõzde engedélyesének a bérfõzött párlat mennyiségével a hatósági felügyeletet ellátó vámszerv felé 3 havonta, a hatósági felügyeletet ellátó vámszerv által megállapított idõpontban kell elszámolnia. A hatósági felügyeletet ellátó vámszerv az elszámolási idõszakot – a szeszfõzde engedélyesének írásos kérelme alapján, indokolt esetben – 3 hónapnál rövidebb idõszakban is meghatározhatja.”

„(3) A bérfõzési lapot abban az esetben is a (2) bekezdés szerint kell vezetni, ha a bérfõzetett párlatot a szeszfõzde engedélyese teljes egészében megvásárolja. A szeszfõzde engedélyes a bérfõzetõtõl megvásárolt párlatról adózatlan termék esetén a 28. számú melléklet szerinti, adózott termék esetén a 32. számú melléklet szerinti adattartalommal a vámszerv által jóváhagyott és hitelesített, amennyiben az engedélyt kiadó és a hatósági felügyeletet ellátó vámszerv nem azonos, az engedélyt kiadó vámszerv által jóváhagyott és a hatósági felügyeletet ellátó vámszerv által hitelesített külön nyilvántartást köteles vezetni. A nyilvántartás vezetésére az engedélyt kiadó vámszerv által elõzetesen jóváhagyott számítógépes nyilvántartás is alkalmazható.”

„(4) A beszállókártya számát a tranzitadóraktár-engedélyes az értékesítésrõl kibocsátott nyugtán, illetve számlán köteles feltüntetni, továbbá a vámszerv által jóváhagyott és hitelesített, amennyiben az engedélyt kiadó és a hatósági felügyeletet ellátó vámszerv nem azonos, az engedélyt kiadó vámszerv által jóváhagyott és a hatósági felügyeletet ellátó vámszerv által hitelesített nyilvántartásában szerepeltetni. Az átszálló utasok esetében a repülõjegyrõl készített

(20)

(1) bekezdésének rendelkezésére is – a Jöt. 40. § (4) bekezdésében foglaltak alapján, az adó alapjául meghatározott mértékegységben, az ásványolajoknál három tizedesjegy, az alkoholterméknél négy tizedesjegy, a sör, az egyéb bor, a pezsgõ és a köztes alkoholtermék esetében két tizedesjegy pontossággal kell folyamatosan vezetnie.

A nyilvántartások vezetésére az engedélyt kiadó vámszerv által elõzetesen jóváhagyott számítógépes termékmérleg-nyilvántartás is alkalmazható.

(2) Az adóraktár termékmérleg-nyilvántartásait naptári hónaponként le kell zárni. A termékmérleg havi zárásának tartalmaznia kell a jövedéki termék azonosítására vonatkozó adatok mellett a készletváltozásokat, a növekedési-csökkenési adatokat jogcímenként és összesítve, valamint a Jöt. 40. § (10) bekezdése és 49. § (3) bekezdése szerinti készletfelvétel alkalmával kimutatott készleteltéréseket (többlet/hiány), továbbá a havi zárást készítõ nyilatkozatát a nyilvántartásban foglalt adatok egyezõségérõl. A termékmérleg jogcímkódokat, valamint a jövedéki termékek adómérték szerinti besorolását jelölõ kódokat (a továbbiakban: fajtakód) a NAV informatikai feladatokat ellátó szerve évente, illetve év közbeni változás esetén legkésõbb a változást megelõzõ 15. napon a vámhatóság internetes honlapján közzéteszi.”

„(1) Az adóraktár engedélyesének – kivéve az egyszerûsített adóraktár és a dohánygyártmány adóraktár engedélyesét – a jövedéki termékek elõállításához felhasznált jövedéki és nem jövedéki termékekrõl és azok felhasználásával elõállított jövedéki termékekrõl a 33. számú melléklet szerinti adattartalommal a vámszerv által jóváhagyott és hitelesített, amennyiben az engedélyt kiadó és a hatósági felügyeletet ellátó vámszerv nem azonos, az engedélyt kiadó vámszerv által jóváhagyott és a hatósági felügyeletet ellátó vámszerv által hitelesített termelési naplót, illetve a jövedéki termék regenerálással, tisztítással történõ elõállítása esetén a 34. számú melléklet szerinti adattartalmú regenerálási naplót kell – az adott jövedéki termék adóalapjának megfelelõ mértékegységben [a 71. § (1) bekezdése szerinti tizedesjegy pontossággal] – vezetnie. A termelési (regenerálási) napló vezetése alól az engedélyt kiadó vámszervtõl felmentést kaphat az, aki az abban elõírt elszámolást más nyilvántartásai alapján teljesíteni tudja.

A termelési (regenerálási) napló vezetésére az engedélyt kiadó vámszerv által elõzetesen jóváhagyott számítógépes nyilvántartás is alkalmazható. Kísérleti elõállítást végzõ üzem esetében a mérési eredményeket tartalmazó bizonylat minõsül termelési naplónak.”

„(1) Az adóraktár engedélyese – kivéve a kísérleti elõállítást végzõ üzemet – az értékesítéseirõl – adófelfüggesztés mellett végzett és szabadforgalom számára történt értékesítés szerinti bontásban – tételesen vagy számítógépen olyan, a vámszerv által jóváhagyott és hitelesített, amennyiben az engedélyt kiadó és a hatósági felügyeletet ellátó vámszerv nem azonos, az engedélyt kiadó vámszerv által jóváhagyott és a hatósági felügyeletet ellátó vámszerv által hitelesített vevõnyilvántartást vezet, amelybõl a jövedéki termékenkénti, tetszõleges idõszakra vonatkozó mennyiségi és értékadatok az ellenõrzés számára rendelkezésre bocsáthatók.”

„(3) Az adómentes felhasználónak az adómentes célra beszerzett, tárolt és felhasznált adózatlan jövedéki termékekrõl – telephelyenként és összesítve – a 37. számú melléklet, illetve a 11. számú melléklet szerinti adattartalommal a vámszerv által jóváhagyott és hitelesített, amennyiben az engedélyt kiadó és a hatósági felügyeletet ellátó vámszerv nem azonos, az engedélyt kiadó vámszerv által jóváhagyott és a hatósági felügyeletet ellátó vámszerv által hitelesített folyamatos nyilvántartást kell vezetnie. A nyilvántartást havonta kell lezárni. A nyilvántartás vezetésére az engedélyt kiadó vámszerv által elõzetesen jóváhagyott számítógépes nyilvántartás is alkalmazható. Az adózottan beszerzett jövedéki terméket az adózatlan jövedéki terméktõl elkülönítve kell tárolni.”