A XVII—XVIII. század f o r d u l ó j á n a m i n d e g y r e kibon-takozó fejedelmi ö n k é n y u r a l o m , a feudális k é p z ő d m é n y e k és a rendi kiváltságok laza, t a r k a , s bizony sokszor széthulló egyvelegéből p r ó b á l j a összekovácsolni az ú j , egységes álla-mot. E b b e n a történeti fejlődésben a m a g y a r s á g n a k az a tra-gikuma, hogy ezt a fejlődési f o l y a m a t o t idegen k i r á l y és idegenekből álló k i r á l y i u d v a r testesíti meg.
A m a g y a r s á g n a k nincs is m ó d j a , hogy döntően szólhas-son bele s a j á t sorsának a l a k í t á s á b a . A m a g y a r k i r á l y , sajnos, elsősorban német császár és így országunk sorsa a k a r v a , nem a k a r v a összefonódik a császári birodalom sorsával; a n n a k f ü g g v é n y e lesz a helyett, hogy s a j á t , nemzeti érdekei i r á n y í t -h a t n á k . H a s z t a l a n m o n d j á k ki törvényeink, -hogy a k i r á l y az ország területén l a k j é k1 és a Magyarországot érintő, érdeklő ügyeket m a g y a r tanácsosok meghallgatásával és azok t a n á -csai a l a p j á n2 intézze. A k i r á l y legfeljebb látogatóba jön el az országba. Az u r a l k o d ó székhelye és a birodalom f ő h a t ó -ságai is Bécsben v a n n a k , ez u t ó b b i a k rendelkezéseit idegen érdekek, a császári birodalom érdekei h a t á r o z z á k meg.
A m a g y a r s á g mégis megkísérli nemzeti c é l j a i n a k védel-mét m i n d a n n a k ellenére, hogy az idegen törekvések elleni küzdelemben, az erőviszonyok m i n d i n k á b b a fejedelem ja-v á r a h a j o l n a k el. A ja-választott k i r á l y , és az ősi k i ja-v á l t s á g o k r a támaszkodó r e n d e k közötti k ü z d e l e m b e n megvolt mindvégig a nemzeti m a g y a r t m e g t a r t a n i k í v á n ó a k a r a t . D e ebben a h a r c b a n a rendiségnek úgyszólván természetévé vált bizo-nyos f o k ú tétlenség, öntevékenységnek és m u n k a f e g y e l e m n e k
1 1439:22., 1492:5., 1556:57., 1546:18., 1547:5., 1548:22., 1550:4., 1551:1..
1567:46., 1608:(K. e.)18., 1723:8., 1741:7. 1751:1., 1764:1, 1790:9., 1792:5., Yö: 1848:5, 2 §. 1867:7. 1 §.
2 1439:5., 12., 15., 1492:6., 7., 1523:17, 1526:42, 1546:15. 1559:8., 1569:58., I608(k. e.)10., 1622:2, 9 §., 1658:1. 4. §. 1659:1., 4., §.," 1741:11., 15., 1760:17., 1792:8.. 1. § és 4 § . 1879:50, 1883:1 § Y. ö. 1455:3., 1458:7., 1492:8., 1490:30., 1500:35., 1556:43., 1552:42 1563:54, 1599:51., 1635:31., 1655:20, 1659:37., 1715:17., 1725:16, t. c.
h i á n y a , melyet még csak fokozott a kiváltságokat őrző és a külsőségekhez ragaszkodó rendi m a r a d i s á g . Az természe-tes, hogy így aztán minden ú j í t á s és m i n d e n kezdeményezés a fejedelemre, illetve a n n a k u d v a r i hivatalaira hárult. Ezek a hivatalok mindenekelőtt, különösen pedig ebben a korban, a H a b s b u r g - b i r t o k o k széteső csoportjai felé forduló családi p o l i t i k á n a k i r á n y í t á s á t v a n n a k h i v a t v a h a t h a t ó s a n kép-viselni. Ezek a magyarságot m e g b í z h a t a t l a n n é p k é n t ke-zelve, ősi a l k o t m á n y u n k a t csak elavúlt t á k o l m á n y n a k és így nem létezőnek tekintik. Országgyűlést csak a k k o r tar-t a n a k , h a oly dolgotar-t k í v á n n a k megvalósítar-tani, mely végered-m é n y b e n ö n k é n y u r a l végered-m i céljaik eléréséhez az átat egyengeti.
Ilyennek n e v e z h e t j ü k az 1687. évi országgyűlést is. Ez ki-m o n d j a a H a b s b u r g h á z f i ú á g o n való örökösödését3 az ország t r ó n j á n , sőt az A r a n y b u l l á b a n leszögezett ellenállási jogról is l e m o n d a t j a a rendeket. A trónörökös hitlevele pedig olv t á g értelmezést enged meg, hogy avval a további hatalmi terjeszkedést a r e n d e k m e g nem a k a d á l y o z h a t j á k ;4 a „jus resistendi" elejtése pedig minden rendi ellenállást m á r eleve-törvénytelenségre kárhoztat.5 A nemzeti védekezésben a ren-dek kénytelenek felőrölni erejüket és nem t u d j á k azt — sze-rencsésebb n y u g a t e u r ó p a i népek p é l d á j á r a — a fejedelmi hatalom a n y a g i és szellemi erejéből f a k a d ó , általános emel-kedést biztosító gondoskodás szolgálatába állítani.
3 1687. 2. t.-c.: „ . . . h o g y mostantól kezdve jövőre s örök időkre senkit mást, mint fent címzett Ő császári és királyi felségének saját ágyékából származó fiú örökösei közül az első szülöttet fogják törvé-nyes k i r á l y u k n a k és u r u k n a k ismerni és azt mindenkor . . . e Magyar-országon belül, megkoronázzák.'" („ . . . quod amodo imposterum, memi-nem alium, quam altetitulatae suae caesareae et regiae majestátis propriis ex lumbis suis descendentium musculorum h a e r e d u m . . . pro legitime»
suo rege, et dominisint habituri: . . . i n t r a hoc regnum Hungáriáé rite coronaturi") (Yö. 1547:V. t.-c. 5. §. 1725:1—111. t.-c.)
4 1687. 1. t.-c. előírt eskü: mi Isten anyaszentegyházait, a főpap urakat, b á r ó k a t s nemeseket, a szabad városokat s minden országlakóst mentességeikben és szabadságaikban, jogaikban, kiváltságaikban s régi jó helybenhagyott szokásaikban, amint ezeknek értelmezése és használata iránt a király és a karok s rendek országgyiilésileg közösen megegyez-nek, megőrizzük: ( . . . quod nos ecclesias Dei, dominos praclatos, barones nobiles, civitates liveras et omnes regnicolas, in suis immunitatibus, et libertatibus, juribus, privilegiis, ac in antiquis bonis, et approbatis con-suetudinibus, prout semper eorum intcllectu et usu regio ac coinmnni statuum consensu, dietaliter conVentum fuerit:) . . ."
5 1687. 1. t.-c. eskü szövegéből: néhai felesége András király ren-delkezését (kivéve s félreleve azonban ugyanezen rendelkezés 51. cikké-nek záradékát, mely így kezdődik: Hogyha pedig ^mi, stb., e szavakig:
ellentmondhassanak mindöröké) megtartjuk. . . .": („ . . . serenissimi quondam Andreae regis décréta (exlusatamen, et semota articuli 51.
ejusdem decreti clausula, ineipiente: quodsi vero nos, etc. usque ad verba: in perpetuum facultatem) observabimus:. . .)."
Megmutatkozik íme a n n a k káros hatása. hogy a rendek, az idegen uralom alatt lassanként végleg kiszorulva az or-szág k o r m á n y z á s á b ó l , m a g u k r a m a r a d n a k és így k i k o p n a k az országépítő m u n k a egyre szélesedő mezőiről.
A fejedelmi ö n k é n y u r a l o m v é g r e h a j t ó i n a k n e m z e t ü n k e t , rabszolgaként s a n y a r g a t ó rendszere ellen, emelt fegyvert II. R á k ó c z y Ferenc. Ám, lia R á k ó c z y helyt nem áll a ren-dekért és birtokaink h a t a l m a s erőforrásait nem á l l í t j a ön-zetlenül a nemzeti k ü z d e l e m szolgálatába, ez a h a r c is h i á b a való lett volna: m á r csak azért is, mert a r e n d e k b e n nem volt építő, ú j a t alkotó a k a r a t és lendület. í g y azonban, b á r az ország a küzdelemben végleg kimerült, mégsem vált valóra Zrínyi Miklós azon jóslata, hogy, ha a H a b s b u r g o k verik ki a törököt országunkból a németek „ekkor j o b b a n f e l f u v a l k o d v á n , éppen e l t a p o s n á n a k b e n n ü n k e t . "
III. Károly k i r á l y mindenesetre t a n u l t a n n y i t a történ-tekből. s belátta, hogy egy ily hosszas h a d a k o z á s nemcsak kényelmetlen, d e veszedelmes is lehet az u r a l k o d ó h á z r a . Ezért m á r u r a l k o d á s r a léptekor, de később is m i n d i g azt h a n -goztatta, hogy a bosszúállás helyett a m a g y a r s á g b i z a l m á n a k megnyerésére kell törekedni. Ám a bécsi fejedelmi tanácso-sok gondoskodnak arról, hogy k o r m á n y z á s u k lényege zatlan m a r a d j o n : legfeljebb a m ó d s z e r b e n áll be némi válto-zás. Eleinte, de csak a látszat kedvéért, még ú g y ahogy tisz-teletben t a r t j á k a l k o t m á n y u n k a t , de később, különösen a p r a g m a t i c a sanctionak 1723-ban történt elfogadása u t á n , az ö n k é n y u r a l o m leplezetlen nyíltsággal áll elő.
A I I I . Károly k i r á l y által irányított H a b s b u r g ö n k é n y -uralom törekvése az egyetlen központból i r á n y í t o t t össz-birodalom megvalósítása, mely természetesen nem vehette tekintetbe Magyarország különállását. III. Károly tanácso-saitól nagyon is távol áll az önálló felségjogú Magyarország elismerése, jóllehet n a g y o n sok felségjogot é p p e n az önálló m a g y a r k i r á l y h a t a l m i jogaiból vesznek. Ezek a tanácsosok a m a g y a r s á g helyét a birodalom másodrendű, szolgáló népei között jelölik ki, hallani sem a k a r v á n arról, hogy a m a g y a r -ság képviselői, még s a j á t országuk sorsának i r á n y í t á s á b a is beleszólhassanak.
Számban, erőben m e g f o g y a t k o z v a : önálló m a g y a r had-erő, j ó f o r m á n az önrendelkezés minden lehetősége n é l k ü l : s a j á t h a z á j á b a n is ellenséges érzelemtől táplált k o r m á n y -szervektől körülvéve, állt a m a g y a r s á g az ú j k o r ú j j á é p í t ő m u n k á i n a k küszöbén, értetlenül, teljesen m a g á r a h a g y a t v a . Nemcsoda tehát, ha az idegen u r a l k o d ó szélesen megalapo-zott idegen érdekektől vezetett ö n k é n y u r a l m á n a k országunk csak játékszere lett.
A m a g y a r r e n d e k n e k pedig, elszokva m á r a hadakozás-tól és m i n d e n önálló tevékenykedéstől, a XVIII. század dere-k á n eszüdere-kbe sem j u t a dere-kínáldere-kozó a l dere-k a l m a t dere-kihasználni és az osztrák örökösödési h á b o r ú végső veszedelmében védtelenül álló Mária Teréziát sorsára hagyni. Feledik III. K á r o l y n a k a m a g y a r államiságot fojtogató ö n k é n y u r a l m á t és lovagiasan, alattvalói hűséggel sietnek k i r á l y n ő j ü k megsegítésére. Ez a t é n y k e d é s ü k is csak azt m u t a t j a , hogy a m a g y a r s á g akkori vezető rétege még nem tudott, v a g y nem a k a r t ráeszmélni a Zrínyi Miklós által hirdetett és államiságunk f e n n t a r t á s á -hoz mindenekelőtt szükséges önálló, nemzeti, m a g y a r gondolkodásra és arra, hogy nem elég csak a vagyont g y a r a p í -tani, de a h a z a megmentésére áldozatokat is kell hozni.
Sajnos, a n e m z e t ü n k sorsát i r á n y í t ó főnemesség — egye-sek kivételével — értelmetlenül áll a koreszmékkel szemben, a v a g y behódolva a H a b s b u r g király, m a g y a r n a k semmi esetre sem nevezhető u d v a r i szokásainak, a nemzeti életre a legtöbb esetben elveszettnek tekinthető.
A köznemesség pedig, a törökhódoltság alatt egyre sze-gényedvén, k é n y t e l e n volt valamelyik n a g y ú r v a g y az ide-gen k i r á l y szolgálatába állani. Á vagyoni viszonyokban beállott változás, m a j d az a r á n y t a l a n u l megnövekedett neme-sítés, természetesen m a g a u t á n vonta a köznemesség műveltségi s z í n t v o n a l á n a k süllyedését. E g y é b k é n t is m e g á l l a p í t h a t -juk, hogy a nemesi privilégium még nem jelentett tényleges kiváltságot, azt a v a g y o n g y a r a p o d á s a v a g y a k i r á l y i hiva-tali szolgálatban elért magas állás emelte csak tényleg ér-vényre. Azt is m e g á l l a p í t h a t j u k , hogy a főnemesség és a — m o n d j u k — hivatalnok nemesség valamint a g a z d a g a b b köz-nemesek, ha egyszer a H a b s b u r g - u d v a r vonzókörébe kerül-tek, nem igen t u d t a k többé az u d v a r lenyűgöző v a r á z s a alóí s z a b a d u l n i . Bécsben, a birodalmi hivatalok központi szék-helyén, szélesebb t á v l a t o k t á r u l n a k a r e n d e k eddigi szűk látóköre elé, s h a meg is őriznek valamit őseik politikai hi-v a t á s t u d a t á b ó l őket, az itt Bécsben t a p a s z t a l t központosító i r á n y z a t lassan m a g á v a l r a g a d j a és szinte észrevétlenül, lia-z á j o k érdekeit a birodalom s lia-z e m p o n t j a i n a k rendelik alá. Alia-zok a nagybirtokos u r a k pedig, a k i k köriil még a török hódolt-ság alatt a végvári m a g y a r vitézek tömörültek, hogy h a z á j u k f e n n m a r a d á s á é r t h a r c o l j a n a k , lassanként a H a b s b u r g u d v a r k ö r é g y ű l n e k és az osztrák arisztokráciához hasonulnak, nem vették észre, ill. m á r nem képesek észrevenni, hogy a Habs-b u r g - u r a l k o d ó h á z m á r g y a r m a t i színvonalra és a töHabs-bHabs-bi orszá-gokkal szemben alárendeltebb viszonyba süllyeszti országun-kat. Pedig, az ország egykor sorsát a b b a n a hitben kötötte a H a b s b u r g - u r a l k o d ó h á z h o z , hogy az, országunk sajátos
al-k o t m á n y á t és fejlődését szem előtt t a r t v a részére, uralal-kodói j o g a r u k alatt élő országaik között k ü l ö n elbánást biztosít, m á r c s a k azért is, mert a m i n d e n k o r i H a b s b u r g - u r a l k o d ó mindenekelőtt Szt. István k o r o n á j á b ó l meríti uralkodói fel-ségjogait.
Azonban még azt is meg kell á l l a p í t a n u n k , hogy való-j á b a n csak most kezd k i a l a k u l n i a korszerű állam f o g a l m a : azé az államé, a m e l y m á r sem a rendiség h a g y o m á n y o s meg-kötöttségeit, nemesi osztály érdekeket, h ű b é r i szétosztást, sem
az egységben rejlő erő b á r m i n ő egyéb m á s f o r m á b a n jelent-kező megbontását nem t ű r i és minden eszközzel a r r a törek-szik, hogy az ország egész életerejét k ö z p o n t i a s a n egy kéz-ben tartsa. Mindazt, amit eddig v a g y kicsiny nemesi közös-ségek v a g y az egyház értelmi m u n k á s s á g a önmagától, hely-hez, k ö r ü l m é n y e k h e z mért okszerűséggel termeltek ki, azt most a korszerű állam céltudatos, messzeterjedő, n a g y egy-ségre törő h a t a l m a veszi kezébe és a l a k í t j a a m a g a céljaihoz.
Nincs az állami életnek olyan területe, m e l y r e ki n e terjesz-tené figyelmét, de m i n d i g egy a cél: az egységes, központia-san i r á n y í t o t t állam. Ezzel a friss, erőtől d u z z a d ó önkény-uralommal, mely m á r teljes m é r t é k b e n m a g á n viseli a fel-világosodás minden bélyegét és a korszerű emberszeretet jelszavával áll csatasorba, természetesen nem kellhetett ver-senyre a m a g y a r rendiség. Az idő eljárt, az élet elsuhant fölötte. Köröskörül, az egyetlen Lengyelország kivételével, a rendiség m á r m i n d e n ü t t engedelmesen f e j e t h a j t o t t az u r a l k o d ó n a k , csak itt n á l u n k élt még, látszatra töretlen erő-ben, m a k a c s szívóssággal. A m a g y a r rendiség egyedül, ma-gára h a g y a t v a áll E u r ó p a p o r o n d j á n : nincs n y u g a t i társa, akitől ösztönzést, ú j erőt k a p h a t n a , nincsennek ú j életlehe-tőségei. A mostoha sors és a folytonos élet-halál k ü z d e l e m közepette, természetesen l e m a r a d v á n m i n d e n ú j í t á s r ó l , még a kezdeményezést is k i a d t a kezéből. í g y a z t á n nem m a r a d t más h á t r a , mint egész erejével a még meglévőbe, a dicső m ú l t b a való k a p a s z k o d á s : a rendi-nemzeti kiváltságokhoz való mindenképeni ragaszkodás, még a k k o r is, lia b e l á t t á k , hogy az, az ú j idők követelményeivel homlokegyenest ellen-tétben áll és a h a z á r a káros. Minden t e k i n t e t ü k csak a köz-jogi berendezésre i r á n y u l t és annak^ sértetlenségén őrködött még a k k o r is, m i k o r a központi, idegenektől i r á n y í t o t t kor-m á n y ezek kor-megkerülésével terjesztette k i olyan területekre hatalmát, mely a m a g y a r nemzeti lét f e n n m a r a d á s á t veszé-lyeztette.
Jellemző rendiségünkre, hogy az ősi a l k o t m á n y formái-n a k g y a k o r l á s á b a formái-n élte ki magát. A H á r m a s k ö formái-n y v , a C o r p u s
Juris volt m i n d e n ü k és ami ezekből hiányzott, vagy
ellenke-H a d t ö r t é n c l i n i K ö z l e m é n y e k X L I I I . 3
zett velük, arról még hallani sem a k a r t a k . Ez természetesen úgyszólván k í n a i f a l a t vont minden h a l a d á s t jelentő elgon-dolás, m i n d e n még oly önzetlen gondoskodás elé ós így ke-r é k k ö t ő j e volt a koke-rszeke-rű ö n k é n y u ke-r a l o m még oly jótékony, és h a l a d á s t jelentő intézkedéseinek is.
Ám az is igaz, hogy a m a g y a r nemzetnek idegen önkény-uralom, akkor, mikor le a k a r t a rombolni a m a g y a r rendiség k i v á l t s á g a i n a k még meglévő bástyáit, a m a g y a r , nemzeti Ön-rendelkezést veszélyeztette. E n n y i b e n tehát menthető a ren-diségnek az adómentességhez való görcsös ragaszkodása.
Ez biztosította s z á m á r a az a n y a g i függetlenséget ahhoz, hogy a k o r l á t l a n uralkodói h a t a l o m m a l szembeszállhasson. Viszont a közteherviselés merev elutasítása, é p p e n az ú j kor küszö-bén és j ó f o r m á n m a j d n e m a XX. századig, m á r a korszerű h a d a k o z á s k í v á n a l m a i n a k sem felelt meg. Emellett még fo-kozta ezt a f o n á k helyzetet az is, hogy éppen az adómentes-ség volt a régebbi idők k a t o n á s k o d á s á n a k a l a p j a , vagyis az adómentesség olyan kiváltság volt, mely a katonáskodás kö-telezettségét vonta m a g a u t á n . Ám a kiváltságos rend lassan-ként elszokott a f e g y v e r forgatástól, sőt még a szükséges k a t o n a s á g f e n n t a r t á s á t is igyekezett m i n d e n erejével a ki-r á l y ki-r a á t h á ki-r í t a n i , nem véve észki-re azt. hogy ezzel a h a z a meg-védését a d j a k i kezéből. Ezzel természetesen rendi külön-állása értelmetlenné vált, mert hisz elvesztette belső igazolá-sát sőt az egészséges nemzeti társadalom fejlődésének is ú t j á t állta.
De b á r m i l y e n szívósan ragaszkodott a rendiség ősi alkot-mányos berendezkedéséhez, mégsem t u d t a megakadályozni, hogy az idegen, központi hatalom az állami élet különböző területeiről őt k i ne szorítsa. A külvilág felé látszatra az ország még a rendiség állapotában van. v a l ó j á b a n azonban az idegen k i r á l y korlátlan a k a r a t a érvényesül az állami élet minden vonatkozásaiban.
A r e n d e k nem a k a r j á k észrevenni, hogy rendi kiváltsá-g u k a l a p j a , a nemesi felkelés, i m m á r teljesen elvesztette ka-tonai értékét és a hadvezetés szempontjából hasznavehetet-lenné vált. A nemesi felkelés nehézkes: csak n a g y üggyel-b a j j a l t u d összegyűlni: az összegyűlt c s a p a t o k n á l a fegyelem h i á n y z i k , így az a k a l m a z h a t ó s á g csökken. Nem t u d j á k meg-érteni, hogy a korszerű hadviselésben nem a személyes teljes í t m é n y e k e n v a n a főteljesúlv, hanem, az egyetlen célnak ételjes a k a -r a t n a k való alá-rendelésben. Má-rpedig a ko-rsze-rű állam csakis az egy a k a r a t n a k engedelmeskedő, fegyelmezett, a k a -tonáskodást é l e t h i v a t á s á n a k tekintő hadsereget k í v á n t , nem pedig hébe-hóba lóraülő, g y a k o r l a t l a n felkelő h a d a t .
A folytonos h á b o r ú s k o d á s is az állandó h a d e r ő f e n n t a r -t á s á n a k szükségé-t igazol-ta, de egyszersmind az-t is megmu-tatta, hogy a jól fegyelmezett és kiképzett h a d e r ő hivatott egyedül az állami felsőbbség biztosítására. Enélkül semmit sem ér a T r i p a r t i t u m ós a C o r p u s Juris. Mégis azt l á t j u k , hogy a rendiség az általa is szükségesnek tartott állandó k a t o n a s á g b a n nem lát mást, mint adózási kérdést, s így, mert ez nemesi kiváltságát csorbítaná, a k a t o n a s á g f e n n t a r t á s á -n a k terhét megi-nt csak az idege-n k i r á l y r a h á r í t j a át. Ezzel természetesen az önálló, nemzeti hadsereg felállítását k ö n y -nyelműen k i a d j a kezéből.
Az nem lehet kétséges, hogy az idegen királytól, idegen vezetés alatt felállított k a t o n a s á g nem lehetett nemzeti és m a g y a r katonaság, h a n e m csakis az idegen uralkodó érde-keit alátámasztó és v é g r e h a j t ó hatalom.
M a g y a r h a d i t a n á c s felállítása, független m a g y a r hadveze-tés csak j á m b o r szándék m a r a d : sőt a nádor, h a j d a n az ország h a d e r e j é n e k legfőbb vezére, k a t o n a i v o n a t k o z á s b a n teljesen elveszíti jelentőségét.
A nádori méltóság k a t o n a i vonatkozású h a t á s k ö r e az 1485. évi, a nádori méltóság t á r g y á b a n hozott t ö r v é n y 4.
cikkén alapul. Ez a k ö v e t k e z ő k é p p e n szól: „Negyedszer: ha valamikor az ország szorult helyzete sürgősen k í v á n j a , és szükséges, hogy az ország lakosai a megfelelő védelemre
felkeljenek, a nádor, az ő vállalt tiszténél fogva, az ország és a lakosok közönséges és f ő k a p i t á n y a vezesse őket, de a ki-rályi felség p a r a n c s a és h a t á r o z a t a szerint."6
A rendek a n á d o r n a k ezen t ö r v é n y e n a l a p u l ó jogkörét a H a b s b u r g k i r á l y o k u r a l k o d á s a alatt is igyekeznek fenn-tartani, nem veszik, v a g y nem a k a r j á k észrevenni, hogy a n á d o r n a k e k a t o n a i méltósága h o v a t o v á b b nem felel meg a korszerű követelményeknek. N e m felel meg pedig azért, mert a szigorúan vett k a t o n a i követelmények a folytonos h á b o r ú s k o d á s következtében, a fővezéri méltóság betöltésére m i n d e n k é p p e n jól képzett k a t o n á t k í v á n n a k . Másrészt pedig ennek a személynek, m i u t á n H a b s b u r g - k i r á l y a i n k a fővezér-séget személyesen sohasem gyakorolták, feltétlenül olyan egyénnek kell lennie, aki a k ö z j o g u n k szerinti legfelsőbb H a d ú r teljes bizalmát b í r j a és e teljes bizalom b i r t o k á b a n gyakorolja a z t á n a fővezéri h a t a l m a t .
6 Art. 4. Est capitaneus generalis. — Quarto: st quando urgeret regni neeessitas et opus esset, ut pro ejus necessitate, et necessaria de-fensione regnicolae insurgèrent: palatin us, ex suscepto officio debet esse generalis, et supremus capitaneus regni. et regnicolarum, et illos guber-oare: juxta tarnen voluntatem, et arbitrium regiae celsitudinis." Vö.
1454 : I. t.-c.
Mármost, ha tekintetbe vesszük azt, hogy a m a g y a r ren elek úgyszólván a k a t o n a t a r t á s minden költségét a k i r á l y r a igyekeztek á t h á r í t a n i , érthető, hogy a k i r á l y a nagyrészt nem m a g y a r pénzből f e n n t a r t o t t k a t o n a s á g á t nem a k a r j a a ren-dek k í v á n s á g a szerint a n á d o r r a bízni, h a n e m s a j á t maga választ, s a j á t , idegen környezetéből fővezért. í g y tehát p a p í -ron előáll az a helyzet, hogy v a n u g y a n n á d o r - f ő k a p i t á n y , h a t á s k ö r nélkül és van, v a g y v a n n a k idegen k a p i t á n y o k , a k i k bizony n a g y o n is sokszor b e a v a t k o z n a k a m a g y a r ligyekbe. E z a z o n b a n természetes, mert az idegen k a p i t á n y o k és vezérek m á r idegen v o l t u k n á l fogva sem szolgálhatták a kizárólagos m a g y a r érdekeket, hanem csakis Legfelsőbb H a d ú r u k érdekeit. D e azt is figyelembe kell v e n n ü n k , hogy a m á r a k k o r is időszerű hadviselés azt k í v á n t a , hogy a fő-vezérlet, a m e n n y i b e n azt a k i r á l y m a g a személyesen nem gyakorolja, egy kézben egy esíttessék.
H a b s b u r g - k i r á l y a i n k u r a l k o d á s u k alatt, ha meg is ígé-rik, sőt törvényesen j ó v á h a g y j á k a nádori méltóság katonai vonatkozású jogkörét, ez rendesen csak a p a p í r o n v a n meg, v a g y legfeljebb az a m ú g y is k a t o n a i l a g teljesen értéktelen felkelés fővezérletére vonatkozik.
D e t e k i n t s ü n k csak végig az erre vonatkozó törvényein-ken. Az 1536. évi XYI. t.-c. bevezető soraival csak annyit mond, hogy a k i r á l y az országban „a szokott h a t a l o m m a l "
h e l y t a r t ó t nevez ki.7
Az 1552. évi XV. t.-c. 3. §-a, h a nem is vonatkozik kim o n d o t t a n a n á d o r r a , de ú g y intézkedik, hogy „a kim a g y a r o k -n a k élére m a g y a r f ő k a p i t á -n y t kell állíta-ni."*
Az 1554. évi VI. t.-c. 1. §-a m á r h a t á r o z o t t a n u t a l arra, hogy „ennek a n á d o r n a k pedig u g y a n azon h a t a l m a és jog-köre legyen", mint a többi n á d o r n a k mind ez ideig az ország törvényei és szokásai szerint volt.9'
Az 1601. évi IV. t.-c. 2. §-a a katonaságot „Őfelségének rendelkezéséhez képest közvetlenül a m a g y a r k a p i t á n y o k n a k alárendeli.1 0
Az 1608. évi XVIII. t.-c. 1. §-ban ú g y rendelkezik, hogy
„a k i r á l y Őfelsége a leendő n á d o r n a k m i n d e n f é l e teljes
ha-7 „XYI. — Regia majestat constituit dominum locumtenentem in regno, authoritate solita."
8 (3. §. „. . . . Hungaris similiter capitaneus generalis hungarus prae-f i c i a t u r . . .")
9 (1. §. Quia quidem palatínus, authoritatem, potestatemque eam-habere debebit, quam alii palatini, juxta veteres regni libertates, ac consuetudines, habere soliti fuerunt.'")
10 (IY. 2. §. „ . . . a capitaneis Hungris supremis, immediate depen-deat: ex dispositione suarum majestatum")
talmat megadjon.1 1 A teljes hatalom alatt természetesen az 1485: évi nádori jogkört szabályozó t ö r v é n y b e n megállapított jogokat és h a t a l m a t értették.
Az 1609. évi LXYI. t.-c. bevezető részében az uralkodó
„a n á d o r ispán u r a t a n á d o r s á g tisztében a h i v a t a l a teljes méltóságának reá r u h á z á s á v a l kegyelmesen megerősíteni méltóztatott.1 2
Az 1613. évi VII. t.-c. „a nádori hatalom f e n n t a r t á s á r ó l a régi bevett szokás szerint" címmel v a n ellátva és így szól:
„A nádori méltóságra nézve, a n n a k h a t a l m a a régi bevett szokás szerint a bécsi és az 1608. k. e. cikkekhez és esküjé-hez képest érintetlen maradjon."1 3
Az 1618. évi IV. t.-c. i. §-a a k k é n t intézkedik, hogy
„a k a p i t á n y o k összesen és egyenként, v a l a m i n t a h a d a k n a k b á r m e l y nemzetiségű tiszttartói, ettől a n á d o r úrtól f ü g g -jenek."1 4
Az 1622. évi XXT. t.-c. 1. §-a, illetve m a g a az egész tör-v é n y c i k k a felkelés módozatait t á r g y a l j a a b b a n az esetben, ha ellenséges t á m a d á s érné az országot és így erre n a g y szük-ség lenne. Mint e törvényből is k i t ű n i k , a hadkötelezettszük-séget a „nádor ú r r a l együttesen", de „csak az ország h a t á r a i n be-lül" vállalták rendeink.1 5
Az 1662. évi VII. t.-c. 5. §-a elrendeli, hogy felkelés esetén „a megyék c s a p a t a i és tisztjei a m a g y a r f ő k a p i t á n y o k -n a k és a -n á d o r i s p á -n ú r -n a k , Őfelsége u t á -n aláre-ndeltesse-nek és neki engedelmeskedjenek."1 6
Az 1681. évi I. t.-c. 1. §-a g a l á n t h a i gróf E s t e r h á z y Pál-n a k Pál-n á d o r r á való választásával kapcsolatosaPál-n, a k k é Pál-n t rePál-n- ren-delkezik, hogy „Őfelsége ezt a n á d o r u r a t . az ő h ű szolgáját,
11 XVIII. 1. §. . .. majestas sua regia, palatino futuro, plenariam, ac omnimodam potestatem attribuai," . . ."
12 L X \ I. Quoniam sacra regia majestas, dominus noster elementis-simus, dominum comitem palatinum, in officio palatinatus, attribute sibiplena ejusdem offici authoritate, clementer confirmaredignata est."
13 „Art. \ II. Ratione officii palatini: meneat ejus authoritas more antiquitus solito, juxta articulos Yiennenses, et anno 1608, ante corona-tionem editos, et juramenti ipsius continentiam."
14 IV. 1. „Et ut omnes et signuli capitanei, et gentium praefecti cujusvis natonis. ab eodem domino palatino dependeant:. . ."
15 XXI. 1. Et cum eodem domino palatino, universi, et singuli domini praelati barones, magnates, et nobiles, tam possessionati, quam unius sessionis: aliae item personaeecclesiasticae possessinonatae. amjli-ter et nobiles annales, etiam in civitatibus degentes, quo fieri poamjli-terit majori apparatu. intra limites regni ad defensionem ejusdem insurgere, militareque t e n e a n t u r . "
10 \ II. 5. §. Gentesque, et officiales comitatuum, generalibus ca-pitaneis Hungaris. et domino comiti palatino, post suam majestatum, subsint ac pareant."
a régi n á d o r i joghatóságban, s h a t a l o m b a n . . . jóságosan meg-f o g j a tartani."1 7
Az 1715. évi XXI; t.-c. a nádori méltóság k a t o n a i jogkö-rét ugyancsak a felkeléssel kapcsolatosan rendeli el. „Az or-szág felkelni tartozik, ebben az esetben az 1485. évi IV. t.-c.
szerint az ország mostani és jövendő n á d o r i s p á n u r a legyen t o v á b b r a is az ország f ő k a p i t á n y a . "1 8
Az 1741. évi IX. t.-c. a nádori hivatalról szól és a 2.
§-ban azt m o n d j a , hogy „az teljes és törvényes h a t a l m á b a és jogaiba visszahelyeztetvén, a b b a n meg fog tartatni."1 0
Az 1751. évi II. t.-c. mely gróf B a t t h y á n y L a j o s n a k ná-dorrá választását i k t a t j a törvénybe, a k k é n t intézkedik, hogy
„aki — értsd B a t t h y á n y t — Ő császári és királyi szent fel-sége által m i n d a z o n jogokban és törvényes kiváltságokban, melyek a nádori és azzal összekötött helytartói h i v a t a l t az ország törvényei szerint megilletik" ebben megerősítik.2 0
Az 1790. évi V. t.-c. Sándor Lipót főherceg n á d o r r á vá-lasztását hirdeti ki. E n n e k 2. bekezdésében a következőkép-pen rendelkezik a t ö r v é n y : „a nádori és az azzal törvény szerint összekapcsolt helytartói hivatal törvényes működésé-n e k g y a k o r l á s á b a működésé-n , a most megválasztott k i r á l y i Feműködésé-nség s e m m i k é p p e n és semmi részben nem fog akadályoztatni."2 1
Az 1796. évi I. t.-c. József főherceget i k t a t j a nádori hi-v a t a l á b a „a nádori jelöléséről, hi-választásáról és megerősítésé-ről szóló t ö r v é n y e k épségben t a r t á s a mellett.""2
Az 1808. évi II. t.-c. 17. §-ban a felkeléssel kapcsolatosan v a n a nádori f ő p a r a n c s n o k i jogkör megemlítve. Ez ugyanis
17 I. 1. §. „Ulterius etiam status, et ordines humillime confidund:
quod eadem sua majestas, eundem dominum palatinum. fidelem servum suum, in pristina jurisdictione, et authoritate palatinali. . . hoc loci reno-vatos benigne sit conservatura."
18 Art. XXI. De generali regni capitaneatu. „Annuente sua majes-tate decretum est: quod ubi ad mentem articuli 8 praesentis diaetae, ac aliarum regni legum superinde sancitarum, regnum hoc insurgere dede-bit: eo in casu, sensu articuli 4. anni 1485. dominus regni palatínus mo-dernus, et futuri, generalis regni capitaneus ultro quoque manebit."
19 Art. IX. De officio palatinali 2. §.' „Idemque in plenam et le-galem authoritatem. atque jurisdictionem repositum, in eadem conser-vabitux."
20 Art. II. De noviterelecto regni palatino. „ . . . qui per suam sacram caesaream et regiam majestatem in omnibus juríbus, et legalibus praerogativus, palatinali, illque lege juncto locumtenentiali officio, juxta leges regni competentibus benigne conservandus, jurejurando j u x t a dec-retalem formulám deposito initiatus et obstrictus est. . .
21 Art. Y. „ . . . quod omnes sui partes legali palatini, adeoque lege juncti locumtenentis officii functione, inviolabiliter, et in salvo permansuras.'"
22 Art. L. „ . . . Sua majestas sacratissima se clementer deferre, salvis caeteroquin legibus de candidatione, electi one, et confirmatione palatini sonantibus, innusset. .
k i m o n d j a , hogy a kiállított felkelés „közvetlenül Ő szent Felségének az ország nádora, Ő császári k i r á l y i Fensége út-ján g y a k o r l a n d ó f ő p a r a n c s n o k s á g a és vezérlete alatt áll."23
Az 1848. évi II. t.-c. I s t v á n főherceg n á d o r r á választását i k t a t j a törvénybe. Érdekessége e t ö r v é n y n e k az, hogy mind-a n n mind-a k ellenére, liogy^ mind-a III. t.-c.-kel mind-a független, felelős mmind-a- ma-g y a r minisztériumot f e l á l l í t j á k , „a nádori méltósáma-g hatósáma-ga és j o g a i . . . minden jövendő i d ő k r e épségben f e n n t a r t a t n a k "
n y i l v á n í t j á k , sőt a t ö r v é n y következő szakasza még ú j ó l a g megerősíti azt, hogy „a nádori méltóságot m i n d e n törvényes jogaiban e n n e k u t á n a is f e n n f o g j a t a r t a n i és eszközölni, hogy az elválasztott ú j n á d o r a n á d o r i és h e l y t a r t ó i méltóság min-den törvényes jogait és kötelességeit egész kiterjedésében, minden b á r h o n n a n eredő a k a d á l y nélkül teljes m é r t é k b e n gyakorolhassa."
Ez a nádori t ö r v é n y a n á d o r t még m e g h a g y j a teljes ha-tás- és jogkörének g y a k o r l á s á b a n , de u g y a n e k k o r a 111. t.-c.
a nádort teszi meg a k i r á l y helyettesének, ha az nem tartóz-k o d n a az országban és ezzel a II. t.-c.-ben adott jogotartóz-kat a n n y i b a n n y í r b á l j a meg, hogy a n á d o r rendelkezéseit is a minisztériumnak ellenjegyezni kell, a m e n n y i b e n azt a ki-rály nevében gyakorolja.2 4
Yégiil meg kell e m l é k e z n ü n k az 1867. évi VII. t.-c.-ről.
mely a n á d o r n a k , m i n t k i r á l y i h e l y t a r t ó n a k jogkörét h a t á -lyon k í v ü l helyezi. E g y é b k é n t is a nádori méltóságot a be-állott helyzetre való tekintettel nem tölti be a törvény, csak kilátásba helyezi, hogy lia a h a t á s k ö r t újból szabályozták, a k k o r fog az ország nádort választani.
Am a kiegyezés utáni kettősrendszerű e g y e d u r a l o m b a n erre nem került sor. Nem látszott szükségesnek, hogy ez a közjogi állás, a l a p u l véve az 1485. évi nádori jogkört sza-bályozó törvényt, ha k o r s z e r ű b b a l a k b a n is, de megjelenjék illetve visszaállíttassék. K ü l ö n b e n sem volt meg a n n a k a lehe-tősége. hogy a n á d o r a m a g y a r k a t o n a s á g főparancsnoki méltóságát töltse be. mivel ilyen k a t o n a s á g nem is volt. A
Am a kiegyezés utáni kettősrendszerű e g y e d u r a l o m b a n erre nem került sor. Nem látszott szükségesnek, hogy ez a közjogi állás, a l a p u l véve az 1485. évi nádori jogkört sza-bályozó törvényt, ha k o r s z e r ű b b a l a k b a n is, de megjelenjék illetve visszaállíttassék. K ü l ö n b e n sem volt meg a n n a k a lehe-tősége. hogy a n á d o r a m a g y a r k a t o n a s á g főparancsnoki méltóságát töltse be. mivel ilyen k a t o n a s á g nem is volt. A