meggyógyultak. Végre mi a s álé tr o m o t felcseréltük M a g n e s i aval, és 6k is
ä
`
meggyógyultak; és bizonyára cseréltük vol na fel a magnesiát édesgyökér p o r r al, ők akkor is meggyógyultak volna.
Már hónapok óta nem hal meg de csak “e gyetlenegy sem, hagymázos betegeink kö zűl! Annál fogva más szerencsés gyógyta norok példájakínt mi is elmondhatjuk, hogy nekünk 100 hagymázbeteg közűl, nota bene a magnesia használata mellett, egy sem halt meg!!! A járvány tetőpontján 100 hagymázbeteg közűl 33 halt el, a timsó, savak, halvany (chlo-V rina) klnal, íblany és édes higany da czára, minden ellen- és hasonszenvi sze rek ellenérel Ki fogja még ezen tények között , minden magasztalt gyógyszernek haszonvehetetlenségét félreismerni? Ki nem lesz kénytelen igénytelen szerény séggel megvallani, hogy mi a hagymázt csupán a jótékony természet gondosko dása alatt gyógyítjuk? Ki fog még mai napon ez vagy amaz fólmagasztalt, saját tapasztalata által bebizonyult, gyógyszer mellett küzdeni, а beteget elveszettnek, a gyógymódot helytelennek tartani, és ügytársát kárhoztatni, ha azt nem hasz nálja? Meddig fog még ezen tulságos pietas a Materia medica iránt, ezen е-‘Ч lőszeretetet a megnem ' próbált, mindigu csalékony, és soha be nem bizonyuló szerekhez, ezen türelmetlenségaminden-n hez, ezen barátságtalanság és incollegia-h litas a betegágynál tartani? sosem A(Isak valljuk meg tehát nyiltszivő leg, mi nem bírunk semmi gyógyszerrel a hagymáz ellen, azaz, nincs olyan sze-v rünk, mely által mi a hagymáznak ala pul szolgáló fehérnyés vérvegyet fentar tani , a már elfajult vért, a korcsvegyes folyam lefolyása előtt, rendes utjára visz szavinni képesek volnánk. Sem 'oly SZer- ' rel-nem bírunk, mely a“ hagymázos vér
Észrevételek a wiedeni kórházból; Dieu-m1."
171 vegy kitörését megakadályozná, sem olylyal , mely a már kitört koresvegyet kifej lódésében fentartaná , azaz : sem megelő ző (Praeservativ) sem gyógyító szerünk nincs a hagymáz ellen. Jelenleg, midőn a hagymáz fölötte kedvezőleg foly le, és a legkedvezőbb tüneményekkel, minden mesterséges hozzájárulás nélkül, a sza bályozott viszonyok csaknem egyedüli befolyása alatt, legtöbb esetben gyógyu lásba megy, most mindenki meggyógyít ja azt, és az ellen a felséges szerek nem is hibázhatnak. Egykoron, midőn ajár vány legyőzhetetlen dühösségü hatalom mal pusztított, máskép állott a dolog!
Azonban mindamellett hogy ez így van , mégis éppen a hagymáz gyógyítása kiván vigyázó és munkás orvost.
Mindenek előtt meg kell a hagymázt va lódilag ismerni, minthogy ettől függ lé nyegesen a kórjóslat és gyógymód. _ Mily nehézségeknek van pedig alávetve a hagymáz kórisméje, az már megemlí tetett. -- És így vigyázó orvosra van szükség.
Ha nem is bir az orvos speeificus szerekkel valamely betegség ellen , azért még az ő jelenléte a betegágynál nem mindig fölösleges. -- Nem tekintve azt, hogy ő a kórisme biztosítása, a kórokbeli viszonyok méltánylata, okszerü kórjós lat, s a külviszonyok szabályozása által is már sok világot és jót terjeszt el a be tegszobában , a veszélyes tüneményeknek elhárítása által is, melyektől gyakran a betegség kimenetele függ, «igen jótéko nyan hat az orvos, és a szó valódi ér telmében életmentőjévé leend a veszély ben forgott betegnek. Nevezetesen hagy máznál áll ezen eset, mely a megemész tő lázhőség, az életfontosságu életművek, különösen a tüdóknek gyuladása, a szer
telen hasmenések,. kimerítő ' vérz'ések , s a külső szövetek fenés elfajulása által, az életet legnagyobb veszélybe döntheti.
Bármennyire igaz is tehát azon gyógy módtani mondat: minél kevesebb, annál jobb; mindazáltal szintoly helytelen vol na azon állitás, mikép hagymáznál az orvos .munkátlany s a kór lefolyásának pusztán nyugalmas nézője legyen. A most említett tünemények azok éppen, melyek őt folytonos éberségre, és gyakran eré lyes kezelésre hivják föl; azért is mun kás orvosra van szükség.
Midőn tehát mi, a speciûeum utáni hasztalan kémlelődés következtében, szé pen szépen visszavonulunk, s az úgyne vezett egyénitésre utalunk, vagyis inkább az egyénítés (lndividualisatio) meggé
rejtjük erőtlenségünket; akkor mi ez a latt a kórjeles szereket értjük, melyek ha nem is közvetlen akórfolyam га, legalább annak következéseire nézve gyakran a legelhatározottabb haszonnal alkalmaztatnak. A kórjeles szerek hagy mázban ép oly különbözők, mint azon másodrendü tünemények magok, miket a hagymáz előhozni képes; a hid eg víz ital gyanánt, beálló lázhőség ellen; a véres köpölyök a tüdőlob és ful lasztó hörghurut ellen; а ti msó а bél vérzések; az édes-higany a szerte len hasmenés; a káf or fenés elpusztu lások ellen haszonnal alkalmaztatnak. -Én azért nem állítom, hogy e kevés ál talam felhozott kórjeles szerek egyedü liek, és legjobbak. Van ezeknél bizonyo san még több, és valószínőleg még jobb is. Ezen szerek közűl azonban, azt tar tom, ismételve szükséges figyelmeztet nem t. olvasóimat egyre, és ez az é d e s- hi g any. Az orvosi évkönyvekben e gyógyszer körüli tapasztalataimat már
o
1172 Èszrevételek a wiedeni kórházból; Dletl-till. ~ közöltem, és, a mint vártam, ‘úgytár
saim között részvélre nem találtam. En nek oka részint magában а szerben , ré szint pedig egy tudományos gyógyszer tan hiányában keresendö. Minthogy ez egy 1652161 különszer a bujasonyv ellen, más 1652161 pedig maga is sajátnemiì vérkorcsvegyet támaszt, ezen oknál fog va is már igen termeszetes ellenszenvet kell annak legyííznie. Еву tudományilag megalapltott gyógyszertan hiánya miatt pedig, valamely szer hatása mellett mást fel nem hozhatni, mint a betegágy nál tett tapasztalatokat-. Mily bizonytalan zsinórmértékül szolgàl pedig а betegágy nàl szerzett tapasztalat valamely szer megitélésére, az eléggé kiviláglik már a zon számtalan elleninondó -tapasztalatok ból, mik gynkran ugyanazon egy szer kö rül történnek, s azon 1111161 származó és naponta növekvô hitetlenségböl, mely minden, а betegágynál tett tapaäztalatok nyomán, magasztalt hatásu gyógyszer iránt mutatkozik.
Fńjdalom ez uttal magam sem bi rok más bizonysággal, mint а betegágy nál tett tapasztalattal! Az édes higany azon egyetlen szer, mely biztosan 65 а legrövidebb idó’ alatt epés székeket hoz eló’. Az epés székek pejig hagymàznál a legkedvezó'bb tünemények közé tartoz nak. Az édes higany a leghathetósabb szer a bujasenyv ellen; de a bujasenyv és hagymáz szövetkezhetf'í betegségek.
A priori meritett imez okok ugyan az édes higzmy mellett látszanak szólani, ámde hatásának tudományos szempont ból történó’. megmutatására nem elegen dó'k. Azonhan ameddig esupán empiriára alapltott gyógyszertannal birunk, а be tegágynál tett tapasztalatokkal is meg kell elégednünk, azaz: valamely szert
annazk azon sükere után kell megitëlnünk’
melyröl hisszük, hogy azt a beteg ágynál észleltük. De hogy valamely szer, ezen empirieus szempontból tekintve, gyógyerejünek ismertessék ‚ n e m elé g,
hogy а beteg annak használa
ta alatt meggyógyul; mert vala mely szer hasznàlata alatt meggyógyul ni, nem annyit tesz, mint annak 112152 nálata ált al meggyógyulni'. hanem с mellett mêg, bizonyos meghatá roz ott idó' а1а11, látható javu lást kell annak а betegnél 65 sajátnemi'i hatást az 6365256 gesnél elc'íhoznia. _- Azon 11161, mely alatt valamely hatányos szernek ja vulást kell elò'lioznia а betegnól, köze lebbró'l meg nem határozhatni; azonban annak mindig а betegség termeszetes le folyása 61611, 65 nevezetesen а kór te töpontja eló'tt kell történni.
A gyógyszerck sajátnemü hatása az 616 életmi'íségben , eló'ttiink 11161,у koránsem elegendöleg isrneretes. Annyi azonban bizonyos, miszerint bizonyos természeti testet csak akkor lehet gyógyszernek te kinteni, ha az különnemü, azaz: neki kizárólag megfeleló' tüneményeket képes az vegészséges életmüségben elöhozni.
Az iblany és higany а nyákhártyákon fe- ` kélyeket 65 vérkoresvegyet hoznuk 616.
De а mennyire különbo'zó'k ezen 1611116—
szetitestek, ép oly különbözò'k azon keros vegyek 15, miket azok elähoznak, elannyira
hogy sajàtnemiì iblany- 65 sajátnemiì hi ganykorcsvegy áll е16. Az iblauy 65 higany tehát különnemüleg ható természeti tes tek 65 innét e tekintetben gyógytesteknek mondhatók. На а nagyobb mennyiségben ivottzilizfi'í meleget, 122116651, vizellet- nö vekvést, nehézségeket, hányást stb. o koz, ezt mint annak Sajàtuemü hatását
Észrevételek a wiedeni kórházból; Dietl-ml. £73 nem lehet tekinteni, minthogy ugyana
zon hatást hoz elö a langyos viz, a bodza- és hársfavirág stb. A yzilizfŕí tehát, sz-ígóru értelemben véve, nem gyógy szer. Minden gyógyszer egyszersmind sa jàtnemlìleg haló természeti test, de nem minden sajátnemüleg ható természeti test gyógyszer is egyszersmind; p. o. a higany, vas, és kína elismert gyógyszerek s az életmüségre sajátnemuleg ható testek
‚ is. Horgany, ólom, gyûszůnye az egész séges életmůségre sajátnem'uleg ható
tesLek, de nem gyógyszerek; mert а legszerencsésebb csalódások köné сапог nak, ha valaki azt шпица, hogy б hor ganynyul idegbántdlmat, ólommal шаб gümökórt, gyííszl'ínyével vízkórt gyógyí Кои. meg. Valamely sajátnemü Lest csak akkor válik gyógyszerré, ha az a kórfo lyamhoz közelebbi viszonyba lép , és ав—
nak gyengülését még tetöpontja elött ké pcs eló'hozni. Ez azon megmérhetlen ü reg, mely a sajátnem'ú hatmányok, meg gyógyszerek között. létez. Ha minden sa iátnemü hatmány egyszersmind gyógy szer volna, akkor alig volna betegség, melynek sajátszere nem volna. De igy ввёз: öszvegét. шпик а sajátnem'u tes teknek, melyek egyátaljában semmi vi szonyban sem állanak valamely kóralak, hoz és igy gyógyszerek nem lehetnek.
Ha tehát valamely gyógyszert, empiri cus uton, azaz: а betegágynál mutatko- -zó eredménye után, akarunk megitélni, akkor а csalkövetkeztetések kikerülése végett a következô két criteriumra kell tekintettel lennünk:
iör. A kérdés alatt levö gyógy szernek а sajátszerüleg ható természeli testek közé kell tartoznia.
2ог. Annak a betegségben, még mielô'tt az teu'ípontját. elérte уста, ked vezó’ változást kell elc'íhoznia.
Csak akkor; ha valamely шаман gy'ógyszerben mind e Lét criterium е-’
gyesítve van, állíthatjuk a legnagyobb valószínííséggel ‚ hogy~az orvosolt beteg ség, nem csupàn а gyógyszer használata alatt, hanem annak
használata мы is gyógyult
meg, és 'hogy'e szerint а hasz nált gyógytest valóban азов betcgség gyógyszßre.
Еву gyógyszerben sincsenek pedig е criteriumok tökéletesebben egyesítve, mint az édeshiganyban,> azt. a hagymáz ra alkalmazváu. Az egészséges életmů ségre történó' sajátszerü halásai, az egész világon ismeretesek. Annak haLá sál; а betegség lefolyásáraì 500 egész 600ig menö hagymázbetegben kisértet tem mcg. Egy szer sem csilla pÍtja oly gyorsan, és oly biz’
basan a hagymázos has menés t, mint az édeshigany! Én {шипа sok tapasztalataitól, melyekrc'íl elsf'í ki sérletem alkalmával semmit; sem tudlam, független'úl használtam. Én azt sem oly пазу adagokban, sem azon czélból, mint.
màsok, nem adtam. Én az édes higany nyal nem a hagymázt meggyógyítnì, ha nem csupán а szertelen hasmenést akar tam megállítaní. Mérsókelt hasmenéssel, vagy egészen a nélk'úl járó hagymázban tehát azL soha sem használtam.
Minden bólhagymàzuak sajátja ren desen a hasmenés. Mérsékelt hasmenés tehát nem csak ártalmas, de söt inkább kivánatos, a mennyiben hnsmenés nél kill a hagymáz rendotlenebb és roszabb lefolyásu. A tulságos hasmeuéa _azonban kimeríti az eröt, és öregbíti а lázat. -
Ezen esetekben az édes higany mindent.
megtesz, mit csak egy gyógyszertöl ki vánhatni. 24 óra alan, gyakran már'ha шагам), а szertelen kimerítö hasmenés
174 Szépnönye has`szo`rulásokban ; Dr Kutbytůl.
csaknem egészen mègáll, vagy korlátaí közé visszatér; а láz tetemesen >:fllább
hagy és vége felé közelg; az ez eló'tt h5 és száraz bó’r gó'zölg; a пазу tompaságba esett beteg vidámabban tekint. szét, és mint egy szomj miatt eltikkadó az eny hitó' ital ulán, erösödvc érzi magát. Ha ezen kedvezö változás már 24 óra alatt nem áll be , akkor az édes higany adag ját, mely kezdetben minden 2 Örában X3 szemer, szemerre kell nagyobbi'ta ni. На ekkor 24 órai kasználat után sem áll be а nevezett kedvezr'í hatás, akkor a hasmenés nem egyszer'ú terménye töb bé a görbebélben Lörténc'l kiválasztási folyamnak, hanem egy felqldásba átme nö veszélyteljes rendellenességnek jele.
A hagymázos vérvegy ugyanis sülyösbe megyen át, s a beteget végéhez köze líti. Vérzési kiizzadmányok és csokolá déféle, büdös hasmenések bélyegzik a heveny vérfeloldódás ezen állapotját, mely ellen sem az êdes higany, sem más gyógyszer nem segít. Ezen rothadó has menésen kivül az édeshigany minden más szertelen hagymázos hasmenést
„педали, és egyszersmind minan ál tala föltételezett tüneményt, ncvezete sen a lázat és eröhiányt вышита.—
На tehát a hagymáz rendesen, azaz: ha