HADTÖRTÉNELMI K Ö Z L E M É N Y E K
É V N E G Y E D E S F O L Y Ó I R A T A M A G Y A R H A D I T Ö R T É N E T Í R Á S
F E J L E S Z T É S É R E
A MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA HADTÖRTÉNELMI BIZOTTSÁGÁNAK MEGBÍZÁSÁBÓL
SZERKESZTI :
G Y A L Ó K A Y J E N Ő R. TAG
1 9 4 2. É V F O L Y A M .
A G R Ó ^ V I G Y Á Z Ó S Á N D O R - É S F E R E N C - V A G Y O N J Ö V E D E L M É N E K F E L H A S Z N Á L Á S Á V A L K I A D J A A M A G Y A R T U D O M Á N Y O S A K A D É M I A
B U D A P E S T , 1 9 4 0.
T A R T A L O M .
Berkó István: Horvát határőrcsapatok felfrissítése magyar újoncok-
kal (1797) v 201
Gárdonyi Albert: A középkori zsoldosintézmény és a magyarság ... 129
Gyalókay Jenő: A váradi vár 64 Markó Árpád: Hadik András tábornok harcai Bergen op Zoom vára
körül, 1748 elején 144 Dr. Rédvay István: II. József török h á b o r ú j a . 1788—90 1, 179
Póka-Pivny Aladár: Az Amerikai Egyesült Államok lovasságának
első kiképzőmestere m a g y a r volt 168 Dr. Timon Béla: A magyar hadiigvi politika fejlődése a Habsburg-
uralkodók alatt 29 H a d t ö r t é n e l m i O k m á n y t á r .
Báró Mészáros János feljegyzései a hétéves háborúról 96 Békés László jelentése a vilnai v a j d á n a k , az 1594-i magyar—török
harcokról (Közli: Dr. Divéky Adorján) 215 H a d t ö r t é n e l m i I r o d a l o m .
Bánlaky József: A m a g y a r nemzet hadtörténelme, XVI—XIX. rész.
(Ism. Markó Árpád) 124, 222 Fekete Nagy Antal: Trencsénmegye történelmi földrajza a Hu-
nyadiak korában (Ism. Gv. J.) 121 Fisher H. A.: Európa története III. k. (Ism. Suhay Imre) 224
Kovács Márton: A felsőőri magyar népsziget (Ism. —y—ő) 223 Maggiorotti Leone Andrea: Archietti e Árchitetture Militari. III.
(Ism. Gy. J.) 126 Montù Carlo: Storia dell'Artiglieria Italiana, VIII. k. (Ism. Gyalókay
Jenő) , 225 Petrichevich Horváth Emil báró: A Petrichevich család történeté-
nek regestái (Ism. Sz—ő) -21
II. József török háborúja.
( 1 7 8 8 — 1 F 9 0 ) . (Első k ö z l e m é n y )
BEVEZETÉS.
Másfél évszázadnál valamivel t o v á b b f o r g a t j u k vissza a történelem l a p j a i t . A n a p a K á r p á t o k ölelő k a r j a i között m u n k á s m a g y a r életre s z ó r j a f é n y é t . Béke van, de mintlia a keleti és a déli égbolton é j s z a k á n k é n t s ű r ű b b e n h u l l a n á n a k alá a csillagok. A bécsi császár h á b o r ú r a készülődik a török ellen. Az ország szanaszétszórt helyőrségeiben szűknadrágos, f e h é r k a b á t o s m a g y a r gyalogkatonák, szőrkucsmás gránáto- sok és hengersüveges, mentés, tarsolyom h u s z á r o k g y a k o r l a - toznak. Nemrég tértek meg a b a j o r örökösödési h á b o r ú b ó l és t u d j á k , hogy nemsokára ismét h a d b a k ü l d i őket a császári parancs. Mégpedig olyan ellenféllel szemben, amely nem ismer pardont, h a egyszer szablyát r á n t . Kedvét leli a har- cos vérontásban és asszonyok, g y e r m e k e k öldöklésében egyT- aránt. Fergetegként száguld gyors lován, pusztít, rabol, g y ú j - togat, hogy u t á n a sebes vágtatással t ű n j é k tova. Rémület j á r előtte és lángtenger a n y o m á b a n . A m a g y a r k a t o n a négy évtizede nem h a j t o t t a n y u g o v ó r a fejét, de a n a g y k i r á l y n ő uralkodása alatt vívott h a r c o k valahogy távolestek tőle.
N a g y Frigyes porosz és szövetséges k a t o n á i ellen nem h a r - colt a földjét, s a j á t j á t védő ember t u d a t á v a l . Ez a másik keleti ellenség, a m e l y n e k félvad tömegei annyiszor v á g ó d t a k a testéhez és görbe k a r d j a i k k a l oly sok m a g y a r vért csurgat- t a k a földre, j o b b a n f ö l s z í t j a harci kedvét. A t ö r ö k k e l szem- ben — h a a sors r á k é n y s z e r í t e t t e a harcot — m i n d i g kemé- n y e b b e n m a r k o l t a meg a fegyverét. A múltért bosszúállón.
Valóban, p á r év múlva, amikor ütött az óra, elszántan vias- kodott. H a d b a v o n u l á s á n a k a k k o r i k é p e n a g y o n hasonlított a maihoz. A m í g a m a g y a r k a t o n a s á g egyik része az A l d u n a mentén és Erdély szorosaiban védőn állott őrt, addig az Er- d ő s - K á r p á t o k á t j á r ó i n huszárok, a n n a k a k o r n a k gyorsan- mozgói ereszkedtek le a kelet felé vezető ú t a k o n a Török- birodalom területére, amely a H a v a s a l f ö l d e t , Moldvát éa a Fekete-tenger északi partvidékét is m a g á b a f o g l a l v a , mesz- sze felhúzódott a végtelen orosz síkságok közé.
H a d t ö r t é n e l m i K ö z l e m é n y e k X L I I I . 1
Mária Terézia, a n a g y királynő, akit h a l á l a k o r Belgium- b a n c s a k ú g y megsirattak,1 mint a birodalom keleti s a r k á b a n , m á r j ó n é h á n v éve, hogy megtért a béosi k a p u c i n u s o k k r i p - t á j á b a n n y u g v ó őseihez. A „ m a t e r castrorum", az ősi H a b s - burg-nemzetség utolsó tagja, hosszú uralkodása alatt minden sebet meggyógyított, amelyeket elődei okoztak. Az asszony- k i r á l y mivel sem szolgált rá arra, hogy E u r ó p a egyik leg- m o z g a l m a s a b b k o r s z a k á b a n , állandó viharzások közepette k o r m á n y o z z a az állam h a j ó j á t . Határozottsága és jellem- szilárdsága mellett szelíd alaptermészetű, mélyen vallásos nő volt, s távolesett attól az u r a l k o d á s r a termett, n a g y r a v á g y ó nő típusától, amelyet egyik kortársa, II. Katalin orosz c á r n ő személyesített meg. Hogy ennek ellenére a legválságosabb k ö r ü l m é n y e k között is mindig rátalált a veszélyes sziklák és örvények k ö z ü l kivezető útra, azt tiszta vallásosságából f a k a d ó bizakodó hitének és a n n a k a különösen finom női ösztönének köszönheti, amely a mágnestű érzékenységével figyelmeztette a helyes i r á n y r a .
A m e n n y i r e megáldotta a sors Mária Teréziát a jó ural- kodás egyik legfőbb kellékével, a hasznos cselekedetek ösz- tönös megérzésével, a n n y i r a megvonta azt fiától. II. József- től. Ez a h a t á r o z o t t a n tehetséges férfi, m i n d e n jószándéka ellenére, á l l a n d ó a n helytelen u t a k r a tévedt. Ahová csak nyúlt, m i n d e n ü t t z a v a r t csinált. Attól a naptól kezdve, ami- k o r a n y j a 1765-ben t á r s u r a l k o d ó k é n t maga mellé vette és r e á r u h á z t a a k a t o n a i ü g y e k legfőbb irányítását." á r n y k é n t k í s é r t e a balszerencse. Nemcsak az államkormányzás, h a - nem a hadvezetés terén is. II. Frigyeshez való viszonyától k e z d v e a b a j o r örökösödési h á b o r ú n és a belga f o r r a d a l m o n keresztül egészen haláláig, amely az 1788-ban Oroszország- gal "együtt megindított török h á b o r ú s k o d á s közepette érte, j ó f o r m á n semmi sem sikerült neki. Mintha valami végzet- szerű, m a g a s a b b a k a r a t keze h ú z t a volna keresztül minden s z á n d é k á t . Még az olyan k i s e b b f a j t a tervét, mint az osztrák Németalföld kicserélését Bajorországgal, sem tudta nyélbe- ütni. F e l t ű n ő ez a t é n y a n n á l i n k á b b , mert az uralkodó ki- váló ítélőképességgel és széles látókörrel rendelkezett. Külö- nösen külpolitikai kérdésekben szerkesztett emlékiratai s az államkancellárral. K a u n i t z herceggel váltott levelei szólnak meglepő szellemi képességei mellett.3 A legbonyolultabb kér- déseket világos gondolatokkal egyszerűsítette le és éles kö- vetkeztetésekkel jutott azok megoldásához. Amikor azonban
1 Nosinich-Wiener: Kaiser Josef II. als Staatsmann und Feldherr.
Wien, 1885. 295. 1.
2 U. o. 16. 1.
3 U. o. 271—281. 1.
a gondolatok megvalósítására k e r ü l t a sor — amint látni f o g j u k — a legtöbbször egészen ellentétes dolgok sültek ki.
Az elmélet embere csődöt mondott a g y a k o r l a t i élet s í k j á n . Valahol veszendőbe mentek a n a g y s z e r ű elgondolások. í g y történt az 1787 és 1791-es évek közötti török h á b o r ú b a n is.
A m a j d c s a k három éven át tartó h á b o r ú s k o d á s , amely- ben a m o n a r c h i a hadserege az oroszok szövetségeseként mérte össze k a r d j á t a törökkel, a császári zászlóknak nem hozott dicsőséget. N a g y j á b a n u g y a n a z volt a sorsa, mint a n n a k a m á s i k n a k , amelyet kerek fél é v s z á z a d d a l előtte.
1737-ben, Mária Terézia a t y j a , III. Károly indított a félhold ellen. H a h e l y e n k é n t m u t a t o t t is fel szép e r e d m é n y e k e t — mint például a C o b u r g Josias herceg vezette galíciai had- testnél — a vége lesújtó volt. A n a g y v o n a l ú h á b o r ú s és had- műveleti célok fokozatosan olvadtak szét a hosszantartó és elkeseredett viaskodások melegében. Teljesen megsemmisül- tek. Nem a harcoló csapatok, h a n e m a m a g a s a b b vezetés hi- bái következtében. II. József nem volt jó hadvezér. Az ahhoz szükséges ismereteket és a k a t o n a i tehetséget is nélkülözte.
Idős t á b o r n o k a i sem t u d t a k megbirkózni az ú j f e l a d a t o k k a l . A legendásnevű H a d i k t á b o r n a g y közvetlen a h á b o r ú t meg- előző évben, 1787-ben a 80-ik életéve felé tartott, tehát m á r nem jöhetett számításba;4 Laudon, a k u n e r s d o r f i hős 70 kö- rül j á r t ;5 L a c y t á b o r n a g y homlokán pedig h a t évtized gond- jai h ú z t a k b a r á z d á k a t .6 A két hadviselő szövetséges u d v a r — a bécsi és a s z e n t p é t e r v á r i — között is gyönge lábon állott a barátság. A m a g a önző céljaira függesztett szemekkel mind- egyik k ü l ö n u t a k o n járt, s a h á b o r ú terheit kölcsönösen egy- más n y a k á b a igyekeztek varrni. H a időnként meg is egyez- tek holmi hangzatos, de a n n á l h o m á l y o s a b b és széles h a t á - rok között mozgó közös h a d m ű v e l e t i tervekben, azokat egyik sem tartotta m a g á r a nézve kötelezőnek. Mindkét h a d - sereg azt tette, amit a s a j á t érdekében j ó n a k látott. A törökök természetesen k i h a s z n á l t á k ellenfeleik gyöngéit. F e l v á l t v a hol az egyikre, hol a m á s i k r a s ú j t o t t a k . A n a g y o b b csapáso- k a t a h o z z á j u k közelebblévőre, az osztrák h a d e r ő r e mérték.
A feladat, amely előtt a császári hadvezetőség állott, kétségkívül nem tartozott a legegyszerűbbek közé. A kötött hadviselés szabályaihoz szokott osztrák t á b o r n o k o k egyéb- ként is nehezen t u d t a k a l k a l m a z k o d n i a törökök m i n d e n rendszeresség nélküli, főleg meglepetésekre épített keleti h a d - viseléséhez. Ez a g y ö n g é j ü k m a j d c s a k mindig érezhető volt,
4 Hirtenfeld : Der Militär-Maria-Theresien-Orden und seine Mitglie- der. Wien, 1857. 39. Í.
5 U. o. 48. 1.
6 U. o. 60. 1.
l'
h a c s a p a t a i k a t , hosszabb ideig tartó n y u g a t i hadakozások után, m i n d e n átmenet nélkül a Törökbirodalom fegyveres ereje ellen f o r d í t o t t á k . Nemcsak az ú j ellenfél sajátságos és nehezen kiismerhető h a r c m ó d j a , h a n e m m a g a a térszín s a n a g y távolságok is ú j követelmények elé állították őket.
Különösen a kor n y u g a t i hadseregeinek a pótlóvonalakhoz és élelmező alapokhoz kötöttsége, t e h á t az a r á n y l a g szűk mozgási lehetőségek nehezítették meg a h a t a l m a s keleti tér- ségeken való h a d m ű v e l e t e k e t egy olyan hadsereggel szemben, amely az i l y e s f a j t a a k a d á l y o k a t nem ismerte. Ë kor török hadserege csak kivételesen emelt r a k t á r a k a t . Élelmét magá- val vitte. A félhold hadvezetésének az igénytelen török har- cos ellátása nem okozott különösebb gondot. Az n a p j á b a n csak e g y s z e r ' é t k e z e t t : kevés rizst, k e n y e r e t vagy kétszer- sültet. A legtöbbször lires «kávéval is beérte.7 A török h a d - sereg ennek következtében különösen gyorsmozgású volt.
H a v a l a h o n n a n fölkerekedett, az akkori viszonyok között a r á n y l a g h a m a r elérte menetcélját. Útközben n a p j á b a n egy- szer, legfeljebb kétszer pihent meg.8 A k k o r is csak rövid időre. Hogy ez e g y m a g a milyen előny volt neki és m e k k o r a veszedelem ellenfelének, ahhoz nem kell bővebb m a g y a r á z a t . Mindezek ellenére sem lehet azt mondani, hogy a török h a d - sereg legyőzése — b á r nem volt egészen egyszerű — ember- feletti vállalkozás lett volna. A jó hadvezetést éppen az jel- lemzi, hogy a változó viszonyokhoz r u g a l m a s a n alkalmaz- kodik. és — ha fejtörések á r á n is — de előbb-utóbb megta- l á l j a n y i t j á t a nehézségek leküzdésének. C s a k h o g y é p p e n az ehhez szükséges h a j l é k o n y s á g hiányzott az osztrák tábor- nokokból. Az ember egy bizonyos életkoron túl — h a meg is őrzi szellemi frisseségét — nem szívesen szakít megszokott elveivel, s az életben szerzett t a p a s z t a l a t a i t rendszerint örök- é r v é n y ű n e k tekinti.
Az a k u d a r c , amely különösen az első, 1788-i h a d j á r a t i évben érte az osztrák hadsereget — a m i n t m á r említettük — egyedül a m a g a s a b b vezetés s z á m l á j á r a írható. A csapatok teljesítményét átlagban nem érheti megszólás. Különösen a m a g y a r nemzetiségű k a t o n a s á g a d t a a l k a l m a z h a t ó s á g á n a k fényes bizonyságait. Ezt a l á h ú z o t t a n k i e m e l j ü k annál is in- k á b b , mert — amint később látni f o g j u k — m a g a t a r t á s a nem volt egybehangzó az ország lakosságának II. József önké- nyes intézkedései n y o m á u keletkezett n y u g t a l a n h a n g u l a t á - val. A m a g y a r lovasság, a hadisikerek terén, messze m a g a mögött h a g y t a f e g y v e r n e m e többi tagjait. Ez utóbbi meg-
7 Rédoay: Adatok a XVIII. század végének török hadseregéről.
(Hadtörténelmi Közlemények 1940. évf. 123. 1.)
« U. o.
állapítást a tárgyilagosság m e g n y u g t a t ó t u d a t á v a l v e t h e t j ü k p a p í r r a . Manapság k ü l ö n b e n sem t a l á l u n k benne semmi valószínűtlent. A m a g y a r h u s z á r s á g é p p e n azzal a képesség- gel rendelkezett, a m e l y r e leginkább szükség volt a törökök- kel szemben: a mozgékonysággal. A k á r c s a k n a p j a i n k gyor- sanmozgó páncélosai, mivel sem törődve tört előre a végtelen keleti síkságokon. Lehetővé tette az erők gyors, alkalomszerű átcsoportosítását és azt a támadószellemű hadviselést, a m e l y nélkül m á r a b b a n az időben sem lehetett győzelemre szá- mítani a keleti n é p e k k e l szemben. Ezen k í v ü l volt még egy veleszületett t u l a j d o n s á g a , amely a török elleni h a r c r a külö- nösen alkalmassá tette: a lendületes és kíméletlen h a r c m ó d . Megbecsülhetetlen szükségszerűség volt ez a f é l v a d ázsiai h o r d á k k a l vívott h a r c o k b a n . J a j volt a n n a k , a k i az emberies- ség s u g a l m a z á s á r a hallgatott azokkal szemben, a k i k a fog- s á g u k b a esett ellenfelüknek, a győző természetes jogaként, egyszerűen f e j é t vették. H u s z á r a i n k n a k nem kellett a szom szédba menniök a kíméletlen, keleties h a r c m ó d é r t . Idővel még a törökök kegyetlenségeit is e l s a j á t í t o t t á k . Megtörtént, hogy többször, győzelmi jelekként, m a g u k is török f e j e k e t n y ú j t o t t a k át osztrák p a r a n c s n o k a i k n a k .9 Nem a n n y i r a meg- bízható tanúságként, mint i n k á b b a kor m a g y a r h a n g u l a t á r a jellemző a d a t k é n t idézzük az események idejében élt Keresz- tesi József r e f o r m á t u s p r é d i k á t o r u r a m egyik fölényesen b ü s z k e és kissé merész állítását: „Ezen h á b o r ú b a n a m a g y a r huszárok örökös névre és h í r r e tettek szert. Maga az ellenség is becsülte és csodálta ezeket, mely i n n e n is megtetszik, hogy a török micsoda á r á t s z a b t a a foglyoknak, t. i. egy n é m e t n e k 5; egy oláhnak 8 garas vala az á r a ; egy m a g y a r gyalognak 3, egy h u s z á r n a k 10 forint."1 0
A hosszantartó h a d a k o z á s b a n a huszárok mellett a ma- g y a r gyalogság is d e r e k a s a n megállta helyét. Sok valóban szép, önfeláldozó tettel gazdagította h a d i történelmünket.
Teljesítményére vonatkozólag az előbbinél jóval értékesebb a d a t az, amelyet Ypsilanti herceg, moldvai fejedelemnek 1788 április h a v á b a n történt f o g s á g b a j u t á s á v a l kapcsolato- san o l v a s h a t u n k a félhivatalos Wiener Zeitung11 n y o m á n haladó M a g y a r K u r i r egyik s z á m á b a n . Eszerint Ypsilanti, a Moldvában m ű k ö d ő osztrák hadtest p a r a n c s n o k á n a k . Co- b u r g hercegnek a r r a a kérdésére, hogy mi a porta véleménye a császári seregről, a következőket válaszolta: „ H a t a l m a s
9 Witzleben : Prinz Friedrich Josias von Coburg-Saalfeld. Berlin.
1859. 145. 1.
10 Keresztesi József egykorú eredeti naplója. Budapest. 1882. 174—
175. 1.
11 1780 előtt Wienerisches Diarium.
Hertzeg engedelem mellett m o n d v á n a P o r t a a Huszárságot hozzá h a s o n l í t h a t a t l a n n a k t a r t j a ; de a gyalog Seregekről semmit sem t a r t ; én pedig részemről azt mondom, hogy még a P o r t a a l s á s z á r i gyalog-sereg vitézségét nem esméri, kö- v e t k e z e n d ő k é p p e n ezen vélekedése is f u n d á m e n t u m nélkül való."12
A m a g y a r k a t o n a s á g Mária Terézia hosszú uralkodása alatt életerős gyökereket eresztett a birodalom hadseregének t a l a j á b a . Észrevétlenül megkapaszkodott benne és alkalmaz- kodott a z idegen környezethez. Időnként még felütötte fejét sorai között a m a g y a r függetlenségre való emlékezés nyug-
talansága, de a jóságos k i r á l y n ő művészi kezekkel szőtt f á t y l a e l t a k a r t a a m u l t á r n y a i t , a m e l y e k r e az idő is ráhul- latta a feledés porszemeit. Ezzel p á r h u z a m o s a n erősödött meg benne az a t u d a t is, hogy nemzetének „ N y u g a t " élet- közösségébe ágyazott életét a legjobban azok a félvad ember- hullámok fenyegetik, amelyek „Kelet" végtelen rónáiról len- d ü l n e k i d ő n k é n t a K á r p á t o k falai felé. Ez a meggyőződés lelkiségének a n n y i r a alkotóeleme lett, hogy azt még II. Jó- zsefnek önkényes és nemzeti önérzetét b á n t ó intézkedései sem i n g a t t á k meg. Ősi f a j i tulajdonságait, az életerős népek szívósságával, az egységesítő császári törekvések ellenére is megőrizte. A birodalmi hadsereg h a t a l m a s szervezetében is m e g m a r a d t m a g y a r n a k . A hadvezetőség azzal, hogy az ezre- dek legénységét nem keverte, külön m a g y a r katonaszellem kifejlődését tette lehetővé. A m a g y a r csapattestek zárt, csa- ládias k ö r n y e z e t é b e n II. József idején csak a vezényszó volt német. Az élet, amelyet a falusi kisnemesek és jobbágyok lelke adott, a levegő és a f ö i é j ü k b o r u l ó égbolt m a g y a r volt.
A nemzeti értékek ilyen megőrzését természetesen az is elő- segítette, hogy a m a g y a r s á g a k k o r m á r tekintélyes számban volt jelen a hadseregben. Rohamos térfoglalását misem iga- zolja jobban, mint az, hogy III. Károly halálakor a m a g y a r gyalogezredek száma mindössze 3 volt, ellenben II. József k o r á b a n m á r 12 m a g y a r gyalogezredet és 4- gránátos zászló- a l j a t találunk.1 3
A l á t v á n y , amelyet egy ilyen m a g y a r gyalogezred n y ú j - tott, fölemelő lehetett. T a g j a i m i n d hatalmas, megtermett le- gények voltak. 5 láb és 3 h ü v e l y k n é l kisebb embert nem tobo- roztak közéjük.1 4 Nem csoda, hogy a k a t o n a k i r á l y , N a g y Frigyes tetszését is megnyerték. Amikor 1770 szeptember 3-án. a II. József császárral történt találkozása alkalmával,
12 Magyar Kurir 1788. évf. I. k. 410. 1.
13 Wrede: Geschichte der k. u. k. Wehrmacht. Wien, 1898, I. k.
14 Marczali: Magyarország története III. Károlytól a bécsi cong- ressusig. Budapest, 1898, 447. 1.
az osztrák k a t o n a s á g díszmenetben elvonult előtte, az egyik m a g y a r gránátos zászlóalj megpillantásakor e l r a g a d t a t á s á - ban önkéntelenül felkiáltott: „ O l y a n o k ezek a m a g y a r kato- nák. m i n t h a v a l a m e n n y i e n Mars f i a i volnának!"1 5
I.
Általános helyzet.
Az aránylagos nyugalom, amely E u r ó p a n y u g a t i felén III. Károly k o r á b a n uralkodott, h a l á l a u t á n egyszeriben fel- borult. Aki a változást előidézte, egy fiatal, tehetséges ál- l a m f ő volt: II. Frigyes porosz k i r á l y . Azzal, hogy n é p é n e k a német törzsek közötti vezetésre való hivatottságát ösztönö- sen megérezte és a n n a k megvalósítására is tört, ú j fejlődési korszakot nyitott a n y u g a t i államok történetében. Fellépésé- Arel f e l k a v a r t a az európai n é p e k életét. A nemzetközi poli- t i k a látszólag sima felületű vizei m e g m o z d u l t a k és megindult az a hullámverés, amely kisebb k i h a g y á s o k k a l k e r e k három- negyed évszázadig, az 1814—15-i bécsi kongresszusig tartott.
E u r ó p á n a k ebben a mozgalmas k o r s z a k á b a n , amely idő alatt keleten is megszólaltak a fegyverek, az államok közötti ellen- tétek növekedésével és enyhülésével p á r h u z a m o s a n h a t a l m i csoportok keletkeztek v a g y estek szét alkotóelemeikre. A időn- ként egymással szembenálló erőkről, amelyek rendszerint az egyensiiíypolitikának megfelelően h e l y e z k e d t e k el, az ál- landó változások miatt bajos p á r oldalon átfogó k é p e t adni.
Csak annyit j e g y z ü n k meg, hogy a porosz-osztrák ellen- tétekben döntőbírói szerepet is betöltő cári birodalom 1762- ben. vagyis III. P é t e r trónralépése idején, Poroszország mellé állott: amikor azonban később, a 1 örökbirodalom ellen irányuló keleti p o l i t i k á j a érdekében Ausztria t á m o g a t á s á r a volt szüksége, 1781-ben a bécsi u d v a r r a l kötött szövetséget és teljesen h á t a t fordított régi szövetségesének, amelyhez első- sorban Lengyelország felosztására i r á n v u l ó törekvése kö- tötte.16
Ausztria az ú j b a r á t t a l föltétlen megerősítette külső po- litikai helyzetét. Amíg ugyanis a hétéves h á b o r ú kezdetétől, 1756-tól f ő k é n t a f o r r a d a l o m felé h a l a d ó és szemlátomást gyengülő F r a n c i a o r s z á g r a támaszkodott,1 7 most a h a t a b n a s
15 Nosinich—Wiener: I. m. 43. 1.
18 Criste: Kriege unter Kaiser Josef II. Wien, 1904. 19. 1.
17 Franciaország hatalmi állását és tekintélyét abban az időben a közelgő forradalom érezhetően megrendítette. A belső politikai és gaz- dasági nehézségek megbénították erejét és képtelenné tették aktívabb külpolitikára. Hanyatlása már a hétéves háború idején érezhető volt.
Oroszbirodalom oldalán biztonságban érezhette magát leg- n a g y o b b ellenségével, Poroszországgal szemben. Azok a liosz- szú és elkeseredett küzdelmek, amelyeket 1740 óta f e n n m a - r a d á s á é r t vívott, b á r anyagilag megviselték, de u g y a n a k k o r meg is edzették erejét. Területileg sem volt vesztesnek mond- ható. Elvesztette Sziléziát, ellenben megszerezte a Zsigmond k i r á l y által 1417-ben elzálogosított szepességi városokat, Ga- líciát, Bukovinát és a b a j o r örökösödési h á b o r ú (1778—1779;
gyönge eredményeként az úgynevezett „Innviertel"-t Brau- nauval.1 8
Ez a k é p azonban csak a k á r t y a egyik oldala volt. A má- sikon ott állott az a szomorú valóság, hogy a császári ház lábai alatt n y u g a t o n megingott a föld. Poroszország föllépésével szakadozni kezdtek a szálak, amelyek a német választófeje- delmeket a H a b s b u r g - h á z h o z f ű z t é k . A régi Német-római Birodalom m á r a hétéves h á b o r ú alatt is két t á b o r r a s z a k a d t . II. Frigyes k i v á l ó a n értett ahhoz, hogy a birodalmi hercege- ket, a k i k m a g u k is önállóságra törekedtek, f e j ü k , a császári ház ellen hangolja és őket szövetségkötésekkel maga mellé állítsa.r t Elég csak egy pillantást v e t n ü n k A u s z t r i á n a k 1763 és 1780 közötti területi változásait feltüntető térképére, és n y o m b a n s z e m ü n k b e ötlik, hogy t é r f o g a t a kelet felé bővült.
Nem szólva Szilézia elvesztéséről, II. József m i n d e n erőlkö- dése ellenére sem t u d t a országát még csere á r á n seni nyugat l'elé kikerekíteni.3 0 A monarchia tehát képletesen szólva ki- mozdult helyéből. S ú l y p o n t j a kelet felé tolódott el. Ezen a té- n y e n nem változtatott az sem, hogy a bécsi u d v a r legnagyobb ellensége, II. Frigyes 1786-ban elhúnyt. A mozgásba lendült eseményeket nem lehetett föltartóztatni. A n y u g a t r ó l kiszo- rult császári hatalom orosz szövetségesének érdekkörébe lépve, a n n a k delejes érintésére kelet felé fordította arcát.
Külpolitikai i r á n y v á l t o z á s á n a k i d ő p o n t j a semmiesetre sem volt kedvező, mert u g y a n a k k o r történt, a m i k o r háta mögött egy ú j , fenyegető h á b o r ú előhírnöke k e z d t e felütni f e j é t : a f r a n c i a forradalom.
C s a k h o g y a m í g amott alulról, a bécsi császári k o r m á n y - zás alatt álló országokban felülről i n d u l t a k ki a n y u g t a l a n -
A bécsi diplomácia részéről a nyolcvanas évek végefelé szorgalmazott ú j a b b szövetségbevonása is emiatt hiúsult meg. A párisi osztrák követ, Mercy gróf oly mélyre látta Franciaországot süllyedni, hogy egyik 1788-ban kelt levelében azt a kérdést is felvetette: vájjon Franciaország, ha a szövetségbe be a k a r n a is lépni, egyáltalán képes lesz-e elvállalt kö- telezettségeinek megfelelni. (Wertheimer: A tervezett négyes szövetség Ausztria-. Orosz-, Francia- és Spanyolország közt. Budapest. 1880., 66. 1.)
18 Nitsche: österreichisches Soldatentum im Rahmen deutscher Geschichte. Berlin, 1937. 81. 1.
19 Nosinich—Wiener: U. o. 12. 1.
20 Bajorországot az osztrák Németalföld ellenében.
ságot keltő erők. A különösen fejlett szociális érzékkel meg- áldott, tehetséges uralkodó az ú j kor eszméi és a s a j á t mo- n a r c h i k u s elgondolása szerint, tehát felemás megoldással a k a r t a felépíteni korlátlan hatalmi szóval i r á n y í t o t t kor- szerű mintaállamát. Azt a meggyőződése szerint ideális szer- kezetű gépezetet, amelyben minden csavar ó r a m ű s z e r ű pon- tossággal m ű k ö d i k . E b b e n a .szervezetben a hivatalnok fel- a d a t a — állította fel II. József az ú j tételt — a közösség szolgálata. ..Aki az á l l a m n a k szolgálni a k a r — í r t a egyik 1783-ban kelt rendeletében — a n n a k nem lehet más törekvése, csak az, ami a többség j a v á t szolgálja."2 1 P á r oldallal t o v á b b ekként f o l y t a t t a : „Hogy a hivatalnokok csizmában, meg- fésülve v a g y borzas h a j j a l teljesítik-e kötelességüket, az egy értelmes embernek teljesen mindegy."2 2 Ő m a g a v a l ó b a n elől- j á r t a kötelességteljesítésben. Minden t á b o r n o k á v a l személye- sen levelezett.23 Nem tett különbséget ember és ember között.
A méltóságok a d o m á n y o z á s á n á l nem a származást, h a n e m a tehetséget nézte.24 Ellenszenvesen viselkedett k ö r n y e z e t é n e k előkelő osztrák és cseh f ő u r a i v a l szemben. Sokszor megszé- gyenítően kíméletlen volt hozzájuk.2 5 Egyszeriben n y á j a s s á vált azonban, ha szegény pór k e r ü l t a színe elé. A bécsi vár- b a n m a j d c s a k n a p o n t a fogadta a szegényeket. Mindenkit meghallgatott, aki ügyes-bajos dolgával h o z z á f o r d u l t . A ma- g y a r jobbágyról különösen jó véleménye volt. Mindig elisme- réssel szólt róla.26 Amikor csak tehette, m a g a kereste fel bi- rodalma szegényeit. Ilyenkor szigorúan megtiltott minden ünnepélyes fogadást, hódolatot. Bárki személyesen n y ú j t - h a t t a át neki kérvényét. Katonai kíséretet csak elhagyatott, veszélyes vidékeken t ű r t meg maga mellett. Került minden feltűnést és iinnepeltetést. Amikor a b u d a i polgárok 1784-ben szobrot a k a r t a k neki állítani, a városi elöljáróságnak a kö- vetkezőket írta: „Köszönöm a megtiszteltetést, de nem érdem- lem meg. Ha m a j d netán egyszer elérem azt, amit célúi tűz- tem ki m a g a m elé, hogy felvirágoztatom a m a g y a r i p a r t és kereskedelmet, az országot egyik végétől a másikig ú t a k k a l és h a j ó z h a t ó c s a t o r n á k k a l látom el, a k k o r talán köszönettel elfogadom a megtiszteltetést."2 7 A császár emberi közvetlen-
21 Keresztury: Constitute, regia, quae regnante august, imperatore et rege apostol. Josepho II. pro regno Hungáriáé eidcmque adnexis reg- nis et provinciis Viennae, 1788. 7. 1.
22 U. o. 10. 1.
23 Benedikt: Kaiser Joseph II. Wien 1936. 354. 1.
24 Fessier: Geschichte von Ungarn. Leipzig, 1883. V. K. 495. 1.
25 Benedikt: I. m.
26 Marczali: Magvarország IT. József korában. Budapest, 1885. I.
K. 258. 1.
27 Fessier: I. m. V. K. 547. 1.
sége öltözködésében is megnyilvánult. Legtöbbször egyszerű, sokszor f o l t o z o t t k ö n v ö k ű e g y e n r u h á b a n j á r t . A legszívesebben a hadseregnél, katonái közepette tartózkodott. I l y e n k o r szí- vélyesen, t r é f á l k o z v a elbeszélgetett altisztjeivel és rendfokozat- nélküli katonáival. „A tsászár a t á b o r b a n g y a k r a n a leg- alábbvaló köz-emberhez is leereszkedik, elfelejtkezve a maga méltóságáról, a z o k k a l beszél és t r é f á l ó d i k . . . " — o l v a s h a t j u k a M a g y a r K u r i r egyik számában.2 8 Örömmel osztozott k a t o n á i sorsában. 1788-ban. a Délvidéken felvonult hadsereg táborá- b a n s p á r t a i egyszerűség közepette élt. Főeledele a zöldség- és főzelékféle volt; egyedüli itala a víz, amelyet Bécsből ho- zatott m a g á n a k . Lúgoson és Illován egy szegényes s á r k u n y - h ó b a n lakott, a m e l y n e k a b l a k a i o l a j b a m á r t o t t p a p í r d a r a b o k voltak. Másutt közönséges vitorlavászonból készült sátor alatt a földön aludt.2 9 Jó szíve a társadalom elesettjein k í v ü l különösen a betegekkel szemben nyilatkozott meg. Az emberi részvét melegével fordult f e l é j ü k . 1784-ben a bécsi v á r b a n lévő pincéjének összes d r á g a k ü l f ö d i borait a város kórházai- b a n ápolt betegek és a szegényházak lakói között osztatta szét.30 Felvilágosult gondolkodására jellemző, hogy egy alka- lommal az őt t á m a d ó g ú n y i r a t szerzőjét k a t o n a i r o d á j a titká- rává nevezte ki. s az előtte megjelent tettesnek a következő- ket m o n d t a : „ H a ön az állam ellen vétkezett volna, most fejével lakolna, de mivel csak engem bántott, megbocsátok önnek és — hogy tehetségét a jövőben hasznosabb dolgokra f o r d í t h a s s a — k a t o n a i irodám t i t k á r á v á nevezem ki."31
E n n e k a jószívű u r a l k o d ó n a k szép t u l a j d o n s á g a i mellett több fogy atékossága volt. Nem volt érzéke a valósággal szem- ben. Szemléletében az elvont és a reális élet s í k j a i összeol- v a d t a k . Ehhez a lelki adottságához h o z z á j á r u l t még az. hogy a h a t a l m o n lévő ember t u d a t a elfogulttá tette. Azt hitte, hogy h a t a l m i szóval és eszközökkel m i n d e n t elérhet. A k a r a t á n a k megvalósításában kíméletlen volt. Nem számolt a következ- m é n y e k k e l és nem volt tekintettel a n a g y birodalom népei- nek egymástól különböző jellemére, sajátosságaira. Különö- sen a m a g y a r s á g n a k m á r a b b a n az időben fejlett nemzeti érzéséről nem a k a r t tudni. U g y a n ú g y b á n t véle, mint a nem- zeti t u d a t u k küszöbéig sem érkezett oláhokkal v a g y délszlá- vokkal. Igaz, hogy erről nem tehetett. Nem m a g y a r n a k szü- letett, tehát nehezen fedezhette fel a nemzeti érzésnek azo- k a t az alig észrevehető lerakódásait, a m e l y e k az utolsó ma- g y a r jobbágy lelkét is m e g f e k ü d t é k . U g y a n a b b a a h i b á b a
28 Magyar Kurír 1788. évf. június 25-i száma.
2y Szentkláray: Száz év Délmag varország ú j a b b történetéből. 506. I.
3° Fessier: I. m. V. K. 549. 1.
s1 Fessier: ]. m. Y. K. 468. 1.
esett, mint elődei k ö z ü l a legtöbben, a k i k nem ismerve a ma- g y a r n é p lelkiségét, n e m t u d t a k b á n n i véle. D u r v a hatalmi eszközökhöz n y ú l t a k a k k o r is, a m i k o r egy p á r meggyőző, jó szó százszorta célravezetőbb lett volna. Találóan állapította meg róla egyik történetírónk, hogy „II. Józseffel beteljese- dett az idegen k i r á l y o k alatt élő m a g y a r s á g történetfilozó- f i á j a . Kívülről, idegen nyelven és szellemben megkísérelt reformtervét, mely pedig a k o r e s z m é k n e k megfelelően becsü- letes k e z d e m é n y volt, visszautasította a nemzet jellegét féltő magyarság, holott u g y a n a z t kétségtelenül teljes sikerrel h a j t - h a t t a volna végre a köréből származott uralkodó."3 2 Mind- ezeken k í v ü l t a l á n legnagyobb fogyatékossága az volt, hogy fejedelemnek és nem ú j í t ó n a k született. Fejlődésben nem tette meg azt a hosszú, tapasztalatszerző u t a t , amelyen a nép- ből való ú j í t ó k végigmennek.
Rendeletei Magyarországon s o k b a n b á n t o t t á k a régi, megszokott képzeteket, a rendiségnek a nemzetivel összevágó h a g y o m á n y a i t . Különösen azok az intézkedései keltettek szé- lesebb k ö r ö k b e n visszatetszést, a m e l y e k a nemzeti érzést sér- tették. Ilyenek voltak: a szentkorona Bécsbe vitele és a né- met nyelv hivatalossá tétele.33 II. Józsefnek m i n d e n alapo- sabb megfontolás nélküli egységesítő és r e f o r m rendeleteire a m a g y a r nemesség fokozott n y u g t a l a n s á g g a l válaszolt. Az or- szág területén e g y m á s u t á n zavargások keletkeztek. Nemcsak a kisnemesek, h a n e m a p a r a s z t o k k ö r é b e n is.34 A n y u g a t i v á r - megyékben c s a k ú g y f e l l o b b a n t a k az elégedetlenség lángjai, mint a keleti részeken. E r d é l y b e n 1784 őszén az oláhok lázad- tak fel és kegyetlen vérszomjjal k e z d t é k irtani a m a g y a r föl- desurakat.3 5 Az esztelen vérengzésnek 4000 m a g y a r ú r és nemes esett áldozatul.3 6 Nemcsak h a z á n k o n , h a n e m a H a b s b u r g - birodalom többi t a r t o m á n y a i n is végigszáguldott a n y u g t a - lanság szele: Tirolon, Csehországon és a N é m e t a l f ö l d n e k osz- t r á k főhatalom alá tartozó részén, ahol az elégedetlenség
1787-ben fegyveres fölkelésbe l o b b a n t /7
A m a g y a r nemesség elkeseredése az 1788-ban kezdődött török h á b o r ú alatt a végsőkig fokozódott. Az alkotmányelle- nesen kiadott újoncozási és gabonaszállítási p a r a n c s o k meg- szólaltatták az ellenállás szavait. Leghevesebben a rendi jo-
32 Szekfű: A XVIII. század. 563. 1.
33 Szekfű: U. o. 263. 1.
34 Fessier: I. m. Y. K. 516. és 523. 1.
35 Gross—Hof finger : Lebens und Regierungsgesehichte Josephs des II. III. K. 131. 1.
36 Rónai Horoáth: Magyar Hadi Krónika. Budapest, 1897. II. K.
433. 1.
37 Meynert: Geschichte Österreichs, seiner Völker und Länder. YI.
K. 172. 1.
gok fellegvárai, a v á r m e g y é k tiltakoztak.3 8 Ilyen körülmé- n y e k között érthető, hogy a k a d t a k olyanok is, a k i k a h á b o r ú megpróbáltatásaitól megviselve, nem lelkesedtek a török há- borúért és elkeseredésükben titkon a török fegyverek győzel- mét kívánták.3 9 Ezek között helyenként felvillant az a re- m é n y iß, hogy a török segítségével esetleg alkalom n y í l h a t a nemzet régi függetlenségének a visszaállítására.4 0 Rákóczy k o r s z a k á n a k a lelkekben e l h a l v á n y u l t k é p e egyesekben ú j színeket k a p o t t . Az idősebbek emlékezhettek még a r r a , a fia- talok pedig a p á i k elbeszéléseiből h a l l h a t t á k , hogy a porta k e r e k fél évszázaddal azelőtt, III. K á r o l y u r a l k o d á s a idején, a n a g y fejedelemnek T ö r ö k o r s z á g b a n tartózkodó fiát, Józse- fet a k a r t a a m a g y a r t r ó n r a ültetni. K o n s t a n t i n á p o l y b a n 1788 t á j á n v a l ó b a n törték is a f e j ü k e t hasonló terveken, de azok c.sak gyönge ó h a j o k m a r a d t a k .4 1 A m a g y a r nemzet j ó z a n a b b és n a g y o b b része nem k é r t a török pártfogásból. Jól tudta, hogy az csak véres, keleti szolgaságot jelentene neki. I n k á b b eltűrte a császári önkényt, minthogy leggyűlöltebb ősi ellen- ségének j á r m á b a h a j t e a f e j é t . Ügyiátszik, hogy u g y a n a b b a n az időben a porosz diplomácia is foglalkozott a m a g y a r f ü g - getlenség gondolatával. E r r e vall az, hogy Dietz gróf. a kon- stantinápolyi porosz követ, m á r 1788 március h a v á b a n hírt adott róla, hogy elérkezett az idő Magyarországnak önálló k i r á l y s á g g á való átalakulásához.4 2 Ezen az oldalon természe- tesen egészen más volt a helyzet. A m a g y a r nemzetnek főleg protestáns rétegeiben n a g y volt a rokonszenv a hasonló val- lású porosz királysággal szemben, amelynek uralkodói a múlt- b a n is mindig .szívesen f o g a d t á k a H a b s b u r g o k vallásüldözései miatt h o z z á j u k f o r d u l t m a g y a r protestáns főnemeseket.4 3
A m a g y a r k ö z h a n g u l a t a XVIII. század nyolcvanas évei- nek közepefelé, amikor m á r előrevetette á r n y é k á t a török há- ború, nem volt egységes, d e a m i k o r eldördültek a fegyverek,
— összeforrt. Később azután, a balsikerek h a t á s a alatt ter- mészetesen ismét szétesett. E z a z o n b a n nem változtatott azon, hogy a kereszténv m a g y a r s á g szélesebb tömegei .szívesen h a j l o t t a k az ősi ellenséggel való leszámolásra. A heviiléke- n v e b b e k . a k i k m á r jóval előbb n y u g t a l a n várakozással néz- tek a n a g y élménynek ígérkező esemény elé, kifÖrő lelk.vse-
38 Szentkláray : I. m. 469. 1.
3!' Karácson: A porta terve a m a g y a r o k k a l 1788-ban. (Századok, 1910. évf 92. 1.)
40 U. o. 91. 1.
41 Rédvay: Az erdélyi szorosok védelme 1788-ban. (Hadtörténelmi Közlemények 1939. évf. 234—235. 1.)
42 Krones: Geschichte der Neuzeit Österreichs. Berlin. 1879. 466. I.
43 Marczali: Porosz-magvar viszonvok 1789—90-ben. (Századok 1878. évf. 309. 1.)
déssel köszöntöttek az első puskalövést. A toborzás és a h a d - havonulás mámoros n a p j a i b a n a k o r irodalmi ízlésének meg- felelő, á r a d ó liangú és d e r ű l á t ó szellemi termékek l á t t a k n a p v i - lágot.4' Az ilyen túlságosan bizakodó h a n g u l a t o t élesztette az is, hogy az ozmán birodalom nemzetközi tekintélye az utóbbi évtizedekben, egyrészt az állandó belső zavargások, másrészt az orosz fegyverektől elszenvedett vereségek következtében alaposan megcsappant. Ügy idő óta a legtöbb e u r ó p a i törté- netíró közeli b u k á s á t és E u r ó p á b ó l való kiűzését jósolgatta.4 5
Magyarország m ű v e l t e b b köreiben is ehhez hasonló volt a felfogás. A két szövetséges n a g y h a t a l o m a n y a g i erejét és haderőinek számát mérlegelve, m i n d e n k i biztosra vette a tö- rökök vereségét és E u r ó p á b ó l való kiszorításukat.4 6
A r á n y l a g a hadseregnek volt legtöbb h a s z n a II. József tevékeny m u n k á s s á g á b ó l . A császár 1765-től egészen az 1790- ben bekövetkezett haláláig állott az élén. H a t á s k ö r é b e n azzal kezdte, hogy hevesen tiltakozott m i n d e n létszámcsökkentés ellen, igyekezetének meg is volt az eredménye. Ausztria a b b a n az időben á l l a n d ó a n 150.000 f ő n y i , jólfelszerelt béke- hadsereget tartott fegyverben, amely 16 és fél millió forint kiadással terhelte meg az államháztartást.4 7 Igaz, hogy azok- b a n a mozgalmas években csak ilyen h a t a l m a s hadsereggel t u d t a megőrizni érdekeit és tekintélyét.
II. József k o r á n a k feudális színezetű hadseregében több olyan jellemvonást l á t u n k , amely szellemére káros volt és csökkentette ütőképességét. A tiszt és a legénység között nem volt meg a benső kapcsolat. A főnemesek soraiból kike- rült p a r a n c s n o k o k a m a g a s a b b k a s z t fölényével b á n t a k alá- rendeltjeikkel. A f i a t a l u r a l k o d ó éles szemei azonnal rávil- l a n t a k a h i b á k r a . „A tisztek k ö z ü l sokan — írta egyik 1765- ben kelt rendeletében — különösen a nemesség t a g j a i a k a - tonai szolgálatot nem kötelességnek, h a n e m időtöltésnek te- kintik."' U g y a n a k k o r a következő ú j s z e r ű gondolatokat a j á n - lotta hadserege t a g j a i n a k figyelmébe: „A tisztet buzgalom, kötelességérzet és a csapatához való ragaszkodás hassa át.
Szigorú szabályok között nevelkedve, képzett f é r f i legyen.
O l y a n , a k i képes a r r a is, hogy észrevegye a dolgok össze-
44 Ezek egyik bizakodó tartalmú latin költeményének első vers- szaka:
,.Cum simul Oi-mani lunam transire p a r a b a n t Jupiter Austriacus Russicaque alma Venus Nigret in Europa fatalis gloria lunae Splendet ubi melior Jupiter atque Venus."
(Keresztesi József naplója. 170. 1.)
45 Névtelen: Geschichte des osmanischen Reiches. 153. 1.
46 Szirmai: História sécréta sui temporis. 145. §. (Magyar Nemzeti Múzeum kézirattára.)
47 Nosinich—Wiener: I. m. 23. 1.
függéseit és aki teljesen h i v a t á s á n a k szenteli magát. A köz- k a t o n a pedig nemcsak bátor és engedelmes legyen, hanem önállóan gondolkozzék is."48
A császár azonban nem n y ú l t mélyebben a hadsereg belső életébe. alószínűleg azért, mert m a g a is érezte, hogy ú j í t á - soknak ott a legkevésbbé v a n helye. Megelégedett azzal, hogv az egyes k i r í v ó b b h i b á k a t kiküszöbölje. Jól t u d t a ugyanis egyrészt azt, hogy a hadsereg szellemének fejlődése külső tényezőktől is függ, másrészt azt is, hogy az a n n a k belső életébe avatkozó kéz k ö n n y e n évszázados h a g y o m á n y o k megvetett á g y á t d ú l h a t j a fel. Annál több olyan császári in- tézkedéssel találkozunk, a m e l y e k közvetett úton igyekeztek emelni a hadsereg szellemét és véle együtt teljesítőképességét is. Ilven volt a vitézségi érem a l a p í t á s a és az egvik 1778-ban kelt szociális t a r t a l m ú rendelete, amellyel a h á b o r ú b a n részt- vevő k a t o n a s á g o t t h o n m a r a d t hozzátartozóinak megsegítését valósította meg.49
D e a h a d s e r e g k ö r é b e n való m u n k á l k o d á s a terén sem kí- sérte szerencse. Itt sem az történt, amit szeretett volna. Anél- kül. hogy sejtette, az egyik kezével épített, a m á s i k k a l azon- b a n rombolt. Erőszakos, m i n d e n á r o n való németesítése felszí- totta és csak j o b b a n érlelte a m a g y a r k a t o n a s á g tudatos na- cionalizmusát és véle e g y ü t t ellenállását is. II. József egysé- gesítő szelleme értelmetlenül állott az ú j korszakot jelentő nemzeti v á g y a k o z á s o k k a l szemben. Regényes h a j l a m o k n a k t e k i n t h e t t e őket. Képtelen volt m a g y a r t i s z t i k a r á n a k lelkéhez férkőzni. Az pedig é p p e n emiatt n a p r ó l - n a p r a eltávolodott k a l a p o s királyától. Különösen a m a g y a r nemesi u d v a r h á - z a k falai közül kikerült tisztek merevítették meg d e r e k u k a t a tűzzel-vassal németesítő császári m a r k o k szorításában. Van v a l a m i igazság e kor egyik szereplőjének, F a r á d i Vörös Ig- n á c n a k a b b a n az állításában, hogy „az a r m a d a a Joseff csá- szárhoz való hívségében igen gyengén állott'".50 Adatok szá- molnak be arról is, hogy a h á b o r ú előtt, de különösen a n n a k t a r t a m a alatt, több m a g y a r k a t o n a a törökökhöz szökött.51 Az osztrák hadvezetőség egyrészt szigorú megtorló intézkedése- ket hozott ellenük, másrészt a megtérőknek bocsánatot hir-
48 U. o. 19. 1.
40 Zákcnyi: Hadbavonult katonák családjainak ellátása II. József korában. Eszerint a hadbavonult tisztek visszamaradt feleségei a kincs- tártól ingyen szállást, a közkatonák házastársai pedig a szálláson kívül napi egy adag kenveret kaptak. (Hadtörténelmi Közlemények: 1915.
évf. 397. 1.)
50 Farádi Vörös Ignác visszaemlékezései az 1778—1822. évekről.
Budapest. 1927. 114. 1.
51 Karácson: I. m.
detett.5 2 Hogy a szökésekben a politikai m e g f o n t o l á s o k n a k volt-e n a g y o b b részük, v a g y a rossz hadvezetés és a hadi f á r a - d a l m a k következtében keletkezett elkeseredéseknek, azt m a m á r b a j o s a n t u d j u k megállapítani. Valószínűbbnek ez utóbbi látszik. Emellett szól az, hogy az A l d u n a m e n t é n felvonult hadsereg fegyelme az 1788-i, vagyis az első h á b o r ú s év vé- gén, több egybehangzó egykori hiteles feljegyzés szerint, va- lóban siralmas volt. Egy bizonyos: az á t p á r t o l t a k a m a g y a r csapatok l é t s z á m á n a k csak elenyésző h á n y a d á t tehették. Ha a szökések általánosabb jelleget öltöttek volna, a k k o r azok- n a k e h a d j á r a t o t megörökítő osztrák m ű v e k b e n n y o m á t talál- h a t n é k . Márpedig ilyenekre nem a k a d t a m . A legvalószínűbb az, hogy a m a g y a r k a t o n a nem lelkesült császárjáért, de köte- lességét megtette. A n n á l szívesebben, mert a török ellen ha- dakozott, a m e l y r e való h a j l a n d ó s á g o t évszázadok h a g y o m á - n y a k é n t a lelkében hordozta.
II.
Az orosz-osztrák szövetség.
E korszak történelmi i r o d a l m á b a n a h á b o r ú kitörésének okait illetőleg a n n y i ellentétes és téves állítással ta- lálkozunk, hogy érdemes lesz valamivel részletesebben megis- m e r k e d n ü n k az előzményekkel, j o b b a n m o n d v a azzal az út- tal, amelyet Ausztria a f r a n c i a szövetségtől a s z á m á r a oly t r a - gikusan végződött orosz b a r á t s á g küszöbéig megtett. Ez a politikai i r á n y v á l t o z t a t á s v a l ó b a n végzetszerű volt a bécsi u d v a r r a nézve. O l y a n fegyveres vállalkozásba sodorta bele, a m e l y voltaképen érdekével ellentétes volt. Tanúlságos is az eset, mert bizonyság amellett, hogy a félelem a legrosszabb tanácsadó. Sokszor olyan események felidézője, a m e l y e k cél- tudatos és érzelmektől mentes megfontolás esetén k ö n n y e n el- k e r ü l h e t ő k . Az osztrák b i r o d a l m a t ugyanis egyedül a Porosz- országtól való félelme vitte a cári u d v a r politikai v o n a l á n a k közelébe és véle együtt az 1788—1790-i török h á b o r ú b a . A szentpétervári cári palota küszöbéig j ó f o r m á n bekötött szemmel ment. Barátságot k é r t anélkül, hogy sejtette volna az árat, amelyet azért m a j d fizetnie kell. A szövetségkötés u t á n m á r nem volt a s a j á t sorsának u r a . Az események á r j a sodor- ta tova. Azzal, hogy az orosz b a r á t s á g ölelései közepette a maga h a s z n á t is kereste, nem sokat javított a dolgán. Amit a h á b o r ú s k o d á s b a n a legjobb esetben nyerhetett, az csak gyönge fizetség volt azért, amit kockáztatott.
52 Magyar Kurír 1788. m á j u s 7-i száma.
II. K a t a l i n , aki f é r j é n e k 111. P é t e r n e k 1762-ben történi meggyilkolása u t á n k e r ü l t az orosz trónra,5 3 I I . Frigyeshez hasonlóan, n a g y r a t ö r ő v á g y a k o z á s o k a t hordozott m a g á b a n . F z a h i ú és b e c s v á g y ó u r a l k o d ó n ő eltökélte m a g á b a n , hogy b i r o d a l m á t m i n d e n á r o n megnöveli. Szívós, f é r f i a s e n e r g i á j a segítségévei v a l ó b a n sikerült is neki Oroszországot az e u r ó p a i k o n t i n e n s l e g h a t a l m a s a b b á l l a m á v á tenni. H ó d í t ó p o l i t i k á j a a belső z a v a r o k k a l k ü z d ő és szétesés előtt álló Lengyelország, m a j d u t á n a a T ö r ö k b i r o d a l o m ellen f o r d u l t . Az előbbi célja é r d e k é b e n első lépésként, 111. P é t e r h e z hasonlóan, m á r 1764 április 11-én szövetséget k ö t ö t t N a g y Frigyessel, a k i Lengyel- országgal szemben hasonló terveket f o r g a t o t t a f e j é b e n . Utá- n a m i n d k e t t e n c é l t u d a t o s a n l á t t a k m u n k á h o z . Mindenekelőtt a k i r á l y v á l a s z t á s s a l m e g z a v a r t Lengyelország belpolitikai életébe a v a t k o z v a , 1764 s z e p t e m b e r 7-én a b i z a l m u k a t élvező P o n i a t o w s k i t emelték a lengyel trónra.5 4 A u s z t r i a a k k o r i ér- d e k e és p o l i t i k á j á n a k egyik elve Lengyelország függetlensége volt. F n n e k megfelelően b a r á t s á g t a l a n szemmel nézte a po- rosz-orosz t ö r e k v é s e k e t , l ö b b ízben tiltakozott is ellenük, d e részben a k ö z e l m ú l t b a n l e z a j l o t t hétéves h á b o r ú , részben kül- politikai h e l y z e t e k ö v e t k e z t é b e n k é n y t e l e n volt ölbetett kéz- zel nézni az eseményeket.5 5 A t ö r ö k p o r t a A u s z t r i á h o z hason- lóan u g y a n c s a k a g g ó d v a figyelte a lengyel f o r d u l a t o t . Meg- s e j t v e a z o n b a n , h o g y n e m s o k á r a ő k e r ü l sorra, e l s z á n t a n elé- bevágott a j ö v ő n e k , és 1768 o k t ó b e r 6-án m e g ü z e n t e a h á b o r ú t az Oroszbirodalomnak.5 6 A sors a z o n b a n nem k e d v e z e t t a tö- r ö k f e g y v e r e k n e k . M á r a h á b o r ú első évében súlyos veresé- gek érték. Az orosz győzelmek hírei fokozott i z g a l m a k a t szültek n e m c s a k az osztrák, h a n e m az orosszal szövetséges porosz u d v a r b a n is. A távolkeleti égboltra h a t á r o z o t t körvo- n a l a i b a n r a j z o l ó d t a k f ö l az orosz h a t a l m i p o l i t i k á n a k E u r ó - p á t f e n y e g e t ő jelei. E z e k h a t á s a k ö v e t k e z t é b e n a k é t ellenfél közeledni k e z d e t t egymáshoz. II. F r i g y e s és II. József először 1769 a u g u s z t u s 25-én Neisseben,5 7 m a j d a k ö v e t k e z ő évben M ä h r i s c h - N e u s t a d t b a n találkoztak.5 8 M i n d k é t a l k a l o m m a l t ö b b e k között az E u r ó p á t f e n y e g e t ő orosz veszély volt a bi- z a l m a s beszélgetés t á r g y a . N a g y F r i g y e s sejtelemszerű aggó- dással v e t e t t e fel azt a gondolatot, hogy Oroszország m e g f é - kezése végett v a l a m i k o r m é g egész E u r ó p a f e g y v e r e s e r e j é r e lesz s z ü k s é g ; a k ö n n y e n hevülő f i a t a l József pedig m á r lelki
53 Criste: I. m. 3. í.
54 Criste: I. m. 12. 1.
65 Nosinicli-Wiener: I. m. 33. 1.
se U. o.
57 U. o. 38. 1.
68 U. o. 41. 1.
szemei előtt l á t t a a porosz-osztrák szövetségnek az Adriától a Balti-tengerig húzódó g e r m á n acélfalát.5 9 A két á l l a m f ő ta- lálkozásai azonban, a m e l y e k e t az A u s z t r i á v a l szövetséges vi- s z o n y b a n lévő F r a n c i a o r s z á g f é l t é k e n y érdeklődéssel kísért.6 0
nem h o z t a k eredményt. Poroszország p i l l a n a t n y i érdekei —- mindenekelőtt a lengyel kérdés megoldása m i a t t — még orosz barátságot k í v á n t a k . A m í g az egyik oldalon a bécsi u d v a r komolyan foglalkozott azzal a tervvel, hogy az orosz veszély ellensúlyozására, 1 örökország oldalán b e a v a t k o z i k a h á b o r ú - ba, u g y a n a k k o r Berlin, két h ó n a p p a l a neisseni találkozás u t á n ,
1769 október 12-én m e g ú j í t o t t a az orosz u d v a r r a l 1764-ben kötött védő- és támadószövetséget.6 1 A teljesen élére állított politikai helyzetet a cári k a r d o k h a s í t o t t á k ketté. Az orosz csapatok 1771 október végéig nemcsak a Krími-félszigetet foglalták el. h a n e m a D u n á n átkelve, a megvert török sereg u t á n B a b a d a g h i g n y o m u l t a k . A r u g a l m a s k a u n i t z i külpoliti- k a erre n y o m b a n alkalmazkodott a tényekhez. Törökország megsegítésének tervét hirtelenében a vízbe ejtette, s a porosz- orosz h a t a l m i csoport mellé állva, h o z z á j á r u l t Lengyelország- n a k most m á r Oroszország részéről is szorgalmazott felosztá- sához. 1772 a u g u s z t u s á b a n m á r létrejött a h á r o m hatalom közötti egyezmény, a m e l y n e k értelmében A u s z t r i a a 13 sze- pességi várost, Galíciát és Lodomériát k a p t a ; p á r évre r á az orosz-török h á b o r ú s k o d á s t befejező 1774-i k u c s u k - k a i n a r d z s i i béke a l k a l m á v a l pedig, Oroszország jóvoltából. Bukovina bir- t o k á b a jutott.6 2
Az események további fejlődésének a b a j o r örökösödési háború (1778—1779) adott lökést, a m e l y b e n az osztrák h a d - sereg ismét a n a g y ellenfelével, a porosz sereggel és Szászor- szág katonáival mérkőzött. Voltaképen az ezalatt szerzett ta- pasztalatok voltak azok, amelyek a bécsi u d v a r t a r r a b í r t á k , hogy végkép szakítson az 1756-ban Franciaországgal kötött szövetséggel és a porosz politika á l l a n d ó a n fenyegető m a g a - t a r t á s a ellen, keleten keressen b a r á t o t m a g á n a k . F r a n c i a o r - szág u g y a n i s nemcsak a legutóbb lezajlott események köze- pette, h a n e m m á r a hétéves h á b o r ú éveiben is m e g m u t a t t a gyöngeségét; a b a j o r örökösödési h á b o r ú alatt pedig az oszt- r á k d i p l o m á c i á n a k szomonian kellett t a p a s z t a l n i a , hogy amíg a cári u d v a r b a r á t i kötelezettségének megfelelően tá- mogatta Poroszországot, u g y a n a k k o r a f r a n c i a k o r m á n y szövetségese oldalán semmiféle k o m o l y a b b t á m o g a t á s r a nem
69 U. o. 39. 1.
so Wertheimer: Franciaország magatartása II. József császárnak II. Frigyes porosz királlyal történt találkozásaival szemben. Bp. 1883.
61 Nosinich-Wiener: U. o. 41. 1.
62 U. o. 70. 1.
H a d t ö r t é n e l m i K ö z l e m é n y e k X L I I I . 2
volt kapható.6 3 II. József, aki a n y j á n a k 1780-ban bekövetke- zett halála után teljhatalmú u r a l k o d ó v á lett, nem volt soha- sem a f r a n c i a b a r á t s á g n a k rajongó híve. Az ú j szövetséges- ként kiszemelt II. Katalin felé n y o m b a n a tescheni b é k e u t á n megtette a közeledő lépést. A cárnőnek k a p ó r a jött az a j á n l - kozás. Lengyelországi tervének első szakaszát megvalósította, és a z o k b a n a n a p o k b a n ismét Törökország felé f o r d í t o t t a fi- gyelmét. Amott Poroszországnak, emitt A u s z t r i á n a k vehet- te jobban hasznát. II. Frigyes megsejtve a veszélyt, nyom- b a n közbevetette magát. A két egymásfelé vágyakozó köze- ledését azonban nem t u d t a megakadályozni. József és Kata- lin első találkozása 1780 j ú n i u s elején Mohilevben történt.6 4
Bár ez alkalommal a két u r a l k o d ó között politikai megálla- p o d á s r a nem került sor. az e r e d m é n y c s a k h a m a r megmutat- kozott: Szentpétervár a Berlinnel 1772-ben 8 évre kötött szer- ződést nem hosszabbította meg.65 A találkozás u t á n József és Katalin között élénk levélváltás indult, amelynek eredménye az 1781-ben kötött szövetség lett. A két szerződő fél ebben kölcsönösen biztosította egymás területét és kezességet vállalt a Törökországgal szemben fennálló megállapodásokért.
TI. József ezen k í v ü l kötelezte magát a r r a , hogy a m e n n y i b e n a porta a cári birodalom ellen h á b o r ú t kezdene, teljes erejé- vel szövetségese mellé áll.66
A bécsi és a szentpétervári u d v a r ettől az időtől kezdve közös megegyezéssel h a l a d t egymás oldalán. A b a r á t s á g b a n Oroszország célja föltétlen m a r k á n s a b b és többetigérőbb volt, mint Ausztriáé. Amaz ugyanis a Fekete-tenger egész északi p a r t v i d é k é n e k a m e g h ó d í t á s á r a törekedett, ez pedig legfeljebb az 1739-i belgrádi békében elvesztett b a l k á n i terü- letrészek visszaszerzését remélhette. Nem szólva arról a ve- szélyről, amelyet Oroszország megjelenése a Fekete-tenger n y u g a t i p a r t v i d é k é n , v a g y a Balkánon Ausztria számára je- lentett, ez u t ó b b i n a k számolnia kellett azzal is, hogy a török elleni fegyveres leszámolás esetén elsősorban neki kell m a j d a h á t á t t a r t a n i a . Ezek a megfontolások egész bizonnyal mély b a r á z d á k a t h ú z t a k a bécsi u d v a r h a t a l m a s a i n a k homlokán, akik emlékezhettek még arra, hogy m á r III. Károly környe- zetének is milyen súlyos aggodalmakat okoztak, az 1737-ben u g y a n c s a k Oroszországgal szövetségben megindított török h á b o r ú előestéjén, a cári k ü l p o l i t i k á n a k Nagy Péter idejéből
63 U. o. 223. !.
64 U. o. 249. 1.
65 U. o. 251. 1.
66 U. o. 253. 1.
származó balkáni tervei.67 Poroszország fenyegető m a g a t a r - tása ellen azonban nem volt más menekvés. H a v a l a m e n n y i e n érezték is, hogy k ü l p o l i t i k á j u k z s á k u t c á b a jutott, r é m ü l v e gondoltak a r r a a másik lehetőségre, hogy Oroszország eset- leg e g y m a g a is leszámol a portával és akkor K a u n i t z szavai szerint: „Ausztria félelem és r e m é n y közt lesz kénytelen bevár- ni, v á j j o n melyik p á r t h o z csatlakozik m a j d az orosz udvar."'JS
Ilyen aggodalmak közepette természetesen nem lehetett m á s megoldás. A kegyetlen játékhoz jó arcot kellett vágni és ab- b a n keresni vigasztalást, hogy — b á r a k a r a t u k ellenére — a dolgon nyerni"is lehet valamit.
Az orosz-osztrák szövetségnek c s a k h a m a r ki kellett álla- nia a t ű z p r ó b á t . A porta semmiképen sem tudott belenyu- godni az 1774-ben kötött megszégyenítő békébe. Különösen a Krími-félsziget függetlensége bántotta, ezért m i n d e n t elkö- vetett. hogy a n n a k t a t á r néptörzsei között n y u g t a l a n s á g o t szítson. Az ebből keletkezett ellentéteket Oroszország a k k é n t intézte el. hogy a félszigetet egyszerűen megszállta és bekebe- lezte.69 Az egyoldalú elintézés miatt m a j d n e m k e n y é r t ö r é s r e k e r ü l t a sor a porta és a két szövetséges hatalom között.
Ausztria 1783-ban mozgósított, de h á b o r ú s k o d á s r a nem ér- zett kedvet m a g á b a n . I n k á b b diplomáciailag t á m o g a t t a szö- vetségesét. A sarokbaszorított török diplomácia engedett és az 1784 j a n u á r 8-án létrejött szerződésben elismerte a fennálló helyzetet.70
A két szövetséges u r a l k o d ó időközben jövő politikai cél- jaiban is megegyezett. Katalin terve az volt, hogy Moldvából, H a v a s f ö l d b ő l és Besszarábiából D á c i a név alatt egy függet- len ütközőállamot alakít. U g y a n i l y e n á l l a m a l a k u l a t o t szán- dékozott létesíteni a törökök E u r ó p á b ó l történő kiszorítása u t á n a régi görög császárság helyén is. II. József óvatos volt, s b á r h ozzájárult a képzeletgazdagságra m u t a t ó tervekhez, de szükségesnek vélte azokhoz Porosz- és F r a n c i a o r s z á g hozzá- j á r u l á s á t is megnyerni. A m a g a részéről Kis-Havasalföldre.
Viddinre. Orsovára, Belgrádra és a Velencei-köztársaság f ö n h a t ó s á g a alá tartozó D a l m á c i á r a jelentette be igényét.7 1
Mialatt az események lassan, de a n n á l biztosabban köze- ledtek a vég felé. IT. József különösen Poroszországtól tartott.
67 Rédoay: Az 1756 és 1739 közötti törökországi háborúk. (Hadt.
Közi 1935. évf. 71. 1.)
68 Wertheimer: A tervezett négyes szövetség Ausztria-, Orosz-. Fran- cia- és Spanyolország között. Bp. 1880. 23. 1.
69 Névtelen: Geschichte des csmanischen Reiches von seiner F a t stehung bis auf die neuesten Zeiten. Wien, 1811. III. K. 117—118 1
70 U. o. 125. 1.
71 Krones: I. m. 458. 1.
Attól félt, hogy egy netaláni török h á b o r ú esetén a porosz hadsereg h á t b a t á m a d j a . II. Frigyesnek 1786-ban bekövetke- zett h a l á l a u t á n ú j b ó l föl a k a r t a venni a b a r á t s á g fonalát.
K a u n i t z a z o n b a n ellene volt a tervnek. T u d n i sem a k a r t a Poroszországhoz való közeledésről. Az volt a meggyőző- dése, hogy a két hatalom egymást keresztező érdekei eleve le- hetetlenné tesznek minden őszinte barátságot.7 2 A császár nem tudott szabadulni a nyomasztó érzéstől. Belgium népé- nek f o r r a d a l m a t sejtető m a g a t a r t á s a is n y u g t a l a n í t o t t a . Min- d e n k é p azon törekedett, hogy a fegyveres leszámolás idejét lehetőleg elodázza. Ilyen leki á l l a p o t b a n h a t á r o z t a el magát a r r a , hogy Katalin m e g h í v á s á n a k eleget tesz és a cárnőt ismét fölkeresi. 1787 április h ó b a n indult ú t n a k . Amíg József kísé- retével kocsin igyekezett az orosz rónaságokon kelet felé, az- alatt Katalin Kievtől 80 h a j ó kíséretében ereszkedett le a D n y e p e r e n . A két u r a l k o d ó a Cherson k ö r n y é k é n lévő Kai- d a k f a l u közelében találkozott.7 3
K o n s t a n t i n á p o l y b a n természetesen élénk érdeklődéssel kísérték a n a g y eseményt. Érezték, hogy a találkozáson sor- sukról döntenek, s az efölötti elkeseredésükben a f e j ü k b e szökött a vér. Előre látva az elkövetkező eseményeket, szo- k á s u k h o z h í v e n tiszta helyzetet teremtettek. A nagyvezér az orosz követet. Bulgakowot 1787 augusztus 16-án ünnepélyes diván-ülésre hívta. A törökök ott határozott követeléseket terjesztették elé, és amikor az vonakodott teljesítésüktől, ha- r a g j u k b a n l e t a r t ó z t a t t á k és a héttoronyba zárták.7 4 Az esetet augusztus 24-én, az Oroszországnak szóló h a d ü z e n e t követte.
I I I .
Hadműveleti tervek. háborús előkészületek, események í F 8?-ben.
II. Józsefet kellemetlenül érintette a török hadüzenet híre. A legnagyobb aggodalommal Poroszország felé tekin- tett, a m e l y n e k m a g a t a r t á s a II. Frigyes Vilmos u r a l k o d á s a alatt sem változott meg. A hivatalos berlini külpolitika, ami- k o r egyrészt a porta és a szövetséges h a t a l m a k közötti ellen- tétek elsimításán fáradozott, u g y a n a k k o r a másik oldalon Anglia, Hollandia, Svédország és Lengyelország felé szőtte a közeledés szálait. A bécsi u d v a r részéről is megindultak u g y a n a tapogatódzások a kettős szövetségnek Francia- és
72 U. o. 475. 1.
73 Meynert: I. m. 177. 1.
74 Zinkeisen: Geschichte des osmanischen Reiches in Europa. Gotha, 1859. VI. K. 628. 1.
